Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

4 1987. FEBRUÄR 13., PÉNTEK ©ífinrI«» DUNAKESZ| ^Jtírtan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Ha drágább a szolgáltatás Legyen jobb a színvonala Tiszta utcát, tiszta várost! Kifelé, mert ég a ház! Két család lett hajléktalan Az idő múlását az is mutat­ja, hogy ismét a városi ta­nács végrehajtó bizottsága előtt szerepelt a költségvetési üzem újabb egyéves feladat­terve. A téma előadója Pé­csik Miklós üzemvezető volt a héten, kedden megtartott ülésen, ahol Gerőné Ladányi Anna, a műszaki osztály meg­bízott vezetője és Kupái Gá- borné pénzügyi osztályvezető ás segített a vb-tagok által feltett kérdések tisztázásában. Mint az a költségvetésből kitűnik: a kommunális szol­gáltatás, az építőipari tevé­kenység és az úgynevezett alaptevékenységen kívüli fela­datok termelési értéke 93 mil­lió 222 ezer forint lesz ebben az esztendőben. Egyik legnagyobb tanácsi beruházásnak és építőipari munkának a 2-es sz. általános iskola tornatermének építése számít majd. Jelentős mennyiségű állami lakást kell felújítani. Életvé­delmi szempontok miatt kell több lakás elektromos hálóza­Tamási Zsuzsa tanárnő a múlt év ősze óta személyes ismerősünk. Akkor, a Futake- szi versenyen láthattuk, mi­lyen lelkesedéssel és hozzá­értéssel irányította mint elő­tornász a versenyre készülők bemelegítő gyakorlatait. Az egészséges életmód mellett érvel, de kevés szóval, inkább tettekkel. Nem rajong a köz- szereplésért,. ám egy levél miatt most mégis vállalnia kell a nyilvánosságot. ..Két éve járok aerobic tor­nára, sok nőtársammal együtt a Radnóti Miklós Gimnázium­ba. Ez a hasznos időtöltés mindannyíuniknak sok örömet okoz. Egy igen kedves, lelki- ismeretes, nagyon lelkes ta­nárnő tartja az órákat. Igazán megérdemelné a dicsérő soro­kat lapjukban is.” — írta nemrég Czáder Károlyné, a Hunyadi utca 80-ból. — Gratulálunk. Mit szól a dicsérethez? — Nagyon meglep, sőt meg is hat. Az ilyesmire nem szá­mít az ember — válaszolta a tanárnő. — Mennyi ideje tanítja az aerobicot? tát rendbe hozni. Élénk vita bontakozott ki a Verseny ut­cai, a vasútállomással szem­ben álló, úgynevezett Pavilon épületének aláducolásával kap­csolatban. Sürgős lenne a la­kók kiköltöztetése, de ennek a gyorsasága csak az ötéves tervben épülő 54 tanácsi la­kás felépítésétől függ. A költségvetés egyéb tételei közt az idén 85 ezer forintot fizet az üzem a Duna-parti strand fenntartására, ahol csak 55 ezer forint lesz a be­vétele. A szolgáltatói árakat tavaly emelték. Ennek fejében a vb is magasabb színvonalat vár az üzemtől. Van olyan hely, ahonnét az idén még nem szállították el a szemetet — figyelmeztetett az elnökhelyettes. Ez elfogad­hatatlan. Kiemelt figyelmet kell fordítani a lakótelep fű­tésére, ezzel együtt az energia­takarékosságra, s különösen a szemétszállításra, a város tisz­taságára. — Negyedik éve. Ide most harminc-negyven ember jár. Többségük nő, de egy-két fér­fi is akad közöttük. — Divatos mostanában ez a torna. A város több helyén is működnek hasonló csoportok, ön milyen érveket sorakoztat föl mellette? — Megtartja az ember erőnlétét, frissen tartja szelle­mét, kikapcsolja a monoton egyhangúságból, ezért szere­tik. — Mik a sajátosságai? — Mint köztudott, zenére mozognak a résztvevők, még­hozzá 40—50 percig szünet nélkül. Ezért nem is ajánljuk mindenkinek. Sajnos nem ve­het részt az ilyen tornában az, aki szívbeteg vagy magas a vérnyomása. A cukorbetegek­nek először konzultálniuk kell — Népszerű előadások. Szak­író-olvasó találkozó. 16-án 18 órakor Bálint György ker­tészeti szakírót fogadják a du­Hétfő délután fél négykor' történt. Nagy Józsefné a fóti Vörösmarty utca 15. számú há­zuk előtt épp a hólapátolást fejezte be. Aztán a szobában kezdte a lapokat böngészni. A gyerekek körülötte játszottak. Akkor rohant hozzájuk Tóth János, a szomszéd, kiáltozva: Kifelé, mert ég a ház! Autók álltak meg, szomszé­dok jöttek segíteni, hamaro­san érkeztek a tűzoltók. Ám az öreg épület tetőszerkezete mégis leégett, sok olyan tárgy- gyal a padláson, amit egyelő­re számba sem lehet venni. — Nyolcezer forint értékű hízott disznót dolgoztam fel januárban, az is bennégett — mondja a családfő, Nagy Jó­zsef, a budapesti Ferrum Gaz­dasági Társaság dolgozója. Hajléktalan maradt a család, öt gyerekkel, akik közül a legnagyobb most katona, a legkisebb hatéves. Két he­lyen, két szomszédnál alsza­nak. Az épületben velük la­kó, leszázalékolt nyugdíjas, Guba József egy hétre kapott szállást a gyermekvárosban. Tizenhat éves kislányát kollé­giumban helyezi el a nagyköz­ségi tanács. Nagyné háztartás­beli, egy keresetből élnek, a ház nem volt biztosítva. A Pest Megyei Tűzoltó-parancs­nokság szakemberei szerint a tüzet kéményhiba okozta, a kárt 70 ezer forintra becsülik. — Segítenek a munkahelye­men is — mondja Nagy Jó­zsef. — Ám ennek ellenére ne­héz lesz, mert az ősszel nagy kiadásaink voltak, nincs most tartalékunk. az orvosukkal. Az aerobic tor­na egyik fontos követelménye a rendszeresség, no meg a fokozatosság. A szervezetet nem lehet minden bevezetés nélkül gyorsan megterhelni. Ezért az új jelentkezőket is ennek a követelménynek a fi­gyelembevételével szoktatjuk hozzá a gyakorlatokhoz. A Testnevelési Főiskolán tartott háromnapos továbbképzésen egyébként orvos is tartott előadást, hasznos gyakorlati tanácsokat adva számunkra. Tanít a gimnáziumban, tor­naszakosztályt vezet a fiata­lok között, foglalkozásához hűen kitartó, fáradhatatlan. A maga módján az egészséges életmód alapjait tanítja, segít e szerint élni az embereknek. Jogos a levél, az elismerő, kedves, szép sorok. nakeszi kertbarátok. Az ese­ménynek a városi könyvtár ad otthont. — 17-én 19 órakor a szakmunkásképző intézet­ben: A munka szerepe éle­tünkben. 18-án 17 órakor a Radnóti Miklós Gimnázium­ban: Ércek, norma, viselkedés. Páli Judit előadása. 17 óra 30- kor a művelődési központban: Ásványkincseink és a termé­szetvédelem. Vincze Péter elő­adása. — Sport. Az edzett ifjúsá­gért. Nem sikerült felkelteni az érdeklődést Dunakeszi, Fót és Göd asztaliteniszezőinek szánt körzeti torna iránt. Ir­ta lapunknak, majd fogadó­óránkon megjelenve is el­mondta: Kelemen Sándor nyugdíjas, aki szerint csak ő, egy gödi általános iskolás, egy edző, meg a tanács képviselő­je jelent meg az esemény színhelyén. Ezzel szemben si­kerről számoltak be a múlt heti Focifarsang részvevői. A jó hangulatú villámtorna he­lyezései: I. Fóti Gyermekvá­ros. II. Szakmunkásképző In­tézet. III. Radnóti Miklós Gimnázium. — Fogadóórák. Továbbra is várjuk kedves olvasóinkat. Minden hétfőn 10—12, 17—18 óra között a városi pártbizott­ság épületében. Telefon: 41- 099. Aminek tanúi lehetünk itta használati tárgyak üszkös ma­radványai között, szomorú dráma, amelyről Bíró János, a nagyközségi tanács építési cso­portjának munkatársa sem tud meghatottság nélkül beszélni Kovács József csoportvezető összefoglalja, mit tettek eddig, s mit terveznek. Megegyez­tek Vitéz Istvánnal, az étel­iemben lévő szoba-konyhás, lakatlan ház tulajdonosával, hogy a végleges megoldásig kiadja a házát. A költségve­tési üzem dolgozói haladékta­lanul nekiálinak vakolni, fes­Olvastam, most szóban is megerősítve hallom, hogy a mostani DSE, azaz a Duna­keszi Sportegyesület a legré­gibb testedző közösség ebben a városban. Az Alagi SC, ahogy a most 84 éves és az elnöki posztról január 1-jén leköszönt Szakáll Ferenc mondja, pontosan 1914. már­cius 1-jén alakult meg. A csapat, amelynek Feri bácsi egykori erőssége volt, a hú­szas években élte fénykorát, amikor a Közép-magyaror­szági bajnokság I. osztályá­ban szerepelt. Nem lehet pon­tosan viszonyítani a mai kö­rülményekhez, de ez a szint akkor körülbelül mai NB II-nek felelt meg. Megtartó hagyományok Volt ennek a sportklubnak 1938-ba‘n jégkorongcsapata, az ötvenes évek végén kerékpár- szakosztálya, később férfi és női asztalitenisz-csapata, amelynek női játékosai az NB I-et és az NB II. nemze­ti bajnokságot a férfiak is megjárták. Mégis szétszéled­tek, mert mint az még a vá­rostörténetbe is bekerült: nem volt helyiségük. Általában jellemző a sport- egyesület helyzetére a létért való küzdelem, amit csak a lokálpatrióta szívek dobogása újít meg szüntelenül, ápolva, tisztelve a hagyományokat. Hiszen még a Magyarság, a mai Vasutas Sportkör is csak utánuk, 1926-ban lépett a színre. Sokan úgy gondolják: az is egyfajta sport, ha a múlt örökségét védelmezik, a sportember ebben a küzde­lemben sem maradhat alul. A tanácsházán a múlt hét péntek estéjén megtartott közgyűlésen jócskán maradtak üres székek, lett volna he­lyük a távolmaradóknak is. A jelenlévők viszont annál lelkesebben és felelősségtelje­sebben szóltak az egyesület jövőjéért. Szakáll Ferenc még szelle­mileg frissen, de csöndes bölcsességgel szólt néha köz­be, most már csak tagjaként a nagy múltú egyesületnek. Az elnöki posztot január 1-jétől Solymosi László tanár vette át, s ő terjesztette elő a le­köszönő elnök beszámolóját is. E szerint a Felszabadulás úti pályát birtokló sportoló­gárdának jelenleg három szakosztálya van. A labdarú­gó, a női kézilabda és a sakk kedvelői tartoznak körükbe. Három éve még a megyei bajnokságban rúgták a bőrt a feni, hogy azt lakhatóvá te­gyék. Aztán kedvezményes áron telket adnak, építési köl­csönhöz juttatják a kárvallott családot, hogy új hajlékot te­remthessenek maguknak. Ám még mindig itt van az idős Guba József és kislánya sorsának végleges rendezése. Ezt együtt kell megoldani Polgári Tiboréval, akinek ja­nuár elején égett le az Attila utcai háza, egy gázbekötéskor keletkezett tűz miatt. A fóti­akra megharagudott a vörös kakas. focisták, de azóta visszaestek a körzeti bajnokságba, mert a tehetséges játékosok el­mentek, mondván: nem ját­szunk ezen a poros pályán. Most egy magánember adott a füvesítésre 36 ezer forintot. A tanácsi támogatás kevés, több onnan sem jut. Marad a társadalmi segítség, az ösz- szefogás. A közeli Dobó-lak­tanya katonáit megdicsérték, mert segítettek rendbe hozni a pályát. A DMRV bevezette a vizet, az Alagi Állami Gaz­daság segítséget adott a füve­sítéshez, amiben részt vettek a szurkolók meg a Lósport Vállalat is. Az épületet a Du­na Menti Építőipari Szövetke­zet tatarozta. A mérkőzések­re szállította a csapatot több­ször is a hűtőház társas gép­kocsija, pénzzel is támogatta őket a mechanikai laborató­rium, segített a konzervgyár, a tanács beszereltette klub­házukba a gázfűtést. Anyagi forrás Két. évvel ezelőtt a létesít­mények állapota, az utazási feltételek hiánya miatt meg­szűnt a megyében jól sze­replő felnőtt női kézilabda­csapat, jelenleg csak az úttö­rő korúak szerepelnek a bu­dapesti bajnokságban. A sakkozóknak a Hazafias Népfront városi bizottsága ad helyet székházában. A tizenöt éve működő csoport a megyei első osztályban versenyez. Az idén már felsorakozott mel­léjük az ifik csapata is. Sze­repelnek már vidéken, sőt, külföldön. Február 21-ére egy pozsonyi nemzetközi ver­senyre hívták meg a legíia- talabbakat. Ezek a sportteljesítmények. Melléjük azonban sportpoliti­kai és sportdiplomáciai ered­mények is szükségesek. Soly­mosi László szerint újabb ígé­retek hangzottak el, további komoly támogatás várható a hűtőháztól, a konzervgyár­tól, a költségvetési üzemtől, hogy ki-ki a maga módján segítsen a fennmaradásért ví­vott küzdelemben. Főként azért kellenének erősebb anyagi alapok, hogy a város fiatalságának vonzóbb kör­nyezetben biztosíthassák a sportolás ma már nem is ol­csó feltételeit. A bevétel tavaly 322 ezer, a kiadás 229 ezer forint volt. Az idén 327 ezer forint be­vételre és kiadásra számíta­nak. Az egyesület vagyoná­nak értéke 595 ezer forint. A költségvetés csak a szűkös Kisposta, nagyposta Jöjjön holnap! — Asszonyom, egy pillanat­ra. — Gyanakodva nézett rám, mintha tolakodó fráter­től tartana. — Még mindig nincs változás a lakótelepen? Előttem állt a Verseny ut­cai posta kiadóablakánál. Ügynevezett tértivevényes cé­dulát talált a lakásán, amivel hiába ment volna a telep kis­postájára, mert a kézbesítő nem hagyja ott, az ilyen kül­deményért a főpostára kell jönni, amelyhez az út, mint tudjuk, a vasút túloldaláig több kilométer távolság. A fiatalasszony Budapest kelenföldi körzetében dolgozik, ahonnét megérkezni is elég, nemhogy még este a Verseny utcába jönni. Ráadásul nem is volt szerencséje. A kézbe­sítő öt előtt pár perccel még nem tért vissza, ötkor pedig zártak a főpostán is. Jöjjön holnap — hangzott az ajánlat bentről, az ablak mögül. Jöjjön — morfondíro­zok magamban. Ö és a töb­bi Barátság úti lakó, ha ilyen kis cédulát kap. Mert a köz­pontban nem veszik tudomá­sul, hogy itt már vagy nyolc­ezer ember lakik. Ugyanan­nak az országnak, megyének, városnak a lakótelepi posta- hivatala, amely ugyanahhoz az igazgatósághoz tartozik, hiába várja, hogy ezt a kérdést ren­dezzék. De hisz írtunk erről a múlt év őszén is! lehetőségeket tükrözi. A be­számolót hallgató tagság ép­pen eleget háborgott azon, hogy a Pest Megyei Vendég­látóipari Vállalatnak egykor bérbe adott, ma szerződéses büfé után csak évi 48 ezer forint bérleti díjra számíthat­nak. Holott, ha a saját épüle­tükben saját kezelésbe ven­nék és kulturáltan működtet­nék, tízszeres hasznuk is le­hetne, anyagi gondjaik egy csapásra megszűnnének. Hi­szen erről van ma szó, ezt nevezzük tartaléknak, amihez nyúlni kell. az állami pén­zekre való áhítozás helyett. Ám a lépésnek jogi akadá­lya van, a büfé továbbra sem a sportnak lesz az anyagi bá­zisa. Új alapon Igaz, a legrégibb egyesület a DSE. Csakhogy az idő köz­ben haladt. A Magyarság után még mások is színre léptek. Újabban például a Lakótele­pi Sportegyesület, s most épp a diák-sportegyesületek bon­togatják szárnyaikat. Szerve­zetek tehát vannak, sportolni viszont kevesebb ember spor­tol annál, mint amennyinek szüksége volna rá. Űj ötle­tek, korhoz igazodó formák, nem rivalizálás, hanem jobb munkamegosztás sportágan­ként és területenként is. Ez kell ma. Ezt hangoztatták a jelenlévők is. A levezető el­nök Vígh Frigyes, a tanács szakvezetője Fritz János, a pártbizottság részéről Vetési Imre, a Pest Megyei Tanács ifjúsági és sportosztályától je­lenlévő Solymosi Sándor osztályvezető-helyettes, aki Szakáll Ferencnek emlékpla­kettet adott át. Az élénk vita végeredmé­nyeként havi 10 forintos tag­díjat állapítottak meg a játé­kosoknak, 20-at a klubtagok­nak, s úgy döntöttek, hogy megteremtik a klubélet szín­vonalas feltételeit. Egy hónap múlva rendkívüli közgyűlésen döntenek arról, hogy a jelölő- bizottság előterjesztése alap­ján ki kerüljön a 7 tagú ve­zetőségbe, mivel a pénteki közgyűlés nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a tagság ügyében csak öttagú testü­let hozzon határozatokat. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Vimola Károly Féltve őrzik a zászlót A várossá válás folyamatos fejlődés eredménye. A közelgő tizedik évfordulón sok szó esik a múltról, a hagyományok ápolásáról is. A József Attila Művelődési Központ férfikara, melynek első karmestere 1933—1945-ig Miller Károly volt, féltve őrzi a régi zászlót, amelyet Szőnyi Lajos igazgató mu­tat a fotóriporternek. Az ilyesmire nem számít az ember Elismerő, kedves, szép serek ■ Péntektől péntekigm Ez maradt Nagyék házából Piros-kék sporttörténet Mérkőzések a fennmaradásért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom