Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-06 / 31. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1S87. FEBRUÁR 7., SZOMBAT Ugyanakkor vannak ellenkező példák is, azok az intézmények, melyek hosszú idő óta, alkalmaznak bedolgozókat, s — a nehezedő gazdasági körülmények ellenére — fennmaradnak, sőt nyereségesen dolgoznak. Ezek közé tartozik a Gödi Szociális Foglalkoztató is. Mi leltet a titkuk? S lehet-e egyáltalán titokról beszélni, vagy ihkább arról van szó, hogy rugalmasan alkalmazkodnak a magasabb követelményekhez, a változó igényekhez. Gödön a vasútállomás közelében, egy kastélyszerű épület bejáratánál kis tábla hirdeti a szociális foglalkoztató központját. Cservenák László, a vezető, vállalkozik arra, hogy bemutassa az intézmény munkáját, tevékenységét. — Alsó- és Felsőgöd nyugdíjasainak összefogásával 1970- ben alakult meg a szociális foglalkoztató. Kezdetben nagyon mostoha körülmények között dolgoztunk, nem volt állandó helyünk, gyakran kellett költözködni, amíg ezt az épületet megkaptuk. Ennek már egy évtizede, s ez most már végleges helyünk. Az évek során több millió forint értékű beruházást hajtottunk végre. Ebből az összegből csinosítottuk, átalakítottuk az épületit, s mintegy 250 négyzet- méterrel növeltük az alapterületet. Kialakítottuk a műhelyeket, szociális helyiségeket, öltözőt,' kis. ebédlőt, orvosi rendelőt. Közben gépeket, műszaki berendezéseket vásároltunk, hogy minél többféle termék készítésére tudjunk vállalkozni. Mindezt saját erőből, a bedolgozók filléres munkájából teremtették elő. Minden megbecsülést megérdemelnek ezek az emberek. — Kik dolgoznak itt? Cservenák László elém tesz egy táblázatot, melyen a nevek mellett különböző színek vannak. — Minden színnek más jelentősége van, így áttekintésre is rögtön látható, hogy a legtöbb bedolgozó az alacsony nyugdíjjal rendelkezők közül való. Ezt követik azok, akiknek szociális helyzetük — gyesen lévő és nagycsaládos anyukák — indokolta felvételüket, és vannak, akik egészségi állapotuk miatt vállaltak bedolgozói munkát — sorolja az intézmény vezetője. — Tudni kell — folytatta Cservenák László —, hogy intézményünk elsősorban Göd területére szerveződött, de máshonnan is alkalmazunk bedolgozókat — Vácról, Szódról, még Szöbról is —, akiknek felvétele nagyon indokolt. Tanácsi közvetítéssel kerülhetnek ide a dolgozók. Felvételükhöz munkakönyv szükséges, kivéve a gyesen lévő anyukákat. Nem ' biztosított munkaviszonyra kötünk szerződést, tehát mi felelősséget nem vállalunk azért, hogy mindig folyamatosan lesz foglalkoztatásuk — Milyen munkákat tudnak vállalni? — Nézzünk körül a műhelyekben, azután folytassuk a beszélgetést — javasolja. Két részleg van. Az első helyiségben a vegyes részleg kapott helyet, melynek vezetője Nyilas Árpádné és Mezei Béláné. Az ő feladatuk a munkák betanítása, szétosztása, a kiszállítás megszervezése. Ál- taIában csak Göd területére szállítjuk ^ munkákat, mesz- szebbre csak akkor, ha sürgős, és több bedolgozót érint. Igen változatos a munka. Gumiáruk, műanyag termékek, alufóliából készült -Kupakok kivágása, darabolása. Előfordul itt minden, ami nem igényel különösebb felszerelést és kézi erővel elvégezhető. — Fő profilunk a papírmunkák készítése. Ezen a területen Szabó Balázsné és Szabó Jánosné a vezető. Különböző nyomtatványokat, íveket kell méretre szabni, ragasztani, otthoni feldolgozásra előkészíteni. A munkát papírvágó és fűzőgépek segítik. — Honnan kapják a munkát? . — Közel húsz vállalattal, szövetkezettel van kapcsolatunk. Régi partnerünk a Pénzjegynyomda és a fóti 'papír- feldolgozó. Vác területileg közel van hozzánk, mégis viszonylag kevés munkát kapunk a városból. A Forte gyárral tartunk kapcsolatot, eves szinten félmillió és egymillió forint körüli értékben készítünk számukra dobozokat, címkézéseket. Nem köny- nyú biztosítani a munkát. Mindenki igyekszik olcsón, lehetőleg házon beiül megoldani bizonyos termékek gyártását. Sokan pedig tévesen. ítélik meg a bedolgozókat, vi- szolyognak attól, hogy munkát adjanak számukra. Ügy képzelik, hogy itt sok az ügyetlen, csökkent értékű ember. Pedig nagyon ügyes kezű, szorgalmas, csodálatos dolgokra képes emberek keresnek bedolgozó munkával megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet. Intézményünk fennmaradásának biztosítéka a jó minőség es a határidő betartása. Nálunk még nem fordult elő, hogy minőségi vagy tárolási kötbért fizettünk volna — foglalja össze az intézményvezető. — Kétszáz bedolgozónk van, ebből 3U-an járnak be a telephelyre, a többiek otthon végzik munkájukat, melynek szervezése 17-ünk feladata, ügy kell dolgoznunk, hogy eredményesek legyünk, elkerüljük az anyaghiányt es megfeleljünk a szociálpolitikai céloknak. Ezeket a feltételeket évről évre meg is valósítjuk. A múlt évben 6 millió 200 ezer forint árbevételt értek el — a nyereség még pontosan nem ismert —, de 500 ezer forint felett várható. Figyelemre méltó adat, hogy tavaly 3 millió 70 ezer forint munkabért fizettek ki és 216 ezer forint prémiumot, jutalmat osztottak szét. — Mennyit keresnek a bedolgozók? — Ez igen változó, ötszáz forinttól 3 ezer 500 forintig keresnek havonta. Az éves átlag 1800 forint körül mozog. De tévednek azok, akik azt hiszik, hogy könnyű megkeresni ezeket a forintokat. Hisz ván olyan munka is, amivel csak 8—10 forint körüli órabért lehet elérni. Nem minden munka egyforma, mint ahogy az emberek sem egyformák. Az egyiknek az adott munka rossz, a másiknak ugyanaz a jó. Ezért mielőtt kiadunk valamilyen munkát, először tájékozódunk az illető felől, mit csinált, mielőtt hozzánk került. Például, aki dolgozott kötészetben, annak biztosan jobban fog menni a papírmunka. A részlegvezetők minden új munkát bemutatnak itt a telephelyen, és amikor a bedolgozó megtanulta, begyakorolta, viheti haza. Tizenhat év alatt nem találkoztam olyannal, akivel kivételeztek volna — vallotta Cservenák László. Az intézmény eredményei önmagukért beszélnek. — Jöttök, jönnek szombaton? — Igen. Reggel 6-kor, a tízes előtt. Ismeretlen ismerősök üd- vözlik így egymást hétközben, a városban. Sokan korábban csak látásból ismerték egymást, s arra emlékeztekv/fiogy talán Törökmezőn, esetleg Nagy-Hideg-hegyen, vagy Ze- begényben találkoztak. Divat lett a sí. Egészséges, jó divat. Egyre többen kötik fel lábukra a léceket. Ez nem olcsó mulatság, de a befektetés megtérül a havas hegyeken töltött hétvégét követő munkanapokon abban, hogy később megy fel a pumpa, nem szorul a szív, hogy a gyerek tovább képes tartósan figyelni az iskolában. A környékben már korábban is voltak síszakosztályok, legrégebben Kemencén és Zebegényben. Vácott a közelmúltban alakult, meg egy sícsoport a Hajós Alfréd, Üttö- rőház sportegyesületének keretében. Igaz, az úttörőházban is voltak hagyományai a síelésnek, hiszen ők kezdtek rendszeresen intíiitani autóbuszos sítúrákat Szlovákia közismert síterepeire, előbb, mint a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal váci irodája. Mostanában szombatonként két-három autóbusznyi, lécekkel, bakancsokkal felszerelt felnőtt és gyerek, egész baráti társaságok, vagy több család együtt indul útnak hajnali 6-kor a Széchenyi utcából, vagy a Leniin útról, hogy 10 óra felé — közbeiktatva egy zólyomi pihenőt — Do- novalyba érkezzék. Donoval'y az Alacsony-Tátra Zólyomhoz legközelebb eső közismert téli sportcentruma. Az elmúlt két szombaton szikrázó napsütés, olykor feltámadó széllel fogadta a váciakat. Gyors bakancsváltás, a két idegenvezető, Frick Ági és Fricz Ági tájékoztatója, hogy egy órakor az autóbusz nyitva lesz, aki ebédelni akar, jöjjön vissza, s máris ki-ki képességeinek és tudásának :smeretében vág neki a különböző erősségű pályáknak. A társaságban, mint az úton megtudtuk, van kezdő felnőtt, a városban közismert Veszteség után haszon 4 A január 12-ct követő ^ napokban, amikor olvaséin- '4 kát rendszeresen tájé koz.- £ tattuk a vonzáskörzet tele- j pihéseinek közellátásáról, ^ többször is emlegettük a 4 Füszért váci fiókját elis- 4 méréssel. Szinte kivétel ^ nélkül arról tájékoztattak ^ az élelmiszerboltok vezetői, ^ hogy 1—2 napos csúszással ^ ugyan, de rendre megér- 4. keztek túrajárataik. A város határában lévő telepre ottjártunkkor is sorra érkeztek a Budapesti Szállítási Vállalat, s a céggel szerződésben álló magánfuvarozók teherautói, hogy megrakodva áruval a szállítóleveleknek megfelelően rendben eljuttassák a cikkeket a környező települések üzleteibe. illés Béla igazgató asztalán közben állapdóan csöng a telefon. így beszélgetésünk is meglehetősen mozaikszerű. Arra a január eleji nehéz napra ma már csak emlékeznek. Akkor azonban, amikor azon a hétfői hajnalon ő is és a helyettese is taxival érkezett Vácra, minden előzetes Hétfőtől (9-től) az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Áfra Tamás, kedden dr. Kiss Lajos, szerdán dr. Tóth Mária, csütörtökön dr. Hajmer Viktória, pénteken dr. Karádi Katalin, szombaton és vasárnap dr. Mehringer László. A körzetben 13-án dr. Tesánszlcy Sándor, 14-én és 15-én dr. Benedek János. kitűnően teniszező belgyógyász szakorvos, ő második éve, hogy rendszeresen a síelést választja kiegészítő sportágnak,' és kikapcsolódásnak, s van több tinédzser korú fiú és lány, akik olyan otthonosan mozognak talpaikon, mint mondjuk Vácott a Március 15-e téren edzőcipőben. De jöttek velünk kisgyerekek is, 5 és 12 év közöttiek. Ki léccel, ki gyalogszerre], esetleg szánkóval, Valamelyik büfében egy gyors meleg tea, esetleg forralt bor, uram bocsá’, egy tes- tet-lelket melegítő borovicska, s szétrebbenünk a négy égtáj falé. A kisebbek a gyermek- felvonóhoz slkianak (mert itt a gyermek megbecsült vendég), a kezdők ügyesebbje már felvonóbérletet vált, vagy sorban áll a jegyért, s a kívülálló számára rémisztőnek tűnő sebességgel siklik le a hegyoldalon. A menők, mert Vácott ilyenek is vannak, nekiindulnak, hogy a falu temploma mögötti hegyoldalról (csúcsát felhő borítja) a tavaly óta épített felvonót, s a számukra is merőben új pályát kipróbálva érkezzenek aztán jéggé fagyva alá. Mert odafönt metsző a szél, s aki nem ismeri jól a helyi viszonyokat, hamar . kockára fagy. István, aki évek óta járja február—márciusban a szomszéd ország slípályáit. s a Chopok sem okoz neki gondot, ezúttal arról 6zámol be, nem tudta eldönteni fölfelé haladva, a felvonón, melyik a kockázatosabb, menet közben kiugrani vagy föntről lejönni. Így azian úgy döntött, az utóbbit választja, csak úgy „orrunk után egyenest” igyekezett vissza. Mondják, ezen a vidéken a magyarok számára a márciusi időjárás a legkedvezőbb, amikor már nem metsz a szél, viszont melegít a napsugár, s a keresztbe tett botra támasztott léceknek vetve a hátat, napozni is lehet. Két óra felé valamelyik büfében összetalálkoznak a társaságok, s beszámolnak, ki hányszor jutott fel a felvonóra, s hogyan sikerült landolnia a völgyben. Kicserélik a menetközben hallott legújabb információkat a szálláslehetőségekről és árakról. így Dénes János Együtt indulnak útnak Ha szóinkat, akkor elképzelésüket felülmúlta a látvány: a rámpáig behavazott udvar, az elindíthatatlan autók látványa. Mindenki lapátot ragadott (vagy két tucatot vásároltak a Naszályban), hogy egyáltalán bejussanak a telepre. Sokan segítettek nekik (is). A költségvetési üzerti, a hajógyár és a Közúti Igazgatóság dél felé gépeket küldött, a honvédségtől nehéz- járműveket kaptak, hogy Sződligeíig és vissza vontatva életre keltsék az autók motorjait. S az emberek is, mintegy 150-en, most tudták, mi a feladatuk. Pedig igazán nem mondható el róluk, hogy olyan nagyon jól meg lennének fizetve... A Duna Füszértnek ez a fiókja 1983-ban még veszteséges volt. A következő évben már 4 és fél millió, 85-ben 9 és fél millió forint nyereséget termeltek, s nem végleges adatok szerint tavaly nyereségük mar túlhaladta a 11 millió forintot. Erre az esztendőre 13 milliót terveznek. Nem lesz kis tett, ha ezt sikerül véghezvinni. B. H. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Daróczi Károly. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9., telefon: 11-525) található. Fogászati ügyeletet vasárnap reggel 8 órától délig tart dr. Balogh Imre, a Cházár András utca 17 szám alatti rendelőben, a régi városi fürdő épületében. Fotókiállítás nyílik A Dunakanyar Fotóklub ifjúsági csoportja ismét bemutatkozik. Ezúttal Letkésen, a művelődési házban találkozhatnak képeikkel a fotóművészet rajongói. Talán már ismert is áz anyag azok számára, akik minden hasonló eseményen ott vannak, ugyanis a fotóklub nyári, Nagymaroson rendezett háromrészes nagy bemutatkozó programjában külön fejezetet kapott ez az ifjúsági alkotóközösség. A képek tehát változatlanok,-csakhogy házhoz jönnek. Délelőtt 11 órakor mindenki meggyőződhet róla. Akinek már más elfoglaltsága van ekkor, ne búsuljon, több héten át falon maradnak a képek. A szerkesztő üzeni Szikéra Miklósnak (Vác, Alsó utca 77.). Kedves olvasónk, bizonyára azért érzi hiányosnak január 30-i számunkban megjelent, s a városi tanács üléséről szóló tudósítást, mert félreértette. A házadórendeletet nem a városi tanács hozta, s az nem is helyi jellegű. (Annak idején valamennyi hírközlő szerv részletesen foglalkozott vele.) A városi tanács a házadóövezeteket szabályozta idei első rendeletébén, s a kérhető mentességek eseteit. Javaslatát, hogy a város térképén tüntessük fel az övezethatárokat, és ezt közöljük, technikai okok miatt nem valósíthatjuk meg, mégpedig azért, mert. a város egész területének térképét, az ön által hiányolt külterületeket is beleértve, nem tudjuk elhelyezni oldalunkon. Azt javaslom, a városi könyvtárban kerestesse ki a Magyar Közlöny megfelelő számát, melyből részletesen is megismerheti ezt a rendeletet. Donovaly gyorsabban haladnak a sorban, ami amúgy is hamar rövidül az ember előtt, mert a készséges és magyarul is ' jól beszélő büfések szapora keze alatt perdülnek a sült kolbászok, forró teák, forralt borok. Nem megvetendő, hogy egy négytagú /család nem egész ötven koronából megebédelhet, úgy, hogy a felvonótól nem kell tíz méternél mesz- szebb mennie. Hogy útitársaink közül ki mi csábit ide? Legtöbbjüket az, hogy mostanság, amikor a Vác környéki sípályák — mert időközben nem esett a hó — eljegesedtek, itt mihdig friss és jó pályák' várják őket. Ma hajnalban — s minden szombaton ezután is ,— ismét találkoztak a váci síelők, hogy egy részük Donovalyba, sokan mások Nagy-Hideg-hegy- re, esetleg Törökmezőre, netán Zebegénybe vegyék útjukat. Bányász Hédi Anyu még segít. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Bedolgozók és bent dolgozók Miben rejlik a titkuk? Segít a papírvágó és a fűrészgép % Közismert tény, hogy a gyesen lévő kismamák, több £ gyermeket nevelő anyukák, kispénzű nyugdíjasok, moz- f gássérült emberek közül sokan szeretnének otthon vé- ? gezhető bedolgozást vállalni. Az egyik oldalon nagy a ^ kereslet, az igény a bedolgozásra, a másik oldalon ki- ^ esi a kínálat, kevés a munkalehetőség. Egyes vállalatok, | szövetkezetek próbálkoznak ilyen munkalehetőségek ^ létrehozásával, de többségük — különböző okok miatt d •— viszonylag hamar Jelszámolja ezt a tevékenységet. Orvosi ügyelőt