Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

MA: S&S'S/íOnyif „Négy kulcsra zárt ajtó. El keil re­ff ff teszelni esténként magát, ment oly es kexemteets sokan tudják, hogy magányosan él, ki tudja, hányán leselkednek rá az alvilágból: magá­nyos asszony, szép bútorai között, televízió, magnó ... honnan sejthetnék, hogy a magnó hónapok óta rossz, nincs is kedve megcsináltatni.” (2—3. OLDAL) A mGsegáesleikás-éprfés „Ezzel szemben b a - gyakran tapasztal­ESelyE&FO ható, hogy ^ a be­fektetett pénz nincs arányban a majdani használati ér­tékkel, hanem úgynevezett presztízsértékek jönnek lét­re. Kovács Gyula, az OTP Pest megyei igazgatója a ma­gánlakás-építés anyagi támogatásának ismert feltételeiről szólva hangsúlyozta: már az építési érték 15 százaléká­val, az úgynevezett saját erővel is neki lehet vágni az otthonteremté:nek.” (3. OLDAL) IRSaef&fom ess év®diában időre magukra hagyott „A beadásra előkészített, fog­szuvasodás elleni fluortablettá­hoz hozzájutottak a — rövid — gyermekek, s mire az óvónők visszatértek,, az üvegből körülbelül 100 tabletta hiány­zott. A mentők 9 óvodást szállítottak a budapesti Heim Pál Kórházba, egy kicsinél gyomormosást alkalmaztak, s még aznap valamennyien visszakerültek Dabasra.” (8. OLDAL) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Százhalombattai szivattyújavíték AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA,ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 37. SZÄM Ara: 1,80 forint 1987- FEBRUÁR 13., PÉNTEK A Minisztertanács ülése KüEIHefentés a lakásépítések minőségéről A Minisztertanács csütörtö­ki üléséről a Tájékoztatási Hi­vatal elnöke, a kormány szó­Folytatódtak a zárszámadások Változó célok, több nyereség Tegnap folytatódtak me­gyénkben a termelőszövetkeze­tek zárszámadó közgyűlései, részközgyűlései. Az elmúlt évet értékelő számvetést tartott az Örkényi Béke Tsz tagsága, akiknek tanácskozásán részt vett Abrahám Kálmán állam­titkár, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnöke é3 Adori Károly, az MSZMP Dabasi Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának el­ső titkára. A szentmártonká- tai Kossuth Tsz-ben ugyancsak tegnap tartották az utolsó részközgyűlést. Ezúttal Tápió- szecson gyűlt össze a tagság. A vendégek sorában köszönt­hették Lányi Györgyöt, az MSZMP Központi Bizottságá­nak alosztályvezetőjét és Ba­lázs Gézánét, a megyei tanács elnökhelyettesét. Mindkét he­lyen elfogadták a tavalyi terv teljesítéséről szóló jelentést, valamint az idei teendőket összefoglaló anyagot, s a leg­jobbaknak kitüntetéseket is átadtak. — Az összetartozás ereje, a becsületes munka lendülete szárnyakat ad a megpróbálta­tásokban. A tavalyi esztendő is produkált váratlan fordula­tokat a mezőgazdaság számá­ra, ájn az Örkényi Béke Ter­melőszövetkezet tagsága a ne­hézségek feletti sopánkodás Az Örkény! közgyűlésen felszólalt Abrahám Kálmán. Mellet­te balról jobbra: Kálmán Ferenc, a tsz általános elnökhelyet­tese, Plutczer Miklós, a Pest Megyei Tanács apparátusi párt­bizottságának titkára és Mizser József. az új feltételekhez — mondta Mizser József elnök a terme­lőszövetkezet tegnapi közgyű­lésén a vezetőség beszámoló­ját ismertetve. Aszályos évben, gyenge ta helyett rugalmasan igazodott lafon sikerült a növényter­Agrár szakemberek Gödöllőn Innovációs találkozó A KISZ KB kezdeményezé­sére az Alkotó Ifjúság Egye­sülés és az Agrár Innovációs Bank közösen hirdetett meg találkozót az élelmiszeripar területén dolgozó fiatal szak­emberek számára. A gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban tegnap megtar­tott rendezvényen részt vett dr. Bíró Ferenc, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, az Agrártudományi Egye­tem rektora, valamint Kiss Jenő, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára. Az ifjúsági szövetség fel­adatáról az élelmiszer-gazda­ság megújulási folyamatában Kiss György, a KISZ KB élel­miszer-gazdaságban dolgozó fiatalok tanácsa titkárságának osztályvezetője tartott elő­adást. Dr. Szűcs István, a MÉM osztályvezetője a mező­gazdaság. és az élelmiszeripar fejlesztési céljairól, ezek mű­szaki-gazdasági hátteréről be­szélt. Dr. Böle Dezső, az AIE igazgatója az innovációs utak­ról és lehetőségekről, a kuta­tástól a megvalósulásig tartó mérnöki munkáról, számolt be. Az innováció és a fejlesztés pénzügyi lehetőségeit Szigethy Miklós, az AIB igazgatója is­mertette a hallgatósággal. A szekcióüléseken többek kö­zött a mezőgazdaság gépesíté­séről, a növénytermesztésről, az állattenyésztésről, a bio­technológiáról és az agroké­miáról hangzottak el előadá­sok. A délutáni órákban szelle­mi árverést tartottak, ame­lyen az irányított témákon kí­vül a MÉM kutatási tervéhez kapcsolódó, a jelenlévők által hozott ötleteket is bemutatták. mesztési főágazatnak hétmil­lió forintnál több nyereséget produkálni. Szépen hozott a rozs, a lucerna, a kukorica és a napraforgó, búzából és siló- kukoricából azonban kevesebb került a magtárakba, mintami­re számítottak. A művelésre al­kalmatlan területeket erdősí­téssel hasznosítják, az ágazat bevétele meghaladta a tízmil­lió forintot. Ha a szőlős- és almáskertek magas önköltsé­gét sikerül csökkenteni, náég több lehet az ágazat nyeresége. Az állattenyésztők munkáját (Folytatás a 2. oldalon.) vivője a következő tájékozta­tást adta: A Minisztertanács megtár­gyalta az 1986. évi népgazda­sági terv végrehajtásáról, a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés­ről, valamint a népi ellenőr­zés 1986. évi munkájáról és ellenőrzési tapasztalatairól szó­ló jelentéseket. A kormány megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottságnak a lakásépítés mi­nőségéről, a szavatossági kö­telezettségek teljesítéséről adott jelentését. Ennek kap­csán megállapította, hogy az elkészült lakások minősége és a szavatossági kötelezettségek teljesítése sok tekintetben to­vábbra is kifogásolható. Uta­sította az illetékeseket a szük­séges intézkedések meghoza­talára. A Minisztertanács tudomá­sul vette a tankötelezettségi törvény végrehajtásáról szóló beszámolót és megbízást adott a tapasztalatok hasznosítására. Kormányszóvivői tájékoztató Bányász Rezső a kormány- szóvivői értekezleten elsőként a közleményben szereplő té­mák közül a tavalyi népgaz­dasági terv teljesítésének ta­pasztalatairól szólt (a Ma­gyar Hírlap kérdésére). El­mondotta: a kormány számba- vette, hogy az egyes tárcák­nak milyen konkrét és hala­déktalan feladatai vannak a gazdaságszervező munkában. Ezek a tennivalók nem tér­nek el a novemberi KB-hatá- rozatban megjelölt, az egysé­ges cselekvés alapjául szol­gáló feladatoktól. A tervezett munkaerő-átcso­portosításokkal foglalkozva (a Népszava kérdésére) a szó­vivő megállapította, hogy je­lenleg még nem lehet pontos számot említeni, megalapozat­lan lenne akár tíz-, akár száz­ezrekről beszélni a munkaerő- mozgással kapcsolatban. Az lenne kívánatos, hogy ha a gazdasági eszközök révén gyorsulna fel az átcsoportosí­tás, s a munkaerő abba az irányba mozdulna, ahol a leg­hatékonyabban, a leggazdasá­gosabban lehet foglalkoztatni — hangoztatta. Az MTI kérdésére Bányász Rezső beszámolt arról: a népi ellenőrök megállapították, hogy nincs lényeges előreha­ladás, javulás a lakások mi­nőségét illetően. A lakásárak növekedtek, az igények foko­zódtak, s úgy tűnik — mon­dotta —, hogy ezzel együtt a (Folytatás a 3. oldalon.) Százhalombattán a városi ta­nács kommunális és költség- vetési üzemének távfűtő rész­legében folyamatosan javítják az üzemelés során elromlott berendezéseket. A jól felsze­relt műhelyben a képzett szak­embergárda gyorsan megja­vítja az ide kerülő szivattyú­kat és egyéb a fűtéshez hasz­nálatos alkatrészekét. Képün­kön Réz László egy felújított keringető szivattyút szerel ösz- sze a műhelyben. (Hancsovsz-, ki János felvétele) A gyorsítás feladatai A szovjet nagykövet sajtóértekezlete A Szovjetunió országépítő munkájának feladatairól, a társadalom mélyreható de­mokratizálódási folyamatairól tájékoztatta csütörtökön a magyar sajtó munkatársait a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Friss és közvetlen informá­ció részesei voltak a nagy számban egybegyűltek, hiszen a nagykövet személyesen vett részt az SZKP KB januári plénumán és nemcsak mél­tatta az eseményeket, hanem benyomásairól is szívesen tá­jékoztatta az újságírókat. Ele­mezte a kongresszus óta el­telt esztendő szovjetunióbeli eseményeit, változásait és a most lezajlott plénum törté­nelmi jelentőségű szerepét. Elmondta, milyen eleven' vita folyt, milyen sokat jelentett, hogy a résztvevők előre meg­kapták — eddig nem volt szo­kás — az írásos anyagot. Ki­fejthették, kialakíthatták ál­lásfoglalásaikat, melyeket az önkritika, a kritika, a felelős­ség tudata hatott át. A tájékoztatón sok kérdés vetődött fel, a többi közt a káderhelyzet alakításával, a párt- és gazdasági irányítás­sal, a gazdasági fellendülést segítő elképzelésekkel, az ok­tatási és más reformokkal, valamint egy fő feladattal: az emberek pszichológiai átneve- lésének mikéntjével kapcso­latban. Mint B. I. Sztukalin nagykövet hangsúlyozta: mind­ez a jelen és a jövő dina­mikus feladata. Az ország életének minden szféráját kell alaposan, teljesen átalakítani, a lenini elvek szellemében. Termelőszövetkezeti idegenforgalom Üdülés a lovas fogadóban Egyre több mezőgazdasági nagyüzem foglalkozik idegen- forgalmi tevékenységgel; egy részük önállóan vállalkozik a vendégek fogadására, szóra­koztatására, számos gazdaság viszont valamelyik idegenfor­galmi szervezethez kapcsolód­va rendezkedett be erre. Kü­lönösen a termelőszövetkeze­tek látnak nagyobb lehető­séget a társulások alapításá­ban; az ilyen szervezetekbe tömörülve különösen az ad­minisztrációs munkát, a ven­dégcsoportok lekötését és az elszámoltatást sikerült egy­szerűsíteniük. A főváros környéki mező­gazdasági üzemek közül pél­dául az ácsai Vörös Október Tsz két helyen alakított ki tu­ristacentrumot, ahol a Pega­zus Tours szervezésében áp­rilistól októberig fogadják a vendégeket. Sarlóspusztai fo­gadójukat az idén bővítet­ték, a szezonban 130 ágy vár­ja itt a turistákat. Fedett lo­varda, uszoda és teniszpálya színesíti szolgáltatásaikat. Az idén 20—30 százalékos for­galombővülésre számítanak. A dömsödi lovas fogadót a sze­zonra szintén bővítik, egy­szerre 45 vendéget szállásol­hatnak el; itt a lovaglás mel­lett dunai csónakázásra, to­vábbá kerékpározásra és te­niszezésre nyílik lehetőség. K eservesen szól megint a régi nóta. Átmene­tileg' úgy látszott, enyhül a mindent jogsza­bályba kényszerítés ingere, kezd, hitele lenni annak az állításnak, hogy a: gazda­ságban, az államigazgatás­ban — nem kevésbé az élet más területein — felhalmo­zódott feszültségeket, el­lentmondásokat elsőként nem a jogszabályok, a kü­lönféle rendelkezések segí­tenek enyhíteni, megolda­ni. Mintha megtört volna a kezdeti lendület, a tisz­teletet érdemlő elszánás. Ismét sok a panasz a ter­melőegységeknél, a taná­csoknál: szaporodnak a jogszabályok, főként a mó­dosításokkal élők, a rövid időn belül át- meg átírtak. Az 1985. január elseje óta az iparvállalatok szá­mára előírt vagyonadó alól a jogszabály eleve mente­sítéseket, illetve kedvezmé­nyeket adott. Egy év ta­pasztalatai alapján azután a kedvezményezettek közé kerültek — elismerve ez„ zel, az adó mértéke meg­oldhatatlan feladat elé állította azokat — az Ag- roker vállalatok. A felére csökkentett adót átmeneti kedvezménynek adták- kapták az érintettek 1986. január elsejétől. Hat hó­nap elteltével azonban megtudhatták a vállalatok, ennyi az átmenet, a módo­sítás módosítása újra az eredeti három százalékban FIS KÁLITISZ szabta meg ezt az adót... Akikre rászakadt a kéret­len „áldás”, gondolhatni, miként vélekedtek, ám még lényegesebb tapaszta­latnak tartjuk azt a riadal­mat, melyet a gyorsan vég­rehajtott fordulat keltett a továbbra is a kedvezmé­nyezettek közé tartozók — mint például a megye tég­lagyárai, a cement- és mészipar üzemei — sorá­ban. Mert hátha néhány hónap elteltével ők kerül­nek hasonló helyzetbe?! Nagy tapasztalattal ren­delkező szakemberek állít­ják: a fiskálitisz — amint a vállalati konyhanyelv je­löli a jogszabályok túlbur­jánzása keltette tüneteket — legveszedelmesebb hatá­sa a bizonytalanság. Az a helyzet, amikor a termelő szinte mindennap azzal nyitja ki a közlönyök va­lamelyikét, mi készteti teg­napi tervei azonnali átírá­sára ___S ennek a bizony­t alanságnak kétségtelenül nyoma van a termelésben, a gazdálkodásban. Különösebb gondot nem okoz az átlag állampolgár­nak a lehetséges jogszabá­lyok elméleti osztályozása, a törvény, az országgyűlési határozat, a törvényerejű rendelet, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozata, a minisztertanácsi rende­let, ugyanennek a tes­tületnek a határozata, azután a miniszteri ren­delet, az államtitkári ren­delkezés, a miniszteri utasítás... s persze, lakó­helye tanácsa is alkothat rendeletet. Ennek az elmé­leti osztályozásnak a min­dennapos gyakorlatával azonban már szembetalál­kozik az állampolgár a munka- és lakóhelyén egy­aránt, hiszen nem létezik olyan ember, akit valami­lyen formában ne érinte­nének különféle jogszabá­lyok. A legutóbbi időkben például a nem lakás céljá­ra szolgáló építmények adója, a településfejleszté­si hozzájárulás megálla­pítása, a házadó eltörlése az adott lakásnagyságig, mértékének megemelése azon felül, de a mentesí­tések fenntartása,a koráb­bi kedvezményezettek szá­mára stb., olyah helyzetet teremtett, hogy a megyé­ben a tanácstagi beszámo­lók, a falugyűlések vissza­térő témája az állampolgá­ri vélemény, nem ismeri ki magát... s máris hallja, a személyi jövedeleínadóhoz, annak bevezetéséhez mi­lyen remények fűződnek. Visszakérdez: kinek a re­ményei ezek, s mire vonat­kozó remények?! A hírlapíró az utolsók kö­zött lenne, akik kétségbe vonják a jogi szabályozás fontosságát, nélkülözhetet­lenségét. A fiskálitisZnek azonban nem lehet híve, nem lehet természetes tényként elfogadója annak, hogy például a hatályos miniszteri rendeletek szá­ma közelében van a két és fél ezernek, hogy az egyet­len esztendő alatt kibocsá­tott jogszabályok — ebben nincsenek benne a minisz­teri utasítások és a hely­ben alkotottak — vaskos kötetekké fűzhetők össze, hiszen 469 darabot kellene e különleges könyvekbe összegyűjteni. L aikusok ösztönös ria­dalma, nem több az az érzés, hogy a cse­lekvést helyettesítő rendel­kezések teszik egyre nehe­zebbé a cselekvést? Lehet­séges. Az egyre apróléko­sabb és egyre hosszabb szö­vegű jogszabályok koránt­sem annak tükrei, hogy ne­hezebbek a feladataink a gazdaságban, s. hogy .az. ál­lampolgárnak joga van tisztában lenni a rá vonat­koztatott kötelezettségek jogi alapjával. A fiskálitisz azért kór, mert a bonyo­lultsággal, a kuszáltsággal éppen azt teszi lehetetlen­né, ami a jogi szabályozás legfőbb eleme kellene hogy legyen: az egyértelműsé­get, a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom