Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-16 / 39. szám

A rekonstrukció tovább folytatódik Négy boltban még dolgoznak Nyugalmunk felett őrködtek Családi ebéd az áramelosztó vezárlöteremben (Vimola Károly felvételei) Az elmúlt év befejezésével együtt lezárult a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa tiszteletére meghirdetett kiste­lepülési rekonstrukciós prog­ram. Az elhanyagolt kereske­delmi egységek felújítását szorgalmazó megmozdulásban megyénk 15 áfész-e vett részt, eredetileg 117 bolt átalakítá­sára pályáztak — ez 19 ezer négyzetméter aiapterüietet érintett volna, s tervezett költ­sége 93 millió forint körül mozgott. A Szövosz központi támogatási alapjából azonban csak. 30 millió forintot kap­tak, így 96 egység rekonstruk­ciójára vállalkoztak a három év alatt, 14 ezer négyzetméte­ren, 74 millió forint ráfordí­tással. A költségek 60 száza­lékát az áfészek fedezték. Nos, a 96 egységből mind­össze négynek a befejezése hú­zódott át erre az esztendőre. 1985 elején fogtak hozzá a Vác és Vidéke Áfész-hez tar­tozó Penc község üzletköz­pontjának átalakításához, több kisebb boltból egy Nógrád me­gyei kisiparos kivitelezésében már a kongresszusra elkészült a korszerű ABC. Átadni azon­ban mégsem tudták, mert e1- húzódott a központi fűtés sze­rélése és a tetőcserép beszer­zése. Rövidesen, az időjárás­tól függően, birtokba vehetik a vásárlók az ABC-t, s akkor a kivitelező nekifoghat a me­legkonyhás vendéglő kialakí­A csaknem húszezer embert foglalkoztató vállalatoknál a határozattal befejezett fegyel­mi ügyek száma 1985 első fél­évéhez képest mintegy 25 szá­zalékkal, míg 1984 első fél­évéhez képest 38 százalékkal emelkedett. Ezek a körülmé­nyek arra utalnak, hogy a munkáltatók a munkafegye­lem megszilárdítása érdeké­ben gyakrabban élnek a fe­gyelmezés eszközével. A vizsgált üzemek fegyelmi helyzete ennek ellenére, ja­vult. A munkáltatók ugyanis következetesebben megköve­telték a dolgozóktól a fegyel­mezett munkát és munkaköri kötelességük teljesítését, mint azelőtt. Néhány helyen — mág a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatoknál is — in­kább megválnak a súlyos fe­gyelmi vétséget elkövető dolgo­zóiktól, minthogy elnézzék az ittasan mulasztott napok kö­vetkezményeit. Viszonylag rit­kán észlelhető az olyan hely­teleníthető gyakorlat, amely szerint a hiányzókkal szem­ben fegyelmi szankciót nem alkalmaznak, csak a kiesett bért nem fizetik ki és csök­kentik az év végi részesedést. Szigorúbb feltételek Általánosnak mondható azonban az a tapasztalat, hogy a munkáltatók kevésbé elnézőek a munkafegyelem megszegőivel szemben, gyor­sabban reagálnak a fegyelmi vétségekre és gyakrabban él­nek a fegyelmezés eszközével. A fegyelmi eljárás mellett egyes .munkáltatók jól megvá­lasztott anyagi ösztönzőkkel, a dolgozók érdekeltségének növelésével is' kívánnak a fe­gyelmi helyzeten javítani. Eb­ből a szempontból különösen jónak mondható a Közgép 2. sz. ceglédi gyárának gyakor­lata. A vállalat vezetője ugyanis a vgmk működéséhez csak akkor járul hozzá, ha annak tagja nem tanúsít ki­fogásolható magatartást. Ilyen például az, ha a vgmk tagiá­nak munkája, magatartása sem munkaidőben, sem a vgmk-ban nem esik kifogás alá. Ittasság, igazolatlan hiányzás, a vgmk feladatainak munkaidő alatti megoldása, tásához, amelyet még az első félévben be is fejez. A Gödöllő és Vidéke Áfész építőrészlege tavaly nyáron kezdett hozzá a Nyíresszölő külterületében lévő élelmiszer­bolt modernizálásához. Ügy dolgoztak, hoigy közben üze­melt a bolt. Már csak az ap­róbb munkák hiányoznak, de ezzel is végeznek a közeljövő­ben. A programban szerepelt a márianosztrai italbolt meleg ételek árusítására alkalmas biszróvá való alakítása. A Szo­bi Áfész 'igen sok rekonstruk­ciót vállalt, így ehhez a mun­kához csak 1986 második fél­évében foghattak hozzá, de várhatóan tavasszal átadják a megújított létesítményt. A majosházi vegyesbolt ki­sebb bővítéssel járó korszerű­sítését a Ráckeve és Vidéke Áfész végzi, a munkák orosz­lánrésze erre az évre maradt, befejezését az első félévre ter­vezik. E négy egységgel végképp lezárul a hároméves program, de a rekonstrukció tovább folytatódik, hiszen jócskáit akad még korszerűsítésre váró bolt nem csak Pest megyében. Ezért kormányrendelet alapján most veszik számba az átala­kításra szoruló egységeket. Pest megyében körülbelül 50 olyan bolt van, amelynek re­konstrukciójára feltétlen ül szükség lenne. lopás vagy egyéb fegyelemsér­tés a vgmk-tagság megszűné­sét vonja maga után. Figye­lemre méltó az a körülmény is, hogy a vállalatnál a bér­színvonal-gazdálkodásról át­tértek a keresetszínvonal-sza- bályozásra. Anyagi hátránnyal A munkafegyelem javítása érdekében a munkáltatók több módszerrel is kísérletez­nek. Ezeknek lényege az, hogy az anyagi hátrány együtt jár a fegyelmi büntetéssel. Több vállalatnál a fegyelmi felelősségrevonásnak a juta­lomból való kizárás a követ­kezménye. A vállalatok kü­lönböző szabályzatai is tartal­maznak rendelkezéseket a fe­gyelmi vétség egyéb következ­ményeit illetően. Így például a Tungsram Rt. Váci Fényfor­rásgyárában a törzsgárdasza- bályzat azt tartalmazza, hogy fegyelmi büntetés esetében a törzsgárdajuttatás visszavon­ható. Feltételezhető, hogy a körülményre is figyelemmel, jelentősen csökkent a fegyel­mi büntetések száma. A fegyelemsértések között igen magas az ittasság aránya és ezen belül az igazolatlan mulasztások egy része is az ittasságra vezethető vissza. Az igazolatlan mulasztók egy má­sik része időszakonként — a magasabb kereset reményében — szabadság hiányában el­megy magánmunkáltatóhoz. Megállapítható volt a vizsgá­latok során, hogy az igazolat­lan mulasztók nagy része a nehéz fizikai munkát végző dolgozók köréből kerül ki. Korábban velük szemben a munkáltatók elnézőbbek vol­tak. míg napjainkban ez már nem jellemző. A fegyelmi eljárások álta­lános tapasztalatai szerint a munkáltatók 80 százalékánál a fegyelmi felelősség érvényesí­tésével kapcsolatos megállapí­tások jónak értékelhetők. Az alkalmazott büntetések né­hány kivételtől eltekintve tör­vényesek voltak, arányban ál­lottak az elkövetés körülmé­nyeivel, a kötelezettségszegés súlyával. Megállapítható volt az is, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlói minden esetben fi­(Folytatás az 1. oldalról.) kább az olvadástól, a pincék felé utat kereső víztől kell tartani, s nem a tűztől. En­nek ellenére a Pest Megyei Tűzoltó-parancsnokság ügyele­tén hajnali negyed 4-kor meg­szólalt a telefon. Vácról két, a fővárosból egy kocsi indult Dunakeszire, a Hársfa utcába. A 20-as számú házból érke­zett a segélykérés, ahol lán­gokban állt a műhely és a ga­rázs. Félig kész emeletes ház. Az utcáról is látni, mekkora pusz­títást okozott a vörös kakas. A háziak, a szomszédok cso­portba verődve tárgyalják az eseményeket, újra meg újra átvizsgálják a terepet. A ga­rázsból, a műhelyből nem sok maradt. A tetőszerkezet por­rá égett, az ablaküvegek ki­olvadtak. csak a négy feke­tére kormozott fal áll. Csere­pek, üszkös fadarabok között gázolunk. Két kocsi, egy La­da és egy Moszkvics is az enyészeté lett. Nem maradt belőlük semmi, csak a kiégett fémlemezek. Kiégett falak — Hajnali háromnegyed 3- kor ébredtem a durrogásra — mondja Bencsi Józsejné. — A műhelyt mardosták a lángok, úgy láttam, a vele egybeépült garázsban még nem volt tűz. Riasztottam a családot. Vízzel gyelembe vették az enyhítő és a súlyosbító körülménye­ket. A ' mnnkSltátó'k aTtálábán betartották a fokozáto'sság el­vét és előbb a figyelmeztetést, és csak ennek eredménytelen­sége esetén alkalmazták a sú­lyosabb felelősségre vonást. Ugyancsak megállapítható volt a vizsgálatok során az is, hogy a fegyelmi vétség elkö­vetését csaknem mindenütt rövid határidőn belül követte a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kisza­bása. Ezt bizonyítja az a tény; mindössze egy esetben fordult elő, hogy elévülés miatt a meghozott határozatöt vissza kellett vonni. A munkáltatók többségénél a fegyelmi jogkör decentrali­zációja következtében a fele­lősségre vonási gyakorlat egy­séges. Ezzel kapcsolatban az a tapasztalat, hogy az áthelyezés és az elbocsátás fegyelmi bün­tetések kiszabásának jogát a vállalatok felelős vezetői nem ruházták át. Ez helyes intéz­kedésnek bizonyult, és nem vezetett ellentétes gyakorlat kialakításához. Az ügyészségi vizsgálatok 22 munkaügyi döntőbizottságot érintettek. Ezeknél a vizsgált időszakban 22 fegyelmi hatá­rozat és egy figyelmeztetés el­len fordultak a dolgozók munkaügyi döntőbizottságok­hoz. Ezek közül a sérelmezett határozat nyolc esetben még 1985. évi volt, A munkaügyi döntőbizottságok határozatai ellen egyszer sem fordultak keresettel a munkaügyi bíró­sághoz. Csupán egy esetben A munkaügyi döntőbizottsá­gok tevékenységét illetően — a kevés ügyre tekintettel — általános megállapításokra nincs lehetőség. Az átvizsgált ügyek alapján az a tapaszta­lat. hogy a határozatok meg­felelnek a törvényességi kö­vetelményeknek és a jogalkal­mazás jogpolitikai elveinek. A munkaügyi döntőbizottságok tevékenységét illetően a vizs­gálatok mindössze egy esetben állapítottak meg törvénysér­tést. A vizsgálatokat követően az ügyészségek a szükséges intéz­kedéseket megtették, ezek azonban számban nem voltak jelentősek, figyelemmel a ked­vező megáll a ni tápokra. Dr. Varga Emil telt vödrökkel, slaggal kezd­tük meg az oltást, de nem sokra mentünk. Mire megér­keztek a tűzoltók, minden odaveszett. — Ügy becsülöm, 300 ezer forint lehet a kár — mondja Bencsi József, — A két kocsi miatt is bosszankodom, bár nagyon öregek voltak már. Egyik sem volt biztosítva. Pró­báltuk kivonszalni a masiná­kat, de nem sikerült. Beülni, indítani nem mertünk, fél­tünk, hogy robban. Sokkal jobban sajnálom a faipari gé­peket, a csiszolót, a gyalut, a körfűrészt. Bedolgozók va­gyunk a sógorral, a gödi tsz­szel szerződtünk. Hogyan ke­ressük meg ezután a kenye­rünket? Megsemmisült 100 ezer forint értékű anyag is. Kétezer széktámlát, ugyanany- nyi ülőkét és 174 négyzetmé­ternyi lambériát kellett vol­na készítenünk... — A tűz oka még nem de­rült ki — mondja Klincsek László főhadnagy, a megyei tűzoltó-parancsnokság ügyele­tese. — A vizsgálat hétfőn — zíáí" rriá — űtálíb szakértők" bevonásával folytatódik. Van egyéb meleg dolog, hely Dunakeszin, szerencsé­re nem abban az értelemben, mint az előbb. Mégpedig a jcazánház az, ahol vasárnap is T"éFzer háztartás fűtésére, me­legvíz-ellátására ügyelnek. A három hatalmas kazánban termelődött gőzzel melegítik fel a vizet. Rokolya Antal és Kiss János a külső hőmérsék­let függvényében ad utasítást a berendezéseknek. Kazánok, hőcserélők, szivattyúk, légte­lenítők és ezüstösen fénylő csövek rendeződnek egységes egészbe. Vízlágyítók — A vezérlőpulton, a mű­szerfalon nyomon követhetők a folyamatok — mondja Ro­kolya Antal. — Bármikor adódhat olyan helyzet, ami­kor korrigálni kell. Most ép­pen vizet lágyítunk. Nem mindegy, hogy milyen kerüb a kazánba. — Amikor reggel 6-kor be­jöttünk, a 60 helyett csak 56 Még az alumíniumkanna is megolvadt. Aki a kezében tartja: idősebb Bencsi József fokos víz áramlott a csövek­ben — tészi hozzá Kiss Já­nos. — Azonnal beavatkoz­tunk. Hiába, a háziasszonyok szombat-vasárnap jobban rá­érnek mosni, főzni, mint hét­köznap, s ez meglátszik a fo­gyasztáson is. A hatalmas zúgás, hangza­var közepette alig értjük egy­más szavát, kiabálni kell. Szinte hihetetlen, hogy ezt is meg lehet szokni. Szállítás — Oda se neki — mondja Kiss János. — A 12 órás mű­szak végére annyira feltöltő­dünk zajjal, hogy otthon egy­folytában kiabálunk. De csak Hiába a műszerek, azért a szem az igazi. Kiss János az égőfejet ellenőrzi ezért, nem másért — teszi hozzá, nehogy félreértsük a helyzetet. A csendes, tavaszias hétvé­ge kedvezett a fuvarozóknak is. Több vasútigazgatóság te­rületéről a szokottnál nagyobb mennyiségű árut szállítottak rendelkezési helyére. A Pest megyei Tárnokról több vagon zúzott kő érkezett a Bács- Kiskun, a Békés és a Csong- rád megyei közúti igazgató­ságnak. A Nagykőrösi Kon­zervgyárból 30 vagonnyi ter­méket küldtek a határainkon túlra. Kövess László Errol olvastam A dögevő fölegyenesedett A z emberiség jelene és jövője szempontjából sorsdön­tő kérdést feszegetnek azok a, kutatók, akik arra keresik a választ, miért egyenesedett föl 'annak ide­jén az ősünk. Az ilyen sarkalatos kérdéssel foglalkozó tudósokat paleoantropológusoknak hívják. Egyik jeles képviselőjüknek a következő a véleménye: „Az ember asért vált felegyenesedett lénnyé, mivel ősei étrend­jüket kiterjesztették a húsra.” Nekem már ez a kijelentés is gyanús. Ez azt sugall­ja, hogy ősünk előre megfontolt szándékkal kezdett el húst enni. Mert mi tudatosan, ésszerűen cselekvő lé­nyek vagyunk. Ilyenek voltunk, ilyenek maradtunk. A minap este is láttam ennek ékes bizonyítékát a tele­vízióban. Dús hajú, erőtől duzzadó fiatalemberek csa­patát mutatták, amint valahová elindultak. Csupa ép, egészséges ifjú, elszánt arccal, villogó szemmel. A tele­vízió mindenre képes, egy váltás, s máris a helyszínen voltunk, ahová lelkes fiataljaink készültek. A helyszí­nen romok, füst, holttestek, sebesültek, roppant igye­kezettel dolgozó egészségügyiek. Valamivel később kór­házat láttunk, bekötözött sérültek eltorzult arccal, nyög- décselve hevertek az ágyakon. Mert ésszerűen cselek­vő lények vagyunk. Mindenünk ép, működőképes, az­tán sietünk a helyszínre, ott hozzánk megszólalásig ha­sonló lények tönkreteszik működőképes szerveinket, majd az orvosok minden képességüket latba vetik ron­csolt testrészeink helyreállítására. őseink nem tudatosan tértek át a húsra. Csökönyö­sen ragaszkodtak a régihez, gumóhoz, gyökérhez, fán lógó gyümölcshöz, »mint ahogy mi is kitartunk a meg­szokott mellett. Valószínűleg a kényszer vitte rá őket a dögevésre. Aszályos időben semmi se termett, a fák ágain csüngő néhány csenevész gyümölcsöt hamar el­pusztították. Kibírhatatlan éhséget éreztek, rávetették magukat az előttük kimúlt állat húsára. Éhségüket ez is csillapította. Követték a csordát, hátha ismét lerogy valamelyikük. De miért kellett ehhez fölegyenesedni? Sok ragado­zó él a földön, csak húst eszik, mégsem jut eszébe két lábon járni. A magyarázat: Abból, hogy egy, naponta akár húsz kilométert is vándorló nyájat követni tud­janak, adódott annak szüksége, hogy az utódokat a kar­jukon hordják. Ne tessék mondani. Én nem voltam ott, de szoktam járni az állatkertbe. Ahol közeli rokonain­kat láthatjuk. Nos, a majmok akrobata ügyességgel kapaszkodnak föl a mesterséges sziklahegyre, majd ugyanúgy ereszkednek le onnan, miközben kicsinyük ott lóg a hasukon, vagy kapaszkodik a hátuk szőrébe. Azt is tudjuk, négy lábon sokkal gyorsabban lehet fut­ni, mint két lábon. Még akkor is, ha ott a háton a kö­lyök. Ősünk szőrös volt, abba. nagyszerűen kapaszkod-' hatott a kicsi, nem kellett káron tartani, ami még ma is kényelmetlen, amikor csak menni kell vele, nem pe­dig a csorda után rohangászni. S zerintem a magyarázat sokkal egyszerűbb. Két vál­tozatot is tudok. Az egyik: csak. Ezt nem szüksé­ges bővebben fejtegetni. A legtöbbször ma is így indo­koljuk tetteinket. A másik: a csorda után nem csak ősünk loholt, hanem a másik dögevő, a sakál is. Őt. valahogy el kellett hessegetni’ a kimúlt állatról. Egy­szer véletlenül egyik ősünk hátsó lábaira állt, jobb mancsával, teste súlyától megtámogatva, meglegyin- tette a sakált. A megrendítő ütéstől a fűre rogyott. A többiek elkotródtak. Az előember nyugodtan lakmá- rozhatott. Az ütést máskor is kipróbálta. Addig ismé­telgette, mígnem úgy maradt. Kör Pál Ügyészi vizsgálatok tapasztalatai Fegyelmezett munkát követelnek A törvényességen nem esett csorba A múlt esztendő második felében a főügyészség és a ki­jelöli hét területi ügyészség 21 ipari vállalatnál megvizsgálta a fegyelmi és kártérítési eljárások törvényességét. A vizsgála­tok az elmúlt esztendő első félévére terjedtek ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom