Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-08 / 6. szám
intézményi lapokban Semmin sem Szaporodnak azok az újság- közlemények, amelyek gazdasági nehézségeinket ecsetelik. Némelyek szerint a valóságos helyzet még annál is rosszabb^ mint amit eme cikkek tükröznek. Ezért is hatott szokatlannak a korábban annyiszor olvasott mondat: a korábbiaknál jobb év. A vác- szentlászlói termelőszövetkezet üzemi lapjában találkoztunk vele, s a szarvasmarha- teuyésztéá eredményeiről szól. fist a gazdaság legnagyobb bevételt hozó ágazata a nyereséget és a termelést tekintve szélsőséges eredményekre képes. Egyebek között attól függően, milyen a takarmány- termés és a folytonos változó szabályozás. Állományuk 1984-ben volt * mélypont, azóta erőteljesen gyarapodik. Két éve éppen a jobb takarmányellátásnak köszönhetően növelhették a létszámot. Az állatnak persze hely is kell. Ez viszont szűk. A négyezer marhát 3600 férőhelyen tartják. Arra tehát a teheneknek sem kell panaszkodniuk, hogy magányosan lennének, vagy túlzottan messze kéne állniuk egymástól. Ebben az évben növelni szeretnék a helyüket, egybekötve a telepek rekonstrukciójával. Száz borjúnak és ugyanennyi tehénnek teremjenek helyet, így válik lehetővé a szakosított elhelyezés, az- iparszerű termelés, amelyet számítógép Irányít majd. A cikk végezetül a milliókat. sorolja föl. Ezek szerint a tervezettnél nagyobb nyereséget hoz az ágazat, 9,5 millió helyett 12—15 milliót. A fajlagos tejhozam eléri az 61100 litert. Minden rosszban van valami jó. Ez a bölcsesség jutott eszünkbe a kerepestarcsai gazdaság lapjának egyik cikkét olvasva. Fényképekkel bőségesen illusztrálva az ország legnagyobb aromaüzemét mutatják be, amelyet a múlt év végén helyeztek üzembe Hosszú volt az út az ötlettől a megvalósításig, olvassuk, « kényszer azonban nagy hajtóerő, fűzi hozzá magyarázatul az írás. Pár éve, az első devizatakarékossági hullám az aromák behozatalára is kihatott. Ekkor kezdtek gondolkodni Kerepestarcsán, mondván, talán itthon is elő lehetne állítani azt, amit előző)eg külföldről hoztakj be. Aromát nem lehet kivonni a levegőből. Meg kellett, teremteni hozzá a saját nyersanyág- előállító bázist. Ez magával hozta az aromakor bővülését, új gyártmányok előállítását, amihez nélkülözhetetlen az új technológia. Időközben fölszabadult egy raktárnak használt épület, s megérkezett a minisztérium' körleveles kéréoivastuk csodálkoznak se, segítsenek az import helyettesi tés'ében. Volt tehát épület, kényszer, kérés. Mi mást tehettek, megkezdték az üzem létrehozását. Mivel hazánkban nincs nagy hagyománya az aromagyártásnak, külföldi segítséget kértek és toptak. A kooperációs szerződés értelmében a külhoni szakemberek felülvizsgálták a terveket, közreműködtek a hibák kijavításában, gyakori tapasztalataik alapján fölhívták a kerepestar csaiak figyelmét a gépezet gyermekbetegségeire, amelyeket ilyeténképpen még a normális üzemelés előtt kiküszöbölhettek. Az aromaüzem felső szintjén helyet kapott a laboratórium, ahol kémiai és érzékszervi vizsgálatokat végezhetnek, így szolgálva azt. hogy csak kiváló termék kerüljön a fogyasztóhoz. Végezetül üssük föl a MÉM Műszaki Intézet lapját, amely néhány kérdést intézett tizenhárom vezetőhöz az óévvel kapcsolatosan. Az egyik kérdés" így hangzott: csodálkozott-e valamin, és mi volt az? öten a tizenháromból azte felelték, ők már semmin sem csodálkoznak. Egyikük magyarázatul hozzáfűzte, hosszú szolgálati ideje alatt mindenféle váratlan fordulathoz, meglepetéshez hozzászokott. Egy valamihez azonban ezek a természettudományos képzettségű emberek ugyanúgy nehezen szoknak hozzá, mint akár mi, egyszerű halandók. Hihetetlen, milyen gyorsan elmúlt az év, mondta az a szakember, aki húszéves törzsgárdatag lett tavaly. — ör fi nap programja Gödöllő, művelődési ház: Suzanne Szász: A gyermek testnyelve, fényképkiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- es állatvilágáról., az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, A gödöllői müvészte- lep 1901—1920, felújított állandó kiállítás megtekinthető 10—18, óráig. * Aszód, múzeum; A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Nádas-emléktorna Az elmúlt évekhez hasonlóan az iáén is megrendezik a Nádas Lajos kispályás labdarugó teremtornái. A 24 er- ueaeU csapat képviselőit pénteken délután fel ötre várják a szövetségi helyiségben megbeszél esre. * jmar ÜLLŐI A kupak Ritka egybeesés: december közepén kialakultak az új, kétszintű bankrendszer keretei, az óév utolsó napjaiban pedig új épületbe költöztek a Magyar Nemzeti Bank gödöllői fiókjának munkatársai. Három kereskedelmi bank alakult a gazdálkodó szervezetek hitelezésének, pénzforgalmának ellátására. Egyikük a Budapesti Hitelezési és Fejlesztési Bank Részvénytársaság részben az Állami Fejlesztési Bank, részben a Magyar Nemzeti Bank egyes részlegeinek utódja. Hozzá tartozik egész Pest megye. Ennek folytán a Gödöllő központjában átadott épület idetartozó részén is ez a felirat olvasható: Budapest Bank Rt. Hétfőtől már így működnek. Emeleten a bank A kettős változásból a városlakók elsősorban azt észlelték, hogy a bankfiók a két világháború között kocsmaként szolgáló szűkös helyről Gödöllő szó szerinti központjába került. A kétszintes épület egy évvel a határidő előtt készült el a Kerepestarcsai Általános Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat fővállalkozásában. Az emeletén kapott helyet 661 négyzetméteren a bank, a földszinten nyitotta irodáját az IBUSZ-kirendélt- ség, s itt lesz a pécelí takarékszövetkezet, valamint a Hungária Biztosító városi fiókja is elérhető a szolgáltatásokat igénybevevőknek. « A bankban dolgozó közösség csendes ünnepségen vette át az új otthont az egyik munkanapjuk végén. Novák László, a fiók igazgatója köszöntötte a vendégeket, Hegedűs Oszkárt, a Budapest Bank Rt. vezérigazgatóját, Papp Istvánt, a városi tanács elnökét, dr. Zsiga Lászlót, az MSZMP Gödöllő Városi Bizottságának titkárát, Andre Lászlót, a fővállalkozó építésvezetőjét. — Munkánk egy része valószínűleg nem fog megváltozni, de közvetlenebbül érezzük majd annak felelősségét, hogy ügyfeleink ránk bízzák a pénzüket — fejtette ki a vezér- igazgató, aki kinevezéséig az MNB Pest megyei igazgatója volt. — Csupán egy hét állt rendelkezésre a részvényesek gyűjtésére. Az állam részvényei mellett 524 millió forint érdekeltségi alapból vásárolhattak a vállalatok, szövetkezetek A Budapest Bank Rt. gödöllői dolgozói olyan színvonalú munkakörülmények közé kerültek, amilyennel az országban sem dicsekedhetnek túl sokan, hangzott Novák László érvelése. A változások egybeesése természetesen csak véletlen. A vállalkozó szellemű, versenyző bankok ugyanis — mint újságcikkekből, televíziós adásokból közben megtudhattuk — nem alapításuk révén jutnak több pénzhez, hanem gazdálkodásukkal, amennyiben az sikeres lesz. Gödöllőn a munkatársak jobb körülményeinek megteremtése már a hetvenes évek közepe óta napirenden szerepel, csak mindeddig nem találtak megoldást. A határidőt leköröző, jó minőségi munka láttán Papp István a múltat idézte. A városi tanács néhány épülete állt az új helyén. A tanács dolgozói nem várták meg, amíg az ő székházuk elkészül, már annak előtte kiköltöztek a lebontásra ítélt — és arra igencsak érdemes — helyiségekből. Akkor ezzel segítették a beruházás elindítását. A kialakult munkakörülményeket látva úgy érzi, megérte a hur- colkodás. Egyébként is a városi tanács dolgozói pontosan tudják, mit jelent ilyen és mit jelent olyan munkakörülmények között dolgozni Virágüzlet Miután más igénylők lemondtak a részükről, az új ház pénzügyi szolgáltatóközponttá fejlődött. Kellemes színfoltja lesz még az épületnek a virágbolt, ami még közelebb hozza a városlakókat Évszázadokon át verte fel a falu csendjét egy, a mai fülnek már ismeretlen hang: a tonásztülöké. És mint ahogy a disznó ősi szavunk — a tihanyi . apátság alapító levelében helynévként említik —, ősi foglalkozás a disznópásztoré, későbbi nevén a kondásé, illetve tonászé. A disznótartással egyidős a Leölés, így az azt követő lakoma: a disznótor is. Igaz, ezt egész- napos munka előzte és előzi meg, nem is beszélve a nevelés. a hizlalás gondjairól, tennivalóiról, de hát a vágás reggelén ki törődik ezzel, hisz eleink ismerték a mondást: a disznónak holta után a haszna! A hasznot megelőzi a hizlalás, ami hajdanában merőben különbözött a maitól. Nemcsak azért, mert a kukorica, bár a XVI. században eljutott hazánkba, csak a XVIII. században terjedt el. Volt a hizlalásnak egy kevésbé munkaigényes és olcsóbb megoldása is. Erről így vall a közmondás: , Éhes disznó makkal álmodik. Amikor ez a szólásmondás, született, még makkra fogták a jószágot. Ma táppal gyorsítják a hízást a háztáji gazdaságokban is. Nem tudok olyan községről, ahöl a falu lakói kanászt tartanának. Évtizedek óta nem láttam az út porában hazafelé rohanó disznócsordát, de úgy november 30-a táján disznóölő András napja körül gyakran ébredek arra, hogy a közeli Se kanász, se tülök Kiről álmodik a disznó? szomszédaimnál vagy távolabbi portákon még virradat előtt sivalkodik a hízó. Decemberben kezdődött és kezdődik ma is a disznóvágás faluszerte. Igaz, nem lobog a perzselő szalma lángja, csak a gázkészülék sugara duruzsol, de a régi szokásokból sok megmaradt. A sac- colással kezdődött valamikor a disznóvágás előkészítése. A gazda a kiszemelt állat hasát zsineggel átkötötte, s ha átmérője kitett két rőföt, ami körülbelül másfél méternek felelt meg, úgy tartották, hogy mázsa körül van. Jöhet a bö'llér, vagyis a disznóölésben járatos férfi, s jöhetnek a segítők: sógorasszonyok, komaasszonyok, szomszédok és természetesen a férfiak. Mert ez bizony kalákamunka volt, és az maradt a mai napig is. A disznóölés szertartása kora hajnalban kezdődik, be- melegitőül pálinkával, és hogy ez meg ne ártson, pogácsával. A férfiak kihúzzák az állatot az ólból, a böllér kése a gégefő tájékán szívig hatol. A vérét a legbátrabb asszony folytonos kavargatá- sa mellett felfogja, mert szükség lesz rá a hurka készítésénél. Ezt követően gázzal lepörzsölik az állatról a szőrt, majd megmossák, késsel lekaparják. Emlékszem, amikor még szalmával porzsolták és a bőrének tisztítása nem sikerült teljesen, a böllér legyintett, majd ezt mondta: Isten neki, ha szőrös, majd megeszi a bérös! Mikorra ezekkel a munkákkal végeztek, ismét előkerült a pálinkásüveg. Bankó Gábor a falu egyik leghíresebb böllére volt, tőle tanultam a kínálás régi rigmusát: Jobb a bor a pálinkánál, / Vagy hízó a malackánál. / Hízó volt ez, nem malacka, / Fizet ez még boritalra. I Igyon kend! A disznót megmosott és a földre fektetett kapura gurították és elkezdték a bontását. A böllér a disznó mellső lába közt keresztvágást tett, aztán végigvágta a hátgerincet. A gazdasszony szívszorongva leste, elég ikrás-e a szalonna. Darabolták tovább a hízót. Az asszonyok a belet várták, mert tisztítása az ő feladatuk volt, mint ahogyan a hurkához szükséges kása megfőzése, a belsőség meg- abálása és az ebéd elkészítése is. A férfiak a darabolás után szétválogatták a húst: a sütni, főzni, füstölni valót és a kolbászhúst. a többi irodához. A virágüzlet megnyitása lehetővé te$gi a közeli pavilon megszüntetését, ezáltal a városközpont további szépítését. Sapka a gieináiiuinra A járókelők is látják, az elnök is hangsúlyozta, Gödöllőn véget ért a laposíetős középületek építésének korszaka. A szomszédos tanácsház is tetőtérbeépítéssel készült el és az alapozásnál tartó gímná-zium is kap valamilyen sapkát, tetőszerkezetet. 8. G. Az elnökségi asztal mögött azok ülnek, akiknek ott a helyük. Vjzúttal csupa szépen fejlett férfipéldány. A legkönnyebb is megüti a mázsát. Az asztalon három, üveg üdítő. Literes üvegek. Nekünk meg semmi. Az el- sg sorban ülök, sóvárogva nézem az üvegeket. Kedvenc üdítőm, ráadásul szomjas vagyok. A legsúlyosabb férfiú fölfordít egy poharat, fogja az. üveget, jobb kezével kezdi tekerni a kupakot. Olyan vastag az ujja, mint az én csuklóm. Tekeri, tekeri, a kupak meg se mozdul. A vastag 'ujjú szomszédjára néz, az úgy tesz, mintha semmit se venne észre. Kis idő múlva megint fogja az üveget, zsebkendővel próbálkozik. Semmi. Elkövetkezik a szünet. Még szom- jasabb vagyok. Mindenki kimegy. Odamegyek az asztalhoz, bal kezemet szorosan a kupakra illesztem, erőteljes rántás, és már csurgatom is a finom nedűt. A kupakot visszacsavarom jó erősen. Szünet után a vastag ujjú a másik üveget veszi kézbe. Megint kísérletezik. Sikertelenül. Többet nem próbálkozik. Úgy kell neked, gondolom némi kárörömmel, ha már a kezedet nem tudod, legalább a szemedet használnád! k. p. Gyógyítani kellene már Túlzsúfolt a patika Hosszú ideje készültem a gödöllői Dózsa György úti gyógyszertárba. Ahányszor arra mentem, benéztem, mindig zsúfoltságot láttam. A minap mégis benyitottam az ajtón, hogy Károlyi János vezető gyógyszerészhez találjak. Mielőtt a szobájába léptem volna, széttekintettem egy pillanatra. A gyógyszerkiadó helyiség zsúfolásig tömve volt várakozókkal, betegekkel. Az üdvözlő szavak után önkéntelenül is feltettem a kérdést: mindig ilyen „népszerű” ez az intézmény? — A helyzet körülbelül november óta ilyen. Addig is a zsúfoltság volt a jellemző a lassan a legnagyobb forgalmat lebonyolító Pest megyei gyógyszertárra. Kicsiny és korszerű, tlen. Ezenkívül szinte állandóan munkaerőgondokkal küzdenek. Több az eltávozó szakember, mint a jelentkező. Mi ennek a fő oka? Bizony nem valami kecsegtető a belépők fizetése, s itt keményen kell dolgozni. Az csak a munka egyik "része, amit a gyógyszerre várók látnak, miközben türelmetlenek és lázadoznak a hosszú várakozás miatt. — Pedig a • dolgozóink nem a, lassú munkához szoktak — mondta Károlyi János, miközben belépett Knáver Györgyné szocialista brigádvezető. Kértem, maradjon velünk. A vezető folytatta: — A gyógyszerkészítő és a raktározó helyiségeink olyan kihasználtak, hogy minden munka dupla energiát igényel az ott dolgozóktól. Kétszer, háromszor kell például valamit átrakni, mire úgy-ahogy helyet találnak az orvosságok Számára. A felszabadulás előtt két patikája volt Gödöllőnek, ma három. De hol van az akkori iakószám és otVosságmennyi- ség! Ez a gyógyszertár a lakosság közvetlen kiszolgálásán túl az orvosoknak, rendelőin* főzeteknek, szociális otthonoknak is csomagol, egészség- ügyi intézményeket lát el. A szocialista brigád tagjai á munkaidőn túl is összetartoznak. Knáver Györgyné elmondta, hogy a Kabay János nevét viselő közösség a múlt- korában a névadóra emlékező vetélkedőt tartott. Az ese- ményré tizenegy szocialista brigád csapata jött el. A meghívott vendégekkel együtt úgy öt vénén lehettek. Az első három helyezett pénz- és könyvjutalomban részesült, .de valamennyi versenyző brigád kapott elismerést a gyógyszertári központtól. Kabay János egyébként híres patikus volt. Eljárást dolgozott ki a morfin kinyerésére mákszalmából. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár ma az S eljárása alapján gyártja a fontos gyógyszeralapanyagot. Károlyi János kísért ki a gyógyszertárból és közben számlálást végeztünk. Amikor húszán várakoznak a kis hei lyiségben, akkor már nehezen lehet férni. Cs. 3. Popcentrum Bagón Januári sztárparádé A hetvenes évtizedben sok hazai beat-, pop-, rockegyüttes gyakran lépett fel a bagi Dózsa György Művelődési Otthon színpadán. Többen az országos hírnév megszerzése előtt szerepeltek a deszkákon. Azóta nagyot változott a köny- nyűzenel világ is, ma már mások a kedvencek. Az azonban hiányzott, hogy a bagi kultúrházban is lehessen őket látni. Az év elejétől egy új kezdeményezés indul a község művelődési otthonában. Popcentrum elnevezéssel minden pénteken és szombaton olyan videodiszkó-műsor lesz este nyolc órától éjfélig, melyen valamilyen meglepetés várja a betérőket, két táne között. A januári program szereplői, Január 9.: Névtelen nulla-koncert, másnap playback- és közönségtalálkozó a Z’ZI Labor együttessel, valamint az asszonyokkal. Január 16.: Prognózis-koncert, másnap Interpopgála a szólistákkal és breakbemutató. Január 23.: Pótszilveszter a Kékesi-együt? t.essel. másnap ízisz-koncert. Január 30.: Smog-koncert, melven közreműködik a Horizont együttes is. Amennyiben ez az úi szórakozási forma sikeres lesz. akkor a következő hónapok a folytatást hozzák. A szervezők lelkesedésére jellemző, hogy a. környék több településén számos hölgynek adtak át tiszteletjegyet a Popcentrum rendezvényeire. Kislány a városból. Színes, magyarul beszélő szovjet ifjúsági film. Csak 4 órakor! Klute. órakor! Amerikai film. 8 és 8 ISSN 0133—195? (GödüHöl Hírlap» / A kolbászkészítés a férfiak feladata, a főzött töltelék, így a hurka készítés« az asszonyok munkája volt. A böllér feldarabolta a sütn való hájat, szalonnát, a gazda pedi^ besózta az éti szalonnát és a húst. Az asszonyok közben készültek a vacsorához. Volt munka elég ennyi szájat jól tartani. Az asztalhoz ültetésnél rendje volt. A férfiak a: asztalfőnél, az asszonynép középen, a fiatalok az ajtó felé helyezkedtek el. Orjaleves, toros vagy töltött káposzta majd pecsenye, kolbász, hurka, nyomatéknak hájas pogácsa és sütemény került a2 asztalra. Persze, nem döglil meg a disznó bor nélkül. Ittak is. Arra. hogy jövőre is legyen szerencséjük a disznóhoz. no meg egymás egészségére Éjfél előtt megérkeztek a maskarázók. Itten disznót öltek, I Véres hurkái eszehek. / Ha nem adnak belülié, l Fullaggyanak meg tűle. Amikor az éjjeliőr az éjfélt kiáltotta, távoztak a vendégek, igyekeztek a kapott kóstolóval haza. Ilyenek-e a mai disznóvá- gáspk, disznótorok? A munka megmaradt — ezt láttam a héten —, de a disznótoros vacsora hangulata elhalványult. Szegényebb Lett. És nem csak a maskurázók hiánya okozta ezt a szegénységet. Fercsik Mihály Eg) évvel a határidő előtt Új pénzügyi központ Gödöllőn
