Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-08 / 6. szám

2601. Pf. 32; Az iskola A személyiség formálódása szempontjából mghatározó az u környezet, ahol az ember él. Különösen fontos tényező ez a gyermekeik esetében, akik itt sajátítják el az alapvető mselkedési formákat, s itt ta­lálják í> rém be magukat elő­ször a társadalom megnyilvá­nulásaival. A környezet szocializációs tényezői közül a legmeghatá­rozóbbnak a családot és az is­kolát tekinthetjük. A család szerepe nyilvánvaló. Az isko­lának pedig két okból is na­gyon fontos a szocializációs szerepe. Egyrészről, ha korlá­tozott mértékben is, képes a család szocializációs zavarait valamelyest korrigálni. Más­részről — mint formális és informális szervezetek együt­tese — összhangot próbál te­remteni az ellentmondásos társadalmi jelenségek kikü­szöbölésében azáltal, hogy gyakorlóteret bizitosít a tár­gyakorlótér sadalmi magatartásformák el­sajátításához. '-Számos gyakorlati példa bi­zonyítja, hogy a társadalmi környezetben meglevő struk­turális viszonyok nagymér­tékben az iskolában is jelen vannak; s az egyenlőtlenségek hatásainak kiküszöbölésére tö­rekedő iskola csak nagyon ne­hezen tud olyan szervezeti és tevékenységi formákat bizto­sítani, amelyek hatásosan se­gítik a külső társadalmi vi­szonyokból eredő problémák feloldását. Ezért örvendetes az isko­láknak azon törekvése, hogy feltárják szűkebb környeze­tük sajátosságait, mindenek­előtt a családok életkörülmé­nyeit, életvitelét. Az ellent­mondások ugyanis elsősorban a családokon, a szülők életvi­telén keresztül szűrődnek be az iskolába. Dr. Barth a Gyük» igazgató Szob, Általános Iskola Művelődési központ Új tanfolyamok kezdődnek Űjabb tanfolyamokat indí­tanak a Madách Imre Műve­lődési Központban. A hónap második felében kezdődik a bridzskurzus; a nyolchetes tanfolyam hallgatói heten­ként egyszer találkoznak majd. Galambos Ferenc nyu­galmazott ' tanár, idegenveze­tő tartja az idegenvezető­képző tanfolyam előadásait. Még elfogadnak jelentkezést a szónokképző stúdióba is. Ugyancsak a napokban kez­dődik a kezdő és haladó sza­bás-varrás tanfolyam, amely tizenhárom héten át tart. A foglalkozásokat kedden és pénteken rendezik. A kezdők 450, a haladók 500 forintot fizetnek a hasznos és a csa­ládokban ma már úgyszólván nélkülözhetetlen tudnivalók elsajátításáért. Ugyancsak elfogadnak to­vábbi jelentkezéseket a hely­történeti-történelmi szakkörbe is, amelynek vezetőjek Hujbert Tamás, szombatonként délután 2 órakor a 22-es teremben várja a jelenlegi és az új ta­gokat. Ugyanebben az időben a 24-es terem ad otthont az Ascher Tamás vezette „Agya­gos kezek” nevet viselő ke­rámia szakkörnek. Ennek mun­kájába is be lehet még kap­csolódni. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 6. SZÄM 1987. JANUÄR. 8., CSÜTÖRTÖK A város múltjából Sok jé muzsikus kis keifen Az 1978-ban megjelent Chors generosa című kiad­ványomban futólagosán emlí­tettem, hogy a századforduló 20-as éveitől mennyi énekkar és dalárda működött az ak­kor alig 15 ezer lakosú Vác városában. Felsorolásuk el­maradt, most számba veszem őket. Egyházi énekkarok: a székesegyház énekkara, a Szt. Anna kórus, a Szenczi Molnár Albert énekkar. Gyári ének­karok; a lemezgyári énekkar, a szövőgyári énekkar. Szabad társulású testületek közül: a váci polgári dalkör, a váci iparos dalkör, a váci Remény­ség énekkar és a Vox Hu­mana énekkar. A fegyintézet­nek is volt kórusa. Nagyság­rendje miatt külön említhető a bőripari szakiskola 100 tagú énekkara. Jövőre jubiláí A második világháború után ezekből több énekkar még életképes maradt, egyesek ne­veikben változva. De az új társadalomba^ is tovább foly­Fedezzük fel a Börzsönyt! Korábban meglátogattam a királyréti turistáházat, ahová Kismarosról vezet az út. Alig pár kilométerrel odébb, Kós- pallag felé van egy útelágazás. Most ezen indulok a hegység belseje felé. Már az első mé­tereknél megváltozik a táj, jól látszanak a Börzsöny lágy hajlatai. Kétoldalt egy dara­big kísér a fák közé épült kis tfaházak látványa. Az út nem nehéz az autó­inak, hiszen itt nincsenek ma­gas hegycsúcsok. Pár kilomé­ter után az erdő között yezető üt egy fennsíkra ér. Ez* Tö­rőkmező, a váciak kedvelt ki­rándulóhelye. Továbbmegyek, mert célom a kisinóci turista- ház. Látom,-hogy a Csóványos tetejét szürke felhő- és hó- sapka fedi, amiből már itt is szakad a hó. Kóspallag most álmos kis hegyi falu, csak itt-ott csahol egy kutya utánam, azutánj meggondolja és szalad fedél alá. Az út a templomnál ketté­ágazik és ez. a gyanútlan tu­ristát bizonytalanná teszi, kü­lönösen ha mindent befed a hó. Nagy gondot azért nem okoz, bár egy útjelzőtábla se­gítségével könnyebb lenne tá­jékozódni. Amikor az utolsó házat is elhagytam, gyanakod­ni kezdek, nem a turistaházat hagytam-e el? neműket vasal egy. asszony. Bizony éz volt. Tőle érdeklődöm, hol a veze­Keliemes társalgóba lének, tő. Nincs itthon, csak a fele- pár lépcsőfokkal feljebb, ágy- sége. Dunakesziről jöttek, itt töltötték <t téli felvételei) Kóspallag utolsó épülete a kisinóci turistaház — Sinka Istvánná vagyok — mondja és szabadkozik, mert nagy a felfordulás. — Meg akarjuk csinálni a köz­ponti fűtést. Így jó pár szo­bánk. főleg a kétágyasak iga­zán kifogástalanok lesznek. Az árakban egyelőre nem teszünk különbséget, így tehát 130 fo­rint naponta félpenzióval. Nagy érdeklődés mutatkozik a külföldiek körében is, főleg csehszlovák autóbuszos turis­ták jönnek hozzánk. Termé­szetesen ebédet is készítünk, de mi elsősorban a turistákat várjuk, hiszen a környék lehe-, tőségei nekik jobban kedvez­nek. A társalgóban gyereksereg kártyázik. — Remélem, nemcsak ezzel töltitek a szünidőt? — Á, dehogy — feleli egy 10 év körüli fiú —, most jöttünk be, kint hógolyóztunk, szán­kóztunk és mindjárt ebéde­lünk. Dunakesziről jöttünk, itt töltjük a vakációt. Vímola Károly szünetet. (A szerző tatódott a kórusok alakulása: a Füredi Mihály munkás­kórus, a váci női kamara­kórus, a váci munkásdalkör, a Vác városi KISZ-kórus jött létre. Legújabb a jelenleg is funkcionáló Hámán Kató Ál­talános Iskola énekkara. A változó követelmények vastörvényeit színvonalban •csak két kórus állja: a Vox Humana és a Vác városi KISZ-kórus. A Vox Humana 1988-ban ünnepelheti alapítá­sának 50. évfordulóját, a Vác városi KISZ-kórus pedig 1989- ben a huszonötödik évforduló­ját. Mindkét együttes hivata­los minősítések alapján fesz­tivál- és hangversenykórus, több nemzetközi kórusverseny győztesei. A Vox Humana karvezetője Makiári József Liszt-díjas, a Kórusok Orszá­gos Tanácsának elnöke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­la tanszékvezető docense, az Interkantat európai szekció­jának tagja. A felsorolások azért fonto­sak, mert a2t igazolják: Vác város életében korábban is nagy jelentőséggel bírt a kö­zös éneklés. Mai városi kórus­kultúránk hagyományokon alapszik, ahogy G. Le Bon ír­ja: „Minden nemzedék apái szokásaiból él." Egy képet forgatok a ke* zemben. Vác rendezett taná­csú város zenei életének első hangszeres együttesét örökíti meg. A felvétel a mai piac­téren készült, amikor ez a pázsitos terület a Curia és a felsővárosi plébánia keze­lésében volt. Tizenkét hang­szerest mutat és a zenekar vezetőjét. A kép hátlapján nevek és aláírások: Borbély Pál, Sü- megh Miklós, Prohászka Sán­dor, Király László, Zsigárdi István, Janák Ferenc, Csányi Zoltán, Fűké Sándor, Rostet- ter Jenő, Agárdi Gyula, Mar­kó József, Virágvölgyi Béla. (Egy személyt nem sikerült felismerni.) Ezt a zenekart 1921-ben Rostetter Jenő alapította, aki olasz fogságból hazatérve nagyszámú ajándék kottát ho­zott magával. A zenekar csak három évig működött. Felál­lása: karmester, négy első he­gedűs, két második hegedűs, két gordon, egy mélygordon, két fafúvó (klarinét, fuvola), egy zongora. A kor szalon- zenekaraival egyező. A Váci Nemzeti Társasház­ban (a mai gyógyszertár felet­ti összefüggő nagyobb terem­ben) is gyakorolt egy zene­kar. Tagjai a váci kegyes­rendi gimnázium érettségi­zett növendékéi és tanárai. Műsorukon Kéler nyitányai, Pazeller és Ivanoyicsi kerin- gői, J. Strauss polkái, Rossini Teli Vilmos-operájának a nyi­tánya szerepelt. Vacsorajeggyeí A zenekar első hangverse­nye 1921 májusának első szombatjára esett, a Curia fel­ső emeleti tálalójában volt, ahol alkalmi műkedvelő elő­adásokat lehetett tartani. Hogy hallgatója Is legyen a hang­versenynek, a vacsorajegy megváltása már belépőt is biztosított. Zenekari dobogó nem lévén, Füke Sándor, a váci hajóállomás vezetője az ott veszteglő talpfákat aján­lotta fel azzal, hogy a vár­ható dunai ellenszél miatt a szállitóuszály késni fog. Az ellenszél nem követ­kezett be, s a műsor után a zenészek siettek visszavinni a talpfákat, mert a szállító gőzös a sződiigeti kanyarulat­ban már látható volt. A meg­viselt és nem esztétikus fa­lak miatt úgy segítettek ma­gúkon, hogy Santhó Miklós festőművész papírra. mintákat festett és ezt .szögezték fel a falakra és a zenekar mögötti átmeneti állványokra. Vác város zenei életét bőví­tette a volt 15. honvédgyalog­ezred zenekara Fogarassy Jó­zsef vezetésével, -Hol fúvós, hol a nagyzenekari változat­ban hangversenyeztek. 1938 és 1944 között székhelyük Vác volt, a mai Katona Lajos Vá­rosi Könyvtár helyiségében. Minden vasárnap délelőtt a Duna-korzón térzenét szolgál­tattak. A Magyar Rádió mű­sorában rendszeresen, két­hetenként egyórás hangver­senyt adtak. A Váci Eőripari Szakiskola Póhl Gyula vezetésével is tar­tott fenn növendékeiből egy fúvószenekart. Nemzeti ünne­peken az utcán menetelve in­dulókat játszottak, de az in­tézet falain belül, a próbá­kon, komoly zenei nevelés folyt. Említhető a Vogel csa­lád vezette fúvósegyüttes, a tányérsapkában fellépő mű­kedvelők. Szórakozásból ját­szottak. Vonósnégyes 1948 tájért alakult Vácott egy vonósnégyes Sólyom Ká­roly, Termann Antal, Falu­helyi Gyula és Szigvári Gyula közreműködésével. A házi muzsikálás útját követték, a maguk kedvtelésére, szűkebb baráti körnek. Műsoraikat Major Ervin zenetudós vezet­te be. A Musica Humana és a szimfonikus zenekar már hi­vatásos muzsikusokkal hang­versenyez, sokszor az Orszá­gos Filharmónia keretében. Egy helytörténeti krónika csak felemlítheti működésüket — tisztelettel. Fetővári Gyula Végső búcsú ész Nagy részvét mellett kísér­ték tegnap utolsó útjára a vá­ci alsovárosi temetőben a 64 éves korában elhunyt Méhész Pál nyugalmazott rendőr alez­redest. Tudtuk, hogy súlyos beteg, mégis mindemcit meg­döbbentett, hogy az örökké te­vékeny szervező, oktató köz­lekedési szakember már nincs az élők sorában. Nyugdíjazá­sa előtt a Pest Megyei Rend­őr-főkapitányságon dolgozott* Tizenegy évvel ezelőtt jött az első jelzás: a szívinfarktus. Nyugállományban volt, de: amikor jobban érezte magát, ismét munkába állt. Most már lakóhelyén, Vácon. A he-, lyi közlekedésbiztonsági ta­nács aktívája, majd elnökségi tagja lett. Beválasztották a Magyar Autóklub helyi szer­vezetébe. Iskolákban segített® a KRESZ-vetélkedők sikerét, üzemekben és a termelőszö­vetkezetekben ellenőrizte a gépekkel kapcsolatos munka- védelmi előírások betartását. Diákokat oktatott, de felnőt­teknek is szívesen segített el­igazodni a közlekedéssel kap­csolatos rendeletek sokaságá­ban. Tizenöt kitüntetést ka­pott sokéves, lelkiismeretes tevékenységéért, kitűnő szer­vezőkészségéért. Köztük a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát és a Kiváló Munkáért jelvényt. Halálának híre mély részvétet keltett a városban. mm Mozi» Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): január 10-én és 11-én fél 4 órakor ifjúsági előadá­son vetítik a Kistigris a nap­raforgón című filmet. — Ja­nuár 8-án és 9-én este fél 6 és fél 8 órakor A hivatalos vál­tozat című, 1985-ben készült argentin filmet játsszák. Ren­dezte: Louis Puenzo. FőSze- -'replők: Héctor Alterio, Norma Aleandro, Chela Ruiz és Hu­go Arana. — Január 10-én és 11-én az‘esti előadásokon A tenger zamata című angol film a műsor: Ságvári Klub (Deákvár): Ja­nuár 12-én délután 3 órakor az Ivanhoe q mű szovjet ka - landfilmet mutatják be. — Es­te 6 órakor a Támadás a. Krull bolygó ellen című ame­rikai film tekinthető meg, fel­emelt helyáron. A Kultúr mozi igazgatósága a közönség elnézését kéri azért, mert nyomdatechnika! okok miatt januárban nincsen Vácott sem plakát, sem röp­lap. A műsort a mozi vitrin­jeiben, öt helyen a városban kihelyezett tájékoztatókon és lapunk útján közük. A jövőben ifjúsági előadá­sokat csak szombaton és va­sárnap délután fél 4 órakor tartanak. Egy tiltó tábla ürügyén Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Sajtófigyelője közli, hogy a kipufogó gáz 95 százalékban nem tartalmaz ártalmas anyagokat. Ugyan­akkor a további 5 százalék több ezer más ártalmas anya­got hordoz. Egy közepes ben­zines személygépkocsi évi 10900 literes fogyasztás mel­lett kibocsát 350 kilogramm szén-monoxidot, 20 kilogramm nitrogén-monoxidot, 50 kilo­gramm szénhidrogént, 0,6 ki­logramm kén-dioxidot és 0,3' kilogramm ólmot, ólomré­szecskét. A légutakat Izgatja a kén­dioxid és a szilárd részek, a nitrogén-monoxid és az oxi­dáló anyagok. 1986-ban Bu­dapesten a Bajcsy-Zsilinszky út kéndioxid-középértéke szeptemberben 24, október­ben 87 mikrogramm volt. A legnagyobb eddig mért 'érték ugyanott 135, illetve 323 volt. 1985. július 24-1 számunk­ban az Olomveszély a Köl­csey utcában című cikkem­ben már írtam minderről, természetesen az akkori ada­toknak megfelelően. Megem­lítettem, hogy magam nem lakom a Kölcsey utcában — nehogy önzéssel vádoljanak —, ellenben az ottani bölcső­déi apróságokat féltem, aki­ket a legjobb szándékkal al­tatnak kint a „friss levegőn”. Valójában tömény ólomfüst­ben, mert a bölcsőde fektető­helyét mindössze egy kis sö­vény választja el az úttesttől. Ezért hurráztam magam­ban, amiko.r a múlt hónapban észrevettem, hogy a Kölcsey utca—Erdős Bemát utcai be­járatnál teherautók behajtá­sát tiltó táblát állítottak fel. Sajnos azonban azt tapaszta­lom, hogy csak én vettem észre. Á. s'ofőrök — tegyük fel, hogy csupán rutinból — figyelmen kívül hagyják a táblát. Az állatszállító pótko­csit húzó termelőszövetkezeti traktorokról nem is beszélve. Számomra mindmáig érthe­tetlen, hogy a hatalfnas autók vezetői miért szeretnek kes­keny mellékutcákban közle­kedni. A Kölcsey utcában nincs jelentős üzem vagy rak­tár, ami célul szolgálhatna. A vágóhíd sokkal szélesebb, ki­épített országúton is megkö­zelíthető. Mindezek ellenére azt a táblát mégis köszönjük. Radányi Lajos Galambkiállítás Hagyomány, hogy a váci 162. számú galambtenyésztő egyesület tagjai a Kossuth tér 8. szám alatt levő klubhelyi­ségükben bemutatják saját te­nyésztésű galambjaikat. A mostani kétnapos bemu­tatón — amelyet szombaton, és vasárnap rendeznek — több fajtában gyönyörköd­hetnek a látogatók; díszga­lambokat, haszon- és röpga- lambokat állítanak ki. A sok galamb mellett más kisállato­kat is bemutatnak. ISSN 0133-2759 (Vád HírlapJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom