Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÄM 1987. JANUÁR 2., PÉNTEK Költözött a hivatal Gondos művelést kíván a föld Saláta lesz a sárgarépáitól Sárgarépát tisztítanak a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységében. A megtisztított árut Nagykőrösre szállítják, ahol — szovjet megrendelésre — a zakuszka nevű saláta alapanyagaként használják fel. (Apáti-Tótb/ Sándor felvétele) Hogyan lehet megoldani? Földön, vizen és a levegőben Az államalapítás óta hatónkban a legnagyobb értékű termelőeszköz a termőföld. A régi oklevelek, királyi adománylevelek tanúskod-- nak a nemességnek juttatott falvak, határrészek birtokjogáról, peres iratok őrzik a földbirtokosok egymás közötti harcát az uradalmak megszerzéséért vagy megtartásáért. Tíz vagon irat Lényeges változás csak 1945 után következett be nálunk, amikor fokozatosan állami, illetve szövetkezeti tulajdonba kerültek a sok ezer hol- ■ _ das birtokok és a kis parcellák. Azóta az ország egyetemleges felelőssége a földek megfelelő hasznosítása, talajerőpótlása, a melioráció és a rekultiváció, amely az eredményesebb, hatékonyabb gazdálkodást szolgálja. A földnyilvántartással és -hasznosítással kapcsolatban a földhivataloknak meghatározó szerepük van, és ebből adódóan nagy munka hárul rájuk. Immáron két évtizede töltik be hivatásukat. A ceglédi földhivatalra mostanában elköltözése okán irányult a figyelem. Eddig a Rákóczi út 14. számú házban működött, a volt járási hivatal épületében. Oda telepítik át a társadalombiztosítási kirendeltséget, hogy a város központi rendelőintézete tovább bővülhessen. Ez tette szükségessé a többszörös cserét. A földhivatal a Bocskai utcai egykori szülőotthonba költözött. A valamikori szülőszoba most dr. Somodi István hivatalvezető irodája. A felújított öreg épület zegzú- gos bugyrait birtokba vették a hivatalnokok. A bútorok egy részét újakra cserélték, a korábbinál tágasfebb helyen kényei m esen bér en d ezked lek. Korszerű központi fűtést vezettek be, még a telefonalközpont létrehozása várat magára. Ä minap felkereste a hivatalt Fekete Antal, a városi tanács elnöke és dr. Süpek Zoltán, a megyei földhivatal vezetője, akiket dr. Somodi István tájékoztatott munkájukról és az átköltözés utáni változásokról. Mint kiderült, ezzel a helycserével sem oldódott meg maradéktalanul minden gondjuk. A bíróság épületében tárolják még a telekkönyvi anyag 10-12 vagonnyi iratmennyiségét. A Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztályával karöltve el kellene végezni az időszerű selejtezést, s ily módon vagy 8-9 vagonnyi aktától megszabadulhatnának. Ezzel a munkával fél éven át 5-6 személynek megvolna a dolga. A hivatal hosszú távra rendezkedett be a valaha cse- csemősírástól hangos falak között. Negyven teherautónyi holmit hoztak magukkal. A városgazdálkodási vállalat — önköltséges alapon végezve a szükséges felújítást, átalakítást — 3.5 millió forintért végezte el a munkálatokat. Az már nem rajtuk múlott, hogy a hivatali rezsi 60 százalékkal emelkedett, részben a jóval nagyobb légköbméter fűtése folytán, részben a tetemes postaköltségek révén. Misidet hasznosítják Nagykőrösön is működik egy kirendeltségük, ahol a felújítás mellett a fűtés-korszerűsítést is elvégezték 1986- ban. Ma már földgázzal melegítik a helyiségeket. Várhatóan 1987-ben hozzájutnak egy iratmásoló berendezéshez is, amely jelentős mennyiségű gépírástól és térképrajzolástól menti meg őket, s így az ügyfelek hamarabb hozzájuthatnak a szükséges okmányokhoz. A járás megszűnésével nőtt a földhivatal feladatköre, de ezt nem kísérte létszámemelkedés. Cegléden és Nagykőrösön összesen 26 fő- és 7 részfoglalkozású munkatárssal látják el teendőiket. A csoportvezetők megfelelő szakmai végzettségűek, és a szakszervezeti oktatás keretei között gondoskodnak valamennyi ügyintéző politikai továbbképzéséről az évadonként hat előadás lehetőségeit kihasználva. A ceglédi hivatalihoz tizenkét település 88 ezer hektárnyi területtel, a nagykörösihez három helység 34 ezer hektárral tartozik, összesen 400 ezer földhasználót tartanak számon. A terület nagy részén a tizenhét termelőiszövetkezet és a Ceglédi Állami Tangazdaság osztozik. Összesen 110 ezer hektár földterület tartozik a mezőgazdasági nagyüzemekhez. Műveletlen, vetetten terület szinte nincs ezen a vidéken. Alig 40—50 hektárnyi a szórványos darabkákból kitevődő elhanyagolt rész, és ezzel a kedvező helyzettel az élen állnak a megyében, A melioráció és a rekultiváció terén sem-kell szégyenkezni az itteni gazdaságoknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a talajerőpótlásra n>e fordítsanak még nagyobb gondot a gazdálkodó üzemek. Sajnos, erre a vidékre is vonatkoztatható megállapítás, hogy a termőállapot karbantartása megállt, illetve visz- szaesett. Hosszú távon gondosabb művelést kíván a talaj. A lakossággal jó kapcsolatot alakított ki a hivatal. Bizony, sokan, sokféle ügyben felkeresik őket. Egy-egy ügyintéző évente 1500—1600 ügyféllel áll kapcsolatban, A lakosság szabályismeretét hiányosnak látják a szakemberek. Akár a TIT 'keretei között is szívesen tartanak előadásokat, a községekben is, Ahol igénylik, a tanácstagoknak, a népfrontbizottsá- gok tagjainak adpak ismertetést a legfontosabb közérdekű kérdésekről. Az ezredfordulóig Dr. Süpek Zoltán köszönetét fejezte ki a városi vezetésnek. amiért segített a hivatal átköltöztetésében, megfelelő elhelyezésében. Fekete Antal tanácselnök arról a városfejlesztő munkáról beszélt, amelynek keretében a rendelőintézetet bővítik, és várhatóan az ezr-edforduióig megoldják a járóbeteg-ellátást. A legtöbb diák dédelgetett álma az osztálykirándulás. Hányszor eltervezik: mikor mennék, merre mennek, mit látnak és hol alszanak. Persze az anyagi alapok megteremtését sem, árt időben megkezdeni. Vándorolnak az osztálykasszába a szülők forintjai, gondosan félrerakják a vasigyűjtésből származó pénzt. A hivatali szóhasználat röviden csak kk-nak, azaz költségvetésen kívüli pénznek nevezi az így kezelt summát. A népi ellenőrök ugyan nem keresnek a kákán is csomót, de arra mégis kíváncsiak voltak, az iskolákban hogyan bánnak ezekkel a forintokkal. Cegléden négy általános és két középiskolát kerestek fel ezt tudakolva, a vonzáskörzetben egy-egy al- bertirsai, tápiószőlősi, csemői és törteli tanintézményt. Van, ahol hiányzik a belső szabályozás, ahol elkészült, ott a szülői munkaközösség vezetője vagy az osztályfőnök rendelkezik a summa fölött. Ettől eltérő változatként az úttörőcsapat vezetője vagy az igazgatóhelyettes is döntési joggal rendelkezhet. Házilag készített, hitelesített pénztár- könyvük van a szülői munka- közösségeknek, amelyben az is szerepel, milyen célra fordítják a közpénzt. Csatolják a számlákat, nyugtákat. Helytelen gyakorlatra vall, ahol a diákokkal nem íratják HA KORA REGGEL megáll az ember egy szállítóvállalat telepe előtt, ha körülnéz valamelyik város forgalmas útkereszteződésében, ha egy gyaloglódon megy át nagyobb rendező pályaudvar fölött — önkéntelenül is a szállóigévé nemesült reklámmondat jut eszébe: — Kinek van ehhez energiája? Márpedig kell hogy legyen — az országnak. Az árut szállítani kell, legyen az mező- gazdasági termék, ipari kész vagy félkész termel vény. Utazni is kell, hivatalos vagy magánügyben, eljutni az ország vagy a megye, a város másik végébe. A kérdés — különösen az utóbbi években — „mindössze”, az: hogyan lehet ezt a sok mindent kevesebb -energiaráfordítással megoldani? Ügy, hogy a forgalom a szükséges mértékben növekedjék, de legalábbis ahhoz viszonyítva — vagy akár abszolút értelemben is — kevesebb fogyjon a drága, és korlátozottan rendelkezésre álló energiahordozókból, A válaszon évek óta dolgoznak a Közlekedési Minisztériumban. Nem csupán tervek készítésével — bár ezekben sincs hiány —, haaló az általuk beadott összeget. Az egyik iskola a sítáborozásból megmaradt pénzt nem adta vissza a befizetőknek, hanem a szülői, munkaközösségi választmány betétkönyvébe tette, és kéisőbb a kajak- táborozásnál költötték el. Máshol azt kifogásolták, hogy a betétkönyvek bemutatóra szólnak, s így nem lehet felelősséggel követni a forgalmukat. Jó esetben az e pénzből vásárolt tárgyakat nyilvántartásba veszik, legyen az akár sífelszerelés, számítógép, könyv vagy sötétítőfüggöny. Ahol pénztárkönyvet vezetnek, ott az összevont szülői értekezleten vagy a választmány előtt, illetve az egy osztályba járó gyerekek szülői értekezletén számolnak be a közpénz elköltéséről. A NEB-vizsgálat megállapította, hogy a költségvetésen kívüli pénzek kezelése nem egységes, jóllehet a felügyeleti szervek erre utasították az iskolákat. A hiányosságok ellenére visszaélésekre nem derült fény. A jövőben viszont minden iskolában belső szabályzatot kell készíteni, és évente belső ellenőrzés keretében kell megbizonyosodni a felhasználásról. Az előtakarélkosság sem árt, hogy a nagyobb költségű kirándulás, tablókészítés, ballagás ne terhelje egyszerre a szülők pénztárcáját. nem mindjárt a gyakorlatban is. Aminek olyan eredményei vannak, mint a vasúté: ot ev alatt 28 százalékkal csökkeni a fajlagos energiar aj ordítás. Ami pedig az idén kezdődött ötéves tervidőszakon illeti: további 11 százalékos csökkenést irányoztak edő. Hogy ez a szám kisebb az előzőnél, az talán magától értetődik: a takarékosságnak is megvannak az ésszerű határai, amelyeken túl már a közlekedés és a szállítás rovására menne. Közismert tény, hogy a legtöbb energiát igénylő, vontatási mód a gőzös. A tavaly véget ért ötéves terv idején csaknem teljesen eltűntek a magyar vasúti közlekedésből a jó öreg gőzmozdonyok, már fél százalékot sem képviselnek a vasúti vontatásban. Igaz, kissé késve követtük ebben földrészünk legtöbb országát (s ki tudja, mennyit késtünk volna, ha az energiatakarékosság nem kényszerít annyira), de végül is az eredmény a fontos: ma már szinte csak nosztalgiavonatokat húznak a gőzmozdonyok. Jött helyettük* a dízel, amely sokkal korszerűbb is, de hátránya, hogy éppen a legféltettebb energiahordozót, az olajat fogyasztja. Pótolni kell tehát azt is — villanynyal. Tavaly már 59 százalékot képviseltek az összvonta- tási telj esithiényben a villamos mozdonyok. 1990-ben pedig elérik a 68—70 százalékot. Ehhez természetesen elsősorban az kell, hogy még több legyen a villamosított vasútvonal, s a tervben újabb 600 kilométer vasút-villamosítás szerepel. Többek között az is, hogy — az elkészült záhonyi vonal után — valamennyi szomszédos ország egy-egy határállomásáig villamos von- tatású vonatokkal lehessen eljutni: Gyékényesig, Somoskőújfaluig, Biharkeresztesig vil- Lanyenergia röpíti a szerelvényeket, s ilyen közlekedik majd a Győr—Sopron—Eben- üurti Vasúton is. Jó lenne, ha az országúti közlekedésben is lehetne alkalmazni a villamos vontatást, de hát ez még sehol a világon nem jutott túl a kísérletezés szakaszán. Marad tehát egyelőre — s ez az „egyelőre” akár évtizedeket is jelenthet — a dízelesítés. Ezelőtt öt évvel csaknem 25 ezer benzinmotoros ZIL teherautó futott útjainkon. Óriási porlasztóikban hektoliterszámra égették a drága benzint. A hatodik ötéves tervidőszakban ezeknek a nagy étvágyú teherautóknak egy részét kiselejtezték* mert megöregedett. A többit pedig fokozatosan szerelték át dízelolaj fogyasztására. Igaz, hogy milliárdok- ba került, de így is megérte — a várható megtakarítás enné! is több lesz. (Lehetne még több. ha a személygépkocsik közül is több járhatna dízelolajjal. Ám ennek igen sok — elsősorban büroitramkus — akadálya van, bar egyre több maganautós szeretne ily módón takarékoskodni. Nemcsak önmaga, de az ország számára is. Bár igaz, hogy dízelmotorhoz sera könnyű hozzájutni.) Elismerésre méltóak a közúti közlekedés energiafelhasználásánál elért ötéves eredmények: a fajlagos felhaszná-( lás 18 százalékkal csökkent, a közhasználatú és közületi gépjárművek benzinfogyasztása pedig csaknem a felére: az 1980-as 615 ezer tonnáról 1985- ben 340 ezer tonnára. Ami pedig a benzin—dízel arányokat illeti: tavaly már az összes üzemanyag-fogyasztásnak csak egynegyede volt benzin, a többi gázolaj. A mostani ötéves tervben már nem is hoznak be benzint fogyasztó, közepes kategóriájú tehergépkocsikat, az új teherautók 53 százaléka lesz dízelüzemű. Vagyis az arány egyre javul — de, lehetne még jobb is, s a nemzetközi tárgyalásokon ezt igyekeznek elérni a magyar közlekedési szakemberek. A siker nem rajtuk múlik. Viszont hazai vállalatokon, azok vezetőin és gépkocsi- vezetőin, no meg nem csekély mértékben a szervezésen múlik, hogy még mindig nem kielégítő a teherautók kapacitásának kihasználtsága. Magyarán: virágzik az örökzöld téma, sok teherautó tér visz- sza telephelyére üresen, miközben vele párhuzamosan, talán azonos időben is, más teherautók hozzák a szállítmányt — és ellenkező irányban térnek vissza üresen. Talán egyszer ezt is meg lehet oldani... Mint ahogyan azt is, hogy — több árut kellene szállítani vízi úton. „Csupán” azért, mert minden más szállítási módnál olcsóbb. A fajlagos energiafelhasználás jelentősen — 21 százalékkal — csökkent ugyan a vízi szállításnál is, de nem Használjuk ki eléggé vízi útjaink lehetőségeit. Sokkal kevésbé, mint más, kevesebb nagy folyóval rendelkező országok. Bár ahhoz több hajóra, jobb és nagyobb kikötőkre és hajórakodökra lenne szükség. Minderről rövid összefoglalót készített a Közlekedésügyi Minisztérium, a ’ múlt és a legközelebbi jövő tényeit és terveit ismertetve. Ezt így fejezi be: „A magyar közlekedés kollektívájának megfeszített, hozzáértő és kezdeményező munkájára van szükség ahhoz, hogy céljainkat megvalósítói ássuk.” AMIHEZ HOZZÁFŰZNI aligha lehet. Legföljebb anv- nyit: az előző öt év eredményei láttán okkal remélhetjük, hogy úgy is lesz. V. E. ISSN 0133—268« (Ceglédi Hírlap. Számon tartott adósságok Január elején megnyílik Cegléden, a Szabadsági téri templom- kertben az OTP Pest megyei hitelszámla-kezelő fiókja. A hosszú lejáratú lakásvásárlási és építési kölcsönök intézésén, kezelésén kívül mindenféle OTP-csekk befizetését reggeltől estig fogadják majd az egykori Pevdi-varrada helyén kialakított fiókban, (Apáti-Tóth Sándor felvétele) T. T. Pénzkezelés az iskolában
