Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-09 / 33. szám
4 1981. FEBRUAR 9., HÉTFŐ Szendvlcsjég alatt Elbódult halak Vezetőség! ülést tartott a Magyar Országos Horgász Szövetség. A testület megállapította, hogy február első napjaiban az ország több vízterületén — elsősorban az eliszaposodott, sekély tavakban *— kritikussá vált a halak helyzete. A tavakon, holtágakon általában 30-50 centi vastag, többrétegű, úgynevezett szendvicsjég alakult ki, s gyakran a rendszeres lékelés sem nyújt elegendő lehetőséget az oxigénpótlásra. A folyamatosan mért oxigénértékekből és a lékeknél megjelenő bódult halak állapotából azt a következtetést lehet levonni, hogy a szinte ember- feletti erőfeszítések ellenére ezúttal komolyabb téli hal- pusztulással kell számolnioka horgászoknak, mint az előző években. Indokolt, hogy a vizek őszi haltelepítéséről fokozatosan áttérjenek a jóval költségesebb, de biztonságosabb tavaszi telepítésre. Műszerek a Terminálból Szigetszentmiklóson a Terminál Szövetkezeti Közös Vállalat elektronikai üzemében több más termék mellett, laboratóriumi műszereket gyártanak. Képünkön Radva Gyuiáné a mikroadagoló készüléket szereli össze. (Hancsovsziki János felvétele) Meggyőzés a példa erejével Akik majd átveszik a zászlót Az üzem technológiai osztályán dolgozó, már nem éppen fiatal munkatárs felkereste a párt- bizottság titkárát. Szeretne belépni az MSZMP tagjainak sorába — mondta —, döntsenek a kéréséről. Miért éppen most jutott az eszébe? — kérdezték tőle többen is. mire azt válaszolta: „Fel kellett építenem a házamat. Felneveltem a gyermekeimet, most már megállnak a maguk lábán. Ezután már jut idom a politizálásra. Arra, hogy ne esak tagsági könyv lapuljon a zsebemben, hanem tisztességesen ki is vehessem a részemet a munkából. A politika feltételei — Néha azon kapjuk magunkat, hogy meglepődünk, ha valaki csak úgy terven kívül, magától jelentkezik — mondja el a történetet Dobrovics István, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzem pártbizottságának titkára. — Pedig hát természetesnek kell azt tekinteni, hogy a párttaggá nevelés formális módszerein kívül így is betoppannak hozzánk az emberek s még csak nem is a KISZ az ajánlójuk. Az csak természetes, hogy az ilyenek meggyőződése szilárdnak tekinthető, s ott van a helyük közöttünk. — A politikailag szilárd meggyőződésű, a munkában élenjáró, példamutató emberek befolyása minden közösségben meghatározó. Érthető tehát, ha rájuk számítanak a pártépítéssel megbízott aktivisták, akár fiatalokról, önként jelentkezőkről van is szó, vagy olyanokról, akik elvárják, hogy keressék, hívják őket, — Hallunk és olvasunk mostanában olyan információkat, amelyek szerint mintha csökkenne az emberek politikai aktivitása, például a politikai oktatás iránti érdeklődés. Akadnak, akik hajlamosak ebből messzemenő következtetéseket levonni, különösen a fizikai munkások élesedő kritikáira gondolva, s meglehetősen pesszimistán szemlélik a jelenségeket. Kétségtelen, hogy a keresetkiegészítő tevékenység, s az ezzel járó fáradság, de egyáltalán napjaink körülményei más feltételeket teremtenek a politikai munkában, de éppen ezért más módszereket is tesznek szükségessé. Ahol ezt időben felismerik, ott a következtetések mások, optimistábbak lehetnek. A környezet hatása — A dunakeszi városi párt- bizottság területén, a városban és a vonzáskörzethez tartozó Foton és Gödön azt tapasztalták a testület vezetői, hogy az elmúlt pár év alatt olyan jelöltek kerültek a párt tagjainak sorába, akikkel valóban erősödött annak élcsapat jellege. Tették ezt a megállapítást azoknak az ellentmondásoknak az ismeretében is, amelyeket feltártak, s bátran szembenéztek azokkal. Tudják azt is, hogy mit kell tenni feloldásuk érdekében. — A taglétszám jól tükrözi a területen dolgozók, a foglalkozások arányát, de ugyanak kor az is tény hogy a már említett okok miatt az alapszervezetek vezetői igen kemény munkát végeznek a fiatalok politikai aktivizálásáért, érdeklődésük felkeltéséért. Szem előtt tartva, hogy belőlük lehet felnevelni az utánpótlást. — Mivel az emberek gondolkodását, tetteit elsősorban a környezeti hatások formálják, érdekes tapasztalatként azt mutatják ki a pártépítést vizsgáló elemzések is, hogy az érdeklődés, a tagszervezés ott jár kevesebb sikerrel, ahol több gond van a gazdasági szervezőmunkával, a vezetés színvonalával, kedvezőtlenül hatnak a munkahely általános viszonyai. Sokszor az is dilemmát okoz a magasabb iskolai végzettségűek körében, hogy ha már párttagok lesznek, miképpen hasznosítsák felkészültségüket. Mert az is előfordul, hogy az alapszervezet vezetői nem találják meg a nekik való feladatokat. Az élet pedig kínálja azokat bőséggel, meg a XIII. kongresz- szus is megfogalmazta a tennivalókat. Mondják ezt néhá- nyan, szintén az utánpótlás nevelésének felelősségét idézve, legközvetlenebb lehetőségként mindjárt a kommunista szülők saját gyermekeire is célozva. A munkapad mellett Dobrovics István is tud olyan gondokat említeni, amelyek a mindennapi élethez tartoznak. Valóban előfordul, hogy valaki kilép a tagok sorából, de ezt őszinte megnyilatkozásnak kell tekinteni, s nem jellemző tünetnek, mert egy-két ember esete semmiképpen sem az. A dolog jobbik oldala pedig a gmk-k, túlórák ellenére is az, hogy a kitartóbbak foglalkoznak párton kívüli társaikkal. A számok minden más gond ellenére is azt igazolják, hogy évről évre több a jelentkező, s hogy a nagy gonddal figyelt és alakított politikai műveltségük is egyre mélyül a párttagoknak. Erről a politikai oktatás különböző lépcsőfokain is gondoskodnak. Komoly lépések történtek a fiatalok, a munkások és középiskolááok nevelése érdekében is, nem egyszerűen létszámnövelés! szándékkal. A pártépítési munkabizottságok szigorúan bírálják el, kit ajánlanak, kit hívnak a kommunisták soraiba. Nemrégiben a párt-vb is dicséretben részesítette a MÁV Járműjavító Üzem pártbizottságával együtt a gödi Duna Menti Termelőszövetkezet párttestületét is a különösen példás, folyamatos tagnevelésért. — Jó érzés ez — mondja Csankó János, a szövetkezet pártbizottságának titkára. — Igaz, hogy nálunk is nehezek a körülmények, de talán nem olyan mértékig, mint az iparban. örülünk annak, hogy egyre több fiatal kerül a sorainkba, akiket rendszerint a KISZ ajánl. Mi általában három évre tervezzük ezt a munkát, s ezen belül rövidebb, éves programunk is van, ami szerint foglalkozunk a jól dolgozó munkatársakkal, érdeklődünk a meggyőződésükről, beszélgetünk velük. Az idén 17 olyan tsz-tagra gondoltunk, akiket köztünk szeretnénk látni, s azt már az év elején is biztosra vesszük, hogy legalább tízen közénk is kerülnek. Én ezt annak tulajdonítom, hogy 1985- től a gazdaságunk ismét biztosan halad előre. — Ahol a párttag magatartása megnyerő, mert a munkában és magánéletében egyaránt kommunistaként viselkedik, ott a mi soraink erősödnek — mondja Máhler Ró- bertné, a városi pártbizottság titkára. A szervező-, agitálómunka merev módszereivel ideje szakítani. A mindennapok pillanataiban, a munkapad melletti közvetlen beszélgetések idején lehet jól megismerni és megnyerni egymást. Ahol ez történik, ott kérik többen a felvételüket. Az embereket csak a gyakorlati tapasztalataik alapján lehet meggyőzni. Kovács T. István Pestist gyógyító csodaszer volt Királyi kertekből üvegházakba Termesztés mesterséges táptalajon Hasznos, de drága Valószínűleg nagy meglepetést keltett volna, ha Vágó István nagy sikerű Fele sem igaz műsorában azt kérdezi: mikor és milyen körülmények között indult el dia- dalútján sokunk kedvenc virága, a szegfű? A lovagkorban-e, amikor sisakok forgóján díszlett, esetleg a XIX. században, amikor politikai pártok szimbóluma lett, vagy még IX. Lajos francia király korában, amikor a Tunisz elleni második keresztes háborúban, a seregben kitört pestist gyógyították a virágból készült szerrel? tot költöttünk fűtéskorszerűsítésre pünkösdfürdői telepünkön, ám mire elkészült a gázvezeték, ennek az energiahordozónak az árát is fölemelték. A pakura — noha melléktermék — szintén drágult, tehát az óbudai üvegházak fenntartása sem olcsóbb. A különböző növényvédő szerek, a műti’ágya, a nélkülözhetetlen tápelemek néhány év leforgása alatt nagyságrendekkel drágultak. A termesztés élőmunkaigénye órási, tehát a dolgozókat meg kell fizetni. Ennek vonzata viszont a bérköltségek fölkúszása. Mindent egybevetve: évi átlagban hét forint a virág szálának önköltsége, amit 6.70-ért tudunk értékesíteni. — Akkor ezért láttuk, hogy üresek az üvegházak! Megszüntetik a gazdaságtalan termesztést? Nos, a legenda szerint az utolsó válasz a helyes, hiszen a szegfű gyógynövényként vált ismertté, amit minden korabeli íüveskönyv megemlít. Hazánkban feltehetőleg az Anjouk alatt honosodott meg. Olasz kertészek hozták magukkal a királyi várkertek beültetésére, bár az i? lehet, hogy német lovagok közvetítésével vált ismertté. Népszerűségét igazolja, hogy az újdonságok hamar az egyházi és világi főurak egzótái közé kerültek, onnan terjedtek tovább a polgári körökben, végül bekerültek a parasztkertekbe is. A virág helyet kapott a régi magyar festett bútorokon. edényeken, hímzéseken, manapság pedig otthonunk díszítője, figyelmességünk jele. Az isteni virágnak — mert a Dianthus görög eredetű szó ezt fedi — ma mintegy háromszáz. fajtáját és számtalan változatát ismerjük, a lelkes nemesítési munkának köszönhetően. őshonos volt e növény a Földközi-tenger vidékén, onnan indult el világhódító útjára. S mire elértük, hogy ne csak akkor vegyünk belőle, ha névnapot köszönteni megyünk, hanem csak úgy, magunknak is. már nem tudjuk megfizetni. Évek óta nem kértek eny- nyit a szegfűért, mint az idén télen: nagybani ára keményen tartja a 25 forintot. Eszembe jutott kertész barátom, aki a januári zimankós éjszakákat a fóliaházában töltötte, mert hol az olaj dermedt meg, hol a kazán döglött be, s tudok másik termelőről, akinek egész évi munkája veszett kárba, mert a hó összenyomta a fóliát. Siralmas látvány volt, amint a bimbózó, nyíló virágok tartották az összeroskadt vázat. Mi minden bújik meg a plafont verő árak mögött? Erre a kérdésre a szegfűtermesztéséről- is méltán híres Óbuda Mezőgazdasági Kertészeti Termelőszövetkezet elnöke, Varga Ferenc szolgált néhány elgondolkodtató adattal: — Ha csak a vágott virág értékesítéséből élnénk, rég lehúzhattuk volna a rolót — mondja, s a képletes hasonlatot számokkal is alátámasztja. — Húszmillió forin— Hogy képzeli?! El is zavarnám a kertészeket! De győződjön meg saját maga! Amikor üres növényházat láttak, nyilván az új kultúra érkezése előtti talajcserét, a főid előkészítését, fertőtlenítését végezték a szakemberek. Kétségtelen, hogy a milliószám eladott vágott virág; szegfű, gerbera, rózsa és krizantém nem a várakozásainknak megfelelően hoz pénzt, ám a ráfizetést csökkenti, hogy a laboratóriumban sikeresen alkalmazzák a merisztémate- nyésztést. A milliméternél is kisebb hajtáscsúcsokat mikroszkóp alatt levágják, majd mesterséges táptalajon, kémcsövekben gyökereztetik. Az így fejlődő növény gombáktól és baktériumoktól mentes, vírustartalma elenyésző. Nem olcsó eljárásról van szó, hi- szea a tenyészet állandó hőfokot és meghatározott fényt követel, többszöri átültetést igényel, de a növények meghálálják a gondoskodást: a kiültetésre szánt dugványok egészségesek, s ezek iránt mindenkor nagy a kereslet. Néhány bolt bezárt Egy szó, mint száz, a termelőszövetkezetnek — annak ellenére, hogy az Iparszerű Dísznövénytermesztési Rendszer gesztora — több vasat kell egyszerre a tűzben tartania. Néhány fővárosi virágüzletüket máris bezárták, mert nemcsak az árak, hanem a bérleti díjak is drágultak, s szinte ellenőrizhetetlen, mikor és mennyi idegen növény kerül a boltokba, ami nem a közös kasszát gyarapítja... — Mezőgazdasági főágazatunk 13 milliós hiánnyal zárta a múlt évet. Ebből 10 milliót lehet az aszály számlájára írni. Mégis eredményről beszélhetünk, ugyanis 1985- ben 27 millió volt az ágazat vesztesége. A szövetkezet össz- tevékenysége azonban 80 millió forinttal nyereséges, mert az ipari és a szolgáltató szektor megtette a magáét — állítja Varga Ferenc. — Hagyományos munkánk mellett új termékeink értékesítésével foglalkozunk, keressük a szolgáltatásban is a fejlesztés lehetőségeit. Az Óbuda neve — noha már rég nem abból élnek — a virágokról lett ismert. A ritkaságszámba menő szegfűiről, a vanessáról és a csodálatos szépségű sacháról, a sokféle színben pompázó, illatos rózsákról. a nyíló ciklámenekről és muskátlikról. Kutatók, kertészmérnökök tucatja dolgozik azért, hogy mind hosszabb szárú, nagyobb fejű, tartós virág kerüljön a piacokra az Óbuda 120 ezer négyzetméternyi üvegházaiból. Fazekas Eszter Ganz-motorvonafck a MÄV-nak Sínautóbuszok exportra A Ganz-MÁVAG a múlt évi gyengébb exporteredmények után az idén több mint 60 százalékkal kívánja növelni konvertibilis kivitelét. A szocialista országokba mérsékeltebb exportnövekedést terveznek. Mindehhez megfelelő számú rendeléssel rendelkeznek, sőt sok vásárlójuk már 1988. évi szállításra is szerződött. A nagyvállalat általában zökkenőmentesen indította az évet, a kedvezőtlen időjárás miatt nem kellett egyetlen üzemet sem teljesen leállítani. Ahol mégis szabadságolni kényszerültek néhány dolgoEgyetemrol üzemeknek A Budapesti Műszaki Egyetem folyamatszabályozási tanszéke irányítástechnikai laboratóriumában az OMFB, az ipari vállalatok és intézmények megbízásából fejlesztéseket és kutatásokat végeznek a tanszék oktatói. Különböző modelleket készítenek a vegyipari, vízügyi, energetikai problémák megoldására digitális és analóg számítógépek segítségével. zót, ott az elmúlt hétvégeken pótműszakokkal már behozták a lemaradást. A Ganz-MÁVAG a közelmúltban elkészítette az első energiatakarékos metrószerelvényeket, amelyeket már átadtak a BKV-nak, s rövidesen kipróbálják azokat. Most először kaptak megrendelést a MÁV-tól motorvonatok szállítására, az idén két, egyenként négyrészes vonatot készítenek a vasútnak. A dízel- és a villanymozdonyokból összesen 31-et gyártanak ebben az évben a Ganz-MÁ- VAG-ban, többségüket exportra szállítják, elsősorban Jugoszláviába. Az év folyamán a vasúti járműgyár szerelőcsarnokában elkészülnek az első sínbuszok is. Ezek a járművek az Ikarus 200-as buszkarosszériaelemekre épülnek. A két vállalat együttműködése nyomán összesen 40 sínbuszt állítanak majd elő malaysiai és új-zé- landi, cégek megrendelésére. A Ganz-MÁVAG többi gyára is jelentős tételeket exportál az idén, egyebek között újabb kazettaátrakó berendezéseket a bolgár és a csehszlovák 1000 megawattos atomerőművekhez. A vállalat sikeres gyártmányai közé tartoznak a nagy teljesítményű szivattyúk is, ezekből 40 készül az idén. A szivattyúkból elsősorban egyiptomi cégek vásároltak öntözésfejlesztési programjukhoz. Acélszerkezeti elemekből összesen 2900 tonnányit gyáriknak ebben az évben; az üzemcsarnokok építéséhez használt szerkezetek legfőbb vevői NSZK-beli cégek.
