Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-11 / 35. szám
4 1987. FEBRUAR 11., SZERDA Lilian Olyan szépek, mint Svájc, csak... Egy kisközség gondjai Urnához járulnak Csobán- kán — február 21-én — az 5. számú választókörzet lakói, időközi tanácstagi választást tartanak a faluban. Az üj választási törvény szerint a listára felkerült két név egyike: Benke Tamdsnéé. ö tartja kézben jelenleg megöízott- ként a kö'zség kormánykerekét. Airra kértem, kalauzoljon el bennünket és mondja el, mit csinálnak, hogyan élnék az emberek ebben az irigylésre méltóan szép hegyi faluban. A terepszemle után kísérőm észrevette, kicsit lehangolódott lettem. A vakítóan fehér hóban olyan szegényesnek találtam az út menti házakat. Hát igen ... Olyan szépek vagyunk, mint Svájc, csak nem olyan gazdagok — jegyzi meg házigazdám, megérezve, mire gondoltam. A kellemesen meleg elnöki szobába visszatérve aztán már asztalra kerültek a . község mindennapjai. Amolyan svédasztal módjára terítve szép és kevésbé kívánatos falatok, örömök és gondok egyaránt. Az asztal megtérítésében Baross Péter tanár, népfrontelnök és társadalmi elnökhelyettes is segédkezett. A pilisi útikalauz így említi Csobánkát: „nyaraló jellegű község, a Nagy- es Kis- Kevély aljában, fontos turisztikai területen” — idézem, provokálva a témát. Hogyan kamatoztatják e természeti adottságukat, egyáltalán forintra tudják-e váltani? — fordulok hozzájuk a kérdéssel. — Tulajdonképpen nem — kezdi Benke Tamásné. —Igaz, a nyaralók és a víkendesek lélekszáma körülbelül azonos a helyben lakókéval — amely 1750 fő —, de ez nem sokat hoz a konyhára. Apró kis házacskák találhatók errefelé, s a nem lakás céljául szolgáló, ingatlanok után évente körülbelül ötszáz forintot kell adóz- riiok gazdáiknak. Régen, valamikor az őslakosság még föld- és szőlőműveléssel foglalkozott, no meg állattartással, illetve eltartotta őket az erdő. Ma már a munkaképes lakosság csaknem egésze ingázó. Pomázra, Szentendrére, Budapestre utaznak dolgozni. Nagyobb gond azonban az idősebb korosztály, az egyedül maradt öregek sorsa. Szociális ellátásukról a tanácsnak kell gondoskodni, csakúgy, mint a sokgyerekesekről — pedig belőlük is akad néhány száz. Az öregeknek étkezési gondjuk megoldására megpróbálunk valamiféle házi kifőzési lehetőséget biztosítani. Ami a fiatal és kozéposz- tályúakat illeti, őket a legjobban a Hanflandnak nevezett dűlő, illetve a gáz sorsa izgatja. Mi van a Hanfland- dai és a gázzal? — állítanak meg sorban az emberek, ha az utcán meglátnak. (A Hanflandnak nevezett terület tényleg csodálatos helyen fekszik, ezt faiunézőben magam is tapasztaltam.) Erre a viszonylag központi helyen lévő területre akár 120 családi ház is épülhetne, ha a Duna Menti Regionális Vízmű vizvétell lehetőséget teremtene. Ennél talán még fontosabb a gáz. A lakosság nagy többsége tüzelővel fűt és se vasút nincs a közelben, se Tüzép- ielep a községben. A legközelebbi Pomázon van. Sajnos — mondják vendéglátóim — a gázfejlesztés programja az Ipari Minisztériumnak meg a távlati fejlesztési tervében sem szerepel. (A falu határában valóban láthattuk a csöveket, amelyek persze máshová vezetnek, de érintésnyi közelségben vannak Csobánkához.) Pedig- az emberek kész- örömest áldoznának rá. Egyelőre most csak ennyit csipegettünk — és mint tapasztalhatták, nem a legfinomabb falatokból — a község asztalára kiterített kínálatból. De azért desszertként álljon itt néhány az elismerést érdemlő fogásokból is. A község kereskedelmi és orvosi ellátottsága viszonylag jó, bál? szeretnének egy saját fogorvost is a csobánkaiak. A. P. Klub a kisiparosoknak Összefogással A társadalmi munka értékét egyszerű forintosítani, ám szinte lehetetlen aprópénzre váltani azt a bizonyos erkölcsi értéket, amelyet ezek az akciók szülnek. A kisiparosság évről évre bizonyítja, hogy kalapáccsal; franciakulccsal, ecsettel a kezében ingyen is dolgozik, ha a feladat értelmes, ha összefogásukkal, munkájukkal a település gazdagodását, gyarapodását szolgálhatják. Külön öröm, hogy az ország iparosainak nemes versengésében a Pest megyeiek esztendők óta a legelőkelőbb helyen végeznek. A budakeszi KlOSZ-alapszer- vezethez tartozó Nagykovácsi, Páty, Zsámbék, Tök, Perbál, Budajevp, Telki, és nem utolsósorban az anyakózség kisiparosai tavaly egymilió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Közreműködésükkel korszerűsödött néhány tanácsi intézmény Nagykovácsiban, létesült Budakeszin a környék településeit is ellátó, állandó éjszakai orvosi ügyelet és az öregek napközi otthona. Az összefogás szép példájáról beszélt a minap Urbán László, a KIOSZ megyei titkára Budakeszin abból az alkalomból, hogy az alapszervezet székházának tatarozása után az épületben átadták a megyében elsőként létesüli kisiparosok klubját, amely javarészt a helyiek anyagi támogatásával, illetve 180 ezer forintos társadalmi munkával készült. Ezért vett át elismerő oklevelet a megyei titkártól Horváth Ferenc és Hauch György kőműves, Hollat Béla, Eszterle László és Kovács Kálmán szobafestő, Csikós László és ifj. Csikós László asztalos, Szabó Mihály gázszerelő, Werle Ferenc vízvezeték- szerelő, Nagy János és Nagy Lajos András villanyszerelő, valamint Farkas László klubvezető. A kisiparosok máris otthonuknak érzik a klubot, mely kulturált berendezésével', számtalan szórakoztató eszközével, nem utolsósorban jó konyhájával várja vendégeit. Miről szól a Fáma? Amit az idő már régen sürget Közhelynek számít mar, de az igazság nem változik: a demokrácia a népért és a néppel való elhatározások sorát jelenti, ám a kibontakozásának sokféle, bonyolult feltétele van. Sokan megfogalmazták, hogy ezekv közül is legfontosabb a műveltség, a dolgokban való jártasság, melynek alapjait viszont a gyors és széles körű Információ szolgálhatja. Hiszen a dolgozó ember ideje és mozgástere meglehetősen behatárolt, meggyőződését, az általa motivált döntését, szavazatát pedig a tájékozottsága befolyásolja. Ezért is nagy az informátorok, a tájékoztatás feltételeit biztosítók felelőssége, ezért sürgeti az idő azt is, hogy a lakóhelyeken dolgozó társadalmi szervezetek, testületek nagyobb nyilvánosság előtt dolgozzanak, a helyi tájékoztatás messze túlhaladja a szűkkqru értekezletek, körlevelek és falragaszok csak keveseket mozgósító színvonalát. Gombnyomásra Dunakeszin a helyi szervek, elsősorban a városi pártbizottság támogatásával érdekes kísérlet kezdődik. Olyan információs rendszert igyekeznek létrehozni, amelynek eszközei és rhódszerei a régihez képest robbanékony változást hoznak a tájékoztatásban, és viszont, a lakosság által tett észrevételek, javaslatok megismerésében is. A Fáma fantázianevet viselő számítógép rendszerű berendezés egy, a nem szakértők által is könnyen kezelhető, több személyt egyidejűleg, egymástól függetlenül is kiszolgáló okos gép, amely párbeszédes kapcsolatot képes teremteni a különböző intézmények és az egyes állampolgárok között. A város vezetői, a kísérlet védnökei — az MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, a Fővárosi Tanács Számítástechnikai Intézete, a KISZ KB és a KISZ Pest Megyei Bizottsága — azt szeretnék megtudni, aminek később a gyakorlatban is hasznát akarják venni: segítheti-e ez a számítógépes rendszer a közéleti demokratizmus fejlesztését, a közigazgatás korszerűsítését, az ügyintézés gyorsítását, s ezzel együtt a munkaidőalap védelmét, a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló szándékokat. A Duna-parton épült többezer lakosú Barátság úti lakótelep Park éttermében hamarosan kezdődő szerelés, a berendezés működőképessé tétele után azt várják tőle, hogy gombnyomásra válaszoljon á yendégek által feltett kérdésekre, tájékoztasson a lakóterület életéről, a tanács terveiről, munkájáról, s még Profilváltás után a Landlerben Mozdony helyett hűtőkocsik kapacitásának negyven százalékában mejg kell változtatni a termelés jellegét. A selejtezések azonban eP nagyfokú mozdonyhiány miatt a tervezettnél lassabban történtek, az elhúzódás miatt a Landlert érintő végső döntés csak 1980- ban vált ismertté. Ekkor azonban a kedvezőtlenül megváltozott gazdasági viszonyok miatt a MÁV-nak már .nem állt rendelkezésére az új profil bevezetéséhez szükséges pénz. Pedig egyebek mellett a, mozdonyjavító csarnok igényelt volna nagyobb szabású rekonstrukciót, ide a gőzmoz- donyok is csak a szerkocsitól szétkapcsolva fértek be, a 12 méteres tolópadra nagyobb járművel nem lehetett ráállni. Emiatt haltak el a korábbi elképzelések, amelyek értelmében a gőzmodonyok selejtezése után a csarnokban villamos vagy dízelmozdonyokat, szerhélykocsikat, esetleg négy- tengelyes teherkocsikat javítanának. Az Üzem 1975-ben kapta feladatául az 5 és 20 tonnás konténerek javítását. Amellett, hogy ez a gőzmozdony- javító részleg akkori kapacitásának 10 százalékát sem kötötte le, a munkálatokat egy meglehetősen eszközszegény gépi háztartással kellett megfelelő minőségben elvégezni. A javításra és a konténerek mozgatására mindösz- sze egy, a rozsda eltávolítására szolgáló szemcseszóró berendezés és egy emelővillás targonca állt rendelkezésre. Kényszerhelyzet szülte megoldásként a mozdonyosztály kapta a hűtőkocsik felújítását is, ugyanis 1980-tól Dunakeszi és Szolnok tehermentesítésére átvették a négytenHazánk a múlt század vé- , gére már kiterjedt vasútháló- zattal rendelkezett, a vonal- ‘ hosszússággal párhuzamosan } növekedett a gőzmozdony-, a . személy- és teherkocsiállo- mány is. A Nyugati pályaud- ( var területén működő nyu- { gáti főműhely a javítandó . járművek folyamatos fogadá- ‘ sara kis területe miatt már alkalmatlannak bizonyult, terjeszkedésre pedig nem volt lehetőség. Az akkori Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium ezért határozta el egy új javító-karbantartó műhely felépítését. A helyszín kiválasztásakor elsődleges szempont volt, hogy az új műhely továbbra is központban, tehát Budapesten épüljön, hogy a környező nagy pályaudvarokra érkező sérült kocsik üres futás nélkül kerüljenek javításra, azt követően pedig rövid úton forgalomba álljanak. így esett a választás a- Budapest—Vác vonal újpesti szakasza mentén fekvő Istvántelekre. Az építkezés talajmunkái 1901- ben kezdődtek. 1905-ben hat osztállyal megkezdődtek az üzemszerű mozdony- és kocsijavítások. 1958-ig nagy vonalakban e profil jellemezte az istvántelki főműhelyt, illetve a későbbi Landler Jenő járműjavítót. Ekkor időlegesen megszűnt, a személy- kocsik javítása, viszont az északi főműhely profilváltása miatt a gözmozdonyjavítást csaknem teljes egészében a Landler vette át. A hetvenes évek elején már nyilvánvalóvá vált, hogy hazánkban a gőzvontatás belátható időn belül megszűnik, ami egyben azt is jelentette, hogy a Landler járműjavító geiyes szeuiexy n-utaits. jav nasának bizonyos hányadát. Megfelelő méretű tolópad Ugyan a kocsiosztályon sem volt, de itt legalább körülményes tolatgatással csarnokba lehetett állítani a négytengelyes személyvagonokat. Így innen a hűtőket minden kényelmetlenség ellenére is át kellett költöztetni. Végül kialakult a volt mozdonyosztály jelenlegi képe: itt végzik a konténerek, a hűtőkocsik és a kéttengelyes „standard”-ko- csik felújítását, emelt szintű fővizsgáját. Joggal vetődhet föl a kérdés: mi lett a sorsa a gőz- mozdony-javítási infrastruktúrának? Mivel a gőzösök javítása speciális gépparkot igényelt, a megmaradt berendezéseket az átállás után semmilyen munkafolyamathoz nem lehetett felhasználni. Másrészt pedig elöregedett, amortizálódott felszerelésről volt szó, amelyet részben selejtezni kellett, részben pedig műszaki emlékként kerülnek megőrzésre. Helyükbe olyan korszerű gépeket állítottak, amelyek segítségével megoldható a saját, sőt akár az egész vasút bizonyos alkatrészekkel való teljes ellátása.' Félautomata berendezés végzi például a féktuskóontést. Két éve kezdődött és ma is tart a kocsijavító qsarnok átépítése. Lényeges momentum, hogy ez sem beruházási hitelből, hanem az éves karbantartási keret terhére történik, ami ugyan némileg lassítja az építés ütemét, ám két éven belül korszerű műhelyben, maihoz képest összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között javíthatják majd a személykocsikat. Ami szintén lényeges, végre elkészült a megfelelő hosszúságú tolópad. A Landler tehát végeredményben saját erőből oldotta meg a profilváltással ^hatatlanul együttjáró problémákat, a belső tartalékok feltárásával, mozgósításával teremtettek elfogadható munkakörülményeket az itt dolgozó csaknem ezer fizikai munkás számára. Thorday/ Zoltán A szeinélykocsirjavfia műhely az olyan javaslatokat is terjessze, ha netán valaki az övéhez hasonló érdeklődésűek új körét akarja megszervezni. Mondjuk tollaslabdacsapatot szeretne alakítani, vagy a spanyol nyelvet beszélők társalgási klubját próbálja létrehozni,. A tervek szerint még az önkifejezés, a párbeszéd is lehetővé, új vendéglátói szolgáltatássá válik a bonyolultan működő, de egyszerűen kezelhető számítógép segítségével. Szellemi érték A Fáma tulajdonosai között ott találjuk a Fővárosi Számítástechnikai és Díjbeszedő Vállalatot, a KISZ KB-t és a Dunakeszi Videoegyesületet, a Magyar Tudományos Akadémiát, melyek a tárgyalások alapján különböző összegű támogatásokra szerződnek majd a kísérlet mintegy 2—2,5 millió forintos egyévi költségeihez. A Fővárosi Számítástechnikai Intézet igazgatója, Gáspár Mátyás, a telepítő intézet nevében így fogalmazza meg az érdekeltségüket, szándékaikat. — A közigazgatással kapcsolatos információk tudományos megalapozásával az MTA megfelelő osztálya foglalkozik. Ezzel kapcsolatos koncepciók, vizsgálatok anyagi, külföldi tapasztalatok részben már a rendelkezésükre állnak, "s alapokat szolgáltatnak ahhoz, hogy Dunakeszin megszabjuk a kutatás irányát. Társadalmi kísérlet finanszírozásáról van szó, amelyhez anyagi támogatást is lehet kapni. A tapasztalatokat természetesen feldolgozzuk, s ami ebből forgalomképes szellemi termék lesz, azt a kísérletet finanszírozók, a benne részt vevők mások számára is átadhatják, értékesíthetik az országban. A főváros területén jelenleg nem mutatkozott igény ilyen vállalkozásra, ezért veszünk részt a dunakeszi kezdeményezésben. Pólus Pétert, a Park étterem vezetőjét a mostanában szokásos menedzser jelzővel illetik városszerte, de az biztos, hogy a vendéglátóipar új típusú vezető, szervező üzletembereinek a felfogását követi. , A Park étterem programja valóban nem szokványos. Lapunkban is írtunk már arról, hogy egy kicsit pótolja az itt hiányzó művelődési házat. Iskolások tartanak napközi foglalkozást, ötletes esti műsorokat rendeznek, s nem az a céljuk, hogy a vendég sokat fogyasszon, hanem hogy sok vendeg legyen a fogyasztójuk. A város vezetői 11-én Dunakeszire várják dr. Szórádi Sándort, a KISZ KB titkárát, akinek a társaságában úgynevezett indító beszélgetést és gépbemutatót tartanak & Park étteremben. — Reméljük, májustól megkezdődik ez a szolgáltatás nálunk — mondja az üzletvezető — Ide sok ember jár, a telep központjában vagyunk, kollégáink felkészültek, magukévá tették a célt. A berendezés működtetéséhez előnyös a nem hivatalos környezet, ahol a vendég kávézás közben, vacsora előtt vagy után is leülhet elé. Játszhat, szórakozhat vele, s közben kérdések, gondolatok jutnak az eszébe, értesüléseket szerezhet a helyi dolgokról. A vendéglátóipar er- deke ebben az, hogy több embert fogadhat magasabb színvonalú programmal. Ez utóbbi útjait egyébként is keresni kell, mert a hagyományos formák mellett aligha lesz a jövőben közönség, előbb vagy utóbb becsukhatnánk az ürességtől pangó éttermek aj fajait. Szolgáltatásainknak szerintem a tájékoztatás és művelődés irányába kell eltolódniuk. Nyereséggel zárt , A Park étterem nyereséggel zárta a múlt évet. Ezért- csodálkoztak sokan, hogy a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat mégis szerződésbe adta ki a jól menő üzletet. Még szerencse, hogy a jelenlegi vezető nyerte a pályázatot — mondogatják a partnerek Mert ha más lett volna a győztes, lehet, hogy nem merd volna bele ebbe a vállalko-- zásba. Ilyen szubjektív kockázata is van néha egy egész város érdekét szolgáló kezdeményezésnek. Kovács T. István Népi ellenőrök a sportegyesületekben Elnéptelenedő játékterek A termelőszövetkezetek anyagi támogatása, s a társadalmi munkások áldozatkészségé nélkül ma mar nyomat is alig telnénk Dabason es vonzáskörzetében a versenysportnak. Bugyin, Dabason, Herna- don, Kaaucson es Örkényben a helyi termelőszövetkezetek jelentik az úgynevezett bázisszerveket. Adnak kisebb ösz- szegeket a tanácsok is, így Bugyin negyven-, Dabason száz-, Hernádon húsz-, Kaku- cson tizenhét- és Örkényben száznyolcvanezer forintot. Az anyagi feltételek egyre mostohábbak, s a területi népi ellenőrzési bizottság a közelmúltban azt állapította meg, hogy a sportvezetöségek idejének nagy részét a pénzügyi eszközök megszerzése, a „koldulás” köti le, ahelyett, hogy a lakosságnak az egészséges életmódra és sportolásra nevelésével foglalkoznának. A Hernád Tsz SE elnöke kivételével a sportköri elnökök mindannyian társadalmi munkában látják el tisztségüket. Örkényben id. Rózsavölgyi Ferenc, Kakucson Ékrik István, Bugyin Szatmári Gyula, Dabason Gondos Imre évtizedek óta irányítják a sportéletet. Sem ők, sem a hozzájuk hasonló csupaszív aktivisták nem részesültek jelen1 tősebb erkölcsi elismerésben a hosszú évtizedek alatt. A sportegyesületek többségében a népi ellenőrök azt állapíthatták meg, hogy a sportolók anyagi juttatást nem kapnak. Ezt a közvélemény egy része bizonyára megelégedéssel veszi tudomásul. Csakhogy a népi ellenőrök arra is felhívják a figyelmet, hogy a megyei első és másodosztályban való szerepléshez a sportolók hetenként legalább kei edzésen és egy tétmérkőzésen vesznek részt, s mindez átlagosan heti húsz óra elfoglaltságot jelent számukra. Ha ennyi időt mellékmunkára fordítanának, havonta 4-8 ezer forintot is kereshetnének. Az anyagiakról való lemondást mind kevesebben vállalják, s így előfordulhat, högv a pályákon a játszótér előbb elnéptelenedik, mint a lelátó. A népi ellenőrök javasolták, hogy a termelőszövetkezetek azon összegek után, amelyeket sporttámogatásra, pályák építésére, karbantartására. a sportolók szállítására fordítanak, legalább 20-30 százalékos adókedvezményben részesülhessenek. S bár ennek a javaslatnak a gyakorlatba való átültetésére kevés a remény, megértéséhez tudni kell. hogy a da- basi vonzáskörzetben sem sportcsarnok, sem uszoda nincsen, hiányoznak az atlétikai pályák is, egyszóval nemcsak a verseny., hanem a szabadidősport szervezéséhez is alig adódik lehetőség. Cseri Sándor
