Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

Heti kérdésünK Mikor, mit olvassuk? Kevés az egyetemi végzettség Szépirodalmat régebben töb­bet olvastam, most már csak az érdekesebbeket — mondja Kiss Istvái}, a Volánbusz aszó­di kirendeltségének vezetője. — Meg ugye most ott a tévé is, abból tájékozódhatok. A Pest Megyei Hírlapban nagyon érdekelnek azok a cikkek, melyek a volt járás területéről szólnak. Szeretem -a Szabad Földet, a Nők Lapját, a válla­latról szóló híreket a Volán Hírlapból tudom meg. Általá­ban szakirodalmat olvasok, újabban azonban a gazdálko­dásról írt dolgok is megnyer­ték tetszésemet. — Megmondom őszintén, nekem annyi munkám van, hogy nincs időm olvasni. Haj­nalban jövök, késő este me- gyek-haza — Józsa Tamás, az Utasellátó Vállalat aszódi rész­legének vezetője napi munká­ja mellett különféle ügyeket is intéz. — Aszemem az admi­nisztrációs munkától annyira romlik, hogy inkább a rádió­ból és a tévéből szerzem be a híreket. Izgő-mozgó ember va­gyok egyébként is, nekem az tétlenség, ha olvasok. Előfor­dul esténként néha, hogy leül­nék egy könyv mellé, de akkor jön a negyedik általánosba já­ró lányom a matematikapél­dájával, segítek neki megolda­ni. Három óra alatt nem sike­rül, kevés hozzá az egyetemi végzettségem, a vége az. lecsa­pom a könyvet, elment a ked­vem tőle. Egyre van azért időm, sokat böngészem a tech­nikai jellegű kiadványokat, itt is mindent megjavítok. Azért azt a példát írja le, annak be­fizetek. aki megoldja. SEND -r MORE = MONEY. Egysze­rű az egész egy tízéves gyerek számára, csak számokkal kell behelyettesíteni a betűket. — Semmit nem. olvasok most — válaszol Braun Márta, a kerepestarcsai kórház ápoló­nője. — Jelenleg kötök, a ket­tőt egyszerre nem lehet csinál­ni. Útdíjára az Akár az Istent olvastam Robin Cooktól. Leg­inkább az orvosi és a bűnügyi témával foglalkozó könyveket, meg a kötési mintákat szere­tem. Az olyan szerelmes re­gényeket, mint az Elfújta a szél, szintén szívesen forga­tom. Otthon jár nekünk a Nők Lapja és a Pest Megyei Hírlap, ezeket természetesen mindig átnézem. Varga Mária, a gödöllői Mó­ricz Zsigmond könyvesbolt helyettes vezetője kettős mi­nőségben, magánemberként és eladóként nyilatkozik. — Én általában több könyvet olya­sok egyszerre, most például hármat. Szerdahelyi Szabolcs Pogány vágyak című könyve egy könnyű olvasmány, arra való. hogy az ember kikap­csolódjon. Komolyabb téma Fritzgerald Az éj szelíd trón­ján című műve. Stephen King Ragyogására a vásárlók hívták fel a figyelmemet, mivel min­den második betérő az ő pszi- chohorror jellegű könyveit keresi. A vevők érdeklődése elég, széles skálán mozog, leg­inkább a társadalmi problé­mákkal. a mai magyar társa­dalmi élettel foglalkozó műve­ket szeretnék megvásárolni, de sokan veszik a legújabban divatos könyveket, vennék a jó szépirodalmat, amiből saj­nos kevés van. B. E. A nap programja Február 21-én: Gödöllő, művelődési ház: A Török Ignác Gimnázium és Óvónőképző Szakközépis­kola szalagavató bálja, 17 óra­kor. Háttér—kép, gödöllői művé­szek csoportos kiállítása, meg­tekinthető 10—18 óráig. A hónap műtárgya: Aszódi guzsaly, hímzett aszó­di zsebkendő, hévízgyörki fej­kendő, kartali jegykendő, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény:' Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről.'A gödöllői művész­telep 1001—1920. felújított ál­landó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinrfr.'tő 10—18 óráig. Február 22-én: Gödöllő, művelődési ház: Körzeti-városi kistermelői borverseny, 14 órakor. Magyarok a világ filmmű­vészetében: Aki átmegy a fa­lon. NSZK-film, készült 1939- ben, 18 órakor. Háttér—kép, gödöllői művé­szek csoportos kiállítása, meg­tekinthető 10—18 óráig. A hónap műtárgya: Aszódi guzsaly, hímzett, aszódi zsebkendő, hévízgyörki fejkendő, kartali jegykendő, megtekinthető az előtérben. A helytörténeti gyűjtemény és az aszódi múzeum program­ja megegyezik a szombatival. GQDpLLO í f #3? Ar m Szombati jegyzet® A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 1+1^ SZÁM 1987. FEBRUÁR 21., SZOMBAT A vasút másik arca (2.) Meggondolják, Ezúttal az aszódi vasútállo­más létszámhelyzetérőí szó-. lünk, s megismerkedünk több munkakörrel, s az azokat be­töltő emberekkel, mindennapi tevékenységükkel. szakmai előmeneteli lehetőségeikkel. A létszámhelyzetről a következő­ket mondta el Pál László. Milliárdos érték kit vesznek fül — Az állomány különöseb­ben nem növekedett május óta, amióta az állomást veze­tem. Igaz, .ez ’ az évnél rövi- debb idő kevés is volt a mun­kaerő hatékony tobotzásához. Főleg a végrehajtó szolgálat­ban hiányoznak emberek. így például váltókezelő, kocsiren­dező, forgalmi szolgálattevő. Jelentkező azért volt az elmúlt hónapokban, január második felében kerestek rr.eg a legtöb­ben, mintha figyelembe vették volna a leendő pályakezdők, hogy az elmúlt évet jó ered­ménnyel zárta a MÁV. De akárkit nem veszek fel, mert egyszerűen nem engedhe­tem meg, hogy az állomány felhíguljon, nem rátermett, fegyelmezetlen emberekkel. Hiszen napi három és fél- négyezer utas fordul meg a vasútállomáson, az ő biztonsá­gukat nem bízhatom tessék- lássék módon dolgozó embe­rekre. S akkor még nem is szóltam arról, hogy mekkora értékek gördülnek át az állo­másunkon. Gondoljuk csak meg, hogy egy vasúti személy- kocsi értéke 5—6 millió fori,nt, egy mozdonyé csaknem a tíz­szerese. Egy megrakott teher- szelvény értéke pedig csak milliárdokban fejezhető ki. Magasak a munkafegyel­mi követelmények a vasútnál, és ezt nem mindenki veszi tu­domásul, kevesen képesek ah­hoz igazodni. Pedig nem csak szép, de a szorgalmas és to­vábbtanuló embereknek jó anyagi biztonságot is nyújt ez a szakma. S milyen a véletlen? Beszél­getésünk vége felé, .amikor az egyes munkakörökkel, s az azokat betöltő vasutasokkal akartunk megismerkedni, va­kon, mert már a nagyapja is a mozdonyfüst bűvöletében él­te le életét. A nagyapáról ér­dekes epizódot mondott el, azt, hogy ő előmunkás volt a bal­mazújvárosi Veres Péter mel­lett, aki akkoriban krampá- ésdlóként dolgozott a vasútnál. Magyari András elmondta, hogy három éve dolgozik az aszódi vasútállomáson, de már hetvenegyben otthagyta az ipart, szakmáját, a galvanizá­lást, mert a vasútnál hosszú távra biztosítva látta jövőjét, szakmai előmenetelét, és anya­gi boldogulását. Van esélye Fehér József tolatásvezető munkaköri leírásában nem sze­repel a vagonkapcsolás, de amikor kell, mindig besegít társainak. (A szerző felvétele) ratlanul betoppant Szilágyi Zsigmond. a MÁV-vezérigaz­gatóság főfelügyelője. Bár a vizsgálatot még nem fejezte be az ellenőr, amikor elindultunk az állomásról, annyit előzete­sen elmondott, hogy nem talált feltűnő, kirívó hiányosságot az egyes szakterületeken. Hosszú távra Ám még mielőtt elindultunk volna, néhány yasúti dolgo­zóval. és munkájukkal is meg­ismerkedtünk. Elsőként a for­galmi irodában néztünk kö­rül. ahol éppen Mészáros Mi­hály volt a külsős forgalmi szolgálattevő, a belsős Magyari András. Mészáros Mihálytól megtud­tuk, hogy 1973 óta vasutas, mégpedig dinasztiális alapo­Szegedi Pálné személypénz­táros rögtön azzal kezdte be­mutatkozását — hetvenkilenc óta vasutas —, hogy sajnálja, amiért nem lett előbb a MÁV alkalmazottja. Nagyon megtet­szett neki a munkája a pénz­tárban, igaz, volt, aki elültet­te a gondolatot a fejében, mert a ve je volt előbb vasutas, ké­sőbb a lánya is az lett. Végül Fehér József tolatás- vezetővel és munkakörével is­merkedtünk meg. Ö egy pilla­natig sem tagadta, hogy veszé­lyes foglalkozása van. de nincs félnivalója, ha józanul, figyel­mesen dolgozik. Ebben a munkakörben persze nagyon magasak az egészségügyi kö­vetelmények, magasabbak, mint amit eredeti szakmája, a forgácsolás igényelt — nyolc­vannégy óta vasutas. De ő to­vábbképezi magát, megvan az árufuvarozási és a raktárnoki vizsgája is. így van esélye, hogy egy. a teherfuvarozással kapcsolatos munkaterületre lépjen tovább. Aszódi László Antal Üttörő-ülinpia I vívédöntő eredménye Nyolcadik alkalommal ren­dezitek meg Aszódon a megyei úttörő-olimpia döntőjét vívás­A gondolattal nem éppen szívmelengető érzés ját­szani, ha a hideg napok éj­szakáin fokozatosan lehűlő , szobahőmérséklet villan fel bennünk. Az bizonyos, a hosz- szú takaró alatt tetszőlege­sen, kényelmesen elnyújtózva szenderülhet álomba az em­ber. Es ha rövid a takaró? Az is elegendő lehet, csak jól össze kell húznia magát alat­ta. S a rövid takaróval bírók rétege jelentős, helyzetük, életmódjuk alapvető vonásai­ban sok az azonosság, ha­sonlóság. A név nem lényeges, hi­szen vidékünk bármelyik te­lepüléséről sok kerülhetne a helyébe, ám hogy ne legyen az illető mégsem személy­telen, álljon itt a monogram­ja: J. M. Hetvennégyszer él­te meg a telest, két éve öz­vegy. Egyedül él. Udvara hát­só részében néhány tyúk ka- pirgál, ha éppen nem ő ül- , dögéi a tűzhely melletti ülő­kén, a macska telepszik fel rá, s ott szundikál. A macska a füle botját sem mozdítja, ha olykor a hideg téli napokon bekéredzkedik fajtájának régi ellensége, a kutya. Az évek «órán megszokták egymást, nincs ellenségeskedés közöt­tük. A hűséges házőrző öregedő jószág, megléte egyféle bizton­ság. "Különösen az, ha olyan eseményt hall az ember, ami néhány házzal arrébb történt meg. Egy szintén egyedül élő özvegy asszonyhoz karácsony Rövid takaró alatt Féritek minden héten van A zöldség szezonjában persze változatosabb. a burgonya mellett a karfiolt, karalábét, káposztát is megtenni a kert, s olyankor van zöldbab, zöld­borsó is az asztalán. Háztartási gépei nincse­nek, s azon kevesek közé tar­tozik, akiknek nincs i gáztűz­helyük. Feledékeny, joggal tart attól, hogy ha netán nyitva hagyná a palackot, ki tudja milyen szerencsétlenség történne. így nyáron is tüzel, hogy legyen főtt étele. Pedig a tüzelő drága, erre rakos­gatja félre minden hónapban a maradék pénzecskéjét., Ám hiába a leggondosabb beosz­tás, mindig közbejöhet vala­mi. Tavaly például a tás­kámra alap nélküli oldala kívánkozott hanyatt feküdni a földön, elromlott a kiskapu zárjá. a tévét se tudni, mi­kor hibásodik meg, csaknem húszéves, de hát a hosszú té­li estéken ez az egyetlen unaloműző. F elsőruhát, lábbelit maga sem tudja, mikor vásá­rolt utoljára. Segélyt még so­hasem kért a tanácstól, nem is ' kapott. Egyetlen luxuski­adása van. Könnyelműség? Vagy mégsem luxus? Nem, egy parányi reményre neki is jo­ga van. Ez a kis- kecsegtető fény heti tíz forint. Dehogy kívánna főnyereményt! A pos­tást csak egyszer lehet várni a. nyugdíjjal, de a péjnteket minden héten. Bene Mihály éjszakáján betörtek. A zajra felriadt az asszony. Retteneté­ben először nem bírt segít­ségért kiáltani — habár a segélykérő szót aligha hallot­ta volna meg valaki —, az­tán meg nem mert kiáltani, attól tartva, hogy a tettesek esetleg még élete kioltására is képesek lesznek. A kutya te­hát, bár a puszta levegőből nem él meg, jó a háznál. S beszélgetni is lehet hoz­zá, pirongatni, ha a táljában marad az étele. Kétezeregyszóz forint a nyugdija. Naponta vesz egy kenyeret és egy tejet, ez ösz- szesen hatszáz forint. Lisztre, cukorra, rizsre, tésztára, mo­só- és tisztálkodási szerekre kétszázötven. Húst hetente egy alkalommal vesz, alkalman­ként fél kilót sertéscombból, vagy egy mirelit csirkét, ami ugyancsak kétszázötven forin- , tot tesz ki. A boltból hordja a zsírt, hetente általában két­szer vesz \*ajat, s egyik hé­ten egy doboz sajtot, 'a rrtá- sikort 25—30 deka párizsit. Kívánságból néha egy-egy kiflit, egy májkrémet, egy cso­mag cukorkái, kekszet, nápo­lyit is megenged magának. Italt csak nagyobb ünnepek előtt vásárol,' szégyeilné, ha a vendéget nőm tudná megkí­nálni. Ezekre százhúsz forint­nál nem költ többet. A vil- : lanyszámlásnak és a postás- nak átlagosan kétszáz' forin- : tot tartalékol. Fizeti a víz­műtársulat érdekeltségi hoz­zájárulását, a szemétszállítás díját 'és a településfejlesztési ' hozzájárulást. Ez utóbbi mér­séklésére most nyújtott be a tanácshoz kérelmet. Rendszeres orvosi kezelés alatt áll, sokféle gyógyszert szed. Injekcióra, gyógyszerek­re havonta két-háromszáz fo­rint is elmegy. Előfordul, hogy a szomszédoknak ki kell hoz­zá hívni a körzeti orvost, hét végén az ügyeletest, s bármi­kor közbejöhet a kórház. A szomszédok nemcsak ver szély esetén figyelmesek. Meg­kérdezik, nem kell-e valamit hozni a boltból, ha idejük en­gedi, elsöprik :a havgt a háza előtt. Amikor legutóbb láb- töréssel kórházban volt, haza- kerülése után nemcsak a kö­zeli rokonok hozták a meleg ételt, a szomszédok is. Étrendje egyébként szinte hetente ismétlődő. Bableves, krumplileves; rizsleves, tojás­leves, hét végén húsleves, utá­na leggyakrabban pörkölt. Váltogatja egymást a tészta, a bab- és krumplifőzelék is. Né­ha palacsintát, pogácsát süt. ban. Hat alkalommal a gim­názium tornatermében zajlot­tak a versenyek, míg az utób­bi két évben , a tornacsarnok adott heiyet a jelentős és ran­gos sporteseménynek. Aszódon szép múltja van a vívásnak, egyrészt azért is vá­lasztották ezt a helyszínt, más­részt igen jók a közlekedési viszonyúk a fovápos közelsége miatt. A versenyen ötvenkét fiú és lány vett részt, vala­mennyien hetedik, illetve nyol­cadik osztályosok. Legtöbben — harmincán — helyből ér­keztek. Gödöllőről tizenhatan jöttek.' Budakeszi és Isaszeg három-három vívópalántával képviseltette magát. A döntők színhelyén Cserhi- di Attila éppen szomorkodva hagyta el a pástot. — Sajnos kiestem már az elején, de re­mélem. jövőre jobb eredményt lógok elérni — tette hozzá bi­zakodva. — Míg a vesztessel beszélgettünk, üdvrivalgás verte fel az amúgyis zajos sportcsarnokot. Megszületett ugyanis az első győzelem a fiú tőrözüknél. Nagy György Pál büszkén mondta el, hogy na­gyon erős és jól felkészült mezőnyben sikerült ilyen ered­ményt kiharcolnia. Eredmények. Tőrvívás, lá­nyok: 1. Tasnádi Erika, Gö­döllő, 2. Saab Katalin,'Buda­keszi, 3. Ondrik Cecília, Aszód. Kardvívás: 1. Teleffai Csa­ba. Isaszeg, 2. Fraunberger Roland, Isaszeg, 3. Bárány Ró­bert, Aszód. Tőrvívás, fiúk: 1. Nagy György Pál, Budakeszi; 2. Jo- zó Zsolt, Budakeszi; 3. Kle­inem Győző, Gödöllő. J£. I. Cs. Kockák Ha megfigyeljük, már a gyermek is igyekszik játé­kaiban valami rendszeres­ség szerint eljárni, rend­szereset alkotni. Építőkoc­káit így válogatja, így il- lesztgeti. Ha nem sikerül úgy, ahogy elképzelte, eset­leg szétlöki az egészet, s újrakezdi. Unokám ilyen tevékenységét számtalan­szor megfigyelhettem. Amikor valami jól, jobban sikerül npki, kéri, nézzem meg én is: Már az élet ele­jén megvan az emberben a valamire való törekvés. Kuszáltstágaink. összevisz- szctságaink vajon hol kez­dődnek? Magam sok intelmet kaptam útravalóul arra, miként és hogyan végez­zem a rám bízott feladatot, munkát, lgyekvésembe — sutaságom ellenére — meg­figyeléseim is beépültek a teendőkbe. Nagyanyám örök cselekvése — rend a lelke mindennek — adott és ad támpontot arra, hogy az elkezdett mifnkát tisz­tességgel kell befejezni. Az anyámmal való együttha- fiálás során tanultam meg, hogy a mögöttünk meg­mozgatott talaj egyenletes maradjon, hogy a rögöket visszafordulva is szétüssük. Apám precizitása minden tekintetben bennem él, hogy a szerszám, mellyel dolgozunk, megbecsülendő, óvjuk, tartsuk karban. Azt- is tőle tanultam, hogy az elvégzett munkát újra szemügyre vegyük, s a ke­zünkből kikerültét csak ak­kor adjuk tovább, ha az megfelel, amennyiben az használható. Van valami igazítandó rajta? Akkor azt még végezzük el! Ezek a meghatározói an­nak, amikor valamire a te­kintetem vetem, s akképp alakul ki véleményem, mi­ként végeztetett el a mun­ka. Tudom, a mai feladatok már sokszor úgymond technikai megoldásúak. Ember, gép és sokféle munkaeszköz közös pro­duktumával találkozha­tunk lépten-nyomon. Né­mely munka jósága már csak különleges, költséges vizsgálattal ítélhető meg, A várost járva azonban sok­szor oly sebtiben, hebehur gyén elvégzett munkáknak teltetünk szemtanúi, me­lyek jobban is kivitelezhe- tóek lehettek volna. A művelődési központ mögött épült kis híd pal lóiról már építésükkor' tud­ni lehetett, hogy megdob­ják magukat, mert a szé­lességük miatt középen rögzíteni kellett volna őket. Döbbenetes, hogy a varos közepén az átrende­ződés idején csípömagas- ságban vágták le a volt lámpatestek fémoszlopait, s úgy hagyták ott baleset- veszélyesen, s mellékesen csúfan. A munka végezté­vel vajon szétnéztek-e, mily tájba nem illő műve két hagytak maguk után? Más alkalommal megle ■peiéssel tapasztaltam, hogy kemény, fagyos reggelen egy munkacsoport fákat ültetett. Őseim és a ma yarn tapasztalataiból tud­tam, hogy bármi növényt csak úgy szabad ültetni, hogy szorosan legyen a föld a tő körül., Amikor szóvá tettem, hogy munká­juk semmit érő, sőt pazar­lás, elküldték, mondván, őket a munkavezetőjük irányította aznap oda. S végezték a markológéppel kikapart nagy, fagyos rögök közé begyömöszölt cseme­ték pusztítását. Az ilyen munkákban nemcsak az idő és a pénz vész e$, da tudatlanságunk is megtestesül. Elveszik a gyermeklényünkben már kialakult esztétikánk. Ezer­féle dolgot kell tudni anyagok viselkedéséről, azok megmunkálásáról és használhatóságáról. A nrr embere, ha látja is mikén* végeznek felületes munkád, az észrevételére kapott vá lasz után már elmegy o dolgok mellett. Hogyan, mikor, miért vá­lunk ilyenné? Szántai Sándor ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) / i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom