Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

Tűzoltébál - kora reggelig Jó! őrizték a piros kakast NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1981. FEBRUAR 19., CSÜTÖRTÖK Újra kimagasló eredmény a konzervgyárban Bevezetik a mozgóbérrendszert Megtartották a Nagykőrösi Konzervgyár zárszám­adását is. Az eredmények minden várakozást felülmúl­tak. A vállalat nyeresége 326 millió 175 ezer forint. Ez az 1982-esnek több mint kétszerese és a tavalyinál is 86 millió forinttal több. A fenti eredmény eléréséhez 130 ezer tonna árut termeltek, s ebből szocialista exportra 12 ezer, tőkés kivitelre 16 ezer, belföldi érté­kesítésre 43 ezer tonna jutott. A vállalat teljes árbevé­tele közel 3,6 milliárd forintra rúg. A nagykőrösi önkéntes tűzoltó-egyesület tagjai a mi­nap ünnepélyes közgyűlésen találkoztak, hogy áttekintsék, értékeljék a kollektíva elmúlt évben végzett tevékenységét. A jeles eseményen, mint min­den hasonló alkalommal, részt vettek a város társadalmi, gazdasági vezetői is, többek között Görbe Ferenc ország­gyűlési képviselő, Tóth Dénes tanácselnök-helyettes, a me­gyei tűzoitóparancsnokságot pedig Csurja János főhad­nagy képviselte. Kalo József, az egyesület el­nöke beszámolója nyomán te­kintsük át most mi a szóban forgó időszakot, milyen válto­zások történtek tűzoltóink szolgálati és munkakörülmé­nyeit illetően. A városi tanács által közel 2 millió forintért vásárolt új IFA fecskendőko­csi, s hozzá a negyedik sze­mély, a gépjárműfecskendő­vezető munkába állítása je­lentős elobbrelépést eredmé­nyezett a személyi, tárgyi fel­tételek vonatkozásában. Mozgalmas év - sajnos Sajnos a tavalyi év is elég­gé mozgalmasan telt el tűz- oltóéknál. Már az adatok is ijesztőek, az úgynevezett vo­nuló- és mentőmunkába 61 alkalommal kapcsolódtak be, 215 személy összesen közel 300 órát töltött el a különböző ak­ciók végrehajtásánál, elsősor­ban tűzeseteknél, ahová 56 esetben riasztották őket. Ezen­kívül a ceglédi állami tűz­oltóegységgel közösen végre­hajtott gyakorlatok is tetéz­ték a körösi önkéntesek amúgy is tetemes igénybevé­telét. Úttörők és gárdisták Alkalom volt most név sze­rint is szólni azokról, akik legtöbbet tették a város és környéke biztonságáért. Páíu- czi Miklós, Kiss Dénes, Cson­kás Ferenc, Andó István, Bo­rii György, Hegedűs Balázs, Száraz Ferenc konzervgyári dolgozókat sok év óta a legak­tívabb tűzoltókként tartják számon az egyesületben. Sokat dolgoztak a területfe- lelösök is, akik mintegy 4 ezer lakást ellenőriztek tűz­rendészet! szempontból, és élőszavas propagandával, ta­nácsokkal segítették a lakos­ságot otthonaik biztonsága ér­dekében. Számos alkalommal tartottak ügyeletet rendezvé­nyeken, a szemes termények betakarítása idején rendszeres tűzvédelmi ellenőrzéseket haj­tottak végre. Az állandó ügye­leti szolgálat alkalmával hét­végeken 12 órákat teljesített 294 személy, hétköznap pedig 8 órában 18 tűzoltó őrködött megosztva a lakóh.ely bizton­ságán. A múlt évben Is megrendez­ték a különböző fokozatú ön­kéntes és vállalati, valamint az úttörő és ifjúgárdista tűzol­tók versenyét, ahol a körösi tűzoltók szép eredményeket értek el. A Toldi iskolában Farkas János, az egyesület tit­kára végzi az ifjúgárdista tűz­oltók kiképzését. A versenyek lebonyolításában kiemelkedő munkát végzett tavaly is Far­kas József tűzoltó százados, ÖTE-parancsnok. Itt mondjuk el azt is, hogy a múlt évben a városi ta­nács vb is megtárgyalta a körzet tűzvédelmi helyzetéről szóló jelentést, jónak ítélték az önkéntes tűzoltók munká­ját, s e fórumon is köszönetét mondtak a fáradhatatlan em­bereknek, bázisüzemeknek. Dicséret, jutalom A beszámolót követően Tö- rőcsik Pál főhadnagy, városi tűzoltóparancsnok adott tájé­koztatást a hatósági munká­ról, valamint az elkövetkező hónapok főbb feladatairól, majd pedig az egyesületi ta­gok, többek között Rédai Ló­ránt, Harkai Ferenc, Bődi György, Győri Antal és Far­kas József mondták el véle­ményüket a riasztások jobb megszervezésével kapcsolato­san, valamint egyéb, a szol­gálatokat érintő problémákra kértek orvoslást. Szót kértek a város vezetésének jelen le;vő képviselői is, akik újfent kö- szönetüket fejezték ki az egye­sület tagjainak eredményes munkájukért. Végül a legaktívabb mun­katársakat szólították a pulpi­tushoz, többeket közülük elő­léptettek, illetve szolgálati érem kitüntetésben, dicséret­ben és jutalomban részesítet­tek. A közgyűlés régi, szokás szerint közös vacsorával, reg­gelig tartó zenés, táncos mu­latsággal folytatódott kora reggelig. A zord téli időjárás miatt januárban elhalasztott kettős NB I-es férfi bajnoki kosár­labda-mérkőzést hét közben, Idegenben játszották le a kö­rösiek. Alba Regia Építők (Székes- fehérvár)—Nk. Kgy. Kinizsi 115-90 (55-34). Nk. . Bútor (15), dr. Salgó (18), Karagits (17), Simon S. (4), Szirmai (10); csere: Horváth (9), Zágráb (3), Kovács (14). Az első játék­rész elején a vendéglátóknak minden sikerült, a konzerve- seknek nem — és a hatodik percoen már 14-1 volt az ál­lás. Ez sokkolta a Kinizsit, de azért 9 pontosra csökkent a hátrány. A körösiek görcsös akarassal, de sok hihával és idegeskedve játszottak, amit a joboan játszó ellenfél kihasz­nált. Az egész bajnokságban egy mérkőzésén most kapta a legtöbb kosarat a Kinizsi. Most már az utolsó hat he­lyezett helyosztó mérkőzéseire kell koncentrálni, mert azok döntik el a bennmaradást és a kiesést. A 18—20. helyezettek búcsúznak az első osztálytól. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—AR Építők ifi 104-89 (49-44). Nk.: Horváth (8), Módra (36), Hara­gíts (17), Pásztor (28), Simon S. (11); csere: Szőke (4), Si­mon I., Reggel, Tóth, Fruttus. Hullámzó mérkőzésen, körösi szemszögből 20-8 és 28-39 is volt az állás. Amikor Hara­gítsák a pályán voltak, bizto­san szerezték meg és tartot­ták vezetésüket a kinizsis fia­talok. Módra dobóteljesítmé­nye döntőnek bizonyult. A gimnáziumi labdajáték­teremben hét közben kétszer játszottak Bács-Kiskun megyei úttörő fiú bajnoki mérkőzést. Nk. Kgy. Kinizsi I.—Nk. Kgy. Kinizsi II. 51-21 (26-12); biztosan győzött az első csa­pat; legjobb dobók: Pusztai (14) és Fodor (12), illetve Mé­hes; (8). Nk. Kgy. Kinizsi I.— Nk. Kgy. Kinizsi II. 72-22 (46-4); a régebbi gárda most is jobb volt; ld.: Zsuzsandor (14) és Cseri (10), ill. Méhesi A vállalati tanács legutóbbi ülésén Görbe Ferenc igazgató az adatokhoz részletes indok­lást fűzött, de hát erre tulaj­donképpen nem is lett volna szükség, hiszen a tanács tagjai nap mint nap részt vettek ab­ban a bonyolult folyamatban, amelynek végeredményét mu­tatja a már említett néhány szám. Az igazgató külön ki­emelte, hogy rendkívül feszí­tett „energiahelyzetben” kel­lett termelni. Ezzel kapcsolatbah rögtön egy adatot is közölt, éppen a tartalékok további föltárásá­nak igényével. Elmondta ugyanis, hogy a felhasznált energia mintegy 40 százaléka nem a termelésre fordítódott. Így tehát van még mjt meg­takarítani. S ezzel tulajdon­képpen máris azokat a ténye­zőket emlegette, amelyeknek okszerű változtatásával az eredmények javíthatók. A leg­fontosabb feladat a minőség megtartása, javítása. Ebben elengedhetetlen az ellenőrzés szerepének növelése. De szorosan idetartozik a (10). A később bekapcsolódó Nk. Kgy. Kinizsi II. ellen a Kiskunfélegyházi Tsz SK nem vallalta az utazást, és így mindkét egymás elleni talál­kozó 2—2 pontját 2-0-ial a körösiek kapták. A Nk. Kgy. Kinizsi I. csapa­ta (Tóth Dénes, Pusztai Péter, Vécsei Attila, Szendi Attila, Kesztyűs György, Csengődi Olivér, Cseri Zsolt, Cseri Gá­bor, Patonai Antal, Urbán Ti­bor, Fodor Ferenc, Fajka Lász­ló, Lajtár István, Zsuzsandor Gyula. Szarka Zsolt) veretle­nül megnyerte az 1986—87. évi Bács-Kiskun megyei egyesületi úttörő fiú kosárlabda-bajnok­ságot az Északi csoportban. Edző: Mocsai László. Február 21-én, szombaton 16.30 órakor lesz a Petőfi-tor- nacsarnokban a Nk. Kgy. Ki­nizsi—Pécsi Vasutas, NB I-es férfi kosárlabda-mérkőzés. Nagy szükség lesz a lelkes buz­dításra, mert ekkor dől el, hogy kedvező vagy kedvezőt­len helyzetben folytathatják a rájátszást a körösiek a máso­dik szakaszban, a kieisés elke­rüléséért. Reméljük, a közön­ség ezúttal még az eddiginél is jobban segíti majd a he­lyieket ! A DIÁKSPORTRÓL Budapesten megyei diák­sportaktívát tartottak. Pest megyében 144 DSK és DSE alakult. A diáksportkörök kö­zött van Nagykőrös mindhá­rom közép-, valamint két ál­talános iskolája is. Az értekez­leten több hozzászólás is el­hangzott. Közöttük az új kö­rösi városkörzeti DSB-vezető, Deák György hasznosítható gyakorlati javaslatokat tett. CSÜTÖRTÖKÖN Kosárlabda. Kecskemét: KSC II.—Nk. Kgy. Kinizsi II., út­törő fiú megyei bajnoki mér­kőzés. Labdarúgás. Ifjúsági-sport­telep, 15.30: Nk. Kgy. Kinizsi —Ceglédi Vasutas, előkészü­leti mérkőzés. nunkaerő-gazdálkodás, a mun­kafegyelem kérdése is. A kész­letgazdálkodásban. ahol csak lehetséges, az eddiginél ki­sebb szintet kell tartani majd, és további lehetőség van pél­dául abban is, hogy a gyártás közben keletkező hulladéko­kat szétválogatva a legjobb árat kínáló cégnek kell elad­ni. Ezekkel tulajdonképpen a költségeket még tovább le­het csökkenteni. A hozzászólások sorát Gi- mes Tibor nyitotta meg. A vállalati pártbizottság titká­ra a testület elismerő vélemé­nyét tolmácsolta, egyúttal hangsúlyozta: 1987-ben még inkább teljesítményarányosan fizessenek béreket. Dr. Kon- rád Zoltán, a nyugdíjba vo­nult termeltetési főosztály- vezető néhány más vállalat eredményéhez hasonlította a gyárét. Debrecenben 150, Kecs­keméten 57 millió forint nye­reséget értek el, nyilvánva­lóan ezek mellett különösen tiszteletre méltó a nagykörö­siek munkája. Belánszki Jó- zsefné a bizalmitestületi vi­táról számolt be. A szakszer­vezeti tisztségviselő elmondta, hogy mind a tizenöt hozzászó­ló szót ejtett mind a bérezés­ről, mind az eredmények for­rásáról. Tóth János stratégiai kér­désben foglalt állást. Azt ja­vasolta, hogy egy-egy üzem­ben a lehetőségekhez képest tovább tisztítsák a profilt. így egy-egy árucikket, befőttet vagy dzsemet termelékenyeb­ben, tehát kisebb költséggel lehetne előállítani. Lényegé­ben ehhez szólt hozzá Hegedűs Balázsné is, aki a munka még jobb megszervezését kérte. Bélteki Lajos a raktári dol­gozók tevékenységéről szólt. Dr. Kocsis János a társadal­mi tulajdon védelmét hozta szóba, rámutatva: ebben is rejlenek kihasználható tarta­lékok. Dr. Ábrahám Tibor elem­zése szerint az úgynevezett hozzáadott-értékadó végered­ményben egyfajta . fékként funkcionál. Es ezt csak ke­mény közgazdasági munkával lehet valamelyest kivédeni. Örömmel szólt viszont róla, hogy a gyárban gyakorlatilag minden területen bevezetik a mozgóbért. Ez nemcsak a ve­zetőkkel, de minden munkás­sal érzékelteti s kézzelfogha­tóvá teszi, hogy rajtuk is mú­lik az eredmény. A műszaki igazgató nagy hangsúllyal szólt a munkafegyelemről is. Rámutatott: nem elegendő a formális elemeket — a pontos munkakezdést, a kilépők enge­délyezését stb. — megköve­telni. A minőségi jegyekre is figyelni kell, ugyanis a mun­kahelyen való megjelenés az igazi tevékenységnek még csak szükséges, de nem elégséges feltétele. Görbe Ferenc igazgató a fej­lesztésekről, a beruházásokról is számot adott. Elmondta, hogy a dzsemgyártó vonal mintegy két év alatt megtérül, így tehát létesítése indokolt. A Nagykőrösi Konzervgyár vállalati tanácsa ezek után el­fogadta a zárszámadás adatait, s döntött bérkérdésekben is. B. O. fclozi, színház A nagyteremben Három férfi, egy mózesko­sár. Színes, szinkronizált fran­cia filmvigjáték. Előadás 3 és 7 órakor. A stúdióteremben Gyertek el a névnapomra. Színes magyar film, fél 6-kor. ★ A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, , dél­után 3 órakor: A velencei kal­már. Jászai Mari bérlet. A Kamaraszínházban este 7 órakor: A vágy villamosa. Makláry Zoltán bérlet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: Csár­dáskirálynő. Tanácstagi beszámoló Farkas József, az 50-es vá­lasztókerület tanácstagja feb­ruár 20-án péntek délután 4 órakor a CÁT hangácsi iro­dájában tartja tanácstagi be­számolóját. Státusban a számítógép Ú j alkalmazottnak készítik az irodát a megyei ta­nácsok épületeiben, de az sem ritkaság ma már, hogy városi vagy községi tanácsok egy-egy ajtaján ta­lálkozunk a legújabb felirattal: számítógépterem. Kü­lönös rangot kapott napjainkban minden területen, s így a közigazgatásban is a számítógép. Érthető és logi­kus ez, hiszen az ésszerűsítés, a hatékonyabb munka előkészítése és elősegítése része minden állami és poli­tikai programnak. Hosszú éveken át, bár mindenki előtt nyilvánvaló volt a számítógépek haszna, hasznossága, átléphetetlen akadályként jelentkezett az eszközök, azaz a megfelelő minőségű és teljesítményű számítógépek hiánya, illetve azok magas ára. Ügy tűnik, ez az akadály elhárult már, hiszen a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a pénzügyi kormányzat s a tudoiriányos kutatóintézetek segítségé­vel és támogatásával megteremtette a számítógépek ta­nácsi alkalmazásának tudományos és anyagi alapjait. A lehetőség tehát adott. Alapkérdés azonban, hogy tanácsaink tudnak-e élni ezzel a lehetőséggel. Mert ma­ga a számítógép — kevés. Szükség van olyan szakem­berekre is, akik e gépeket alkalmazni tudják és akar­ják. Az előbb számitógépes programról szóltunk, s a program itt komplexen értendő. Vagyis beletartozik az egységes géprendszeren túl az egységes alkalmazás, a megfelelő szakemberek képzése is. Az Államigazgatási Főiskolán már évek óta fakultatív tárgyként szerepel az oktatásban a számítógépek és azok tanácsi alkalmazásá­nak ismertetése. A tavaly szeptemberben indult tanév­ben e tárgyat már kötelezővé tették. Okkal, hiszen egy­re inkább szükségszerűvé válik, hogy minden ügyekkel és ügyfelekkel foglalkozó tanácsi dolgozó, ha nem is szakembere, de jó ismerője s kezelője legyen a számí­tógépnek. Sokakban természetesen felmerül a kérdés: hogyan lehet. jehet-e gépesíteni a tanácsi munkát; nem degra­dálja-e az állampolgári ügyek intézését a gép? Egyér­telmű a válasz: a számítógépek alkalmazásának éppen legfontosabb indítéka, haszna az, hogy egyszerűsíti a nyilvántartást, tehermentesíti az előadókat, az ügyfe­lekkel foglalkozókat, csökkenti a papírmunkát, a taná­csokon a’aposabban tudnak foglalkozni az adott tele­pülés lakóinak gondjaival, ügyeivel. Immár évek óta érvényben van egy rendelkezés — e rendelkezést egyébként a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke az év elején megerősítette —, amely szerint az állampolgároktól csak olyan adatokat szabad a tanácson megkérni, amelyekkel a tanács nem rendel­kezik. Nem nagyon tartották be eddig e rendelkezést, s nem is nagyon marasztalhatjuk el ezért a tanácsi dolgo­zókat, hiszen sokszor az ügyintézést gyorsította, ha azt a bizonyos adatot .vagy iratot nem az irattárban keres­tették, keresték ki, hanem az ügyfél maga hozta azok másolatát vagy eredetijét az előadóhoz. Csakhogy az ilyen gyorsítások mindig újabb adminisztrációs felada­tokat hoztak, i ezzel együtt növekedett a nyilvántarta­ni, irattározni való anyag. Egyes településeken talán még csak álmodozásnak tűnik, máshol már a megvalósítás közelében jár az olyanfajta ügyintézés, ahol elegendő az ügyfél nevének és személyi számának gépbe táplálása, s ezután a szá­mítógép egy gomb benyomása után már gépeli is a kért adatokat, s az ügyfél minden ügyének aktáját. Nyilván­való, hogy ez után már valóban az érdemi tárgyalás, megbeszélés következhet. Persze, amíg idáig eljutnak a tanácsok — a szán­dékon és szaktudáson túl —. időre is szükség van. A tanácsi munkában új előadóként, új státussal je­lentkezik a számítógép A munkát egyszerűsítő, a dol­gozókat tehermentesítő „okos" gép azonban az első időkben több feladatot ad az eddigieknél. Több felada­tot a tanácsi dolgozóknak s többet az állampolgárok­nak. De megéri. Nem a gépek miatt, hanem a magunk érdekében. S. Boda András Tanyáról jön a finom tej A tejüzem József Attila utcára nyíló átvevőhelyiségében reg­gel 1 és 8 óra között van a csúesíorgalom. Ekkor veszik át a háztájiból érkező szállítmányokat. Ki lovas kocsin, ki kerék­páron hozza a finom teje* a messzi tanyavilágból. Bodies Jó- zsefné három tehenet tej, és a Lencsés-Világos dűlőből kariká- zik idáig, bár mostanában a rossz utakon inkább járművét tolva, gyalogosan vág neki a kilométereknek. Képünkön Bo- dicsnét Váradi Zoltánné átvevő társaságában látjuk; éppen mintát vesz a minősítéshez a termetes alumíniumkannák tar­talmából. (Varga Irén felvétele) Magyar Andrea Sporthírek Helyosztó mérkőzések előtt s. z. [SSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap;

Next

/
Oldalképek
Tartalom