Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

1087. FEBRUÁR 9., HÉTFŐ •Tágas, kertre néző szoba, A a falak mentén mennye­iéiig nyújtózkodó könyvespol­cok, a széles ablakonon csil­lanó esti fényeket a kert fái­nak lombjai szűrik át. A meg­hitt tágasság és a családi me­legség egyaránt jellemezte a nagy hatású írónak, a kiemel­kedően jeles közéleti ember­nek, Darvas Józsefnek ottho­nát. Még a puli sem hiányzott. Mint a Részeg eső Tavaszi Ferkójának társa, aki hűsége­sen elkísérte gazdáját a Ste­fánia úti népi kollégiumba, elevenedett volna meg, ahogy körbe-körbe szaladgált, be , a szobába, ki az udvarba — jó­szág híján — a házat vigyáz­va. Szóba kerülvén Tavaszi Ferkó alakja, máris a regény­re és. az abból készült színda­rabra terelődik a szó. — Tulajdonképpen a ma­gam és a nemzedékem életé­nek, problémáinak számbavé­telével igyekeztem arra vá­laszolni, hogy az elmúlt évti­zedeket, beleértve a második világháború előtti éveket is, hogyan lehetett a néphez, a hazához elkötelezetten, embe­rien, tisztességgel átélni. Ter­mészetesen igyekeztem a dol­gok bonyolultságát nem meg­kerülni, hanem éppen érzék­letesen fölidézni. Tehát — hogy egy kézenfekvő hason­lattal éljek — többszólamúan vetettem föl a kérdéseket, az egész műre bízva rá a végső válaszok érzelmi, értelmi át­élését. A beszélgetés során szinte krónikás rendbe sorakoznak fel életének eseményei. Az orosházi szegénységből elin­dult néptanító kénytelen volt sutba vágni nehezen szerzett oklevelét, mivel a felsőbb ha­tóságok politikai nézeteitől féltették a gyermekek lelkivi­lágát. Ám a kezdetben verse­ket fabrikáló kezdő tollforgató később ráta.lál igazi műfajá­ra, s megleli a helyét a két világháború közötti, meglehe­tősen bonyolult társadalmi vi­szonyok között is. Alig 22 esz­tendős, amikor két regénye is napvilágot lát, a Fekete ke­nyér és a Vizkereszttől szil­veszterig. Közben erősödő meggyőződésének hatására a haladó mozgalmak balszár­nyán találja meg politikai né­zeteinek otthonát. A népfront­politika megszállott híve; en­nek megítélésében számtalan­szor vesz! fel vitapartnereinek eléje vetett kesztyűjét. Az akkori beszélgetés köz­ben szinte észrevétlenül ér­keztünk a felszabadulás utáni évekbe, a fényes szellők kor­szakába. Erről az időről meg- kapóan ír Czine Mihály Dar­vas Józsefről szóló tanulmá­nyában. Mint igazi nagyem­berre néztünk fel, képzős volt ő is, cselédek fia, 30 éves ko­rára azonban már 10 könyv fölött virított a neve. Akkor­tájt főszerkesztője volt a Sza­bad Szónak, alelnöke a Nem­zeti Parasztpártnak, képviselő, miniszter — s még mindig csak a 35-ödik esztendejét jár­ta ... Űrről a szép magasságról — ■*-i legalábbis a mi szemünk­ben — egy időre lejjebb esett Darvas József; szeretetünkben repedések is mutatkoztak. Ne­A szándékolt többkötetes regény tisztésséggel szólva a húsz-egynéhányadik oldal után félbemaradt. Ahogy Darvas József mondotta — kiesett ke­zéből a toll. Ügy próbált írni, ahogy azt mint akkori iroda­lompolitikus az irodalomtól számon kérte. A politikusi jó szándéka így szenvedett hajó­törést a művészet partjainak közelében. Szerencsére ez a kudarc nem szegte kedvét. Makacsul hitt abban, hogy íróként is van még hatásos mondaniva­lója. Ezerkilenszázötvenhat után a kibontakozó konszoli­dáció kedvezően változó lég­körében új munkái születtek, melyek* a tapasztalatokban gazdagabb Darvas József ere­deti művészetét meggyőzően, megújult formában tükrözték V'issza. Elsősorban színpadi művek, köztük a nagy hatású Kormos ég és a már említett regény, a Részeg eső, mely­nek drámai változata is elké­szült. Hatvanéves kora tájt — Czine Mihály szavaival szólva — ismét szinte osztatlan volt iránta a bizalom. Ezt mutat­ták a születési évfordulójára rendezett ünnepségek. Ezek közül is kiemelkedik a váci, melyet a Híradástechnikai Anyagok Gyárában rendeztek, amelyek voltaképpen mun­kás-paraszt—értelmiségi ta­lálkozók voltak. Korábban is voltak itt irodalmi estek. Ki­csit otthonnak számított ez a hely, a fészekalj melegét, a közösség éltető jelenlétét ad­ta ... A sok szép rendezvény közül a Darvas-est volt a leg­emlékezetesebb. A szokásos gárda volt együtt; váciak, fó­tiak, mogyoródiak, s ott volt — többek között — Féja Géza, Kónya Lajos, Lőrincze Lajos, Fábián Zoltán, S jött Illyés Gyula is, a feleségevei. A Részeg eső folytatását nagyon tervezte, hogy megírja. Ám hihetetlenül gyors lábakon járt el fölötte az idő. A harmadik szívroham végleg kivonta . kezéből az író tollat. Erdei Ferenc írói föl- virágzásának a legígéretesebb korszakában ment el fiatalon, hatvanegy éves korában. Most lenne hetvenöt eszten­dős. Szombathelyi Ervin Tv-FIGYELŐ' Video. Pártában maradt leá­nyok és meghívó nélkül ma­radt választópolgárok ugyan­attól a műszaki berendezéstől kérhetnek segítséget egy né­hány év — pontosabban pár hónap — óta: a képmagnótól, vagy közismertebb nevén, a videótól. Az előbbiek azt tehetik, hogy elmennek egy művelődé­si központ szakelőadójához, és megkérik: fotografálja le őket, amint elsóhajtják, miféle vá­gyak noszogatják a társkere­sésben. Tehát egyszerűen csak oda kell telepedniük a fel­vevőgép elé, es ha közük; a varva várt férfiú legyen 180 centiméternél nagyobb, az IQ-ja (intelligenciakvóciense, azaz mutatója) pedig haladja meg az Einstenet, máris re­ménykedhetnek: a képes-han­gos hirdetés közzététele nyo­mán özönleni fognak a szebb­nél szebb, a mutatósnál mu- tatósabb férjjelöltek. Az utóbbiak — mármint a tanácstagok voksolói — pedig egyszerűén kikölcsönözhetik azt a kazettát, amely a leg­utóbbi határozathozatal felvé­telét őrzi, s ha egyszer, két­szer, többször levetítik televí­ziós készülékeiken, ugyanúgy mondhatnak véleményt az ál­lásfoglalásokról. Mielőtt bárki is az ábránd- kergetés vádjával illetné azo­kat, akik ilyesmikről fantá­ziáinak, meg kell nyugtatni mind az újságolvasókat, mind a tévénézőket, hogy sem a párkeresés, sem a szavazások, ellenszavazások utólagos visz- szapörgetése nem lehetetlen. Csupáncsak arra van szük­ség, hogy egy művelődési köz­pontnak, egy kerületi tanács­nak legyen olyan kamerája, amely a házasodni szándéko­zók meg a költségvetések, te­lekkiutalások dolgában eljáró testület tagjainak mondandóit mágneses szalagra veszi. Hogy honnan tudhatjuk mindezt? Nos, abból a Jón... jön.,. jön ... — a XXL szá­zad című ifjúsági műsorból, amelynek szombat délutáni adása a videózás távlatait vá­zolta fel, mégpedig rendkívül meggyőzően. Nagy György szerkesztő­műsorvezető ugyanis sorra járta mindazokat a szakem­bereket, illetőleg helyszíneket, ahol a képmagnózást művelik. Leltározása pedig egyre in­kább azt sugallta, hogy a ma­gyarországi videósok is igen gyorsan átesnek a horror- meg a szexfilmek bámulásá­nak gyermekbetegségén, s ha ezekbe a telekommunikációs mákonyba beleunnak, arra használják majd a felvevő- és lejátszógépeket, amire igazán valók. Példáinknál maradva: akár a társkeresés szogálatába állítják őket, akár pedig tár­sadalmi, politikai események elemzését végzik el velük. Természetesen a szóban for­gó eszköz még nincs ott min­den háztartásban, ám aho­gyan a magnetofonok is ugyanolyan népszerűekké vál tak, mint a hűtőgépek, egyál­talán nem túlzás a képmag­nók tömeges használatáról áb rándozni. Nyilván olcsóbbak lesznek, nyilván a kazettákért sem kell majd annyit fizetni, mint manapság. Ugyanígy azt is megköszönné minden érde­kelt, ha a videotékák, vagyis ezek a kölcsönzőhelyek vala­mivel több dobozt tartalékol­nának, mint jelenleg, mert a mutatványuk egyelőre igen­csak foghíjas. összegezve: ez a Jön., jön ... jön ... egy rendkívü­lien jó televíziós műsor volt. Legalább annyira okos, mint amennyire látványos! Akácz László Február 10-től Bővül a Képújság Bővül a 200 oldalas Képúj­ság tartalma. A február 10-től, keddtől életbe lépő változások sokoldalúan gazdagítják a Képújságot. Az MTI friss kül- és belföldi, gazdasági és sport­hírei mellett megindítja ma­gazinrovatát, amely a színes, érdekes híreket szedi naponta csokorba, illetve rávilágít egy-egy esemény hátterére. Minden reggel ismerteti a na­pilapok figyelmet érdemlő cik­keit is. A Képújság közlekedési ro­vata 15 oldalra bővül. A tévé­műsorok, valamint az adások­ról szóló előzetes információk külön rovatba kerülnek. Húsz oldal jut a művészet és szó­rakozás témáinak: a budapesti és a vidéki színházak műsora mellett kiállításokról, hang­versenyekről, előadásokról ad­nak hírt, itt jelennek meg az új könyvekről, hangleme­zekről, kazettákról szóló in­formációk is. Teleinfo címmel közük az orvosi tanácsokat, az új jog­szabályok magyarázatát), a hal­lássérültek híreit stb. Helyet kapnak a különböző hobbik: a kisállattenyésztőknek, a hor­gászoknak, a természetjárók­nak' a bélyeggyűjtőknek szóló hírek. Színháztörténelem. Budapesten a Krisz­tinaváros egyik műemlék épülete, az egykori Áldásy-ház ad otthont a magyar színjátszás két év­százados történetével foglalkozó Magyar Színházi Intézetnek. A színpad nagy egyéniségeinek festményei, szobrai, a régi fényképek, megfakult plakátok és színlapok harmonikusan il­leszkednek az ódon műemlék hangulatába. A képen; Dajka Margit gazdag pályafutásának néhány emléke. Hangversenysorozat a Zeneakadémián Zongorakoncertek Zongoramuzsika címmel négy koncertből álló hangver­senysorozat kezdődött a hét végén a Zeneakadémián. A nyitókoncerten szovjet művész, Viktor Jereszko Liszt-műveket zongorázott. Műsorán a 104. Petrarca-szo- nett, két Paganini-etűd, a Ma­nók tánca, a Mefisztó-keringő, a VI., Magyar rapszódia és a H-moll szonáta szerepelt. A következő hangversenyt február 21-én rendezik meg, ekkor Szelecsényi Norbert lép a pódiumra. Műsorában Cho­pin, Csajkovszkij, Men­delssohn, Rimszkij-Korszakov és Liszt művei csendülnek fel. Ezt követően február 28-án Failoni Donatella Beethoven, Chopin és Liszt alkotásaiból zongorázik. A március 7-i, Magyar zongorakettős című koncerten Dévai Tibor és Dé­vényi Lajos Schumann, Rach­maninov és Debussy műveiből ad elő, s Ravel Sites auricu- laires, valamint Frontispice című alkotásait először hall­hatja a magyar közönség. Könyv a népi megfigyelésekről Az idő a gazda mindenütt FEBRUÁR a mezőgazdasági könyvek hónapja. Ekkor van ideje a falu népé­nek, hogy olvasson, könyvet vásárol­jon, hiszen a vetések szépen szunnyad­nak a hó alatt, ráér a tudását, az is­mereteit gyarapítani. A Mezőgazdasági Kiadó erre az alkalomra remek könyv- jegyzékkel rukkolt ki: sok jó mező- gazdasági témájú kötetet ajánl. Ezek közül emeltem ki egyet, amely nem annyira mezőgazdasági, mint inkább természeti témájú kötet. Dr. Oláh An­dor most megjelent művéről van szó, amelynek címe: Az idő a gazda min­denütt ... A népi természetismeretről, időjósló megfigyelésekről és hiedel­mekről szól. A szerző a bevezetőben azon medi­tál: vajon meteorológiai könyv-e az övé, vagy népi időjárás-ismeret? Véle­ményem szerint mindkettő. Pontosab­ban: a természetben, a természettel együtt élő ember helyes megfigyeléseit tartalmazza. A kötet anyagát részben maga gyűjtötte, részben bő irodalom­ra támaszkodva dolgozta fel a népi hagyományokat. A városi ember már-már hajlandó feledni, hogy milyen nagy jelentősége van életében a természetnek, az idő­járásnak, a sok-sok évi népi megfigye­léseknek. Sokan nem is gondolják, hogy milyen tanulságokat rejtenek a népi természet-(időjárás) ismeretek, mennyire szakszerűek, legtöbb esetben beváltak, számítani lehet rájuk, ha az időjárás változásait akarjuk megál­lapítani. Néha jómagam is meghökke- nek, amikor a szerkesztőségben az idő­járásról, a természeti viszonyok alaku­lásáról beszélgetünk, és a gyermek­korban hallottakat ismétlem el, ame­lyeket kétkedve fogadnak a munka­társak, s csak amikor bevált a „jós­lat”, tűnődnek el, honnan is vettem én ezeket a megállapításokat. Hát, hallot­tam a nagyapámtól, Ö meg a nagyap­jától. Tehát nincs másról szó, mint ar­ról, hogy ezek a népi mondások, a ter­mészeti változásokra vonatkozó „böl­csességek” sok évszázados megfigyelé­seken alapulnak. Nemzedékről nemze­dékre, apáról fiúra szállt a mondás, mégpedig szájhagyomány formájában. Ezért van igazságalapja a legtöbb né­pi megállapításnak. A falumban ismer­tem olyan parasztembert, aki a mada­rak repüléséről, az állatok mozgásából meg tudta állapítani, hogy milyen idő lesz. A könyv szerzője nem akar semmi­féle babonát terjeszteni. Egyszerűen leírja a népi ismereteket, mondásokat, szájhagyomány szerint továbbélő mon- dókákat. Az idő a gazda mindenütt — tartják az Alföldön. Ezért is adta könyvének címéül ezt a bölcs mondást. Oláh Andor a jeles napok, évszakok tudatos átélésével — az évszakok és az évszakokhoz fűződő ünnepek rit­musával, újra való felfogásával és megélésével bizonyítja, hogy az ember nemcsak földi, hanem kozmikus lény is, ahogyan Lu Yün kínai költő értel­mezte: Ha künn tavasz van, lelkemben tavasz van, — év hajlatán szívembe száll az ősz. — Itt benn utánzóm az Idők futását — s tanyámon a nagy Mindenség időz. A szerző kötetében sorra veszi az idők járására, időjóslásra vonatkozó népi mondásokat, a sárkány, a tátos, a boszorkány szavakat; például: a már­ciusi por és a májusi eső aranyat ér. A mondások ma is igazak, hiszen be­vált megfigyeléseken alapulnak. Mint ahogyan az is megfigyelésen alapul, hogy ha az állat csendes, álmos, akkor eső lesz, vagy szeles idő, ahogyan ép­pen milyen állatról van szó; ha a ba­romfiak gubbaszkodnak, cucálnak, eső lesz, ha a birka álmos, lomha, sze­les idő; ha csendesen jár a marha, nem változik az idő... és így tovább. A felhőszakadás messzire úgy látszik, mint a sárkányfarok. Tehát a meteoro­lógiai mítoszoknak is van történési, valóságalapjuk. A nap, a hold, a csillagok képeiből is lehet következtetni. Ahogyan a szer­ző írja: a nap látszólagos mozgása az égbolton napkeltétől napnyugtáig, az éjszaka és a nappal váltakozása a meg­világítás és hőmérséklet ciklikus inga­dozását vonja maga után, és ez a vál­tozás döntően befolyásolja az élőlé­nyek életét, tehát az emberét is. A kozmikus hatások alól nem tudjuk ki­vonni magunkat. Sok-sok évszázad ta­pasztalatait gyűjtötték össze az erre vonatkozó megfigyelések, s így alakult ki egy olyan természetszemlélet, amely­re ma is építeni lehet. Természetesen nem lehet minden népi megfigyelést szentírásnak venni, de érdemes tudni róla. Ezért is értékes dr. Oláh Andor könyve, mert több ezer népi mondást, népi megfigyelésen ala­puló szószavat és megállapítást közöl. CSAK NÖVELI a könyv tartalmá­nak értékét, hogy a szerző a Függe­lékben közzétette az egészségre-beteg- ségre vonatkozó népi adatokat, az élet­halál és a betegség okait tartalmazó mondásokat is. Ha például a hetedik gyerek foggal születik, táltos. Halottat vittek el a határba: jégeső. Akasztott ember: szél, vihar. Reuma, fájdalom időváltozást jelent — a népi bölcsesség szerint. Oláh Andor könyve azt példázza: jő, ha ismerjük a népi mondásokat, hie­delmeket, hiszen nem szégyen a néptől tanulni, elsősorban természetszeretetet, tiszteletet, s ezáltal visszanyerjük ér­zékelő-megfigyelő képességünket. Ha csak ennyi haszna van ennek a könyv­nek, már . érdemes volt elolvasni. Gáli Sándor Hetvenöt éve született Darvas József A népiség és az irodalom rodtak ... Mintha a piros bár­sonyszékben, amelyben annyi ót is tett, el-elszupdikált vol- ía. Szépirodalmi művei ritkul­lak, ugyanakkor változott a langneme. S már nemcsak nérte, hanem ítélte is az iro- ialmat. Szabó Pálnak az Isten malmait még értő szeretet­tel védte, de Juhász Ferenc terseiről már kevés megértés­iéi szólt, s volt, hogy Simon stvánt is pesszimistának ta- álta. Egyre sokasodtak a kérdő­jelek körülötte. Nem értették, ni történt az egykori nép- irontban gondolkodó politi­kussal. Később már történel- nietlen volt az egykori kérdő­eleket ismét előszámlálni, hi­szen — éppen Czine szavaival szólva — egy részük akkor is Indokolatlan volt, más részü­ket Darvas József maga ol- iotta föl szóval és tettel. Ha /alaki, ő 'szembenézett éle­iének ezzel a szakaszával is. Hívő indulattal végezte mun­káját; tévedéseit a forradalmi endület sodrában követte ;1... Meggyőzte magát, mint mások is annyian: úgy lát- .zik, ennek is kell lennie. Mint később egy, a rádióban ;1 hangzott beszélgetésben el­mondta, mint író nagy árat fi- :etett azért, hogy tíz eszten- lőn át fölcserélte az íróaszta- a mögötti karosszéket a mi- íiszteri bársonyszékkel. Az gazi ellentét tulajdonképpen rém is abból adódott, Hogy a politikai munka mellett nem /olt ideje arra, hogy írjon, lanem az irodalompolitikusi ét és az íróság között át- lidalhatatlan szakadék. Egy példát említett is. XJosszú évek után úgy érez- ,u’ te, hogy tolla hegyén mnyi mondanivaló gyűlt ösz- sze, amennyire talán még egy regény sem elég. Hosszú ben­ső tusa után végül nekivesel­kedett az írásnak. A régóta pserben hagyott toll azonban makrancoskodott, nem akart a kezéhez simulni. Pedig mennyi friss tapasztalat gyűlt az évek során útitáskájában mint szabolcsi képviselőnek, igaz, amit leírt, annak keze- [ába volt, alakjai tették, mondták a magukét, de hiány­zott a munkában fáradt testek sgészséges verejtékszaga, az pmberi érzelmek derűs hétköz- napisággal bélelt meghitt han­gulata — vagyis a szép szó költői varázsa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom