Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-17 / 40. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXL ÉVFOLYAM, 40. SZÄM Ára: 1,80 forint 1987. FEBRUÁR 17., KEDD MA: gg természet »A kutatások során min- , «_ „ den valószínűséggel leszmeg eltűr nek olyan felfedezések és találmányok, amelyek békés célra használhatók. Nyilvánvaló azonban, hogy az SDI célja új fegyverfajták létrehozása. Vajon a fegyvergyártás milyen „mellékterméke” örvendezteti meg földünk lakóit?” (2. OLDAL) Amit Lázár György Rómába utazik Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Bettino Craxi olasz miniszterelnök meghívására február 17-én. kedden hivatalos látogatásra Olaszországba utazik. Légrádl, >.A csönd után az asszony telefon- ,•* ® ■ f hívásokat kezdett kapni, a teleti© tort t&Q • fon mindig este, tizenegy óra és éjfél között csöngött. Soha nem szólt bele senki, csak magnóról, játszottak be sikoltozást, hörgést, ordítást, varjúkárogást, mindenféle zagyvaságohat.” (5. OLDAL) Atléták „A hatalmas létesítményben M mm ' M ' szinte kongott a nézőtér; ér- WGSSGIr pmyun dekelt edzők és hozzátartozók. alkották a maroknyi nézőközönséget. Így' persze azon sem lehet csodálkozni,. hogy. a verseny szereplői nem tudtak tűzbejönni, pedig volt tét, nem is akármilyen: ezen a versenyen lehetett utoljára harcba indulni a fedett pályás EB-csapattagSágért. (7. OLDAL) Az ég nem volt mindig felhőtlen Egy küzdelmes esztendő mérlege % Az emberiség nagyon kö- !j zel került ahhoz a határ- ^ vonalhoz, „ahonnan nincs í visszatérés” — hangsúlyoz- < ta hétfő délelőtt Mihail í Gorbacsov, az SZKP KB fő- í titkára, aki a Kremlben ^ beszélt a moszkvai nemzet- í közi békefórum résztvevői előtt. Bármilyen, az embereket érintő ügyről, különösképpen a nemzetközi politika dolgairól legyen szó, egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkezni arról az egész világ fölött uralkodó ellentmondásról, amely a háború és a béke, az emberiség létezése és pusztulása között áll fenn. Ezt az ellentmondást idejében, a béke javára kell megoldani — jelentette ki a szovjet vezető. Ezeket az alternatívákat mind szélesebb társadalmi körök ismerik fel. Bizonyítéka ennek a jelenlegi fórum is — mutatott rá Gorbacsov, aki méltatta a fórum jelentőségét és támogatta részvevőinek azt az elgondolását, hogy hozzák létre „az emberiség fennmaradásának alapját”. Az SZKP KB főtitkára visz- szautasította a „szovjet fenyegetésről” terjesztett rágalmakat és hangsúlyozta: a Szovjetunió nemzetközi politikáját, ma inkább, mint valaha, az az érdekeltség határozza meg, hogy minden erőfeszítést az ország tökéletesítését célzó alkotó munkára összpontosítson. „Éppen ezért van szükségünk szilárd békére, a nemzetközi viszonyok megjó- solhatóságára és konstruktív irányzatára.” A szovjet vezető sürgette, hogy a politikában új gondolkodásmód nyilvánuljon meg, hogy vessék el a múlttól örökölt sztereotípiákat és dogmákat. Emlékeztetett azokra a nagy jelentőségű szovjet külpolitikai kezdeményezésekre, amelyeket már az új politikai gondolkodásmód hatott át, így az egyetemes nemzetközi biztonsági rendszer létrehozásá(Folytatás a 2. oldalon.) A moszkvai nagy Kreml-palotában Mihail Gorbacsov szólt a nemzetközi békefórum résztvevőihez Elsőbbséget élvez az export Szigorodik a hitelpolitika Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn tájékoztatta az újságírókat a bank múlt évi tevékenységéről és idei feladatairól. Elmondta, hogy 1986-ban a népgazdaság rubelelszámolású netto tartozása a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent, míg konvertibilis elszámolásban — a tervezett minimális többlet helyett — jelentős hiány keletkezett. Az MNB bankérdekeltségeinek munkájáról Tímár Mátyás elmondotta: sikeres üzleti évet zárt a londoni Hungarian International Bank Ltd., a bécsi Central Wechsel und Creditbank Ag., valamint a budapesti székhelyű Közép-európai Nemzetközi Bank. Az egy éve működő Citibank Budapest Rt. szintén nyereséggel zárta első üzleti évét. Sikeresnek bizonyult a bankrendszer átalakítása, az átszervezési feladatokat nagyobb zökkenő nélkül rendben megoldották a szakemberek. Tímár Mátyás az idei feladatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy a népgazdaság külkereskedelmi és fizetési mérlegének egyensúlya 1987-ben javuljon. Az idei hitelpolitika legfontosabb jellemzője a szigorú szabályozás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a népgazdaságban a tervezettnél kevesebb forrás képződik, a hitelkibocsátás sem érheti el az előirányzott szintet. Elsőbbséget élveznek az exportárualapok bővítését elősegítő fejlesztések, a ráfordítást csökkentő központi gazdaságfejlesztési programokkal — energiaracionalizálási, gazdaságos anyagfelhasználással, mellék- termék- és hulladékhasznosítással — kapcsolatos beruházások. Tímár Mátyás fontos feladatként jelölte meg a hitelezési módszerek további finomítását. MEGSZABADULNI ció értékű — adásvételek. A forma az, ami csodálkozást kelt. A tartalom ugyanis hosszú évek óta létező, hangoztatott követelménynek felel meg. Nevezetesen annak, hogy lehetővé kell tenni a tőkemozgást — jobb kifejezés híján maradjunk ennél a fogalomnál, bár sokakban éppen a tőke egyenlő kapitalizmus gondolati panel- párhuzam kelt berzenkedést —, a termelést szolgáló javak átcsoportosítását a kevésbé hatékony területekről a hatékonyakra. Egyre érzékelhetőbbé válik a megye termelőágazataiban az a látszólagos ellentmondás, hogy miközben nagyon kevés a pénz beruházásokra, fejlesztésekre, a már meglevő eszközök hozama, hatásossága csekély. Az új befektetések tetemes része nem jár a remélt — és nem csak remélt, hanem a hitelek felvételekor ígért, tervekbe foglalt — haszonnal. Ha megengedjük a magunk laikus eszének megfelelő leegyszerűsítést, akkor azt kell írnunk: az új beruházásokra fordítható pénz éppen azért kevés, mert a meglevő eszközök alacsony hatékonysággal dolgoznak. A több! között azért alacsony a kamat, mert az eszközök nem ott vannak, ahol a forintokat a leggyorsabban fialnák. Bűvös, áttörhetetlen körnek látszik ez, valójában azonban áttörhető, csak éppen ehhez meg kell szabadulni gondolkodásmódunk, szemléletünk — és nem kevésbé gyakorlatunk — sokféle, megcsontosodott elemétől. Olyan, elemektől. amik o formák elsődlegességét fontosabbnak tartatták, mint az egyes formákban létrejövő eredményt. Szinte automatizmusként érvényesült, hogy a minisztériumi cég magasabban levőnek ítélhette magát, mint a tanácsi, s e kettő, államiként, lefelé nézett a szövetkezeti vállalatra, s még , inkább a szövetkezetre... A befektetett eszközök hozama, a jövedelmezőség azonban nem igazolta ezt a hierarchiát. Ezt nem csak az érintett gazdálkodóknak, hanem a társadalmi közgondolkozásnak is nehéz volt tudomásul vennie. Még ma sem vette a kellő mértékben tudomásul. Ahol történt valami. ott a már kikerülhetetlen kényszer hatására ment végbe a változás. Hallani például arról, a megyében gyáregységeivel erősen érdekelt patinás cég esetleg egyesülne a gyapjúipar egy másik vállalatával. Kívülről és laikusként természetesen lehetetlen megítélni, az egyesüléssel a két érintett gazdálkodó mitől kívánna megszabadulni, az azonban kétségtelen: a gondolatot magát a gazdálkodásban mutatkozó kényszerhelyzet, a fejlesztési, pénzügyi stb. feszültségek teremtették. Ha az egyesüléshői semmi sem lesz, a két vállalatnak valamitől azért mégis sikerült) megszabadulnia.- Ez a kizárólag az adott formákban való gondolkodás, minden más lehetőség elutasítása. T úlságosan sok idő veszett el az ódzkodással, a fél lépést előre, fél lépést vissza tánccal az elmélet parkettjén. Ami nem csak a tőkeátcsoportosításra igaz, hanem — a többi között — például a felszámolási eljárásra is. Tetemes veszteségek — az össztársadalmi javakat rövidítő veszteségek — forrásává lett, látszatra, ez a tétovaság. S azért csak látszatra, mert valójában ezek a veszteségek — és ezt nem lehet eléggé hangsúlyossá tenni — korábban is megvoltak, léteztek! Rejtve, takarva. Most — a változó gazdálkodási környezetben — nyilvánvalóvá, takarhatatlan- ná lesznek. S ezért e veszteségektől úgy lehet igazán megszabadulni, ha először a felismerések lassúságától leszünk képesek megszabadulni. M. O. A fokozatosan szigorodó feltételek ismeretében terveztük meg múlt évi taktikánkat. Célkitűzésünk reális volt. — Ezzel a megállapítással kezdte zárszámadási beszámolóját tegnap délután dr. Kovács Árpád, a Köti Vörösmarty Termelőszövetkezet, elnöke a közös gazdaság küldöttközgyűlésén. Szavai mögött megelevenedtek az elmúlt év történései, visszaidézhettük a csórnád: barackos hangulatát is, ahol a nyáron autókaravánok sorakoztak. A „szedd magad” akció jó ötlet volt, hasznot hozott vevőnek és eladónak. Ott voltunk az élelmiszer-feldolgozó ágazat kialakulásának részeként induló szójaüzem átadásánál, az Ördögszem elnevezésű cukrászati terméket ízlelgetve pedig gazdasági sikert kívántunk a vállalkozáshoz. Gyakran tapasztalhattuk, hogy a fóti tsz minden egységében keresik az újat, ha bizonyos ágazatokban a szokottnál küzdelmesebb volt is az esztendő. A gyümölcsösökben a tavaszi fagykárok, a növénytermesztési ágazatban a nyári forrósággal járó aszály okozott nagy, helyenként gazdaságilag ki sem védhető károkat, a tojóbaromfi-állományt pusztító betegség miatt 20 millió forintos kár keletkezett. Ám a végeredmény összességében mégis pozitív. A múlt évet értékelő és az idei tervet tárgyaló ünnepélyes alkalomra érkezett vendégek sorában Balogh Vilma levezető elnök köszöntötte Balogh Lászlót, a Pest Megyei Tanács elnökét, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagját, Ivanics Józsefet, a MÉM főosztályvezetőjét, dr. Gyovai Pált, a Teszöv megyei titkárát és Pálmai Lászlót, a körzetközpont, a dunakeszi városi pártbizottság első titkárát, valamint a nagyközség vezetőit. Balogh László is felszólalt a közgyűlésen. Mellette balról jobbra: Ivanics József, Balogh Vilma, dr. Kovács Árpád, dr. Gyovai Pál (Hancsovszki János felvétele) Mint az elnöki beszámolóban elhangzott, a múlt év átlagos eredménye után az idén magasabbra kell emelni a mércét. Dr. Kovács Árpád egyszerre tárgyilagos és kritikus hangon elemezte az év közben tett szükséges intézkedéseket, melyek eredményeként a 11 ezer 806 hektáron gazdálkodó 720 tsz-tag és 806 alkalmazott 850 millió forint árbevétellel 52,4 millió forint mérlegeredményt tudhat magáénak. A közös gazdáság vagyona egy év alatt 165 millió forinttal gyarapodott, s ma egymilliárd 340 milliót ér. •Százmillió forint beruházás; eredménye az élelmiszerüzem és az idén átadott precíziós öntöde. Beszédes számok bizonyítják, hogy javult a munka termelékenysége, s 1985- höz képest ezért növekedhetett átlag 7 ezer forinttal a tagok személyi jövedelme. Veszteségek foként az alap- tevékenységben és a tej termelő tehenészetben keletkeztek. A tudatos vezetői tevékenység eredményeként a tervezett 6 millió helyett i 1 millió forint a gyümölcstermesztés eredménye. A legjobb ipari ágazat a felvonóüzem volt 1986-ban. A beszámoló és Templom József elnökhelyettes tervismertetése után a vitában többen kértek szót. Köztük Balogh László is, aki a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a képviselt testületek nevében gratulált a kiküzdött eredményekhez, ami a jó munka bizonyítéka. Ezután időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről szólt a küldöttek előtt. Külföldre is jut belőle étségtelenül szokatlan, némelyekben éppen ezért értetlenséget, ellenkezést keltő lehetőség: megvásárolhatnánk — megegyezéses ár alapján — egy téglagyárat. A többes számot írhatjuk egyes számban is, azaz én, te, ő egyaránt lehet vevő. Magánszemély éppúgy, mint szövetkezet, állami vállalat, gazdasági társulás új tulajdonos lehet, ha kifizeti a vételárat. Törvényes — jogszabályi — akadálya nincsen az ügyletnek. A jelenlegi gazda ezen a módon kíván megszabadulni a gondtól, melyet Erden — Öfaluban — levő téglagyára okoz termelési technikájával és technológiájával, értékesítési, termékszerkezeti adottságaival. S persze abban nincs különlegesség, hogy a tulajdon kezelője ezt a megszabadulást szeretné összekötni egyben bevétellel is; a vételárként kapott forintok a jövedelmezőbb gazdálkodás vérkeringésének gyorsítását szolgálnák. Gorbacsov beszéde a moszkvai békeférum résztvevői előtt A tét az emberiség fennmaradása! Halásztelken a csepeli Duna Termelőszövetkezet konzerv II. üzemében különféle ivólevek gyártása mellett évente mintegy 1200 tonna mustárt, 150 tonna paprikakrémef és 150 tonna gyümölcs- és sárgarépapürét készítenek. Ez utóbbi bébiételből exportálnak is. Képünkön Szatmári Józsefné és Hortobágyi Lász- lóné tubusba töltik és kartondobozokba rakják a mustárral töltött tubusokat. (Hancsovszki János felvétele) Ami szokatlan, az nem okvetlenül -kárhoztatandó, sőt.. .1 Megtörténhet, olyasmi újjal van dolgunk, ami nem tartalma, hanem ismeretlensége okán hökkent meg. Mint az említett és a hozzá hasonló — napjainkban már nem szenzá%
