Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-17 / 40. szám
1987. FEBRUAR 17., KEDD Samir látogatása New Yorkban New Yorkban kezdte meg amerikai látogatását hétfőn Samir izraeli miniszterelnök. A kormányfő keddtől Washingtonban folytat tárgyalásokat, szerdán pedig Reagan elnökkel találkozik. Az amerikai tömegtájékoztatási eszközök vasárnap este feltűnő jelentésekben számoltak be arról, hogy az izraeli kormányfő indulása előtt adott nyilatkozatában közölte: Washington „szövetségesi” státust ad az ország számára. A tét az emberiség fennmaradása! HUSEGESKU A Fülöp-szigetek hadseregének mind a 2S0 ezer katonája hétfőn letette a hüségesküt az ország új alkotmányára, amelyet a hónap elején népszavazáson hagytak jóvá. Corazón Aquino államfő a múlt héten a katonák értésére adta, hogy választhatnak a hűségeskü vagy a lemondás között. Az ünnepélyes központi eskütételt a Fiilöp-szigetekí fegyveres erők Manila melletti „Camp Aguinaldo” főhadiszállásán tartották Fidel Ramos vezérkari főnök vezetésével. (Folytatás az 1. oldalról.) nak elveire, az atomfegyverek 2000-ig végrehajtandó felszámolását célzó programra, az atomrobbantások betiltására és más javaslatokra. Mindezek — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov — „a Szovjetuniónak arról az egyértelmű óhajáról és készségéről tanúskodnak, hogy lemondjon atomhatalom- státusáról, az ésszerűen elégséges minimumra csökkentse egyéb fegyverzetét. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió tényleges leszerelésre, egyszersmind pedig a legszigorúbb — egyebek között nemzetközi — ellenőrzési és fel ügyelei rendszerre törekszik. A reykjavíki találkozó eredményeiről szólva az SZKP KB főtitkára azt mondotta, hogy a találkozó „nem kudarc, hanem áttörés” volt. Hozzáfűzte, hogy tovább kell harcolni a Reykjavíkban feltárult lehetőségért, nevezetesen a nukleáris fegyvertárak lényeges csökkentéséért, majd felszá- molásáértA szovjet vezető bírálta az Egyezmény-előkészítés hazánkkal EGK-szakértő tájékoztatója A közös piaci tagországok külügyminisztereinek tanácsa hétfői ülésén Brüsszelben meghallgatta Willy de Clercq, az EGK-bizottság nemzetközi kapcsolatokért felelős tagjának tájékoztatóját a Közös Piac és Magyarország közti .egyezmény tárgyalási felhatalmazásának előkészületeiről. E munka jelenlegi állásáról tájékoztatta a külügyminisztereket hétfőn Willy de Clercq annak kapcsán, hogy e témáról a múlt . hét elején eszmecserét folytatott Marjai József magyar miniszterelnök- helyettessel. A mínisztérék tdri'ácsa Sörös elnökének szóvivője elmondta: a külügyminiszterek jóváhagyólag tudomásul vették a bizottság tájékoztatóját, és az érről kialakult eszmecsere során kifejezték reményüket, hogy a külügyminiszterek tanácsa a márciusban soron következő ülésén meghozhatja döntését és felhatalmazhatja a bizottságot a Magyarországgal való együttműködési egyezmény megtárgyalására. A libanoni elnök londoni útja Margaret Thatcher brit kormányfő hétfőn egyórás .megbeszélést folytatott hivatalában Amin., Őzsemajel .libanoni elnökkel. A libanoni államfő nem tudott felvilágosítással szolgálni a négy héttel ezelőtt Bejrútban eltűnt Terry Waite hollétéről. atomelrettentés doktrínáját, kimutatta annak tarthatatlanságát. Felhívta a figyelmet arra, hogy milyen súlyos veszélyt jelent a fegyverkezési hajsza átterjedése a világűrre. Ebben az esetben — mutatott rá — „a destabilizálódás ténnyé válik és kritikus jelleget ölt”, a háború véletlenszerű kitörésének kockázata pedig „nyomban néhány nagyságrenddel megnő”. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a rakétavédelmi rendszerekről szóló szerződés úgynevezett „kiterjesztő értelmezése” a szerződés aláaknázásához vezet. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban arról beszélt, hogy milyen súlyos hatást gyakorolnak a regionális konfliktusok a nemzetközi viszonyokra. Elítélte a terrorizmust és megerősítette, hogy a Szovjetunió kész harcolni annak minden formája ellen. Mihail Gorbacsov úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi viszonyokat ez idő szerint „lélektelenné tette az erő kultusza, a gondolkodás milita- rizálódása", és sürgette a nemzetközi viszonyok „humanizálását”. Első lépésekként említette az atomfegyvertárak csökkentését, s a fegyverek világűrbe juttatásának megakadályozását. Utalt arra, hogy humanitárius területen is bővíteni kell az együttműködést, ez ugyanis „segíti megteremteni a béke megőrzésének erkölcsi biztosítékait, ezzel együtt előmozdítani az anyagi biztosítékok kidolgozását”. Az idő — mondotta végezetül az SZKP KB főtitkára — „szinte összezsugorodik, amint fokozódik a fegyverkezési hajsza újabb fordulójának veszélye. és amint rohamosan éleződnek a regionális és az úgynevezett globális problémák. Nem szabad több időt vesztegetni az egymás kijátszását, az egyoldalú előnyszerzést célzó kísérletekre-.'-H jpték tétje túlságosan nagy: az emberiség fennmaradása”.-fr A moszkvai békefórum résztvevőinek tiszteletére hétfőn a Kreml-palotában fogadást adtak. Ennek során Mihail Gorbacsov eszmecserét tartott Terry Taylor amerikai természettudóssal, Petra Kellyvel, a nyugatnémet „Zöldek” párt parlamenti képviselőjével, Peter Ustinov angol íróval és színművésszel, Marcello Mast- roianni olasz filmszínésszel, Gert Bastian nyugalmazott nyugatnémet tábornokkal, Donald Kendall-lal, az amerikai PepsiCo cég elnökével, Otto Wolff von Amerongennal, a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége elnökével, Uwe Natan dán tudóssal és a fórum más résztvevőivel. Beszélgetéseket folytatott a vendégetekéi több más szovjet vezető, így Andrej Gromiko, Jegor Ligacsov, Nyikolaj Rizskov, Eduard Sevardnadze, Alekszandr Jakovlev, Anatolij Dobrinyin és Vagyim Medve- gyev is. A fogadás barátságos, fesztelen és nyílt légkörben zajlott le. A szovjet fővárosban hétfőn sajtóértekezlettel zárult „Az atomfegyvermentes világért, az emberiség fennmaradásáért” jelszóval tartott nemzetközi béketanácskozás. A tanácskozásnak mintegy ezer részvevője volt, és a különféle szakterületeknek megfelelően hét szekcióban folytattak eszmecserét — közölte a sajtótájékoztatón Jevgemjij Velihov akadémikus, a szervezőbizottság vezetője. Costa Rica-i találkozó Nicaraguáról - Nicaragua nélkül? Nem tudtak megállapodni a Costa Rica-i elnök közép-amerikai rendezési javaslatának elfogadásában a vasárnap tartott San José-i csúcs részvevői. Az úgynevezett „teguci- galpai csoport” — Costa Rica, Honduras és Salvador —, valamint a semlegességét hangoztató Guatemala államfői tartottak találkozót a Costa Rica-i fővárosban. A csúcs egyetlen témája Nicaragua belső helyzete volt, Dániel Ortega nicaraguai államfőnek mégsem küldtek meghívót. Oscar Arias Sanchez Costa Rica-i elnök „béketerve” szerint a nicaraguai vezetésnek tárgyalásokat kellene kezdenie az ellenforradalmárok képviselőivel, és új választásokat kellene kiírnia. A Costa Rica-i elnök szerint azért van szükség új rendezési tervre, mert „a Contadora- csoport erőfeszítései nem hoztak semmi eredményt”. A tervezetet támogató közös nyilatkozat Vinicio Cerezo guatemalai elnök fenntartásai miatt maradt el. Cerezo a találkozó előtt kijelentette, hogy nem ír alá olyan közös közleményt, amely ellentétes lenne, az ország „aktív semlegességi politikájával”. A nicaraguai kormány élesen elítélte a San José-i csúcsot. A Costa Rica-i terv célja a Contadora-államok béketörekvéseinek meghiúsítása, Nicaragua elszigetelése. Mindez a washingtoni vezetés tör rekvéseit szolgálja — hangsúlyozta a managuai kormány. Gorbacsov beszédének visszhangja A Fehér Ház közlése szerint Washingtonban gondosan tanulmányozzák majd Mihail Gorbacsov beszédét, „az első benyomás azonban az, hogy a beszéd nem tartalmazott új leszerelési javaslatot”. Érdemi állásfoglalás a szovjet javaslatokkal kapcsolatban Washingtonban hétfőn nem hangzott el, mivel hivatali munkaszüneti nap volt, a hírközlési eszközök azonban jelentős terjedelemben foglalkoztak a szovjet vezető állásfoglalásáA tudomány felelőssége korszakunkban Amit a természet még eltűr Az APN neves szovjet tudósok közreműködésével A modern tudomány aktuális problémái és a tudósok felelőssége a világ sorsáért az atomkorban címmel kerek- asztal-konferenciát rendezett. Cikkünkben N. G. Bászov akadémikus, Lenin- és Nobel-díjas. a szocialista munka kétszeres hőse, a Szovjet Tudományos Akadémia Lebe- gyev fizikai intézetének igazgatója fejti ki gondolatait. világ nem lineáris felépítésének egyik megnyilvánulása. Ha az ingáról van szó, a dolog nem is olyan fontos. Ha egy szívbetegről, már sokkal lényegesebb, ha pedig egész világunkról, akkor már mindannyiunkat érint. Az emberiség napjainkban nagyon sokat vár a tudománytól. Történelmünk során mindig annyit fordítottunk tudományos * kutatásra, amennyit a gazdasági helyzet lehetővé tett. A civilizációnk előtt álló megoldandó problémák sorában igen fontos az energetikai probléma. Mennyi időre elegendő a földünkön található kőolaj, földgáz, szén? 100, 300 évig? Maga a kérdés rendkívül nyugtalanító. A modern tudománynak optimista válasza van rá: újfajta, nem hagyományos energetikára van szükség, például a termonukleáris energiára. Ennek forrásai földünkön gyakorlatilag kimeríthetetlenek. Hidrogénből ugyanis korlátlan készlet áll rendelkezésünkre az óceánokban. A termonukleáris reaktorokban a hidrogén izotóp magok héliummá egyesülnek, miközben annyi energia szabadul fel. amennyi elegendő az egész emberiség igényeinek fedezésére. Vajon menflyibe kerül az emberiségnek az újfajta energiára való áttérés? Több értékelés alapján azt mondhatjuk, hogy ez olyan számmal fejezhető ki, ahol az egyes után 13 nullát írunk. Napjainkban egyetlen állam sem képes viselni ilyen óriási anyagi terhet. Ezért földünk minden lakója közötti munkamegosztásra van szükség. Nyilvánvaló, hogv az energiaprobléma megoldásának e stratégiájához új gazdasági megközelítésmódra, vagyis ismét csak újfajta gondolkodásmódra van szükség. Van azonban egy paradox tény: Reagan elnök hadászati védelmi kezdeményezése csaknem ugyanannyiba kerül, mint amennyi a nem hagyományos energetikára való áttérés. Az Egyesült Államok ezzel kapcsolatos kiadásait igyekszik megosztani NATO- szövetségeseivel. Az SDI apo- logetái az ily módon megvalósíthatatlan illuzórikus biztonságon kívül azt ígérik az adófizetőknek, hogy „esztele: programjuk megvalósítása so rán hatalmas haladás követ kezik be a különféle technoló giákban. A féligazság tipiku példája ez, ami mindig vészé lyesebb, mint a nyílt hazugság. A kutatások során min den valószínűséggel lesznel olvan felfedezések és talál manyok, amelyek békés célr; használhatók. Nyilvánvaló azonban, hogy az SDI célja ú fegyverfajták létrehozása. Va jón a fegyvergyártás milyer „mellékterméke” örvendeztet heti meg földünk lakóit. / lézersugár például, amely fon tos szerepet játszik az Sülben, nem az az eszköz, amelj az irányított termonukleári: szintézis megvalósításáho: szükséges. Ennek kidolgozásé más módon, más oldalról kel megközelíteni. Az SDI-ber felhasznált lézerek csak föld és kozmikus célok megsemmisítésére alkalmasak. A tudományban több száz sőt több ezer olyan nagy távlatokkal kecsegtető kutatás irány van, ahol megfelelő befektetés esetén igazi tudományos ' és műszaki haladást érhetünk el. A történelem is az1 bizonyítja, hogy nem a had- ügy határozza meg a haladást Meg vagyok győződve arról hogy minden józan gondolkodású embernek aktívan tevékenykednie kell a komoly anyagi áldozatokkal járó fegyverkezési verseny megfékezése. az emberi civilizáció fejlesztése, lényegében pedig az emberiség alapvető problémája, a lenni vagy nem lenni kérdésének megoldása érdekében. (APN) Napjainkban az önképzésnek. a modern tudományos eredmények népszerűsítésének nagy jelentősége van. Űj típusú gondolkodásmódot kell kialakítanunk, melyet nukleáris-űrkorunkban minden egyes embernek el kell sajátítania. Senki sem maradhat tétlen tanú e folyamatban, a tudósok kötelessége pedig az, hogy az embereket a béke megőrzéséhez, az atomkísérletek megszüntetéséhez, a leszereléshez szükséges tudományos tényekkel és érvekkel lássák el. Ilyen érvek bőségesen vannak. Matematikai modellezés segítségével sikerült „lejátszani” különböző tényezőknek, így az atomrobbantásoknak földünk élővilágára gyakorolt hatását. Tudományosan bebizonyított tény, hogy az atomháború a civilizáció pusztulásával, talán a földi élet megszűnésével járna, beleértve az élet legprimitívebb formáit is. A fizika az a terület, amit a legjobban ismerek, ezért nyugodtan mondhatom, hogy az utóbbi időben a nem lineáris jelenségekről szerzett ismereteink széles körű ismertetést. kitartó propagandát igényelnek. A köztudatban általános az az elképzelés, hogy valamely objektumra gyakorolt különféle hatások egyszerű szabályok alapján összegződnek, a hatás nagysága pedig arányos a tényezőkkel. Ez a, lineáris hatás, a lineáris jelenség! A tudomány azonban gyakorlatilag minden területen talált olyan jelenségeket, amelyekre nem érvényes e törvényszerűség. Amikor a hatások eredményeképpen az objektumok minőségileg megváltoznak, a hatást már nem nevezhetjük lineáris hatásnak. A természet „eltűr” egy vagy több nukleáris robbantást, sebei önmagától begyógyulnak. Pontosan azonban nem tudja senki, hol a természetre gyakorolt lineáris hatás határa. Könnyen elképzelhető, hogy e határon túl a természet olyan új állapota következik be, melyben nem lesz helye az életnek. A nem lineáris hatás egy másik példája a következő: az ember mindig is a rendteremtésre törekedett; különféle motorokat hozott létre, amelyek a fűtőanyagok molekuláinak rendezetlen, kaotikus mozgását a vonat, a repülőgép, a munkapad szigorúan meghatározott irányú mechanikus mozgásává alakította. Néhány évvel ezelőtt azonban új jelenséget fedeztünk fel: meghatározott feltételek esetén az inga szigorúan rendezett mozgása kaotikus mozgássá alakul. E jelenség egyébként nemcsak a mechanikában figyelhető meg. Valami hasonló megy végbe az elektrodinamikái rendszerekben és a biológiában is. E jelenséggel ’ magyarázhatók egyebek között a szívritmus- zavarok. Véleményem szerint az, hogv meghatározott rendszerek mozgása bizonyos körülmények közepette kaotikus mozgássá alakul, a környező val. A három nagy televíziós hálózat és a CNN televíziós hirhálózat már a reggeli órákban beszámolt erről, s a rádióadásokban is bőségesen ismertették a beszédet. Georgij Arbatov akadémikus, az ismert szovjet Ameri- ka-szakértő még vasárnap egy, a CBS-televízió számára adott nyilatkozatában aláhúzta: jelenleg nem a Szovjetunión a sor az új leszerelési javaslatok megtételével. Az Egyesült Államok ugyanis nem adott még lényegi választ a legutóbbi szovjet előterjesztésekre sem. A nyugatnémet kormány igen alaposan tanulmányozni és elemezni kívánja Mihail Gorbacsov főtitkár hétfőn elmondott moszkvai beszédét, amely széleskörűen adta példáját az új szovjet külpolitikai gondolkodásnak — jelentette ki Friedhelm Ost, az NSZK kabinetjének szóvivője hétfő délutáni sajtóértekezletén. Ost úgy ítélte meg, hogy a beszéd általában az atomfegyverzet problémakörére irányította a fő figyelmet, és ebből kiindulva szükségesnek tartotta jelezni, hogy kormánya egyaránt szorgalmazza a további atom- és hagyományos fegyverkezés megakadályozását. „AMERIKA A vetítés előtt — igaz, meglehetősen apró betűkkel — felirat jelenik meg a képernyőn: „Az alábbi történet csak kitalálás. A benne szereplő intézményeknek és szervezeteknek nincs közük a ma fennállókhoz.” A washingtoni 7-es csatornán pedig, még ezt megelőzően, fizetett hirdetés jelent meg: a józan nukleáris politikáért küzdő bizottság figyelmeztette a nézőket arra, milyen veszélyeket jelent a nukleáris fegyverkezés és a háborús propaganda. Hasonló hirdetéseket vetített az ország sok más televíziós állomása is. Így kezdődött vasárnap este az Egyesült Államokban egy új televíziós sorozat — az „Amerika” — sugárzása, s így tart majd bizonyára mindaddig, amíg a 14 és fél órás sorozat véget nem ér. Az „Amerika’* nem akármilyen televíziós sorozat. A történet 1997-ben játszódik, amikor az Egyesült Államok már e^y évtizede „szovjet megszál- lasv Ülatt él. Bár a film ké- t szítői —■ a politikai viharok nyomán — „egyszerű szóra- I koztatő műsornak” igyekeznek feltüntetni müvüket, olyannak, amely legfeljebb „sajátos körülmények között” játszódik, a sorozatnak egyértelműen és félreérthetetlenül égy a célja: gyűlöletet kelteni a potenciális „megszállók” ellen, szovjetellenes hangulatot kelteni az országban. Az eredetileg egy estére szánt filmet aligha véletlenül duzzasztották fel 14 és, fél órás, negyvenmillió dolláros költséggel készült sorozattá. Igaz, a jobboldal még így is eléger detlen, mert a filmben a megszállók — szerintük t-t nem elég kegyetlenek. 5 ^thegsZáíl^ Amerikában az örvöst szánátí^ik, 'Wert gyógyítani akar; Hamburger helyett szójalépényt esznek az emberek; a tiltakozókat tábo^ rokba zárják é$, kivégzéssel fenyegetik; az amerikai intézményeket „szovjet ügynökök” irányítják, s a rendet „ENSZ- csapatok” tartják fenn, .különös kegyetlenséggel. Nem érdemes tovább sorolni a példákat, különben is még csak az első részt láthatta a közönség. Azt, hogy a sorozat „művészi értéke” milyen, híven érzékelteti a The New York Times előzetes kritikájából egy mondat: „Az Amerika: vagclalkozó, kusza zűrzavar”* Politikai „értékét” pedig vezércikkében így összegzi a nagy tekintélyű amerikai lap: „nagyon nehéz ezt a filmet komolyan venni”. Az első folytatás láttán a művészi színvonal értékelésével egyet lehet érteni. A politikai értékelés azonban erősen vitatható. „A vörös hajnal”, a „Rambo” és a többi, szélsőségesen gyűlöletet szító film után most már 14 és fél órás negyvenmillió dolláros televíziós sorozat is rendelkezésre áll erre a célra. K. Cs. Tegnap történT Magyar—csehszlovák tárgyalások %ae;jai^_ niszterelnök-helyettes és Pavel Hrivnák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese, a magyar- csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság elnökei hétfőn a Parlamentben szakértők bevonásával megkezdték tárgyalásaikat a két. ország gazdasági együttműködésének fejlesztésével összefüggő kérdésekről. Pavel Hrivnákot tegnap hivatalában fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke is. Vegyes vállalati konzultáció LásMt minlszter meghívására hétfőn szovjet tudósküldöttség érkezett Budapestre Ábel Aganbegjannak, a Szovjet Tudományos Akadémia tagjának, a természeti erőforrások és termelőerők bizottsága elnökének vezetésével. A szovjet akadémikusok partnereikkel és magyar vállalatok vezetőivel konzultációt tartanak a két ország gazdaságának szerkezeti változásairól és az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Téma: az egészségügy Az Egészségügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete képviselői Medve László egészségügyi miniszternek. Nagy Sándornak, a SZOT titkárának és Fűzi Istvánnak, az Egész- égügyi Dolgozók Szakszervezete főtitkárának vezetésével hétfőn megbeszélést folytattak az egészségügy időszerű kérdéseiről, az illetékes hatóság, illetve társadalmi szervek további együttműködésének konkrét tennivalóiról, az egészségügyben dolgozók élet- és munkakörülményeit befolyásoló néhány fő kérdésről.
