Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

1987. FEBRUÁR 2„ HÉTFŐ 3 Két sapka, öt pulóver, bundacipő Megfagy a víz a kemencénél Erről olvastam Fantasztikus emberek A természet ezen a télen feladta a leckét. A januári ítéletidő okozta lemaradások miatt megyeszerte sok üzem­ben tartottak hét végi, vasár­napi műszakokat. A szabad­ban dolgozóknak lehetett nyil­ván a legnehezebb, de téve­dés lenne azt hinni, hogy ahol „tüzes” a munka — például a kemencék, fröccsöntőgépek mellett —, ingujjra vetkőzhet­tek. — Nem érdemes kívülről melegíteni a kemencét, még odafagy a kese — mosolyog­ták meg az újságíró naiv pró­bálkozását a pilisborosjenűi téglagyár munkásai. S igazuk volt, mert a folyamatos üze­mű, alagútkemence mellett a reggeli műszakkezdéskor mí­nusz 22 fokot mértek ... — Most se lehet több a csarnokban — így a rakodó­targonca kezelője, Vámosi Gá­bor. — Megszoktam a hide­get, de most én is didergek. Csak reggel izzasztott meg az a két óra, amíg sikerült a gépemet beindítani, haszná­latra alkalmassá tenni. A Szojuz szocialista brigád vezetője, Kása Lászlóné ma két sapkában, öt pulóverben, bundacipőben kezeli az agyagprésgépet. — Nézze, az ampermérő semmit sem mu­tat, megfagyott a műszerben az olaj ... Mfért nincs rajtam kesztyű? Ha kigyullad a jel­zőlámpa, az annyit jelent, vas került az agyagba. Tönkrete­heti a továbbítócsigó.t, a kést, tehát a fagyott agyagban kéz­zel kell megkeresnem. Olykor Nem a hidegtől védi a fehér kesztyű a Pemiiben Botka Fe- rencné kezét, a fröccsöntőgépből kikerülő borosrekesz még 50 —60 fok meleg. (Erdősi Ágnes felvétele) Tüzet raktak a kemence falá­nál. Melegíti az agyagot, hogy ne fagyjon szét a nyerstégla, s melegíti a dolgozók gémbere- dett ujjait is. Képünkön Osz- tolykán György „tűzfelelős” és Orsós Ferenc tolópadkezelő. naponta ötvenszer is felvillan a lámpa ... Hernner Róbert művezető azt magyarázza, hogy a mé­ternyi vastag falú zárt tecno- lógiás kemence jól szigetelt, kifelé szinte semmi hőt sem ad, ezért gyújtottak be a kok- szos kosarakba. Különben szétfagyna a nyers tégla. S így is annyira hideg van, hogy petróleummal kell locsolni a téglavágógép vaspadját, más­képpen az agyag odafagy. — Jó, hogy idekinn nem fűt a kemence, mert akkor még több üzemanyagot kellene el­égetnünk. Nyolcszáznegyven fokon ég ki a tégla, s jó idő­ben háromnegyed óránként ' tolhatunk be egy-egy kocsit. Most ez az idő két órára hosz- szabbodott — mondja Orsós Ferenc tolópadkezelő. — így azután a 150 ezer helyett csak 95 ezsr tégla készülhet el a műszak alatt, igen mostoha feltételek közepette. Solymáron, a Pemü csőüze­mében jobb a helyzet, a mű­helyben tizenötrhúsz fok van. Hoszelc János művézető sem panaszkodik. Ahogyan mond­ja, a rakodás idejére nyitják csak ki a kaput, s akkor vesz­nek pufajkát. Hanem elkelt volna reggel a meleg Pilis- vörösváron, ahonnan bejár, három társával majd egy órát várt ötkor a sötétben, a dermesztő fagyban, mire meg­jött a munkásokat szállító busz. Csak a kultúrházból ki- hallatszó báli zene melegítet­te őket... Kesztyűt húzott a förccsön- tőgép mellett dolgozó Botka Ferencné, de nem a hideg el­len : — ötven-hatvan fok me­leg az anyag, amikor kikerül a gépből — szolgál magyará­zattal, miközben leszedi a sorját a vadonatúj borosüve­ges rekeszekről. — Harmincnyolc emberrel, teljes létszámmal dolgozunk egész hétvégén, hogy behozzuk az üzemünk hétmilliós januá­ri lemaradását, s ez a két nap sokat, 3,5 milliót jelent. Ami­kor az első nagy fagy volt, hétfőn és kedden jó néhány dolgozónk be sem jutott. Ké­sőbb nem ért ide a nyers­anyag, most meg az a gon­dunk, hogy nem szállítják el a kész terméket, tele csővel a telep — panaszolja Héczci Károly üzemvezető. Nem választhatták a szobák melegét a DCM váci gyárá­nak dolgozói sem. Lados Ist­ván diszpécsertől tudtuk meg a helyszínen, hogy a reggeli kemény hideg miatt többen is késtek, volt, akit az ügyele­tes kocsi hozott be. — Nyáron ötven-hatvan fo­kot is mutat a hőmérő a tíz­emeletnyi magas mészégető üzemben, most azonban sen­ki sem törölgeti homlokáról a kövér izzadságcseppeket — mondja Vírtcze András, ,az égetőcsoport^vézetője. A pu- fajkába öltözött fiatalember még hozzáteszi: — A kemen­cétől kicsit távolabb megfagy a víz ... Ha nem muszáj, nem is mozdulunk ki a vezérlőte­remből, a műszerek segítségé­vel ellenőrizhetjük az egész folyamatot, a kiszolgálóbe­rendezések működését is. Tel­jes kapacitással dolgozunk, huszonnégy óra alatt 360 tonna égetett meszet. állítunk elő. A gyártás teljesen zárt,, és a nyersanyagból mindig van elegendő tartalékunk. De ta­lán jobb lenne most a kemen­ceépítéssel bíbelődni. Az ugyanis még ad némi meleget a jayítás, a samottbélés cseré­je idején is. az utcajegyzékek alapján bel­ső, középső és külső zajzónára osztották föl. Az Állami Terv­bizottság októberi döntése alapján a mostani, első lép­csőben a legveszélyeztetettebb részeken, vagyis a belső zaj­zónában élőkkel kezdődött meg a párbeszéd. Ebben az övezetben a telekalakítási és az építési tilalom határidő nélkül fennmarad, s az ott élők választhatlak, hogy az ingatlanuk kisajátítását ké­rik-e anyagi kártérítéssel, vagy csereingatlanért, esetleg az utólagos úgynevezett pasz- szív akusztikai védelmet vá­lasztják, ami a nyílászáró szerkezetek cseréjét, a külső falak, födémek, tetőszerkeze­tek hangszigetelését jelenti. Természetesen az állam pén­zén. A miniszter azt is elmond­ta, hogy hamarosan minden érintettet szakemberek keres­nek fel egy-egy kérdőívvel, hogy felmérjék az igényeiket, s megtudják, ki milyen meg­oldást választ. Ennek alapján a tárca májusban vagy jú­niusban ad jelentést a kor­mánynak a várható feladatok­ról. S később egy kérdésre vá­laszolva kiegészítette: a kér­dőívek kitöltése még senkit sem kötelez semmire, a lakók azután még mindig megvál­toztathatják döntésüket, s pél­dául a kisajátítás helyett kér­hetnek akusztikai védelmet. Az estébe nyúló fórumon összesen tizennyolcán kértek szót, ám a kérdések száma a százat is megközelítette. Csak néhány közülük: Sárosi Ist- vánné Tinódi u. 10. szám alat­ti lakó kérdezte többek között: — Ki ad cseretelket vagy másik lakást, hiszen a helyi tanács erre nincs fölkészülve. Ha viszont egy család a régi otthonában kíván maradni, de érvényben marad az építési tilalom, amiatt nem bővíthet- nek, pedig hely lenne rá. A gyerekek gondját segít-e va­laki megoldani? Balek János, Rózsa utcai la­kos azt nem értette, hogyan lehet a zónahatárok vonala szögletes. „cikcakkos” hi­szen a hang valószínűleg nem úgy terjed ... A kérdésen jót derültek a hallgatók, s a vá­laszadók is. Pázmándi Gyula, aki a Krakkó nevű község­részben lakik, elmondta, hogy maga is azt tapasztalta, amit a szakemberek állítanak: va­lamelyest csökkent a zaj. De aggasztja, hogy ez így ma­rad-e? S ha a saját kezűleg felépített háza nem alkalmas az utólagos akusztikai véde­lemre, akkor vajon valáhol máshol idősen, rokkantán is­mét hozzáláthat az építkezés­hez? Mások azt kérdezték, lesz-e szanálás, s miért nem ad a lakóknak az igazságügyi tárca, vagy valamelyik állami szerv ingyenes jogi képvisele­tet, védelmet? Szomori Ele­mérné: akiinek saját tulajdonú ingatlana van, az is csak tartós használatra kapja meg a cseretelket? S a számos kér­dés között egy csokorra va­ló tudakozódott afelől, hogy mi lesz a ház körüli gazdasá­gok sorsa, vagy miképpen vál­toznak az ipari tevékenységet gyakorlók feltételei. A jelenlévők nem kaptak minden kérdésre választ, hi­szen a miniszter is elismerte: — Nem is gondoltuk, hogy ennyi — nagyon fontos — részletkérdésre kell még oda­figyelnünk, megoldást talál­nunk. Azért kellenek ezek a nyílt, szókimondó párbeszédek, hogy ne maradjon sehol fe­szültséggóc, tüske. Amire most nem tudjuk a választ, arra sürgősen megkeressük. Ezzel együtt azt mondom: minden­kinek minden problémáját nem biztos, hogy meg tudjuk oldani. De az a törekvésünk, hogy a nagy többség ■—a lakók 70—80—.90 százalékának köz­érzete jó legyen az intézkedé­sek után. S akkor valóban bé­ke lesz Ferihegy környékén. Urbán Lajos, valamint az ÉVM és az Igazságügy-minisz­térium képviselői a legtöbbe­ket foglalkoztató kérdésekre válaszolva még azt mondták el, hogy a zónahatárokat a mérések alapján, a lakók szá­mára kedvező „rátartással” az utcák vonalát követve rajzol­ták meg. Vecsésen valóban csökkent, s nem is nagyon emelkedik majd a zajszint, mivel a forgalom nagyobb ré­sze az új — távolabbi — 2-es leszállópátyán zajlik majd. A községbeli ingatlanok mind­egyike alkalmas az akusztikai védelemre. A csereingatlanok A fantasztikus szót utálom. Undorom van tőle, mint némelyeknek a hernyótól, vagy a patkánytól. Nálunk mostanában minden fantasztikus meg borzasztó. Ezért irtózom tőle. A minap a rádióban hallgattam egyik színészünk hatvanperces műsorát. Ilyeneket mondott: borzasztóan örültem, borzasztóan el. voltam keseredve, fantasztikusan jó sze­rep, fantasztikusan jól oldotta meg a kol­léga .... Mégis, odatettem a címbe ezt az utált szót. Amit mondandó vagyok, csak ezzel tu­dom kifejezni. A sportlapban az új szövetségi kapitány új segítőtársai nyilatkoztak. Az elsőnek föl­teszik a kérdést: (ön) azonban főállásban egy kisszövetkezet kereskedelmi irodavezetője, össze, tudja majd egyeztetni a rengeteg el­foglaltságot? A válasz: biztos vagyok benne, mert a civil főnökeim megértöek. Ez a fan­tasztikus, kérem szépen. Ez az ember dolgo­zik a klubcsapatnál, ahol naponta két­szer, délelőtt és délután tartanak edzést, dol­gozik a válogatottnál, és még a kereskedelmi irodát is elvezeti. Egy pillanatig sem kételkedem abban, hogy akadnak az átlagosnál százszor teherbíróbb emberek. Olyan azonban még nem született, akinek a napja hosszabb huszonnégy óránál. Ha egy ilyen munkabíró egyén verseket, re­gényt írna, megérteném. Délelőtt, délután edzéseket vezet, este alkot. Abban biztosak lehetünk, hogy az edzéseket, sem a klub­csapatét, sem a válogatottét, nem éjjel tart­ják. A kereskedelmi irodát lehet éjjel vezet­ni? Megértő vezetők. Ez vajon mit jelent? Az én elöljáróim is nagyon megértöek. Minden hétfőn, hacsak nincs valami világrengető ha­zai, illetve külföldi esemény, adnak a harma­dik oldalon egy tenyérnyi helyet ezeknek a jegyzeteknek. Sosem kérdezik, mikor írom őket. Mert hétközben ellátom a szokásos te­endőimet. Azok a teendők délelőtti és dél­utáni elfoglaltságot jelentének. Képzelem, mit szólnának ahhoz, ha elszegődnék1 vala­melyik csapathoz edzőnek. Délelőtti,'és dél­utáni elfoglaltsággal. Nem azért mondom, de a mi szakmánkban is vannak az enyéimnél megértőbb vezetők. Olyan újságírókra gondolok, akik napközben végzik teendőikét, és még arra is képesek, hogy többórás rádióműsort vezessenek. Égy többórás rádióműsort, gondolom1 én, élő kell készíteni, megbeszélni á kollégákkal a te­endőket, jegyzeteket, színeseket írni.. ■ Azt nem lehet megcsinálni ; vasárnap délelőtt, amikor én írogatom kis dolgozataimat. A kapitánynak másik segítője is van. Tőle is megkérdezik: miért vállalta el ezt a meg- bizatást, amikor ifiedzőként és harmadéves szakedzőhallgatóként nyilván rendkívül sok az elfoglaltsága? Ezek a kérdezők sem gondolják ám végig. Ifiedző és szakedzőhallgató. Délelőtt megy a főiskolára, délután edzi az ifiket. Vagy fordítva. Mi ez ahhoz képest, hogy valaki délelőtt és délután pályaedző, iroda­vezető, s még a válogatottra is marad ideje. Én olyan újságolvasó vagyok, aki a lapokat az el ej üktől az utolsó oldalig végigböngé­szem, ha már kiadom értük a pénzt. A segí­tők nyilatkozatát közlő szám utolsó oldalán a szovjet labdarúgásról olvastam. Egyebek között ezt: még mindigj becsületesebb a pro­fizmus, mint a bújtatott állás, fiktív munka­helyek intézménye és a bundázás'. Nem tudom, hogy a szovjetek mit értenek profizmuson. Én a következőt: az edző; le­gyen edző, az irodavezető irodavezető, az új­ságíró újságíró, s egyikük se legyen állás- halmozó. Mintha ez rímelne az utóbbi idő­ben hallott, a főmunkahely becsülete köve­telésre? Bocsánat, végére értem a tenyérnyi helynek, amit megértő vezetőim kijelöltek. Kör Pál Befejeződött a XI. országos békekonferencia A legszemélyesebb közügyünk Szombaton Budapesten az építők székházában tartotta ülését a XI. országos béke- konferencia, miután pénteken az Országos Béketanács meg­választotta tisztségviselőit és 36 tagú elnökségét. , Sztanyik B. László, az Or­szágos Béketanács új elnöke, az Országos Frédéric Joliot- Curie Sugárbiológiai és Su­gáregészségügyi Kutatóinté­zet főigazgató főorvosa, egye­temi tanár üdvözölte a részt­vevőket, majd Barabás Mik­lós, az OBT főtitkára mon­dott vitaindítót. Kiemelte, hogy nagy változások jellem­zik az előző békekonferencia óta eltelt időszakot. Az egész világ jövőjét érintő leszerelési program született, napjainkra általános nemzetközi követe­léssé vált az atomfegyverek megsemmisítése, illetve az űr­meghatározott nagyságúak lesznek, s szintén magántu­lajdonba kerülnek. A meg­üresedett telkeken és építmé­nyekben is lehetőség lesz a későbbiekben is á háztáji gaz­dálkodásra, vagy az ipari te­vékenység folytatására. Vágvölgyi József, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese mindössze pár szót szólt, mégis (taps)vihart aratott. — A cseretelkek kialakítá­sához a helyiek a megyei ta­nács segítségével már az idén hozzáláthatnak. Mi, amennyi­ben igénylik, vállaljuk a la­kók jogi képviseletét. A zaj­gátló erdősáv telepítésének mielőbbi megkezdéséhez a rendelkezésre álló keretből a megyei tanács is hozzájárul. Sötét este volt már, mire véget ért a megbeszélés Ve­csésen. A szikrázó hidegben, csillogó hóban beszélgető cso­portok ballagtak hazafelé. Hogy elégedetten, nyugod- tán-e? Nem merném állítani. Azt viszont. igen, hogy némi elégtétellel, bizakodva, s hig­gadtabban. Mert végre part­nerként, nyíltan beszéltek ve­lük, igényelték és meghallgat­ták a véleményüket, s tájé­koztatták őket a rájuk váró rosszról, jóról. A neheze iga­zából majd ezután kezdődik. De abba is könnyebb belevág­ni, ha az ember tudja mit nyerhet, s mit veszíthet. Így teljes — ha nem is gondtalan — az élet.' Vereszki János fegyverkezés , megakadályozá­sa. A békét szolgáló hazai te­vékenységről szóivá a főtitkár ' kijelentette, hösy a*, tavalyi . békeév új utakat nyitott. > A honi békemozgalomban na­gyobb szerepet kaptak a« egyéni és a kis közösségekből elinduló kezdeményezések. Közvetlenebbé és személye­sebbé vált a munka, erősödött a vitaszellem. Fontos jelszava a hazai békemozgalomnak, hogy benne mindenkinek he­lye van, aki egyetért a célok­kal és hajlandó tenni is ér­tük. Külön szólt a főtitkár a hazaszeretet kérdéséről, arról, hogy ennek nem külsőségek­ben kell megmutatkoznia. A plenáris ülés vitájában felszólaló küldöttek mondan­dójukkal kiegészítették és megerősítették a főtitkár be­számolóját. Foglalkoztak a bé­ketanács külkapcsolataival és az e téren előttük álló fel­adatokkal. Szót kért a vitában Kakucsi Gabriella, a Magyar Nők Országos Tanácsának al- elnöke, a dabasi Fehérakác Tsz elnöke, aki arról beszélt, hogy a béke is olyan fogalom, amelynek jelentőségét csak a hiánya mutatja meg igazán. Az irányítása alatt dolgozó csaknem kétezer ember nevé­ben is — mint, aki’jól isme­ri a paraszti józan gondolko­dást — mondta: nagyra érté­kelik a békét. De ők nem bő­beszédűek, szándékaikat, ér­zelmeiket is tettekkel fejezik ki. A súlyos aszályos eszten­dők ellenére is árutól roska­doznak a polcok az üzletek­ben, jó az élelmiszer-ellátás. Ez a parasztember békébe ve­tett hitének bizonyítéka. Deminger Ferenc, a Csepel Autógyár állami díjas Fürst Sándor brigádjának tagja a munkásoknak a béke megőr­zésében vállalt feladatáról, szerepéről beszélt. Hangsú­lyozta, mennyire fontos, a bri­gád- és a békemozgalom ösz- szefonódása. Az ő kollektívá­juk bizonyította cselekvőkész­ségét, amikor felhívást inté­zett a szocialista brigádok­hoz, hogy kommunista műsza­kok bevételéből, brigádjutal­maikból támogassák az OBT békealapját, s ők voltak azok is, akik a Nicaraguának szánt mentőautóhoz pénz gyűjtésére mozgósították a nagyvállalat brigádjait. Többen is megerősítették hozzászólásukban, hogy a bé­kemozgalom a módszereket illetően új utakra lépett. Sor­ra alakultak a különféle bé­keklubok, amelyek nem elé­gednek meg az előadások megliáUgatásávalv a békerpoz- gakai Fürnek*,megtakintésável. ” Cseh dl; ■ -JUdit felszólalásá­ban .hangsúlyozta, hogy .a bé- kemdzgalomban az ifjúságva-‘ laménnyi csoportja, az úttö­rőktől a fiatal szülőkig, teret találhat' magának az értelmes cselekvéshez. Figyelmeztetett arra, hogy a védelmet adó meleg családi légkörben fel­növő gyermekek sokkal köny- nyebben dolgozzák fel maguk­ban a külső veszélyeket, a nukleáris fenyegetettség érzé­sét, 'minit azok a társaik, akik otthon állandó családi hábo­rúskodás Szenvedői. Ezért a békemozgalmi munkát a csa­ládok belső békéjének megte­remtésével kell elkezdeni. Délután a XI. országos bé­kekonferencia küldöttei nyolc munkabizottságban tanács­koztak, áhpl megvitatták pél­dául a nemzetközi együttmű­ködés, a biztonság és lesze­relés, illetve á hazai és nem­zetközi békemozgalom . idősze­rű kérdéseit. Külön beszélték meg tennivalóikat a fiatalok, a tudósok, az írók és művé­szek, illetve az újságírók. El­sősorban pedagógusok voltak résztvevői a békére nevelés feladataival foglalkozó mun­kabizottságnak. A konferen­cia este az állásfoglalás — amelynek fő jelszava, hogy a béke minden ember legszemé­lyesebb közügye — elfogadá­sával ért véget. ★ Pest megyéből az Országos' Bé­ketanács tagja lett Baranyai0 Ta­más, domonyi evangélikus lel­kész; Bárd András, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osz­tályvezetője, a Béketanács elnök­helyettese: Fehér .Ferenc, a Cse­pel Aútógyár:. csoportvezetője; Kaldenekkerné Sípos Mária, va­sadi általános iskolai tanár; Kiss József kanonok, a Pest megyei katolikus papi békebizottság ve­zetője; Kisgyörgy Csilla, az Ele­gant ceglédi gyárának Igazgatója; Kiss Menyhértné, az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója: Laczkó Mé- hályné, a nagykátai Magyar—ko­reai Barátság Tsz főkönyvelője; Ligeti Érika szentendrei szobrász- művész: Miskolczi Katalin, a HNF Érd Városi Bizottságának titkára; dr. Puskás Attila, a GA­TE Tangazdaságának igazgatója; Tóth Rózsa, a kocséri Petőfi Tsz elnöke, vámos Zoltán, a Mecha­nikai Művek csoportvezetője és Virugh Márton, a Zsámbéki Ta­nítóképző Föiskólá hallgatója. Az OBT tiszteletbeli tagja Jett dr. Antal József, a GATE egyetemi tanára; Martin János maglódi nyugalmazott vasöntő és dr. Mon­dok Pál, a Pest Megyei, tanács nyugalmazott elnöke, Móza Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom