Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

Huszonegy éve történ! A községtől a varosig LLOI map A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM 1987. JANUÁR 2., PÉNTEK Verseg: a víz fogyasztható Látványosság is volt tavaly A különc Egyik este Bagón, Hévíz- györkön keresztül igyekez­tem Túra irányába, a kö­vetkezőn ugyanezen az út­vonalon visszafelé. Este többnyire sötét szokott len­ni. Télvíz idején még a nap­pal egy része is az. A sö­tétség hozzá tartozik az éle­tünkhöz. Megszoktuk. Mint a kivilágitatlayul közleke­dő kerékpárosokat. Akár­csak Ikladon, Erdőkerte­sen, Bagón, Hévízgy örkön ott tekeregnek az út szé­lén, fázósan, nyakukat be­húzva, mint egy sötét csík. Ezeken az estéken is ki-, gúvadt szemmel figyeltem és kerülgettem őket. Aztán váratlanul éles fény csapó­dott a szemembe. Mi van itt már megint? Jobb sze­memmel a fekete árnyakat figyeltem, a balt nem tud­tam levenni a szemközti világosságról. Találkoz­tunk. Kivilágított kerékpá­ros. Másnap szintén. Ugyan­az lett volna? Ismét arra gondoltam, hogy egysze­rűen képtelenek vagyunk valamiben egyöntetűek lenni. Hiába hajtogatják nekünk; emberek, egység­ben az erő — nem és nem. Mindig akad, aki megtöri az egyöntetűséget. Néha csak hajszálon múlik az egész. Évek alatt megszok­tuk a sötét bicikliket. Már- már megnyugodtunk, vég­re valamiben teljes az egyetértés. De aztán jön ő, az éles lámpájával, megint elront mindent. Ha ezen sikerülne változtatni, ha meg tudnánk szüntetni a különcködést. De hát nem fog sikerülni. Még abban sem lehetünk bizonyosak, hogy a különcök tábora nem gyarapszik. Napjainkban sok szó esik a gyermek- és ifjúságvédelem­ről. Mivel közügyről van szó,, a témával foglalkozik minden társadalmi, politikai szerve­zet, az iskola és természete­sen az egészségügy. Ez a munka erőfeszítést követelt mindig és követel ma is — talán fo­kozottabban, mint bármikor — valamennyi szakembertől, aki érdekelt a témában. A veszélyeztetett fiatalko­rúak száma, ha nem is nagy­mértékben, folyamatosan emelkedik. Tudjuk az okokat, lehet magyarázni is, de a tény akkor is tény marad. Készí­tünk felméréseket, nyilván­tartjuk ezeKet a gyerekeket és foglalkozunk velük. De az embernek annyi minden sze­met szúr, amikor mi saját magunk is hibásak vagyunk. Ha akarnánk, sok mindenen változtathatnánk, olyan dol­gokon, melyek közvetlenül vagy közvetve kiváltják és elősegítik a veszélyeztetetté válást. Gödöllőn és környé­kén nyitott szemmel járva sok mindent megállapítha­tunk. Az egyik ok a sok közül az alkoholizmus. Harcolunk elle­ne, olykor-olykor csatákat is nyerünk, de háborút sohasem. Talán nem is fogunk addig, amíg ötszáz méterenként vagy még sűrűbben botlunk kocsmákba, presszókba, úgy­nevezett szórakozóhelyekbe. Az, alkoholizmus — ahogy mondjuk — népbetegség, a családok szétzüllesztő je, a fiatalság megrontója, ám ezt még elő is segítjük azzal, hogy sorra engedélyezzük a kiskocsmák nyitását. Segélyeket adunk az arra rászorulóknak. Nagyon sok család nem él, hanem vissza­él ezzel a pénzösszeggel. A ruházati és az élelmiszerbolt helyett az italboltokba hord­ják a pénzüket. A veszélyeztetett gyermekek körébe soroljuk a lelkileg torzult gyerekeket is. Szinte hihetetlen, milyen sok van belőlük, még azokban a csa­ládokban is, ahol az anyagi körülmények jobbak az átla­gosnál. Ezek a gyerekek jobb helyekre is járnak szórakozni mivel megengedhetik maguk­nak. Ök járnak többek között a videofilmvetítésekre, ahol nemcsak szelíd kalandfilme­ket, hanem horrort is láthat­A felszabadulást követő években, majd különösen a tanácsok létrejötte után kiala­kult az a törekvés Gödöllőn, hogy a települést várossá kell fejleszteni. Ekképp történtek a fejlesztések is az iparban, az oktatásban, a közművesítésben és az élet számos más terüle­tén. Minden új eredmény a várossá alakulást segítette elő. 1965 a felemelkedéshez ve­zető út fontos állomása volt. Abban az évben adta tud­tunkra az Elnöki Tanács, hogy elrendelte, Gödöllő köz­séget járási jogú várossá kell szervezni. Ezután egymást kö­vették az események, a szer­vezeti változások. 1966. január 3-án az Agrártudományi Egyetem dísztermében került sor az alakuló tanácsülésre, melyen átadták Gödöllő város alapító oklevelét. Számos ve­zető személyiség is megjelent Szívvel-lélekkel az egészsé­günkért címmel rendeznek nagy hétvégi programot a vá­rosi művelődési központban január 17-én és 18-án. Az el­ső nap eseményeinek címe: Kölyökház. Mi is ez a kölyöfc- ház? Az ötlet két férfitól szár­mazik, név szerint Ambrus Sándortól és Kohlman Tibor­tól, akik játéktalálmányaik be­vételének felét kábítószert vagy azt helyettesítő anyagot fogyasztók gyógyítására aján­lották föl. Elsősorban gyere­kek és fiatalok gyógyítására gondoltak. Játékkal az életért ezt a címet adták alapítvá­nak. A lelkileg amúgy is ki­egyensúlyozatlan gyerekekből még labilisabb egyéniségek válnak. Ha a válásokból adódó ve­szélyeztetett gyerekekről be­szélünk, felmerül az a kérdés is, hogy kik válnak el, miért, és társadalmi szinten mit tu­dunk tenni ennek csökkentése érdekében? Nem elég a vá­láshoz kapcsolódó jogszabá­lyokat megszigorítani, a ki­váltó okokat kellene meg­szüntetni, legalábbis csökken­teni. Meg, kell gyógyítani a beteget, nem tüneti kezelésre van szükség. Ez érvényes az egész gyermek- és ifjúságvé­delemre is. összecsapás a nagyteremben felcím alatt írtuk meg idei el­ső cikkünket a gödöllői köz­lekedésről. Akkor még a ter­vekről volt , szó, amelyeket majd a buszpályaudvar elké­szülte után valósítanak meg. Az április 30-án megjelent írásból egy mondatot raga­dunk ki: Az is biztos, hogy a pályaudvar beléptetésével a buszok közlekedésének az ele­je és a vége nem a MÁV-ál- lomás lesz. Már akkor is ezen volt a legélesebb vita. Azóta is. Jó néhányan már április­ban hangoztatták, a pályaud­var elkészülte után is menjen minden járat a MÁV-állomás­ra. A pályaudvar elkészült, tartottak néhány közlekedési fórumot, s mindegyiken föl­merült ez az igény. Sőt, úgy beszéltek a régi közlekedési rendről, mintha az tökéletes lett volna. A volánosok szün­telenül, hangoztatják, ők an­nál jobbat akartak, a fóru­mokon felszólalók azt vála­szolják, mindent elrontottak. Mi viszont emlékszünk rá, ko­rábban is számos panaszos le­velet kaptunk, amelyek a buszközlekedés bajait ecse­telték. A művelődési házban tar­tott legutóbbi fórum óta el­telt néhány nap, volt időnk gondolkodni a hallottak fö­lött, de az idő múlásával sem lettünk okosabbak. Ezen a fó­rumon ott voltak a HÉV és a MÁV képviselői is. Meg a bu­szosok, meg a taxisok, meg a tanácsiak. S vagy negyven­ötven gödöllői. Ebben az eset­az ünnepi eseményen. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács tit­kára, Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest Megyei Bizottsá­gának első titkára. A váci Voa: Humana ének­kar a Himnuszt adta elő, majd Varga Péter, a Pest Megyei Tanács elnöke megnyitó sza­vai után Nemes István, az MSZMP Gödöllő Városi Bizott­ságának titkára mondott ün­nepi beszédet. A nagy ese­mény szép emlékként él azok­ban, akik részesei voltak az ünnepségnek. Azóta is büsz­kén valljuk magunkénak a várost. A megtett út nem volt zökkenőmentes, de a fárad­ságnak vannak eredményei, így lesz ez a továbbiakban is. Cs. J. nyuknak. Kezdeményezésük­höz azóta sokan csatlakoztak, művészek, pedagógusok, nép­művelők, más szakmák képvi­selői. összefogva az Ifjúsági Ren­dező Irodával hívták életre a Kölyökházat, ahol általuk is­meretlen játékokat próbálhat­nak ki a gyerekek. A termé­szetes alapanyagú, alkotókész­séget fejlesztő játékok mellett társasjátékokban is bőven vá­logathatnak a 3—14 évesek. A Kölyökházat minden esetben szakemberek irányítják. Több gépkocsival járják az orszá­got, hogy minél több helyen megismerkedhessenek az új já­tékokkal. Ez lesz tehát a gödöllői hét­vége első napján, kiegészítve jógab emutat óv a l. Másnap mesematiné, majd a gödöilői Délutáni Csoport elő­adása. Ezen a napon érkezik a városba az Országos Kardio­lógiai Intézet szívbetegséget megelőző programjának úgy­nevezett szivesbusza. A prog­ram szakemberei a szív- és keringési betegségekhez veze­tő veszélyekről tartanak elő­adásokat, illetve arról szólnak, milyen kockázatot jelenít a helytelen táplálkozás, a do­hányzás, valamint a mozgás­szegény életmód. Hatállomásos teljesítmény­próbának is alávethetik ma­gukat a vállalkozók, kortól, nemtől, testi adottságoktól függetlenül, s megyőződhet- nek edzettségi állapotukról. A rendezvény befejeztével ered­ményhirdetés, a kiváló telje­sítményt elérők jutalmazása. ben mindenki csak magama­gát képviselte, mármint a la­kók. Nem úgy, mint a'szak­maközi bizottság, a tanács, a végrehajtó bizottság ülésén, avagy a menetrendi egyezte­téseken, ahol a községek és az intézmények képviselői nagy közösségek nevében kér­tek, javasoltak, panaszkod­tak. Ez az utóbbi fórum volt a legkevésbé hatékony. A lakók véleményét egyetlen mondat­ban összefoglalva így lehetne summázni: semmi sem jó, ahogy most van. Részletezve és kicsit sarkítva pedig: olyan HÉV kellene, amelyik csak az Erzsébet parkig megy, és olyan, amelyik Aszódig, olyan HÉV kellene, amelyik Gödöl­lőtől az Örs vezér térig' egy­szer sem áll meg, s olyan, amelyik mindenütt megáll, olyan HÉV kellene, amelyik­nek az , ajtajai önműködően nyílnak és csukódnak, s olyan amelyiknek az ajtajait kézzel lehetne nyitni, zárni. Olyan zebra kellene, amelyik a Ganz Árammérőgyártói a 30-as út és a HÉV-sínek kereszteződé­séig terjed, s olyan, amelyik nincs is. Olyan aluljáró kel­lene, amelyik a Szabadság tértől a buszpályaudvar alsó végéig terjed, de legjobb len­ne mozgó aluljáró, amelyik A közösség évről évre cse­kély mértékben vastagodó pénztárcája folytán az év vé­gi számadások során sok he­lyen állapították meg a fele­lős gazdák, hogy a gyarapo­dás szerény volt, minden kü­lönösebb látványosság nélküli, így summázhatta mondandó­ját a vérségi tanácselnök is az évek során, ám a múlt esztendőről épp az előbbiek ellenkezőjét lehet megállapí­tani. A község nagyon is nagy lépéseket tett meg, s a gazdagodásnak a látványosság is jellemzője volt. Hengerelt útalap Az elmúlt másfél hónap le­forgása alatt három létesít­mény átadására került sor mintegy negyvenmillió forint értékben. November elején nyílt meg az ABC-kisáruház, december közepén a vízmű műszaki átadása történt meg, néhány nappal azután pedig a teljes egészében felújított bisztróé. Kelemen Mihály hosszú tanácselnöksége alatt nem is készült még falugyű­lési beszámolóra ilyen öröm­mel és elégedettséggel. Koráb­ban ugyanis többnyire az „ez is kellene, az is kellene, s amaz is jó volna’’ tényeit volt kénytelen-kelletlen csokorba szedni. A falugyűlést Valter Meny­hért, a népfrontbizottság el­nöke nyitotta meg, majd be­vezető mondatai után Kele­men Mihály számolt be a ta­nácstestület, a végrehajtó bi­zottság és a tanács felügye­lete alá tartozó intézmények tevékenységéről. A tanácstes­tület működését értékelve el­mondta, hogy az üléseken való megjelenés és a tagok aktivitása jónak minősíthető, ámbár egy alkalommal az ülés határozatképtelenség miatt elmaradt. A beszámoló második ré­szében a községpolitikai terv megvalósításáról hallottak a megjelentek, amit év elején hat pontban' foglaltak össze. A feladatok többsége valóra vált. A Rózsa Ferenc utcában mindig ott van, ahol éppen át akarok kelni. Aki ezek után elkezd ben­nünket szidni, az rosszul te­szi. Mi vétlenek vagyunk. Mi csak összegeztük azt, amit a fórumokon hallottunk. S hangsúlyozzuk, a lakók, az utasok oldalán állunk. Ám ha ennyire ellentétesek a véle­mények, az érdekek és a kí­vánságok, akkor a közlekedé­siek nem tehetnek mást, mint hogy a saját legjobb tudásuk és tapasztalatuk szerint ala­kítsák ki a kialakítandókat. Mindenkinek az egyéni érde­keit nem vehetik figyelembe. S ha ezeket a lakók valahogy nem egyeztetik, akkor abból nem sülhet ki semmi jó. Azért sem lehetett hatékony ez a fórum, mert semmiségek­re pazarolták az időt. Pél­dául: valaki ötször visszatért arra, hogy a Stromfeld lakó­telepről kivezető utakon stop­tábla áll, egy másik pedig azt ismétefgette, hogy a Szabad­ság téri lakótelepen nem le­het parkolni, mert a parkolót elfoglalják a taxisok. A taxi­sok az étterem oldalánál par­kolnak, vagy tízen ... Tíz ko­csi miatt egy egész lakótelep nem tud parkolni? Valaki azt mondta a fóru­mon, hogy a buszosok gödöl­lői üzemigazgatósága tanácsta­lan. Persze hogy tanácstalan, 110 ezer forintos költséggel hengerelt útalap készült. Fe­dezetéül a településfejlesztési hozzájárulás szolgált. Ha ez az alap vállalati kivitelezés­ben készül, a költségnek mintegy hatszorosát emésztet­te volna fel. Felújításokat végeztek az iskolákban, a község központi részén járdákat építettek. A tavasszal tisztasági akciót szerveztek, s ezzel kapcsolat­ban ' az elnök elégedetten nyugtázta, hogy a lakosság túlnyomó többsége már a ki­jelölt lerakóhelyre szállítja a szemetet. Az idén megkezdő­dik az intézményes szemét- szállítás. Elmaradt az árkok rendezése, a vízrendszer háló­zatának építése rn^att, vala­mint a művelődési ház köz­ponti fűtésének szerelése. Garázs, gépkocsi v Javuít a közvilágítás. Hu­szonöt lámpatestet helyeztek el a közutak mentén, s 1987- ben újabb huszonötöt szerel­nek fel, természetesen ener­giatakarékosokat. A község­hez tartozó Fenyöharaszton az ott lakók kérésére hat közvi­lágítási lámpát helyeztek el. Ezt követően az elnök több közérdekű bejelentést tett. Közölte, hogy január elsejé­től a Volán hatvani és gö­döllői üzemegysége néhány ■járatot gazdaságtalanság miatt megszüntet. Mivel sokan szó­vá tették a faluban, hogy az ABC-kisáruház iparcikk-kíná­lata nagyon szegényes, s ólyan mindennapi dolgokat sem lehet megvásárolni, mint a tű vagy a cérna, megnyug­tatásul elmondta, hogy a készletbeállítás véglegesen még nem zajlott le, de ja­nuárban már megtalálhatják majd a vevők a sokak által hiányolt, jogosan követelt cikkeket is. A tanácstagok december 20-a és január 5-e között tar­tották, tartják beszámolóikat. Az általuk összegyűjtött in­formációk, kérések képezik majd az 1987-e.s terv alapját. Az elnök beszámolója, illet­amikor az egyik lakó azt mondja, üres buszok kergetik egymást, a másik azt pana­szolja, holtfáradtan ér be a munkahelyére, mert nem kap ülőhelyet a járművön. A helyzet reménytelennek látszik. Azért látjuk remény­telennek, mert nem észleljük a megértésre való törekvést, íme egy példa. A Blaha Lujza utca és környékének lakói aláírással levél ment a tévé­be és az Esti Hírlaphoz, amelynek másolatát nekünk is megküldték. A levélhez mellékelték egyik cikkünk fénymásolatát. A cikk termé­szetesen a közlekedéssel fog­lalkozik. A levélírók szerint nem kielégítően, mert a mun­kába járó lakosok ■ érdekeit nem vették figyelembe. Annak a cikknek az a címe, hogy Változások a hónap közepé­től. A konkrét változásokról tehát még szó sem volt, ak­kor még dolgoztak a menet­rend módosításán, a Blaha utcai lakók látatlanban kije­lentették, azok nem veszik fi­gyelembe a munkába járók érdekeit. Kaptunk egy másik levelet is. Kárpáti Mihályné versbe szedte véleményét. Ebből idé­zünk: Hogy ha mi gyalog já­runk. nekik nem lesz pén­zük. Szerintünk ez a veleje az egésznek. A lakók utazni akarnak, a volánosok pénzért szállítani akarják őket. S ha a fentiek ellenére mégis lá­tunk reménysugarat, ezért lát­juk. Mert van kölcsönös ér­dek. ve bejelentései után fokozott kíváncsiság töltött el: vajon lesznek-e hozzászólók? A leg­utóbbi falugyűlésen a beszá­moló után néma maradt a terem, az a terem, ahol ko-, rábban ugyanezen a fórumon számos viharosan szenvedé­lyes vélemény hangzott el. A némaság ezúttal megtört. Mit tettek szóvá? Egyrészt az ál­lattartással foglalkozók te­nyésztési gondjairól és a szal­ma beszerzésének nehézségei­ről panaszkodtak, másrészt a vízzel kapcsolatban merültek fel kérdések. A PVCSV em­berei felmérést végeztek a fa­luban, többek között érdek­lődtek a garázsokról, személy- gépkocsikról is. Tisztázódott, thogy ezek léte vagy nem léte nem befolyásolja a vízdíjat. Alaptalan hírként terjedt el a lakosság körében az is, hogy minden családnak negy­ven forintot kell fizetnie ha­vonként a vízért. Átalánydí­jat valóban kell fizetniük azoknak is, akik a vízműtár­sulatba nem léptek be, annak pontos összegét azonban je­lenleg még az illetékesek sem tudják megmondani. Annyi azonban kétségtelen, hogy az említett összeg irreális. É díj fizetésére természetesen azok kötelezettek, akik a vizet nem vezettetik be a portá­jukra, míg a beköttetők víz­díját majd az órájuk mutatja. Hamis híresztelés A tanácselnök a vízzel kap­csolatban elmondta azt is, hogy a vízmű építésének költségéi a tervezett határt nem lépték át, a húszezer fo­rintban megállapított társu­lati hozzájárulás összegének emelésére minden egyéb hí­resztelés ellenére nem kerül sor, hisz nincs rá szükség. Örömmel közölte, hogy a köz- kutakból folyó víz megszorí­tás nélkül alkalmas már fo­gyasztásra. Bene Miklós Agráregyetem Előkészítő felvételire Felvételi előkészítő tanfo­lyamot hirdet a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem, ön­költséges alapon. Ideje ápri­lis eleje, a következő párosí­tásban: biológia—kémia, bio­lógia—matematika, fizika­matematika. A részvételi díj a csopor­tok nagyságától függ. Húszas csoportban személyenként 700, tizenötösben 930 forint. Korlátozott számban kollé­giumi elhelyezést is kaphat­nak a jelentkezők. Érdeklődni dr. Lehota József egyetemi '■adjunktn^nál lehet. Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szadán, Veresegyhá­zon, Vácegresen, 1987, január 4-én reggel 8 órától 5-én 8 óráig dr. Pénzes János, Sza- da, Mátyás király utca 5/a. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújíaluban, Vác- szentlászlón, Versegen, Zsám- bokon dr. Dóka József, Vác- szentlászló, Kossuth utca. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe vehető. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) k. p. Ne a tüneteket kezeljük Amiről mi is tehetnénk Szívvel-lélekkel Kölyökház az egészségért Csatári Lajos Közlekedési fórum Az összecsapás még tart <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom