Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

Kormányszóvivői tájékoztató Erősíteni a gazdálkodási fegyelmet Nincs szmogveszély Magyarországon A néhány héttel ezelőtt, több NSZK-beli nagyvárosban elrendelt szmogriadóval kap­csolatban felmerült a kérdés: vajon Magyarországot nem fe­nyegeti-e hasonló kedvezőtlen jelenség. Az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal szakemberei elmond­ták: a légszennyezettséget fo­lyamatosan mérő hálózat ada­tai Szerint hazánkban a lég­térben sehol sem haladta meg tartósan■ a határértéket a szennyező anyagok mennyi­sége. A fővárosban — ahol 8 kor­szerű, automatikus mérőállo­más méri folyamatosan a le­vegő szennyezettségét, s ezek adatait a Köjál központjában számítógép gyűjti — február 2-án volt a legszennyezettebb a levegő. Ekkor a kéndioxid koncentrációja a város egyes részein rövid ideig viszonylag magas volt, de még így sem érte el azt a határértéket, ahol meg kellene tenni a f üst- ködriadó legenyhébb intézke­dését, amely a légszennyezés önkéntes korlátozását jelenti. A levegő nitrogénoxid- és szénmonoxid-szennyezettsége jelentősen elmaradt a veszé­lyesnek ítélt küszöbértéktől. A kritikus időszak óta egyéb­ként egész Európából kisöpör- ták a meleget hozó időjárási frontok a szennyeződéseket. A Dunán Olajszennyeződés Olajjal szennyeződött a Du­na a dél-magyarországi szaka­szon. Emiatt lezárták a Pécset tápláló regionális vezetéket, s csütörtökön vízkorlátozást rendeltek el Baranya megye székhelyén. Az olaj feltehető­leg a folyamon közlekedő ha­jók valamelyikéről kerülhetett a vízbe. A szennyeződést a szerda déli órákban észlelték, s miután az a Dunát Péccsel összekötő regionális vezeték vízkivételi művénél is jelent­kezett, nyomban leállították a mecsekaljai város vízszükség­letének csaknem a felét — naponta mintegy negyvenezer köbméter vizet — szolgáltató rendszer működését. A kiesést a Pécs környéki tortyogói és pellérdi víznyerő területek erőteljesebb igénybevételével igyekszik pótolni a pécsi víz­mű. de mivel ezek a kutak legfeljebb nyolc-tízezer köb­méterrel többet képesek adni a szokásosnál, mintegy har­mincezer köbméter víz hiá­nyával kell számolni Pécsett. (Folytatás az I. oldalról.) feltárt hibák is nagyobbakká váltak. A lakosság ezzel kap­csolatos elégedetlensége teljes mértékben indokolt. Sajnos a várakozások ellenére nem nőtt. hanem csökkent a lakásépítő­kapacitás, s egyes vállalatok­nál — hogy megtartsák a szakembereket — még mindig elnézik a felelőtlen munkát. Emellett a szavatossági jogok jelenlegi bonyolult rendszere nem védi kellőképpen a la­kásvásárlók, -építők érdekeit. Nem jobb a helyzet a magán­építkezéseknél sem. A Minisz­tertanács a KNEB jelentésé­ben foglaltak megvitatása után megszabta az építésügyi tárca és a tanácsok ezzel kapcsola­tos feladatait. Bérlői érdekvédelem A bérlők, tulajdonosok ér­dekeinek védelmében (tette hozzá a Magyar Rádió érdek­lődésére) egy olyan útmutató készül, amely áttekinthető tá­jékoztatást nyújt a lakáshasz- nálók jogairól és kötelezettsé­geiről. Remélhetőleg minőség- javító hatása lesz annak a rendelkezésnek is, amelynek értelmében január 1-jétől a kivitelező csak a hiánypótláso­kat követően nyújthatja be a végszámlát. A kormány továb­bá kötelezte az építésügyi mi­nisztert, hogy a félév végéig állítson össze az építtetők és a vásárlók jogainak érvényesí­tését, illetve azok kibővítését szolgáló előterjesztést. A tankötelezettségi törvény végrehajtásának tapasztalatai­ról (a Magyar Nemzet kérdé­sére) a szóvivő elmondta: az alapvető gond az általános is­kolai oktatásban van. Tanter­vűk nem számol kellőképpen a gyermekek fizikai, pszichi­kai adottságaival, teherbíró képességükkel. A túlméretezett tananyag azt eredményezte, hogy sok gyerek még az alapvető isme­retek — írás, olvasás, egysze­rű számtani feladatok — el- sajátításával is elmaradt. A kormányzat nagy erőfeszíté­seket tesz az oktatási körül­mények javítására, de nagy szerepe van a jövő nemzedék nevelésében a családoknak is. A tavalyi pénzügyi-gazdasá­gi ellenőrzések tapasztalatait érintve (a Népszava tudósító­jának válaszolva), kiemelte, hogy még mindig nagyon sok példa van a vállalatoknál a gazdálkodási fegyelem meg­sértésére, az együttműködési megállapodások betartásának hiányosságaira. Mindezekért elsősorban a vállalati gazdál­kodás gyengesége, gyakran a lehetőségeket meghaladó köl­tekezés okolható. Az indoko­latlan jövedelmek, előnyök többnyire az érvényes jogsza­bályok megszegésével, a szám­viteli, bizonylati rend tudatos megsértésével keletkeztek. Elismert bankrendszer A munkafegyelem problé­mái is jogosan vetik fel az új munka törvénykönyve meg­szerkesztésének igényét — mondotta (a Népszabadság kérdésére). A jogalkotási program értelmében ennek 19S0-ig kell elkészülnie. A magyar bankrendszer most lezajlott átalakításának külföldi fogadtatásával kap­csolatos kérdésre (Magyar Rá­dió, külföldi adások) kifejtet­te: összességében a változta­tásokat pozitívan értékelték. A Tiszafái című folyóirat sorsáról — a Magyar Nemzet kérdése — utalt arra, hogy ez áz irodalmi és kulturális lap hónapok óta nem jelenik meg — Bányász Rezső el­mondta: ismeretes, hogy a Ti­szatáj című, Szegeden megje­lenő megyei folyóirat fenntar­tója tavaly a kiadvány átszer­vezését határozta el. A lap ezért 1986 második félévében nem jelent meg. A múlt év vége felé az új sajtótörvény előírásainak megfelelően a lap gazdája, a Csongrád Megyei Tanács javaslatot tett a szer­kesztőség új összetételére. Megkapták kinevezésüket a szerkesztőség vezetői, és mun­katársai. Az 1987. január— februári összevont szám már­cius elején megjelenik. Műkincsek biztonsaga A múzeumokban őrzött ér­téktárgyak biztonságával fog­lalkozó kérdés kapcsán (Ma­gyar Hírlap) a szóvivő egye­bek között, arról szólt, hagy megerősítették a polgári fegy­veres őrséget, s jelentős tech­nikai beruházásokat is végre­hajtották. Egy kérdésre reagálva (Va­sárnapi Hírek) hangoztatta, hogy üdvözlik és igen nagy figyelemmel, okulásra készen vából a tettetést, a mesterkéltséget. Az os­toba, azt hiszi, nem látok át rajta. Együtt nőttünk fel, engem nem rázhat át, alakos- kodjon másnak. De nem szólok. Talán könnyebb így neki is, becsapja a vi­lágot és ezáltal a világ többször látogat szűk, agyonzsúfolt szobájába, mert nem kell félni örökös nyavalygásától, legfeljebb azt kell ki­bírni, hogy a könyvespolc melletti íróasztalon virág, gyümölcs, feketekávé, szappan, irat ra­kódik egymásra, hogy minden kéznél le­gyen; meg az elviselhetetlen ugráló kutya tá­madja szeretettel a látogatót, és ott a frizsi­der előkészített, tárolható tartalmával, ne kelljen Margitnak öt lépésnél többet megten­nie. Úgy sem bírná támogatás nélkül. De ki támogassa, nyolcvannégy éves anyja? Dundi, az unokája, aki mindig beugrik egy percre hozzájuk, fény a fénytelenségben... Kinézek az ablakon, megint hull a hó, de a járdán latyakká olvad. A rigó és a galamb e pillanatban is veszekszik a csúszdán, ahol nyáron a gyerekek kapaszkodnak a magasba. Most a madarak uralják a kertet, odaszoktak a csúszdához, mert a szomszédok egymással versengve ott etetik őket: rizs, hurkamara­dék, megfagyott krumpli, kis szalonnada­rab ... át kell menteni az életet a télből. Ezek a madarak tavasszal is visszajárnak. Billegetik a farkukat, csipognak, csivitel- nek ... Látod, megköszönik a piciny gondos­kodást, mi lenne velük ebben a vacogtató hi­degben, ha nem segítene rajtuk a szánalom? Még kezemben tartom kis könyvecskémet, újra belelapozok. Kedvetlenül. Mint sors­könyv nyugszik riadt markomban. Tegnap is kihúztam egy nevet, rá már nem számítha­tok: az újságban olvastam: Zoli „tragikus hirtelenséggel” ...ment el. Meghalt Laci fe­lesége is, mielőtt kitavaszodott volna. A rák néhány hét alatt végzett Veruká- val. Hogy könyörögtém, szánja rá magát a radiológiai kezelésre. Nem akarta, ő nem kínozza magát, mond­ta. Nem kellett a Celladam sem. Azelőtt min­dent elértem nála, hol csendes, hol erősza­kos követelésemmel. Az utolsó menetben alulmaradtam. Én? Én élek. Ő maradt alul. Egyik hajnalban már nem ébredt fel. Ott feküdt mellette a férje és azóta is sír, hogy engedhette: a fáradtságtól, álomba merüljön és nem hallhatta Veruka utolsó sóhajtását, ta­lán segítséget is kért, vizet vagy levegőt... Vádolja magát, hogy valamit elmulasztott. Ez az örökös lelkiismeret-furdalás nem hagy nekem sem békét. Rohanok egész nap a munkám után, nincs percnyi pihenőm és mégis nyugtalankodom, hogy elvétek vala­mit, megbántok valakit a rohanás közben, el- Szalasztok valamilyen lehetőséget, amikor még segíthettem volna. Egy jó szóval, egy gesztussal... nehogy késő legyen. Riasztanak az újságok, szaporodnak a köszönetnyilvánítá­sok, megnyúltak a halálozási hírek, egyre több ismerős, tisztelt jó barát nevét húzoga­tom ki könyvecskémből. Mire időm engedné, már Magdát és Ferit is hiába tárcsáznám. És az is előfordulhat, mint most is, hogy nincs erőm próbálkozni, inamba száll a bá­torságom. Teszek-veszek a szobámban, ar­rébb tolom a fotelt, igazítom a térítőt, teát főzök a szamovárban, felkattintom és máris lezárom a rádiót. Elmozdult ez a kis szobor, nem úgy áll, ahogyan tegnap hagytam, úgy teszek, mintha mérgelődnék miatta. Messze kerülöm a telefonasztalkát. Az ablakhoz lé­pek, összefogom kezemmel a függönyt, re­mélve nézek a bokrok felé ... talán akkor jobb lesz, ha már rügyeznek. Ez a szürke felhőtömeg ellenségem. Csakúgy, mint az a tócsa a ház előtt. Kikerülhetetlen. Mocskos leve bekerítette a járdát, eltorlaszolta az utat. E pillanatban két kis iskolás cuppan a lében. Tocsognak és kacagnak, mert csizmájuk szélét nyaldossa a felkor­bácsolt mocsok — nekik tetszik az egész. Hangocskájuk betölti a teret, a kör­nyéket. Nem akarom, mégis elmosolyodom. A pillanat varázsa megérintett és most nem édésanyjuk szemrehányó tekintete villan elém, hanem az a puszta felismerés: bele kell kapaszkodnom ebbe a titokba, a cinkos vi­dámságba, ez most az egyetlen lehetőség gyenge erőm összeszedésére. És mint máskor, megint találtam magamnak kapaszkodót. —i. —s. Fekiiuló Ségi szekerek ■ követik a sajtóban kibonta­kozó közéleti vitákat. A vi- tázóktól a tévedés és olykor az indulatok jogosságát sem szabad elvitatni — mutatott rá. Az itt-ott fellelhető, túl­zottan személyeskedő hang azonban feltehetően csökkenti a polémiák hatásosságát, a vélemények hitelét. Ez a vi­tamódszer időnként azt idézi elő. hogy a legjobb szándék is a visszájára' fordul. A Tájékoztatási Hivatal el­nöke végezetül beszámolt ju­goszláv kollégájává1. Szveto- izát Durutayics szövetségi saj­tótitkárral folytatott megbe­széléseiről: a tárgyalások min­denben megfeleltek a két szomszédos baráti ország jó kapcsolatának, annak, hogy a kérdések túlnyomó többségé­ben teljesen azonos, meg­egyező nézetet vallunk. A konkrét munkaprogram kiala­kításáról a közeljövőben szak­értők tanácskoznak. Légi járműveket készítenek fel a tavaszi, nyári mezőgazda­sági munkákra a MÉM Repülőgépes Szolgálat bázisán. A sze­relők szinte alkatrészeire szedik szét a monstrumnak is be­ülő AN—2-es típust, Mindem porcikáját ellenőrzik, s ha kell, cserélik a szükséges alkatrészt. Ankétot tartottak a megyeházán A magánlakás-építés helyzete Alapfeltétel a megfelelő telkek parcellázása A lakásépítés, a lakáshoz jutás mindenütt, így Pest megyében is a lakosság legégetőbb gondjainak egyike. Nem lehet közömbös senki számára, hogyan, mikor és milyen feltételek mellett juthatnak otthonhoz a rászoru­lók. Különösen nagy a tanácsok felelőssége. Nemcsak ab­ban, hogy támogassák, segítsék az otthonteremtés előtt állókat, hanem abban is, hogyan gazdálkodnak például az építési területekkel, a telkekkel, s hogy azokra vé­gül is milyen házak kerülnek. Korszerűek, a környezet­be illőéit vagy sem. • Ezeknek a gondolatoknak a jegyében nyitotta meg . Vág- völgyi József, a Pest Me­gyei Tanács általános elnökhe­lyettese tegnap délelőtt a Pest Megyei Tanács dísztermében azt a lakásépítési ankétot, amelyen helyi tanácsi vezetők és műszakiak, valamint azok­nak a szerveknek, intézmé­nyeknek, vállalatoknak a szak­emberei vettek részt, ame­lyeknek közük van a magán­lakás-építés továbbfejlesztésé­hez. A vállalatait is A gondokat jellemzi, hogy megyénkben a mennyiségi és a minőségi igények egyszerre jelentkeznek. Wächter Roland, a megyei tanács építési és víz­ügyi osztályának vezetője is említette előadásában, hogy az elmúlt 10 évben csaknem 80 ezer lakás épült, mégsem si­került a gondokat megoldani. Ezeknek 90 százaléka magán­erőből valósult meg. Jelentős változás történt ugyanakkor a lakásállomány minőségi ögz- szetételében. A komfort nélkü­li lakások aránya az 1970. évi 74 százalékról 26 százalékra csökkent, az összkomfortos és komfortos lakások aránya együttesen 13 százalékról 60 százalékra növekedett. A lakásépítések a lapfeltéte­le a megfelelő építési telkek biztosítása. Az elmúlt tervidő­szakban 13 ezer házhelyet alakítottak ki, amely megfe­lelt az igényeknek. Ugyanak­kor, s ezt az érdekeltek a sa­ját bőrükön tapasztalhatják, tovább növekedtek a telek­árak, az építési költségek is. Az OTP által értékesített la­kásoknál a kölcsön növekedé­se mellett az előtörlesztés ösz- szege öt év alatt csaknem 2,5- szeresére növekedett. Ezért is van jelentősége annak, hogy az OTP-hitélformák mellett a vállalatok is támogatták dol­gozóikat, több mint tízezer esetben. Ezenkívül sok helyütt tervezéssel, fuvarozással, mun­kagépek kölcsönzésével is se­gítettek. A tervidőszak utolsó évében már mód volt arra is, hogy a tanácsok is nyújtsanak anyagi tániogatást. Erre a cél­ra 1985-ben például'09 millió forintot használtak fel. A VII. ötéves terv során alapvető cél, hogy a települé­sek' többségében a lakásállo­mány mennyisége, minősége, összetétele jobban feleljen meg a társadalom növekvő igényeinek és váljanak ki­egyenlítettebbé a lakáshoz ju­tási esélyek. Az állami lakás­építés mellett biztosítani kell, hogy az OTP, a, szövetkezetek, a gazdálkodó szervezetek, tár­sulások és magánszemélyek egyenlő esélyekkel vegyenek részt a program megvalósítá­sában. Ebben az időszakban 32 ezer lakás felépítésével lehet számolni, amelynek 97 száza­léka magánerőből valósul meg. Számítások szerint a meglévő telekállományt is figyelembe véve körülbelül 14 ezer1 új házhely kialakítására van szükség, s meg kell teremteni az alapvető közműfeltételeket is. Segítséget jelent, hogy az OTP telekkialakítás céljára is nyújthat hitelt. A különböző hitelformák mellett a lakáshoz jutás feltételeit javítja — kü­lönösen az arra legjobban rá­szoruló rétegek esetében — a tanácsok által nyújtható szo­ciális támogatás. A megyei ta­nács e célra a VII. ötéves terv­ben 150 millió forint céltámo­gatást biztosít. Ezt egészíti ki 200 millió forint kedvezmé­nyes hosszú lejáratú hitel. így lényegében, a helyi tanácsi forrásokkal kiegészítve a terv­időszakban 450—480 millió fo­rint áll rendelkezésre, amely 4-5 ezer alacsony jövedelmű család lakáshoz jutását segíti elő. Új módszerek Az ankéton többször is meg­fogalmazódott, hogy egyálta­lán nem mindegy, milyen la­kóházak kerülnek a telkekre. Gddorosi Ferenc, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium lakásépítési célprogram-bizott­ságának helyettes vezetője ar­ról beszélt, hogy tovább kell bővíteni az új technológiák al­kalmazását, amelyek lerövidí­tik az építési időt, korszerű és gazdaságos lakásfunkciót ered­ményeznek, energia- és ahyfeg- takarékosak és mind e mellett a költségek tekintetében is elfogadhatók. Az építőanyagok választéka, szerkezete alapo­san megváltozott. Rengeteg az újdonság és bizony sokan nem tudják, milyen anyagokat vá­sároljanak, milyen technoló­giát válasszanak. Ekkor szük­séges a szakemberek beavat­kozása. Egyre több típusterv áll az építkezők rendelkezésé­re, amelyeknek köre mindig újabbakkal bővül, a kor igé­nyeinek megfelelően. A ma­gántervezőkhöz viszont ke­vésbé jutnak el a friss isme­retek, ám ennek megváltozta­tására is vannak már kezde­ményezések. Bitó János, a Budapesti Műszaki Egyetem lakóépület­tervezési tanszékének adjunk­tusa arra hívta fel a figyelmet, hogy egységnyi beruházással a lehető legnagyobb érték létre­hozására kell törekedni. Ezzel szemben gyakran tapasztalha­tó, hogy a befektetett pénz nincs arányban a majdani használati értékkel, hanem úgynevezett presztízsértékek jönnek létre. Kovács Gyula, az OTP Pest megyei igazgatója a magánlakás-építés anyagi tá­mogatásának ismert feltételei­ről szólva hangsúlyozta: már az építési érték 15 százaléká­val, az úgynevezett saját erő­vel is neki lehet vágni az ott­honteremtésnek. Összefogással A különböző kedvezményes hitelformák és a vállalati, tanácsi támogatások igény- bevételével a kispénzűek is lakáshoz juthatnak. A me­gyei OTP-nek és a takarék­pénztáraknak összesen 21 mil­liárd forint kintlevőségük van, amiből 19 és fél milliárd a családi és a társasházak építé­sét segíti. Be ke András, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a takarékszövetkezetek tovább akarják bővíteni a hosszú lejáratú kedvezményes kölcsönöket. Tunyogi András, a Budapest Környéki Tüzelő- és Építőanyag-kereskedelmi Vállalat igazgatója a mosta­nában javuló építőanyag-kíná­lat folytatását ígérte az idei évre. A tegnapi ankéttől azt vár­ják a megyei tanács illetéke­sei, hogy segítse erősíteni mindazok összefogását, akik a maguk területén munkálkod­nak a magánlakás-építés fej­lesztésében. Ennek koordinálá­sa a tanácsok feladata. Csak így lesz mód a szűkös anyagi feltételek bővítésére, az ész­szerű, gazdaságos megoldások kialakítására. Mindezt az épít­tetők, a lakással még nem ren­delkezők érdekében, különös figyelemmel a nehéz szociális helyzetben élőkre. Kövess László

Next

/
Oldalképek
Tartalom