Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-18 / 41. szám
Tűzoltébál - kora reggelig Jó! őrizték a piros kakast NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1981. FEBRUAR 19., CSÜTÖRTÖK Újra kimagasló eredmény a konzervgyárban Bevezetik a mozgóbérrendszert Megtartották a Nagykőrösi Konzervgyár zárszámadását is. Az eredmények minden várakozást felülmúltak. A vállalat nyeresége 326 millió 175 ezer forint. Ez az 1982-esnek több mint kétszerese és a tavalyinál is 86 millió forinttal több. A fenti eredmény eléréséhez 130 ezer tonna árut termeltek, s ebből szocialista exportra 12 ezer, tőkés kivitelre 16 ezer, belföldi értékesítésre 43 ezer tonna jutott. A vállalat teljes árbevétele közel 3,6 milliárd forintra rúg. A nagykőrösi önkéntes tűzoltó-egyesület tagjai a minap ünnepélyes közgyűlésen találkoztak, hogy áttekintsék, értékeljék a kollektíva elmúlt évben végzett tevékenységét. A jeles eseményen, mint minden hasonló alkalommal, részt vettek a város társadalmi, gazdasági vezetői is, többek között Görbe Ferenc országgyűlési képviselő, Tóth Dénes tanácselnök-helyettes, a megyei tűzoitóparancsnokságot pedig Csurja János főhadnagy képviselte. Kalo József, az egyesület elnöke beszámolója nyomán tekintsük át most mi a szóban forgó időszakot, milyen változások történtek tűzoltóink szolgálati és munkakörülményeit illetően. A városi tanács által közel 2 millió forintért vásárolt új IFA fecskendőkocsi, s hozzá a negyedik személy, a gépjárműfecskendővezető munkába állítása jelentős elobbrelépést eredményezett a személyi, tárgyi feltételek vonatkozásában. Mozgalmas év - sajnos Sajnos a tavalyi év is eléggé mozgalmasan telt el tűz- oltóéknál. Már az adatok is ijesztőek, az úgynevezett vonuló- és mentőmunkába 61 alkalommal kapcsolódtak be, 215 személy összesen közel 300 órát töltött el a különböző akciók végrehajtásánál, elsősorban tűzeseteknél, ahová 56 esetben riasztották őket. Ezenkívül a ceglédi állami tűzoltóegységgel közösen végrehajtott gyakorlatok is tetézték a körösi önkéntesek amúgy is tetemes igénybevételét. Úttörők és gárdisták Alkalom volt most név szerint is szólni azokról, akik legtöbbet tették a város és környéke biztonságáért. Páíu- czi Miklós, Kiss Dénes, Csonkás Ferenc, Andó István, Borii György, Hegedűs Balázs, Száraz Ferenc konzervgyári dolgozókat sok év óta a legaktívabb tűzoltókként tartják számon az egyesületben. Sokat dolgoztak a területfe- lelösök is, akik mintegy 4 ezer lakást ellenőriztek tűzrendészet! szempontból, és élőszavas propagandával, tanácsokkal segítették a lakosságot otthonaik biztonsága érdekében. Számos alkalommal tartottak ügyeletet rendezvényeken, a szemes termények betakarítása idején rendszeres tűzvédelmi ellenőrzéseket hajtottak végre. Az állandó ügyeleti szolgálat alkalmával hétvégeken 12 órákat teljesített 294 személy, hétköznap pedig 8 órában 18 tűzoltó őrködött megosztva a lakóh.ely biztonságán. A múlt évben Is megrendezték a különböző fokozatú önkéntes és vállalati, valamint az úttörő és ifjúgárdista tűzoltók versenyét, ahol a körösi tűzoltók szép eredményeket értek el. A Toldi iskolában Farkas János, az egyesület titkára végzi az ifjúgárdista tűzoltók kiképzését. A versenyek lebonyolításában kiemelkedő munkát végzett tavaly is Farkas József tűzoltó százados, ÖTE-parancsnok. Itt mondjuk el azt is, hogy a múlt évben a városi tanács vb is megtárgyalta a körzet tűzvédelmi helyzetéről szóló jelentést, jónak ítélték az önkéntes tűzoltók munkáját, s e fórumon is köszönetét mondtak a fáradhatatlan embereknek, bázisüzemeknek. Dicséret, jutalom A beszámolót követően Tö- rőcsik Pál főhadnagy, városi tűzoltóparancsnok adott tájékoztatást a hatósági munkáról, valamint az elkövetkező hónapok főbb feladatairól, majd pedig az egyesületi tagok, többek között Rédai Lóránt, Harkai Ferenc, Bődi György, Győri Antal és Farkas József mondták el véleményüket a riasztások jobb megszervezésével kapcsolatosan, valamint egyéb, a szolgálatokat érintő problémákra kértek orvoslást. Szót kértek a város vezetésének jelen le;vő képviselői is, akik újfent kö- szönetüket fejezték ki az egyesület tagjainak eredményes munkájukért. Végül a legaktívabb munkatársakat szólították a pulpitushoz, többeket közülük előléptettek, illetve szolgálati érem kitüntetésben, dicséretben és jutalomban részesítettek. A közgyűlés régi, szokás szerint közös vacsorával, reggelig tartó zenés, táncos mulatsággal folytatódott kora reggelig. A zord téli időjárás miatt januárban elhalasztott kettős NB I-es férfi bajnoki kosárlabda-mérkőzést hét közben, Idegenben játszották le a körösiek. Alba Regia Építők (Székes- fehérvár)—Nk. Kgy. Kinizsi 115-90 (55-34). Nk. . Bútor (15), dr. Salgó (18), Karagits (17), Simon S. (4), Szirmai (10); csere: Horváth (9), Zágráb (3), Kovács (14). Az első játékrész elején a vendéglátóknak minden sikerült, a konzerve- seknek nem — és a hatodik percoen már 14-1 volt az állás. Ez sokkolta a Kinizsit, de azért 9 pontosra csökkent a hátrány. A körösiek görcsös akarassal, de sok hihával és idegeskedve játszottak, amit a joboan játszó ellenfél kihasznált. Az egész bajnokságban egy mérkőzésén most kapta a legtöbb kosarat a Kinizsi. Most már az utolsó hat helyezett helyosztó mérkőzéseire kell koncentrálni, mert azok döntik el a bennmaradást és a kiesést. A 18—20. helyezettek búcsúznak az első osztálytól. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—AR Építők ifi 104-89 (49-44). Nk.: Horváth (8), Módra (36), Haragíts (17), Pásztor (28), Simon S. (11); csere: Szőke (4), Simon I., Reggel, Tóth, Fruttus. Hullámzó mérkőzésen, körösi szemszögből 20-8 és 28-39 is volt az állás. Amikor Haragítsák a pályán voltak, biztosan szerezték meg és tartották vezetésüket a kinizsis fiatalok. Módra dobóteljesítménye döntőnek bizonyult. A gimnáziumi labdajátékteremben hét közben kétszer játszottak Bács-Kiskun megyei úttörő fiú bajnoki mérkőzést. Nk. Kgy. Kinizsi I.—Nk. Kgy. Kinizsi II. 51-21 (26-12); biztosan győzött az első csapat; legjobb dobók: Pusztai (14) és Fodor (12), illetve Méhes; (8). Nk. Kgy. Kinizsi I.— Nk. Kgy. Kinizsi II. 72-22 (46-4); a régebbi gárda most is jobb volt; ld.: Zsuzsandor (14) és Cseri (10), ill. Méhesi A vállalati tanács legutóbbi ülésén Görbe Ferenc igazgató az adatokhoz részletes indoklást fűzött, de hát erre tulajdonképpen nem is lett volna szükség, hiszen a tanács tagjai nap mint nap részt vettek abban a bonyolult folyamatban, amelynek végeredményét mutatja a már említett néhány szám. Az igazgató külön kiemelte, hogy rendkívül feszített „energiahelyzetben” kellett termelni. Ezzel kapcsolatbah rögtön egy adatot is közölt, éppen a tartalékok további föltárásának igényével. Elmondta ugyanis, hogy a felhasznált energia mintegy 40 százaléka nem a termelésre fordítódott. Így tehát van még mjt megtakarítani. S ezzel tulajdonképpen máris azokat a tényezőket emlegette, amelyeknek okszerű változtatásával az eredmények javíthatók. A legfontosabb feladat a minőség megtartása, javítása. Ebben elengedhetetlen az ellenőrzés szerepének növelése. De szorosan idetartozik a (10). A később bekapcsolódó Nk. Kgy. Kinizsi II. ellen a Kiskunfélegyházi Tsz SK nem vallalta az utazást, és így mindkét egymás elleni találkozó 2—2 pontját 2-0-ial a körösiek kapták. A Nk. Kgy. Kinizsi I. csapata (Tóth Dénes, Pusztai Péter, Vécsei Attila, Szendi Attila, Kesztyűs György, Csengődi Olivér, Cseri Zsolt, Cseri Gábor, Patonai Antal, Urbán Tibor, Fodor Ferenc, Fajka László, Lajtár István, Zsuzsandor Gyula. Szarka Zsolt) veretlenül megnyerte az 1986—87. évi Bács-Kiskun megyei egyesületi úttörő fiú kosárlabda-bajnokságot az Északi csoportban. Edző: Mocsai László. Február 21-én, szombaton 16.30 órakor lesz a Petőfi-tor- nacsarnokban a Nk. Kgy. Kinizsi—Pécsi Vasutas, NB I-es férfi kosárlabda-mérkőzés. Nagy szükség lesz a lelkes buzdításra, mert ekkor dől el, hogy kedvező vagy kedvezőtlen helyzetben folytathatják a rájátszást a körösiek a második szakaszban, a kieisés elkerüléséért. Reméljük, a közönség ezúttal még az eddiginél is jobban segíti majd a helyieket ! A DIÁKSPORTRÓL Budapesten megyei diáksportaktívát tartottak. Pest megyében 144 DSK és DSE alakult. A diáksportkörök között van Nagykőrös mindhárom közép-, valamint két általános iskolája is. Az értekezleten több hozzászólás is elhangzott. Közöttük az új körösi városkörzeti DSB-vezető, Deák György hasznosítható gyakorlati javaslatokat tett. CSÜTÖRTÖKÖN Kosárlabda. Kecskemét: KSC II.—Nk. Kgy. Kinizsi II., úttörő fiú megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Ifjúsági-sporttelep, 15.30: Nk. Kgy. Kinizsi —Ceglédi Vasutas, előkészületi mérkőzés. nunkaerő-gazdálkodás, a munkafegyelem kérdése is. A készletgazdálkodásban. ahol csak lehetséges, az eddiginél kisebb szintet kell tartani majd, és további lehetőség van például abban is, hogy a gyártás közben keletkező hulladékokat szétválogatva a legjobb árat kínáló cégnek kell eladni. Ezekkel tulajdonképpen a költségeket még tovább lehet csökkenteni. A hozzászólások sorát Gi- mes Tibor nyitotta meg. A vállalati pártbizottság titkára a testület elismerő véleményét tolmácsolta, egyúttal hangsúlyozta: 1987-ben még inkább teljesítményarányosan fizessenek béreket. Dr. Kon- rád Zoltán, a nyugdíjba vonult termeltetési főosztály- vezető néhány más vállalat eredményéhez hasonlította a gyárét. Debrecenben 150, Kecskeméten 57 millió forint nyereséget értek el, nyilvánvalóan ezek mellett különösen tiszteletre méltó a nagykörösiek munkája. Belánszki Jó- zsefné a bizalmitestületi vitáról számolt be. A szakszervezeti tisztségviselő elmondta, hogy mind a tizenöt hozzászóló szót ejtett mind a bérezésről, mind az eredmények forrásáról. Tóth János stratégiai kérdésben foglalt állást. Azt javasolta, hogy egy-egy üzemben a lehetőségekhez képest tovább tisztítsák a profilt. így egy-egy árucikket, befőttet vagy dzsemet termelékenyebben, tehát kisebb költséggel lehetne előállítani. Lényegében ehhez szólt hozzá Hegedűs Balázsné is, aki a munka még jobb megszervezését kérte. Bélteki Lajos a raktári dolgozók tevékenységéről szólt. Dr. Kocsis János a társadalmi tulajdon védelmét hozta szóba, rámutatva: ebben is rejlenek kihasználható tartalékok. Dr. Ábrahám Tibor elemzése szerint az úgynevezett hozzáadott-értékadó végeredményben egyfajta . fékként funkcionál. Es ezt csak kemény közgazdasági munkával lehet valamelyest kivédeni. Örömmel szólt viszont róla, hogy a gyárban gyakorlatilag minden területen bevezetik a mozgóbért. Ez nemcsak a vezetőkkel, de minden munkással érzékelteti s kézzelfoghatóvá teszi, hogy rajtuk is múlik az eredmény. A műszaki igazgató nagy hangsúllyal szólt a munkafegyelemről is. Rámutatott: nem elegendő a formális elemeket — a pontos munkakezdést, a kilépők engedélyezését stb. — megkövetelni. A minőségi jegyekre is figyelni kell, ugyanis a munkahelyen való megjelenés az igazi tevékenységnek még csak szükséges, de nem elégséges feltétele. Görbe Ferenc igazgató a fejlesztésekről, a beruházásokról is számot adott. Elmondta, hogy a dzsemgyártó vonal mintegy két év alatt megtérül, így tehát létesítése indokolt. A Nagykőrösi Konzervgyár vállalati tanácsa ezek után elfogadta a zárszámadás adatait, s döntött bérkérdésekben is. B. O. fclozi, színház A nagyteremben Három férfi, egy mózeskosár. Színes, szinkronizált francia filmvigjáték. Előadás 3 és 7 órakor. A stúdióteremben Gyertek el a névnapomra. Színes magyar film, fél 6-kor. ★ A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, , délután 3 órakor: A velencei kalmár. Jászai Mari bérlet. A Kamaraszínházban este 7 órakor: A vágy villamosa. Makláry Zoltán bérlet. A szolnoki Szigligeti Színházban este 7 órakor: Csárdáskirálynő. Tanácstagi beszámoló Farkas József, az 50-es választókerület tanácstagja február 20-án péntek délután 4 órakor a CÁT hangácsi irodájában tartja tanácstagi beszámolóját. Státusban a számítógép Ú j alkalmazottnak készítik az irodát a megyei tanácsok épületeiben, de az sem ritkaság ma már, hogy városi vagy községi tanácsok egy-egy ajtaján találkozunk a legújabb felirattal: számítógépterem. Különös rangot kapott napjainkban minden területen, s így a közigazgatásban is a számítógép. Érthető és logikus ez, hiszen az ésszerűsítés, a hatékonyabb munka előkészítése és elősegítése része minden állami és politikai programnak. Hosszú éveken át, bár mindenki előtt nyilvánvaló volt a számítógépek haszna, hasznossága, átléphetetlen akadályként jelentkezett az eszközök, azaz a megfelelő minőségű és teljesítményű számítógépek hiánya, illetve azok magas ára. Ügy tűnik, ez az akadály elhárult már, hiszen a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a pénzügyi kormányzat s a tudoiriányos kutatóintézetek segítségével és támogatásával megteremtette a számítógépek tanácsi alkalmazásának tudományos és anyagi alapjait. A lehetőség tehát adott. Alapkérdés azonban, hogy tanácsaink tudnak-e élni ezzel a lehetőséggel. Mert maga a számítógép — kevés. Szükség van olyan szakemberekre is, akik e gépeket alkalmazni tudják és akarják. Az előbb számitógépes programról szóltunk, s a program itt komplexen értendő. Vagyis beletartozik az egységes géprendszeren túl az egységes alkalmazás, a megfelelő szakemberek képzése is. Az Államigazgatási Főiskolán már évek óta fakultatív tárgyként szerepel az oktatásban a számítógépek és azok tanácsi alkalmazásának ismertetése. A tavaly szeptemberben indult tanévben e tárgyat már kötelezővé tették. Okkal, hiszen egyre inkább szükségszerűvé válik, hogy minden ügyekkel és ügyfelekkel foglalkozó tanácsi dolgozó, ha nem is szakembere, de jó ismerője s kezelője legyen a számítógépnek. Sokakban természetesen felmerül a kérdés: hogyan lehet. jehet-e gépesíteni a tanácsi munkát; nem degradálja-e az állampolgári ügyek intézését a gép? Egyértelmű a válasz: a számítógépek alkalmazásának éppen legfontosabb indítéka, haszna az, hogy egyszerűsíti a nyilvántartást, tehermentesíti az előadókat, az ügyfelekkel foglalkozókat, csökkenti a papírmunkát, a tanácsokon a’aposabban tudnak foglalkozni az adott település lakóinak gondjaival, ügyeivel. Immár évek óta érvényben van egy rendelkezés — e rendelkezést egyébként a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke az év elején megerősítette —, amely szerint az állampolgároktól csak olyan adatokat szabad a tanácson megkérni, amelyekkel a tanács nem rendelkezik. Nem nagyon tartották be eddig e rendelkezést, s nem is nagyon marasztalhatjuk el ezért a tanácsi dolgozókat, hiszen sokszor az ügyintézést gyorsította, ha azt a bizonyos adatot .vagy iratot nem az irattárban kerestették, keresték ki, hanem az ügyfél maga hozta azok másolatát vagy eredetijét az előadóhoz. Csakhogy az ilyen gyorsítások mindig újabb adminisztrációs feladatokat hoztak, i ezzel együtt növekedett a nyilvántartani, irattározni való anyag. Egyes településeken talán még csak álmodozásnak tűnik, máshol már a megvalósítás közelében jár az olyanfajta ügyintézés, ahol elegendő az ügyfél nevének és személyi számának gépbe táplálása, s ezután a számítógép egy gomb benyomása után már gépeli is a kért adatokat, s az ügyfél minden ügyének aktáját. Nyilvánvaló, hogy ez után már valóban az érdemi tárgyalás, megbeszélés következhet. Persze, amíg idáig eljutnak a tanácsok — a szándékon és szaktudáson túl —. időre is szükség van. A tanácsi munkában új előadóként, új státussal jelentkezik a számítógép A munkát egyszerűsítő, a dolgozókat tehermentesítő „okos" gép azonban az első időkben több feladatot ad az eddigieknél. Több feladatot a tanácsi dolgozóknak s többet az állampolgároknak. De megéri. Nem a gépek miatt, hanem a magunk érdekében. S. Boda András Tanyáról jön a finom tej A tejüzem József Attila utcára nyíló átvevőhelyiségében reggel 1 és 8 óra között van a csúesíorgalom. Ekkor veszik át a háztájiból érkező szállítmányokat. Ki lovas kocsin, ki kerékpáron hozza a finom teje* a messzi tanyavilágból. Bodies Jó- zsefné három tehenet tej, és a Lencsés-Világos dűlőből kariká- zik idáig, bár mostanában a rossz utakon inkább járművét tolva, gyalogosan vág neki a kilométereknek. Képünkön Bo- dicsnét Váradi Zoltánné átvevő társaságában látjuk; éppen mintát vesz a minősítéshez a termetes alumíniumkannák tartalmából. (Varga Irén felvétele) Magyar Andrea Sporthírek Helyosztó mérkőzések előtt s. z. [SSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap;