Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

1987. FEBRUAR 11., SZERDA 5 Budaörsi múltidéző De ki jegyzi föl a jövő időt? Hatkötetnyi anyag fekszik előttem. Jóllehet, csak dosz- sziékban, de gondosan rend­szerezve, sok fényképpel, ké­peslappal színesítve. Szinte hihetetlen, hogy mi mindent megőrzött az emberek emlé­kezete! Kár, hogy az idő so­kat kirostál belőle — s ez az idő még véges is. Ám ha akad gondviselője letűnt korok hírmondóinak, át­menthető a régmúlt. Számos szép példát találhatunk erre a megyében is. Budaörsön szintén élnek néhányan, akik évek, évtizedek óta faggatják az öregeket, miközben ők ma­guk is jócskán túlhaladták már a nyugdíjkorhatárt. Lénárt József 81 esztendős., Rendszeres látogatója a mű­velődési központ valamennyi rendezvényének és álapító tag­ja a nyugdíjasklubnak. O gyűj­ti leghosszabb ideje a város­sá lett település történeteit. Miért kérdésemre elgondolko­dik, de csak azért, hogy mi­nél tömörebben fogalmazzon: A régi tanítók — Mi, régi tanítók, mindig is kötelességünknek éreztük, hogy többet kell tenni. Mi­ránk nem csak az iskola fa­lain belül vár feladat — ma­gyarázza tisztelettel egykori hivatása iránt. — Több tár­samról tudok, akik a maguk helyén elvégezték ugyanezt a mifnkát. Sajnos, már nem él­nek ... Közel húsz esztendeje nyug­díjas. Mikor Budaörsre került, első útja a régi kis művelődé­si házba vezetett, mert „szív­ügye volt”, hogy megismerje falujukat. Bőséges forrást kí­nált gyűjtéséhez az 1976. jú­nius 5-én megalakult'nyugdí­jasklub is. Az őslakosoktól na­gyon sok anyagot kapott. — Mentem én lakásra, min­denhova, mindenkihez, akiről gondoltam, hogy segíthet., Ré­_gi fényképek, képeslapok, tör­• ténetek 'kerülték hozzám. Va­lamennyit gondosan leírtam. Külön dossziéba rendszerez­tem a KISZ-ről, a pártról, Bu­daörs fejlődéséről, a közokta­tásról, az egészségügyről, a sportról, a gazdasági egysé­gekről és a közművelődésről hallottakat. S a látottakat, tapasztalta­kat is, amelyek közül sokat éppen e lap hasábjain nyom­tattak ki. Hiszen ha valaki­nek ismerősen cseng neve — hát Postabontás rovatunkban olvashatta. Meg is mutatja gyűjtemé­nyét, amelynek minden egyes lapján gondos kezemunkája és szeretete érezhető. Most még­is tanácstalanságot árul el ar­ca, és a hirtelen abbahagyott gondolatsor csöndje valami­fajta megtorpanást sejtet. Fe­lém fordul és azt kérdezi: — De mit csináljak most én mindezzel? Lakáskörülmé­nyeink igen rosszak, felesé­gem évek óta beteg, lassan már helyem sincs a papírok számára. Az előszoba, ahol tá­rolom. az jégverem — a lehe­tő legkedvezőtlenebb az iratok állagának megóvására ... Ehhez azonban tudni kell, hogy számos más településről —■ ahol megfordult és a tu­dást plántálta a kisdiákok fe­jébe — vannak hasonló meg­jelent és meg nem jelent gyűj­tései. De mintha legjobban a Hauser József, az idős tanító. (Vimola. Károly felvétele) mostaniak sorsáért aggódna. Nem csoda, hisz igen értékes kincsek ezek! Egyedül nála ta­lálható meg a budaörsi passió­játékok —. ki emlékszik már ezekre a több évtizeddel ez­előtti „amátőr” előadásokra ? — fotódokumentumai, az erről szóló újságcikkek, a szereplők névsora. — Ott, a Kőhegyen, a ká­polnánál játszották el mindig ugyanazon forgatókönyv sze­rint, amely talán még az egy­háznál megvan. Wendler Fe­renc helybéli kegyes ember építtette a kápolnát. A mellet­te lévő barlangban élt tizen­kilenc esztendeig remeteként és ott is halt meg. Szomorká­sán elmosolyodik: — Hát persze, maga azt a kápolnát nem ismerhette, hi­szen az ötvenes évek végén tönkrement. De nézze csak, itt á fotó róla. Csidits János, aki a kenyérgyárban dolgozik, édesanyjától kérte el ezt a ké­pet ... Színdarabot írt Sok-sok ilyen félig-meddig legendává lett történetét tud­na még mésélni, ha van, aki hallgatja. Farkas Jenő, a vá­rosi tanács főelőadója, eddig is ezt tette: tisztelettel, nem szólt közbe, hiszen-ő igencsak tisztelettel viseltetik Józsi bá­csi iránt. Tulajdonképpen az idős ember és Hauser József — korábbi krónikaíró — ül­tette el benne azt az igényt, hogy leírjon mindent ő is, ami napjainkban történik a városban, a várossal. A fiatalabb nemzedékhez tartozik, 1950 óta él Budaör­sön. — 1983-ban vettem át ezt a „funkciót”, hiszen a tanácsnál elég sok anyag áll rendelke­zésre, amit fel lehet használ­ni — mondja. — Évenként kell elkészíteni az összeállí­tást. Az idén várossá válás esztendejéről augusztusig kell beküldeni a jegyzeteimet a Pest Megyei Levéltárhoz. Sok­kal több időt kellene töltenem ezzel és mind színesebbé ten­ni: embereket megszólaltatni, jelenségeket vizsgálni. De jó­magam ugyancsak eléggé le vagyok kötve, hiszen a mi feladataink szintén megnöve­kedtek a tanácsnál. írogató ember voltam, egyszer még egy színdarabomat is bemu­tatták itt. De már nem sokáig győzöm az írödeákoskodást, át kell adjam valakinek. — Gyor­san hozzáteszi: — De amíg nem találok megfelelő embert, addig nem hagyom abba! Nincs .kapcsolatuk Szerettem volna megfejte­ni, vajon mi az oka annak, hogy ez a várost szerető, egy ügyért lelkesedő néhány em­ber sosem talált igazán egy­másra ? Egészen egyszerűen fogalmazva: miért, hogy van, de mégsincs honismereti kör Budaörsön? A gimnáziumban a diákok között szerveztek egyet, de az idős embereket már nem vonták be munká­jukba. És még az is meglehet, hogy az utóbbiak sem keres­ték különösebben a kapcsola­tot. Adott tehát a sakk-matt helyzet, amelyből — eltérően a valódi sportágtól —! lehet kiút. Amennyiben a tanács, a népfront, netán a művelődési központ átveszi Lénárt József­től a dokumentumokat — né­mi anyagi ellenszolgáltatásért, hiszen az öreg tanító a gyűj­tés minden költségét maga fe­dezte. Talán ennek nem is: lenne különösebb akadálya, talán ez már meg is fordult valaki fe­jében. Most azonban egyelő­re még kérdés: ki jegyzi föl a jövő időt? Vennes Aranka Kiállítótermekből Cholnoky Jenő festői munkássága Az érd! Magyar Földrajzi Gyűjteményben április végéig látható ez a fontos bemutató, melyet kiemelten ajánlunk me­gyénk általános és középisko­láinak. A nyolc Cholnoky közül há­rom hozzátartozik századunk művelődéstörténeti értékeihez. Cholnoky Viktor és Cholnoky László jeles íróként vonultak be a köztudatba. Közülük is kiemelkedik Cholnoky Jenő, aki maradandót alkotott tel­jességre törekvő földrajztudo­mányunk megalapításában, megerősítésében Hunfalvy Já­nos és Lóczy Lajos utódaként. A leíró földrajz helyett ő az „emberföldrajz” komparatisz- tikájára törekedett; a föld­rajzhoz csatolandó szaktudo­mányok . bevonásával. Ezen tettéhez járul egy másik ké­pessége: kitűnően rajzolt, így számtalan könyvét az tusrajzai, tömbszelvényei, vonalfeljegyzései kísérik s ebben egyedi érték és jelenség. Előttünk áll egy tu­dós, egy művész, aki szöveg­gel és rajzzal együtt fejezi ki magát. Azonos szinten — a gondolatot és a vizujilitást ki­egészítve— összegezve. E pél­dásan gazdag életmű rajzi-ré­szét és akvarelljeit láthatjuk most Érden. Az anyagot a Cholnoky család, elsősorban a nagy földrajztudós Kossuth- díjas fia, Cholnoky Tibor ny. műegyetemi rektor bocsátotta a kiállítás rendelkezésére. Ez egyúttal a Magyar Földrajzi Gyűjtemény bővítését is je­lenti. Ezúttal is jelentősnek bizonyult Balázs Dénes köz­reműködése, aki az érzőén ér­tő katalógusbevezetőt írta. Kübassek János, a múzeum igazgatója abban látja a Chol- noky-anyag bemutatásának időszerűségét, hogy olyan ter­mészeti értékeket láttatnak a rajzok, amelyek pusztulnak, vagy már nem is találhatók meg eredeti valóságukban. Cholnoky Jenő rajzaival, víz­festményeivel korát megelőzve hívia fel a figyelmet a foko­zott környezetvédelemre, kü­lönösen,- ami a Balaton mel- lóki templomromokat, prés­házakat és a budai hegyoldal épületekkel beszőtt hajdani Rádiófigyelő 168 ÓRA. Ha már úgyis ott áll a japán kristály majdnem minden magyar lakás ablaká­ban, beszélnünk kell róla. Nem véletlen, hogy a népsze­rű riporbműsor is foglalkozott vele. Állítólag napi egyetlen evőkanál benyelése már cso­dákat művel! Kinek.a gyo­morfekélyét, kinek a szem- rángáisát, isiászát, influenzá­ját, talán még a lúdtalpát is gyógyítja; fájdalommentesen és villámgyorsan. Emlékszem, legelőbb egy barátnőm z-enge- dezett róla ódákat. Ezer fo­rintért szerzett. belőle egy po- hárkával. Én balga, azonmód megkérdeztem, hogy miféle osztályon felüli bárban vásá­rolta az italt, amely még arra sem elegendő, hogy a szomját oltsa vele. Ám kiderült, hogy a nedű szaporodik! No, ez már valami, gondoltam és va­A Corvina Kiadó terveiből Mintegy 170 magyar és ide­gen nyelvű kiadványt jelentet meg az idén a Corvina Kiadó. A könyvműhely újdonságai között új sorozatok első köte­tei is helyet kapnak — tájé­koztatták a kiadónál az MTI munkatársát. A magyar nyelven olvasha­tó művészeti kötetek sorában adják ki Bodnár Éva Kard és eke című munkáját, amely a magyar történeti festészetről — .egyebek között Madarász Viktor, Székely Bertalan, Than Mór, Benczúr Gyula munkásságáról — nyújt átte­kintést. Gellér Katalin és Ke­serű Katalin az 1903-ban ala­kult gödöllői művésztelepet mutatja be: sl magyarországi szecesszió egyetlen szervezett művészcsoportja elsősorban szövőműhelyéről volt híres, de ismertek voltak építészeti, festészeti, könyvillusztrációs törekvései is. A vásárhelyi festőkről Kristó-Nagy István írt monográfiát. Az első ne­gyedévben elkészül Nyulászi- né Sraub Éva munkája, az öt évszázad magyar címerei. A kötet a Magyar Országos Levéltár gazdag gyűjteményé­ből száz címerképet mutat be, megismertetve az olvasókat a címerképfestészet szabályai­val is. Kurucz Albert, a ha­zánkban működő szabadtéri néprajzi múzeumokról, táj­házakról, a múzeumként funk­cionáló épületekről írt köny­vet. lóban: a japán csoda szem­mel láthatóan mindig több lett. Pontosabban az. az alján levő kocsonyás valami gyara­podott. Akkor meg aggódni kezdtem, hiszen a mai lakás- viszonyokat ismerve, okkal tarthattam attól, hogy néme­lyik negyvenöt négyzetméte­res tágas, lakáiyos otthont egykettőre elönti az elixir. Szerencsére kiderült, hogy ez nem következhet be, mert a gyógyír szaporodásánál jóval nagyobb az iránta mutatkozó kereslet. Mikor már egy fod­rászat mellékszolgáltatásaként is megjelent a vajákulum. s a szemem láttára itta egy hölgy hajának bodorítása köz­ben, biztos voltam benne, hogy hamarosan közhírré tétetik: a gyógyszer nem gyógyszer, sőt, házilagos előállítása inkább egészségügyi veszélyeket rejt magában, mintsem karcsúsító, illetve hizlaló, étvágygerjesz­tő vagy étvágytalanító, nyug­tató', ha nem izgató hatásokat. A megkérdezett biológus el is mondta mindannyiunknak, hogy a világért se nyeldekel- jük a japán csodát, mert könnyen balul üthet ki a do­log. Azótá mindannyian tud­ják, hogy ezután még több befőttesüvegben szaporítják majd ezt a csoda-micsodát, s néhányan talán meg is gaz­dagodnak belőle. JELEN IDŐBEN — a pen­ziókról. Vajon kinek sikerült eldönteni, hogy ez a műsor mit akart elérni? A beszélge­tések helyszínei: Miskolc, Nyíregyháza, Sitke, az osztrák határ környéke, Baranya me­gye és Budapest magánpen­ziói. Valamennyi tulajdonos elmondta, hogy mennyit fek­tetett be és mennyi a haszna. Többen hangsúlyozták, hogy aki ebből akar meggazdagod­ni, az beteges álmodozó. Eb­ből viszont az következik hogy valamennyien imádják a hivatásukat. Már éppen arra gondoltam, hogy bizonyára kevesen vannak szegények, ezért némi reklámra van szükségük, amikor az egyik vállalkozó — az NSZK-ból ha­zatérő és itt befektető hivatá­sos vendéglátós — megtagadta a választ arra a kérdésre, hogy mennyit fektetett be. Csupán arról világosított fel bennün­ket, hoigy szobáinak ára hat­száz forint, amely összeg ezer­százra emelkedik hamarosan. M,i az oka, hogy mégis ilyen nagy a kereslet, hogy • az IBUSZ és más idegenforgalmi vállalatok is küldik a vendé­geket? Talán hiányzik ez az árfekvés a hazai szállodák, motelek kínálatából? — kér­dezte a riportemő, s mivel nem kapott egészen egyértel­mű választ, magunkra vállal­juk a pontos tájékoztatás fe­lelősségét: nem hiányzik. Egy­részt azért nem hiányzik a drága szoba, mert bőven van belőlük, másrészt azért nem. mert..., mert nekünk nem hiányzik. Mi több, attól tar­tunk, hogy az ilyen figyelem­felhívó kérdések hatására még több lesz a drága zimrner- room! Ugyanezen beszélgetés közben az is leszögeztetett. hogy az NSZK-ból hazatért vállalkozó nem a gyors meg­gazdagodás reményében tért haza és ez valóban így van. Aligha szorul bizonyításra, hogy a szóban forgó penzió­tulajdonos nem itt és most fog meggazdagodni. Nem hisz- szük, hogy ennyi’ideig várt a kínálkozó alkalomra; húsz évig volt vendéglátós előző lakóhelyén... Szilas Zoltán ­Balaton környékének domborzata üdeségét i-lleti. Páratlan tisz­tasággal összegzik a rajzok a népi építészet emlékeit, Chol­noky Jenő akvarelljei önnön szépségükön túl, egy különös rajzi filológia jegyében, a ter­mészettudományos szabatossá­got is megvalósítva, értékes és fontos dokumentumot jelente­nek. — Cholnoky Jenő számára a megismerést a világ tárgyi valóságával szembesített olva­sás és utazás jelentette úgy, hogy könyveit saját rajzaival, geológiai helyszínjelöléseivel kísérte. E szakmai rajzok . is hallatlanul finomak és érzé­kenyek. Vonalakkal kísérte kínai és mongóliai utazását — pompás rajzi „felvételeket” láthatunk az ő értelmezésében a Balatonról, kialudt vulkán­ról Kirin vidékén, dzsunkáról, Fiúméról,, a Kreml falairól, lapp kunyhóról és az 1917­ben rajzolt erdélyi házakról, kapukról. E művek nem ki­zárólagosan grafikai célzattal készültek, hanem a föld ana­tómiájának rögzítéséért is, ami .Cholnoky Jenő rajzait emlékezetessé és . fontossá te­szi. Már az Alpokról is finom ceruzarajzot szerkesztett, » mintegy nyolcvan olajkép és akvarell jelzi képi beszámoló­ját élményeiről. Ez elsősor­ban a Kolozsvár környéki táj, a budai hegyoldal és a Bala­ton több évtizedes feljegyzé­seinek belső elragadtatása. Nemcsak arról van szó, hogy a földrajztudós Cholnoky je­les akvarellista egyben, ha­nem arról is, hogy a tájakat a poézis és a tudomány össze­tettségében adja át könyvei­ben és képei sorával az utó­kornak. Losonci Miklós i MOZIMŰSOR FEBRUAR 12-ÉTÖL 18-AIG ABONY 12—13: Swann szerelme** 14—15: Aszil szerelmese (du.) Házibuli (este) 16—17: Rejtőzködő BUDAÖRS 12—13: Legenda a szerelemről I—II. 12—15: Lutra (du.) 14— 15: Harmadik típusú találkozások I—II. 16—17: Keserű igazság CEGLÉD, Szabadság 12—15: Hurrá, nyaralunk (du.) Ne vedd el tőlem a napot (este) 14: István, a király (du.) Szelíd motorosok** (este) 16: Teliholdas éjszakák 16—18: Annie DUNAKESZI, Vörös Csillag 12— 13: Gengszterek klubja 13— 15: Akii Miklós (du.) .14—15: Flashdance (este) 16: Szexmisszió* DABAS 12—14: Queen 15— 16: Sólyomasszony DUNAHARASZTI 12—13: Ellenőrzés az utakon 14— 15: Nyomás, utána!» (este) 14— IS: Az elveszett papagáj (űu.) 16— 11: Swann szerelme»» ÉRD 12: Selyemfiú 15— 16: Életben maradni (este) 15— 17: Bocsáss meg, Madárijesztő! (du.) 17— 18: Szemünk fénye FÓT 12—13: Mária szerelmei** 12—15: Csigakirály 14—15: Agyú golyófutam (este) 15: CsiHagszemű 16— 17: Balkán expressz* GÖDÖLLŐ 12—15: Vándorlások meséje Három térti, egy mózeskosár (este) 16—18: Mátyás, az igazságos (du.) Cápa** (este) GYÁL 12: A harmonikás ember 13: Házasság szabadnappal* 14—15: Az elveszett frigyláda fosztogatói* 16: Legenda a szerelemről I—II. NAGYKŐRÖS, Arany Janet 12—15: Annie 16—18: Ne vidd el tőlem a napot NAGYKATA 12— 13: A mi családunk* 13: Csínom Palkó 14: óz, a csodák csodája 14—15: Örült római vakáció (este) 14— 16: A flotta kedvence (du.) 16: Az ezermester 16—17: Mária szerelmei** PILISVÖRÖSVAR 12: Aranyeső Juccában 13— 15: Halálos tévedés 15— 16: A bál POMAZ 12—13: Képvadászok* 14— 15: Mary Poppins I—II. 16: Elnézést, nézi a meccset? RÁCKEVE 12—13: Szemünk fénye 14—15: Az istenek a fejükre estek 15: A flotta kedvence (du.) 16— 17: Queen SZENTENDRE 12— 13: Minőségi csere (este) 13— 16: Mesék Pannóniáról (du.) 14— 15: A nyolcadik utas: a Halál*** (este) 16—18: Szerelem első vérig* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 12—13: Szerelem elsó vérig* 14— 15: Szemünk fénye (este) Bumbő, az elefánt (du.) 16—11: Nap, széna, eper» TÁPiÓSZELE 12—13: A hivatalos változat* 14: Eszkimó asszony fázik 15— 16: Londoni randevú VÁC 12—15: / század kalúzaí KEREPESTARCSA 12—13: Már5a szerelmei** 14—15: Segítség, felszarvaztak !• 16—17: Mary Poppins I—II. MONOR 12—13: Szeretet-áradat 12— 13: Rejtőzködő 13— 15: Fekete nyíl (du.) 14— 15: Kék villám* (este) 16—17: Fantom az éjszakában** 18: Első feleségem 18: Tcliholdas éjszakák A XX. (du.) 15— 16: Piedone Afrikában (este) 16— 18: A Sólyom nyomában (du.) 17— 18: A láthatatlan ember (este) VECSÉS 12—13: Hány az óra, Vekker úr?* 12—15: Bocsáss meg, Madárijesztő! (du.) 14—15: Szerelem első vérig* (cs(e) 16—17: A hivatalos változat* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. *• Csak 16 éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek. A filmekről bővebb információ található a Mozgó képekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom