Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

1987. FEBRUAR 11., SZERDA ^ßWap' 3 Emlékezés Darvas Józsefre Darvas József Kossuth-díjas író, politikus, a népi írók moz­galmának egyik legjelentősebb alakja születésének 75. évfor- fluíoja alkalmából kedden ko- izorúzási ünnepséget rendez­tek a Mező Imre úti temető­ben levő sírjánál. A kegyelet, a megemlékezés virágait a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében Kállai Gyula és Benke Valéria, a KB tagjai helyezték el. Sírját megkoszo­rúzták a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Elnöki Tanács, a Művelődési Minisz­térium, a Magyar Írók Szövet­sége képviselői, valamint csa­ládjának tagjai, tisztelői. Orosházán, Darvas József szülővárosában, az emlékházá­nál rendezett koszorúzással, s a múzeumban megnyílt kiállí­tással tisztelegtek az író em­léke előtt. BÚCSÚ HORN DEZSŐTŐL Kedden a Farkasréti teme­tőben nagy részvéttel vettek végső búcsút Horn Dezső volt közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettestől, a posta volt vezérigazgatójától. A hamvasztás utáni búcsúztatá­son a Közlekedési Miniszté­rium és a Magyar Posta nevé­ben Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke, a szak- szervezeti mozgalom és a csa­lád nevében Gricserné Heszky Enikő, a Postások Szakszerve­zetének főtitkára méltatta Horn Dezső életútját. Beszámoló taggyűlésekre készülve A pártszervezetek parlamentje Előtérben a gazdasági tevékenység elemzése A beszámoló taggyűlések az idén február hónapban kez­dődnek. Az alapszervezetek' nagy része jelentős tapaszta­latokkal rendelkezik a beszá­moló. taggyűlés előkészítésé­ben és megszervezésében. A tapasztalatok értelmes hasz­nosításának azonban semmi köze nincs a rutinszerűséghez. Erről nemcsak azért célszerű szólni, mert mindig akadnak olyanok, akik hajlamosak a rutinszerű megoldásokra, ha­nem azért is, mert ennek az évnek egy sor olyan sajátos­sága 'van, amelyeket a politi­kai munkában is messzeme­nően szem előtt kell tarta­nunk. Mindig igaz, hogy egyik év sem olyan, mint a másik, ezért a politikai munka érté­kelése, megtervezése is min­dig konkrét adottságokra épül, ás annak megfelelő kö­vetelményeket elégít ki. Az idei esztendő ilyen szempont­ból különös figyelmet érde­mel. Ehhez nélkülözhetetlen eligazodást nyújt a Központi Bizottság 1986. november 19— 20-i határozata. A mostani be­számoló taggyűlésekkel szem­ben alapvető politikai követel­mény a KB-határozat fő po­litikai útmutatásainak újbóli átgondolása. Ennek alapján indokolt összegeznünk, érté­kelnünk a végzett munkát, és ebből kiindulva célszerű ki­munkálnunk egész évi teen­dőinket. Alapos mérlegelés A beszámoló taggyűlés alap­vető célja, hogy a pártszer­vezet vezetősége számot adjon az elmúlt év során végzett munkájáról. Arról, hogy ho­gyan irányította az alapszer­vezet politikai tevékenységét, mennyire tudott megfelelni hivatásának. A szervezeti sza­bályzat rögzíti a vezetőségnek ezt a kötelességét, illetve a tagoknak azt a jogát, hogy értékeljék pártalapszerveze- tük tevékenységét, minősítsék a vezetőség munkáját. A Központi Bizottság no­vemberi határozata alapján a gazdasági tevékenység politi­kai elemzése is összetettebb, bonyolultabb vizsgálódást kö­vetel. Feltétlenül tekintettel kell lennünk olyan szempon­tokra, mint a korszerűség, a nemzetközi mércével mért összehasonlítás, a megújulási készség, a fejlesztési dinamiz­mus, a minőség, a teljesít­ményelv érvényesítése, az ér­dekeltségi viszonyok befolyá­solása. a napi és távlati gon­dolkodás összhangjának biz­tosítása. E szempontok nem­csak az előző év értékelésé­ben kell hogy vezető szerepet játsszanak, hanem az idei fel­adatok kimunkálásánál is. A gazdasági tevékenység po­litikai minősítése megköveteli annak vizsgálatát is, hogy mit tett a pártszervezet a fel­adatok teljesítése érdekében, hogyan, milyen módszerekkel segítette a munkát, miben ér­demli ki az elismerést, netán az elmarasztalást Ide tartozik az is, hogy a pártcsoportok mennyire állták meg helyüket, és milyen színvonalon érvé­nyesül a kommunista példa- mutatás, mennyire biztosítot­ták az eredményes gazdasági munkához szükséges társadal­mi-politikai háttért. Végered­ményben a politikai munka minősítésének egyik fő mér­céje, hogy a kommunista kol­lektíva képes volt-e magával ragadni, jobb és nagyobb tel­jesítményekre hangolni a dol­gozók közösségét, adott-e ele­gendő támogatást a kezdemé­nyezőknek, " az újítóknak, a fejlesztés főszereplőinek. Hasznos viták A gazdasági kérdések poli­tikai munkájának középpont­ba állítása nem merítheti ki a beszámoló taggyűlés témakö­rét. Különösen figyelemre­méltó, hogy az alapszervezet a maga működési területén mennyire tölti be a politikai munka fő irányítójának és szervezőjének szerepét. Töb­bek között nem szorulhatnak háttérbe a pártszervezet belső viszonyaival összefüggő kérdé­sek sem. Az elmúlt év, a beszámolási időszak bővelkedett izgalmas eseményekben, a politikai közvéleményt foglalkoztató kérdésekkel társadalmi gond­jaink sem lettek kevesebbek. Ilyen körülmények között a közhangulat alakítása, politi­kai befolyásolása nem kevés feladatot adott pártszerveze­teinknek. Érdemes ezeknek a tapasztalatait is számba ven­ni, nemcsak azért, mert hoz­zá tartoznak az elmúlt év po­litikai mérlegéhez, hanem azért is, mert tanulságai a jö­vőre nézve is hasznosak. Kü­lönösen annak vizsgálata idő­szerű, hogy a pártszervezet, az egyes kommunisták nehezebb körülmények között mennyire állják meg helyüket, milyen az elvhűségük, eszmei-politi­kai szilárdságuk, kiállásuk. A Központi Bizottság 1986. novemberi határozatának fel­dolgozása o pártegység vonat­kozásában is fontos tanulság­gal szolgál minden pártszerve­zet számára. Nyilvánvalóbbá tette, hogy milyen kérdések körül vannak a viták — mi­ben tapasztalhatók eltérő vé­lemények, hol szorul erősítés­re az eszmei-politikai nevelő- munka. A beszámoló taggyű­lések fontos feladata, hogy ér­tékelje az alapszervezethez tartozó párttagok ideológiai, politikai egységét, cselekvési készségét és meghatározza az ezekkel összefüggő tennivaló­kat is. Válasz a kérdésekre A decemberi párttaggyűlé­sek, a januári munkásgyűlé­sek és pártnapok során az alapszervezetek sok politikai kérdést tisztáztak, számtalan konkrét helyi teendőre irányí­tották a figyelmet. Teljes egé- szébep azonban,, nem .oldották és nem oldhatták meg sem az elvi tisztázással, sem pedig a konkrét intézkedések kimun­kálásával kapcsolatos sokrétű feladatot. Ezt a munkát most a beszámoló taggyűlések fó­rumát is felhasználva folytas­suk tovább. Kovács Péter, az MSZMP KB alosztályvezetője A Promontorvin Londonban Az ember a szemével is vásárol Az idén ötödik alkalommal rendezték meg a londoni Olimpia Hallban a nemzet­közi élelmiszer-ipari vásárt. Az elmúlt hét öt napján nyit­va tartó kiállítás rekordot ért el: ezúttal már ötven ország 1300 cége vonultatta fel íny­csiklandó étel- és italkülön­legességeit. Hazánkat is min­den eddiginél több, összesen 11 vállalat képviselte e rangos seregszemlén, amelyen öt vi­lágrész élelmiszeripara adott egymásnak randevút. ■ Jó volt látni a több mint kétszáz négyzetméteres ma­gyar pavilonban, hogy első íz­ben mutatkozott be önálló standdal egy Pest megyei vál­lalat is, a Promontorvin vagy ismertebb, régebbi nevén: a Pest Megyei Pincegazdaság. Kiküldött képviselője, Simon Péter kereskedelmi főosztály- vezető nem sokat pihent a vá­sár öt napja alatt. A gazdaság termékeinek széles skáláját bemutató stand csöppnyi tár­gyalójában sok külföldi üzlet­ember megfordult, s ismerke­dett olyan nevekkel, mint Ör­kényi kékfrankos, tápiószelei olasz rizling, vagy éppen a Márka-család — egy üvegben három fajta — vermutkülön­legességével. — Gazdaságunk elmúlt évi termelése 200 ezer hektoliter palackozott áru volt. Ebből a bor a meghatározó. Míg 1985-ig elsősorban asztali kategóriá­jú, azaz az olcsóbb fajta bo­rokat kínáltuk a vásárlóknak, ma már egyre inkább meg­határozóvá válnak minőségi boraink, az Örkényi kékfran­kos, a tápiószelei olaszriz- ling, a tatai rizlingszilváni. Ez a változás bizonyos érte­lemben összefüggésben áll az­zal, hogy most teremtődtek meg a műszaki feltételei an­nak, hogy külföldön is ver­senyképes külalakban — más típusú palack, címke — jelen­hessünk meg a vásárlók előtt. A tőkés országokban ugyanis régi kereskedelmi szabály: az emberek többsége a „szemével vásárol”, s ha ehhez még jó minőség is járul, akkor az el­adó biztos lehet a sikerben. A bor mellett a Promontor­vin másik jelentős „terméke” a háromféle vermut: a vö­rös, az édes fehér és a száraz fehér. A Márka nevet viselő vermutcsalád, amely budafo­ki illetőségű, a hazai piaci igé­nyek 40 százalékát fedezi. Új­donságuk az úgynevezett Már­ka-trió, amely egy üvegben mindhárom fajtából ad kósto­lót, s itt Londonban is sikert aratott. — Van még két termékünk, amely említést érdemel. Az egyik s nem is jelentékte­len: a Márka üdítőcsalád 13 tagja, a szőlőtől a mangóig. A másik: a Jubileumi brandy. E két termék azért is fontos, mert üdítőitalalapanyag-ex- portunk egyre jelentősebb ér­téket képvisel. Tavaly Svédor­szágba 200 tonna almaalap­anyagot, Kanadába pedig ugyancsak kétszáz tonna kü­A kisnémedi Aranykalász Termelőszövetkezetben Sertéshizlaló kisgazdaságok — 1981-ben két megoldás vetődött fel. Az egyik, hogy a süldőket értékesítjük. A má­sik pedig, hogy a szövetkezeti tagokkal hizlaltatunk. Annak idején jól átgondolta a gazdaság vezetése a bérhiz­lalás! tervét. Számítottak a lakosság állatszeretetére Kis- némedin, Püspökszilágyon, Váchartyánban. Nem is té­vedtek, mert a kezdetben nem tudták kielégíteni az igénye­ket. A három községben je­lenleg is száznegyvenen hiz­lalják a sertést. Saját keverőüzem — Mitől volt ilyen sikere a bérhizlalási akciónak? — A nyolcvanas évek ele­jén más volt a sertéshizlalás jövedelmezősége. Akkor még öt-hat száz forint maradt egy- egy sertés' után. A harminc kilogrammos süldőkből hatnál kevesebbet senkinek sem ad­tunk ki. A tagoknak nem kel­lett fizetni az állatokért, le­adáskor viszont csak, ráhizlalt súlyért adott pénzt a szövet­kezet. Az állat-egészségügyi követelmények miatt kikötöt­tük, hogy más sertést a por­tán nem tarthat a gazda. Min­den igénylő udvarába elmen­tünk, tájékozódtunk a vállal­kozó elképzeléséről, a hely­színen győződtünk meg a tar­tás feltételeiről, a takarmá­nyozásról. Tudtuk azt is, hogy a leglelkiismeretesebbek sem tudnak megfelelő eledelt ad­ni akkor, ha olyan tápot kénytelenek etetni, ami ép­pen van, vagy ha a bel tár­tál mi értéke hiányos. Éppen ezért a saját keverőüzemünk­ben állítjuk elő a jó minősé­gű tápot, melyet minden fa­luban megvásárolhatnak az állattartók. A szervezést igen körülte­kintően végezték a termelő- szövetkezet szakemberei. Az állatok kihelyezése után sem’ hagyták magukra a 'gazdákat., s a bajokra idő-ben keresleK orvoslást. Ezt bizonyítja, hogy öt év alatt a három község­ben csaknem 13 ezer darab sertést hizlaltak a háztájiban. Mindkét fél érdekei találkoz­tak, hiszen eddig még vitás esete sem volt az állattartók­kal a szövetkezetnek. Mennyi a haszon ? A bérhizlalást Kisnémedi n Varga István portáján néztük meg. — Három ' éve szerződtünk először — mondja a fiatalem­ber. — Az akcióban rögtön felismertük a jó lehetőséget és a régi ól mellé úját is épí­tettünk. Jelenleg száz süldő van az épületekben. Hogy milyen most a hasz­nom? Bevallom őszintén, ma már nem nagyon éri meg a vesződség. Jó ha egy-egy ál­laton 300 forint jövedelem ma­rad. Elég korszerű tartási kö­rülményeket teremtettünk,' de még így is naponta négy órát kell az etetésre és a tisztán tartásira fordítani. Már nekem is megfordult a fejemben, hogy jövőre nem csinálom. Ezen a turnuson alig lesz hasznom. A hideg miatt a négy helyett legalább öt' hó­napig kell tartanom. Nagyobb a kockázat, eddig már kettő elhullott az állományból. Igaz, hogy minden segítséget megkapunk a szövetkezettől, de ilyen felvásárlásó és -ta­karmányárak mellett én nem találom meg a számításomat. Talán jogos Varga István érvelése, mely szerint valami van, de nem az igazi. Máskép­pen fogalmazva sem a kis­termelő, sem á nagyüzem nem érzi, hogy érdemben jelentő­sen javulna a sertéshizlalás érdekeltsége, bár az új felvá­sárlási rendszer várhatóan né­mi javulást hoz. Ennek elle­nére bajosan lehet látványos fejlődésre számítani. Nem cso­da, ha elkeseredésében né­hány szövetkezeti vezetőnek már — még ha ez csupán az ügy elintézésének durva meg­közelítése, nem pedig járható útja — az ágazat leiszámolá­sának gondolata is szöget ütött a fejébe. Surányi János Még háziMt is rendeznek Családvédelmi szolgálat Messzire vezetne annak a részletes elemzése, hogy miért csökkent az utóbbi években a sertéstenyésztésd kedv a ház­tájiban. Pedig a zökkenőmen­tes hazai ellátás és az export­tervek teljesítésében tovább­ra is jelentős támogatást él­vez a háztáji gazdálkodás, ami elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek segítségnyújtásá­ban nyilvánul meg. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni 'azt a tényt sem, hogy a kistermelő csak akkor vállalkozik a szükségletén felüli sertéshiz­lalásra, ha munkája után hasznot is remélhet. Kétség­telen. hogy a központi intéz­kedések alapvetően meghatá­rozzák a sertéshústermelést, a megszabott feltételek jól-rosz- szul megteremtik a munka le­hetőségét. Riportunkban arra kerestük a választ a kisnéme­di Aranykalász Termelőszö­vetkezetben, miként hatnak a legújabb szabályozók. Jövedelmezőség — A szövetkezetben a fajta­kérdéssel nincs gond — mond­ja Kratkóczky Tibor, az állat- tenyésztési ágazat vezetője.— A nagyüzemi sertéstenyészté- si program beindulása óta együttműködünk a KAHYB sertéstenyésztési rendszerrel Az állomány fehér hússertés. Ám a legértékesebb fajta is csődöt mondhat, ha nem meg­felelő a tartása. Egyebek kö­zött a gondozásra, az ápolás­ra és a takarmányozásra gon­dolok. Ezek a feltételek ko­rábban a szövetkezetben sem voltak meg, ezért döntött úgy a vezetőség 1978-ban, hogy a telep teljes korszerűsítésével fejleszti az ágazatot. A régi épületeket felújítottuk, fiaz- tatót, malacnevelőt, hizlalót építettünk. De az élet úgy hozta, hogy a beruházás köz­ben az állami támogatási ;rptctszer .megváltozott és csök­kent a serté^jüzlajás jövedel­mezősége is. Hosszas fontol­gatás után a gazdaság is vál­toztatott a korábbi terveken. A ikocaszállás már nem épült meg. Az anyaállatokat a hiz­lalókban helyeztük el. így a telep évente 6 ezer malac ki­bocsátáséra képes, viszont 3 ezret tudunk csak meghizlal­ni a szakosított telepen. — Mi történik a szaporulat másik felével? lönféle gyümölcssűrítményt szállítottunk már. E termé­keinket igen jó áron tudtuk értékesíteni. A kérdés szinte akaratlan: volt-e valamiféle kézzelfog­ható eredménye a londoni be­mutatkozásnak, azaz érdemes volt-e megjelenni a Pest Me­gyei Pincegazdaságnak ezen a nagyszabású élelmiszer-ipari bemutatón. — A válasz egyértelmű igen — állapítja meg a kereskedel­mi főosztályvezető. — Érdemi tárgyalásokat folytattunk a Monimpex közreműködésével a Transver Marketing céggel. Olyan ajánlatot tettek, hogy a mi Jubileumi brandynkért whiskyt adnának cserébe, ami idehaza igen jó áron értéke­síthető, s Így számunkra ré­mek üzletet jelentene. Ugyan­csak érdemi módon érdeklőd­tek üdítőitalalap-kor.centrátu- maink iránt. A bemutatott minták számukra kielégítőek, s ha a tárgyalások következő fordulójában az árakban is meg tudunk egyezni, akkor to­vábbi előbbrelépésre számít­hatunk exportunkban. Ez azért is fontos, mert az idén a ta­valyinál 10 ezer hektoliterrel több italféleséget kívánunk ér­tékesíteni, elsősorban külföl­dön. Egy biztos a Promontorvin nevet már megismerték a kül­földi üzletemberek a londoni kiállításon. Prukner Pál Család- és nevelésközpontú, megelőző szándékú szemlélet jellemzi mindinkább me­gyénkben is az alkoholizmus és a káros szenvedélyek elle­ni küzdelmet. E folyamatot jelzi egyfajta integrációs tö­rekvés is, a többi között en­nek jegyében jön létre idén kísérleti jelleggel Vácott és Érden olyan családvédelmi szervezet, mely felerészben fő­állású egészségügyi, jogi és tanácsi szakemberekkel, fele­részben pedig társadalmi ak­tivistákkal oldja majd meg feladatát. Egyebütt a területi alkoholizmus elleni bizottsá­gok tagjait delegálják a már életre hívott vöröskeresztes családvédelmi szolgálatokba. Folytatódik a szakmunkás- képző intézetek tanulóinak egészségnevelő programsoro­zata, Dunakeszin a veszélyez­tetett szakmunkástanulók helyzetét mérik fel, továbbra is támogatják a szeszmentes diáktanyák, alkoholellenes if­júsági klubok létesítését, mun­káját. A többi között ezekről volt szó a Pest Megyei Alkoholiz­mus Elleni Bizottság tegnapi ülésén, a megyei tanácson, ahol elsőként Várhegyi Jó­zsef, a bizottság elnöke, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese számolt be az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság legutóbbi üléséről (erről hírt adtunk lapunk­ban). Majd Kakucsi Ferenc- né, a bizottság titkára előter­jesztésére megvitatták és el­fogadták az idei munka- és ren dez v ény tervet. Mi is szerepel ebben? Nos, akad néhány közérdeklődésre számot tartó terv. Ezek közül az első: Házibulit rendezünk címmel életmódi mintát adni szándékozó — sportvetélkedő­vel, terítési versennyel, szituá­ciójátékkal, neves sportolókkal folytatandó beszélgetéssel fű­szerezett — találkozót hirdet­nek március 28-ra, a ceglé­di sportcsarnokba a megye déli részén élő és tanuló há­romnegyed ezer diáknak. Az alkoholizmus elleni klu­bok vezető aktivistái márci­usban és októberben Pécelen vesznek részt két-két napos kurzusokon, s áprilisban a Pest Megyei Tanácson a kör­zetközponti AE-bizottságok vezetőinek lesz értekezlete, melyen egyebek között elő­adás hangzik el a Pest me­gyei drogfogyasztást helyzet­ről. Részt vesz a megyei Alko­holizmus Elleni Bizottság nyá­ron a gödöllői társadalmi be­illeszkedési zavarokkal fog­lalkozó nemzetközi konferen­cián, s a Dunakeszin rende­zendő, az országos üdítőital­konferencia egyik szervezője. A káros szenvedélyek elle­ni küzdelem hónapja egyéb­ként ismét március lesz, de az egész évi tevékenységre jellemző, hogy a szeszszenve­dély elleni küzdelem erősö­dik. Például a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a munkavédelmi felügyelet, s a társadalmi ellenőri hálózat az eddiginél több figyelmet szen­tel a szeszfogyasztás és -for­galmazás, a bögrecsárdák, a munkahelyi italozás ellenőrzé­sére. A tennivalók közé került az alkoholisták, s a miattuk ve­szélyeztetett hozzátartozók fel­derítésének jobbítása, a bete­gek gyors orvoshoz irányítá­sa, a családpedagógiai és más életmódi táborok, a lelki egészséggel foglalkozó progra­mok eddiginél hathatósabb tá­mogatása. V. G. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom