Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-25 / 47. szám
NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1987. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Zárszámadás az Arany János Termelőszövetkezetben Költségérzékenyebb gazdálkodás Túlzás nélkül állítható: körzetünk legtöbbet emlegetett közös gazdasága a nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet. A figyelemnek újabb oka is van: a napokban hozták nyilvánosságra, hogy a Monori Kefegyár veszteségesen működő helyi telepét megvették — 18 millió forintért —, s ott nyereséges ágazati tevékenységet szeretnének folytatni. A minapi zárszámadás a gazdálkodás adatait igen tiszteletreméltó számokkal hagyta jóvá: a negyedik éve tartó aszály ellenére — 340 millió 404 ezer forintos árbevétel mellett — 15 millió 262 ezer forintos eredmény a tavalyi munka jutalma. Sz. Tóth Lásszló elnök szóbeli értékelése az önálló érdekeltségű egységek beszámolóján alapult. A szövetkezetben 1985-ben vezették be ezt a rendszert, s úgy tűnik, bevált. Jobban követhető a forintok elköltésének és megtermelésének útja, s ahogy mostanában szokás mondani, költségérzékenyebb a gazdálkodás. A munkás és az ága- zatvezető is jobban érzékeli tevékenysége nyereségességét, s ez bizony manapság az első szempontok egyikévé vált. (A közös gazdaságban másból is látszik, hogy megbecsülik az embert: a zárszámadás résztvevői egyperces néma felállással adóztak év közben elhunyt tagtársaik emlékének.) Tavasztól télig sokszor látszott kilátástalannak a tsz helyzete. Az aszályon kívül a fagykárok sem maradhatnak említés nélkül. A csapadék itt is rendszertelenül, s nem a mezőgazdák kívánsága szerint hullott. Mégis, a tudatos cselekvés eredményeként túljutottak a holtponton. A szántóföldi növénytermesztés hozamai a vártnál jobban alakultak. Elsősorban a napraforgó számít sikernövénynek, hiszen rekordot hozott az 1986-os esztendő. Sajnos az aszály hatása mégsem maradt el; a tömegtakarmányok hozama minimálisra sikeredett. Még silónakvalót is venni kellett az állatok számára. A zöldségtermesztés eredménye sem túlságosan jó. Az elnök úgy fogalmazott: a kézi szedésű paradicsom csak kedvező körülmények között nyereséges. Szorosan kapcsolódik ide egy későbbi hozzászólásban említett adatpár: a konzervgyár átvételi árai 1977 óta 11, a paradicsomtermesztés költségei ugyanezen időszak alatt 294(!) százalékkal emelkedtek. A különbséget kigazdálkodni varázslattal sem lehetséges ... A veszteséget mégis csökkentette az ágazat, ugyanis a petrezselyem levele helyett a gyökeret szedték fel és értékesítették. A szőlő-gyümölcs termesztési ágazat igen jól dolgozott: az elnök a költség- gazdálkodásukat emelte ki. Az állattenyésztés eredménye — csak a számok alapján — nem sokat javult, ám mégis jelentősek a változások. — Még nagyobbak lehetnéTanácstagi beszámolók A városi tanács vb titkársága értesíti a lakosságot, hogy február 27-én (pénteken) 17 órakor a Kopa iskolában Hévízi Tibor, a 30-as választókerület tanácstagja, .Csípő Ba- lázsné, a 34-es és Zabodat Balázs, a 35-ös választókerület tanácstagja a Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben, Forró Pál, a 53-as választókerület tanácstagja a Gál-kastélyban várja választóit. nek, ha a gyakorlatban alkalmazzuk a körzetben működő közös gazdaság, a kocséri Petőfi iránymutató megoldásait, eredményeit — mondta az elnök. Az erdőgazdálkodás eredménye is jóval kedvezőbben alakult, amiben a fakitermelés túlteljesítése játszott döntő szerepet. Az alaptevékenységen kívüli ágazatok nyereségei a tervezettnél kevesebbek. A termelőszövetkezet elnöke az idei tervekről is szólt. A vetésszerkezetben annyi a változás, hogy az itteni földekben jobban termő olajos növényekből vetnek többet, s bevezetik a művelőutas módszert a gabonatermesztésben. Ehhez persze az is szükséges volt, hogy új gépeket kapjanak. A tervezett meliorációs munkákat befejezik, s bár az ipari termelőkapacitás jelentősen bővül — a volt kefegyárral —, annak eredménye a kölcsön fedezetére kell. — Fontos feladat, hogy a meglévő eszközeink kapacitását a lehető legjobban kihasználjuk, mert ezzel lesz, lehet több a nyereségünk — mondta az elnök. Gulyás Lajos főágazatvezető éppen ezt a gondolatsort folytatta. — Az eredmények eléréséhez még nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség. A körösi ember tud is, szeret is dolgozni, ha látja a célt, ha tapasztalja az eredményt — hangsúlyozta. Gotzián Lászióné dr., az MSZMP Nagykörös Városi Bizottságának titkára hozzászólásában elmondta: az Arany János Termelőszövetkezet munkája, tevékenysége, eredményessége saját, régebbi mi- voltához képest is igen kedvezően változott. Jellemzővé vált a több lábon állás. Az alaptevékenység kiegyensúlyozott, s az önelszámolás bevezetésével az újítók közé.tartoznak a körzetben. Jelentősen javult a szakmai vezetés gondolkodása, aminek egyik eredménye a dolgozók értelmes munkával való ellátása. Ez megmutatkozik a munkaidő jobb kihasználásában, de az ösztönző bérezés megvalósításában is. A hozzászóló hangsúlyozta; az úgynevezett érdekeltség nemcsak több bért, hanem egyúttal egyfajta kényszert is kell hogy jelentsen. Kényszert a több, a jobb munkára, kényszert a termelékenység további emelésére, kényszert a legtágabban értelmezett kulturá- lódásra, hiszen csak ezek hozhatják meg a még szebb jövőt. B. O. Közgyűlés A Mészáros János Termelő- szövetkezet február 27-én, pénteken 10 órai kezdettel tartja zárszámadó közgyűlését az Arany János Művelődési Központ színháztermében. Elsőként Kovács Sándor elnök terjeszti elő a vezetőség beszámolóját a szövetkezet múlt évi gazdálkodásáról, eredményeiről, illetve a soron következő feladatokról. Ezt követően pedig a szövetkezeti bizottságok vezetői adnak számot a tagság előtt az esztendőn át végzett munkájukról. Nincs már tröszt A változások éve a húsiparban A gazdasági életünkben fontos szerepet játszó élelmiszeriparnak legnagyobb iparága a húsipar, ame’y 40 ezer embert foglalkoztat. (Ebből négyezerötszázan 350 húsipari kisüzemben dolgoznak.) Jó étvágyunkat bizonyítja, hogy a negyvenezer ember össztermelésének 70 százaléka a belföldi piacon talál gazdára, 30 százalék az exportárualap. Természetes, hogy ha ilyen nagy gazdasági fontosságú iparág válságos korszakot él át, arról nemcsak a szakemberek, hanem a közvélemény is sokat vitatkozik, tanakodik, keresi az okokat és a megoldás útját. A húsipar alacsony hatékonyságú tevékenysége több kedvezőtlen körülmény egybeesése folytán alakult ki az elmúlt esztendők során. Egyrészt csökkent az állattenyésztési kedv, kevesebb lett a vágóállat. Másrészt csökkentek a világpiaci arak, ez bevételkieséssel járt. Harmadrészt a gazdálkodás hiányosságai is súlyosbították a helyzetet. Alapos előkészítő munka igazgatóiból alakult igazgatótitán az idei a nagy változá sok éve a húsiparban. Idejében, még az elmúlt esztendő derekán meghirdették, hogy 1987, január elsejétől emelkedett a vágóállatok felvásárlási ára, mégpedig a minőségtől függően. Például az első osztályú hússertésre fizetnek a legtöbbet, a negyedosztályúra már csak a régi árat lehet megkapni. A fajtanemesítés érdekében a kistermelőknek koca-, sőt üszőkihelyezéssel is segítettek. Lehetővé tették a kistermelőknek a vágás utáni minősítést is, így a felár is ösztönzően hat. A változások másik fontos része a húsipar szervezeti korszerűsítése. Január elsejével megszűnt az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, amely korábban jól szolgálta az iparág fejlődését, irányításával jutott el a húsipar a kínálati piachoz. De elérkezett a továbblépés ideje, manapság a vállalati önállóság, a kisebb kollektívák érdekeltsége jobban ösztönöz a nyereségesebb gazdálkodásra így tehát önálló lett a 19 húsipari termelő vállalat, a szolgáltató, és a kutató, valamint a húsipari hizlaló vállalat. Ezek a jogilag önálló vállalatok különböző fejlettségi szintről indulva kezdik az új életet. Hogy az adottságokból eredő szintkülönbségek elviselhetek legyenek, ehhez a költségvetési forrásokból kaptak segítséget az egyes vállalatok. A termelői árak rendezése után is veszteséges vállalatoknak dotációt adtak három évre, mégpedig évente csökkenő mértékben, és szerződésben kötötték ki az ezzel járó kötelezettségeket. Az eladósodott húsipari vállalatok állami kölcsön- és bankhiteltartozásának egy részét a költségvetés átvállalta, sőt, annak érdekében, hogy a megkezdett beruházásokat 1987- ben folytatni tudják, egyes tartozások törlesztését átütemezték A szervezeti változások közé tartozik, hogy létrehozták a fővárosi székhellyel működő Húsipari Központot, amelyet a húsipari vállalatok H orváthék minden évben pontosan érkeztek a Ludas-dűlőbe. Mondták is a tanyasiak: ha Gergely pápa annak idején nem csinálta volna meg az új naptárt, most a Horváthék érkezéséhez kellene igazítani az időszámítást. Horváth Imre díranyeterme- lő volt. Valahol Heves megyében lakott, de esztendők óla mindig az Alföldön bérelt dinnyeföldet, vagy hat éve pedig itt, a Ludasban. — Olyan föld ez, hogy még az Isten is dinnyét termelne benne — mondta elégedetten, amikor végignézett a másfél holdnyi dinnyetáblán. ahol csak úgy dudorodtak a kerek gyümölcsök a földön. A tanyasiak szerint Horváth Imre tudománya, szerinte viszont a jó föld tette, hogy a család minden évben megtalálta a számítását. Mert a nyárra az egész család az Alföldre költözött, a felesége, meg a két gyerek: Ferkó és Katinka. Fából öisszeeszkábál- tak egy házikót az akácok alatt. Ha meleg volt, kint aludtak a gyepen, ha hűvösre fordult, behúzódtak a szalmából készült vacokra. Mikor aztán a dinnye érni kezdett. felváltva őrizték éjszakánként. A vevőkör már régen kialakult. Horváth Imre kész helyekre hordta autójával a termést. A vendég dinnyéseket ismerte mindenki. A Ludasban meg már odavalósinak számítottak. Az utóbbi időben mindig a Gazsó-tanya mellett volt a bérleményük. Horváth Imre szerint ennél jobb földet még nem látott sehol a dinnyének. Mondogatta is Farkénak, aki De Ferkó csak hallgatott húszéves legénnyé lett az évek során: — Hej, fiam! Ha nekünk ilyen földünk volna otthon! Ferkó csak hallgatott. — Ha meg lehetne itt venni véglegesnek egy másfél vékás földet valahogy — sóhajtotta máskor az öreg. Ferkó csak rakta a dinnyéket az autóra, aztán az apja elment a szállítmánnyal, s ő ott maradt. Horváthék jó viszonyban voltak Gazsóékkal. A tanyából hordták a vizet, s ha bármiféle bajuk volt, oda mentek be segítségért. Ferkó egy idő óta különösen szívesen járt be a tanyába. Ennek Erzsiké, a tizennyolc esztendős nagylány volt az oka. A fiú mindennap egy szép dinnyét vitt neki ajándékba. — De. hát meg sem bírjuk enni — szabadkozott Erzsiké — Ugyan már! — S apád mit szól, ha a szépít el hordod? — Adtok érte vizet. Ha Ferkón volt az éjszakai őrködés sora, gyakran állt meg a tanya kerítése mellett, s onnan nézte a dinnyeföldet Egy idő óta Erzsiké is megmegjelent a kerttésné1 az esti órákban, s ilyenkor sokáig beszélgettek A végéhez közeledett a diinnyeszezon. A pénz, amit Horváth Imre befektetett, szépen- hozott, a gazda elégedett volt. Mikor egyszer a fiával kettesben dolgozott a dinnyeföld túlsó végén, újból dicsérni kezdte a helyet. — Ha lehetne, a markomban hordanám haza ezt a homokot. — Apám! — szólalt meg Ferkó. — No? — Mondanék én valamit. — Halljam. — Én megnősülnék. Elvenném Gazsó Erzsikét feleségül. Az öreg Horváth csak nézett a fiára. — De hát miért tanyai lányt? Miért nem otthonról valakit? Ferkó egy ideig hallgatott, aztán elmosolyodott. — Apám úgy dicséri mindig ezt a földet, hogy ennél jobb nincs a dinnyének, hogyha lehetne, meg is venné magának. Gondoltam, ha Erzsikét elveszem, itt a tanya, körülötte a kert: ugyanaz a föld. csak néhány méterrel arrébb. Érti, ugye? Horváth Imre nem szólt, de a szemében megindult valami huncut nevetés, amely lassan húzódott lefelé a szájához. Ferkó is hallgatott. Csak néztek egymásra néhány pillanatig. aztán egyszerre mindkettőjükből kitört a nevelés Harsogó, hangos, igazi férfi- nevetés, mely akkor szokott megszületni, ha minden rendben van. — Nagy kópé vagy te! — ütötte oldalba Ferkót az apja A ztán kiválasztotta a legszebb dinnyét és a fiához fordult. — No. vidd be a tanyába. Erzsikének. Tóth Tibor tanács irányít önálló külkereskedelmi jogukat a húsipari vállalatok a szintén újonnan alakult Te- rimpex Húsipari Külkereskedelmi Közös Vállalat útján gyakorolják, amelyet szintén az igazgató tanács irányít. Egyébként ez a közös külkereskedelmi vállalat nyitott, nemcsak az alapító tagok, hanem más termelők húsexportját is készségesen lebonyolítja. A belföldi értékesítésben pedig a Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalatnak jut jelentős szerep, hiszen a főváros a legnagyobb hazai piac. Reméljük, a fogyasztók látják hasznát, ha egészséges verseny alakul ki a húsipari vállalatok között, nagyobb tesz a kínálat, és nem lesz fehér folt az ellátásban. Nem beszéltünk még a változások egy igen fontos csoportjáról, amely közgazdaság’ eszközökkel segíti a húsipar helyzetének javítását. Új termelői árakat állapítottak meg. ennek megfelelően a belföldi értékesítésből átlag 4,5—5 százalék lehet a vállalatok nyeresége, vagyis nőtt a belföldi értékesítés jövedelmezőségi szintje Az export kulcsszáma 3—4 százalék között van, tehát ezentúl fokozottabb érdeke a húsiparnak a belföldi ellátás javítása, mert ez nagyobb nyereséget hoz. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem erőltetik mindenáron az exportot a vállalatokra. A cél az, hogy minél hatékonyabban gazdálkodjanak. Biztató, hogy már 1987-re 400 millió forint megtakarítást tervez a 19 húsipari vállalat. 1986-ban közel ezer fővel csökkent a létszámuk, ez lehetővé teszi, hogy azokat, akikre nagy szükség van, jobban megfizessék, és javult a munkafegyelem is. Jobban érdekeltek az önálló gazdasági egységek a rezsiköltségek csökkentésében is. Nem közömbös a technika szintje sem. A vállalatoknál a legkoszerűbbtől az elavultig igen változó a műszaki színvonal. Mivel a piac diktálta verseny megköveteli a szerkezetváltást, a fejlődést, a saját források mellett világbanki hitelben részesül 8 vállalat, és további 5 rekonstrukciójának előkészítése megkezdődött, szintén világbanki hitelre építve. A pénz nem monstrum épületekre megy\el, hiszen nem a kapacitás bővítése szükséges, hanem a korszerű technológia meghonosítása exportképes húskészítmények előállításához. Már készítik terveiket az önálló vállalatok, az új feltételeknek megfelelően Belekalkulálják, hogy minél alacsonyabb támogatást igényelnek, annál nagyobb lesz nyereségük a jelenlegi szabályozás szerint. Amint a MÉM- szakemberek mondották: bíznak abban, hogy 1987—88-ban a húsiparban nem lesznek veszteséges és alaphiányos vállalatok. Imre Erzsébet Sporthírek A pedagógusok már elsők A hét végi kettős forduló előtt újabb óvást tisztáztak a városkörzeti kispályás öregfiúk terem-labdarúgótornán. Bebizonyosodott, hogy Má- nyoki (CÁT) 1986 nyara óta nem játszott egyesületi bajnoki mérkőzést. Így a december 21-i Ceglédi Tangazdaság —Iparcikk-kereskedők mérkőzésen a pályán elért 2-1 az érvényes, a január 17-i CÁT —Volán TI3F találkozó 2 pontját 3-0-lal a gazdaságiak kapták. A Petőfi tornacsarnokbeli kilencedik játéknapra öt ösz- szecsapást terveztek. Arany János Mgtsz—Ceglédi Tangazdaság 2-1 (1-0). A körösiek voltak eredményesebbek. Gólszerzők: Sz. Tóth A. és öngól, illetve Mányoki. Pedagógusok—Városgazdálkodás 6-3 (3-1). Szabó Tamás jó lövőkészsége döntött. Góllövők: Szabó T. (4), Erdey, Csípő, illetve Gujka, Tóth F., Pécsi Gy. Toldi—Iparcikk-kereskedők 4-4 (2-1). Az élelmiszeripariak kiküzdötték a meglepő döntetlent. Gólok: Járvás P. (3), illetve Klenovics (2), Baranyi és Orbán. Vízmű—Volán TBF 3-2 (2-2). A vizesek 0-2-ről fordítottak. Gólszerzők: Menyhárt (2) és Csontos, illetve Varsányi (2). Konzervgyár—Törteli Tsz 3-0, játék nélkül, a szomszéd községiek nem érkeztek meg. Az utolsó előtti játéknapon zömmel szoros eredmények születtek. Iparcikk-kereskedők—Pedagógusok 3-3 (1-1). Kifejezetten jó, színvonalas játékot hozott a rangadó. Góllövők: Orbán, Aranyos, Klenovics, illetve Szabó T. (2) és Deák. Ceglédi Tangazdaság—Városgazdálkodás 4-2 (2-1). Végig küzdelmes, kemény összecsapás volt. Gólszerzők: Pécsi A. (2), Kalmár K., Kalmár S., illetve Dömény és öngól. Konzervgyár—Vízmű 4-3 (3-1). A vesztesek a hajrában nagyon feljöttek. Gólok: Pa- tay L. (2), Balogh, Tóth S., illetve S. Szabó, Hegedűs és Menyhárt. Toldi—Karatetétien 4-0 (2-0). A helyiek kihasználták, hogy végig emberelőnyben voltak. Góllövők: Járvás P. (2), Halmi és Kiss. Arany J. Tsz—Törteli Tsz 3-0, játék nélkül, a szomszéd dók most sem jöttek el. A Ko- csér—Volán TBF mérkőzést barátságosan játszották és 3-0- lal igazolták, mert a voláno- sok vegyes csapattal játszottak. A Kocsér—Karatetétien mérkőzést a II. félidő 14. percében 11-2-nél Zsuzsandor játékvezető komolytalan játék miatt lefújta. Gólok: dr. Pi- picz S. (3), Gór E. (2), Temesvári, Plutzer, Kudelich és Tü- rei, illetve Balogh (2). A befejező forduló előtti állás: 1. Pedagógusok 18, 2. Kocsér 15, 3. Iparcikk-kereskedők 14, 4. Városgazdálkodás 12, 5. Ceglédi Tangazdaság 12, 6. Konzervgyár 11, 7. Toldi 10, 8. Vízmű 9, 9. Arany János Mgtsz 8, 10. Volán TBF 5, 11. Karatetétien 4, 12. Törteli Tsz 2 ponttal. A pedagógusok már megszerezték a végső győzelmet. A helyezések zöme az utolsó fordulóban dől el, amikor több helyosztó jellegű összecsapás is lesz. , CSÜTÖRTÖKÖN Kosárlabda. Petőfi torna- csarnok, 18 óra: Nk. Kgy. Kinizsi II.—Gödöllői EAC, felnőtt női megyei bajnoki mérkőzés. Budapest: a Nk. Kgy. Kinizsi férficsapatának barátságos mérkőzése. S. Z. Mozi A nagyteremben Montreali bankrablás. Színes szmkronizált francia krimi-vígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben A fogadó. Színes lengyel film, fél 6-kor. • ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap
