Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

MA: Fanfáxlw van hsrssse „Szeretnénk odalenn is körülnézni, de a gyerekek kinevetnek: gumi­csizma nélkül, lehetetlen, beázik a fal, áll lent a víz. Másfél éve folyik a per a 43. Számú Építőipari Vállalattal, most végre megszületett az íté­let...” (2. OLDAL) Engedély nélküli „Amikor megtudja, kik „ * * vagyunk és miért jöt­uxsm Értsen tünk, nagy hangon, zseb­re dugott kézzel kezdi kioktatni a munkavédelmi fel­ügyelőt arról, milyen is — véleménye szerint — az áfész. Mint hamarosan kiderül, nem az üzemben dolgo­zik, itt illetéktelen ... (3. OLDAL) Mendemondák «a legkiválóbban tájéko­, ■ m, zottak azt mondtak, a éS tsms (3 VSBlOS&ff Szolnoki Tanács vette meg valamiféle titkos szerződés keretében az említett laká­sokat. Olyan is akadt közöttük, akinek a szomszédja keresztanyja, unokatestvérének a sógora látta is e szerződést.” (7. OLDAL) MegkilnífeHók a rú&esBmcsxát „Eajusz Sándomé és Bálint Lénárdné olvasóink kérték, _ hogy lápünkban ismertessük az ügy végkifejletét. Kérésüknek természetesen eleget teszünk, hiszen Kurta Györgyné éppen a Pest Megyei Hírlap nyilvánosságát használta fel terve megvalósítá­sához.” (9* OLDAL) Indul! SS vád'1 "Az emberfia szobrozik a jé- gén, mert vigyáz a gyerekére. nOrűSSSSSX Papák, mamák dideregnek a pá­lya szélén, mert értük mindent. Ha örülnek a télnek, s a számtalan kör lerovása után farkasétvággyal esnek neki a vacsorának, akkor megéri. A kori busz csak a fantázia szüleménye.” (11. OLDAL) i AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Ara* 2.20 formt 1937. FEBRUAR 7., SZOMBAT Bio'echnoKgiai kutatóközpont Gödöllőn Az építés áprilisban kezdetük Az OMFB és több minisztérium támogatásával az idén országszerte több új biotechnológiai beruházást fejeznek be, illetve kezdenek meg. Ezek a VII. ötéves terv biotechnológiai programjához kapcsolódnak, amely tizenegy közvetlen terme­lési célú, és öt, a későbbi tennivalókat megalapozó feladatot tartalmaz. A beruházásokkal azt segítik, hogy a kutatási eredmények minél előbb hasznosuljanak a termelésben. A két legjelentősebb bio­technológiai nagyberuházás kivitelezését ebben az évben Gödöllőn és Szegeden kezdik meg. Gödöllőn áprilisban lát­Apad a folyó Jégvédelem a zajló Dunán Szünet nélkül tart a jégvé­delem a zajló Dunán. A fi­gyelő őrök négyóránként jel­zik a jégzajlás jellegét az Alsó- Duna-völgyi Vízügyi Igazga­tóság bajai központjának. On­nan irányítják a Dunaföld- vártől az országhatárig, vala­mint a Duna jugoszláv szaka­szán cirkáló jégtörő hajók út­ját. összesen tíz jégtörő hajó dolgozik a folyó dél-magyar- országi szakaszán, s ezekből négy jugoszláv területen tel­jesít szolgálatot. Pénteken a legveszélyesebb helyzet a mo­hácsi folyószakaszon alakult ki, ahol beállt á jég. Az oda küldött jégtörő egység délre szabaddá tette a vízfolyást, a jégtáblák levonulhattak. Jelenleg naponta 5—10 cen­timétert apad a Duna, s emi­att tartani kell attól, hogy a bajai kikötőben veszteglő ha­jók megfeneklenek. Egyelőre egy bolgár teherszállító hajót kellett kiszabadítani a jég fogságából, s biztonságosabb helyre vontatni, ahol megfele­lő a merülési mélység. ­A Szojuz TívI—2 száguld a füir felé Vasárnap összekapcsolás Moszkvai idő szerint — mint megírtuk — péntekre virradóra, a tervezett időben, 0 óra 38 perckor felbo­csátották a Szojuz TM—2 szovjet űrhajót, fedélzetén Jurij Romanyenko parancsnokkal és Alekszandr Lavej- kin fedélzeti mérnökkel. Pénteki közlés szerint a Szo­juz TM—2 berendezései kifogástalanul működnek, az űrhajósok jól érzik magukat. A tervek szerint a Szojuz TM—2 február 8-án, vasárnap kapcsolódik össze a Mir— Progressz—27 űrkomplexum­mal. Személyzete műszaki-tu­dományos kísérleteket, főként csillagászati fizikai megfigye­léseket végez az űrállomás fe­délzetén. Feladatai között sze­repel a Szojuz—TM-sorozatba tartozó űrhajó berendezései­nek további tökéletesítését célzó kísérletek végrehajtása is. Az űrhajó parancsnoka, Ju­rij Romanyenko ezredes, a Szovjetunió kétszeres hőse, 1944-ben született az oren- burgi terület egyik falujában. A csernyigovi katonai repülős főiskolán 1966-ban végzett, utána pedig a szovjet légi­erőnél szolgált pilótaként. 1981-ben végzett a légierő Ju­Ülést tartott a SZOT Megnövelt hatáskörök A Szakszervezetek Országos Tanácsa Gáspár Sándor elnök­letével pénteken ülést tartott. A testület Baranyai Tibor­nak, a SZOT főtitkárának előterjesztése alapján megvi­tatta és elfogadta a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának 1987. évi munkaprogramját. A szakszervezeti mozgalom segíti a népgazdasági tervek megvalósítását. Ez a fő tenni­való, továbbra is támogatják a munkaidőalap védelmét, szükségesnek tartják, hogy erősödjék a főmunkaidőben végzett munka becsülete, s ez alapja .legyen a dolgozók biztonságos megélhetésének. A SZOT a gazdasági ered­ményekkel szoros összhang­ban figyelemmel kíséri a dol­gozók bér- és! jövedelmi hely­zetének alakulását. A testület felhívta a szak- szervezeti szerveket, hogy se­gítsék a nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évfordu­lójára kibontakozó munka- mozgalmakat. A tanácsülés Sólyom Fe­rencnek, a SZOT titkárának előterjesztése alapján határo­zatot hozott a szakszervezetek kádermunkájának továbbfej­lesztéséről. A SZOT döntött arról, hogy az eddigi szakmaközi bizott­ságok — új elnevezéssel — a jövőben a szakszervezetek vá­rosi, kerületi, nagyközségi, községi bizottságaiként látják el munkájukat. E bizottságok mellett — kísérleti jelleggel — nyugdíjas alapszervezeteket hoznak létre. A SZOT határozatot hozott a szakszervezetek budapesti és megyei tanácsainak, vala­mint városi, kerületi, nagyköz­ségi, községi bizottságainak feladat- és hatásköréről, szer­vezetéről, s megnövelte szere­püket. (A szakszervezetek megyei jeladatairól a 7. oldalon köz­lünk beszélgetést.) ríj Gagarinról elnevezett aka­démiáján. 1970 óta tartozik az űrhajósok kötelekébe. Eddig két ízben vett részt űrutazás­ban: 1977—1978-ban a Szo­juz—26 űrhajó és a Szál jut—6 űrállomás fedélzetén, majd 1980 szeptemberében a szov­jet—kubai közös űrrepülő-sze­mélyzet parancsnokaként járt a világűrben. Alekszandr Lavejkin, a sze­mélyzet másik tagja 1941-ben született Moszkvában. 1974- ben végzett a moszkvai Bauman Műszaki Főiskolán, majd pedig az űrhajózási ter­vezőirodában dolgozott. Itt részt vett az új űreszközök ki- fejlesztésében és kipróbálásá­ban. 1978 óta tartozik az űr­hajósok kötelékébe. A szovjet televízió — helyi idő szerint nem sokkal éjfél után — félórás egyenes köz­vetítést adott a Szojuz TM—2 indításáról. Beszállásuk után Romanyenko parancsnok rö­vid nyilatkozatot adott a tévé számára, s azt hangoztatta: mindent megtesznek, hogy űr­utazásuk segítse a műszaki­tudományos haladás meggyor­sítását. Ezután a nézők — má­sodpercre pontosan az előre bejelentett időpontban, 0 óra 38 perckor — tanúi lehettek a felbocsátásnak, gyönyörköd­hettek az állványzatról magas­ba emelkedő hordozórakéta mozgásában, a sötét égbolt hátterére rajzolt sokszínű tűz- csóvájában. Robogó monstrumok... Versenykamionok a Hungaroringcn. A képzelet játéka fény­képen? Varázslat? Nem. És ha mégis, akkor Dávid Sándoré, a népszerű televíziós személyiségé, akinek kedvéért verseny­kamionná alakított monstrumok tettek néhány kört a Hunga- roringen. S bár nem tudtak arról, szemfüles fotóriporterünk kedvéért is. A versenykamianok Európa-bajnokságának Mo­gyoródon is lesz egy futama. Az előkészületekről a 11. olda­lon számolunk be. (Erdősi Ágnes felvétele) nak hozzá a félmillárd forin­tos költséggel létesülő mező­gazdasági biotechnológiai ku­tató- és oktatóközpont . építé­séhez. A 6000 négyzetméter alapterületű, több laboratóriu­mot magába foglaló intéz­ményben több mint félszáz kutató dolgozik majd a me­zőgazdaság számára új bio­technológiai eljárások kifej­lesztésén. A biotechnológiai eredmé­nyek gyakorlati alkalmazását segíti elő a budapesti Kerté­szeti Egyetem épületében a közelmúltban átadott nemzet­közi mikrobiológiai génbank. Itt a biológiai eljárásokhoz nélkülözhetetlen, már szaba­dalmaztatott mikroorganizmu­sokat el lehet helyezni meg­őrzésre. A génbankban máris több ezer szövettenyészetet tá­rolnak. A Meriklon gazdasági társa­ság nemzetközileg is elismert sejt- és szövettenyésztési tech­nológiája alapján az ' ország­ban hat új laboratóriumot lé­tesítenek. Módszerükkel egy növényből több százezer, tel­jesen azonos tulajdonságú testvérnövényt lehet előállíta­ni. A hagyományosnál lénye­gesen gyorsabban és kevesebb munkával termelik a palántá­kat. A társaság tavaly csak­nem 200 000 dollár értékben exportált burgonya-, szőlő-, virág- és különböző keleti nö­vényszaporító anyagokat. Az idén egymillió dollár értékű növényi szaporítóanyag előál­lítására és szállítására kötöt­tek szerződést. A növekvő igények kielégí­tésére hozzák létre a hat új laboratóriumot, amelyek szö­vetkezetek, állami gazdaságok és egyéb vállalatok beruházá­sában épülnek. A Meriklon öt évig alapanyaggal látja el a laboratóriumokat, átadja a technológiát és értékesíti a palántákat. Az új laboratóriumokban egyebek között burgonya, dísznövény, banán, kiwi és pálma szaporítóanyagokat ál­lítanak elő, s ezeket többnyi­re a nyugat-európai piacokon értékesítik. Hazánkban az idén a korábbi éveknél több gyümölcsfát kívánnak telepG teni a mezőgazdasági nagy­üzemek, ezért a Mer.iklonban és az új laboratóriumokban nagy mennyiségű gyümölcsfa szaporítóanyagot is termelnek. Nincs megállás Fűrészek visításától, gépek berregésétől hangosak hazánk erdei. Még a nagy hidegben sem állt meg a munka egyet­len gazdaságban sem. A Pi­lisi Állami Parkerdőgazda­ság dolgozói például naponta harmincöt köbméter fát vág­nak, osztályoznak. Mezőgazdasági könyvhónap Maróthy László mondott megnyitóbeszédet Harmincadik alkalommal rendezik meg a mezőgazdasági kőnyvliő- napot. Az országos megnyitóünnepséget tegnap, a fennállásának 200 eves jubileumát ünneplő Állatorvos-tudományi Egyetemen tartották. A meghívott vendégeket Kovács Ferenc akadémikus, az egyetem rek­tora köszöntötte, majd Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott megnyitó­beszédet. Bevezetőben a nagy múltú, nemzetközi hírű oktatási in­tézmény tevékenységét ’ mél­tatta. Ezután a szakirodalom fontosságáról szólt; idézte Er­dei Ferencet, aki az első me­zőgazdasági könyvhónap meg­nyitásakor mondta: könyvből nem lehet megtanulni gazdál­kodni, de könyv nélkül nem lehet jól gazdálkodni. A ha­zat mezőgazdasági könyvek, folyóiratok és szaklapok sze­repét méltatva hangsúlyozta, hogy ezek ma már fontos munkaeszközzé váltak. Maróthy László ezután arról beszélt, hogy a magyar mező- gazdaság eredményei külföl­dön is elismerést váltottak ki. A megtett út tapasztalatai azonban arra is megtanítot­tak minket, hogy a továbbha­ladáshoz — az eredmények értékelése mellett — a hiá­nyosságokat. a nehézségeket, az akadályokat is számba kell venni. A kedvezőtlen gazdasági fo- lyaihatokat kiváltó okok meg­szüntetésével kell fordulatot elérnünk gazdasági tevékeny­ségünkben, s ez nem lesz könnyű munka. Az új fel­adatok folyamatos megújulást követeinek az élet minden te­rületén — ez alól a kormány­zati munka, az irányítási te­vékenység sem kivétel. Az egyetem aulájában szak­könyvkiállítás nyílott meg a jelenleg kapható művekből. Az ünnepségen kitüntetése­ket, adtak ét a könyvek készí­tésiében és terjesztésében élenjáróknak. MŰVELNI KERTJEINKET A lig több mint három hét telt el azóta, hogy egy tsz-elnök aggódó sza­vait hallottam: hullik ugyan a hó, de egyenetle­nül oszlik el, sok helyen kilátszik a vetés... De hol van már a tavalyi hó! — mondhatná bárki, hiszen a néhány héttel ezelőtti ag­godalom rég feledésbe me­rült. Azaz: még épp csak megbirkóztunk az azt kö­vető napokban ránk zúdu­ló idei hórengeteggel, már­is más gohdokról beszél reggelente a Falurádió. Izig-vérig városi vagyok, s talán éppen ezért figye­lem annyira a mezőgazda­ság jelzéseit. Természete­sen nemcsak én vagyok így, hiszen ha például a buszon vagy villamoson szóba elegyedünk egymás­sal. az időjárás után a má­sodik mondat már azt pe­dzegeti: hogyan hat az a zöldségre, gyümölcsre, ga­bonára. Leginkább azzal magya­rázzák e jelenséget, hogy sok városlakó is — telke, kertje lévén — érdekeltté, úgymond őstermelővé vált. De nem akárhogy! Hiszen, ha nem volt kitől elsajátí­tani a fortélyt, ellesni a különböző növényfajták gondozását. bement az ember a könyvesboltba s szakirodalmat vásárolt. Teljesen véletlen a múlt idejű fogalmazás, mond­hatnám, hibás'is, mert a mezőgazdasági irodalom kibontakozása — amely hí­ven tükrözi mezőgazdasá­gunk szocialista átalakulá­sát, annak fejlődését — nem tekinthető befejezett­nek, egyre nagyobb, tágabb lehetőségeiről beszélhetünk a jövőben. Természetesen a szak­könyvek elsősorban a szak­emberekhez szólnak. Hi­szen a szaktudás szerepe, jelentősége nemcsak a me­zőgazdasági termelésben, hanem annak irányításá­ban is növekszik, maga után vonva a termelési kultúra színvonalának eme­lését — pontosabban: en­nek igényét. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az írott szó, amely átörökíti a ha­gyományokat, s terjeszti a legújabb eredményeket is. A korábbi esztendőkben — a mezőgazdasági könyv­kiadást illetően pedig már évtizedekről beszélhetünk — még az volt az irányzat, hogy bővebb lélegzetű, ta- nulmányjellegű köteteket, elmélyült tudományos munkákat jelentessenek meg. Mostanában azonban enyhülni látszik ez a szi­gor, oldódni a kötöttség: egyre több olyan kiadvány iát napvilágot, amely köz­vetlenül a gyakorlatot érintő, a termesztést-te­nyésztést befolyásoló té­nyezőkre helyezi a hang­súlyt. Mindezek annak kapcsán jutottak eszembe, hogy megnyílt a mezőgazdasági könyvhónap. S sokan talán már arról is értesültek, hogy a megyei megnyitó' február 11-én, délután 15 órakor Gödön lesz, a Du- namenti Tsz-ben. Harmadik évtizede kerül sor a mezőgazdasági könyvhónap megrendezé­sére, s ha a számokat néz­zük, az idei sem marad el a többitől. A Mezőgazdasá­gi Kiadó 30 művet jelente­tett meg összesen 47Ö ezer példányban, s rajta ■ kívül még nyolc kiadó gondozott és kínál műveket, ponto­san huszonkettőt 310 ezer példányban. Ha a listát vé­gignézzük, meggyőződhe­tünk arról, hogy rendkívül sok témát taglalnak: kézi­könyv szól a búzatermesz­tésről, újabb kötet foglal­kozik a ráfordítással és a haszonnal, s egy kiadvány még a Távol-Kelet kerti virágait is bemutatja. E számok igazolják azt is, hogy a szaktudás­nak soha nenf volf ekkora ázsiója a mezőgazdaság­ban, mint napjainkban. Szinte nincs a termelésnek olyan területe, ahol napról napra ne történne változás: új gépek, új anvagok, új műtrágyák kerülnek for­galomba, amelyek pontos ismeretével boldogulhat­nak csak a ma szakembe­rei. Venues Aranka

Next

/
Oldalképek
Tartalom