Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

Nég'j tsz zárszámadása A forintok szigorú számoiásával Gáspár Sándor ismét otthon, Pándon A fellobogózottí pándi művelődési ház­ban nagy nap vatt-'ä tegnapi. Nemcsak azért, mert eredményes évről számolhat­tak be. hanem azért is, mert megoszthat­ták örömüket vendégeikkel. Kijött az Áp­rilis 4. Tsz zárszámadására Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Krasznai Lajos, a KEB titkárságának tagja, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára, dr. Do­bi Ferenc, a Medosz főtitkára, a terület országgyűlési képviselője, dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Gyovai Pál, a megyei Teszöv titkára, Babcsán József, a nagykátai városi jo­gú pártbizottság első titkára, a térség több termelőszövetkezetének elnöke, képviselő­je. , A l dunavarsányi Petőfi Termelőszövet- kezerHrSzgyűlésén, amelyet a dunavarsá­nyi sporttábor sportcsarnokában tartottak, többek között ott volt dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes, Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, vala­mint Polgárdi József, a Nyugat-Pest Me­gyei Sütőipari Vállalat igazgatója és dr. Vona Ferenc körzeti állatorvos, mindket­ten országgyűlési képviselők. A (\lynisodi Dózsa Termelőszövetkezet fagságaa ven­dégek között köszöntötte dr. Arató And­rást, a Szakszervezetek Pest Megyei Ta­nácsának vezető titkárát. A ^ájekevei Aranykalász Termelőszövetkezet tagsága Qläigethalmon, a Csepel Autógyár műve­lődési központjában tartotta meg zárszám­adó közgyűlését, amelyen részt vett és fel­szólalt Maczkó József, az MSZMP Rác­kevei Városi Jogú Bizottságának első tit­kára. Mások mellett ott volt dr. Dobrai Lajos, a MÉM főosztályvezetője. Bartucz Sándor, a tsz »lapszervezeténrk párttltkára üdvözölte a közgyűlést. Tőle balra: dr. Medgyessy Péter, Lengyel János, jobbra: Gáspár Sándor, Krasznai Lajos, Babcsán József. Ha ötven esztendővel ez­előtt hívták volna össze Tá- pióbicske, Tápióság és Pánd földtulajdonosainak közgyűlé­sét, elég lett volna számukra egyetlen kis asztal. Elfértek volna mellette azon kevesek, akik kézben tartották a há­rom falut. Gáspár Sándor Pánd — ma is hűséges — szü­lötte fogalmazta meg egy mondatban életünk megválto­zásának e lényegét. Hiszen tegnap legkevesebb 189 em­bernek kellett összegyűlnie a szép, otthonos/ művelődési házban ahhoz, hogy határo­zatképes legyen a Tápióbicske Április 4. Termelőszövetkezet közgyűlése. Természetesen ennél jóval többen jöttek ösz- sze. hogy meghallgassák és egyhangúlag elfogadták Len­gyel János tsz-elnök zárszám­adási beszámolóját. Mind Gáspár Sándor, mind dr. Medgyessy Péter gratulált felszólalásában a tsz tulajdo­nosainak az 1986-os esztendő sikeréhez. Dr. Medgyessy Pé­ter mondotta: a népgazdaság —. úgy, mint a három község termelőszövetkezeté is. nehéz­ségek közepette gazdálkodott. Jó érzés tudni, hogy a tsz küszködésé eredményt hozott és a kifizetett bérek, nyere­ségrészesedés mögött jelentős termelési, érték húzódik meg. Ha jó! él a tagság, azt saját munkájának köszönheti. Az egész agrártermelésben orszá­gosan éré^bető , már a fejlő­dés. kimozdult a mélypontról az ágazat—, s a kormánynak további intézkedéseivel ezt a folyamatot kell szorgalmaz­nia. E;ct az említett fejlődést igazolja a táp tó bicskei — há­rom község — mérlegé is. ' Csábíló a gondolat: ami gond, sikertelenség forrása le­hetett tavaly a gazdálkodás­nak —, így a zord tél, majd a fukar május, mely egyetlen csepp esőt sem adott a szom­jazó földnek, s a későbbi aszály —, elég ok lehetett volna hivatkozásra. ;(az Április 4. Tsz-ben i an megemlítették e Csa- pb kát, de számadásukban elenyészett az erre való uta­lás, inkább saját munkájuk felelős értékelésére szorítkoz­tak. Választ adtak arra. hogy minden kedvezőtlen időjárási tényező, dacára ez a főleg alaptevékenységből élő gazda­ság (77 százalékot képez a nö­vénytermesztés, az állatte­nyésztés) miként zárhatott nyereséggel? Kívánkozna e hasábokra a részletes leírás: 7298 hektár földjükön a 319 aktív tag és mányi, és míg korábban holt­285 alkalmazott mit tett a tavaly elhatározott célok va­lóra váltásáért. Hogyan ter­mett a három fő növényük, a búza, a kukorica, a napra­forgó, s ha a homokos talajon termett kukoricát be kellett silózni, a búza sem egészen úgy fizetett mint ahogy ter­vezték, mégis miként válha­tott aktívvá a mérlegük. A sok ok, közül hadd említ­sünk fel egyetlen tényezőt, amely megvilágítja az egész gazdálkodás szellemét. Azt, -hogy a párt határozata nyi­tott fülekre talált: nem elé­gedtek meg a mennyiségi mu­tatók emelkedésével, gondo­san elemezték a gazdálkodás költségeit és ahol tudtak, mindenütt lefaragtak még az előirányzott számokból is. Bár a beszámoló végén em­lítették, mégis élőre kívánko­zik: az emberrel való gazdál­kodás: a veíető szakemberek tudására, tapasztalatára épí­tett munka, a tudományos kísérletek felhasználása, a fo­lyamatos taníttatás. Bért is csak ott és akkor fizettek, ahol munka állt a kifizetett összeg mögött. S ahol igényes önmagával a vezetés és a köz­vetlen munkatársak szellemi kincsét is jól hasznosítja, a többi' már ebből következik. Nem a műtrágyával és a szerves trágyával takarékos­kodtak, elvégezték a vegysze­res gyomirtást is időben, jó minőségben. A talajt minde­nütt jól megmunkálták. A ta­karékosságot ésszerűen vala­mennyiük hasznára követel­ték meg. Így a többi között az ener­giából is kevesebbet használ­tak fel. Üzem-, kenő-, fűtő­anyagoknál hárommillió fo­rint a megtakarítás összege! Kevesebb termény szorult szárításra —, ez is javukra szolgált. A gépüzemeltető ágazat betartotta energia­tervét. Még a kiszolgáló ága­zatok is olcsóbban végezték a soros munkákat. Megtakarí­tást mutatnak ki a bérezés­ben. Az autójavítóban telje­sítménybérezést vezettek be, a többi ágazatban ezután, meghonosítandó kísérletezés­ként.­Kevés baj volt a gépekkel, jó volt 'a műszaki állapotuk és üzemanyagnorma szerint számoltak el... Nem sok gazdaság büszkél­kedhet azzal, hogy szarvas- marha-tenyésztése gazdaságos, jó. használták fel a takar­ponton álltak az állattenyész­téssel, 1986. sertésállomá­nyuk számára a felfutás éve volt. Lengyel János mondot­ta: eddig csak bírálatot ka­pott ez az ágazat, de most bő­ven van ok a dicséretre. Sertés­telepük rekonstrukciója, a szövetkezeten belüli szubjek­tív tényezők javítása, vala­mint a kormányintézkedések következménye együttesen hozta a sikert. Noha — dr. Medgyessy Pé­ter erről is beszélt — az 1987-es gazdálkodási év sok gondot tartogat, a tápióbics- kei tsz példája is sugallja: a belső erők mozgósítása, cél­tudatos, szigorú irányítása le­győzheti a gondokat. Az ember hajlamos a nap helyett a felhőket látni. Meg kell azonban állapítani — mint tette ezt Gáspár Sándor is —. hogy b^kit megszavaz­tathatnánk jövőjéről, minden bizonnyal egyetlen ember sem kívánna változtatni mai életformáján. Nincs két egy­forma ember, hangsúlyozta a Politikai Bizottság tagja, ez tükröződik a munkában js; de ha mindenki, ott, ahová a sors állította, tudását, erejét (Folytatás a 2. oldalon.) AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA 1$ A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxxi. évfolyam, 44. szám Ára: 2.20 forint 1987. FEBRUÁR 21., SZOMBAT ■ ■■■ ■" 1 Mérlegen a hatósági munka A Pest Megyei Tanács Beszámoló a népi ellenőrzés tevékenységéről illése J Gazdag tárgysorozat adott munkát a Pest Megyei Ta- ' nácsnak pénteki ülésén. A megyeháza dísztermében sorra került tanácskozáson, amelyen többek között reszt vett dr. Balogh Pál, az MSZMP Pest Megyei Bizottsa- gának titkára is, a napirend jóváhagyása után elsőként azt a jelentést vitatták meg, amely a megye tanacsai hatósági munkájáról adott átfogó elemzést. (Budaörs), az ügyintéző és az ügyfél személyes kapcsolatá­nak milyenségét elemezte, ki­térve arra is, sajnálatosan akadnak esetek, amikor a ta­nácsi dolgozó szorulna véde­lemre, vannak állampolgárok ugyanis, akik hangerővel vé­lik igazukat nyomatékosabbá tenni; Az elhangzottakra dr. Bar- ta Miklós reagált, majd az ülés munkáját irányító Balogh László, a megyei tanács elnö­ke foglalta’ össze a téma po­litikai jelentőségét, a további tennivalók fő irányait. A tes­tület a jelentést egyhangúlag elfogadta. Jogos elismerés A tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott anyaghoz a végrehajtó bizottság titkára, dr. Barta Miklós fűzött szó­beli kiegészítést. Elsőként dr. Arató András, Dunakeszi me­gyei tanácstagja nyilvánított véleményt. Kitért a hatósági, munka és a lakosság közhan­gulata kölcsönhatásaira, rá­mutatva : vannak feladatok, amelyet nem lehet hatósági eszközökkel megoldani. Fon­tosnak ítélte a társadalmi el­lenőrzés fokozását ezen a te­rületen is. Vác Város Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának titkára, dr. Monori Balázs, a többi kö­zött azt hangsúlyozta, hogy nem lehet jó általában a mun­ka ott, ahol gondok vannak a hatósági ügyek intézésével, amint ennek a fordítottja is igaz. Dr. Knolmár Mihály (Jászkarajenő, Törtei), a me­gyei tanács ügyrendi és jogi bizottságának elnöke ennek a testületnek a véleményét tol­mácsolta, melyet az anyag előzetes tárgyalásakor alakí­tott ki. Mint mondotta, a ha­tósági munka megítélésében sok a szélsőséges elem, azaz az együttműködési készség ja­vítására van szükség mindkét oldalon. Elismeréssel szólt a .megyében kifejtett hatósági munkáról dr. Csiba Tibor, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala főosztályvezetője. Kiemel­te, látni kell az ügyek mögött minden esetben az embert, ak­kor is, ha az állampolgárnak az adott kérdésben nincsen igaza. Vf Budai János, (Kis­oroszi, Pócsmegyer, Szigetmo­nostor, Tahitótfalu), a taná­csok káderhelyzetével, s en­nek a hatósági munkára gya­korolt hatásával foglalkozott. Fontos lenne mind az erköl­csi, mind az anyagi megbe­csülés növelése. Joósz József iM4 lassúiét^ -Már korábban is felmerült, t f , hogy szabad-e egy olyan W&sSSSSSfl&SÍSWSf szervezetet életben tartani, amelyik életképtelen? Van-e olyan feladat, amit csak az ÉKÜ tud elvégezni. Számba vettük, de nem talál­tunk olyat. Az üzem ugyanis szervezetileg nem tudott a kellő szintre emelkedni, nem alakult ki egy ütőképes gárda.” (3. OLDAL) SuiíSékstek >>Az iskolaéret­ssz okttafessB fon/enyro! den esetben nyilvánvaló, ugyanakkor a kedvezőtlen döntés a szülőt érinti a legmélyebben, hiszen a saját nevelési módsze­reinek a kudarca is bennefoglaltatik a döntésben... Jó lenne, ha a felülvizsgálati kérelmeket és az eredményt nem harag kísérné minden esetben; a torzsalkodásnak is a gyerek látja kárát.” (4. OLDAL) »Haz3nkban tulajdonképpen a f&SCIS'&St múlt század kilencvenes éveiben jött csak létre a mai értelmű ipari szakközépiskolai képzés. Most száz. esztendeje, az akkori Magyarország területén összesen nyolc szövő-, szövő-kötőipari iskola, illetve tanműhely volt fellelhető. Talán azért csak eny- nyi, mert az igény sem lehetett túlságosan nagy. (7. OLDAL) TÉSévS „A vádlott amatőr cso­» . . . . portot szervezett egy ál­$X€SB&ŰS&gVQ§3F&S ia!a kiötlött bűnügyi történet színreviteléhez. A csoport tagjaival — akik zö­mében tizenéves lányok voltak —, közölte, hogy a tör­ténetben egy lányt, mint áldozatot, megfojtanak, s ezt' a színpadon életszerűen kell bemutatni.” (12. OLDAL) Folyamatos fejlődés Több mint négy esztendeje, 1982-ben adott számot leg­utóbb a Pest Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a megyei tanács előtt tevékenységéről. A jóváhagyott napirend sze­rint előterjesztett beszámoló­hoz Császár Ferenc, a testü­let elnöke fűzött szóbeli ki­egészítést. öt követően Kö­kény József (Göd), a népi el­lenőr munkájának alaposságát húzta alá, mint legfontosabb követelményt, s elengedhetet­lennek tartotta, elsősorban a maga környezetében nézzen szét, ott vegye észre azt, ami javításra szorul. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tag­ja, dr. Hanga Mária, a testü­let képviseletében megállapí­totta: a megyében fejlődött a népi ellenőrzés munkája, a te­rületi bizottságok mind világo­sabban látják teendőiket. Ugyanakkor szükség van a to­vábbi szervezeti korszerűsíté­sekre, a káderkérd esek gyor­sabb megoldására. Vágvölgyi József, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese a me­gyei tanács, s általában a me­gyében tevékenykedő taná­csok kedvező tapasztalatait méltatta a népi ellenőrzés munkájával kapcsolatban. Hangsúlyozta, egyre inkább arra törekednek a népi ellen­őrök, hogy vizsgálataikkal, elemzéseikkel a munka segí­tői legyenek, s ebben is, mint sok másban, a tanácsok szí­ves partnerek. Miután Császár Ferenc vá­laszolt a felszólalásokban el­hangzottakra, a testület a be­számolót jóváhagyta. (A napi­rendnek erről a részéről la­punk hetedik oldalán közlünk részletes beszámolót.) Ugyancsak elfogadta a me­gyei tanács a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1987. évi ellenőrzési tervét és tudomásul vette a 'tájékozta­tót a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1937. évi ellenőrzési tervéről. Dön­tött a testület néhány egyéb ügyben is — köztük az ingat­lankezelési tevékenységhez adott központi támogatás fel­osztásáról —, majd a jóváha­gyott napirendnek megfelelő­en rövid tájékoztatót hallga­tott meg a gabeikovo—nagy­marosi vízlépcső beruházásá­nak helyzetéről, különös te­kintettel a megyét érintő ha­tásaira. A tájékoztató elhang­zása után az azt elmondó Szántó Miklós, az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat vezérigazgatója a tanácstagok kérdéseire válaszolt. Mind a kérdésekkel mind összefoglalóként leszö­gezte, hogy valamennyi átfogó és részkérdésben folyamatos konzultációt alakítottak ki a megyei tanáccsal, annak szak- igazgatási szerveivel és a he­lyi tanácsokkal, s ez igy lesz a jövőben is. Interpellációk Ezt követően, napirend sze­rint interpellációkra került sor. Pallagi Ferenc (Csobán- ka, Pilisszántó, Pilisszentke- reszt), azt kifogásolta, hogy Pilisszentkereszten a posta va­sárnaponként nein biztosítja az újságvásárlás lehetőségeit. Az érintett szakigazgatási szerv vezetőjének válasza sze­rint a postával közösen kell fisz tázni a helyzetet és az esetleges megoldást, ezért a tanácstag a későbbiekben írás­ban kapja meg a választ. Ezt Pallagi Ferenc is, a testület is tudomásul vette. A másik in­terpelláció Fehérvári Annáé (Dunabogdány, Leányfalu, Vi- segrád) volt. Ö azt kifogásol­ta, hogy/ a Volán-autóbuszok januártól a korábban megszo­kott harmincperces időközök helyett — az ún. nem csúcs­idei órákban — hatvanper­cenként járnak. Ez most sem valami jó megoldás, az ide­genforgalmi szezonban pedig bizohyos, hogy tarthatatlan. A szakigazgatási szerv vezetőjé­nek válasza először arra tért ki, hogy a Volán kényszerű gazdasági okok miatt ritkítot­ta a járatokat, majd. tudatta, szezonban a Volán ún. betét- járatok indítását tervezi, ezen a módon sűrítve a menetren­di hálózatot. A tanácstag és a testület tudomásul vetta a választ, megtoldva azzal az igénnyel — amelyet az elnök­lő Balogh László fogalmazott meg —, hogy az osztály ad­jon áttekintést a tanács tiszt­ségviselőinek a menetrendi tárgyalások lezajlásáról, az egyeztetések hatásosabbá té­teléről, s arra is tegyen ja­vaslatot, a jövőben mi módon előzhető meg az említett eset­hez hasonló feszültségek létre­jötte. A testület ülése az előző ta­nácskozás óta lezajlott főbb megyei eseményekről adott el­nöki tájékoztatóval fejeződött be. Szovjet hadsereg napja Ünnepség A szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti flotta napja, a szovjet fegyveres erők szüle­tésének 69. évfordulója al­kalmából pénteken ünnepsé­get tartottak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­nokságán, ahol Anatolij Ma- kunyin altábornagy, a hadse­regcsoport katonai tanácsának tagja, politikai csoportfőnök mondott ünnepi megemléke­zést. Az ünnepségen részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a kormány több tagja, közöttük Kárpáti Ferenc ve­zérezredes, honvédelmi, vala­mint Kamara János belügy­miniszter, jelen volt Borbély Sándor, a Munkásőrség orszá­gos parancsnoka. Megjelent Borisz ’Sztukalin, a t Szovjetunió budapesti nagy­követe, valamint Nyikola) Szilcsenlco vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főpa­rancsnökának magyarországi összefüggésben, képviselője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom