Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM. 47. SZÁM 1987. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Tűzoitők közgyűlése Mendén A megelőzésen van a hangsúly Megtartotta idei első köz­gyűlését a mendei önkéntes tűzoltók egyesülete. Az ese­ményre meghívót kaptak a Vonzáskörzetben tevékenykedő önkéntes tűzoltó-egyesületek vezetői, a mendei gazdasági egységek és a községi taná­csok vezetői. Tekintélyes létszámban gyűl­tek össze a meghívottak és a házigazdák. A régi bajtársak először a tanácsházán talál­koztak, üdvözölték egymást, felelevenítették a közös emlé­keket, s felvetették azokat a gondokat, amelyek a hóolva­dással kapcsolatosan jelent­keztek, s feladatokat adtak a tűzoltóknak a belvízkárok csökken tés éb en. Belvíz után Kanyik József, a helyi ön­kéntes tűzoltó-egyesület elnö­ke megnyitotta a közgyűlést, ezután Tréfák Istvánná ta­nácselnök beszámolt az egye­sület elmúlt évi munkájáról. Szólt azokról a nehézségekről is, amelyek évente visszatér­nek. Így beszélt a vonulógép­kocsi hiányáról, beszerzésé­nek nehézségeiről. Ugyanis az egyesület számára a tanács betervezte egy terepjáró autó­busz megvásárlását, ami a tűzoltók eddiginél sokkal gyor­sabb vonulását tenné lehető­vé. Azonban a terepjáró busz 204 ezer forintba kerül, s a tanácsnak erre a célra csak 110 ezer forintja van. Ezért meg kell alkudni a helyzettel, ami azt jelenti, hogy a 110 ezer forintból csak egy vontatójárműre telik, i amivel a szivattyút szállíta­nák az utána kapcsolt pótko­csin. Azonban továbbra is gondot okoz, hogy a tűzoltók szivattyúja négy méternél mélyebbről nem képes felszív­ni a vizet, így nagy esőzések vagy hóolvadás alkalmával a teleszaladt ásott kutakat nem lehet vele kitisztítani. Tűzol­tásra pedig csak a főutcában meglevő tűzcsapokról vehet­nek vizet. Tehát az eddig felsoroltak­ból világosan látszik, hogy a mendei önkéntes tűzoltóknak korántsem a vonulás, a tény­leges tűzoltói munka a fel­adata, inkább a megelőző te­vékenységre kell, hogy he­lyezzék a hangsúlyt, s a bel­víz elszivattyúzására. A belvíz azonban az idén a nagyobb hóolvadások ide­jén olyan sajátos helyzetet te­remtett, amit csak maguk a tűzoltók nem képesek megol­dani. Nevezetesen arról van szó, hogy a mendei vasúti gyalogos-aluljárót ismét elön­tötte a víz, vastag iszapréte­get rakva le maga után. Az elfolyás a MÁV Debreceni Igazgatóságának véleményével ellentétben nem biztosított. Ugyanis legalább egy méter magasnak kellene lennie az áteresznek, de az már régen el- tömődött, s az a tizenöt cen­tis nyílás, ami ma van, nem képes elvezetni a környező dombokról lezúduló vizet, ez­által veszélybe kerültek a kö­zeli, mély fekvésű házak. Előléptetések Szólt arról is Tréfák Ist­vánná, hogy az egyesület Jegyzet Vadászbál ürügyén A gyömrői Lenin va­dásztársaság intézőbizottsá­ga fennállása óta először vadászbált rendez február 27-én, pénteken este 18 órától a KlOSZ-alapszer- vezet Táncsics Mihály ut­cai székházában. A hál zártkörű, belépni csak meg­hívóval lehet. A fenti hírben nincs semmi különös, hiszen a farsangi vidámságok sze­zonja van ezekben a he­tekben, napokban. A kisis­kolások jelmezes karnevál­jától a felnőtt bálokig szinte végigsöpört a tánc­hullám a vonzáskörzeten is. A gyömrői vadászbál azon­ban azért ígérkezik érde­kesnek, mert annak nem­csak a mulatozás a célja. Amint megtudtuk, a ren­dezők azt szeretnék, ha minél többen megismer­kedhetnének a vadásztár­saság mindennapi munká­jával. Azokkal az erőfeszí­tésekkel például, amelyeket a cudar januári zimankós napokban fejtettek ki a ta­gok. A tét nem volt ki­sebb, mint megmenteni az erdőben a vadat az éhha­láltól. Terepjáró gépko­csikkal járták az erdőt a vadászok, vitték az élelmet az őzeknek, a nyulaknak, a fácánoknak, s a végte­len erdő többi lakójának. Utat tapostak az összke- rék-meghajtású járművek az állatoknak, hogy eljus­sanak a terülj asztalkám­hoz — az etetőhöz. A fá­radozás sikerrel járt, mert a Lenin vadásztársaság te­rületén nem pusztult éhen egyetlen vad sem. Természetesen a vadá­szok egyik fontos feladata a devizakitermelés segítése is. Évről évre érkeznek nyugat-európai — elsősor­ban nyugatnémet — vadá­szok Gyömrőre, akik a zsákmányul ejtett vad tró­feájáért szép pénzeket fi­zetnek be. Számtalan egyéb hasznos feladat hárul még a vadásztársaság tagjaira, többek között a fácáncsi- be-nevelés, a dúvadirtás, s még sorolhatnánk tovább. A kívülálló csak annyit tudhat, hogy milyen jó le­het nekik. De vajon gon­doltak-e rájuk, amikor a mínusz huszonöt fokos hi­degben élelmet terítettek az erdőben? Kétségtelen, a vadászatot a hasznos idő­töltések közé sorolhatjuk. Mind többen és többen je­lentkeznek, de tömeges fel­vételekre nincs módjuk. Űj tagot általában csak ak­kor vesznek fel, ha meg­üresedik egy-egy hely. ,A kiválasztást is gondosan végzik, a leendő tagnak komoly segítő munkát kell előzőleg kifejtenie, s a vizs­ga sem akármilyen próba­tétel elé állítja a jelöltet. A gyömrői Lenin va­dásztársaság tagjai pénte­ken tehát mulatni fognak. Jókedvben biztosan nem lesz hiány, hiszen a va­dásztörténeteket, vadász­kalandokat is felelevenítik bizonyára a résztvevők. Mulassanak csak jóked­vűen a nosztalgiazenére. A hétköznapokon pedig csak folytassák azt a hasznos munkát, amit eddig (is) végeztek az erdőkben. G. J. fenntartására évente 47 ezer forintot ad a tanács, ezen fe­lül kívánják' fejleszteni a tűz­oltók eszköztárát, a már em­líteti; vontatójármű vásárlásá­val. A helyi gazdasági egysé­gek közül a Posta Számítás- technikai Intézet helyi részle­ge és az Épületkerámia-ipari Vállalat járul hozzá a tűzoltó­egyesület költségeihez évi 5— 5 ezer forinttal. Ezek az anyagi eszközök nem elégsé­gesek .a számottevő fejlesztés­re. Ezután Kanyik József meg­nyitotta a vitát, amelyen szakmai kérdések kerültek te­rítékre — többek között Sza­bó Mihály és Homola Mihály is szót emelt a vasúti aluljá­ró tarthatatlap helyzetének megváltoztatása érdekében. A tűzoltók kérdéseire Simó János alhadnagy, a körzeti tűzoltóparancsnok és Tréfák Istvánné tanácselnök vála­szolt, majd a két vezető, a mendei önkéntes tűzoltó-egye­sület zenekarának ötvenéves fennállása alkalmából emlék­lapot adott át több tűzoltó­nak. Simó János parancsnok pedig az előléptetéseket is­mertette. Segítik őket Végezetül díszebéddel ünne­pelték meg a tűzoltózenekar fennállásának ötvenedik év­fordulóját, amelyhez a taip- alávalót természetesen a helyi rezesbanda játszotta. A köz­gyűlés végeztével külön is megkerestük Simó Jánost, a monori körzeti tűzvédelmi pa­rancsnokot, aki kérdéseinkre a következőket válaszolta. — A közgyűlésen is fölve­tődött az igény arra. hogy az úttörőkkel szorosabbá fűzzük a kapcsolatot, hiszen ők képezik majd az önkéntes és a hiva­tásos tűzoltók utánpótlását. Éppen ezért a fiatalokkal meg akarjuk szerettetni a tűzoltói munkát, s bevonjuk őket a tűzvédelmi megelőző, kárelhá­rító tevékenységünkbe. Ebben a törekvésünkben a mendei tanács és az iskola vezetése is támogat bennünket. Mi magunk pedig módszer­tani, szervezési kérdésekben adunk segítséget az önkéntes tűzoltó-egyesületeknek az Or­szágos Tűzoltó-parancsnokság 1984-ben meghirdetett prog­ramja szerint, amely magában foglalja a lakóházi tűzvédelmi megelőzésben, ellenőrzésben az önkéntes tűzoltók feladatai­nak növelését. Aszódi László Antal Újabb eredményes esztendő után Kockázatot rejtő vállalkozások Lassan befejezéséhez közelednek a zárszámadási és tervtárgyaló közgyűlések vonzáskörzetünkben, Az ecse- ri Rákos Mezeje Tsz zárszámadási közgyűlését néhány nappal ezelőtt tartották meg a fővárosban, a Ganz- MÁVAG Művelődési Központban, amelyről korábban már beszámoltunk lapunk első oldalán. Érdemes azon­ban egy kicsit mélyebben kutatni a múlt év sikereit, a termelési és pénzügyi terv teljesítését a Rákos Meze­jében. A több éve tartó aszály a Rákos Mezeje Tsz-t sem ke­rülte el, tavaly a csapadék- hiány miatt' keletkezett kár csaknem 5 millió forint üze­mi éredménykiesést jelentett számukra. Csak a gabona- termésük 1 ezer 657 tonná­val lett kevesebb a tervezett­nél. Hasznos kapcsolatok A paradicsomágazatot meg­közelítőleg 40 százalékos aszálykár érte. A hozamkiesést nem pótolta a magas beltar- talmi érték után járó meg­emelt átvételi ár sem. A Bu­dapesti Konzervgyárral több éve tartó jó partneri együtt­működés alapjári a gyár ve­zetése megértette problémái­kat és termelési támogatásban részesítette őket, annak érde­kében, hogy a termelési kedv fennmaradjon. Hasonlóan jó a kapcsolatuk a Növényolajipari Vállalattal, a Kukorica- és Iparnövény­termelési Együttműködéssel, a MÉM Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központtal, az Agro- tek Vállalattal, s még jó né­hány partnert említhetnénk a sorban. A közgyűlés elé került be­számoló — talán nem vélet­lenül — részletesebben taglal­ta az állattenyésztési főágazat tavalyi jó eredményeit. Ügy tűnik — szögezte le a beszá­moló —, az állattenyésztésben beérnek az elmúlt évek nagy átszervezésének gyümölcsei, a tejtermelés, a bikahizlalás egy telepre való összpontosítása. A központi tehenészeti te­lep rekonstrukciója is ta­valy valósult meg. A közös gazdaság építőbrigádja nyolc hónap alatt fejezte. . be a nagy munkát. Mindig megbe­szélték-a soros feladatokat az állattenyésztési szakemberek­kel. így folyamatos volt a munkaterület biztosítása, a munkák menete, a technoló­giai igényeknek megfelelő ki­vitelezés. A borjúnevelés színvonala változatlanul megfelelt a vá­rakozásoknak, az egyedi ket­recek, a gondos ápolás és. ta­karmányozás meghozta a jó eredményt. A kihelyezett nö- vendékbika-hizlalás 80 tonna vágómarhát adott az ország­nak. A szőlőágazatot az 1985- ös fagykár igen érzékenyén érintette. A 97 hektáros terü­let tavaly már annyira rege­nerálódott, hogy 43 mázsa sző­lőt tudtak betakarítani egy hektárról. Elkészült az ágazat rekonstrukciós terve, illetve beruházási alapokmánya, amelynek első ütemét két év múlva kívánják elkezdeni. Csökkenő kedv Sokan nem is gondolják, hogy a takarmányüzemi fő- ágazat milyen fontos szerepet tölt be a Rákos Mezeje Tsz- ben. A keverőüzem fennállá­sa óta tavaly gyártotta a leg­több tápot. Ez a tény azért is figyelemre méltó, mert a ta­karmányok iránti kereslet erő­sen csökkent az állattenyész­tésben mutatkozó megtorpanás miatt. Az ecseri közös gazda­ság keverőüzemében minősé­gi tápokat gyártottak a „bo­szorkánykonyhán”, így azok iránt folyamatos volt a ke­reslet. A kistermelés szervezésé­ben a múlt évben is jelentős szerepet vállaltak. Az értéke­sített állatok, állati termékek és az azok előállításához fel­használt takarmányok tavalyi forgalma meghaladta az 52 millió forintot. Üj, nagyobb kockázatot rej­tő vállalkozói termelésszerve­ződbe kezdtek; lúd és lúdtoll előállítására. A kialakult gaz­dasági körülmények kényszerí­tették a termelőszövetkezetet az új — eddig teljesen isme­retlen — tevékenység beindí­tására. A sertésállomány — az is­mert okok miatt, — a felére csökkent. Visszaesés volt ta­pasztalható a nyúl- és ga­lambtenyésztésben is. A Rákos Mezeje Tsz-ben széles skálán mozog a kiegé­szítő tevékenység. Tavalyi eredményeikkel ezek az üze­mek is hozzájárultak a több mint 1 milliárd forintos árbe­vételhez, a 103 milliós nyere­séghez. Volt olyan melléküze­mük, ahol szinte hetente kel­lett a profilváltás buktatóival megküzdeniük. Hosszasan lehetne még so­rolni a múlt év gazdálkodási eredményeit, a felmerült gon­dokat, problémákat. De mint mindig, így most is, a szövet­kezet vezetői előre tekintenek. Az elmúlt évek gazdasági si­kerei kötelezik mindnyájukat az idei helytállásra. Tisztségviselők A zárszámadási közgyűlés tagjai először nyíltan, majd titkosan szavaztak a különbö­ző tisztségviselőkre. A tsz elnöke — mint megírtuk — is­mét Tóth József lett, mező- gazdasági elnökhelyettesnek Somlói Jánost, ipari elnökhe­lyettesnek Mädl Pált, közgaz­dasági elnökhelyettesnek — az.eddigi főkönyvelőt — Ud­varáig Erzsébetet választották meg. Gér József Közlemény A Monori Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanacs müteí-osztályától kaptuk az alábbi felhívást: Felhívjuk az egyéni lóte­nyésztők figyelmét, hogy már­cius 1-jétől június 30-ig tart a fedeztetési idény. A fedeztetési állomás helye — a korábbi évekhez hason­lóan — Monor Hegyessy— Nyerges fogadó (Monor, He- gyessy-tanya). A tenyészmént a Gödöllői Állattenyésztő Vál­lalat parádi állomása (Cifra- istálló) helyezi ki. ycmron Eboltás Kulturális Drograuisk Ecseren csütörtökön 15.30- tól logopédia. 16-tól a nyugdí­jasklub foglalkozása, 17-től német nyelvtanfolyam, karate, 18-tól az ifjúsági klub összejö­vetele. Gyomron 15-től művészi torna, az úttörőházban 15-től gyermektánc. Maglódon filmvetítés 16.30- tól és 18.30-tól: King-kong. (Színes amerikai kalandfilm). Mendén 17.30-tól a sport­egyesület teremfocija. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Gyilkos robo­tok (színes amerikai kaland­film). Pilisen 8-tól zongoraoktatás, 17-től a sakk-szakkör foglal­kozása. Válaszolt az illetékes Először kísérleti járat? A Monori Hírlap 1987. ja­nuár 20-i számában Sülysáp— Mende—Gyömrö—Monor út­vonalú autóbuszjárat indításá­ról jelent meg újságcikk. „A falu közössége összefogott” címmel. Vállalatunk egy korábbi la­kossági javaslatra már meg­vizsgálta a fenti útvonal köz­lekedési lehetőségeit, és erről a kérelmezőt értesítettük. Ahhoz, hogy a kért járat be­állítására sor kerülhessen, Mende Községi Tanácstól ada­tokat kérünk a várható utas- létszámról, a közlekedtetés op­timális időpontjairól. Ha a menetrend szerinti közlekedéshez esetleg hiányzó műszaki feltételek megterem­tésének költségeit vállalni tud­ják, vállalatunk nem zárkózik el egy 1, maximum 2 hóna­pos — 1987 szeptemberével kezdődő — kísérleti járat in­dításától. A későbbiekben a kihasz­náltságtól (gazdaságosságtól) függően a helyi tanáccsal kö­zösen döntünk a további üze­meltetésről. Az érdekelteket minden esetben — így most is — tá­jékoztatjuk arról, hogy válla­latunk ráfizetéses közlekedést nem tud" fenntartani. Szükséges ezért, hogy egy- egy adott feladat bevétele leg­alább az önköltséget fedezze. Mindezek alapján a Süly­sáp—Mende—Gyömrő—Mo­nor közötti autóbusz-közleke­dés megvalósítása egyrészt a helyi szervekkel való egyezte­téstől, másrészt az esetleges kísérleti üzemeltetés eredmé­nyétől függ. Bogáti Zoltán forgalomfejlesztési önálló osztályvezető Vecsésen 17-től az ’ ifjúsági bélyeggyűjtőkör; 19-től az if­júsági klub foglalkozása. Az ebek veszettség elleni kötelező védőoltása március 3-án, 4-én 13-tól 17 óráig, március 6-án 8-tól 12 óráig lesz Gyömrűn, a Szabadság té­ri tűzoltószertár előtti terüle­ten. A Petőfi telepen az ebol­tás időpontja: március 5-én 13-tól 17 óráig. A Gyömrői Nagyközségi Ta­nács szakigazgatási szerve ké­ri a kutyatulajdonosokat, hogy állataikat vigyék el az oltásra, ahol be kell mutatni az oltási díj befizetését igazoló csekket is. prébabáhu minősít is ül * A gyömrői Helios Ruhaipari Szövetkezet ^ kávai részlege elsősorban a helybeli és a környéken lakó asszonyoknak, lányoknak teremt munkaiehe­tőséget. A kis üzemnek is je­lentős feladatok jutnak a szö­vetkezet tevékenységéből. Je­lenleg nyugatnémet exportra varrnak átmeneti kabátokat (alsó képünk). Itt mindenki a saját munká­ját ellenőrzi. Hajdú Józsefné a próbabábun mindjárt lát­hatja is, hogyan dolgozott. (Vimola Károly felvétele) ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom