Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM Ára: E-íiö forint 1987. FEBRUÁR 24., KEDD A Duna Tsz iskolát teremtett Az évfordulóhoz méltó eredmény % KM-' 4r MBERKm H Faluvégi Lajos is felszólalt a küldöttek előtt. Képünkön balról jobb­ra: Kis P. László, a termelőszövetkezet elnöke, dr. Gyovai Pál, Ku- ronczy Imréné, Lénárd László. Hancsovszki János felvétele MÄ Amikor a dolgok ■ •« elmúlt hetf b+e" _ _ , , , . afgánok tízezrei tértek kCStíGnOK Beérni haza Pakisztánból és 'Iránból, s eddig 15 ezer ellenforradalmár tette le a fegyverét. A kormányellenes erők egy része azonban igyekszik figyelmen kívül hagyni a kabuli javaslatokat, s a harc folytatása mellett száll síkra.” (2. OLDAL) Már nem a fold ..Bevallom, voltak dolgok, , ,_ amelyekkel vezetőként nem tSX érfféK értettem egyet, míg 1961­ben eldöntöttem, hogy többet nem vállalok vezető funk- oiót, és ismét a gépekhez menekültem. Aztán csak hét évig tartott a fogadalom, mert 1968-ban a szövetkezeit párttitkárává választottak. Tizenkét évig, nyugdíjazá­somig irányítottam, szerveztem ezt a munkát.” (3. OLDAL) Előnyök, hátrányok -A közlekedési tár­T » ca képviselője is tt mérlegen elmondta, hány te­lepülés kéri ma már országszerte, hogy a mellette ha­ladó autópályára közvetlen feljárata legyen. Mert ha az MO-hoz a helyi csatlakozás — saját döntésük alapján — most nem épül meg, a falu soha nem kapcsolódhat már közvetlenül az autópálya vérkeringéséhez.” (5. OLDAL) Ralf előtt „Nagy László, az MTK-VM ügyveze- Äff# ^ elnöke azt fejtegette, hogy meg­ax ma,3& felelően büntetni kell a stadionok rendbontóit, a legszélsőségesebbeket pedig ki kell tilta­ni a pályákról.., Verebes József azt ecsetelte, hogy a Válogatott élén és az MTK-VM-nél ellátott feladata nem akadályozza egymást, mindkét munkáját jól el tudja látni.” (7. OLDAL) A kiadás „Egyebek között előírja az új ren- - * _»• delet, hogy ezután az első fokú épí­ISj renage tési hatóság helyszíni szemlén is el­lenőrizze az építési engedély megadásához szükséges feltételeket. Az építtetőt pedig kötelezheti arra, hogy... a legfontosabb építési munkák megkezdésének időpont­ját előzetesen jelentse be.” (8. OLDAL) A bioiiumusz térhódítása a mezcgazdaságban A kisgazdáknak is megéri A szovjet hadsereg napja Koszorúzás a Geüért-hegpn A szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti flotta megalakulá­sának 69. évfordulója alkal­mából koszorúzás: ünnepséget tartottak hétfőn a Gellért-he- gyi felszabadulási emlékmű­nél. A szovjet és a magyar him­nusz elhangzása után a fegy­veres erők nevében Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter, Kamara Já­nos belügyminiszter és Bor­bély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­sége képviseletében Borisz Sztukalin nagykövet, Igor Mi- hejev követtanácsos és Vla­gyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Megkoszorúzták az emlékművet a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, a Ma­gyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága és a buda­pesti katonai attasétestület képviselői. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport koszorú­ját Alekszej Gyemidov vezér- ezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka, Anatolij Maku- nyin altábornagy és Jurij Vo- dolazov vezérőrnagy, a kato­nai tanács tagja helyezte el az emlékművön, amelyet ez­után megkoszorúztak a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Honvédelmi Szö­vetség képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Katonai tiszteletadással Zászlófelvonás A. szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti flotta megalaku­lásának 69. évfordulója alkal­mából hétfőn a Gellért-hegyi felszabadulási emlékműnél katonai tiszteletadással felvon­ták a magyar nemzeti zászlót és a nemzetközi munkásmoz­galom vörös lobogóját. Lord Hailsham of St. Ma- rylebone — aki a magyar Országgyűlés meghívására hi­vatalos látogatáson tartózko­dik hazánkban — hétfőn ta­lálkozott Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével par­lamenti hivatalában. A nap folyamán a brit fel­sőház elnöke a Parlamentben megbeszélést folytatott Sarlós Istvánnal, az Országgyűlés el­nökével. A szívélyes légkörű eszmecserén .Sarlós István tá­jékoztatta a brit vendéget a magyar igazságszolgáltatási szervezet felépítéséről, műkö­déséről és az Országgyűléssel kialakított kapcsolatrendszeré­rői. A nemzetközi élet idősze­rű kérdéseit megvitatva Sar­lós István és Lord Hailsham megállapította, hogy mindkét ország érdekeli a fegyverkezé­si hajsza megfékezésében, első­sorban a fegyverzetek csök­kentésében, az egyes fegyver- fajták fejlesztésének teljes ti­lalmában, valamint a háborús tűzfészkek felszámolásában. Kiemelték, hogy a fegyverzet- csökkentési tárgyalások sike­réhez mind Nagy-Britannia, mind Magyarország hozzájá­rulhat. Különösen fontosnak tartották a szovjet—amerikai Negyedszázaddal ezelőtt há­rom termelőszövetkezet egye­sült Pest megye déli te­rületén. A Champignon, a Vaszil Kolarov és a Pákozdi Antal Termelőszövetkezet tag­sága választotta a közös utat, amelyhez 1976—78 között csatlakozott a halásztelki Al­kotmány, a tököli Vörös Csil­lag, a pesterzsébeti Magyar— Bolgár Termelőszövetkezet tagsága is. A csepeli Duna Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetnek ma kétezer-négyszáz tagja, ezerkétszáz alkalmazott­ja gyarapítja a közös vagyont, amely 1962 óta az eredeti 97- szeresére nőtt. A Kiváló Ter­melőszövetkezet címet nyolc­szor, a Minisztertanács ván- dorzászlaját ötször nyerték el. Koronczy Imréné elnökhe­lyettes a 25 év történeti átte­kintésével kezdte beszámoló­ját tegnap délután a Mahart Művelődési Házban megtar­tott küldöttközgyűlésen, ahol megjelent Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács nyugalmazott elnökhelyettese, Lénárd László, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Gyovai Pál, a Teszöv megyei titká­ra, Jakab Tibor, a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkára, Nagy Józsefné, a szigetszent- miklósi városi pártbizottság első titkára. kapcsolatok további javulá­sát. Ez döntő mértékben erő­sítheti a világrendszerek kö­zötti jobb megértést, a bizal­mat. Hangoztatták, hogy csak mindezek megvalósulása ve­zethet a globális problémák megoldásához, , így például a világ még sok térségében fel­lelhető éhínségnek, a tömeg- pusztító járványok, megjelené­sének és terjedésének, az írás- tudatlanságnak, a humanitás hiányának a leküzdéséhez. A két politikus kifejezte meggyőződését, hogy vala­mennyi kérdésben megoldásra lehet jutni a párbeszéd folyta­tásával, s ezt elősegítheti a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok, így Ma­gyarország és Nagy-Britannia kapcsolatainak egymás jobb megismerésén alapuló fejlesz­tése a politikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális életben egyaránt, beleértve a két törvényhozó testület együttműködését is. A találkozón részt veti Cservenka Ferencné, az Or­szággyűlés alelhöke és Leo­nard Vincent Appleyard, Nagy- Britannia budapesti nagykö­vete. • Az évfordulóhoz méltó ered­mény legfontosabb adata, hogy a szövetkezet termelési értéke tavaly meghaladta az egymilliárd 726 millió forin­tot. A gazdálkodás eredménye, vagyis nyeresége 113 millió forint volt. Ám mint a be­számoló megállapította: 1986 a szövetkezet életében az ed­digi legnehezebb esztendők közé tartozott. Végeredmény­ben a tervezettnél kevesebbet értek el. A gazdálkodás egé­szén belül veszteségek is je­lentkeztek, 6 ezek közül az olyat, mint például a mező- gazdasági ágazat mínusz 14 millióját nem lehet teljesen az aszállyal indokolni. A veszteségeket kiegyenlítő ága­zatok közé tartozik többek között a dísznövénytermesztés. A fővárost és környékét el­látó közös gazdaság főágaza­ta a gombatenmelés, melynek rendszergazdájaként szerepük az országban is meghatározó. A korlátozások ellenére is túl­Kedden „Forrástakarékos­ság” címmel háromnapos ma­gyar-szovjet műszaki-tudo­mányos konferencia kezdődik Budapesten. A tanácskozás céljáról és programjáról hétfőn sajtótájé­koztatót tartottak az Ipari Minisztérium, az OMFB, az MTESZ,, az Országos Anyag- és Arhivatal, valamint a KISZ KB képviselői. teljesítette exporttervét az élelmiszer-ágazat, új beruhá­zás volt a laskaüzem beindí­tása, melynek termékei a zöldség- és gyümölcspürék ön­álló exportjoga alapján növe­lik majd a forgalmát. A hoz­zászólók közül elsőként je­lentkező Fazekas Lajos, a fafeldolgozó ágazat vezetője a veszteségeik okait elemezve jelölte meg a további utat. A szólásra emelkedő Falu­végi Lajos, az MSZMP KB, a megyei tanács, a megyei pártbizottság és a jelen levő testületek nevében köszöntöt­te a küldötteket, s gratulált az eredményekhez, a negyed- százados évfordulóhoz, méltat­va a megtett, küzdelmes utat. Fazekas Lajos Karinthy idéze­téhez kapcsolódva („Magyará­zom a bizonyítványomat”) je­gyezte meg; Váci,Mihályt is gyakran kell manapság olvas­ni, hisz időszerű amit ő mon­dott: „Még nem elég”. — Kiegyensúlyozottan fejlő­dött a szövetkezet — mond­ta a közgyűlés vendége. — Olyan gazdasági szerkezetet alakított ki, amely jobban megfelel a követelményeiknek, figyelembe veszi a város kö­zelségét, a népgazdaság vi­lágpiaci érdekeltségét. Ez a gazdaság ebben iskolát terem­tett, új utat, jár. Ám ezen az úton nem lehet megállni. Egyéb, általános gazdaságpoli­tikai kérdésekkel összefüggés­ben megállapította: ma mór nem elég csak egy évre elő­retekinteni, többre kell vállal­kozni nagyobb távlatokban gondolkodva új gazdasági mo­dellek kialakítására törekedve nagyobb teljesítményekre képes szervezeti formákat kell létrehozni. K. T. I. A magyar és a szovjet szakemberek 34 előadást tar­tanak, ismertetik a termelési ráfordítások csökkentését cél­zó gazdaságfejlesztési progra­mok eddigi eredményeit, be­számolnak legújabb kutatási eredményeikről és a tanács­kozáson kidolgozzák a költsé­gek csökkentését szolgáló két­oldalú együttműködés felada- 1 tait. Korunk mezőgazdasága a technika és a tudomány fej­lődésével párhuzamosan egy­re inkább az ipar által előál­lított anyagokra támaszkodik. Ezáltal a növénytermesztés­ben is felbomlott az a rend­szer, amely néhány évtizede még önellátó volt, vagyis saját termelésű természetes anya­gokat használt. Ma már nem alkotnak ilyen önálló, zárt egy­séget a mezőgazdasági tevé­kenységek. A költségek csök­kentése és a talajba kerülő óriási mennyiségű vegyszer miatt szükségessé vált a ter­mészetes szerves anyagok al­kalmazása is. Éppen ezért az utóbbi évek egyik kiemelt ku­tatási témája a biotechnoló­gia, illetve ezen belül a gi­liszták által előállított biohu­musz. Két nemzetközi hírű kutató, dr. Lammel Kálmán­ná, a budakalászi Óbuda Tsz .laboratóriumvezető kertész- mérnöke és dr. Pacs István, a Gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóköz­pont tudományos osztályveze­tője elmondta: a kísérletek for­rása tulajdonképpen az ener­giatakarékosságra vezethető vissza. A gazdaságokban fel­halmozódó trágya, illetve szer­ves hulladék hasznosítása, vagy megsemmisítése komoly költségnövelő tényezőként ha­tott. Ez vezette a kutatókat,, hogy az információs rendszer kiépítése és a szakirodalom tanulmányozása után kísérleti telepeken megkezdjék a gi- lisztahumusz-tcrmelést. Erre a célra már több társulás létre­jött, de ők egyelőre valutáért vásárolják a szaporítóanyagot, illetve a „kultúrgiliszíákat”. Magyarországon a legjelentő­sebb sikereket a gödöllői ku­tatóközpont érte el, ahol már 17 fajta gilisztatörzset tenyész­tettek ki, s ez egyben ugyan­ennyi hulladéktípus közvetlen „feldolgozását” is jelenti. Si­kerük akkor mérhető igazán, ha elmondjuk, hogy komoly áldozatok árán el tudták fo­gadtatni az általuk kitenyész­tett törzsekkel a natúr hulla­dékot egyéb adalékanyagok al­kalmazása nélkül is, valamint a megfelelő egyedek kiválasz­tásával sokszorosára növelték az állatok szaporaságát. Saját tervezésű berendezést hasz­nálnak a humusz és az állatok szétválasztására, s ezzel az ön­ellátást ők is megvalósították e területen. A tapasztalatok és a tudományós1 ismeretek szin­tetizálása meghozta a gyümöl­csét, most már tervezhető és illeszthető a technológia. Ma­gyarul a kisgazdák épp úgy hasznát veszik majd, mint a nagygazdaságok. A biohumusz előnyeit hosz- szan lehetne sorolni, most a leglényegesebbeket ragadjuk ki a „listáról”: közvetlenül felvehető állapotban tartal­mazza a növények valameny- nyi táplálóanyagát és a nyom­elemeket, de kimutatható ben­ne többféle aminosav, enzim, hormon és antibiotikum is. A gilisztahumusz kedvező bel- tartalmi értékénél fogva min­den növényi kultúrában alkal­mazható, de a fuzárium és mottle vírusmentesítésére is használják. Az előnyök közt végül meg kell említeni a gyorsan szaporodó giliszták 70 százalékos fehérjetartalmát, melyet a képződés formájá­ban, azaz a természetes álla­potban célszerű feletetni a baromfiakkal, a sertésekkel és pa halakkal. Népgazdasági szinten is óriási megtakarítást eredményezhet, ha megfelelő rendszerbe építve elterjed ez a hasznosítási mód. A fejlett biotechnikával ren­delkező Japán és a nyugat­európai országok is érdeklőd­nek a kutatási eredmények után, nem szabad tehát meg­engednünk, hogy az újjal szembeni tartózkodás, vagy a visszaélésektől való féle­lem megpecsételje ezt a sike­res kezdeményezést, melynek „eredményét” nemsokára megtalálhatjuk a virágüzle­tekben is. B. Gy. HíA tavaszi mezőgazdasági munkákhoz késgülnek Pest fl»Vvw ■ HvH megyében, is. Szerelik a gépeket, traktorokat, a gyümölcsösben, szőlőben pedig metszik az ágakat. Képünkön: javítják a traktorokat, per­metezőgépeket a tavaszi munkákhoz a pátyi Zsámbéki-medence Mgtsz-ben, Lord Hai’sham Lázár Györgynél Megbeszélés a Parlamentben Magyar-szovjet Tudományos konferencia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom