Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-26 / 48. szám

1987. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK mr < .m vet 3 Szívünk mindvégig veletek lesz Férfivá serdült ifjak búcsúja Tegnap kezdődött és ma fe­jeződik be a Pest megyei sor­köteles fiatalok tényleges ka­tonai szolgálatra való bevo­nulásának ünnepsége a buda­pesti Sportcsarnokban. Az újonebevonultatás tegnapi eseményén Szőke András ez­redes, a Pest megyei hadki­egészítő és területvédelmi pa­rancsnokság vezetője üdvözöl­te a bevonulókat, hozzátarto­zóikat, majd a Himnusz el­hangzása és Kovács Titusz színművész szavalata után a budaörsi honvédalakulat Aquincum zenekara járult hozzá tetszést aratott műsorá­val az ilyenkor természetes belső szorongások, feszültsé­gek oldásához. . Kemény munka Ezután Birkás Lőrinc alez­redes, a megyei hadkiegészí­tő parancsnokának általános helyettese mutatta be az el­nökségben helyet foglaló Tóth Miklóst, a Pest megyei párt- bizottság osztályvezető-helyet­tesét, Földi Sándort, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának főelőadóját, Géczy Lajos munkásőr őrnagyot, a megyei parancsnokság alosz­tályvezetőjét és Magócsi Pált, a megyei tanács osztályveze­tő-helyettesét. Szemerei Károly, a KISZ Pest Megyei^^éá^ja^ kára ünnepi beszedeben hang­súlyozta, hogy azok a hadi­technikai eszközök, amelyek használatát a bevonulóknak majd meg kell tanulniuk, hosszú és kemény munka eredményei, s nagyon fontos^ hogy a leendő: katonák ezeket a haza, szocialista társadal­munk védelmének megbízha­tó fegyverévé avassák. Belső szorongás tükröződik az arcokon A bevonulok szüleinek kép­viseletében lépett a mikrofon­hoz dr. Babies László, az Or­szágos Idegsebészeti Tudomá­nyos Intézet főigazgató-he­lyettese. A férfivé serdült ifjú mától bizonyságot tesz arról, hogy a legfeielősségteljésebb poszton is bízvást számíthat rá a társadalom — kezdte sza­valt. — Érvényesüljön közöt­tetek a jelszó: egy minden­kiért, mindenki egyért! Féltő apák, könnyes szemű anyák, bánkpdó .nagyszülők, s j.aián 'rtfftr' = késeFg8'v'fé!Niégék' vagy menyasszonyok is búcsúztat­nak most benneteket. Teljesít­sétek kötelességeiteket, szí­vünk mindvégig veletek lesz! A megindítóan szép szülői szózatot elismerő nagy taps után a fiú: Babies Zsolt, a Fővárosi Egészségügyi Ellátó­szolgálat orvosi műszerésze tett a bevonulók képviseleté­ben ígéretet arra, hogy be­csületes férfiakhoz méltóan teljesítik hazafias, honvédel­mi kötelességüket. Úttörők ajándéka A szigetszentmiklósi Kos­suth Zsuzsanna úttörőcsapat tagjai rövid műsorral, díszok­levéllel és jelvényekkel ked­veskedtek a bevonulóknak, hogy aztán az átvevő pa­rancsnokságok képviseletében Papp Tibor főhadnagy, az egyik honyédalakulat törzsfő­nöke jelképesen átvegye az újoncokat Birkás Lőrinc al­ezredestől. (A. fiatalok már úgy érkeztek az ünnepségre, hogy pontosan tudták szolgá­lati helyük címét.) A bevonulók végezetül a Szózat elhangzása után pa­rancsnokaik vezetésével ! el­utaztak a laktanyákba. Ma a fiatalok; újabb százai-1 nak ismétlődik meg ez az ün­nepség a Sportcsarnokban. Ünnepi beszédet ma dr. Bar- ta Miklós, a Pest Megyei Ta­nács vb-titkára mond, s az úioncokat leikénesen Lencniel János határőr hadnagy veszi át a megyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság képviselőjétől. Cseri Sándor Cím fölötti képünkön: az ünnep­ség elnöksége (Pálról jobbra): Si­ket Csaba alezredes, a megyei hadkiegészítő parancsnokság párt- titkára, Géczy Lajos, Tóth Mik­lós, Szőke András, Birkás Lőrinc, Szemerei Károly, Földi Sándor A példák másutt is hasznosíthatók Az élenjárók klubjának tagjai Az utóbbi években több módosított, zömmel elvonó jellegű szabályozó szigorította a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodását. A jövedelme­zőséget gyakran a kedvezőt­len időjárás is kedvezőtlenül befolyásolta. Ennek ellenére Pest megye termelőszövetke­zetei közül tizenhárom folya­matosan kiemelkedő ered­ménnyel gazdálkodott az el­múlt évtizedben. Egyiket-má- sikat az élenjárók országos klubjában is előkelő helyre rangsorolták. Azonos szemiéEettei Ezekben a szövetkezetekben — a megyei Teszöv értékelése alapján — az egy dolgozóra jutó nyereség elérte vagy meghaladta a 30 ezer forintot. Ez annál is pozitívabb jelen­ség, mivel az úgynevezett klasszikus jellemzők rendkí­vül heterogén képet mutatnak a gazdaságokban. A szántóte­rület minősége például hektá­ronként 8,5—30,5 aranykoro­náig terjed. A mezőgazdasági, illetve az alaptevékenység ará­nya tíz—kilencven százalék között mozog. Az elmúlt öt esztendő alatt a megye összes termeléséből huszonnégy, nye­reségéből pedig negyvenöt szá­zalékban részesedett a tizen­három gazdaság. Bérszínvona­luk viszont a megyei átlagnál csupán négy százalékkal ma­gasabb. Az elemzésből kiderült, hogy rendkívül változatos ter­melési, gazdálkodási, irányítá­si, üzem- és munkaszervezési, s egyéb módszereket alkal­maznak ezek a dinamikusan fejlődő gazdaságok. Fölöttébb figyelemreméltó, hogy a ho­zamok növelésében, a ráfordí­tások csökkentésében milyen fontos szerepet játszik az anyagi érdekeltség. Ez a tényező vitathatatlanul hozzá­járul a mostoha körülmények között gazdálkodó nagyüze­mek sikeres működéséhez is. A részletesen is vizsgált Ör­kényi Béke, püspökhatvani Galga Völgye, kiskunlacházi Pereg, abonyi Ságvári Endre, abonyi Újvilág Termelőszövet­kezetek munkájából kivilág­lik, hogy számos, a jó adott­ságú nagyüzemekben bevált módszer meghonosítható a kedvezőtlenebb feltételek kö­zött gazdálkodó szövetkezetek­ben is. Természetesen nem egy az egyben, de a lényeget tekintve azonos szemlélettel és gyakorlattal. Az öt termelőszövetkezet gazdálkodásának alakulását— megközelítőleg hasonló üze­mekkel összevetve — megala­pozott, töretlen fejlődés jel­lemzi. A termelés szerkezete tíz év távlatában jelentősen átalakult, szövetkezetenként differenciáltan formálódtak a termelési profilok. A kiegészí­tő tevékenység fejlesztése mellett nagy figyelmet fordí­tottak az alaptevékenységre. Verseny alapján A növénytermesztés — ki­véve a kertészetet — az élen­járó szövetkezetek mindegyi­kében kiemelkedően jövedel­mező, a költségráfordítás ará­nyos a hozammal. A különbö­ző művelési ágak termelési technológiák lépést tartanak az országos élvonallal. A gépi és tárolókapacitások az igé­nyeknek megfelelően kiépül­tek. Az állattenyésztésre jellem­ző. hogy a gyengébb termő­hellyel rendelkező gazdaságok magas színvonalú törzstenyé­szeteket hoztak létre. Egyen­letesen fejlesztették az állat- állományt, a hozamban és a jövedelmezőségben egyaránt javítva az ágazatot. A vizsgált szövetkezetek kö­rében a kiegészítő tevékeny­ségek fejlesztése több tekin­tetben eltér az általánostól. A gazdaságok sajátos profilt és jelentős kapacitásokat hoztak létre, amelyeket egyebek kö­zött a nagyiparba való beépü­lés, a hosszú távú, korrekt üz­leti kapcsolatok kialakítása és betartása, a helyi munkaerőre alapozás jellemez. Ennek kö- 'szönhetően míg más termelő- szövetkezetekben a kiegészítő tevékenységben visszaesés volt tapasztalható, addig az élenjáró gazdaságok elérték, hogy versenyképességüket megőrizve tovább fejlődtek. Elgondolkodtató, hogy ezek­ben a gazdaságokban a kis­vállalkozások csak igen cse­kély mértékben tudtak tért hódítani. Az ágazatokban a saját termékgyártás dominál. A termelési költségek ala­kulása két ponton mutat szá­mottevő eltérést, mely első­sorban a termelési, szerkeze­tek különbségére enged kö­vetkeztetni. A ráfordításokkal való hatékonyabb gazdálko­dást tükrözi a költségarányos nyereség alakulása is. Egy év­tized átlagában az összeha­sonlított két csoport közötti eltérés kétszeresére emelke­dett. A jól gazdálkodó terme­lőszövetkezetekben a bérará­nyos nyereség kimagasló ered­ményei mögött jól működő, kiforrott érdekeltségi rend­szer van. Babies Zsolt jelvényt kapott a szigetszentmiklósi úttörűlányoktól Igazságos elosztás « Hevesebb, de biztosabb pénz f Január 1-jétő! megváltozott a szövetkezetek városi, köz- ^ ségi hozzájárulásának befizetési rendje. Míg eddig ezt ^ az összeget az a közigazgatási központ kapta, ahol as ^ illető szövetkezet tevékenykedeti, az új szabályozás sze- j rint hasonlóan az állami vállalatok által fizetett hozzá- járuláshoz, ezt az összeget állami szinten osztják szét. ^ Mindez azt jelentené tehát, hogy megszűnik egyes tele- ^ pülések kiváltságos helyzete? Olyanoké, amelyek terü- ^ létén eredményesen gazdálkodó szövetkezet, illetve szó­lj vetkezetek műkődnek. 0 Milyen változásokat jelent a helyi tanácsok gaz­dálkodásában, illetve a me­gye egésze számára ez az új rendelkezés? — tettük fel a kérdést Schmidt Gézának, a Pest Megyei Ta­nács pénzügyi osztályvezető­helyettesének. — Először talán arról kelle­ne szólni, hogy miért született meg ez a döntés. Nyilvánva­ló, hogy nem adminisztratív oka volt, hanem az arányo­sabb elosztás megteremtése. Hiszen még Pest megyében sem egyforma a különféle mezőgazdasági szövetkezetek, gazdaságok működése. Van­nak területek, ahol évek óta gondokat jelent és igen. cse­kély’ eredményekhez vezet az aszály. Országos méretekben ez még nagyobb aránytalan­ságokat szül. ezek kiküszöbö­lésére jó módszer ez. 0 Milyen arányban kap­ják ezután a települések ezt a hozzájárulást? — Fejkvóta szerint érkezik ezután a helyi tanácsokhoz a szövetkezeti VKH. 0 Hogyan érinti Pest megye egészét a hozzájáru­lás elszámolásának új mód­ja? — összességében néhány százalékkal kevesebb lesz a szövetkezeti hozzájárulás, mint a tavalyi tervezett, de ennek ellenére lényegesen igazságo­sabb az elosztás. Pozitívum, hogy csökken a helyi taná­csoknál a gazdálkodásban a bizonytalanság, amit az oko­zott, hogy megkapják vagy nem a területükön gazdálko­dó szövetkezettől a hozzájáru­lást? Ez pedig mint tudjuk, az illető szervezet gazdálkodásá­nak eredményétől függ. Talán i meglepő, de nagyon sok jó nevű termelőszövetkezet szék­helytanácsa örül ennek az in­tézkedésnek — fejezte be az osztályvezető-helyettes. Az említettek közé tartozik Kucsera Benő, a Dunavarsányi Tanács elnöke. — A helyi elosztás miatt tavaly 15 százalékos bevételi kiesésünk volt, vagyis 3 mil­lió forint. Már az év közepén 6-7 százalékos kieséssel szá­moltunk, ám a tényleges ér­ték ennek a duplája lett. 0 Ilyen rossz évet zárt volna a dunavarsányi Peiő- fi Tsz? — Nemcsak erről van szó, területünkön gazdálkodik még a bugyi Tessedik Sámuel, a kiskunlacházi Petőfi és Kis­kun Tsz, valamint a kertésze­ti egyetem tangazdasága is. Az aszály miatt nyilván fel­mentést kaptak, és kevesebb hozzájárulást fizettek be. Rendkívül / nehéz helyzetbe került a tanács és a kiesés egy részének pótlására 650 ezer forint pótfinanszírozást kaptunk a megyétől, hogy leg­alább az intézmények működ­tetését biztosíthassuk. Ebben az esztendőben már fejkvóta szerint kanjuk a szövetkezeti hozzájárulást és ez lényegesen nagyobb biztonságot jelent majd a gazdálkodásban. Igen erős termelőszövetkezet — az Aranykalász — gazdál­kodik Ráckevén. Pfendert Mi­hály né. a Ráckevei Tanács pénzíievi osztáiyvezetőie még­sem búslakodik az úi intézke­dés bevezetése miatt. Mint mondja, nagyobb biztosíték lesz a bevételre az a ténv, hogy fejkvóta alpján kapják meg. Hiszen eddig, ha a sza­bályozott bevételek között túl inagy tétel volt a szövetkezeti hozzájárulás, ez oly mértékben teremtett bizonytalanságot a gazdálkodásban, amely már a tervszerűséget befolyásolta és gyakorta az intézmények fenntartását is bizonytalanná tette. Hasonlóan vélekedik Gáspár Ferenc, Piliscsaba tanácselnö­ke, a megyei tanács tagja. — Az, hQgy állami támoga­tásban kapják a tanácsok, amit eddig szövetkezeti hoz­zájárulásként, csökkenti a bi­zonytalanságot. Piliscsabán ta­valy másfél millió forint volt az ebből származó bevétel: kiesés, amely már igen nehéz helyzetbe hozta az appará­tust. Véleményem szerint kü­lönösen a kistelepülések taná­csainak gazdálkodását könnyí­ti meg ez az intézkedés, hi­szen lényegesen nagyobb a ga­rancia arra, hogy a tervezett bevételek be is folynak. M. K. Nem recept Az eltelt tíz év során az ér­tékelt szövetkezetek összesen 1,8 milliárd forintot fordítot­tak beruházásra. Az eszközfel­használás, és a termelésnöve­kedés adatai azt bizonyítják, hogy a szűkülő fejlesztési for­rásokból és a folyamatosan dráguló beruházásokból haté­konyabban megtérülő beruhá­zásokat eszközöltek. Az elemzett szövetkezetek érdekeltségi rendszerének kö­zös vonása, hogy a tényleges teljesítményre sarkalló bér­szabályozást alkalmaznak, a teljesítményorientáltság és a premizálási rendszer nyere­ségcentrikus. Dicséretes, hogy az eredményhez kötött kiegé­szítő részesedéssel fenntartják az érdekeltség folyamatossá­gát. A vizsgálat tapasztalatainak közreadásával a Teszöv nem a gazdálkodás javítására kí­vánt receptet adni. De sike­rült néhány olyan eredményt, tendenciát bemutatni, amely a ma még gondokkal küszkö­dő üzemeknek példát adhat az eredményes gazdálkodáshoz. Surányi János Tavaszi munkák Örkény határában, a Béke Tsz földjén' már dolgozik az erőgt Varga Imre traktoros szőlő alá tárcsázza a homokos talajt. 1 az időjárás is megengedi, rövidesen megkezdődik a telepít (Vimola Károly felvétele) Elutazásra készen az ünnepség végén

Next

/
Oldalképek
Tartalom