Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-18 / 41. szám
Kiemelt kategóriában Többet jártunk moziba Zoltainé Menyhárt Erzsébet, a váci Kultúr filmszínház üzemvezetője ' elégeüett az 1986-os statisztikával. A most összesített adatok igazolása szerint az elmúlt évben növekedett a moziba járók szama. Ez a változatos műsorpolitikának, a jól szervezett ifjúsági előadásoknak és a kor-«, szerű vetítési módnak köszönhető. , A Lenin úti moziban januártól decemberi 1144 előadást tartottak, a nézők száma megközelítette a 156 ezret. EDöoi 198 volt az ifjúsági filmvetítés, 25 ezer fiatal nézővel. A városi könyvtár mögötti kertmoziban a kedvező nyári időjárás három hónap alatt 1Ü9 előadást tett lehetővé: 15 ezer néző látja a szabad téren vetített filmeket. A Kultúr filmszínház irányítja a~ keskenyfilmes, körzeti előadásokat a Ságvári Klubban, Vámosmikolán, Sződön, s másutt. Ezeken a helyeken 904 alkalommal sötétült el a né zőtér, 68 ezren váltottak jegyet a bemutatott filmekhez. Közel negyedmillió eladott jegy a tervezett mennyiség 104 szá zaléka. Bizonyíték arra, hogy nincsen moziválság, csak — gyenge filmek vannak. Nagy siker volt nálunk is a Kék villám, a Balekok, a Poseidon katasztrófa, a Hamupipőke. Január elsejétől a Kultúr filmszínházat a kiemelt kategóriájú vidéki mozik közé sorolták. Igaz. hogy ez mintegy 15 százalékos helyárerfielést jelent, viszont nagyon sok sikerfilmet bemutatnak majd Budapesttel egy időben, sőt a fővárosi premiert megelőzve is. folytatják az archív filmek vetítését, a filmmúzeumi sorozatokat. A nyár derekán a váciak is láthatják az Elfújta a szél című. kétrészes amerikai sikerfilmet. P. R. Erdő keltette emlékek Már több mint fél évszázada, amikor az erdők nagyobb része földbirtokosok, hitbizo- mányok, vagy az egyházak kezében volt, az élőfakészletet lábon vásárolták fel a céhek és magánkereskedők. Több esetben a fiatal tölgyesekre is sor került, mivel az ipari és tűzifa mellett cser- zőkeregre is szükség volt, melyért a kereskedő jobb árat tudott fizetni a birtokosnak. Ezek az erdők leromlottak, sarjadó üzemmódban kezelték, és amikor alkalmasak lettek a termelésre, ismét sorra vették. Ezek az állományok a felszabadulás után a rontott állományok kataszterébe ke rült.ek, átalakításuk folyama' tossága végett. X&T Somkuti János bácsinak, az erdészet' volt nyugdíjasának szavait idézem: „Volt Kemencén egy Dobó nevű fakeres- kedő, ki a Prímás és Huszár födbirtokos erdejében lábon vásárolta meg a fát és saját maga termeltette ki. Az egyik esetben a faállomány igen nehéz, rossz terepen volt, a pe- rőcsényi köpügödrökben. Kitermelték a fát, összerakták, azonban a szaggatott terep végett leközelíteni nem tudták. Ezért több száz köbméter ösz- szerakott tűzifát Jelgyújtatott, amely elégett, és a biztosító fizette a kárt. Igenám, de ezzel kiégett az újulat is, mert a tűz az egész területre kiterjedt.” A tölgyek hatalmas égett tuskói még ma is emlékeztetnek a régi szép erdő képére. A régi állomány helyén pedig az akkori erdőművelés hiányosságai miatt, gyenge, rossz állomány keletkezett. János bácsi így emlékezett tovább: „Amikor az erdő égett, Dobó fakereskedő a lakásán mulatott barátaival. Itták a konyakot, a pezsgőt, húzta a cigány. Engem pedig magához szólított és megparancsolta, hogy hívjam be a parádésko- csi-st is, és hozzak egy hasas nagyfürészt. Mivel alkalmazottja voltam, így engedelmeskednem kellett. Mindkettőnket megkínált konyakkal. Ekkor a zenészeket felküldte az udvarán levő szederfára. prímást a fa hegyére, kontrást a közepére, a bőgőst az alsó ágra, a cimbalmost pedig a fa alá ültette és eljátszatta velük. hogy „Kecskebéka Jelmászott a fűzfára”. Szólt a zene, ment a nóta, és égett az erdő, melyen jól mulatott. Egyszer odaszólított bennünket a fűrésszel, és megparancsolta, hogy a fát fűrészeljük ki. A zenészek rémületbe esve menekülni akartak, de Dobó pisztollyal a fa alá állt, és azt mondta: hogy ha valamelyik lejön, agyonlövi. A fa dőlni kezdett, a zenészek szétszóródtak, hegedűk összetörtek, az erdő pedig égett tovább. A biztosító pedig fizette a kárt. Hát így volt ez kérem!” fejezte be' emlékezését a nyolcvanéves János bácsi. W Somkuti János azért harcolt 1918-ban ellenük, mert meggyűlölte viselkedésüket. János bácsi nyugdíjas lett (s noha kisgyermek korától dolgozott, mégsem tudta kimutatni munkaviszonyának zömét, mert a felszabadulás előtt nem volt bejelentve sehová), de társadalmunk lehetővé tette, hogy ennek ellenére, megfelelő nyugdíjat élvezhessen. Már túlhaladta a nyolcvanat, még mindig dolgozott; Önkéntes rendőr volt , s erre mindég büszke volt az öreg veterán. Csömör Nándor Vácról a lapokban A Vasárnapi Hírek megemlékezett a 90 esztendeje született Tihanyi Ernő íróról és költőről, a munkásmozgalom régi harcosáról, aki 1947-től nyugdíjazásáig a váci Vak Bottyán Múzeum vezetője volt. A Népszava hírül adta, hogy a közelmúltban különleges rendeltetésű jármű kezdte meg szolgálatát a Vác környéki településeken : a szakorvosi szolgálatot segítő mozgó rendelő. Az tJ.j Tükör bírálatot közölt Fábry Péter fényképkiállításáról, arra keresve választ, hogy egy kiváló filmes miért rendez vidéken fotótárlatot, mozgóképek készítése helyett? A Magyar Hírlap megemlékezett arról, hogy emléktáblát avattak a váci íegyház falán a forradalmi munkásmozgalom és az antifasiszta ellenállás — e börtönben raboskodó — harcosai emlékére. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 41. SZÄM 1987. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Alkoholt pótol a szörp Húsz év legjobb eredménye Aznap a betonüzem volt soron, beszámolót tartott az igazgató. A Szobi Gyümölcs- feldolgozó Közös Vállalatnál njinden osztályon így szokás mérlegkészítés után. Dr. He- mela Mihályt a 10-kor kezdőét 6 értekezletről már egy óra múlva várták vissza, de a találkozó tovább tartott. Amíg várakoztunk, Hoffer Frigyes általános igazgatóhelyettessel sok mindenről szó esett, de az eredményekről, amit az előző napi igazgatótanács ülésén tárgyaltak, csak rébu- szokban beszélt. „Majd az igazgató, ha itt lesz, ö beszámol róla” — mondta. Amikor végre visszatért, nem sok ideje maradt a következő tanácskozásig. Gyorsan kiderült a „titkolózás” oka, az igazgató elmondta, hogy fennállásuk óta a legjobb évet zárták. Talán ez volt, amit csak ö mondhatott el! — A tavalyi évtől — húsza dik volt a társulás életében — nem várhattunk különö sebben kiugró eredményeket. Ezért alapvető célunk a belföldi értékesítés szinten tartása volt, annak ellenére, hogy az előző két év hazai igénye csökkent. Az exportban láttunk bővebben lehetőségeket, mégpedig a különböző alkoholellenes intézkedések nyomán. Különösen a szovjet vásárlókra gondoltunk, akik jelenleg a legjelentősebb külföldi partnereink. túl kell teljesíteni. Ezért és ehhez alakítottuk ki a nyereségességre közvetlen hatással levő vezetők anyagi érdekeltségi rendszerét. Tempósan Partnerek A tavalyi tervelképzelések összeállításakor úgy döntött az igazgatótanács, a vállalati szándékkal összhangban, hogy a biztonsági tervet Megmozdult a gyár Kétszer ad, ki gyorsan ad A napilapok már hírül adták, hogy olajkályha-robbanás következtében kiégett Csámpai Károly váci lakos otthonának teljes berendezése. A szerencsétlenül járt. családban négy kiskorú gyermek van, a legkisebb gyermek kétéves, a legnagyobb nyolc, az ő ruhaneműik is oda lettek. A városi tanács soron kívül lakást biztosított számukra, majd a munkahely, a Tungsram váci gyárának Vöröskereszt szervezete sietett segítségükre. Akciót hirdettek a dolgozók körében, hogy ruhaneműkkel és egyéb használt tárgyakkal segítsék munkatársukat. Fülöp Zoltánnétól, a gyári Vöröskereszt szervezet titkárától megtudtuk, hogy megmozdult az egész gyár. Olyan sok ruhanemű érkezett be a gyerekek számára, hogy a fölöslegből átadtak a városi Vöröskereszt szervezetnek is. Ez az eset is a társadalmi összefogás szép példája, l^lost többszörösen igaz a mondás: kétszer ad, aki gyorsan ad! Papp László Kiállítással ünnepük Világjáró diákok — Ennek nyomán teljesítették tál a leírt eredmenyter- vet 45 százalékkal. Vajon tartható ez a mennyiség, vagy törvényszerű egyfajta visszaesés? — Ennél is többre vagyunk képesek. Nincs teljesen kihasználva a kapacitásunk. Tavaly szeptemberben például annyi megrendelést kaptunk, ami az erőnknek csak egy- nyolcadát igényelte. Ha elfogadjuk, hogy nem lesz több, akkor úgy kell beosztanunk az erőnket, hogy mindenkinek maradjon év vegéig munkája. De ha mégis befut egy új rendelés? Akkor- nem érjük utol magunkat. Dolgozhatunk 2— 8—4 . soron is. Melyik tempót válasz- szűk? Biztosan nem számíthatunk semmire, hazárdírozni kell. Tavaly bejött. Annak ellenére, hogy a szállítás lassúsága miatt forró perceink is voltak, eldugult a záhonyi .határátkelő, nekünk meg itt vesztegelt a sok áru. Végül mégis időben átért minden. — Jelentős bevételük, nyereségük bizonyára fejlesztéseket is megenged. Gondoltak erre az idei terv készítésénél? — Ez az év lesz az utolsó, amelyben a korábban felvett hiteleinket törlesztjük. Ezért 1983-tól nem is nagyon gon- dblhattunk fejlesztésre. Jövőre már arija is sor kerül. A mostani évet arra használjuk, hogy alaposan előkészítsük a leendő beruházásokat. A tu lajdonosokkal ülünk össze, teljes napot szánva az ötleteknek. szabad folyást engedve a legmerészebb elképzelésnek is. Oda kerüljön a pénz, ahol a legkifizetődőbben jön vissza. Egyszersmind figyelembe kell venni a másik lépéseit is. — Talán odáig hatnak majd az így összehangolt beruházások, hogy minél több és olcsóbb gyümölcs szolgáljon alapanyagul? — Föltétlenül, igaz, árcsökkenésre nem számítunk, bár drágulás se várható. Ezzel szemben növekszik a feldolgozás költsége. Mivel az árainkat nem növelhetjük — öt éve változatlanok —. a nyereségesség csökken majd. Az alapanyag minőségének megállapítása sajnos még nagyon szubjektív. Módszert kell kidolgozni a mérhetőségre. Jelenleg a szárazanyag-tartalom szolgál némi támpontul, de a mintavétel miatt, mert nem vizsgálhatunk meg minden kiló gyümölcsöt, tökéletlen marad. többit később tudjuk meg. Tovább növeljük a gyümölcsfelvásárlást, elsősorbán almából. Itt nem az a legfontosabb, hogy minél többet szerezzünk be. hanem, hogy minél több terméket állítsunk elő jobb minőségben. Bérgazdálkodásunk szerint, amely 6 százalék bérszínvonal-növekedést enged, jelentősen emelni fogjuk a vezetők, a szakmunkások és az adminisztratív munkát végzők bérét. Mindezek mellett 22 újabb dolgozót veszünk fel. Dudás Zoltán 2601 Vác Pf 32. Elvitték u oszlopot Reagálva a folyó hó 12-i „Dülöngélő lámpák” című cikkükre, az alábbiakat szeretném közölni: A cikkben idézett tanácsülésen az interpél- lációmban csak egy életveszélyes lámpaoszlopra hívtam fel a figyelmet, a másik három javítása halasztható volt. A helyszínen tartózkodó és válaszoló ÉDÁSZ-képviselő nekem csak azt ígérte, hogy a négy lámpaoszlopot együtt csak a fagy elmúlta után fogja kicserélni. azaz semmilyen „életveszély-elhárítást” nem ígért, sőt válaszában tagadta az életveszélyt. (Ezt az állításomat a tanácsi jegyzőkönyvből lehet ellenőrizni.) Az viszonyt tény, hogy a kocsma előtti — szerintem életveszélyes — osz- lopot 48 óra múltán eltávolította. r Török László tanácstag kiállítás A szobi általános iskolában a nagyközség fejlődését bemutató tárlat nyílt, melynek részeként csaknem félszáz évre visszatekintő plakátkiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők. A kiállítás teljes anyagát — több évtizedes munkával — a helyi pedagógusok gyűjtötték össze. Négy nehéz év Száztizenegy kék szalagon f Múlt pénteken tartották % szokásos szalagavató bál- £ jukat a Váci Közgazdasági £ Szakközépiskola végzős nö- ^ vendékei. Három osztály < száztizenegy tanulója (küz- f tűk hat fiú) fejezi be eb- 2 ben a tanévben középisko- % lai tanulmányait. Már alig ' V ■ ' " í * Kiszolgáltatottak A mezőgazdasági szakközépiskola országjáró diákok körének 10. évi házi jubileuma alkalmából Csuka János igazgató igen tanulságos kiál- ításra invitálja az érdeklődőket. Bemutatják az elmúlt évek kirándulásainak, sítúráinak. hegymászásainak bélés külföldi képanyagát, amely például szolgál ifjúságunknak és a nevelő tanárságnak egyaránt. Az ötvenfőnyi diáksereg Boros Aladár, dr. Draskóczy János. Kaposvári Sándor, Kiss András és a mozgalmas világjárást szerető Mihajlik Iván vezetésével minden évben nyári, őszi és téli táborozásokban vesz részt. Nekik már az Alacsony- vagy a Magas-Tát- ra, a Nagy-Fátra, a Retyezát, a Radnai havasok, Rila vagy Lipany. Rózsahegy vagy a Fekete-tenger nemcsak úticél, hanem élményt, tudást adó, feltárt vagy feltárásra váró világ, ahol otthon érzik magukat. Pedagógia és élmény így találkoznak: követésre méltó példa, amely igazolja elindítóit. R. T. — A hátráltató körülmények ellenére nem hiszem, hogy feladják. Milyen tervet fogadtak el az 1987-es évre? — A belföldi értékesítés területén szinten tartásra törekszünk. Exportnál összesen 5300 tonnával számolunk, ami a tavalyi 80 százaléka. Azért a csökkenés, mert az exportOT kát bonyolító kereskedelmi partnerek nem hajlandók olyan szerződést kötni egész évre, amely a mennyiségen kívül rögzítené a szállítás ütemezését is. Tehát teljes kiszolgáltatottságban maradunk. A jelenlegi 1900 tonnát március végéig kell kiszállítanunk, a érettségi ? gától, mikoris számot kell % adniuk az elmúlt négy ész- $ tendőben végzett munká- % jukról. öröm és megilletődöttség az arcokon: meghívott szülők, barátok, barátnők és vőlegények az iskola bálteremmé átalakított tornatermében. Elérkezett a nap, amikor minden negyedik osztályos tanuló mellére feltűzik a kis kék szalagot, rajta a két szám: 1983—1987. Ebben a két számban minden benne van. Négy év küzdelme, munkája, öröme, bánata. Ezek azonban most mindenképpen az öröm és a jókedv percei. A negyedikesek köszöntője után Rátóti Józsefné, az iskola igazgatója felavatta a szalagot, majd következett ezek feltűzése. A három osztály ezután közös irodalmi műsort adott elő. Hosszú fehér ruhába öltözött lányok keringője nyitotta meg a bált: Azt a bált, amelyen — szakítva a régi hagyományokkal — egy négytagú együttes szolgáltatta a zenét, A lassú tánCzenéíől kezdve a gyors lakodalmas nótákig, minden benne volt a négy fiatal fiú zenei repertoárjában. Szokatlan volt ez a ..sramli" zene, de sikert aratott a fiatalok, körében. Tanárok, tanulók, szülők együtt mulattak ezen az estén. Májusban azonban kivetkeznek az érettségi vizsgák. Remélhetőleg ezek után mind a száztizenegy fiatal örömmel mondhatja el magáról, hogy „éretté” vált. Közülük 2G-an tovább szeretnének tanulni, valamely felsőoktatási intézményünkben. Most már kezdődhet a közvetlen felkészülés mind, az érettségi, mind a felvételi vizsgákra. Nehéz napok jönnek. Széles Tamás Esztehai Tamás osztályfőnök a lányok blúzára tűzi a szalagot Ök nyitották meg a bált (A szerző felvételé ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
