Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-11 / 35. szám
6 1987. FEBRUÁR 11., SZERDA Jogi tanácsok Ä lakáshoz tartózó kert használata • A gank»tei9 tb^járulék fizetése O Telekrész génybevétele közterületnek O Á bontó kötelessége $ Ä gyesről visszatért anya fogai Tíz nap renoeletei O K. A.-né budaörsi lakos 40 eve egy csaíádi hazat oé- rel. Az elmúlt ősszel azonban a régi tulajdonos meghalt, és az örökösök most részére csak a lakás használatát akarják engedélyezni, mig a kertel maguk kívánják művelni. Olvasónk ezt az eljárást sérelmezi. A lakásbérleti jogviszony a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki, ezenfelül a bérlő csak a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket használhatja. Ettől az általános szabálytól eltér azoknak a lakásoknak a bérlete, ahol a lakóépülethez kert is tartozik. Itt ugyanis a lakásbérleti jogviszony az udvarnak, a kertnek egy részére is kiterjed. Ennek mértéke eltérő attól függően, hogy a lakóházban egy vagy több lakás található. Az egylakásos lakóépületeknél ugyanis a lakásbérleti jogviszony az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó részére is kiterjed. Két- vagy többlakásos lakóépületeknél viszont ez a használat korlátozottabb és csak a lakással összefüggő udvar, kert,"vagy folyosó részére, kizárólagos használatára terjed ki, de csak akkor, ha a többi lakás rendeltetésszerű használatát nem akadályozza. A bérbeadó és a bérlő természetesen ettől eltérően is megállapodhat. Az egylakásos lakóépülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meghaladó részére azonban a bérleti jogviszony csak akkor terjed ki, ha a felek ebben 1971. július hó í. után állapodtak meg. Olvasónknak tehát az egy építési teleknek megjelelő területre használati jogosultsága van, amelyet az öröklés ténye nem szüntet meg. Az örökösök csak az e mérték feletti ingatlan használatára tarthatnak igényt. © F. K. szigetmonostori lakos 1985 második félévében gazdasági munkaközösség tagja volt. Sérelmezi, hogy kilépését követően a gmk társadalombiztosítási járulék-hátrány miatt 6500 Ft megfizetésére tart igényt. A gmk jogszerűen járt el. A gazdasági munkaközösségbe újonnan felvett tagoknak nincsen bázisjövedelme, ezért nekik a legalacsonyabb jövedelem után kell fizetni társadalombiztosítási járulékot. Ennek összege havi 400 forint. A társadalombiztosítási járulékot azonban az éves elszámolás után a tényleges jövedelemnek megfelelően kell megállapítani, amelynek a fizetési kulcsa nyilvánvalóan magasabb. Ennek megfelelőén állapítják meg a tagok fizetési kötelezettségét, amelyből az előzőleg kifizetett összeget levonják és ezért mutatkozik hiány olvasónknál. • A múlt év végén végzetl földmérések során derült ki, hogy több mint 30 éve — abban a hiszemben, hogy sajátom — használom a szomszédom telkének egy részét. Mivel c területet ez alatt az idő alatt betelepítettem, a telek köré kőkerítést létesítettem, úgy gondoltam, megvásárolom szomszédomtól. A szomszéd Indokolatlanul magas árat szab a területért és azt mondja, ha ezt nem fizetem meg, visszaköveteli a részét és még a kerítés lebontásának költségei is engem terhelnek. Kötelez- hetik-e arra, hogy reális áron adja el a telket? — kérdezi ö. Z. érdi nyugdíjas. Ha valakinek eladásra szánt dolog van a tulajdonában, akkor annak árát szabadon állapíthatja meg. Nincs olyan hatóság, és nincs olyan jogszabály, amely szomszédját arra kötelezné, hogy az általa elképzelt vételárnál kevesebbért adja el' önnek a telket. Erre olvasónknak nincs is szüksége, hiszen leveléből kiderült, hogy az említett területet jóhiszeműen, abban a tudatban, hogy a sajátja, használja immár 30 éve, ezért annak tulajdonjogát már megszerezte. A jogszabály szerint ugyanis elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát az, aki sajátjaként 10 éven át szakadatlanul birtokolja. Az elbirtoklás megállapításához szükséges, hogy az érdekelt maga is alapos okkal feltételezze, hogy a dolgot sajátjaként birtokolja, s az, hogy e ténykedése 10 éven keresztül zavartalanul fennálljon. A 10 év alatt, ha az eredeti tulajdonos visszaköveteli telekrészét, ez az elbirtoklás idejét megszakítja, s a visszaköveteléstől számítva kezdődik újból az elbirtoklási határidő. Olvasónk a telekrészt tehát magáénak tudhatja elbirtoklás alapján, ha a szomszéd telke az elbirtokolt rész hiányában is megfelel az építésügyi hatóság áltál előírt tele knagy súgnak. Amennyiben ez nem így lenne, sajnos az elbirtoklás ellenére a telekrészt vissza kell szolgáltatnia, hogy az a telekalakítási szabályoknak megfeleljen. Ebben az esetben felmerült beruházásainak és esetleges kárának megtérítését kérheti a szomszédtól. ® Tavaly telkem egy részéi közút építése céljából kisajátították, de a területért nem fizettek semmit. Szabályszerűen jártak-e el velem? — kérdezi Z. K. Az építésügyről szóló törvény értelmében közút létesítése, bővítése vagy szabályozása céljára kisajátítási eljárás nélkül igénybe veheti a szükséges telekrészeket az építésügyi hatóság. A kisajátított területrészen kártalanítási díjat a volt tulajdonosnak nem kell fizetni, ha az igénybe vett rész a telek területének egyötödét nem haladja meg. Az építési hatóságnak azonban meg kell térítenie az így kialakított telek értékében bekövetkezett értékcsökkenést, valamint mindazokat a költségeket (pl. új kerítés építése, vízakna, derítő stb. létesítése), melyek a kisajátítás miatt váltak szükségessé. Nem állnak szóba Elsőrendű feladat a megelőzés, és az össztársadalmi ügy. A korai megelőzés érdekében megfelelő jelzőrendszert kell felépítenünk, hogy az ifjúság- védelmi szervek — köztük a gyámhatóság — időben tudomást szerezzenek a „k&bítós” gyerekekről, és azonnal meg tudják tenni a célravezető intézkedést. Ebben nagy szükség van az iskolák, a pedagógusok és a szülők, az egészségügyi intézmények, a gyámhatóság, valamint a társadalmi szervezetek (köztük a Vöröskereszt) összehangolt, szoros együttműködésére. Példaként említhető annak az általános iskolának az igazgatója, aki a boltban felfigyelt az egyik 10 éves tanulójára. A gyerek aznap a tanításról hiányzott, és ragasztót vásárolt. Azonnal családlátogatásra ment, ahol kiderült, hogy a fiú „lógott’ az iskolából, otthonról mákgubót is elvitt. A pedagógus nyomban bejelentést tett a körzeti megbízott rendőrnél, s ezzel megakadályozta a folytatást. Sajnos nincsenek kellő terápiás lehetőségek és hiányzik a megfelelő intézményes háttér is. Például egy csöves, aki • P. J.-né budapesti olvasónk több munkatársával együtt vállalta egy romos lakóház lebontását azért, mert a telken társasházat kivannak építeni. Az építésügyi hatóság kötelezte olvasónkat, hogy a lebontás nyomán takaratianul maradt tűzfalakat vakolja le. Olvasónk sérelmezi a hatóság eljárását. A bontási engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha ezáltal a visszamaradó építményrészek állékonysága, rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága nem kerül veszélybe. További követelmény még az is, hogy a bontás a műemléki és városképvédelmi követelményeket ne sértse. Ha tehát a hatóság a bontási engedélyt kiadta, ezeknek a szempontoknak a betartására minden esetben figyelemmel kell lennie. Olvasónkat tehát jogszerűen kötelezték a munkálatok elvégzésére. • „Brigitta” jeligéjű olvasónk gyermekgondozási se- gé!yt. vett igénybe. Kérdése, hogy a vállalata köteles-e ugyanabba a munkakörbe visszavenni, amelyben a szülés előtt dolgozott, és jogosult-e a dolgozótársai részére időközben megállapított fizetésemelésre. A gyermekgondozási segély igénybevétele céljára a dolgozó nőnek — bizonyos esetekben az apának — fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani. Ennek megszakítása vagy lejárta esetén a dolgozó nőt a korábbi munkakörében köteles a vállalat foglalkoztatni. Ha a munkaköre átszervezés folytán időközben megszűnt, az anya részére hasonló munkakört kell biztosítani. Mindkét esetben a dolgozó nőt a korábbi keresetének megfelelő díjazás illeti meg. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17-19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt. Beérkezett leveleikre pedig folyamatosan válaszolunk. próbált leszokni a drogról, így vallott; „próbáltam, nem megy. Az orvosok nincsenek felkészülve rá, nem állnak velünk szóba, csak ha a rendőrség visz oda. A rendőrségre pedig nem megyek.” Korlátozott keretek Magyarországon jelenleg még egyetlen gyógyintézmény sem rendelkezik olyan önálló osztállyal, ahol csak toxiko- mánok kezelése folyna. Budapesten a Róbert Károly körúti kórház alkohológiai osztályán foglalkoznak — meglehetősen korlátozott keretek közt — benn fekvő és bejáró toxiko- mánok gyógyításával. Két éve egy gárdonyi üdülőben már 16 gyermeknek lehetőséget teremtettek rá, hogy leszokjanak a kóros szenvedélyről. Pest megyében is hiányoznak még a gyógyítás, az egészségügyi ellátás megfelelő feltételei, ezért a hetedik ötéves terv idejére — a Család- segítő Központok fokozatos kiépítése mellett — a kere- pestarcsai kórház pszichiátriai osztálya és a váci és ceglédi kórházak szakmai fejlesztésükkel közreműködnek a narkotikumokkal élő fiatalok kezelésében, utógondozásában is. Az állami személyzeti munkáról a Minisztertanács 1001/1987. (I. 15.) sz. határozata rendelkezik. ★ Az ünnepségek és rendezvények miatt kieső munkaidő csökkentése érdekében a Minisztertanács 1987. (III. 31.) hatállyal határozatot alkotott. Eszerint ünnepség csak munkaidőn kívül, rhig rendezvény általában szombaton vagy vasárnap tartható.' A munkahelyi tanácskozásokat a jövőben is munkaidőben kell megtartani. ★ Ifjúsági Díjat alapított a Minisztertanács az állampolgár rok és a kollektívák részére. Az Állami Tervbizottságról, a Gazdaságfelügyeleti Bizottságról, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságáról minisztertanácsi határozatok jelentek meg. ★ A külföldi élelmiszerek behozatalának feltételeiről szól A tisztességtelen árról rendelkezik az 1984. évi IV. törvény, melynek értelmében gazdasági bírságot kell kiszabni, ha egy cég a törvény rendelkezésének megsértésével jelentős anyagi előnyre tesz szert, vagy a fogyasztóknak nagy kárt okoz. A mull évben hat ilyen ügyet tárgyalt a Pest Megyei Bíróság gazdasági kollégiuma. Ezek egyikét ismertetjük, melynek tanúsága nyilvánvaló, hiszen a bíróság jogerős ítéletével több mint hétmillió forintos bírság megfizetésére kötelezte az elmarasztalt vállalatot. Magas órabér Múlt év novemberében ért véget a per, és idén január 31-én kapta kézhez a Pest Megyei Bíróság a levelet, melyben az illetékesek közük, hogyan döntöttek a felelősség megállapítására vonatkozóan. Magyarországon több alkoholellenes klub tevékenykedik, s ezek mintájára — elhangzott a tudományos ülésen — lehetőséget kellene adni a narkós fiatalok öngyógyító közösségeinek a kialakítására is. A lényeg az, hogy saját maguk, egymás között, a nekik tetsző környezetben formálhassák hasznos programjaikat, s ne az aluljárókban tengődjenek céltalanul. Nagyon fontos, hogy minél kevesebb legyen a külső beavatkozás, minél önállóbban, öntevékenyebben, a maguk számára minél érvényesebb módon szervezhessék közösségük életét. Több klubban Pest megyében a 15 évesnél fiatalabb gyerekek 11 százaléka napközben teljesen felügyelet nélkül él. Ezenkívül a bűnelkövető fiatalkorúak mintegy kilencven százaléka szervezeten kívüli, ifjúsági szövetséggel vagy más szervezeti közösséggel nem volt kapcsolatuk. Ezért a különböző klubok sokat tehetnek a fiatalok szabadidejének értelmes kitöltésére. Közülük példaként említhető a gödöllői ifjúsági alkoholellenes klub vagy a budakeszi MHSZ motorosklubja. A megelőzés hatékonyságához széles körű összefogásra, egyeztetett, célratörő, határozott és fegyelmezett fellépésre, cselekvésre van szükség. Dr. Orell Ferenc János, fiatalkorúak ügyésze, a Magyar Kriminológiai Társaság tagja az 1/1987. (I. 15.) EüM—Bkm —KkM sz. együttes rendelet. ★ Nyári időszámítást kell bevezetni az 1987. március 29- től szeptember 27-ig terjedő időszakra az 1/1987. (I. 15.) IpM—KM sz. együttes rendelet alapján. ★ A lakásépítés és -vásárlás pénzügyi feltételeiről szóló 44/1985. (XII. 27.) PM sz. rendeletét módosították, továbbá á lakásépítés, a vásárlás és egyéb építési kölcsön feltételeiről szóló pénzügyminiszteri rendelet előírásai is megváltoztak. Ugyancsak módosultak az ifjúsági takarék- betétekről. valamint az ifjú házasok áruvásárlási kölcsö- néről szóló jogszabályok is. ★ A hőenergia-szolgáltatási díjakról szóló rendelkezését az Országos Árhivatal elnöke módosította. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 1-es számában találhatók. A gazdasági per a legfőbb ügyész helyettesének, dr. Lévai Tibornak az indítványára indult. Az előzménye az volt, hogy a Fővárosi Tanács V. B. ipari és mezőgazdasági' főosztályának árhatósági osztálya ügyészségi kezdeményezésre vizsgálatot végzett a fóti Vörösmarty T ermelőszövetkezet leányvállalatánál: a Fótépker- nél. Az ellenőrzés a leányvállalat 1984. évi épitési és szerelési tevékenységére terjedt ki. Megállapították, hogy árképzésük egyes vonatkozásokban nem feleKmeg a jogszabályi előírásoknak. Számláikban még a közismerten magas építőipari tarifákhoz képest is aránytalan, 200 forintos bruttó órabér szerepel. Az árhatóság álláspontja szerint 160 forintos bruttó órabért lehet jogszerűen elfogadni. A szabálytalan árképzés eredményeként a leányvállalat 5 millió 697 ezer 554 forint jogtalan vagyoni előnyre tett szert. Ezenkívül az árhatóság szú- rópróba-szerűen megvizsgálta az 1984-ben elkészített számlákat, és azok közül hat esetben észlelte, hogy a fuvarozási és rakodási költségeket szabálytalanul számították ki. A különleges körülmények miatt felmerült költségek elszámolásánál nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el, továbbá egyes esetekben a gépköltségek elszámolása sem volt szabályos. A hat számla alapján a vállalat 243 677 forint jogtalan vagyoni előnyre tett szert. Jogtalan előny A tárgyalás során a Fótép- ker képviselője kérte a bírság' kiszabására irányuló indítvány elutasítását, mivel álláspontjuk szerint tisztességtelen haszon nem keletkezett. A szóban forgó árat a kereslet-kínálat viszonyai indokolták. Kérték azt is méltányolni, hogy a leányvállalat csak 1984 januárjában alakult meg, és fél év után történt az ellenőrzés, tehát a megállapítások olyan időszakra vonatkoztak, amikor még az ármunkájuk bizonytalan volt. Végül pedig számítási hiba miatt kérték egyes tételekkel csökkenteni a bírságalapot. A tárgyalás során, tekintettel a beszerzett árszakértői vélemény adataira, 5 561 951 forintra csökkentették a jogtalan vagyoni előny összegét. A Pest Megyei Bíróság megállapította, hogy az indítvány alapos. A felek által becsatolt iratok- az árhatóság vizsgálati jelentése, az Országos Árhi- vatal állásfoglalása, valamint a beszerzett szakértői vélemény alapján bebizonyosodott, hogy az árképzés szabálytalan volt, és abból jogtalan vagyoni előny származott. A szakvélemény alapvető Legfelsőbb Bíróság ECutyaper hirdetésre Az egyik napilapban hirdetés jelent meg, amelyben világgyőztes szülőktől származó négy hónapos, törzskönyvezett komondor kutyakölyköt kínáltak megvételre. A hirdetés feladója ellen egy nyugdíjas tisztességtelen gazdasági verseny megállapításáért, illetve abbahagyásra kötelezéséért pert indított. Előadta, hogy aranykoszorús mester kutyatenyésztő, és Európában egyedül ő rendelkezik világgyőztes komondor szülőpárral. Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvény indokolásából megállapítható, hogy annak hatálya csak gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi és magánszemélyekre terjed ki. Ebből következik, hogy a hirdetés feladója ilyen gazdasági tevékenységre nem jogosult. Csupán kedvtelésből vásárolt kutyáját kívánta hirdetés útján eladni. megállápításait a Fótépker képviselője sem vitatta, az indítványozó pedig teljes egészében elfogadta. A rendelet szerint a gazdasági bírság összegét úgy kell ihnegállapítani, hogy az legalább 30 százalékkal meghaladja a jogosulatlanul szerzett vagyoni előnyt. A bíróság a Fótépker kérelmét a bírság mellőzésére, valamint az érdekképviseleti szervek indítványát a mérséklésre vonatkozóan nem találta alaposnak. A fóti Vörösmarty Tsz leányvállalatánál tapasztalt hibák: átszervezéssel kapcsos—„ latos körülmények — a belső árképzési bizonytalanság, az ellenőrzés megszervezésének hiányosságai — nem indokolják a bírság mérséklését. Kiléptek A bíróság a szakértői vélemény adatait elfogadva hét- milíó 230 ezer 536 forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezte a leányvállalatot. A rendelet értelmében a megbírságolt cég köteles megvizsgálni saját portáján, hogy kit terhel a felelősség, és arról tájékoztatni a■ bíróságot. A Fótépker igazgatója, Grá- nicz Ferenc, 1987. január 31-én a következő levelet küldte a bíróságnak: „A legfőbb ügyész helyettesének indítványára leányvállalatunk ellen 1986- ban gazdasági bírságolási eljárás folyt. Az ítélet szerint vállalatunk köteles a hatáskörébe tartozó személyek felelősségre vonásáról gondoskodni. A Fővárosi Tanács V. B. Ipari és mezőgazdasági főosztálya vizsgálatának megállapítását követően feltártuk az árképzési szabálytalanságokért felelős személyek körét. Megállapítottuk, hogy mulasztást követett eJ az árképzésért felelős dolgozó, és a vállalat akkori főmérnöke is, mikor nem megfelelő alapadatokat , szolgáltattak az árterv elkészítéséhez. A vállalat számviteli és ezert belül ármunkájáért Rom- hányi Pál igazgatóhelyettes volt a felelős, aki az e témával kapcsolatos folyamatpkat koordinálta. Nevezettet, egyebek között az ármunka hiányosságai miatt is, a vállalat vezetése igazgatóhelyettesi beosztása alól 1985. április 1-jén felmentette és főépítésvezetői munkakörbe helyezte át. Tekintve, hogy 1985. november 30-án rokkantsági nyugállományba került, vele szemben nem áll módunkban intézkedést foganatosítani. Figyelembe véve, hogy időközben az árfelelős és a főmérnök is kilépett a vállalattól — az alapító termelőszövetkezettel egyeztetett véleményünk szerint —, az ügyben további vizsgálat és felelősségre vonás nem lehetséges.” Gál Judit Ék inegelo&és ü kábifésser rabfei lessenek Egy alkalommal a fiatalkorúak betörtek valamelyik raktárba és onnan 15 kiló oldószeres ragasztót vittek el. A banda tagjai a ragasztót zacskóba öntötték és szipóztak. A következő esetben négy fiatalkorú múlt év nyarától hetekig nem dolgozott. Idejüket csavargással töltötték, felváltva szipóztak és alkoholizáltak. A csövező társaság lopásból származó pénzből biztosította létfenntartását, szórakozását. Felelősségre vonásukra, a szükséges gyógykezelésükre és gondozásukra történt intézkedés. Levél es felaSességyől ¥amalság@s döntés árügyben
