Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

1987. JANUÁR 7., SZERDA 3 Véd a baktériumtól Műanyag fóliák Poliészterszövettel erősített műanyag fóliák gyártását kezd­ték meg a Hungária Műanyag­feldolgozó Vállalatnál. Az új termékek 6—7-szerte erőseb­bek a hagyományos műanyag fóliáknál, s így sokféle divat­cikk — például táskák és övék —, valamint kempingfelszere­lés készülhet belőlük. Az új termékcsaládon belül speciá­lis adalékanyagok hozzáadásá­val olyan különleges fóliákat is előállítanak, amelyek meg­akadályozzák, hogy a felüle­tükön megtelepedjenek a bak­tériumok. Ez a tulajdonságuk különösen ott hasznosítható jól, ahol hosszabb ideig sza­badban tárolt árut kell meg­védeni az időjárás viszontag­ságaitól. A nedvesség ugyanis kedvez a baktériumok meg­telepedésének, s ha ezek a mik­roorganizmusok elszaporod­nak a fólián, mintegy meg­eszik a műanyagot, és az rö­vid idő alatt hasznavehetet­lenné válik. Az újdonságok­ból eddig csaknem tízezer négyzetméternyit gyártottak, nagyobb tételekben a Műárt és a Budaflax vásárolt belő­lük forgalmazásra, illetve az utóbbi konfekcionálásra. A Hungáriában két éve ké­szítenek különféle speciális tulajdonságú, megerősített fó­liákat. Búcsú Terényi Lászlótól Mély részvéttel búcsúztak Terényi Lászlótól, a munkás­mozgatom régi harcosától, nyugalmazott nagykövettől, a Nyomda-, a Papíripar, a Saj­tó és Könyvkiadás Dolgozói Szakszervezete központi veze­tőségének elnökétől kedden, a Mező Imre úti temetőben. A koszorúkkal övezett ravatalá­nál egykori harcostársai, mun­katársai, barátai, tisztelői áll­tak díszőrséget. A gyászszertartáson Lux Já­nos, a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozói Szakszervezetének fő­titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőr­ző Bizottsága, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa, vala­mint a nyomda-, a papíripar, a sajtó és a könyvkiadás dol­gozói nevében búcsúzott a ma­gyar szakszervezeti mozgalom kiemelkedő egyéniségétől. Ádám József nyugalmazott kerületi tanácselnök a család, a barátok nevében búcsúzott Terényi Lászlótól. A gyász- szertartás az Internacionálé hangjaival fejeződött be. Senior tréningruhák exportra A hó végén szállítanak A Váci Kötöttárugyár Senior márkajelzésű sportruhái ked­vező fogadtatásra találtak a szovjet piacon. Az első tétele­ket tavaly szállították a Szov­jetunióba, főként az élsporto­lók számára, s ennek nyomán az idén 225 ezer pamut- és po- liamidfonalból készült tréning­ruhát rendeltek, ami a gyár éves termelésének 15 százalé­ka. A jövőben még tovább szeretnék fokozni a szovjet exportot, ehhez azonban több neves külföldi céggel is meg kell küzdeniük. Erősödik a piaci verseny, ezért most kü­lönböző fejlesztéseket hajtanak végre, az önköltség csökkenté­séért és a minőség javításáért. A gondosabb szabással már si­került az anyagveszteséget csökkenteni. Miután a szabá­szok közvetlenül is érdekeltek az anyagtakarékosságban, most egy svájci céggel együttmű­ködve tartósabb, nem fakuló színeket adó festési eljárást vezettek be. Az első idei szov­jet exportszállítmányokat ja­nuár végén indítják útnak Ki- jevbe, Moszkvába, Leningrád- ba és Vlagyivosztokba. Kordon az italpult előtt Hogyan vált tejjé a sör? A kora reggeli derengésben határozott kéz taszítja be az ABC ajtaját, majd felbukkan gazdája is: fején micisapkát, arcán háromnapos borostát viselő férfi. Miután némi közelharc árán megkaparintott egy bevá­sárlókosarat, határozott léptekkel megindul az italospult felé, látszik, ismeri a járást. Leemel egy kétdecis ba­rackot — kisebb formátum már régóta nem létezik —, és nagyokat nyelve beáll a legrövidebbnek látszó sor végére. A kasszához érve már nyújtaná a pénzt, ám ekkor a törékeny kis pénztárosnő mögül két marcona férfi emelkedik fel. Tekintetük semmi jót nem ígér, ahogy némán szemügyre veszik a kosár tartalmát és tulajdonosát. Emberünk gyorsan felméri az erőviszo­nyokat, sarkon fordul, és egy fél perc múlva már a szomszédos pénztárnál sorakozik markában hét forin­tot szorongatva — egy liter tej árát. Kiböjtölik elteIt esy hónap arra is jó volt, hogy a találékony bor­sodi kereskedők kifejlesszék hatásos védekező módszerei­ket. Az egyik boltban bevá­sárlókocsikból épült torlasz emelkedik reggelenként az italosgondolák között, má­sutt kiterített nejlonfóliával takarják le az üvegeket. — Mi ideiglenes kordont húztunk ki az italospult előtt — magyarázza Lóczi József- né boltvezető, a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer-kereskedel­mi Vállalat 88. számú ABC- jében. — És nemcsak bent van figyelmeztető tábla, ha­nem piár az első nap fél hat­kor a bejárati ajtóra is ki­tettem, ne mondják az em­berek, hogy nem tájékoztat­ták őket, ne toporogjanak itt hiába a csak alkoholra várók. Ügyis mindig ők voltak az elsők, már nyitásra itt gyü­lekeztek. A kisebb, szerződéses üzle­tek mellett a fent említett 112- es bolt és ez az ABC gondos­kodik Budakeszi élelmiszer- ellátásáról. — Meg kell mondanom, jól fogyott reggelenként a sze­szesital, sokan vitték, így most kieséssel kell számolnunk. Hogy ez mekkora lesz, azt ennyi idő alatt még nem mérhettük fel. De az alkohol­forgalom után ezután már nem kapunk százalékot, ugyanakkor az élelmiszerek­re vonatkozó általános juta- lékkulcsunkat megemelték. Krimiken edzett fantáziám ilyen jeleneteket vetített elém, mikor elképzeltem, ho­gyan is lehet rávenni az em­bereket a belkereskedelmi miniszter új rendeletének be­tartására. Január elseje óta a vendéglátóipari egységek után már a kiskereskedelem boltjaiban is ott olvasható a tábla: Értesítjük vásárlóin­kat, hogy alkoholtartalmú italokat 9 óra előtt nem áru­sítunk! A személyzet ilyen­fajta megerősítésére azon­ban — legalábbis Budakeszin — nem volt szükség. — Hát, bevallom, mi rosz- szabbra számítottunk — mondja Kun Jánosné, a 112. számú élelmiszerbolt vezető­je. — De eddig igazán vára­kozáson felül rendesen visel­kedtek a vevők, nem volt ve­szekedés, nem szidtak min­ket. Ki van téve a plakát, mindenki láthatja, hát nem nyúlnak az italokhoz. Ez persze nem jelenti azt, hogy a községben egy csapásra mindenki az antialkoholizmus elkötelezett hívévé vált vol­na. De a vesztegzárat kiböj­tölik. — Ma is háromnegyed ki­lenckor már itt álltak sorba az ajtó előtt, és az órájukat nézve várták, mikor lesz vég­re kilenc. Nálunk egyébként ez a rendelkezés nem járt jelentős forgalomkieséssel, mert elsősorban nem italáru­sítással foglalkozunk. Min­dig tömve a bolt, hiába ki­csi és korszerűtlen, az em­berek szeretnek idejárni, mert itt vagyunk a buszmegálló­nál, a község közepén, köze! a gyógyszertár, a háztartási bolt, a művelődési ház. Most még több a vevőnk, mert az Erkel utcai ABC-t tatarozás miatt bezárták. — Az uj jogszabály kísér­leti városa Miskolc volt. A bevezetés óta az ottani vá­sárlók véleménye szerint érez­hetően kisebb az élelmiszer- boltok reggeli forgalma. Az Morgás volt — Mi történik azzal, aki mégiscsak megkísérli az ital­vásárlást? — Előfordult ilyesmi, kez­detben például sokan azt hit­ték, hogy a sörre nem vonat­kozik a rendelet, vagy a Dia­na sósborszeszre, pedig ér­vényes minden alkoholtartal­mú italra, még a bólékra is. Olyan vevőnk is akadt, aki azzal védekezett: ajándékba veszi. Szóval, nem mondom, morgás volt, főleg az első napon, de senki sem erősza­koskodott. Hiába is tenné, a pénztárosaink egyszerűen nem ütik be a tételt. Egyikük se kockáztatja a fizetését vagy hogy fegyelmit kapjon. A bolt kora reggeli italvá­sárlói főleg a helybeli alkal­mi munkások, a gázvezeték- építésen dolgozók és a közé- H gyárba vivő buszra várako­zók közül kerültek ki. Hogy ők mit kezdenek ezután? — Mi is meglepődtünk — meséli mosolyogva Lóczi Jó­zsef né —, de nem egy vásár­lónk, mikor nem vehetett sört, hát visszament, és vett helyette üdítőt vagy egy pohár tejet! Nem kacsa Ami a közvéleményt illeti, az emberek többsége tamás- kodó; aki akar inni, az úgy­is iszik, mondják, legfeljebb megveszi előző este, bár le­het, hogy akkor reggelre egy csöpp se marad. De a fenti eset nem kacsa — nemcsak az én képzeletem játéka volt, hogy a sör tejjé változott! Mörk Leonóra Olykor tétovázva, szakszerűtlenül Elsősegély az elsősegélynek? Az életünkről van szó Miért Is halunk meg? Az okok listáján a szív- és érrendszeri s a daganatos bajok után, de még az első három között találhatók a balesetek. S tudjuk, a gyors és szakszerű elsősegély életet ment, meghatározza gya­korta a gyógyulás menetét. Ne is tegyünk nagy utat az időben, vegyük mintául *— ahogyan a Vöröskereszt is tette — Pest megye el­múlt évi baleseti mérlegét. Az egyik serpenyőben ott találjuk a 11 ezer 919 otthoni, 4 ezer 668 munkahelyi, 1 ezer 823 közúti, 1 ezer 208 iskolai és a 40 különle­ges körülmények közötti — barlangi, illetve hegyi — balesetet. A summázat: néhány híján 20 ezer elsőse­gélyt kívánó ügy. S a másik serpenyőben a megmen­tett életek, a 20 ezerből több mint 19 ezer. No és ott a tény is, hogy ez az elsősegélyt adók, az egészségügyi dolgozók s a vöröskeresztes aktivisták — közöttük az 5 ezer szakképzett elsősegélynyújtó — érdeme zömmel. Ám mégis igaz, lehetne kevesebb baleseti áldozat, keve­sebb maradandó sérülés, ha.., Üres a mentőláda ... ha túl azon, hogy az em­berek körültekintőbben közle­kednek, jobban óvják testi ép­ségüket, kelllő elővigyázatos­sággal barkácsolnak a ház kö­rül — azaz igyekeznek meg­előzni a baleseteket —, az el­sősegélynyújtás helyzete is ja­vul. Mert bár az iménti szá­mok azt sugallják, nincs ok aggodalomra, a sugallat egy alapos vizsgálat tükrében nem bizonyul helytállónak. A Vöröskereszt Pest megyei vezetősége pedig egy alapos vizsgálat után tűzte napirend­re a közelmúltban e témát. Mit is állapítottak meg? Például azt, hogy éppen az üzemi balesetek többségét adó kisebb ipari egységekben, ter­melőszövetkezetekben, gazda­ságokban nincsenek elegendő­en az elsősegélynyújtók, vagy nem kellően képzettek. Elgon­dolkodtató, hogy vajon miért feledkeznek meg sok munka­helyen arról: tüntessék fel egy tábiáij.jipí. az elsősegély-, hely, ki az elsősegélynyújtó, s hol, hogyan érhető el. Az pe­dig több, mint felelőtlenség, hogy — idézzük a beszámolót ......a dolgozók saját ott­honi kötszerük pótlására hasz­nálják a segélyhely anyagát... fennáll annak veszélye, ha baleset történik, akkor éppen üres a mentőláda”. Haso nló visszásság tapasz­talható közutainkon is, melyek mentén a Vöröskereszt elsőse­gélynyújtó felszerelést tartal­mazó szekrényeket állított fel. Ezeket is gyakran dézsmálják, ami pedig azért is súlyos gond, mert a humanitárius szervezet egyik kísérletéről be­bizonyosodott, hogy nem a jár­ható utat jelölte ki. Létesült Monoron és Maglódon egy-egy százezrekbe kerülő selsőse- gélynyújtó állomás, de a be­avatkozás lehetősége a távol­sággal egyenes arányban rom­lik, hiszen a segélyhely nem vonulhat a baleset színhelyé­re. Ezért is próbálkoztak az utóbbi időben a benzinkutak­nál dolgozók, a vendéglátó he­lyek alkalmazottai, a sárga angyalok vagy a rendőrjárőrök elsősegélynyújtási képzésé­vel. ök többnyire az elsők kö­zött értesülnek egy-egy bal­esetről. S bizony jó lenne, ha a legközelebbi, vörös kereszt­tel megjelölt láda tartalma nem akkor hiányozna, amikor a vérző sérülthöz sietnek... Ha cselekedni kellene Ám van — legalább elvi­leg — még jobb megoldás: ha minden gépjárművezető a készség szintjén tud elsőse­gélyt adni. Ez ma sajnos csu­pán vágyálom. A leendő au­tóvezetőknek többnyire nem szakember adja át az első­segéllyel kapcsolatos ismerete­ket, elmarad á gyakorlati be­mutatás, s a képzés végül is a^ra szorítkozik, hogy fel vilá­gosítják a delikvenst, miként töltse ki a vizsgalap rovatait. Csodálkozhatunk-e az imén- tlek ismeretében azon, ha az elemzés egyik következtetése így hangzik: az elsősegély- nyújtás oktatása az esetek nagy részében formális, nem készít fel a cselekvésre. A bi­zonytalanság, a szakszerűtlen­ség pedig az esetek egy részé­ben nagyobb kárt okoz, mint amekkora segítséget jelent A tarkabarka képnek akad­Kovásztalan kenyér nak még érdekes részletei. Ilyen mozaikkocka: a balese­tek zöme háztartási, ház körü­li, ám éppen az a gond, hogy nincs minden családban első­segélyt adni tudó felnőtt. Egy másik kocka (az iméntinek ép­pen az ellentétére példa): a különféle iskolák tanulóinak egytiezede vesz részt az első­segélynyújtó tanfolyamokon, sokan a vetélkedőkön is, emel­kedett képzésük színvonala, m mind többen akadnak a fia­talok között, akik ha kell, rá­termetten, ügyesen segítenek. S egy harmadik kocka: a leg­felkészültebb, 30 tagú barlan­gi mentőszolgálatnak évente csak 3-5 esetben keli beavat­koznia. Olykor külországban is kérik, hogy mentsenek, keres­senek barlangban rekedt em­bereket. A hasonló létszámú hegyi mentőszolgálatnak — mely a téli sportidényben ad hét végi ügyeletet Dobogó­kőn és Nagy-Hideg-hegyen, évente 12-27 sérültet kell el­látnia. Több lehet a kevesebb Ha már leírtuk, hogy az el­sősegélynyújtók oktatása nem kellően hatékony, álljon itt az adat is: öt év alatt 1800 Pest megyei kurzuson 80 ezer em­ber kapott ismereteket, sze­rezhetett felkészültséget. Ám amikor baj van, a zömük te­hetetlen. Nem pazarlás ez? Ugyanezt kérdezte a Vörös- kereszt vezetősége is. S így válaszolt a maga által feltett kérdésre: a jövőben helyesebb lesz, ha tanfolyamainkon in­kább feleannyian sajátítják e) az elsősegélynyújtást, mint je­lenleg, de a készség szintjén. Az elméleti felkészítés mel­lett több időt kell fordítani az ismeretek gyakorlására, a kel­lő biztonságérzet kialakításá­ra. Nem hiányoznak hozzá a feltételek. Van egy jól bevált, négyfokozatú képzési rend­szer, a csúcsán 709 kiválóan felkészült oktatóval. Javul a szemléltető-, oktatóeszközük választéka, s ezekből egyre többet kaphatnak a tanfolya­mok szervezői. Mindezt „csu­pán” hatékonyabbá kellene tenni. Elvégre nem kevesebb­ről, az életünkről van szó... V. G. P. Javítja a versenyképességet Tanácsadás vállalatoknak Cukorbetegek, fogyókúrázók is fogyaszthatják azt a kovászta­lan kenyeret, amelyet az abonyi Üj Világ Termelőszövetkezet élelmiszerüzeme készít. A harmincmillió forint értékű létesít­ményben az olasz és az NSZK-beli gépsoron évente ezer tonna krakottkenyeret készítenek. Ezzel az eddig Franciaországból importált terméket helyettesítik. (Kerekes Tamás felvétele) A Magyar Kereskerelmi Kamara által alapított Vállal kozói Tanácsadó Vállalat szol­gáltatásait — vállalkozások előkészítését, jövedelmezősé­gük felmérését, vegyes válla­latok szervezését — a hazaiak mellett, mind több külföldi cég is igénybe veszi. Gergely László, a vállalat igazgatója elmondotta: első­sorban a hazai vállalatok kül­földi partnerei keresik meg az országhatárokon túl Busi­ness Consulting Co. néven is­mert céget. Például a magyar Kaposplast révén kerültek kapcsolatba az NSZK-beli Signode céggel. A Kaposplast és a Signode nagyszilárdságú pántolószalagokat előállító vegyes vállalat előkészítésével bízta meg a vállalatot. Azóta a Signode önállóan is meg­kereste a Vállalkozói Tanács­adó Vállalatot, hogy mérje fel, milyen lehetőség kínál­kozik csomagológépeink ma­gyarországi értékesítésére. A Business Consulting üzletfelei közé tartozik az NSZK-beli Építőgép- és Járműgyártó cég, a Hanomag is, amely magyar- országi bemutatkozásának megszervezéséhez kért segít­séget. A Vállalkozói Tanácsadó Vállalat az ENSZ iparfejlesz­tési szervezetétől, az UNI- DO-tól speciális számítógépes programot vásárolt. A Com- far-rendszer alkalmazásával a magyar exportőrök komplett berendezéseket, kulcsrakész üzemeket szállító fővállal­kozók ajánlataihoz nemzet­közi módszer alapján kidolgo­zott részletes gazdaságossági és pénzügyi értékelést csatol­hatnak. A részletes gazda­ságossági számítások alapján a megrendelő tárgyalásokat kezdhet a finanszírozásra vál­lalkozó bankokkal is. Mindez nagymértékben javítja a ma­gyar exportőrök verseny- képességét. Többek között az Industrialexport és az Aluterv már a számítógépes módszer alapján készített értékeléseket is mellékeli ajánlataihoz. Az UNIDO is igénybe veszi a szervezet szolgáltatásait. Az iparfejlesztési szervezet meg­bízásából a magyar szakembe­rek a számítógépes program­mal elemezték egy szovjet vállalat indiai timföldgyár-bő- vítésére, egy csehszlovák vál­lalat csádi cementgyár-építé­sére tett ajánlatát. A Vállalkozói Tanácsadó Vállalat önmaga is vállal­kozik. A közelmúltban vegyes vállalatot is alakított. Az in­diai Chinar exportcéggel lét­rehozta az Indiai—Magyar Kereskedelemfejlesztő Kft.-t, amely tanácsadással segíti a két ország közötti kereskedel­mi, kooperációs kapcsolatok fejlesztését. Az űj vállalat lét­rehozásához a Közép-Európai Nemzetközi Banktól deviza­hitelt vettek fel. A vegyes­vállalat már megkezdte mű­ködését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom