Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-26 / 48. szám

1987. FEBRUAR 26., CSÜ1ÖRTÖK Villanófény A városban beszélik, hogy a Szamár-he­gyen élők hangulata eny­hén szólva borongós. A híradás nyomán elindul­tunk és megtudtuk, hogy a település legrégebbi ré­szén lakók úgy vélik, a pincék tömedékelése nem elég szakszerűen történt, fel nem derített üregek maradtak, melyek veszé­lyeztetik a lakóházak álla­gát és sok anyagot, első­sorban cementet, elloptak- Ezekkel a gondokkal már felkeresték a városi tanács elnökét is. Bizony a fenti vádak még akkor is súlyosak len­nének, ha csak elenyésző hányaduk lenne igaz. Sze­rencsére nem így van, mert a pincék tömedékelé­se szakszerű, az úgyneve­zett kőzetcsavaros megerő­sítés a jelenleg legjobbnak tai'tott megoldás, a támfal- építésnél pedig a cemen­tet egyebek mellett azért sem lophatták el, mert ke­vert betont használtak fel. Ez pedig zárt mixerkocsi­ban érkezett. Tehát nem lenne alap­ja a szamár-hegyiek rossz hangulatának? Sajnos van. Nem az említett okok miatt, hanem azért, mert az út- és csatornaépítők meglehetősen rosszul dol­goztak. Indokolatlanul hosszú ideig volt árkolva az út, egyesek nem tudták megközelíteni lakásuk be­járatát, s bizony felgyü­lemlettek a keserű tapasz­talatok. Mindezeket hiba volna letagadni. Az ugyan­csak tény, hogy a most is serényen dolgozó Geoép munkásairól egyértelműen jó a vélemény. S azt sem kell elfelejteni, hogy mű­ködik a vákuumos csator­narendszer, hogy az új út befejezésével a felszíni vi­zek elvezetését is megol­dották. S a legutóbbi ta­nácsülésen az is kiderült, hogy a Szamár-hegy vil­lanyrekonstrukciójának megkezdésére szintén van lehetőség. Senkinek sem használ, ha egyesek hisztérikussá fokozzák a szamár-he­gyiek borongós hangulatát. Csak emlékeztetni szeret­nék rá, hogy nem minden­ki segített a szakemberek­nek, hogy megtalálják az elfelejtett üregeket. Abban sem vagyok biztos, hogy mindenki rákötötte már a saját szennyvízvezetékét a csatornára. Örömre ad okot az, hogy a Szamár-hegyen élők is komolyan törődnek sző­kébb környezetükkel. A mérleg serpenyőjébe azon­ban az elért eredmények­nek is helyük van, nem­csak a vélt, esetleg valós sérelmeknek. SZENTENDREI ^xmqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Zárszámadás Dunabogdányban Nyereséges tejtermelés A 38. gazdasági évet zárta az elmúlt hét végén tartott zárszáinadó közgyűlésén a Dunabogdányi Üttörö Termelőszövetkezet. Horváth An­tal elnök beszámolójában egyebek mellett elmondta, hogy árbevéte­lük 142 millió 46 ezer, a nyereségük 14 millió 886 ezer forint lett. Ez­zel a tervüket 5, iUetve 8 százalékkal teljesítették túl. Nehéz volt a múlt esztendő. Az aszály miatt a növény- termesztés kétmilliós kárt könyvelt el. Jól jártak azzal, hogy takarmányból az előző években jelentős készleteket halmoztak fel. Különben a szarvasmarhákat aligha tud­nák gond nélkül etetni a zöld sarjadásáig. Pedig a lábasjó­szágok megérdemlik a gondos­kodást. hiszen egy tehéntől 5220 liter tejet fejtek, a vágó­marhákból átlag 440 kiló húst nyertek 1986-ban. Az állat- tenyésztő ágazat a nyereségé­vel egalizálta az aszály okoz­ta károkat. Nagy eredmény ez. mert kevés gazdaságról mondható el: a tejtermelés nem viszi, hanem hozza a forintokat. A teherfuvarozók negatív, az építők messze pozitív ered­ménnyel zárták az évet. Az utóbbiak több mint nyolc­milliós nyereséget termeltek. Az ipari ágazatok nehezebb helyzetben voltak, mint 1985- ben. Általánosak voltak az anyagellátási nehézségek. A fémfeldolgozóktól a szerződés­ben megállapított termék- mennyiségnek csak az egy- harmadát vitte el a megren­delő. A filmnyomói nyomda .viszont a nyereségterven fe­lül hozott három és fél mil- . Hó forintot'. Az ipari ágazat összesen több mint 26 millió forinttal járult hozzá a mér­leg pozitívvá tételéhez. A dunabogdányiak a figye­lemre méltó eredményt úgy érték el, hogy közben 31 fő­vel csökkent a létszámuk. A 758 hektáron gazdálkodó kollektívának arra is telt, hogy nyugdíjasainak, rászorulóinak az 521 ezer forintos szociális alapból segélyeket nyújtson, mintegy 70 főnek pedig az üdülési költségeihez hozzájá­ruljon. A közgyűlésen hatan kap­ták a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést, hatan pedig oklevelet vehettek át. Jó hír az Üttörő Tsz-ből, hogy a szarvasmarhatelep re­konstrukciója tavaly ősszel megkezdődött. Az építők má­jusra ígérik az átadását. A 16 millió forintos beruházás után Dunabogdányban megyénk egyik legkorszerűbb telepét alakítjuk ki. Huszonkét Szentendre van a világon Kapcsolataink bel- és külföldön Közösen kialakított álláspont Az események egész sora mutatja, hogy Szentendre a nemzetközi élet érdeklődési körébe került. Ugyanis szerte a világból egyre több város képviselői keresik fel településünk vezetőit, s azt ajánlják; építsenek ki testvéri, baráti, sport­vagy éppen kulturális kapcsolatokat. Nemrégiben a végrehaj­tó bizottság is napirendre tűzte ezt a kérdéskört, azzal a cel­lái, hogy a testület alakítson ki egy olyan álláspontot, amelyet aztán városunk vezetői az ilyen kérdésekben képviselhetnek. Nem mind hivatalos Mi a helyzet napjainkban általában a magyar települé­sek külföldi kapcsolataival? Talán le sem kellene írni, hogy erre vonatkozóan is lé­teznek felsőbb jogszabályok. Ezekből az tűnik ki, hogy a túl sok településsel való test­vérkapcsolat kialakítása nem ajánlott. Főként azért nem, mert akkor az oda-vissza lá­togatások hivatalosakká lesz­nek, s mint ilyenek, az állami költségvetést terhelik. Egyéb­ként köztudott, hogy Szent­endrének testvérvárosa a bol­gár Koprivstiea, s baráti kap­csolatok fűzik az NDK-beli Meiningenhez és Wernigerodé- hez. Belföldön gyümölcsözök a cserelátogatások és rendezvé­nyek Kőszeggel és Hódmező­vásárhellyel. Rendszeres szak­Ková lett a víz? Elfolytak a százezrek Tavaly ősszel a Pest Me­gyei Művelődési Központ és Könyvtárat szinte agyonvágta a vízszámla! Mi van e meg­lepő hír mögött? Röviden annyi, hogy a Du­na Menti tlegionálís vfawa Vállalat teljesen jogosan 534 ezer forintot kért a közműve­lődési intézmény által elfo­gyasztott vízért. A számla la- núlsága szerint a két leolva­Készítik a mérleget Csak jöjjön a meleg! Fogadóóra Szentendre és Pomáz or­szággyűlési képviselője, dr. Ju­hár János Szentendrén, a Ha­zafias Népfront városi székhá­zában február 27-én, pénteken délután három órakor beszá­mol eddigi munkájáról, majd ugyanott, négy órától fogadó­órát tart Kevesen várták annyira az idő melegebbre fordulását, mint a Beton- és Vasbeton- ipari Művek szentendrei gyá­rának dolgozói. A nagy hideg miatt a váci üzemükben januárban (mivel a szabad ég alatt termelnek) mindössze két-három nap dolgoztak normális tempóban. Ráadásul a Duna jegesedése miatt a Foka beszüntette a kavicstermelést. A szentend­rei gyár udvarán állt ugyan egy kisebb hegynyi tartalék, de azt senki nem tudta, hogy ebből mennyi használható törtanyagot rostálnak ki a gépek. Az utánpótlás tehát vészesen fogyott, a hideg pe­dig rendületlenül tartotta magát. Február első hetének végén aztán fellélegezhettek. A hőmérséklet tartósan nulla fok fölé emelkedett. Kertész László termelési Pályázati felhívás! Nézz, láss és tedd szóvá! A KISZ Szentendre Városi Bizottsága pályázatot hirdet, Szent­endre és környéke KISZ-szervezetei számára, „Nézz, láss és tedd szóvá!” címmel. A KISZ KB „Jövőnk a tét” felhívása kapcsán kérjük a KISZ- szervezeteket, hogy pályázzanak a környezetükben összegyűjtött, a továbblépést szolgáló elgondolásokkal, a hatékonyabb termelésre tett ötletekkel, a műszaki haladást elősegítő megoldásokkal, a takaré­kosabb termelést elősegítő javaslatokkal. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázóik) pontos címét és nevét, a probléma részletes leírását, a hasznosítható javaslat rész­letes ismertetését, a probléma megoldásának lehetőségeit, a megoldás színterét, szintjét. A pályázat 5 gépelt oldalnál nem lehet több. Benyújtási határ­idő: a pályázat megjelenése után azonnal, legkésőbb 1987. december 31. Értékelés: 1988. március 21. A legjobb és legtöbb javaslatot a KISZ KB Kiváló KlSZ-szer­vezet Zászlójának odaítélésével jutalmazzuk. A pályázatokat hozzáértő zsűri bírálja el, a hasznosításukat is figyelemmel fogjuk kísérni. Azokat a pályázatokat, amelyek nem a körzetben realizálódik, továbbítjuk a megfelelő helyekre. A pályá­zók munkáik sorsáról, a benyújtást követő 30 napon belül értesítést kapnak. Ehhez a munkához sok sikert kíván a KISZ Szentendre Városi Bizottsága osztályvezető most már az örömhíreket sorolja. — Ügy érezzük, hogy egyre jobban megismerik a PPB feszített vasbeton födémge­rendákat. Különösen a csa­ládi házak építésénél, födém­cseréknél lehet gazdaságosan használni. Bár a gyártósor csak 50 százalékig van ki­használva, a tavalyi forgalmat sikernek érezzük. A mi szak­mánkban az új termék elfo­gadtatására több esztendőre van szükség. Sokat várunk a nemrég munkába állított szovjet tok­csiszoló géptől. A feszített vasbeton nyomócső készítése­kor ugyanis a toknál defor­málódik az' anyag. Ez az ido­mok összeillesztésénél okoz gondokat. Az új gép forgá­csolja a betont, lefaragja a ki­türemkedéseket. Számunkra fontos, hogy a vasbeton nyo­mócsövek jó minőségűek le­gyenek, mert tetemes meny- nyiséget adunk el belőlük. Olyan helyeken használhatók, ahol a nyomás nem haladja meg az öt atmoszférát. Ol­csóbb és jobb, mint az ön­töttvasból készült tárca. — Mikorra tudják pótolni a hideg miatti termeléski­esést? — A szentendrei gyárban nem volt jelentős a kár. Vá­cott azonban azt hiszem, na­gyon nehéz lesz utolérni a tervet. Szervezik a hét végi műszakokat, a vállalati gaz­dasági munkaközösségek kom­munista szombatokat iktatnak be. — Tavaly hallottunk az ér­tékesítési gondjaikról... — Év végére jobb lett a mérlegünk. Rövidesen elké­szül a gyáregység pontos számvetése. Végleges eredmé­nyekről akkor tudok beszélni. sás közöttti időben 361S köb­méter életet adó folyadékot használtak fel a PMKK-ban. Mindenki tudta; ez lehetetlen! Még a vízmű vállalat is, ezért 150 ezer íornit kölcsön­nel segítette ki a pórul járt népművelőket. Megkezdődött'a talány' megfejtésének lázas kutatása. Előbb a kazánra gyanakodtak. Kiderült, hogy ártatlan. Aztán a kerti csapo­kat vallatták. Végül, január derekán az alagsorban az épü­let északnyugati részében rá­bukkantak a csőrepedésre. Megkönnyebbülésre azonban nincs okuk. Mert igaz, hogy szeptemberben kifizették a 334 ezer forintot, de fogyasz­tásuk január derekáig sem csökkent. Újabb nagy össze­gű követelés várható. Az eset elgondolkodtatott. Nem értem, hová folyhatott el az az irdatlan mennyiségű víz? Lehetetlen, hogy az épü­let alatt, vagy másutt kárt ne okozott volna. Aztán azon is töprengtem: tényleg nem le­het észrevenni egy ilyen je­lentős hibát? Hiszen azelőtt a PMKK esztendőnként 50— 60 ezer forintos vízszámlát fi- zetet, most csaknem a hat­szorosát. Tehát hatszor any- nyi víznek kellett eltűnnie. Mondhatjuk most, hogy nem nagy ügy az egész. Egyik vál­lalattól a másikhoz vándorol a pénz. Én azonban azt val­lom, hogy mindnyájunk fo­rintjai folytak el. Kidobtunk néhány százezret. No nem az ablakon, hanem a csövön ... mai tapasztalatcserék kötnek össze bennünket Gyulával, Ba- latonfüreddel, Makóval és Sop­ronnal. A fentieken kívül a helyi is­koláknak szintén vannak — már nem is új keletű — isme­retségeik. Az előbb említett meiningeni baráti szálakat például a felszabadulás-lakó­telepi általános iskola ápolja. A végrehajtó bizottsági ülé­sen felvetődött az, hogy he­lyes volna — különösen a nemzetiségi hagyományok miatt — testvérkapcsolatot lé­tesíteni egy jugoszláv telepü­léssel. Több ok miatt elsősor­ban Karlócára gondolnak az illetékesek. Ezt a tervet a fel­sőbb szervek is örömmel tá­mogatják. Kultúra és sport Az utóbbi esztendőkben egyre többen kezdeményeznek ismerkedést a nyugati telepü­lések vezetői közül is. Igen érdekes az a történet, ahogyan a gross-biberauiak „ráakad­tak” városunkra. Először szinte véletlenül, egy házas­pár indult turistaútra a Du­nakanyarba az NSZK-beli vá­rosból. Annyira megtetszett nekik ez a táj, hogy vissza­utazván egyre többed- és töb- bedmagukkal tértek vissza. Végül is ‘á ‘ baráti szálak úgy kivirágoztak. hqgy.dz, ’ottgtii tanács már hivatalosán 13 ha­tározatot hozott: polgár meste­rük kezdeményezze a két vá­ros közötti kapcsolat felvéte­lét! Nem csoda hát, hogy az ottani városatya megjelent Szentendrén, s nagy lelkese­déssel ajánlotta fel a Gross- Biberau-ban élő lakosság ba­rátságát. A közép-németor­szági kisváros nemsokára fennállásának 1200. évforduló­ját fogja ünnepelni, s szeret­nék, ha a Dunakanyarból egy kulturális csoport utazna hoz­zájuk. Szívesen látnának egy kézilabdacsapatot is. Ugyancsak baráti kapcsola­tok felvételére készülnek az NSZK-beli Gauting városból, bár még nem döntötték el, hogy Szentendrét vagy Esz­tergomot választják. Ügy tűnik, hogy á kultúra mellett a sport is akkumuláló ereje a cserelátogatásoknak. A Szentendrei Petőfi SE tagjai például az NDK-beli Brotte- rodében jártak. Nyár elején pedig a Vujicsics Tihamér Ze­neiskola 70 tagú zenekara Svédországban öregbíti majd településünk művészeti hír­nevét. A végrehajtó bizottság ülé­sén felvetődött az is, hogy a világon összesen 22 Szentend­re található. Ezek közül egy Skóciából már jelentkezett. Nem elképzelhetetlen, hogy néhány éven belül nemzetkö­zi béketalálkozó keretében a szentendrei tavaszi napok programjaiba iktatva létrejön e 22 település vezetőinek duna­kanyari találkozója. Igen ér­dekes gondolat az is, hogy a Duna menti városokkal szője szorosabbra a kapcsolatait a mi Szentendrénk. Az minden­esetre bizonyos, hogy 1990- ben, amikor a szerbek váro­sunkba való betelepülésének 300. évfordulóját ünnepeljük, sor kerül egy nagyobb mére­tű nemzetközi béke-, barátság-, kulturális, sporttalálkozóra. S végül nézzük azt, hogyan foglal állást a testület az egész kérdéskörrel kapcsolat­ban? Általános véleményként fogalmazódott meg, hogy a még hivatalos formát nem öl­tött külföldi kapcsolatokat — az egyetlen jugoszláviai kivé­telével — nem kívánatos test­vérvárosi rangra emelni. En­nek megfelelően tehát, a mar lezajlott és jövőbeni esetleges megkeresésekkor az érdeklődő partnereket egyértelműen tá­jékoztatják arról, hogy a Szentendrei Városi Tanács hivatalos kapcsolatokat nem kivan létesíteni! Ugyanakkor messzemenően támogatja te­lepülésünk intézményei, üze­mei, szövetkezetei, illetve pol­gárai közötti barátságok erő­sítését. Ezekhez azonban sem­miféle anyagi hozzájárulást nem tud biztosítani. Saját zsebből Abban az esetben, ha kül­földi utazásokra kerül sor, még a csoportokban részt ve­vő tanácsi dolgozók is csak szabadságuk terhére és saját költségükön mehetnek. A nem­zetközi kapcsolatot csak addig a mértékig szervezik, amed­dig az egyértelműen városunk intézményeinek és polgárainak a javát szolgálja. Új székházban Heti műsorajánlatok Bevallom, kíváncsian vá­rom: milyen programmal ruk­kol elő az igazán otthonos új székházában a Hazafias Nép­front városi bizottsága? A Lyukkártya vezérli Jelentős gépparkfelújítás fejeződött be a közelmúltban a Len­fonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában. A képen egy lyukkártya vezérlésű szövőgép látható, amelyen damaszt- abroszokat gyártanak. Kossuth Lajos utca 5. szám alatt aiig 20 négyzetméteres helyiségben ugyanis mindig azt hallottam; majd a Jókai út 3-ban! íme a február végi, márci­us eieji kínálat! Február 23-án este 7-kor Szentendrei beszélgetések (a PMKK-ban, de a HNF szer­vezésében) Sztankovics Rádó- val, aki a helyi szerbek egyik vezetője. Február 28-án dél­után 4-kor a Camping és Oa- ravanig Klub várja az ország- és a világjáró autósokat. Már­cius 6-án este 6-kor a Pető­fi Kulturális és Hagyományőr­ző Egyesület rendezésében a Magyar címerek világáról tart előadást Püspöki Nagy Péter. Március 7-én délelőtt 11-kor kerül sor a Pest megyei balla­damondó- és énekverseny döntőjére, este 6-kor pedig Erdélyi Miklós kisfilmjeinek, a Kentaurnak és a Tavaszi ki­végzésnek a vetítésére. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom