Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-08 / 6. szám
i Abonyi krónikái Minden a könyv szerint Abony nagyközség a VII. Ötéves terv első esztendejében az előre meghatározott tervnek megfelelően fejlődött, sót olyan eredmény is elkönyvelhető, amely a programban nem szerepeit. Ilyen volt például a 4 kilométer hosszú gázvezeték, ami a lakosság társadalmi munkájával, illetve anyagi hozzájárulásával készült el, valamint az, hogy beütemezett 1 kilométernyi járda helyett 7,1 kilométer épült meg. A tanács a Gyulai iskola bővítésének ellenértékeként 11 millió forint értékű munkát ütemezett be, ezzel szemben a kivitelező 15 millió értékű munkát végezhetett el. A több pénzt takarékos gazdálkodással tudták előteremteni. Program szerint haladt a belvízrendezés, az előirány- *ott 1,5 milliót felhasználták. Bár nem a közös forintokból épült, de a települést gyarapította az a 90 új lakóház, amely 1986-ban készült el. December elejéig 81 lakhatási és 80—85 építési engedélyt adott ki a tanács műszaki csoportja. Mindez azt bizonyítja, hogy a magánerős fészekrakás mértéke tavaly tem csökkent. Tarkó Sándor tanácselnöktől hallottuk, hogy az állam- igazgatás helyi szervének 1986-os mérlege nem lesz rossz. Bevált az új gazdálkodási forma; az úgynevezett fejkvóta rendszer annak ellenére jó, hogy a szabályozott bevételekből 4—5 százalékos csökkenésre számítanak, főleg a béradók alacsonyabbak. Mind a településfejlesztési hozzájárulásból, mind az adó címen befizetett összegekből a tervezettnél több került a számlájukra, a saját bevételként beütemezett 7,2 millióval szemben pedig 7,5 millió forint. A felújításra szánt összegből az év során az idősek napközi otthonát bővítették, sőt arra is alkalmas, hogy a rászorulók az estéket, éjszakákat is ott töltsék. A jelenlegi tervidőszak alatt folyamatosan felújítják a művelődési házat. Több tanácsi intézményben elkezdődött a gázfűtésre való áttérés, ami ebben az esztendőben és a tervidőszak későbbi éveiben folytatódik. Rendbe hozták a Székely Bertalan, a Dózsa György és Táncsics utat, az idén az Abonyi Lajos és a Kossuth térre befutó utak, utcák felújítására került sor. Az előbbire azonban csak abban az esetben számíthatnak, ha az ottani gázvezeték építését befejezik. Ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor az 1987- es esztendő a közelmúlt és közeljövő egyik legeredményesebb éve lehet. Amennyiben a kivitelező is úgy akarja, augusztus 20-án átadják a Gyulai iskola új épületszárnyát. A Kossuth téren két áruház, egy ruházati és egy ABC építése kezdődik el. A ruházati üzlet felett lesz majd a takarékszövetkezet irodája, és ugyanitt még tíz lakás készül. Az Elektra Kötőipari Szövetkezet üzemével szemközti területen egy kis ABC épül. Gy. F. Előkészítő szakkör Már tudják, mi fán terem 1987. szeptember 1-jén, egyelőre a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szakközé piskóta kihelyezett tagozataként, gyors- és gépíróoktatás kezdődik Abonyban. A feltételek megteremtése folyamatban van, ehhez a megyei tanács pénzt ad, a működéshez szükséges összegről pedig a helyi tanács gondoskodik. A Somogyi Imre Általános Iskolában a tanév elején olyan szakköröket szerveztek, amelyek a diákok továbbtanulásához és tárgyi ismereteik bővítéséhez segítséget adnak. Ennek alapján kezdte meg működését a gyors- és gépíró szakkör, amelynek látogatói olyan hetedik és nyolcadik osztályos diákok, akik gyorsíró-, közgazdasági vagy Unás, olyan középiskolában szeretnék tanulmányaikat folytatni, ahol fakultáció keretében ezt a tárgyat tanulják. — Célunk, hogy a gyerekek előképzést kapjanak a gyorsírás tanulásához, megismerjék az alaptudnivalókat és ne bizonytalanodjanak el a pályaválasztás során — mondta Törőcsik Mária szakkörvezető tanárnő. — Figyelembe vettük a helyi továbbtanulási lehetőségeket is, tudván, hogy sok szülő és gyerek Számit erre az iskolára. Kedvezőbb helyben tanulni, mint vidékre utazgatni. Azt is láttuk, hogy az utóbbi időben a lányok elhelyezkedési lehetősége megcsappant. Ezzel az iskolával javulhatnak.. esélyeik. j — így várhatóan lesz érdeklődés. — Valószínű, mert már több szülő és gyermek megkeresett, s kérték a szakkörbe való felvételt Lényeges szempont, hogy a tanulók helybeli iskolában képezhetnék magukat. Sok család szeretné, ha mielőbb keresőképes lenne a gyermeke. — Mekkora a szakkör létszáma? — Kezdetben tizenkilenc volt, ez később kiegészült. A jelekből ítélve újabb érdeklődésre számíthatunk, szervezésre tehát nincs szükség. — Milyen előnyt jelent a gyerekeknek a szakköri részvétel? — A továbbtanulási lapon lévő jellemzésbe bekerül. és az Iskolák figyélembe veszik. Tapasztalatunk szerint a nyílt tanítási napokon örömmel vették tudomásul jelenlétünket, és hogy a gyerekek a gyors- és gépírás tanulásához már bizonyos ismeretek birtokában vannak. A tárgy majdani ' elsajátítása nem könnyű, hiszen ilyen és ehhez hasonló tantárggyal eddigi oktatásuk során nem találkoztak a diákok. Aki ide jár, körülbelül tudja, mi vár rá, így előre legyőzheti szorongásait. ,Űgy gondolom, az esetleges lemorzsolódás sem lesz olyan mértékű ezeknél a lányoknál, fiúknál, mint akik a padok között tudják majd meg, mi fán terem a gyors- és gépírás. —ki CEg^-EDI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1987, JANUÄR. 8., CSÜTÖRTÖK Fejlesztés magánerőbői és hitelből Borszőlőt és meggyet termeszt A szorgalmas és többre törekvő emberek napjainkban megtalálják a módját annak, hogy a főmunkaidő mellett is jövedelemihez jussanak. A munkahelyek általában szervezett kereteik között támogatják ezt a törekvést, megkeresve a lehetőséget, amely a közösségnek éa az egyénnek egyaránt megfelel. Ezt tapasztaltuk a Ceglédi Állami Tangazdaságban is. ahol a népgazdaság számára hasznos munkát végeznek a szabadidejüket feláldozó emberek. A zöldségtermesztő szakosa, port évek óta sikerrel működik. Terményeik részben a családok ellátását szolgálják, részben a vállalat üzemi konyhái veszik át a felesleget. A gazdaság bedei központjában új otthonhoz jutott családok számára a CÁT a Törtei i út mellett jelölte ki a zöldségtermesztésre szolgáló parcellát, hogy a közelben legyen. A gombatermesztők egy újszilvási pincét Vettek bérbe a gazdaságtól, és azt hasznosítják — sikerrel. A csiperkét a városbeli boltok árusítják, néha az üzemi konyhák étrendjét teszik változatosabbá vele. Törteién a csemetetermesztők nyárfákat szaporítanak. Ezekre az erdészeti társulás és a tangazdaság a vevő. Üjdonság, még a legfrissebb szakcsoport, amelyet a szőlő- termesztés szándékával hozták létre. Céglédbercel határában, a dombos területen, a helybeli Egyetértés Termelő- szövetkezettel végrehajtott földcsere nyomáh telepítenek szőlőt. Ez a fagymentes terület nagyobb termelési biztonságot ígér, ezért választották a telepítés helyéül. Három ütemben alakítják ki a szőlőskertet, amely végül körülbelül 80 hektáros méretet ölt. Az első ütemhez szükséges ötven jelentkező már együtt ¥áiasz cikkünkre Helytelen általánosítás A Ceglédi Hírlapban 1986. december 18-án Késik a szombati kenyér címmel a sütőipart elmarasztaló cikk jelent meg. Ezzel kapcsolatban az alábbi válaszlevelet kapta szerkesztőségünk a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalattól. Az elmúlt év végén az ellátás zavartalansága érdekében a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat is a lakosság igényeinek maradéktalan kielégítésére fordította energiáját. Utólag megállapíthatjuk: sikerrel. Sajnálattal olvastuk azonban a Ceglédi Hírlap december 18-i számában a Dél-Pest Megyei Afész ügyvezetőjének nyilatkozatát, aki a Késik a szombati kenyér című cikkben a december 6-i kényszer- szállítmány késése miatt általánosítható elmarasztalással illette vállalatunkat. t December 6-án a megrendelt süteményt a boltok időben megkapták. A kenyér azonban az abonyi pékségünkben keletkezett üzemzavar miatt késve érkezett az áfész ottani boltjaiba. Ezért az érintett boltok vásárlóitól és dolgozóitól elnézést kérünk. Ennek az esetnek az alapján a szállítási késedelemre vonatkozó általánosítást túlzásnak tartom. A tények és a szállítási okmányok ezt nem támasztják alá. Az előszállítás korábbi, jól bevált gyakorlatát vállalatunk szívesen folytatná nagyobb arányban is, hiszen ezzel lényegesen kedvezőbb termelési és szállítási ütemezést tudnánk elérni. Az előszállítás nagyságát az üzletek fogadó- készsége határozza meg, aminek feloldásában elsősorban az áfész házon belüli intézkedései tudnának segítségünkre lenni. A cikkben említett szavatossági idő lejártából eredő veszteség okait nem a sütőiparnál kell keresni, ugyanis a szombaton 9—11 óra között kisült kenyér szavatossági ideje is 72 óra... Meggyőződésem, hogy a kereskedelem és a sütőipar jól összehangolt munkájával minden család asztalára ezután is jó minőségben és időben jut el a kenyér. Ehhez a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat készséggel áll rendelkezésre. Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat Kovács Károly igazgató Konkrétlzáljiink örülünk annak, hogy a Dél- Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója egyetért a december 18-án megjelent cikkünkben foglalt konkrét bírálattal, s azt is biztatónak tartjuk, hogy a vállalat eddig is, ezután is „a lakosság igényeinek maradéktalan kielégítésére fordítja energiáját’’. Reméljük, a jövőben teljes sikerrel, (A szerk.) ami i A van, és várják a további érdeklődőket. Korszerű művelési móddal termesztik majd a cserszegi fűszeres fajtát, a rajnai rizlinget, a bianeót és a Zala gyöngyét. A telepítés költségeit a szakcsoport tagjai vállalják, de a saját forintjaik mellé jelentős OTP- hitelt vehetnek igénybe, továbbá számottevő az álla, támogatás is. A6s előkészületek során talajvizsgálatok megtörténtek, és ezek figyelembevételével végzik el a talajerőpótlást. A telepítésre 1987 tavaszán kerül sor. A második ütem áthúzódik 1988-ra. A Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi kerületében meggytermesztő szakcsoport szerveződött. Tagjai a hangácsi részen 20—30 hektáron ültetnek újfehértói fürtös és érdi bőtermő fajtákat. A talajelőkészítést az ősszel elvégezték. A gyümölcsös kialakítása 1988-ban fejeződik be. A költségek egy részét ebben az esetben is a tagok vállalják, és pénzüket az OTP mezőgazdasági hitel formájában pótolja ki. A CÁT azért ösztönözte a telepítéseket, mert néhány év elteltével nagy mennyiségű és jó minőségű, a piacon keresett árm mennyiségre számíthat. Nyilván a telepítők anyagi áldozatvállalása és munkája is gyümölcsözni fog. Az Innováció vállalati gazdasági munkaközösség tagjai között a kőművestől a jogtanácsosig, a kertésztől a villanyszerelőig és a mérnökig sokféle foglalkozású ember megtalálható. Egyik feladatuk azoknak az újításoknak a megvalósítása, amelyeket a gazdaság dolgozói adnak be. Ehhez a munkához a vállalat rendelkezésükre bocsátott egy műhelyt a kellő szerszámokkal, de a kerületekben használhatják mindazokat az eszközöket, amelyekre éppen szükségük van. A huszonnégy tagú gárda a feldolgozó üzemben sikerrel alakított át egy hibridszárító berendezést. Ök készítették el a törteli erdészeti kerület épületében a központi fűtést. A nedveskukorica-morzsolót csutkadarálásra alakították át. A vgmk működése teljes mértékben a gazdaság céljait szolgálja. Egymás közötti elszámolásuk korrekt, így mind a két fél kölcsönösen jól jár. .—ás; Azok a cipők! Amikor írom, Fűthető önitatót gyárt A tavaly előtt gyártott meny- nyiség kétszeresét adta el tavaly saját szakemberei által konstruált fűthető önitatóiból a söptei Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. A több. mint 700 értékesített berendezés mintegy 18 ezer szabad tartású szarvasmarha automatikusan temperált ivóvízzel való ellátására elegendő. A vasi gazdaság lakatosüzemében mindössze 12 ember állítja elő a jól jövedelmező, korszerű terméket. A növekedő kereslet kiaknázására gyors fejlesztést határoztak el a söpteiek; csaknem kétmillió forintot fordítanak a gyártás technológiájának korszerűsítésére, újabb présgépek és lemezhajlító berendezések beszerzésére. Megyei tanácstagi fogadóórák Január 12-én, hétfőn dr. Knolmár Mihály, a Pest Megyei Bíróság .elnökhelyettese, Jászkarajenő és Kőröstetétlen közös tanácsú községek és Törtei megyei tanácstagja Jászkarajenön 9-től 12 óráig, Törteién 14-től 17 óráig fogadóórát tart a tanácsházán az elnöki szobában. ezeket a sorokat kint éppen szakad az eső. Tegnap a hó szakadt. Nekem azért jó, hogy most épp az eső szakad, mert megnyugtat, hogy amíg én itt, a szerkesztőségben vagyok, a gyerekeim addig se mennek szánkózni. S hogy miért jó az nekem, hogy szobalevegőn mulasztják az időt, ahelyett, hogy a Strá- zsa lejtőin visonganának kipirulton? Csakis és egyedül a cipők miatt. Amely cipőkből ez idő szerint négy pár szárad kitömve az előszobában a tegnapi szánkózás eredményeképp. Ebből kettő bélelt, vízlepergető, áruk a hatszáz és az ezernégyszáz forintot közelítette az ősszel, amikor meavettük. A másik kettő pár közül a,z egyikben van egy lábra húz-• ható bélés, annak a tetejére húzható nylonzsák, tehát három rétegnek kellene védenie a gyerek lábát az átázástól, amelyet már csak azért is elvárnánk tőle, mert ugyan, csak nem volt két fillér új korában. Aztán van még egy bélelt, amely bélés a harmadszori, szárítás céljából történd kifordításkor úgy döntött,' hogy elege van a strapából és a sarokrésznél szanaszét mállóit. Ha megvarrnánk, nyomná a gyerek sarkát. Ha nem varrjuk meg: o meztelen csizma nem téli csizma. Tegnap, amikor dühöngve csavargattam, a hóiét a lábbelikből, teregettem a szárítóra a bélésnek szánt dunsztkö- tést, főztem a forró teát és adagoltam a köhögéscsillapi- tóul szánt Paxirasol tablettákat, épp vendégünk volt, aki vigasztalásul elmesélte, hogy azért a mai gyerekeknek mégiscsak jobb dolguk van, mint a régieknek volt, mert ő például kőkemény bakancsban járt és a bátyjával úgy korcsolyáztak, hogy egyikük is felkötött a fél lábára egy korcsolyát, a másikuk is. és korcsolyátlan lábukkal pedig lökdösték magukat előre a Kistó jegén. Ezen jót nevettem ugyan, de nem vigasztalódtam mégsem, mert megérkeztek a fiaim. barátai, akiknek (lábbelijéből szemlátomást ugyancsak dőlt az olvadt hóié, t a zoknijuk tocsogott, mint a felmosórongy. És nem voltam képes megmagyarázni magamnak, hogy ha a fél pár korcsolyától eljutottunk a „de jó a mai gyerekeknek” állapotig, hogyan lehetséges, hogy télire csak „nem vízálló” vagy „kevésbé vízálló” cipőt vagyunk képesek létrehozni számukra? JJgyhogy én most Itt ülök és örülök, hogy szakad az eső. Csak azt nem tudom pontosan, kinek jó ez. —ez Varrónő lesz ötven kislány ötven elsőéves ruhakészítő tanuló sajátítja el a szakma gyakorlati Ismereteit a Május 1. Ruhagyár ceglédi tanműhelyében. A ceglédieken kívül szinte egész Dél-Pest megyéből — többek között Vecsésrői, Farmosról, Nyársapáiról, Csemőből — járnak ide lányok tanulni. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) ISSN 0133—28«* (Ceglédi Hírlap)
