Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1987. FEBRUÁR 23., HÉTFŐ Kórház a város szélén (1.) Várat emeltek a semmiből Hadd bocsássuk előre, hogy nem a korábbi televíziós sorozat filmkritikáját adjuk közre, de nem is a leg­újabb filmsorozat, a Mentők ihlette írásunk témáját. A két filmsorozatból sokat „tanulhatták” az egészségügy különböző szakterületeiben járatlanok. A laikus nézők így fogalmat nyerhettek arról, hogy milyen hatalmas feladat a gyógyítás mechanizmusában az emberi élet megmentése, a kárt szenvedett egészség helyreállítása. Azonban tudni kell, hogy a legjobb film is — bármeny­nyire sűríti is a jeleneteket, eseményeket a rendező — csak vázlata a valóságnak. At ilyen művészeti alkotásokat, mint az említett két filmsbro- zatot is, írói, forgatókönyvírói ötlet hozza létre, ám a mentő- szolgálatot, a kórházat a szük­ségszerűség hívta, hozta létre. Már történelem A Szőnyi Tibor Kórház an­nak idején, tizenhét évvel ez­előtt egy időben készült el a ceglédi intézménnyel. írá­sunkban az elmúlt tizenhét év alatt történteket tekintjük át, kezdve 1969-től, amikor úgy adták át rendeltetésének a két egészségügyi intézményt, hogy csak Cegléden működött trau­matológiai, azaz baleseti sebé­szeti osztály. Később megépült a kerepestarcsai kórház, aho­vá szintén nem terveztek traumatológiát. A megyei Semmelweis kórházban sincs traumatológia. Később kialakítottak Ceglé­den egy traumatológiai osz­tályt, amelyik a jelenlegi ágy­számával nemhogy a megye, de a saját felvevő területének igényeit, ellátását sem képes maradéktalanul teljesíteni, ki­elégíteni. A váci városi kór­házra hatalmas feladat hárult, amikor 1969-ben megkezdte gyógyítótevékenységét egy általános sebészeti osztállyal, külön traumatológia — bal­eseti sebészet — nélkül. A kórház tizenhét év alatt megtett útjáról, a traumatoló­gia kialakításának, és üzemel­tetésének körülményeiről hosz- szasan beszélgettünk az intéz­mény vezetőivel, dr. Kollár Lajos igazgató-főorvossal, dr. Nagy László traumatológus fő­orvossal, és dr. Szőnyi Mihály belgyógyász főorvossal, a kór­házi pártvezetőség titkárával. Elsőként dr. Kollár Lajos igazgató-főorvos szavait idéz­zük: — A ránk háruló nagy fel­adat, és az annak teljesítését megkérdőjelező körülmények miatt szakmai helyzetünk ál­landóan éleződött az Országos Traumatológiai Intézettel. Közben a traumatológia hiá­nyában az általános sebésze­ten kellett ellátnunk a sérül­teket úgy, ahogy az akkori szakmai, tárgyi feltételeink, és a sebészet akkori tudománya lehetővé tette. Időközben a traumatológia egy új tudo­mányággá nőtte ki magát, de gondjainkat nem ez okozta, hanem az, hogy ez a tudo­mányág a gyakorlati alkalma­zása során nagyon drágának bizonyult. Ugyanis ez a tu­dományág magasan képzett szakembereket, különleges tár­gyi, technikai feltételeket igé­nyel, s ha mindezek adottak, csakis akkor felelhetünk meg a szakmai követelményeknek. — S amikor úgy éreztük, hogy helyzetünk már tartha­tatlan, keresni kezdtünk jó szakembereket. Az első, akit megtaláltunk, s aki vállalta is a nagy feladatot — a semmi­ből várat emelni —, dr. Nagy László volt, az újpesti Árpád Kórházban dolgozott, mint traumatológus adjunktus, ö egyedül kezdett el dolgozni, amikor kialakítottunk egy traumatológiai részleget. A rá hárult feladat nagyságára jel­lemző, hogy akkor is átveze­tett a városon a 2-es számú nemzetközi főútvonal, itt volt 8 DCM, nagy volt a turista­forgalom, így a közlekedési és üzemi balesetek sérültjeit, ez a kis részleg igyekezett ellát­ni. Akkoriban sok minden hiányzott a legszükségesebb felszerelési tárgyakból, műsze­rekből, s mert külön keret nem állt rendelkezésünkre, a beszerzéseket a kórház más osztályának rovására tudtuk teljesíteni. — Aztán jöttek a még nehe­zebb évek, ahogy Vác, Pest megye legnagyobb ipari váro­sává nőtte ki magát. A szük­ségszerűség kényszerűéit rá minket, hogy belevágjunk egy komplett traumatológiai osz­tály kialakításába. Ám e terv megvalósításához elsősorban traumatológus szakemberekre volt szükség, akiket viszont mi magunk nem tudtunk ki­képezni, hiszen nem volt ilyen osztályunk. Az Országos Trau­matológiai Intézetbe eddig öt sebészt küldtünk hosszú évek­re szakmai gyakorlatot szerez­ni, hogy azután letehessék a szakmai vizsgát. — így idővel elértük, hogy már voltak szakorvosaink, de nem volt traumatológiai osztá­lyunk. Végül is 1978-ban a negyedik százágyas pavilont is megépítettük, oda helyeztük át az I-es belgyógyászati osztályt, a felszabaduló helyre pedig hiányszakmákat fejlesztettünk, ezek közé tartozott a trauma­tológia. az urológia, a szemé­szet, és később a reumatoló­gia. — Aztán sikerült a megyei és a városi vezetés segítségé­vel kialakítani egy harminc­hat ágyas traumatológiai osz­tályt, amelynek megbízott fő­orvosa dr. Nagy László lett. Azért lett csak megbízott fő­orvos, mert az önálló osztály elismeréséhez hiányzott a kü­lön műtő. s kicsi volt az ágy­létszám, és nem volt jól mű­ködő, megfelelő nagyságú am­bulancia —* ezért sokáig nem is adta meg az osztályba soro­lást az Országos Traumatoló­giai Intézet vezetője. Alul volt tervezve — Közben 1980-ban meg­kaptuk az új szakorvosi ren­delőintézetet, két szinten ösz- szeépítve a kórházzal. Így már lehetővé vált az általános se­bészet terhére, hogy az egész földszintet átadjuk a trauma­tológiának ambulancia részére, ahol a betegfelvétel, és a frissbeteg-ellátás történik. Csakhogy a kórház eleve alul volt tervezve a műtők szem­pontjából. Két sebészeti, egy nőgyógyászati és egy szeptikus műtővel indultunk, ám közben gyarapodtunk a traumatoló­giával, az urológiával, s ötö­dik (manuális) szakmának ott volt a nőgyógyászat, de a mű­tőtraktusunk nem fejlődött. — Végül is a megyei veze­tés és a parlament egészség- ügyi és szociális bizottságának segítségével egy kis pénzhez jutottunk. Így már volt miből átépíteni két évvel ezelőtt a hatodik emeletet, ahol a ko­rábbi fül-orr-gégészeti osztály helyén önálló nőgyógyászati műtőt és szülőszobai részleget alakítóiunk ki. Ezáltal létre­jött egy központi műtőblok­kunk, ahol a sebészetet és a traumatológiát négy műtő lát­ja el, az egyik éjjel-nappal a traumatológia rendelkezésére áll. — Mindezzel tehát eljutot­tunk odáig, hogy a traumato­lógia üzemeltetéséhez megvan a személyzet, a megfelelő és szakorvosi gárda, a műtő, száznyolc ágyunk. Növekvő feladatok — Ekkor lépett fel az igény, hogy a bős—nagymarosi víz­lépcső építése során megnöve­kedő feladatainkat is lehetőleg maradéktalanul teljesíteni tudjuk — részletezte hosszan a kórház, és azon belül a trau­matológiai osztály fejlődésének történetét dr. Kollár Lajos igazgató-főorvos, egészen nap­jainkig. S mindezt azért mond­ta el, hogy az összefüggéseket megértesse, körülményeiket megismertesse, mert a nem szakemberek számára is csak így volt megmutatható, meg­magyarázható, hogy eddigi fel­adataik ellátásához is milyen hatalmas fejlődésre volt szük­ség a kórházban, illetve a bal­eseti sebészetben. Az olyan nagyberuházások, mint a vízlépcső építése, a DCM rekonstrukciója, tovább növeli a kórház és azon belül a traumatológia feladatait. Hogy e feladatokat el tudja-e látni, s milyen minőségben a traumatológia, erre vonatko­zóan újabb kérdéseket tettünk föl. a válaszokat írásunk kö­vetkező részében idézzük. (Folytatjuk) Aszódi László Antal Menetjegy, vízum, szállás Nem maradunk le a szezonról Néhány nap múltán kezd kirajzolódni, mekkora forga­lomra számíthatnak a minap megnyílt Széchenyi utcai IBUSZ-irodában. Öröm és két­ség keveredik, noha látszik, népszerűségben nem lesz hi­ány. De egy-egy élénkebb na­pon vajon befér-e mindenki a szűköcske helyiségbe? Szikora János irodavezető és háromtagú csapata: Vati Györgyné, Mészáros Tiborné és Nagy Éva teljes erőbedobás­sal láttak hozzá február 16- án. Rengeteg lehetőséggel van­nak körülvéve, amit egyrészt, az IBUSZ kiterjedt irodaháló­zata, másrészt saját ötleteik, kezdeményezőkészségük nyújt. A hivatalosan megjelenő prog- ram^üzetbeli utakat saját el­képzeléseik szerint egészítik ki, vagy vállalják a kisebb- nagyobb közösségek szerve­zett utaztatását, igényeik sze­rint. Ezek már bejáratott for­mák, beváltak, igénylik, de nem jelentik azt, hogy nincs tovább. Szikora János éppen az el­lenkezőjét vallja, szándékával minden elképzelés rokon le­het, ha utasaiknak is és ne­kik is megéri. Ugyanakkor konkurálnak is az összes töb­bi utazási irodával, a Volán- touristtal, az Expresszel vagy éppen korábbi munkahelyük­kel, a Dunatoursszal. Mindenkivel abban igyekez­nek felvenni a versenyt, ami­ben érdemes. A belföldi vas­úti jegyekkel például nem ér­demes mindkét irodának fog­lalkozni, s az utasok sem lát­ják kárát, ha csak a Duna- tours árusít előre váltható je­gyet. Amiben érdemes „szorí- tóba’' állni, az a gyorsaság, az árak és a minél inkább igényekre szabott ajánlatok. — Elsősorban a Vácott és környékén lakók utaztatása a feladatunk, de én nagy lehe­tőséget látok a vendéglátás életre keltésében is. Ennek legfontosabb alapfeltétele a szálloda. Már most gondolko­dom azon, mivel lehetne ide­Programválaszték Előadás az AEDS-ről Február 23., hétfő: délután Madách-nap a művelődési központban. — 17 órakor Sim­lis show az ifjúsági klubban. — 18 órakor Benyik Béla szí- nesdia-vetíté&sel kísért útiél- mény-beszámolója a türingiai városokról. Február 24., kedd: 16 órakor tartja a Váci Labdarúgó-szö­vetség az I. osztály ligaülését a tanácsháza épületében. — A kertbarátok köre tagjainak Szabó Zoltán, a Kertészeti Egyetem tudományos munka­társa beszél a cseresznye- és a meggytermesztésről a 8-as teremben. — 17 órakor a HNF nőklubjának szabad klubestje. — 18 órakor a musical törté­netét ismerteti dr. Bánhegyi Péter a művelődési központ 48-as termében. Február 25., szerda: 16-tól 18 óráig a csillagászat iránt érdeklődőknek vezet foglalko­zást Bartus Ferenc. — 17 óra­kor a 8-as teremben dr. Szabó Károly főorvos előadása: Az AIDS-betegség helyzete ha­zánkban. (A pedagógusklub rendezvénye.) Február 26., csütörtök: 17 órakor a Dunakanyar eszpe­rantó csoport tagjainak uta­zással kapcsolatos filmeket vetítenek. — 18 órakor a 48-as teremben levetítik a Dögkeselyű című filmet, majd Makai József vitát vezet a lá­tottakról. — 18 órakor a szín­házteremben: Modern Hungá- ria-koncert Fenyő Miklós, Bodnár Attila, Plexi és Frutti szereplésével. Február 27., péntek: A Ha­jós Alfréd Űttörőház szakkö­rös pajtásai háromnapos ven­dégszereplésre indulnak Ér­sekújvárra. — 17 órakor a nyugdíjasok klubjában Józsa János tart előadást az öt vi­lágvallásról. — 19 órakor a filmmúzeumi napok kereté­ben a Zilahy Lajos Két fogoly című regényéből készült ar­chív filmet vetítik a művelő­dési központ nagytermében. — 19.30-kor a Kortárs filmklub tagjainak bemutatják a Teli- holdas éjszakák című francia vígjátékot a Kultúr filmszín­házban. Február 28., szombat: A Ha­jós Alfréd diáksport-egyesü­let újabb sítúrát vezet Dono- valyba. — 14 órakor a műve­lődési központ 24-es termében Ascher Zoltán vezeti az Agyagos kezek című foglalko­zást. Egyidejűleg a 6-os te­remben Mesterségek címmel tart ismertetőt Bodai Ágnes a gyermekeknek. vonzani a bel- és külföldi tu­ristákat. Leginkább a zenei le­hetőségek kihasználását tar­tom életrevaló elképzelésnek. Több olyan zenei együttes is van a városban, melyennek újabb szereplési lehetőségei és bevételt jelenthetne, ha így bővülne koncertnaptáruk. — Maradjunk a ma reali­tásánál. Mit adtak el eddig? — Belföldi autóbusztúrákat vállalatoknak, a szobi nyug­díjasklubnak elvállaltunk egy kirándulást. Ezekre az utak­ra néhány hónap múlva in­dulhatnak csak, ami azt je­lenti, a gyorsaságnak is hatá­rai vannak. Akkor rendelke­zünk a legtöbb lehetőséggel — mindannyiunk megelégedésére — ha időben elkezdhetjük a szervezést. Ilyenkor válogatha­tunk az olcsóbb vagy igénye­sebb szállás, étkeztetés között. — Az egyszerű városnézés­sel, múzeumlátogatással gaz­dagított utakon kívül lehet-e mást is elképzelni? — Véleményem szerint igen, tervezünk is ilyeneket, főleg a szakmai többlet az, ami kü­lönlegessé teszi ezeket Ehhez új igényekkel jelentkező ven­dégkör kell, s ezekből úgy gondolom nincs hiány Sok olyan szakcsoport, klub, egye­sület van, melynek tagsága még nem kóstolt bele a közös utazás ízébe. Számukra képze­lem el az ismeretszerő, ugyan­akkor kikapcsolódást is kíná­ló utakat. Az egyik legfonto­sabb feladatunk: megtalálni az ilyen közösségeket! — A legalaposabban előké­szített utat is megkeserítheti egy rossz szállodai szoba, vagy a lassú, igénytelen útközbeni étkeztetés. Mennyire válogat­hatnak, és mennyire kell zsák­bamacskát elfogadniuk? — Sajnos a szerződéses rendszer megjelenése óta nem lehetünk biztosak abban, hogy a régi, jól bevált éttermekben a megszokott színvonalat kap­juk. A régi, jó szállodák egy része leromlott, elöregedett, utánuk pedig csak a drágák következnek. Hiányoznak a középkategóriájií helyek, ahol két-háromszáz forintért már elfogadható ellátást kapunk. Talán mondani sem kell. hogy a kis irodában, ahol be­szélgetünk, nagy a nyüzsgés. Olyannyira, hogy a régi ügy­felek egyenesen ide jönnek ér­deklődni. Így Gáspár Emil nyugalmazott tanár, a vácdu- kai nyugdíjasok klubjának ve­zetője is régi ismerősként üd­vözli az irodavezetőt. Ők már az egész országot bejárták — lapunk is többször írt útjaik­ról —, évi öt-hat kirándulás­ra fizettek be a szomszédos irodában, s most úgy látszik utána jöttek. Virág mellett magot is ŰBk W Kibővítették a Sasad Kerté­szeti Termelőszövetkezet Szé­chenyi úti pavilonját. Már tavaly, a szezon kezdetétől a szemközti telken árusítottak virágmagvakat, facsemetéket és kis csomagban műtrágyá­kat. Most a virágüzlet mel­letti új pavilonban bőséggel kínálhatnak a kiskertekben szokásos zöldség-, egynyári és évelő virágmagokat. Hátul az udvarban hamarosan nagy választékot találhatnak majd a kértészkedő emberek fa­csemetékből is. Talán ezt tessék, ajánlgatja portékáját az eladó „Na, ennek megveszem a magját” — gondolhatja magában a virágüzlet kirakatát érdeklődve szemlélő járókelő (Vimola Károly felvételei) Merész kívánságuk van, Sá­rospatakot szeretnék egy nap alatt megjárni. Szikora János nem beszéli le róla, inkább igyekszik őt meggyőzni: ma­radjanak legalább két napig. A belföldi utak katalógusában a vácdukaiak kinéztek egy másik utat is, amire elég egy nap. Az ára is hihetetlenül csábító, 200 forint személyen­ként. Kívánságra gyárlátoga­tást is szerveznek hozzá. Eb­ben is maradnak, de Emil bá­csi még elmeséli, milyen si­kerük volt a tévében azokkal a dalocskákkal, melyeket ma­guk költöttek útiélményeik ih­letésére, majd légényesen bú­csút int. Ismét Szikora Jánoshoz for­dulok: — Milyen előnyöket aknázhatnak ki az elkövetke­zőkben abból, hogy ilyen nagy vállalat kereteiben dolgozhat­nak? — Itt lehetőségünk van extra utakat is szervezni, pél­dául Bécsbe. Nagyobb esé­lyünk van egy autóbusz meg­töltésére, ha mondjuk a Nyu­gati pályaudvari irodához tar­tozó kirendeltségek együtt kí­nálhatják, meghatározva, hogy Vácról vagy Ceglédről, hány érdeklődőt fogadjanak. Elter­jedt irodahálózatunk révén le­hetőségünk van rá, hogy bi­zonyos igényekre ne mi vála­szoljunk, ne mi kezdjünk el például Szegeden és környé­kén szállást, programot szer­vezni, hanem megkeresve az ottaniakat, az ő . ajánlataikat közvetítsük. Évente egyszer olyan alkalom is nyílik a nagyvállalaton belül, hogy mindenki mindenkivel talál­kozhat, s három napig folyik a cserebere az irodák, közötti — Foglalkoznak egyénileg utazókkal is? Tudnak-e pél­dául szállást ajánlani nekik? — Természetesen. Beszerez­zük a külföldi menetjegyeket is vonatra, repülőre és busz­ra. A szállást érdemes idő­ben megrendelni, egy-két hó­nappal előbb. Ezenkívül majd­nem minden európai országba vállaljuk a vízum beszerzését is. Ezt ugyancsak érdemes idő­ben beadni, s így elkerülhető az órákig tartó sorbanállás a követségek előtt. ' 1' A maroknyi közösség fiatal, lelkes, sokáig szeretnének a szakmában dolgozni. Elképze­lésük van bőven. Az irodai munka mellett Szikora János országjáró túrákat is vezet. Kolléganői pedig készülnek a külföldi turisták fogadására: nyelveket tanulnak. Dudás Zoltán Orvosi ügyelet Hétfőtől (23-tól) az alábbi orvosok tartanak éjszakai' és hét végi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn, dr. Csupor Éva, kedden dr. Mehringer László, szerdán dr. Tóth Má­ria, csütörtökön dr. Karádi Katalin, pénteken dr. Bucsek Tibor, szombaton és vasárnap dr. Áfra Tamás, a körzetben 27-én dr. Födi Márta, 28-án és 1-jén dr. Kicsiny Gusztáv. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Moys Theodóra. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) ta­lálható. Fogászati-ügyeletet vasárnap reggel 8 órától délig tart dr. Branyiczki László, a Cházár András utca 17. szám alatti rendelőben, a régi városi fürdő épületében. Megemlékezés találkozóval Ma délután három órakor a szovjet hadsereg napja al­kalmából koszorúzási ünnep­séget rendez a szovjet hősi temetőben a Hazafias Nép­front Vác Városi Bizottsága és a Masterfil váci gyárának MSZBT-tagcsoportja. Utána a gyár klubjában baráti találko­zót is tartanak. Barátságos Jönnek a lengyelek A Váci Izzó NB Il-es lab­darúgócsapata ma, hétfőn dél­után 15 órakor a lengyel olim­piai válogatottat fogadja ott­honában barátságos mérkő­ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom