Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1987. FEBRUÁR 21., SZOMBAT Nem kell a bőrükből kibújni A bank a váltókra is vevő Benne vannak minden jé üzletben Az eötvösi törvény nyomán Szőlőskertek és tanyai iskolák A Rákóczi út és a Gubody utca sarkán áll egy szép, ré­gi épület. Pár éve féltő gond­dal felújították kívül-belül. Aki a tekintélyes tölgyfaaj­tón belép, tágas csarnokban találja magát, ahonnan két- karéjos lépcső vezet az eme­letre. Már-már azt várja az émber, hogy egy nagyoperett primadonnája ereszkedik alá amúgy uszályosan. Közlékenyssg Pénzszagú ez az egész el­rendezés. Aki tervezte, jól ismerte a hatáskeltés, a jel­képteremtés architektúráját. A régi idők bankárai tudták, milyen bankházat kell építtet­ni. Ez a ceglédi 1893—94-ben épült. Akkor, amikor még forgalomban voltak a ferenc- jóskás arany húszkoronások. Azóta egyszer-kétszer majd kifordult tengelyéből a világ kereke. Sokat tudna mondani erről a bank mai igazgatója is. aki Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemen a politi­kai gazdaságtan professzora. A köztiszteletben álló bank- igazgató mindig, szívélyesen fogadott bennünket. Megmu­tatta a pénzszámláló és - cso­magoló japán csodamasinát, a felújítás után megszépült pa­lota irodáit, a tapétákat és a berendezést. Igazgatói sarok­szobájában faragott bútorai között- teával kínált. Mindig szívélyesen elbeszélgettünk, s ezek az eszmecserék e sorok írójának hasznos háttérinfor­mációkat jelentettek. De a Magyar Nemzeti Bank kép­viselője e két évtizedes isme­retség alatt egyszer sem nyilatkozott. A bankközpont merev szabályzata nem ösz­tönözte erre, mindig finoman kitért a kapacitálás elől. Január egyik napján meg­hívás érkezett Varga Ernőtől. aki akkor már ugyanabban a székben egy másik — ponto­sabban egy egészen más — bank vezéreként fogadott. A cégér átfestése nem ért vá­ratlanul, hiszen már tavaly sok szó esett a bankrendszer megrefoímálásáról. Magam is láttam az új feliratot a kaou mellett: Budapest Bank Rt. ceglédi igazgatósága. Ez a forma teljesen másféle szem­léletet. munkastílust követel, nyitottságot, amely a közvé­lemény tájékoztatását is fon­tosnak tartja. Hát ez a szem­pont állt az invitálás hátte­rében. Ha az imént azt írtuk, a bankház öreg épület, az új pénzintézet alapszabályáról kiderül, hogy a részvénytár­saság a monarchia jogalkotói által hozott 1875. évi XXXVII. törvénycikk (Kereskedelmi törvény) szabályai szerint jött létre. Tevékenysége a lehető legszélesebb körű, hiszen ki­terjed valamennyi pénzintéze­ti műveletre, szolgáltatásra jo­gi és magánszemélyek részé­re egyaránt. Betéteket és ta­karékbetétet gyűjthet (ezzel a ceglédi igazgatóság 1987-ben még várhatóan nem él), bank­számlákat vezet, hitel- és kölcsönügyletekkel foglalko­zik, beruházásokat finanszí­roz, értékpapírokat bocsát ki, őriz meg és kezel, vállalko­zásokban vesz részt, áruszál­lításból vagy szolgáltatásokból származó követeléseket vesz lés ad. Bérleti és haszonbér­leti ügyek finanszírozója és. lebonyolítója, váltókkal, ér­tékpapírokkal, kötvényekkel, zálogjegyekkel üzletel. A társaság 3,5 milliárd fo'- rint alaptőkével ipdult. A Budapesti Bank Rt.-hoz 22 igazgatóság, illetve fiók tar­tozik az ország különböző pontjain. A negyvenegy ala­pító tag közül nyolc ebből a térségből csatlakozott, így a Nagykőrösi Konzervgyár, a Dél-Pest Megyei Áfész, a Ceg­lédi Vas-, Elektromos- és< Műszeripari Szövetkezet, a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat, a jászkarajenői Ár­pád Tsz, az abonyi Ságvári Tsz, az Évig ceglédi leány- vállalata és a Nagykátai Épí­tőipari Szövetkezet. Ezzel 1986. december 31- ével megszűnt Cegléden a Magyar Nemzeti Bank érde­keltsége és 1987. január 1-jé- vel megalakult az új keres­kedelmi hitelbank. Miután eb­ben a térségben nincs jegy­bank, a pénzforgalmi tevé­kenységet (a devizaügyek ki­vételével) továbbra is ellátja. Huszonkét fiók Varga Ernő igá'zgató tájé­koztatása szerint szeretnének nagy léptekkel elindulni a la­kosság által megvásárolható kötvények kibocsátásával. Ezek várhatóan évi 11 száza­lék kamatot fizetnek, maga­sabbat a jelenleg forgalomban lévőknél. így a többi között az áruellátás javítása érdeké­ben, exportnövelő, tevékenység támogatására várható kötvé­nyek megjelenése. Ez jó mód­szer a lakosság meglévő pén­zének a gazdasági életbe való bevonására. A polgárok pén­zének igénybevételével pél­dául hamarabb felépül az Áfész ABC-áruháza, négy év helyett másfél-két év alatt. Részt vesznek az eddig ki­adott kötvények adásvéte­lében. váltók vásárlását szor­galmazzák. Ösztönzik a válla­latokat, hogy váltókért adják el terméküket, mert a bank a váltókra is vevő. Még a vállalatok követelésének ■ (fak­toring) vásárlására is vállal­koznak. A fő profil továbbra is a jól bevált hitelezés és a »kölcsönügylet. A lízing (gépek kölcsön­bérleti szerződése) lehetősége máris többeket érdekelt. Az abonyi Üi Világ Tsz és a Nagykőrösi Konzervgyár élt ezzel a lehetőséggel. A köt­vénykibocsátás érdeklődést keltett a környéken. Olyan megoldással is próbálkoznak, melynek keretében maguk vesznek gépeket és kihelyezik oda, ahol szükség van ezekre. Állami kölcsönjuttatásokkal segítik a rászorulókat. Gyógyító pénz Mindehhez a bankosoknak nem kell a bőrükből kibújni, de továbbképezni magukat annál inkább. Valamennyi idegszálukkal, értelmük min­den agysejtjével át kellett áll­niuk, hogy bankosokból ban­károk legyenek a szó klasz- szikus értelmében. A gazda­ságpolitikai céloknak meg­felelően a jövedelmezőség a legfőbb követelmény körük­ben is. A hitel megtérülése a cél. Megnőtt az önállóságuk és a felelősségük. Ma már nem töltenek be ha.tósági szerepet, helyette a kereskedelmi te­vékenység erősödött föl. Ben­ne vannak minden jó üzletben, vállalkozásban. Szentül meg­győződtek róla, hogy a gaz­dasági élet vérkeringése csak akkor lesz egészséges, ha a pénzt sillerül mindig oda és arra a célra mozgósítani, ahol, a tőkét a leghatékonyabban hasznosítják. Eljövet a lépcsőházból mint­ha egy aranycvikkeres, ke­ménykalapos cégjegyzőt láttam volna kiosonni. De ez csak a képzelet játéka volt, amit pusztán formai. korántsem tartalmi okok idéztek elő. Tamasi Tamás G. vasárnap korán kelt. Előbb az ágy szélén ülve ki- köhögke magát, vastag Durit poharából fölhajtotta első kávéját, a fekete fejű pálcika lángjában megmentette első cigarettáját, majd kényelme­sen kocogtatott néhányat az üvegbetétes szobaajtón. El ne aludjon ez a gyerek, rendez­vényre megy. G. szerette a rendezvénye­ket, különösen, ha hét végé­re estek. Ilyenkor hosszabb­nak érezte a napot. Mégis­csak jó valamire az iskola — töprengett G. az ablak előtt állva. Odalenn, az utcán vala­mi szenet raktak át egyik lovaskocsiról a másikra. G. nem értette, miért. Elfordult, meggyújtotta második ciga­rettáját, bekészítette második kávéját, s úgy, ahogy volt, mezítlábasán bóklászott a szo­bában. hátha előkerül a tévé­műsor. De csak egy kis alakú, zöld papír akadt a kezébe. Egész­ségesen élsz? Egészséges vagy ? — olvasta G. a rendezvényt hépszerűsitő szórólap tetején. Hm. egészségügyi rendezvény. A legjobbkor! Elégedetten gondolt az iskolára, s már bánta, hogy a múltkor, ulti­zás közben hetet-havat össze­hordott az osztályfőnökre. A legjobbkor! — mondta han­gosan G., mert eszébe ötlött, hogy fogalma sincs, miként is él a gyerek: egészségesen avagy sem. Ezt valahogy el­felejtette megkérdezni az osztályfőnöktől. i Az iskolarendszerű tanítás kezdeteitől hosszú időn át az egyházak végezték a művelő­dési szükségletek kielégítésé­nek áldozatos és áldásos mun­káját. A községek és az állam iskolafenntartói jogát csak az 1868. évi népiskolai törvény szabályozta végérvényesen. „Az állam fenntartja magának azon jogot, hógy az állam pol­gárait gyermekeik oktatására kötelezze, ennek következésé­ben az állam elismeri azon kötelességét, hogy intézetekről gondoskodjék...” — mondot­ta Eötvös József a törvény jóváhagyásakor az országgyű­lésen. ★ Tanyai iskolák 1868-ig sem az ország más részén, sem Cegléden nem « voltak. Nagy szükség lett volna rájuk, hi­szen az 1870-es népszámlálás adataiból jól nyomon követ­hetjük a szomorú műveltségi, iskoláztatási állapotokat: a vá­ros 22 216 lakosából (leszá­Nyolcadik cigarettájával és harmadik kávéjával ült le a televízió elé, de nem sokáig tudott egy helyben maradni. Bosszantotta az autós üldözé­sektől, gyilkosságoktól, nagy­eszű nyomozóktól, mentes ifjú­sági film. Vodka után kuta­tott a konyhaszekrényben. Egy korty nem sok, annyit sem lelt. Fölöltözött, és tizen­negyedik cigarettájával a ke­zében a presszóba indult. Út­közben az iskolát dicsérte. Lám, az életre nevel, az egészséges életre. Így van ez rendjén. Ez az iskola dolga. S más az övé. Az ebédre rendelt zsíros marhapörköltbe apró, erős paprikákat passzírozott, majd az egészet szemelt rizlinggel öblítette le. ötödik kávéját itta és huszonharmadik cigarettáját szívta, mikor a gyerek haza­ért a rendezvényről. Egész­ségesen élsz? Egészséges vagy? — mormogta G. barátságosan. Mert ‘azért volt stílusérzéke. ★ Hangulatos, jól sikerült egészségnevelési diáknapot tartottak nemrégiben a ceg­lédi Várkonyi iskolában. A ko­ra délutánba hajló rendez­vény meglehetősen változatos eseményeket kínált. Mint ké­peinken is látható, terítékre került a teríték, a lányok magabiztosan bántak á hideg­tál nyersanyagaival, s csupán a nagy sietség az oka, hogy padlóra került a tejföl. R. V. mítva a 6 éven aluliakat) 7038 nem tudott írni, olvas­ni. Amikor Eötvös 1870-ben az Országgyűlés elé terjesztet­te jelentését a népiskolai köz­oktatás állapotáról, Cegléden 3692 tanköteles közül 2019 járt iskolába, így iskolázatlan volt 1637. ★ 1890-ben a város 27 680 la­kójából a felnőttek közül már „csak” 4325 nem tudott írni, olvasni. így az analfabéták 20 évvel korábbi aránya (40 szá­zalék) jelentősen csökkent (20 százalékra). Eötvös halála után szélsőséges értékelések jelen­tek meg a népoktatás fejlődé­séről, miközben a községek újabb és újabb tanyai iskolá­kat hoztak létre. A törvény hatására Cegléd környékén a századfordulóig hét, az I. vi­lágháború kitöréséig újabb hat egytanítós iskolát állított a város. A kezdeti nehézségek le­küzdése után ezekben az isko­lákban a felekezeti széthúzás nem gátolta az iskolaszék és a tanítók mind eredményesebb népoktatási, népművelési programjának megvalósulását, mert felekezeti hovatartozás nélkül jöttek létre. ★ A templomtornyoktól 8—10 kilométerre, Kámánban kez­dődtek az első szőlőtelepítések évszázadokkal ezelőtt. Kinn a szőlőben egyre többen laktak, állandó tartózkodásra alkal­mas házakban. Gyermekeik nem jártak iskolába, ház kö­rüli munkára fogták be őket. Iskola nem volt. Cegléd tanya- világában sehol sem állt isko­la a múlt század közepén. A népiskolai törvény jóváhagyá­sa után megmozdult valami. Szász Károly megyei tanfel­ügyelő is sürgette a tanyai is­kolák felállítását, és kérte a tanyákon és szőlőkben levő tanköteles korú gyerekek ösz- szeírását.. Nemsokára a tanyai szülők fordultak kérelemmel a városhoz iskola felállítása ügyében. 1875-ben egy tanyai tanító, Kajlovszky József mindennap elindult a kámáni szőlők közt, hogy összegyűjtse a gyereke­ket, s betűvetésre, olvasásra, számolásra tanítsa őket. Ezzel Mint arról már beszámol­tunk, a ceglédi Lenin Terme­lőszövetkezet tisztes ered­ménnyel, 14,3 millió forint nyereséggel zárta az elmúlt esztendőt. Érdemes néhány szót ejteni az előzményekről és a soron következő idő­szakra szóló elképzelésekről is. A ceglédi szövetkezet sor­sának 1982-től az aszály mel­lett az ipari üzemek nyere­ségtermelő képességének vé­szes hanyatlása és a fokozódó központi elvonás szabott irányt. Ráadásul a mindin­kább nyilvánvalóvá váló ve­zetési válság közepette a tsz képtelen volt gyorsan reagál­ni a helyzet teremtette kihí­vásokra. A Lenin Tsz a gyenge ha­tékonyságú egységek csoport­jába került, ezért munkáját az irányító párt- és állami szer­vek kitüntetett figyelemmel kísérték. 1985 januárjában a Pest Megyei Teszöv elemzést készített a helybeli gazdaság dolgairól. Az elemzést javas­latok egészítették ki. Mind­ezek nyomán indult el tavaly az erejedés. Persze nem tekinthető tú­lontúl sikeresnek az 1986-os év, ám az elért nyereség és a vezetésben tapasztalható szem­léleti változás azért már fi­gyelemre méltó. A helyét és profilját megtalálni igyekvő ipari ágazat mögött jelentős piacfeltáró munka húzódik meg. Bővült a belföldi keres­let, utazik a rubelelszámolású exportáru, és alighanem lehe­tőség nyílik konvertibilis üz­letre is. Az elemző munkának azon­ban ezzel még nincs vége, gór­cső alá kell helyezni az alap- tevékenységet is. A növény- termesztésben tényként ke­zelhető a hozamcsökkenés, il­letőleg a gabona és a kukori­ca jövedelmezőségének romiá­bízták meg a szülők. Járandó­ságát ők fizették. Az iskolaál­lítás törvényben rögzített le­hetősége erőt adott kérvényük megírásához, amelyben tanyai, felekezet nélküli iskola felál­lítását kérték az iskolaszéktől. „Gyermekeinknek tanításáról anyagi helyzetünkhöz képest eddig eléggé gondoskodtunk, azonban mostani termékeink­nek csekély ára, s annak elad- ha+atlansága arra kényszerít, hogy megkeresve a városi köz­gyűlést, kegyeskedjék oda hat­ni, miszerint gyermekeink ne maradjanak oktatás nélkül, annál is inkább, minthogy az 1868. 38. törvénycikk eléggé kötelezi minden községet isko­lák felállítására” — írták 1875-ös kérelmükben a szü­lők. Évekig tartó tárgyalások kezdődtek a földterület meg­szerzése és az iskolaépület fel­állítása érdekében. A fekete­földi tanyaiak is kérelmet ad­tak be. Az ő megsegítésükre B. Molnár András képviselő 800 négyszögöl területet aján­lott fel a közgyűlésen iskola- építés céljára. (Itt épült fel a ma'jdani Bán-dűlői iskola.) Végül is a hosszas próbálko­zások után Kámánban. az er- * dőben levő erdészlakot bérel­te ki a város, és tantermet alakított ki belőle. Mellette állt egy gyengébb épület, amely tanítói lakás lett. ★ Cegléd tanyavilágában (Ká­mánban) 1878-ban megnyílt az első tanyai községi népiskola. Két év múlva két hold telek­kel a város megvette az er­dészházat, s újabb két év múl­tán, 1880-ban megnyitotta a Bán-dűlői tanyai községi isko­lát. Nagy szükség volt már az áldozatvállalásra, megajánlás­ra a tanyai községi iskolák felállítása, az analfabétizmus felszámolása érdekében, hiszen ekkor már a művelt világ megismerte a fonográfot, a mikrofont, az elektromos vas­utat. Az első tanév elején Ká­mánban a tanító 35 gyermek nevét jelenti az iskolaszéknek, de talált még az uradalmi ma­jorban 15 tanköteles cseléd- gyermeket. Dr. Szabó Alfréd sa. így a vetésszerkezet mó­dosítása elkerülhetetlen. A tervek szerint az eddiginél na­gyobb területet szánnak az áru- és az ipari növényeknek, remélve, hogy növekedni fog a főágazat nyeresége. Az állattenyésztési szakág nagyságrendje és eredmenyes- sége esztendők óta csökkenő­iéiben van. Ennek egyik oka, hogy a jószággondozásra szol­gáló telepek, beleértve a sza­kosítottakat is, igen hosszú ideje megszakítás és jelentős felújítás nélkül működnek. Másrészt az aszály miatt a növénytermesztésből meglehe­tősen drágán került ki a ta­karmány, a tsz pénzügyi hely­zete pedig nem engedte meg az abraktakarmány tartaléko­lását, így a föágazat kényte­len volt vásárolt takarmá­nyokkal és tápokkal dolgozni. Hozzá kell fűznünk, hogy a szakosított sertéstelepen a rossz tartási körülmények és a korántsem kielégítő minőségű takarmányok miatt az állat- egészségügyi helyzet is lénye­gesen romlott. A tetemes vesz­teség elkerülése érdekében a szövetkezet megszüntette a sertéságazatot. Újraélesztésére egyelőre nincs esély, hiszen a telep rekonstrukciója a költ­ségvetés szerint legalább 25 millió forintba kerülne, s eb­ben még nincsenek benne a szükséges környezetvédelmi kiadások. V. S. Fogadóéra Fekete Antal, a városi ta­nács elnöke február 25-én. szerdán délután, 2-től fél 7-ig fogadóórát tart a városházán hivatali helyiségében. ISSN 0133—2601 (Ceglédi Hírlap) Egészségesen élsz? / ..................................... , . ■ — L enin Tsz % A kátyúból kilábalva » I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom