Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-06 / 31. szám

I fiszédon és kisnyékén megállapodás a tanáccsal Az Aszódi Tanács Végrehaj­tó Bizottságának határozata ér­telmében a társadalmi és csa­ládi ünnepségeket rendező iro­da az elmúlt évtől családi in­tézet elnevezéssel működik, és a székhelyközségen kívül te­vékenysége kiterjed Bag, Hé- vízgyörk, Galgahévíz, Túra, Gaigamácsa, Vácegres, Vác- kisújfalu, Kartal, Verseg te­rületére is. Az intézet és az érintett községek 1990. decem­ber 31-ig szóió együttműködé­si megállapodást kötöttek. A települések tanácsai vál­lalták az intézet anyagi támo­gatását, amiért viszont az iro­da különböző szolgáltatásokat nyújt, igény szerint közremű­ködik a névadó ünnepsége­ken, a házasságkötéseknél, a temetéseknél, valamint az ál­lami ünnepeken a nyugdíjas­éi ifjúsági találkozón. Példásnak mondható az együttműködés az aszódi öre­gek napközi otthonával, a do- monyi szociális otthonnal. Ik- ladon, Domonyban Télapó-ün­nepségeket rendeztek az óvo­dásoknak. Galgamácsán, Aszó­don és Ikladon megszervezték a halottak napi megemlékezé­seket. Takács Sándor, az intézet Igazgatója elmondta, hogy te­rületi munkájuk napról napra fejlődik, aminek elsősorban az az oka, hogy a megyei és az Aszódi Tanács biztosította te­rületi szervezői munkakör lé­tesítését. A szervező feladata a rendezvények koordinálása, a rendezvények sikeréhez szükséges feltételek megte­remtése, a folyamatos kap­csolat kiépítése a községekkel, elsősorban a tanácsoknál dol­gozó anyakönyvvezet'őkkel és művelődési házakkal. — Az intézet dolgozói nem tudnának minden igényt ki­elégítem — mondta Takács Sándor —, de sikerült találni olyan fiatalokat Kartalon, Tú­rán, Bagón, Ikladon, Galgahé- vízen és Aszódon, akik szí­vesen vállalják a közremű­ködést es zenével, énekkel, vers mondással emelik a kü­lönböző ünnepi események színvonalát. Ott, ahol az ön­kéntes segítők valamilyen ok miatt elmaradnak, az Aszódon lakó társadalmi aktívák vál­lalják a feladat ellátását. A családi intézet 1980 és 1986 között 663 rendezvényen vett részt szolgáltatásaival, s ebből a területre esett 187 ese­mény. De kitűnik a statiszti­kából az is, hogy 1986-banxa területi szolgáltatásaik száma megkettőződött az előző évek­hez viszonyítva. Kartalon 32, Ikladon 31, Bagón 23 rendez­vényük volt. Hévízgyörkön 3, Váckisújfalun 1 esetben igé­nyelték az intézet közreműkö­dését. Figyelmeztető adatok! — Fontosnak tartjuk — mondta az igazgató —, hogy emeljük rendezvények esz­tétikai és kulturális színvona­lát a legkorszerűbb technikai eszközökkel, köztük egy-egy esemény videofilmen történő megörökítésével is. F. M. Eredményes szövetkezet A tanév őszi félévében be­számoltunk arról, hogy a Damjanich általános iskolá­ban a Gödöllő és Vjdéke Afész segítségével iskolaszö­vetkezet alakult. Az önkor­mányzattal-és bizonyos gazda­sági önállósággal rendelkező szervezet az oktató-nevelő munkát elősegítve, kiegészítve működik. A nyolcadikosok kérhetik az áfész-nál a tagsági viszonyuk folytatását. Az évek során a tanulók elsajátítják a véleménynyilvánítás módjait, a vitákban való részvételt, a felelősségvállalást. A gombatermesztök féléves termelési értéke 71 ezer fo­rint. Az iskolabolt eredménye 108-ezer forint. A két csoport munkája nyomán keletkezett nyereséget a kisszövetkezet közgyűlésének döntése nyo­mán a végzett munka díjazá­sára, illetve nyári táborozásra, kirándulásra fordítják majd. Barkóczi István iskolaigaz­gató tájékoztatása szerint, a szövetkezet továbbfejlesztését tervezik a takarékszövetkezet létrehozásával. A nyaralások és az egyéb tanulói vágyak eléréséhez szeretnének lehető­séget nyújtani a takarékossá­gi betétek indításával. Cs. J. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Alkotóműhelyek: grafikai műhely, 17—2Ö óráig. Széchenyi Zsigmond-emlék- kiállítás, megtekinthető IC—18 óráig. , A hónap műtárgya: Aszódi guzsaly, hímzett aszó­di zsebkendő, hévízgyörki fej­kendő, kartali jegykendő, meg­tekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás törté­netéről, A gödöllői művész­telep 1901—1920, felújított ál­landó kiállítás, megtekinthető lt)—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Várja vásáriéit Aszúdon az új vas-műszaki üzlet: a VAS-SZER Kaphatók: víz-, fűtés-, gáz-, és műanyag csövek, zárt szerelvények, lemezék, rúd- és idomacélok, aluminiumprofiiok, valamint ehhez tartozó szerelvények. Lakossági és közületi kiszolgálás. Készpénz és csekkfizetési lehetőség. Aszód, Pesti út 19. (a benzinkúttal szemben). Február 8-án: Gödöllő, művelődési ház; Magyarok a világ filmművé­szetében: Eszményi férj, angol film, készült 1947-ben, 18 óra­kor. Széchenyi Zsigmónd-emlék- kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A mikor az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején a falvakban a termelő­szövetkezetek megszervezését követően felgyorsult, illetve befejeződött a paraszti élet átalakulása, ennek egyik leg­látványosabb jele volt, hogy az asszonyok, lányok munkát kerestek. Nem arról van szó, hogy a Galga menti nők ad­dig nem dolgoztak, hiszen motorjai, robotosai voltak a családi gazdaságoknak, a fal­vakat övező nagybirtokoknak, hanem arról, hogy a rendsze­res munkavállalás lehetőségét a mezőgazdaságon kívüli ága­zatokban kellett keresni. A statisztika szerint 1960- ban a falusi asszonyok 10,4 százaléka, 1970-ben már 40 százaléka helyezkedett el a fáiuián kívüli munkahelyen. Ebben az évtizedben indultak el Hévízgyörkről, Bagról, Tú­ráról, Domonyból, Kartalról és a többi községekből a nép­viseletbe öltözött asszonyok a közeli városok üzemeibe vagy éppen a főváros gyáraiba. El­sősorban a fiatalok mentek, akik nem léptek a közösbe, akiket nem kötött a hagyomá­nyos paraszti porta gazdálko­dása, és megfelelő vállalko­zással bírtak, hiányzott belő­lük az újtól való félelemérzet, amivel az idősebbek minden változást fogadnak. A falun kívüli, az iparban és a szolgáltatásban vállalt munka megkövetelte — leg­alábbis munkaidőben — a ha­gyományos paraszti viselet A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA iítr XIV. ÉVFOLYAM, jbf. SZÁM 1987. FEBRUÁR 7., SZOMBAT Hagy a számla vándorúira Bürokrácia vagy mulasztás? ? Szép számmal érkeznek szerkesztőségünkbe olyan le- ^ velek, melyekben olvasóink egy-egy visszásságra kív- ^ ják fel figyelmünket, vagy valamilyen ügyben segít- ^ ségünkst kérik. Lehetőségeink szerint igyekszünk utá- ^ najárni mindennek, meghallgatjuk az érdekelteket, clöm- ^ teni, igazságot szolgáltatni azonban nem tudunk, Leg- ^ feljebb annyit tehetünk, hogy nyilvánosságra hozzuk az g eseteket, talán másaknak is tanulságos lehet. Legutóbbi panaszosunk te­lefonon keresett bennünket. Pálinkás Benőné a MÉM Műszaki Intézetben dolgozik, és férje munkahelyének, az Agrártudományi Egyetem gondnoksági osztályának el­járása ellen emelt kifogást. Elmondta, hogy bérlakásuk­ban villanyszerelési munká­kat végeztettek. Erről a szám­lát két hónapja leadták az említett osztályra. A pénzt még nem kapták meg, pedig azt kölcsönkérték, így visz- szaadnii nem tudják, bár tu­lajdonképpen most ők köl­csönöznek az egyetemnek. Csak engedéllyel A számla értéke 3700 fo­rint, ez Pálinkásnénak csak­nem egyhavi keresete. Három­ezer forintos OTP-tartozásuk van, két gyerekkel amúgy is nehéz beosztani kevés pénzü­ket. Különösen karácsony előtt lett volna hová tenni ezt az összeget. Férje csaknem húsz éve dolgozik az egyetemen, legalább már ezért megérde­melné, hogy tisztességesen in­tézzék el ügyeit. Morvái Attila, a gondnok­ság osztályvezetője szintén te­lefonon vázolta pár mondat­ban az okokat, majd kérte, személyesen is beszélgessünk, és ezen a beszélgetésen le­gyen ott a férj, Pálinkás Be­nő. Találkozásunk idejére a számlát kifizették. A házas­pár osztályról osztályra járt. végül a rektor segítségét is igénybe vették. Mi történt va­lójában, miért kellett ilyen sokáig várni a pénzre?. A gondnoksági osztály ve­zetője számára érthetetlen ez a viselkedés Pátinkásné ré­széről, hiszen mindenki hu­mánusán melléjük állt akkor is, amikor lakást kaptak. A férj december 9-én vitt egy számlát, melyen már elvégzett munkák szerepeltek. A vil­lanyhálózatot módosították a bérlők, felszerelték az auto­mata mosógép csatlakozóját, lefestették a gázcsövet. Mind­ezt előzetes engedély nélkül. Az egyetem költségvetése is megköveteli a tervezést, így minden év elején kiküldenek a lakóknak egy nyomtatványt, azok ennek alapján jeleníthe­tik be, milyen változtatást kívánnak tenni lakásukban. A különböző kívánságokat a pénzügyi keret által meg­szabott lehetőségek szerint en­gedélyezik. A házaspár ilyen engedélyt nem kért, ennek ellenére a számlát elfogadták tőlük. Te­kintettel a férj elektroműsze- részi szakképzettségére, az Elmű ellenőrzésére gom tar­tottak igényt. Pozitív hozzá­állásukat bizonyítja az is. hogy a szabályok betartása miatt a visszadátumozott ké­relmezést javasolták. Mor­vái Attila közölte azt is, év végén a kifizetés késik: a zá­rások. leltározások meghosz- szabbítják a pénzfelvételt. A kérelmező ígéretét kapott, mi­szerint január első két heté­ben elintéződik ügye. Ö eze­ket az érveket akkor meg is értette, beleegyezett a halasz­tásba. tithstá csövek Pálinkás Benő más véle­ményen van. Neki csak a számla leadása után három nappal szóltak, hogy ; letiltot­ták a kifizetéseket. Egyéb­ként hallott január 15-én ki­egyenlített számlákról is. — Én nem vagyok az a típus, aki valakinek a nya­kára jár. 1983-ban már volt egy engedé'yűnk ezekre . a munkákra. Akkor velünk sen­ki nem közölte, hogy a régi műszaki igazgató elmenetelé­vel ez érvénytelenné válik. Türelmesek voltunk egészen január második hetéig, ez után intézkedett a feleségem. A műszaki átvételről csak annyit, hogy amikor befejez­tem a munkát, szóltam, most láthatók a csövek, jöjjenek el-, lenőrizni. Nem jöttek. A ta- pőtás sürgetett, bevakoltam, csak utána voltak nálunk a beruházási osztályról. Hiányos ismeretek — Engem az bántott, hogy a számlám öt hétig állt, és ez azért is sérelmes, mert jó viszonyban vagyunk az Atti­lával, és úgy tűnik, mintha ezért hátrányos helyzetben lennék. Akkora itt a bürok­rácia, hogy követni sem tudtam, hol van a számla. Nem kérem én azt, hama­rabb intéződjék el az én dol­gom. de legalább úgy, mint másé. A fenti történetnek, ha megkésve is, jó vége lett. Az okozati összefüggéseket hiába keresnénk, egy biztos, a vélt és valós sérelmeket eb­ben az esetben is a hiányos tájékoztatásnak és tájékozott­ságnak lehet tulajdonítani. B. E. Farsangi bál Az aszódi művelődési ház nyugdíjasklubja' — amelynek Eötvös Károly a vezetője — február 11-én, szerdán 16 órai kezdettel a művelődési ház­ban /farsangi bált rendez. A táncoslábú klubtagok táncver­senyen vehetnek részt. A kü­lönböző művészeti ágak ked­velői pódiumra léphetnek a házi Ki mit tud? vetélkedőn. Lesznek, akik nemcsak jó han­gulatban távoznak majd az összejövetelről, hanem aján­dékot is visznek magukkal, fha a tombolán szerencséjük volt. árultak az asszonyok Verés a teliuSs lépésért elhagyását. A munkához való öltözködés pedig kihatott az öltözködés egészére. A kötött gyári, városi munkaidővel és utazással az .öltözködésre ke­dvesebb idő jutott. Nem is szólva arról, hogy a viselet felöltése időt és türelmet kö­vetelt. Gondoljunk csak arra, hogy egy-egy Galga menti' asszony, lány népviseletének 'felöltése mekkora gondosságot kívánt. A szoknyák aljának egybe- vágása, a vállkendő ráncainak beszedése, vagy a hagyomá­nyos hajviselet elkészítésének időigényessége és így tovább, megkövetelte még egy másik személy segítségét is. A gyári öltözők szekrényeit nem a népviselethez méretezték. Ha azokba valaki beakasztotta a szoknyáit, az inkább csak olyan volt, mintha begyűrte volna. Mindezek mellett siettette a népviselet elhagyását a vá­rosokban elhangzó, elmarasz­taló megjegyzések sokasága. — Buta falusi — mondták a sok szoknya láttán. Érezték a városban dolgozók, hogy rán­cos szoknyáikkal, virágos blú­zaikkal, fejkendőikkel, csiz­máikkal kilógnak a sorból. Egészségügyi szempontból is támadások érték a viseletét: elnyomja a derék alatti belső szerveket, a szoros konty ki­koptatja a hajat. Nagyon fontos szerep jutott a kivetkőző egyéniségének, ugyanis bátorságra, dönteni tudásra, kezdeményezőkész­ségre volt szüksége a változ­tatáshoz. Nem csoda hát, hogy a városi öltözetet választók elsősorban a 16—18 éves kor-j osztályból kerülték ki. Ismer­tem családokat, ahol a szülők foggal-körömmel, fenyegetés­sel, sőt veréssel próbálták visszatartani lányukat a bű­nös lépéstől, s csak akkor en­gedték, amikor a szomszéd lá­nya már urasan jelent meg a háznál. 1 Az úttörőknek volt a legne­hezebb, de nekik volt bizo­nyos szerencséjük is. Ők még el tudták adni az elhagyott viselet szépséges darabjait: a posztószoknyákat. pruszl lko­kat, a selyem- és bársonyblú­zokat. a lakkos csizmákat, a százvirágú kendőket, Jártam a túrái, meg az aszódi vásár­ban, amikor szinte külön ut­casort alkottak a népviseletet áruló idős asszonyok. A később döntőknek, a so­káig ingadozóknak — szeren­csére — gondot jelentett az elhagyott viselet darabjainak az értékesítése. Ezért tudtak még néhány évvel ezelőtt is a Törekvés náptáncegyüttes. és az Állami Népi Együttes ruhatára részére Galga menti népviseletet vásárolni. A kivetkőzés folyamatában sokan éltek meg egy átmeneti szakaszt is. A munkába már egy szoknyában jártak, de itt­hon, vasárnaponként felvették a népviseletet. Még dicseked­tek is: megtehetjük, telik mind a kettőre! Ma ismét telne sokaknak mindkettőre, gondot jelent vi­szont, hogy a • szükséges tex­tíliákat nehéz beszerezni. Pántlikák, szalagok, gyöngyök, gombok, kalárisok vásárlá­sáért Csehszlovákiába kell utazni. A paraszti életmóddal együtt átalakult a paraszti öl­tözködés. Ne sirassuk, fogad­juk el természetes folyamat­nak. Ma már az idősebbek között is sokan viselik az új módot, és kialakítottak egy sajátos viseletét. Csak egy példa: hideg napokon felkerül a mackónadrá<j a szoknya alá. Kényelmes lábbelinek bizo- ■ nyúlt csizma helyett a ma- musz. Még a legidősebbek sem tudták magukat semlegesíte­ni: bolti bugyogók, meleg tri­kók kerültek a vászonpendely alá. A népviselet megmaradt a színpadokra. Ha látjuk, felsó­hajtunk: de szép! A sóhajtás­sal együtt talán azt is elmond­hatjuk. hogy de jó. amiért el­múlt a cifra nyomorúság vi­lága. Fercsik Mihály n Szombati jegyzetéi Valaki. Rájöttem, hogy ez a határozatlan névszó az egyik legfontosabb az életünkben. Határozatlan, mégis a leghatározottabban beleavatkozik életünkbe, sorsunkba, otthoni, munka­helyi, • hivatali ténykedé­sünkbe. Úgyszólván isteni tulajdonságokkal van föl­ruházva, sosem látjuk, de mindenütt ott van, szeme elől fél percre sem szaba­dulhatunk, nincs oly rejtett zug, ahová tekintetével ne követne, ne figyelné, ellen­őrizné, min jár az eszünk. Jellemző az is, hol jöt- ! tem erre rá. Az egyik kör- ! zetbeli tanácson. Eme ti- j tokzatos lényről eddig is ' tudtam, csak azt hittem, fölsőbb régiókban honos, párnázott ajtók mögött, vagy még ennél is fonto­sabb helyeken tanyázik, onnan szólal meg olykor­olykor, persze sosem a ma­ga hangján, hanem közve­títéssel. Hatalmát ez is jel­zi, hiszen senki sem látja, hangját fül még nem fog­ta föl, akarata mégis érvé­nyesül, mert egy ember­ként fogadjuk el a közve­títőktől kapott utasítását. A körzetbeli tanácsháza egyik szobájában döbben­tem rá arra, hogy itten egy végtelenül demokratikus intézményről van szó. Amíg úsztam az árral, ma­gam is abban a téveszmé­ben 'leiedzettem, pokoli igazságtalanság, áldozatai vagyunk. Kik? Mindazok, akik• nem hivatkozhatnak rá, hisz azt sem tudják, hol található az a rejtélyes párnázott ajtó, mely mö­gött puha tolipárnákon he- verészve tölti napjait, i Óriási tévedés a tolipárna, sőt, a párnázott ajtajú he­lyiség sem. igaz. Megtalál­ható mindenütt, hisz ren­geteg akad belőle. Fölisme­résemnek tán ez a legfon­tosabb része. S ezért de­mokratikus intézmény.-4zí mondta a hölgy a körzetbeli tanácsháza szo­bájában, látja, egyedül va­gyok, tegnap ment el az utolsó’ kölléga, az -árellen­őr. Meg is értem, fűzte hozzá, tetszik tudni, hogy van ez, kimegy az árellen­őr az üzletekbe, s ha már kimegy, biztosan fölfedez ■hibát. Valósággal belebot­lik a hibába. Belebotlik, belevéri a térdét, s már fájdalma miatt is kitölti a jegyzőkönyvet. Visszatér az íróasztala mögé, dolgozik tovább, de már jönnek a telefonok. Kicsi hely ez, minden boltosnak van va­lakije. Egyszerűen lépni sem tudunk tőlük. Jönnek- mennek ezek a szerencsét­len ellenőrök, egy-két évet kihúznak, aztán továbbáll­nak. Tönkremegy a fülük. Hát hogyne, az a rengeteg telefon, no meg az utcán is megállítják őket, és odaha­jolnak a fülükhöz. Hát ez is kényelmetlen. Női lény i hagyján, hanem a szakállas j mukik. Még azt is hihetik, hogy ezeknek mennyi is- I merősük van. Alóhát persze az építés- ügyisnek se jobb. Micsoda házakat emelnek itt, szent- séges úristen, tornyok, ki- szögellések, beszögellések. emeletek, meg stájer tetők, meg görbe manzárdok. Szólt az építésügyis az íz­lés, a népi hagyomány ne­vében. Aztáy viszaszóltak. Aztán elment. És kegyed mért nem megy el? Hová menjek, két évem van még vissza, azt még csak kibírom. Elnevettem magam. Meg­ütközve nézett., miért neve­tek én. Hát azért nevetek, mert ezek szerint minden­kinek van valakije, vagy legalábbis a túlnyomó többségnek. A kisebbséget majd csak meggyőzzük va­lahogy. Építsen ő is stájer tetőt. Hogy melyik tanácson volt ez? Nana, telefonozni akarnak valakinek? Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom