Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

MA Nem kelleti „Több napra leálltak a m o_ • gépek, az üzemek mun­SenRjt t/yOZKOtMf kaszünetet hirdettek. A termelés megindulásakor gyakran lehetett hallani rossz­indulatú megjegyzéseket, miszerint ismét lesz mire fog­ni, ha nem úgy-sikerül az év, ahogy tervezzük.” (2. OLDAL) IfétSVe nvílttm „Mindenki igyekezett titkol- , ” Y belső feszültségét, mégis neSSélteK VeSiSst Vibrált a levegő. Érthető, hi­szen a Közlekedési Minisztérium és a többi szaktárca,, a légiforgalmi igazgatóság szakemberei mögött már két nehéz nap állt. Rákoshegyen és Pestlőrincen nem ép­pen indulatok nélküli, hasonló fórumokon vettek részt. S teli voltak várakozással a helybeliek is, mert nyilván­való volt, most végre sokuk további sorsát meghatáro­zó döntésekről hallanak.” (2—3. OLDAL) Náncsi néni '»— Tudom, mire kényes m ” - • maga! — így a hölgy. — hősébe IS számit Már a virágboltban is be­szélik, hogy mire kell vigyáznunk, de ne féljen, úgy fo­gom átadni a termeket, ahogy átvettem. Mennyibe ke­rül?” (5. OLDAL) Cegléd után Warendorf „A publikummal ugyanis nehéz megértetni, hogy ezüstérmes együttesünknek új erők beépíté­sére van szüksége, s ennek érdekében vállalnunk kell akár a meglepő vereségeket is.” (6. OLDAL) „— Feladatul jelölték a szövetség és a szakosz­tályok együttműködé­birkózómérleg '86 sének fokozását is ... ! — A tavalyi évben valamennyi szakosztályunkhoz el szeretett volna látogatni az elnökség, de sajnos csak Abonyba és Dunakeszire jutottunk el.” (7. OLDAL) IfeSZteaetéSi „útközben Buzora Árpád ezer ■ , , . ~ forintot adott át a rendőr fő­KÍSérlet törzsőrmesternek azzal, hogy még tízezer forintot fizet, ha eltekint a véralfcohol-vizsgálat- tól és a további eljárástól.” (8. OLDAL) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 27. SZÄM Ára: 1,80 forint 1987. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Budapesten Aibano Nunes tárgyalásai Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ja­nuár 29. és 31. között látoga­tást tett Budapesten Albano Nunes, a Portugál Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak tagja, a párt külügyi osz­tályának vezetője. Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB titkára fogadta a portugál vendéget, akivel Kótai Géza, a KB tag­ja, a KB külügyi osztályának vezetője és Gecse Attila, a külügyi osztály helyettes ve­zetője folytatott megbeszélése­ket. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozókon kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország és a két párt helyze­téről. Áttekintették a nemzet­közi élet és a nemzetközi kommunista mozgalom fonto­sabb kérdéseit, valamint a két párt közötti együttműkö­dés fejlesztésének lehetőségeit. Befejeződött a XI. országos békekonferencia A legszemélyesebb közügyünk A békekonferencia elnökségében (balról jobbra) Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhe lyettese, Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnöke, Barabás Miklós, az Országos Bé­ketanács főtitkára és Fozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. (A békekonferenciáról szóló tudósításunk a 3. oldalon.) B orítékok s^molatla- nul. Azt hittük, jó játék. lesz. Már an­nak, aki vállalja. Akadtak kishitpek közöttünk, akik vitatkoztak: ki törődik ilyesmivel? Mindenkinek van elég gondja-baja, még hogy azzal fog bíbelőd­ni, hogy kivágja az újság­ból az emblémát. És ra­gassza. S ez még hagyján, de borítékot, bélyeget ve­gyen azért, hogy velünk játsszon. Akkor is. ha van tétje a játéknak ... Akik hittünk a játékos kedvben, mi is csalódtunk. Kellemes ez a csalódás! Érkeznek egyre-másra a borítékok, felülre ragaszt­va: Adunk a véleményére! A borítékban egy-egy név, egy-egy cikk címe, ami a héten a legjobban tetszett. Most már több munkatár­sunk gyűjtögeti, értékeli ezeket a leveleket, hiszen egymaga nem győzhetné senki a küldemények fel­dolgozását. Kézről kézre járnak a borítékok. Kiderült — és ez, ami a legnagyszerűbb —, olvasóink nemcsak játszani szeretnek, hanem hajlan­dók a kedvünkért hosszú leveleket is írni, kifejtve, mi miért tetszett. Mit ol­vasnak legszívesebben. Hány megható vallomást hoz a posta: „Szobára ítélt, beteg ember vagyok. A ma­guk újságja köt össze a külvilággal. Igazán min­denről tájékoztatnak.. Adunk a véleményére! Sűrűn, kézzel teleírt négyoldalas levél Érdről, Földi István írta. Ügy érezte, el kell mondania, milyen gondok nyomaszt­ják, mitől félti a párt si­kereit. Azt hitte, ellenünk­re lesznek szavai, pedig jó érzés tudni, mily bizalom­mal rótták a sprokat. Nyolcvanéves ember vi­gyázott arra, hogy betűi olvashatók legyenek, ne fá­rasszanak ... Száz és száz levél közül tallózunk és állapítjuk meg újra: jói kiagyalt közvéle­ménykutató tesztláp vagy kérdőív sem helyettesít­hetné e spontán megnyil­vánulásokat. Tarai Márta írja Ceglédről: „Habár évek óta olvasója vagyok lapjuknak, sokszor alig van időm, hogy mindent kiolvassak belőle. Idáig az az igazság, hogy minden cikket érdemesnek talál­tam, sőt, eseménydúsnak, ezért volt nehéz a válasz­tásom ... Szeretnék ezúttal gratulálni minden kedves újságírónak a közölt cik­kekhez és szeretném, ha közülük valaki méltán megkapná Az Év Újságíró­ja címet... özvegy Mapzák Sándor- né levele fekszik előttem Monorról. „Régi olvasója vagyok az újságnak, alig várom a megjelenését. De én megtoldanám olyan írással, hogy egy-egy élte- sebb parasztemberrel elbe­szélgetni a múltról és szo­kásairól. Vagy jó kis vi­dám elbeszélésekkel...” Ez az! Tanácsokat ka­punk, kívánságokat rónak gondosan megfontolva. Az újságírók közül nem egy már sajátjának is érzi a feladatot. Mert omit az ol­vasó kér, az számunkra nagyon fontos feladat. Nemcsak azért, mert így is meg kívánjuk köszönni figyelmességüket, hanem elsősorban azért, mert szol­gálatunkat komolyan vesz- szük. Azt szeretnénk vala­mennyi írásunkkal elérni, hogy szívesen fogadja az olvasó, arról írjunk, ami érdekli, amiért érdemes a Pest Megyei Hírlapot na­ponta kézbe venni. Jó tud­ni, hogy munkánk vissz­hangra talál, olyannyira, amit dr. Zsengellér Fe- rencné 'így tanúsít Cegléd­ről: „Elnézést kérek írá­somért, de törött csuklóval írok ...” Kaptunk levelet Vecsés- ről, Vácról, Budapestről, Budaörsről, Abonyból, Ácsáról, Dányból... min­denünnen. Olykor panaszt is, mint Kele Károlytól Törökbálintról. „Hogyan vegyek részt a versenyben, ha egy héten belül kétszer Új csapatzászlót avatott a dabasi munkásőregység Hazánk értékeit gyarapítják Miként az országban mindenütt, szombaton Pest megyé­ben is befejeződtek a munkásőrök évzáró-évnyitó egységgyű­lései, amelyeken a testület tagjai megemlékeztek a munkás­hatalom megvédésének, a párt újjászervezésének és a Mun­kásőrség megalakulásának harmincadik évfordulójáról. Dél­előtt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában a Kobzi János munkásőregység, délután az Örkényi művelődési ház­ban a dabasi Kossuth Lajos munkásőregység tartotta meg ünnepi gyűlését. Áldozatkészség, fegyelem Gödöllőn Neumann Nándor, a Ganz Árammérőgyár dolgo­zója mondta el Simon István Nem elég című költeményét, majd dr. Zsiga László, a vá­rosi pártbizottság titkára kü­lön is köszöntötte az elnök­ségben helyet folglaló Veress Péter külkereskedelmi minisz­tert, a Központi Bizottság tag­ját, Lénárd Lászlót, a Pest megyei pártbizottság titkárát, Szabó Attilát, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága köz­ponti ellátó parancsnokát, Pekliné Joó Katalint, a városi pártbizottság titkárát, Kovács Jánost, a Munkásőrség Pest megyei parancsnokának he­lyettesét, Papp Istvánt, Gö­döllő város tanácselnökét és Bíró Ferencet, az egyetem rek­torát. Várnagy Attila egységpa­rancsnok beszámolójában fel­idézte a munkásőregység meg­alakításának mozzanatait, megemlékezett az alapító munkásőrök személyes bátor­ságáról, a párt iránt tanúsí­tott rendíthetetlen hűségéről. Amikor a gödöllői zászlóalj zászlóavatására sor került, a felsorakozott alegységekben ott voltak Boros József, Vink- ler Lajos és Horváth András, az 1919-es Tanácsköztársaság vöröskatonái, Horváth Károly, a Gépjárműjavító Vállalat igazgatója, Szabó István ter­melésirányító, ma a Ganz Árammérőgyár vezérigazga­tója, dr. Bíró Ferenc egyete­mi adjunktus, ma az egyetem rektora. A fiatalok mellett a munkásmozgalom olyan régi harcosai testesítették meg a tapasztalatot, rpint Király Miklós, Bucskó Vilmos, For­gács Ferenc és Reich Oszkár. sem hozza a posta a napi­lapot. 19-én, 21-én meg sem tudtam venni.. ” Több levél kezdődött így: „... köszönöm, hogy kí­váncsiak a véleményünk­re ...Köszönik. . Pedig valamennyien tudjuk, hogy az olvasóknak, előfizetők­nek jár elismerés azért, hogy így is beleszólnak közéletünkbe, visszhangoz­zák, mit teszünk jól. Akik csak egy nevet, egy cikkei­met küldenek hozzánk vá­laszként, azoktól is sokat tanulunk, mert ami tet­szik, olyannyira tetszik az olvasónak, hogy tudatja is velünk véleményét, ösvényt vág előttünk, merre halad­junk. K órai meg az orom, in­tettek többen is, vár­junk: egyetlen hét telt el az olvasó által ma­gas szintre emelt játékból, ki tudja, mit hoz a követ­kező hét? Érkeznek-e majd ismét százával a „szavaza­tok” vagy elunják... Hi­szem, hogy önök társaink maradnak. Nemcsak a ki­emeltek, a kedvenc újság­írók miatt, hanem a még nagyobb dologért: nincs szebb, jobb, mint ha olva­sóinkkal együtt írhatjuk újságunkat. Talán az a sok száz ember, aki véle­ményt mondott, nem is sejtette akkor, hogy mun­katervbe írta feladatain­kat. S. A. S ott voltak az első női mun­kásőrök: Monoki lmréné Gö­döllőről, Erdélyi Mária a mo­gyoródi termelőszövetkezetből, Borbély Mihályné a Ganz Árammérőgyárból és Schmuk- ler Magda az egyetemről. És ott voltak azok is, akik ma kommunista helytállásukkal, elkötelezettségükkel vezér- egyéniségei az egységnek: Ur­ban Vince, Magyaróvári Pál, Németh József, Szerdahelyi István, Sári István, Szabó Mi­hály, Krizsán Zoltán, Angyal András, Szebeni Mihály, Ba­gó Péter, Papp Sándor, Józsa Gyula és dr. Böle Jenő. A gö­döllői járás kommunistái ál­tal adományozott zászlót Cze- czulics János 1919-es veterán adta át Csankó András mun­kásőrnek, s a zászlóanya a mártírhalált halt Kobzi János özvegye volt. Az egységparancsnoki be­számoló után adták át a mun­kásőrök szocialista versenyé­Szalsgok a lobogóra Az Örkényi művelődési ház­ban Rácz Sándor rendőr al­ezredes, a dabasi kapitányság vezetője levezető elnökként köszöntötte Trombitás Dezső vezérőrnagyot, a Honvédelmi Minisztérium képviselőjét, dr-. Cserháti Lászlót, az országos parancsnoki tanács tagját, <Bács-Kiskun megye nyugal­mazott munkásőrparancsno- kát, Lakatos Tibort, a Pest megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagját, az Agrober vezér- igazgatóját, Rágyánszki Pált, a Munkásőrség Pest megyei parancsnokát és Ádori Ká­rolyt, Dabas Városi Jogú Nagyközség pártbizottságának első titkárát. Balázs Ferenc egységpa­rancsnok ünnepi beszámolójá­ban külön is köszöntötte az alapítók közül Burik Gyulát, Kálmán Andrást és Marosy Elemért, akik ma is aktív tag­jai a munkásőregységnek. Ádori Károlynak a dabasi egység helytállását méltató ünnepi beszéde után Kakucsi Gabriella termelőszövetkezeti elnök a következő szavakkal fordult az egységparancsnok­hoz: Kedves Balázs elvtárs! A dabasi Fehér Akác Termelő­szövetkezet dolgozóközössége nevében a mai napon átadom ben kitűnt kollektívák, pa« rancsnokok és munkásőröli kitüntetéseit, elismeréseit. Pekliné Joó Katalin a vá* rosi pártbizottság nevében meleg szavakkal köszöntötte a munkásőregységet, amelynek három évtizedéből hazánk legújabbkori történelme is tükröződik. Köszöntötte az ünnepi egy­séggyűlés résztvevőit Veress Péter külkereskedelmi minisz­ter is. A Központi Bizottság üdvözletének átadása után hangsúlyozta: a munkásőrök■* re jellemző példamutatásra különösen nagy szükség van napjainkban, amikor a politi­kai és gazdasági problémák egész sorát kell megoldanunk. Külkereskedelmünk helyzeté­ről szólva a miniszter rámu­tatott: exportfeltételeink rom­lanak, árveszteségek érnek bennüket. Sportnyelven szólva rossz talajon kell játszanunk, de ahelyett, hogy e fölött si­ránkoznánk, vegyük tudomá­sul: versenytársaink is ugyan­ezen a talajon játszanak. A külvilág ezután sem teremt kedvezőbb feltételeket szá­munkra, nekünk kell jobban dolgoznunk, hogy a nehéz kö­rülmények között is sikeresén helytállhassunk. Az olyan tí­pusú áldozatkészségre, fegye­lemre van szüksége hazánk­nak, amely a Munkásőrségben magától értetődik. ezt a csapatzászlót. Kívánom, hogy pártmegbízatásukat to­vábbra is eredményesen telje­sítsék a dolgozó nép, szocia­lista hazánk értékeinek gya­rapításáért! Övják, védjék ezt a zászlót! Balázs Ferenc válasza: Mim- kásőrtársaim nevében foga­dom. szolgálati, munkahelyi, közéleti feladataink teljesíté­sével becsületet szerzünk az új csapatzászlónak. Az egység új lobogójára szalagot kötöttek: Kakucsi Gabriella, a Munkásőrség or­szágos parancsnoka nevében dr. Cserháti László, a dabasi pártbizottság képviseletében Ádori Károly, a Dabasi Tanács nevében Pétiké Jánosné dr, tanácselnök, aztán Kele And­rás, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet elnöke, Bálint Csaba, a Dabasi Nyom­da igazgatója és Gere Zoltán, a dabasi KISZ-bizottság tit­kára. Méltatta a Kossuth Lajos munkásőregység helytállását Trombitás Dezső vezérőrnagy is, majd az Örkényi úttörők és kisdobosok köszöntője után az ünnepi gyűlés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Cseri Sándor Fagyott a kemencéknél is Az ampermérő nem mutat semmit, megfagyott a műszerben az olaj — panaszolja Kása Lászióné (Riportunk a 3. oldalön) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom