Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-08 / 6. szám
1987. JANUÁR. 8., CSÜTÖRTÖK teu/vj 3 Dunavarsányban lépést tartanak a követelményekkel Nyíllak, konténerházak exportra 7/ A dunavarsányl Petői! Termelőszövetkezet sok évig ^ fogalom volt az országban. Sokan pártfogolták, mások ^ meg a kudarcnak örültek volna leginkább. A hivata- 2 los szervek látogatásait még magasabb rangúak kö- g vették. Valóságos divat, sőt kötelesség lett a fővárostól ^ alig fél óra járásra levő mezőgazdasági nagyüzemet ^ felkeresni és egy-két biztató mondatot beírni vendég- ^ könyvébe. Igaz, nem maradt el az állam támogatása ^ sem. Többször elnyerték a Kiváló Szövetkezet címet, á sőt évekig az elsők között emlegették a dunavarsányia- 2 kát. Aztán 1984-ben padlóra került a szövetkezét. Lcj- ^ jebb csúsztak a ranglétrán. A korábban kimagasló jöjj vedelmet fiadzó melléküzemágak is megtorpantak az ^ átrendeződések során. Mindemellett a fejlesztésekre Ä felvett hitelek kamatai is megduplázódtak. Miiven vires a károkozó? Az Országos Közegészségügyi Intézet virológia! osztályának influenzalaboratóriumában kutatják az influenzajárvány kórokozóját. A megfelelő eredmény eléréséhez tíznapos előkeltetett tyúktojásba oltják a vizsgálati anyagot. A továbbiakban 72 órás továbbkeltetés után leszívják az amnion (magzatburolcból származó) folyadékot és vér segítségével kimutatják, hogy milyen típusú vírustörzsek okozzák a járványt. Crszág*s program - gyermekekért Levelek a szülőkhöz A védőnik kézbesítik a címzettekhez A mezőgazdaságnak , Olcsó szélkerék A mezőgazdasági nagyüzemekben új módszerekkel igyekeznek csökkenteni az energiafelhasználást. Az egyik ilyen lehetőség a szélmotor, illetve u szélkerék alkalmazása. A MÉM Műszaki Intézetének segítésével több helyütt az országban folytattak kísérleteket a szélenergia kihasználására. A lakott területektől nagyobb távolságra levő állattelepekre szánják a szélmotorokat, mindenekelőtt a juhászaikban kerül szóba az energianyerésnek ez a formája. Kétféle szélmotort fejlesztettek ki, az egyik 0,5, a másik 3 kilowatt teljesítményű. A tapasztalatok általában kedvezők, ám nem minden esetben működik megfelelően az újonnan vásárolt lerendezés, mert — mint megállapították — a gazdaságok gyakran rosszul mérik fel a lehetőségeket. Nincsenek tisztában a helyi szélsebességgel és a széliránnyal — csakis az általános meteorológiai' adatokkal rendelkeznek — márpedig enélkül hiábavaló a fáradozás. A kutatók ezért különleges mérőszerkezetet fejlesztettek ki; ezzel több hónapon keresztül 15—30 méteres magasságban mérik a széljárás jellemzőit. / Terjed a szélkerék felhasználása Is. Ezt a szerkezetet szintén a levegő áramlása hajtja, ám nem áramot fejleszt, hanem a mechanikai erőt viszik át valamilyen szerkezetre. Szennyvíztárolókban, illetve halastavakban a szélkerékkel tartják állandó mozgásban a vizet, növelve annak oxigéntartalmát. Nem estek pánikba — Most már megint más a helyzet — mondja dr. Tisza András elnök. — Ilyen gazdaság, mint a miénk, sokáig nem topoghat egy helyben. A veszteséges tevékenységeket felszámoltuk és több mint ezer dolgozóval csökkentettük a létszámot. A szarvasmarha-, telepen is áttekintettük a korábban alkalmazott technológiát és módosítottuk azt. Igaz, a nyereségben nem lehetett nyomban kimutatni a sikert, mert hiába növekedett az általunk előállított termékek mennyisége, a termelési költségek emelkedése és a szabályozók elvitték az eredményt. Mi tíz esztendő alatt csaknem 2 milliárd forintot fizettünk be a költségvetésnek, aminek, ha csak a fele itt marad, óriási erdményeket produkálhattunk volna. A dunavarsányiak szemszögéből nézve szerencsésnek mondható, hogy a tsz jelenlegi elnöke 1969 óta dolgozik a közösben. A néhány hónapja lezajlott elnökválasztás sem okozott törést, zökkenőt. — Most már nem azon gondolkodunk, mit tegyünk az eredmények növelésének érdekében — folytatja dr. Tisza András. — A fejlesztésekre továbbra is nagy figyelmet fordítunk. A fejlesztési főosztályunkat, amely korábban egyik főmérnökségünkhöz ' tartozott, önállósítottuk. Nincs a gazdaságban olyan terület, amely, ha eredményt hoz, ne kapna prioritást. Jut pénz fejlesztésre Hogy helyes úton járnak, bizonyítja az is: amíg az 1934- es kritikus állapot után tavaly 64 millió forint eredményt produkáltak, az idén valószínű, már 70 millió forint nyereségre tesznek szert. Ez nem sok, de egyértelműen a fejlődést mutatja és bizonyítja, hogy javul a hatékonyság. I — Jelentős a kereskedelmi tevékenységünk, valamint a háztáji gazdálkodás, ami alig 1-2 százalék nyereséget hoz — tájékoztat Molnár Sándor, á munkaerő- és anyaggazdálkodási főosztály vezetője. — Mindkettő olyan tevékenység, amiről nem mondhatunk le, de tudomásul kell venni, hogy itt kisebb a nyereség. Ezt egy ekkora üzemnek, mint a miénk, el kell viselnie és ebből nincs is gond nálunk. Vannak úgynevezett húzó ágazatok, ahol többletnyereségre teszünk szert, ezért jut pénz fejlesztésekre is. Több év kedvező tapasztalata alapján továbbfejlesztjük a belső érdekeltségi viszonyokat is. A munka eredményét, a termékek minőségét, az elért nyereséget kívánjuk elsősorban elismerni és kellőképpen díjazni. Ezen elképzeléseinket a tagság is támogatja. A kisebb' közösségek közvetlen nyereségérdekeltségének megteremtésében látjuk a jövő útját. Nyuíak Egyiptomba — És ez sem utolsó szempont — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Popovics László állattenyésztési ágazatvezető. — Még akkor is így van, ha kollégámnak, Szerletics Antal mezőgazdasági főmérnöknek az alacsonyabb hozamok miatt fáj a feje. Hiszen tudomásom szerint Pest megye több mezőgazdasági nagyüzemében gondok vannak az állatok takarmányozásával. Márpedig ha nekünk is ilyen problémákkal kellene szembenéznünk, könnyen veszélybe kerülhetnének az ágazat hozamai, ahol az egy tehénre jutó éves tejtermelés már eléri a 6 ezer litert. Ráadásul az idén még többet is' kapunk a tejért, de a húsért is. A kedvezőbb szabályozók plusz 2,1 millió forinthoz juttatják a szövetkezetét. Ezért építettünk nemrégiben egy új fejőházat. Örvendetes az is, hogy a korábban veszteséges nyúl- ágazat is pénzt hoz a konyhára. Az idén mintegy 5 millió forint nyereségre számítunk a tapsifülesek után, ezért ezt az ágazatot is továbbfejlesztjük. Annál inkább, mert Egyiptomba is szállítottunk tenyészanyagot a hozzá tartozó technológiával, a ketrecekkel együtt, korábban, már építettünk ugyanott egy 2500-as anya nyúltelepet, az idén létesítünk egy hozzá hasondót és tárgyalások folynak egy 10 ezer férőhelyes nyúltelepről is. Mindemellett túra járatokkal szállítjuk a pecsenyenyulat Olaszországba. — A finomítások korát éljük — tájékoztat Szerletics Antal. — A növénytermesztésben áttérünk a korszerű, úgynevezett művelőutas technológiára. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszertől 35-40 millió forint értékű gépet bérelünk lízing formájában. Az eszközök 5 év után a mi tulajdonunkba kerülnek. Rövidesen átadásra kerül saját takarmánykeverő üzemünk, a hozzá kapcsolódó hűtőtárolóval együtt, ami 30 millió forintba kerül és évi 25 ezer tonna keveréktakarmány előállítására képes. Előbbre lépünk a műtrágyázásban is, jobban odafigyelünk, hogy a foszfor-kálium- nitrogén mellett kellő meny- nyiségű mikroelem, például cink is legyen a talajban. Ipari ágazatunkban tovább bővítjük az élelmiszer-feldolgozást, az ecetes torma mellett ismert termékeink közé tartoznak már a különféle savanyúságok. A majosházl telepünkön gyártott fürdő-, öltözőkonté- nerekbőil a Szovjetunióba is exportálunk, ami jó üzletnek bizonyul, nyereséget hoz a közösnek. ★ A dunavarsányl Petőfi Termelőszövetkezetiben szerencsére nem vált 'tartóssá az 1984-es megtorpanás.. A gazdaság vezetői feltárva a nehézségek Okait, gyorsan intézkedtek és ezek eredményeket hoztak. A tett, az akarat, ami mindig is jellemezte a dunavarsányúaka.t, kisegítette a bajból a gazdaságot és ismét ráléptek a felfelé vivő útra. Példájukat ér (femes követni, annál is inkább, mert, ha csak a termőföldjeik minőségét vesszük alapul, kiderül, nem a legjobb területekkel rendelkezik a közös. Sok a homoktalaj, mégis a múlt év kivételével 5—5 és fél tonna búzát. 6-7 tonna kukoricát termelnek hektáronként. Állattenyésztésük is nyereséges, ami szintén nem kis dolog, ismerve az ágazat megyei eredményeit. Bóna Zoltán Mire felnő az ember, köny- nyen elfelejti, milyen is voit gyermeknek lenni. Nem minden családban nézik el, ha a csemete nyafog, ha túl élénken nyüzsög, vagy ha éppen áz ujját szopja. Pedig gondoljunk csák utána: mi felnőttek sem panaszkodunk keveset, vigadni is tudunk, olykor a kelleténél hangosabban, s .bizony nem könnyen válunk meg az ujjúnkat p£Üó cigarettától. Köztudott, hogy tízezrekre rúg a narkomán vagy a családi gondok miatt állami gondozásba kerülő gyermekek száma, s nem ritkák (egyre kevésbé , nem) a különféle társadalmi beilleszkedési zavarok; E felismerések nyomán kezdődött még 1979-ben, a nemzetközi gyermekévben a fejtörés: miként lehetne közelebb kerülni a családhoz, szólni a szülőkhöz? Az is érlelte a megoldást, melynek kezdeményezője az egykori Állami Ifjúsági Bizottság volt: leveleket kell írni. Levél a szülőkhöz. Ez áll azon az irattartón, mely immár négy levelet is tartalmazhat tavaly tavasz óta, s melyből eddig 140 ezer példányt juttattak el a védőnői hálózat révén az ország gyermeket váró anyáihoz, az újszülöttek, a három hónapos és a féléves apróságok szüleihez. Az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal, valamint az Országos Egészségnevelési Intézet or-> szágos progíanyát tegnap ismertették meg sajtótájékoztatón az OENI központjában. . Mint dr. Bottá Ádám, az Egészségnevelési Intézet igazgató főorvosa bevezetőjében elmondotta, a kezdeményezés részé» a nemzeti egészségmegőrzési programot szogljáiló cselekvésnek, hiszen ezt csak úgy válthatják valóra, ha a születés pillanatában, vagy már azelőtt megkezdik a szemléletformálást — ez esetben a szülőkét. A családokhoz rendszeresen érkező, egyszerűen, közérthetően fogalmazott, személyre — ,az édesanyának, édesapának, nagyszülőknek — címzett tanácsokat, hasznos tudnivalókat tartalmazó levelekből a terv szerint a gyermekek hatéves koráig nyolc darabból álló sorozatot állítanak össze. A munkában gyermekorvosok, pszichológusok, pedagógusok, védőnők, népművelők vesznek részt. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a más országokban már alkalmazott, de nálunk új szemléletalakító módszertől elsősorban azt várják, hogy a gyermekekkel helyesen bánni tudás váljon az egészségkultúra részévé, s alapozza meg a későbbi egészségnevelést. V. G. P. Leltárok idején DISZKRÉT TÁBLA fogadja *a vásárlókat január elején sok üzfet bejáratán: Leltár miatt zárva. Mi tagadás, bosszantó felirat, pedig nem a bürokratikus szabályok, hanem a gyakorlat készteti arra a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatokat, hogy a kisebb egységeknél évente kétszer, a nagyobbaknál évente egyszer leltárt tartsanak. Sőt, az is előfordul időnként, hogy mindenki, az üzlet dolgozói és a vásárlók számára egyaránt váratlanul kell elszámoltatni egyes boltokat. Nem mindegy ugyanis, hogy az üzletek dolgozói hogyan gazdálkodnak a | vállalatok, azaz a köz vagyonával, mennyire érzik szakmai és erkölcsi felelősségüket. Néhány éve, amikor az új üzemeltetési formák, a szerződéses és jövedelemérdekeltségű rendszer kialakulóban volt, a vállalatok többsége figyelmet fordított arra, hogy a licitáláskor régi, megbízható dolgozóik előnyt élvezzenek. Ennek ellenére, gyakran előfordul, hogy a vállalattal szemben egyre növekvő tartozásra, az éves elszámoláskor több százezres leltárhiányra kell bukkanniuk. S a törvény szavai szerint ugyan a leltárhiány okát ismeretlennek kell tekinteni — hacsak konkrét bűncselekmény vagy sikkasztás nem bizonyosodik be — nagyjából mégis feltérképezhető, mi- okozhatja az anyagi veszteséget. Előfordul, hogy a rossz raktározási körülmények felelősek a .hiányért, ám ilyenkor, is, alapjában véve az üzlet dolgozóin kívül kell keresni a vétkeseket. Mint ahogy a sok apró, az egy—két személyes boltok dolgozóitól szinte lehetetlenség elvárni, hogy a kereskedő munka közben állandóan szemmel tartsa a rossz szándékú — magyarán: lopni készülő — vevőket, s a raktárak mellé sem állíthatnak mindenütt éjjeliőröket. Az elszomorító példák természetesen nem jelentik azt,, hogy maguk a kereskedelmi dolgozók valamennyien fedhetetlenek. Éppen ezért, az elmúlt év januárjától szigorúbb leltározási törvény lépett életbe, amely növelte az üzletvezetők és a beosztottak anyagi felelősségét, különösen a szabadkasszás boltok esetében. Bizonyítja, hogy a szigorítás jogos volt, például a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat esete, ahol ma már a tartozások és leltárhiányok behajtása állandóan napirenden van. Kérdezhetnénk persze, hogy miért kell a szakmai hozzá nem értés, vagy a fegyelmezetlenségek, bűn- cselekmények ■ következményeinek levét a vásárlónak meginnia? Miért nem lehet az elszámoltatásra munkaszüneti napokon, vagy zárás után sort keríteni? A kereskedelmi ágazat azonban köztudottan, évek óta munkaerőhiánynyal küszködik, s az amúgy is túlterhelt, fáradt dolgozókat csak igen indokolt esetben lehet a túlmunkára rávenni. Ilyen volt például, éppen az elmúlt héten Érdén, az autóbusz-pályaudvarnál lévő élelmiszerbolt esete, ahol a munkatársak , vállalták a zárás utáni leltárt, mert tudták, hogy a szomszédos bevásárlóközpont, a Skála áruház az év első hetében fog leltározni MÁS PÉLDÁK IS vannak arra megyeszerte, hogy a kereskedelmi dolgozók szabadidejüket feláldozva vállalják az ünnepnapi, zárás utáni leltárt, ha az a környék lakóinak szempontjából valóban fontos. Mint ahogy azt is el kell mondani, hogy a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek többségében — szerencsére — az éves, 1 vagy féléves elszámoltatást sem fegyelmi felelős- ségrevonás, sem végrehajtás nem követi. Addig azonban, amíg szép számmal akadnak ellenpéldák is, addig a kis figyelmeztető tábla kiakasztása, s az árukészlet számbavétele sajnos elkerülhetetlen. Mr. Ä. A mezőgazdaság nehéziparában, a szarvasmarha-tenyésztésben is kiemelkedő eredményeket produkálnak a szövetkezetben. Mindez az állatállomány gondos ápolásának köszönhető Szovjet exportra készül a fürdő-, öltöző-, lakókonténer a duna- varsányi Petőfi Termelőszövetkezet majosházi telepén (Vimoila Károly felvételei)
