Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-16 / 39. szám

1987. FEBRUAR 16., HÉTFŐ Brüsszel Hazánk—Közös Piac Ma összeül Brüsszelben a Közös Piac külügyminiszterei­nek tanácsa. Napirenden sze­repel a Közös Piac és Magyar- ország közötti egyezmény. Magyarország kormánya — a KGST többi európai tag­országa kormányához hasonló- ahj t—* még a múlt évben ki­nyilvánította t a Közös Piac és a KGjST intézményei kapcsola­tával párhúzgmosan kész két- ólöali együttműködésre is az EGK-val, A Magyarországgal kötendő egyezmény megtárgyalására yaló felhatalmazás (mandá­tum) megadására a döntését a külügyminiszterek tanácsa előreláthatólag a márciusi ülé­sén hozza meg. Az alkotó értelmiség békefóruma (Folytatás az 1. oldalból.) dókban folytatnak a résztve­vők. A fórum nem záródokumen­tum, felhívás vagy más hiva­talos okmány elfogadásával végződik majd. A cél az, hogy mindenki a saját szempontjá­ból véleményt nyilváníthas­son az emberiség egészét érin­tő fontos kérdésekben, olya­nokban, mint a nukleáris há­ború megakadályozása. az atomfegyverek csökkentése és felszámolása, az atommentes világ megteremtésének lehe­tőségei, a biztonság és a le­szerelés összefüggései. A moszkvai békefórum va­sárnap folytatta munkáját. A művészek kerékasztalánál dél­előtt, a vallási személyisége­kénél délután, a többiekénél egész nap folyt a munka: a kerekasztal-beszélgetések szak­Febldották a palesztin menekülttábor blokádját Élelem és gyógyszer érkezett Az Amal síita mozgalom szombaton este közleményben jelentette be, hogy vasárnap reggeltől megszűnik a dél-li­banoni Tyr város közelében fekvő Rasidije palesztin me­nekülttábor élelmiszer- és gyógyszerblokádja, a lakók reggeltől kora délutánig kijár­hatnak vásárolni. Miután a szeptember 30. óta zárolt táborba szombat dél­után megérkezett az első élel­miszerszállítmány, az Amal milicistái engedélyezték 32 sú­lyos sebesült elszállítását, aki­ket egy szidóni kórházba vit­tek. A sebesültekkel egyidejűleg távozott a Rasidije táborból 108 asszony és gyermek is, A segélyek megérkezését,1 á sebe­sültek elszállítását Jrán da­maszkuszi nagykátfötei, a síita. Hezbollah párt' vezetői, vala­mint Khomeini ajatollahnak az Iszlám Vöröskereszthez de­legált képviselője ellenőrizte. A szintén ostromgyűrűbe zárt bejrúti Burdzs el-Ba- radzsne menekülttáborból, ahova szombatra virradó éjjel beengedték az első segélyszál­lítmányt, az ott dolgozó nem­zetközi orvoscsoport egyik brit tagja felhívással fordult a nemzetközi szervezetekhez és az ENSZ-hez a még mindig éhező palesztinok megmenté­sére. Az orvos megerősítette, hogy a segélyszállítmány csak néhány napra elegendő. A tá­borban 1986 közepén még 35 ezer méhekült élt, a több hó­napos ostrom óta viszont szá­muk 20 ezerre apadt. Az Amal milícia szombaton is ágyúzta a bejrúti táborokat, OvJiaüla, táborban négy sze­mély meghalL iránya szerinti szempontokból vizsgálták a béke, a fegyver­zetkorlátozás és a leszerelés, a biztonság, a népek, az em­berek közötti együttműködés kérdéseit. A természettudósok és az orvosok a nap második felében közös vitafórumon Is kifejtették nézeteiket. Minden kerékasztalnál ha­mar megmutatkoztak a külön­böző álláspontok találkozá­sai. A politológusok abban ér­tettek egyet, hogy mielőbb cse­lekedni kell, * összehangoltan és ,a legfontosabb kérdésekbe irányítva a figyelmet, A kör­nyezetvédők egységesen han­goztatták: a fegyverkezési haj­szára költött összegek egy ré­sze is elegendő lenne a ter­mészet megvédésére. A val­lási személyiségek kifejtették, hogy bármely vallású, világ­nézetű embernek egyaránt szüksége van a békére. Az üzletemberek arról szóltak, hogy a kereskedelmi-gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztése elő­segíti a stabilitást, szilárdítja a békét. A művészek megál­lapodtak abban, hogy nagyon sokat tehetnek az emberek vé­leményének formálásáért, a kölcsönös bizalom és megér­tés légkörének fejlesztéséért. Az orvosok a nukleáris ka­tasztrófa orvosi vonatkozásait és az emberek tudatában ki­alakult ellenségkép megszün­tetésének fontosságát értékel­ték lényegében azonosan. A természettudósok a fegyver­zetkorlátozás és a leszerelés számos tudományos tényező­jének megítélésében jutottak egyetértésre. A természettudósok fóru­mán egyik fő témaként szó volt a nukleáris fegyverzet radikális csökkentéséről, mint a teljes megsemmisítésükhöz vezető út első lépéséről. A természettudósok tanács­kozásának egyik magyar részt­vevője, Marx György akadé­mikus az MTI tudósítójának elmondta, hogy igen összetett, STRADA HUNGARORUM, a magyarok útjá — 'történé­szek számára ismerős fogalom idehaza éppúgy, mint Itáliá­ban. Őseink a középkorban ezen terelték az Alföldről Mi­lánóba és a Pó-siíkság gazdag városaiba a marhacsordákat. Padova egyetemén már 1221- ben oktattak magyar diákot, ptóbb pedig — mint azt Bon- fini, Mátyás király olasz tör­ténetírója feljegyezte — az uralkodó „második Itáliává” kívánta tenni Pannóniát, fe­lesége, Beatrix kedvéért. Ke­gyelettel őrzik mindkét or­szágban a garibaldisták. a független Olaszországért küz­dő magyar hősök emlékét. A magyar—olasz kapcsola­tok méltatásában tehát min­denképpen indokolt a törté nelmi jelző. Lázár György nek, a Minisztertanács elnö­kének február 17-én kezdődi római látogatása kiemelkedi esemény Budapest és az őröl város újkori együttműködésé ben, amelynek históriájába! mérföldkőként tartják nyíl ván miniszterelnökünk első, 1975-ben folytatott római esz­mecseréit. Két évvel később, 1977 júniusában Kádár János itáliai útja gazdagította újabb lehetőségekkel kapcsolataink elmélyítését. 1984 tavaszán Bettino Craxi kormányfő vendégeskedett, hazánkban. Lázár György küszöbönál­ló római tárgyalásai jó alkal­mat nyújtanak majd a két­oldalú kapcsolatok áttekinté­sére, a gazdasági együttmű­ködés fejlesztését akadályozó tényezők fölkutatására és ki­iktatására, s tágabb értelem­ben az európai biztonság és a leszerelés lehetőségeinek kölcsönös elemzésére. Olyan időpontban, látogat a magyar kormány vezetője az Olasz Köztársaságba, amikor kölönösen fontos a különböző társadalmi és gazdasági be­A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT« Búcsúlátogatás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés el­nöke búcsúlátogatáson fogadta Carlos Oscar Keller Sarmien- tót, az Argentin Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapest­ről. Magyar—csehszlovák kapcsolatok nekj a Minisztertanács elnökhelyettesének, a magyar—cseh­iszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési ‘bizottság magyar tagozata elnökének meghívására vasárnap Budapestre érkezett Pavel Hrivnák csehszlovák miniszterei- nök-helyettes, a bizottság csehszlovák társelnöke. Tárgyalások Kiiában Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa fő­titkárának vezetésével a kínai népi politikai tanácskozó tes­tület meghívására tartózkodott a Kínai Népköztársaságban. A küldöttséget' fogadta Hszi Csung-hszün. a Kínai Kommunis­ta Párt KB Politikai Bizottságának tagja. A népi politikai tanácskozó testület vezetővel folytatott megbeszéléseken köl­csönösen tájékoztatták egymást a két mozgalom társadalmi­politikai szerepéről hazájukban és megállapodtak az együtt­működés folytatásában. kiterjedt eszmecserét folytat­tak mindenekelőtt az általá­nos nukleáris leszerelésről, va­lamint az európai biztonság­gal összefüggő kérdésekről. A környezetvédelmi kerék­asztal-tanácskozás ökológia és béke című vitájában olyan fontos témákat vitattak meg, mint a környezetvédelem és az új politikai gondolkodás összefüggései, a környezetvé- delníi kultúra kialakítása és a természet megóvásának stratégiája. Az orvos-kerekasztalnál töb­ben kifejezték aggodalmukat, hogy az Egyesült Államok nem követi a nukleáris rob­bantások szovjet moratóriu­mának példáját. A politológusok kerékaszta­lánál vasárnap 37 résztvevő kapott szót, nem egy közülük többször is. Ez is jelzi, hogy ezen a fórumon is igazi vita folyt, nyílt, kötetlen légkör­ben. Mint az esti sajtótájé­koztatón Jevgenyij Primakov akadémikus elmondta, a sta­bilitás kérdései állottak a vi­ta középpontjában. A vallási személyiségek a békéért mondott imával kezd­ték a napot Moszkva külön­böző templomaiban. Ezt köve­tően Pimen, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája fo­gadta a kerekasztal résztve­vőit, majd folytatódott az esz­mecsere. A vallási személyi­ségek úgy tartják, hogy a po­litikusokra ma nagy felelős­ség hárul a béke sorsával kap­csolatban. Vasárnap délutáni sajtóér­tekezletével befejezte munká­ját a művészek és más kultu­rális személyiségek kerékasz­tal-tanácskozása is. Az üzletemberek tanácsko­zását záró sajtóértekezleten ugyancsak eredményes eszme­cseréről számoltak be. E ke­rékasztal körül mindenekelőtt a kelet—nyugati gazdasági együttműködés fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket vitat­ták. rpg$. A vitáb^p.,felszólalt Beck Tamás, a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnöke is. Vasárnap estére minden ke­rékasztalnál befejeződött a vi­ta. A szovjet békebizottság épü­letében befejezte munkáját a szovjet és nyugat-európai volt katonai vezetők tanácskozása is, amelyen szintén a lesze­relés és a biztonság kérdései­ről esett szó. Mihail Gorbacsov a tömegtájékoztatásról Nyíltság kell és építő bírálat Moszkvában, az SZKP KB székházában, a tömegtájékoz­tatási és propagandaeszközök vezetői számára tanácskozást tartottak. A tanácskozáson, amelyen megvitatták a sajtó, a televízió és a rádió felada­tait, beszédet mondott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára. Bármely politikai irányvo­nal, amennyiben az a társa­dalomban nem ölt testet gya­korlati döntésekben, a gazda­sági élet, a politika, az ideo­lógia, az erkölcs szférájában, általában a szellemi szférá­ban, akkor ez az irányvonal a levegőben lóg, délibáb, s eb­ben már volt részünk — fej­tette ki az SZKP főtitkára. A KB-ülés feladatul tűzte maga elé, hogy kidolgozza az átalakítás elméletét és politi­káját, minden téren gyakor­lati mederbe terelje az SZKP XXVII. kongresszusának irányvonalát. Az ülés előkészítése nem bi­zonyult könnyű dolognak. A társadalomban elég széles kör­ben elterjedt olyasféle han­gulat, hogy nem haladunk-e túl meredeken, hogy amikor feltárjuk nehézségeinket, nem veszünk észre semmi jót. A legfontosabb — mint azt a KB-ülésen hangsúlyoztuk — nem az volt, hogy leszámol­junk a múlttal, megnevez­zünk egyeseket vagy másokat. A jelenségek, folyamatok ér­tékelésére, elemzésére volt szükség, tendenciák kideríté­sére. Igyekeztünk ezt tenni, mivel minderre, az elemzés­re, a kritikára, az önkritikára, a tanulságokra a ma és a hol­nap érdekében van szüksé­günk. Ez a legfontosabb. Olyan javaslatokat kellett elő­terjeszteni, hogy ebbe a mun­kába az egész társadalom be­kapcsolódjék. Jó dolog, hogy a sajtó — hangsúlyozta Mihail • Gorba-> csov — az átalakítás új sza­kaszát nehéz; bonyolulté'dia* lektikus folyamatként mutat­ja be. Lelkiismeretesen kell élni és dolgozni, meg kell ta­lálni a tartalékokat is és a le­hetőségeket ahhoz, hogy va­lamit még jobbá tegyünk, hogy valami többletet tegyünk a munkához. És itt a maga teljes nagy­ságában jelentkezik az embe­ri tényező szerepe. A legfon­tosabban egyetértünk: erőseb­Tervet dolgoz ki az Öböl Monti Együttműködési Tanács Bambák hét iráni városra Hét iráni várost bombázott az iraki légierő vasárnap a határtól különböző távolsá­gokban. Az iraki hadsereg szóvivője szerint Teherán nincs a vasárnap bombázott városok között: az iráni fővá­rost legutóbb szombat éjjel tá­madták az iraki repülőgépek. Az Ománi Szultánság fővá­rosában, Maszkáiban vasár­nap megkezdték soros tanács­kozásukat az Öböl Menti Együttműködési Tanács tag­országainak belügyminiszterei. A találkozón a miniszterek végleges tervet dolgoznak ki arra, hogyan javítsák az Arab-öböl országainak (Bah­rein, az Egyesült Arab Emír­ségek, Katar, Kuvait, Omán és Szaud-Arábia) az iraki- iráni háború miatt megrom­lott biztonsági helyzetét. HONDURAS! HADGYAKORLAT Hadgyakorlatot hajt végre Hondurasban a 82. amerikai légiszallítású hadosztály 750 katonája. A vietnami hábo­rúban is részt vett elit alakulat katonáit éjszakai riadó után szállítógépekkel- vitték Honduras területe fölé, ahol ej­tőernyővel szálltak le, hogy gyakorolják a közép-amerikai tér­ségben folytatandó harc körülményeit. Ez az első eset arra, hogy a hadosztály katonái Nicaragua közelében hajtanak vég­re hadgyakorlatot. « Bár a hivatalos közlés szerint a kijelölt terep több mint 100 kilométerre van az államhatártól, a Pentagon képviselői nem titkolták, hogy a gyakorlat célja a sandinista kormány meg­félemlítése. „A gjrakorlatnak bizonyítania kell, hogy az Egye­sült Államok képes a térségben gyorsan ellensúlyozni a szov­jet, a kubai vagy a nicaraguai fenyegetést’» — jelentették ki az amerikai hadügyminisztériumban. A 750 ejtőernyőssel együtt jelenleg már 3700 amerikai ka­tona tartózkodik Hondurasban. bé kell tenni az embert, lelki világát, meggyőződését. Tu­dathasadásos embernek nehez élnie és dolgoznia. A KB-ülés anyaga — a párt cselekvési programja hosz- szú évekre előre. Ez egyben a sajtó munkaprogramja is. A januári ülés valamennyi probléma megoldása szem­pontjából alapvető gondolata a demokrácia fejlesztése. A gazdaságban is fejleszteni a demokráciát, a politikában is, magában a pártban is, de szo­cialista alapokon. Nem mel­lőzve a szocializmust, hanem több szocializmust, nem eltá­volodni a demokráciától, ha­nem több demokráciát, nem eltávolodni a szocialista er­kölcstől. hanem a szocialista erkölcsért. Ez az átalakítás lényege. Párbeszédre van szükségünk a néppel, széles tanácskozás kell, szoros egység kialakítá­sa a párt és a nép cselekede­teiben. Mély, valóban gyökeres vál­tozások mennek végbe a tár­sadalomban. Ezek hatalmas erőkifejtést, energiát, kezde­ményezőkészséget, alkotó szel­lemet követelnek, következe­tes harcot a tehetetlenséggel és maradisággal, a káderk pszichológiai átalakulását, új gondolkodását, új munkastí­lust — mondotta Mihail Gor­bacsov. A sajtó a maga lehetősé­geivel, az új, az élenjáró irán­ti befogadókészségével, olyan hatalmas emelőkkel rendel­kezne, mint a kritika, a nyílt­ság, 'a legjobb tapasztalatok propagandája — képes és kö­teles .is sokat tenni. A bírálatról szólva az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta: a kritika élét tompítani annyit jelent,, mint megállítani a ha­ladást. kárt okozni az "átala­kításnak. Ez pedig nem fog bekövetkezni! És & központi ibijjoítság, , teljes ohalároaatl- sággal állást foglalt ebben. A bírálat felelősség, séminél élesebb a kritika, annál fele- lőssebbnek kell lennie, ez vo­natkozik a sajtóra is. A történelemről szólva a párt főtitkára a következőket fejtette ki: A történelmet olyannak kell látni, mint amilyen az való­jában. Sokféle dolog történt, voltak hibák — súlyosak is —, de az ország haladt elő­re. Nem szabad elfelejtenünk a neveket, de még erkölcste­lenebb lenne elfelejtenünk vagy elhallgatnunk a nép éle­tének egész korszakait — ez a nép a párt vezetésével a szocializmus nevében élt, bí­zott és dolgozott. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a nemzeti kérdés — folytatta Mihail Gorbacsov. — A XXVII. kongresszuson világosan és következetesen kifejtettük elvi álláspontun­kat. Síkraszállunk amellett, hogy tiszteletben tartsák min­den nép nemzeti érzéseit, tör­ténelmét, kultúráját és nyel­vét is: a teljes és tényleges egyenlőség mellett vagyunk. Soknemzetiségű országban élünk, ezért veszélyes, ha fi­gyelmen kívül hagyjuk eze­ket a kérdéseket. Az egyetlen helyes megközelítési mód ez­zel összefüggésben a lenini nemzetiségi politika, a lenini szellem. A központi bizottság meg van győződve arról, hogy az újságíró-társadalom, egész pártpublicisztikánk a párttal és a néppel együtt rendíthe­tetlenül és fáradhatatlanul fogja továbbvinni az átalakí­tás ügyét — mondotta Mihail Gorbacsov. Bfüssztlhsl Londonba Dzssmae! Londonban tartózkodik Amin Dzsemajel libanoni el­nök. aki három országot érin­tő nyugat-európai útja során Brüsszelből szombaton érke­zett a brit fővárosba. Dzsema­jel megbeszélést folytat majd a brit miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel és a can- terburyi érsekkel is — való­színűleg Terry Waite sorsáról. politikusainak párbeszéde. Ha­zánk megkülönböztetett fele­lősséget érez Európa és a vi­lág békéje, biztonsága iránt, s — mint arról az olasz ál­lamférfiak megnyilatkozásai is tanúskodnak — hasonló álláspontra helyezkednek a Tiberis partján is. Meglehet, a nemzetközi helyzet megíté­lésében nézeteink nem min­denben egyeznek, anny, azonban bizonyos, hogy a ke­let—nyugati párbeszéd folyta­tásában, az európai biztonság feltételeinek megteremtésé­ben, az enyhülés légkörének megszilárdításában Itália ts érdekelt. Ami a két ország kapcso­latainak gazdasági szféráit il­leti, nem titok, hogy szá­munkra rendkívül hátrányos — és az Olaszországgal foly­tatott kereskedelemben is meghatározó tényező — az EGK szigorú- rendszabályai­nak alkalmazása a GATT-tag- ságunk ellenére is kedvezőt­lenül ható diszkrimináció. A múlt . évben Magyarországon járt magas szintű olasz gaz­dasági, küldöttségek részlete­sen . tájékozódhattak törekvé­seinkről. Tapasztalhatták, hogy részünkről nincs akadá­lya az ' érvényben levő mint­egy félszáz kooperációs szer­ződésen túlmenően kibővíteni az együttműködést, nem utol­sósorban oly módon, hogy a magyar—olasz vegyes válla­latok 'által előállított termé­kek harmadik piacon kölcsö­nösen előnyös feltételekké! értékesíthetők­HAZÄNK kéteskedelmi partneréi között Olaszország a hatodik helyen áll, a tőkés országok között pedig az NSZK és Ausztria után a har­madik. Lázár -György római .tárgyalásaitól- a magyar köz­vélemény azt várja,, hogy Bu­dapest és Róma kapcsolatai dinamikusabban fejlődnek majd. ami megfelél mindkét nép érdekeinek, s egyben hoz­zájárul az európai légkör ja­vulásához is. Gy. D. Magyar—olasz kapcsolatok Kölcsönös érdekek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom