Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
Jegyzet Az érem oldalai Lapunk január 19-ei számában jelent meg F. D. Z. tollából egy kis — kritikus — írás arról, hogy az emlékezetes január 12-e reggelén Deákváron a Volánbusz szolgálatban lévő vezetője milyen merev és nehézkes volt — a cikk szerzője szerint. Néhány nap múlva kedves régi volános ismerősöm csördítette rám a telefont, s vont — baráti kapcsolatunkra tekintettel — szelíden kérdőre, hogy vajon miért nem nézzük meg az érem másik oldalát is. Jelesen azt, hogy azon a bizonyos reggelen s az utána következő napokban miként álltak helyt kollégái az utakon. Akkor is s azóta is hallottuk, mi mindent megtettek a buszvezetők, hogy a járatok időben indulhassanak, s utasaik eljuthassanak munkahelyeikre, orvoshoz, iskolába. Igaz, nagy nyomás is nehezedett rájuk, hiszen a rádióból, a tv-ből egyebet sem hallottunk, mint azt, hogy aki teheti, ne üljön autóba, vegye igénybe a tömegközlekedési eszközöket. A nehézséget igazából nem is a hóesés, nem a hótorlaszok, hanem a gázolaj okozta: kicsapódott belőle a paraffin. Pedig a buszok elé ablakmagasságig érő hótorlaszt emelt a szél, de a költségvetési üzem volvósa segített, eltolta, hogy a kocsik ki tudjanak állni. A közúti igazgatóság gépe szabadította fel az acsai utat például, hogy az arrafelé lakó sofőröket be tudják hozni munkahelyükre. Egy napon a DMRV verőcemarosi telepéről küldtek gépet a budapesti Bulcsu utcai végállomásra, hogy megtisztítva az utcát, lehetővé tegyék a Budapest— Vác közötti forgalom fenntartását. Hallottunk buszvezetőről, aki kilométereket rükver- celt vissza a. keszegi parton egyetlen nyomsávon, mert nem jutott tovább. A horányi járat vezetője egymaga ásta ki behavazott kocsiját s a hozzá vezető utat, hogy törzsutasait rendben szállíthassa. Mondhatjuk, ki-ki tette a dolgát. De mondhatjuk azt is, hogy kötelességén és erején felül... (Különösen, ha tudjuk, hogy a Volán egy másik cégénél azon az ominózus hétfő reggelen meg sem kíséreltek a gépkocsikba lelket lehelni...) Értettem hát kedves régi ismerősöm zaklatott szavait. S mégis. Ügy gondolom, hogy akkor ott, Deákváron, amikor kollégája nem találta meg a rendkívüli helyzethez illő megoldást, ártott azoknak, akik a kezdettől fogva és azóta is megfeszített erővel dolgoznak azon, hogy zavartalan legyen a forgalom. Az 6 helytállásuk azonban csak homályosan látszik a kolléga merevsége miatt érzett bosszúság fátyolén át. Bocsáttassák meg hát most már neki az, hogy akkor és ott úgy viselkedett,' s az utasoknak az, hogy ebből — talán igaz- talanul — általánosítottak. B. H. ^Íírittp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN K1 ADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM1987. FEBRUAR 2., HÉTFŐ Váchartyánban körültekintőek Lassan, de biztos lépésekkel A költségvetésből gazdálkodó intézmények is megérzik az ország gazdasági nehézségeit. Az ő feladatuk, hogy az eddiginél is ügyesebben osszák be a nekik jutó pénzt. Ezekben a napokban készülnek el a tanácsok költségvetési tervei is. Rengeteg kérdés merül fel ilyenkor, ha éppen nem a bőség zavarával küszködnek. Mennyivel gazdálkodhatnak? Honnan jön össze? Mire jut belőle? El kell-e felejteni a fejlesztési terveket, esetleg egyes intézmények fenntartása is veszélybe kerül? Mérlegelni, súlyozni kell. Válaszolni, biztosat felelni a legtöbb kérdésre nem lehet, feltételezésekre kell hagyatkozni, no meg a tapasztalatokra, valamilyen rést hagyva a biztonságnak is. Váchartyánban elkészültek a költségvetési tervezettel, de a tanácsülés elé terjesztés előtti napokban is még vizsgálják, pontosítják. Náluk arra is ügyelni kell, hogy a két társközséggé! igazságosak legyenek. A vb-titkár, Kozma Ferenc- né asztaian a témával kapcsolatos összes irat kiterítve, Hegedűs András tanácselnökkel még egyszer átlapozzák valamennyit. A kiindulópont az a táblázat, amelyik az öt évre tervezett kiadásokat és várható bevételeket mutatja, a mindennapi feladatok és az elképzelt fejlesztések feltüntetésével. A tervidőszak elején talán óvatosabbak lehetnek, amit nem szívesen kockáztatnak, átütemezhetik a következő évre, amikor talán biztosabb lesz a megvalósítás. így volt az óvoda felújításával, ami 900 ezer forintba kerül. El kellett halasztani, mert a központi forrásokból kevesebb pénz jött be, mint amennyit vártak. Ezt még az a tény se befolyásolhatta, hogy saját bevételeik meghaladták a tervezettet. — A tavaly fel nem használt pénz természetesen nem veszett el, ha idén nem lesznek nagyobb elmaradások a központi keretből, akkor felújítjuk az épületet — mondta fölegyenesedve a papírok közül a titkár. — Arra, hogy valóban így lesz, megvan a reményünk, ugyanis a megye csökkentette a különböző vállalatoktól várható és ezért azok gazdálkodása — esetleg eredménytelensége — miatt kétséges bevételeket, a központi források javára. — Körülbelül háromszor akkora állami támogatást kapunk így. Saját pénzforrásaink is lesznek, eladunk négy telket és két állami lakást. Mindenképpen el akarjuk kerülni a hitelfelvételt, ez indokolta az óvodafelújítás csúsztatását. — Mire számíthatnak még? Változik-e az új adórendeletek nyomán a lakosságtól beérkező összeg? — Többlet biztosan nem lesz, sőt, ha a házadókat nézzük, inkább kevesebb. Nincsenek luxus méretű családi házaink, nyaralóink. A jelenlegi 70 ezer forint adóbevétel annál is inkább csökken, mert három kisiparos adta vissza működési engedélyét, ráadásul adóhátralékot is vittek magukkal. — Másik nagy gondunk is van — vette át a szót a tanácselnök. — Talán mert nem teljesen kihasznált az óvodánk, a megyei tanács megvonta a bérkeretük egy részét, mondván, egyesítsék a csoportokat. Szeptemberig, a következő tanév kezdetéig kell döntetünk, kipótoljuk-e máshonnan az elvett pénzt. Ezt megtehetjük és valószínűleg meg is tesszük. — A döntésbe bevontuk az érdekelteket, akik véleményét az elöljárók tolmácsolták. A mindenkit érintő változtatások, tervek előkészítésébe a lehető legnagyobb mértékben avatjuk be a lakosságot. Ennek tulajdonítom, hogy sikeres volt a teho elfogadtatása is. Mindenki vállalta az évi 1000 forintot a közösen megbeszélt célokra. Nagyon kell ez a kiegészítés, amit a lehető leglelkiismeretesebben használunk fel útépítésre, járdaépítésre, a közvilágítás fejlesztésére és a temető korszerűsítésére. — Olyan feladatok ezek, amelyek az igények minimumát jelentik, vagyis az előbb felsorolt dolgok alapvetőek, csak utána lehet továbbiakon gondolkodni. Vannak merészebb elképzeléseik? — Merészebb? A fejlesztési szándék maga az. Ügy vélem, az is alapvető igény, hogy az iskolások ne egy kilométerre járjanak ebédelni. Márpedig most hóban, fagyban gyalogolnak az óvodához, aztán vissza a napközibe. Szeretnénk egy ebédlőt, melegítőkonyhával. A tornaterem-építésünk is merész vállalkozásnak tűnhet, sok társadali munkát fektettünk bele, de a hozzávaló berendezés, bútorok még hiányoznak. — Ezeket is illene beszerezni. Szükség volna egy gépkocsira, ami több célra is használható lenne, az ebédszállítástól kezdve. Mindenképpen kifizetődőbb lenne, mint amire most kényszerülünk: a fu- varoztatásra. Amellett, hogy hosszú távon többe kerül, még ki is vagyunk szolgáltatva a szállítónak. — Égetően fontos, hogy javítsunk a telefonhelyzetünkön. Több oka is van azon kívül, hogy egy távolsági hívást öt óra alatt kapunk meg, hétvégéken a „berepülőzött” vonalak miatt lehetetlenné válhat a segélykérő használata is. Ez azt jelenti, hogy minden vonalat bekapcsolnak egyszerre és úgy hagyják. Ez szükséges ahhoz, hogy bárki bárkivel beszélhessen, de ha valaki már használja a készülékét, addig nem lehet hívni se mentőt, se tűzoltót. Arról nem is beszélve, ha véletlenül rosszul kerül vissza a kagyló! — A kiépítettség már bizonyos fokon áll, a földkábelek egy része is a helyén van. összesen 900 ezer forintba kerülne, amit a következőképpen gyűjtöttünk össze: mi 300 ezret, a tsz szintén ennyit, a Volán 200 ezret, és mivel Vácdukát is be lehetne kapcsolni, az ő részükről a Sződi Tanács 100 ezret ajánlott fel. Jelenleg csak a posta értesítését varjuk és máris befizetjük a pénzt. Legicésőbb 1988 végéig működésbe kell lépnie a Közvetlen távhívásnak. — A tavaly elmaradt beruházásokat és az elmondottakból erre az évre esőt is megvalósítják. Ezek szerint van megmaradt pénzük is? — Igen, természetesen van a tavalyiból. Nem kellett a fenntartásra elkölteni — vette át a szót a vb-titkár. — Erről a falugyűlésen tájékoztattuk a lakosságot. Idén megérkezett az a céltámogatás is, amit a megyénél pályáztunk meg a temető felújítására. A mi 100 ezerünkhöz még egyszer ennyit kaptunk, amit idén fel kell használni! Dudás Zoltán Darvas József emlékére Február 2., hétfő: A művelődési központban Madách-na- pot rendeznek, színes, változatos műsorral, a Radnóti Miklós Általános Iskola tanulóinak. — 15.30-kor a , 22-es teremben a Csiribiri bábcsoport foglalkozása. — 18 órakor a Dunakanyar fotóklub baráti köre diavetítést rendez Tájak és képek címmel. Február 3.. kedd: 15 órától a Hajós Alfréd Üttörőházban fafaragásra oktatják az érdeklődő pajtásokat. — Este farsangi batyubált rendez a HNF nőklubja, Baján Mihályné vezetésével. Február 4., szerda: 14.30-kor kezdődik a Táncos lábak című népitánc-foglalkozás a 37-es teremben. — 17 órakor a pedagógusklubban (8-as terem) Nagy Károly tanár tart előadást a 75 évvel ezelőtt született Darvas Józsefről. Február 5., csütörtök: Délután tartja első idei ülését a Hazafias Népfront Vác Városi Bizottsága. Február 6., péntek: Délután szabás-varrás tanfolyam a művelődési központban. Február 7., szombat: Vácott rendezik a falusi dolgozók téli spartakiádjál, valamint a Me- dosz munkahelyi olimpia kör- zéti döntőjét. — 20 órakor a váci Madách Színkör ismét előadja a művelődési központban a Vidám koldusok című „anarchista kantáfát”, ezt 22 órakor tánc, 23 órakor jelmez- verseny, majd 24 órakor tom- bóla követi. Február 8., vasárnap: A Börzsöny természetjáró kör tagjai reggel nyolc órakor találkoznak a váci buszpályaudvarnál. A gyalogtúra útvonala: Kóspallag—Békásrét—Malomvölgy—Zebegény. — 18 órakor kiállítás nyílik a művelődési központ előcsarnokában Kuba életéről, 19 órakor kezdődik a Kubai karnevál című táncoszenés műsor a színházteremben. Egy vérbeli vezető mellett Rohan az óriási teherautó, mint amelyik ki akar futni a világból. Sánta József, a Váci Volán dolgozója szemmel láthatóan siet, nem hétköznapi tempó ez a DCM kapujában. Azért mégis lefékez, bevisz a városba.' Az óriási Kamaz újra nekilendül, egykettőre megszünteti a megállás hátrányát. Ez a nagy billentős kocsi messze túl van az emberi léptéken, mégis szelíden viselkedik. A vezető határozott, rutinos mozdulataira nem is tehet mást. Most már olyan, mintha egy személyautóban ülnénk, fürge és a 32 kiállító 23 fajtával T urbékolók kiállítása Lichtenberg Ferenc és Garat Jenő galambjainak. Kiváló eredményt ért el galambjaival Bártfalvy László, tenyésztői elismerést kapott Felischmann Ferenc. De díjakat ítéltek oda a színben tetszetős galambokért is: Zsó- ka János, Kovács Sándor galambjai színgyőztes minősítést kaptak. A nagy múltú egyesület tagjai számos kiváló minősítést és a versenyek során jelentős eredményeket elért galambjaikat mutatták be: Za- chár Lajos, F.gyüd József, Csepregi József, Vígh Ferenc, Bogdán Sándor, Galba Tamás és még hosszan lehetne a sort folytatni. A most odaítélt díjak és címek is igazolják, hogy a váci galambsport jó úton járt, a kellő szakértelem sem hiányzik tevékenységükből. A jó idő beköszöntével majd újra felröppennek a levegőbe ezüstös szárnyú galambjaik, hogy mindannyian gyönyörködhessünk bennük. Hozzátartoznak a városképhez. Részlet a kiállításból (Kép és szöveg: Papp László ) második percben otthonos is. A látszólagos rendetlenség ellenére is az. Minden kéznél van, az ebédesszatyortól a szerszámokig. A legutóbbi forduló után kellett volna sort keríteni a gyomor szükségére, de a kulcsok, fogók javára elmaradt az ebéd. — Nem értem rá megmosakodni sem — mondja Sánta József és mutatja olajos kezeit. — Sietnem kellett a javítással, mert azt is magunk csináljuk, ha nem akarunk kicsúszni az időből. Napi hat forduló vár a keszegi kőbányába és vissza. Ha most nem érek oda fél kettőig, akkor egy kerek órát várhatok, amíg rakodót kapok. Ilyenkor van a váltás, ötven kilométer egy kör oda-vissza. Ez azt jelenti, könnyű kiszámolni, este hatnál nem végzünk előbb. Állandóan túlórában kell dolgoznunk, ha az előírt teljesítményt el akarjuk érni. Nyugodtan megkaphatnánk a nyugdíjunkat öt évvel 1 korábban, kilenne az időnk akkor is. Egy óra múlt, amikor a Széchenyi utcai kereszteződéshez értünk. Csak félórája van a célig. — Legalább jók arra az utak? Tiszták? Az éjjel havazott, eltakarították vajon? — El. Mindegy, a szél visz- szafújja, de idén már megszokhattuk — mondja. Közben a jelzőlámpa piroson áll. Nyugodtan kiszállhatok, néhány drága másodperc biztosan eltelik, amíg újra szabadot mutat. Talán ha nem ké- redzkedek föl, átjut még rajta — fut át az agyamon, de elhessegetem a gondolatot: fél percen nem múlhat. Különben is egy ilyen kocsi behozza ! D. Z. Képviselői Koltai Imre, a város ország gyűlési képviselője, a Cement- és Mészművek vezér- igazgatója ma, hétfőn délután 2 és 6 óra között fogadóórát tart választóinak, hivatalában. Újabb pálya A Váci Izzó MTE kézilabdaszakosztálya korcsolyapályát nyitott a Rádi úti lakótelepen, a Frankel Leó utcában. A villanyfényes pályát diákok 5, felnőttek 10 forintért használhatják. Melegedő és büfé is van. ISSN 0183-2759 (Váci Hírlap) TÉLI VÁSÁR A VÁCI DUNAKANYAR ÁRUHÁZBAN február 2-ától 14-éig. Ajánlataink: MÉTERÁRUOSZTÁLY: kabátszövet, sima szövetek, műszőrme, 349 Ft helyett 244 Ft 284 Ft helyett 199 Ft 368 Ft helyett 258 Ft DARABÁRUOSZTÁLY: mellény kamaszoknak, 405 Ft helyett 211 Ft bakfispulóver, 406 Ft helyett 244 Ft lánykapulóver, 314 Ft helyett 188 Ft KONFEKCIÓOSZTÁLY: női flanelruha, 616 Ft helyett 431 Ft szövetkabát férfiaknak, 4850 Ft helyett 3395 Ft női télikabát, 5500 Ft helyett 3850 Ft férfinadrág, 1010 Ft helyett 707 Ft CIPŐOSZTÁLY: női csizma, férficsizma, fiúcsizma, BŐRDÍSZMÜOSZTÁLY: nemesszőrsapka férfiaknak, sporttáska 1850 Ft helyett 1110 Ft 1490 Ft helyett 894 Ft 790 Ft helyett 494 Ft 2150 Ft helyett 1290 Ft 610 Ft helyett 366 Ft VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT! A váci 162. Számú Galambos Kisállattenyésztő Egyesület a közelmúltban kiállításon is bemutatkozott a nagyközönség előtt saját tenyésztésű galambjaival. A zord időjárás ellenére is sokan felkeresték klubhelyi- iégüket, hogy fiatalok és felnőttek egyaránt gyönyörködjenek az ízlésesen megrendezett kiállításban és a szebbnél szebb galambokban. Az idei kiállításon harminckét kiállító szerepelt huszonhárom fajtával és mintegy kétszázharminc galamb volt a nófehér ketrecekben elhelyezne. Négy, nagyobb ketrecben, az úgynevezett röpdékben isoportosan mintegy hetven galambban gyönyörködhetek a látogatók. A kiállítás a szakmai eredményeket is meghozta a váci tenyésztőknek. A szigorú bírálók számos fajtagyőztes címet ítéltek oda Bártfalvy László, Da- nicz Péter, Danicz Sándor, Csereklye István, Jakab Ferenc, Kettler János, Hazafi Géza, Fleischmánn László,
