Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

2 1981. JANUÄR 1., SZERDA Geraszimov nemzetközi sajtóértekezlete Washington eltorzítja a valós tényeket A Szovjetunió üdvözli az afganisztáni nemzeti megbé­kélésről elfogadott nyilatko­zat elveit — mondotta Gen- nagyij Geraszimov, a Szov­jetunió külügyminisztériuma információs főosztályának vezetője keddi nemzetközi sajtóértekezletén. Rámutatott B nemzeti megbékélés folya­mata és az Afganisztán körüli politikai helyzet rendezésének összefüggéseire. Mint mon­dotta, Eduard Sevarnadze külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB tit­kára munka jellegű látogatá­son tartózkodik Afganisztán­ban, a tárgyalások eredmé­nyei hamarosan ismertté vál­nak. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a nemzeti megbékélés érdekében minden érintett fél erőfeszítésére szükség van. /\mi a szovjet csapattest ki­vonását illeti,- annak a nem­zeti megbékélés folyamatának előrehaladtával, azzal párhu­zamosan kell végbemennie. A Szovjetunió ki akarja vonni katonáit, de ehhez szükség van annak szavatolására, hogy az áprilisi forradalom vívmányait nem fenyegeti ve­szély, a beavatkozás nem újul fel. Geraszimov bejelentette, hogy kedden Párizsba utazott Vlagyimir Petrovszkij kül­ügyminiszter-helyettes, aki nemzetközi, elsősorban le­szerelési kérdésekről folytat konzultációkat a francia kül­ügyminisztériumban. Mint mondotta, Petrovszkij utazá­sa nem áll közvetlen kapcso­latban a csádi helyzettel. Szovjet részről elítélik a Csád beiügyeibe való külföldi be­avatkozást. A szóvivő egyszerűen ba­darságnak minősítette a lon­doni Daily Expressnek azt az állítását, hogy a Nyugat-Eu- rópába, így Nagy-Britanniá- ba is közlekedő szovjet ka­mionok közül minden tizedik a különböző NATO-támasz- pontok lefényképezésére és lehallgatására szolgáló beren­dezésekkel van felszerelve. Figyelemre méltónak ítélte ugyanakkor a Scientific Ame­rican című lapban egy szak­ember tollából megjelent, a szovjet nukleáris kísérletek­ről szóló írást. Ebben a szerző arról szólt, hogy az amerikai szervek ' nem megfelelő mód­szerekkel vizsgálták és szán­Megnyílt az amerikai törvényhozás ülésszako Éles összetűzések várhatóak Az orvosok közlése szerint minden nehézség nélkül sike­rült Ronald Reagan elnök hét­fői prosztataműtétje. Az elnök jól van, munkaképes, nincse­nek műtét utáni problémái és legfeljebb kishatású fájdalom- csillapítókat igényel. Bár a végleges szövettani vizsgálat eredménye még nem ismeretes, a hétfőn végrehajtott műtét so­rán sem találtak szervezetében rákra utaló jelenséget. Reagan hétfő délután már bi­zalmas jelentéseket is tanulmá­nyozott. Az elnök kedden még egy vizsgálaton esett át és várhatóan a hét végére vissza­tér a Fehér Házba. Kedden megnyílt az ameri­kai törvényhozás új üléssza­ka. Reagan elnökségének kez­dete óta ez az első olyan kongresszus, amelynek mind­két házában a Demokrata Párt van többségben. A kongresszusi ülésszak Várhatóan éles összecsapáso­kat hoz majd a republikánus kormányzat és a demokrata többségű törvényhozás között, annak ellenére, hogy egyelőre mindkét részről az együttmű­ködés szükségességét húzták alá. A két ház demokrata párti Vezetői például máris közölték: elfogadhatatlannak tartják azt a költségvetési ter­vezetet, amelyet a kormány terjesztett elő hétfőn. A szenátus költségvetési bi­zottságának új elnöke, a de­mokrata párti Lawton Chiles eképpen fogalmazott: „szá­momra úgy tűnik, igazából nincs jövője ennek a terve­zetnek”. A tényleges deficit szerinte 135 milliárd dollár kö­rül alakul majd az 1988-as költségvetési évben, vagyis messze nagyobb lesz, mint amit Reagan a Gramm—Rud­mann- féle deficitcsökkentő törvényhez „igazodva” vala­mivel 108 milliárd dollár alatt jelölt meg. Ugyancsak éles harcot vált­hat ki a demokraták tervezete az új kereskedelmi törvény megalkotásáról: Reagan pro­tekcionista jellegűnek minősí­tette a tervet, amelyet egyszer már elutasított. dékosan 30—50 százalékkal felnagyították a korábbi szov­jet kísérleti robbantások nagyságát, figyelmen kívül hagyva az azokról szóló hi­vatalos szovjet közléseket. A Newsweeknek az esetle­ges újabb Gorbacsov—Rea­gan csúcstalálkozóval kapcso­latos feltételezéseiről szólva Geraszimov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió változat­lanul nincs ellene a találko­zónak, tartsák azt Washing­tonban vagy másutt, határo­zott véleménye azonban, hogy annak eredményt kell hoznia a leszerelési kérdésekben. Thatcher moszkvai útjának előkészületei Timothy Renton brit kül­ügyi államminiszter január 13-án utazik Moszkvába Mar­garet Thatcher kormányfő március végén esedékes szov­jetunióbeli látogatásának elő­készítése céljából. Rentoh moszkvai küldetését brit meg­figyelők összekapcsolják Sir Geoffrey Howe és George Shultz keddi randevújával: a dél-amerikai körútjáról haza­térő brit, illetve az afrikai kőrútjára induló amerikai külügyminiszter a Bermudá­kon találkozott, hogy egyez­tessék nézeteiket a kelet— nyugati kapcsolatok és a fegyverzetkorlátozás témakö­reiben. Tanácskozott az SIKP KB Politikai Bizottsága Hatékonyabb együttműködés Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága keddi ülésén áttekin­tette Nyikolaj Rizskov és Lá­zár György miniszterelnökök decemberi moszkvai tárgyalá­sainak eredményeit. A testület megállapította, hogy a szovjet—magyar együtt­működés hatékonyságának nö­velése és korszerűsítése hoz­zá fog járulni a Szovjetunió és Magyarország társadalmi- gazdasági fejlődésének gyor­sításával összefüggő feladatok megoldásához. Az együttmű­ködés korszerűsítése a szako­sodás elmélyítésén, a terme­lési és tudományos-műszaki együttműködés új, haladó for­máinak jobb kihasználásán fog alapulni. A politikai bizottság megvi­tatta és jóváhagyta azt az in­tézkedési programot, amely a KGST-tagországok kommu­nista és munkáspártjai veze­tőinek moszkvai munkatalál­kozóján elhangzott javaslatok alapján készült. • A tanácskozáson áttekintet­Weinberger kevesli a tervezett költségvetést Erőteljes fegyverkezési program Caspar Weinberger hadügy­miniszter szerint a jövő pénzügyi évre katonai cé­lokra előirányzott 312 mil­liárd dollár, az Egyesült Ál­lamok eddigi legmagasabb ka­tonai költségvetése, „a leg­szükségesebb minimum” az amerikai fegyveres erők szá­mára. A miniszter élesen bí­rálta a kongresszust amiatt, hogy korábban megnyirbálta a kormány katonai célokat szolgáló előirányzatait és azt mondotta, hogy az új költ­ségvetést már nem lehetne csökkenteni „az Egyesült Ál­lamok biztonsági érdekeinek veszélyeztetése nélkül”. Az 1988-as pénzügyi évre kért összeg a miniszter sze­rint csupán háromszázalékos valódi növekedést jelent, mi­vel az inflációs költségek, a 'megnövekedett személyi ki­adások felemésztik a többi három százalékot. A katonai beszerzések lis­tája az amerikai fegyverkező­KIKNEK AZ ÉRDEKÉBEN? H etek óta diáktüntetésekről, sőt zavargásokról számolnak be a Kínából érkező tudósítások. Az események azért is keltenek különös figyelmet, mivel a közelmúlt szá­mos olyan kínai sorsfordulót jegyzett fel, amelyekben az egyetemek és főiskolák hallgatói a „gyutacs” szerepét töltöt­ték be. A „nagy proletár kulturális forradalom” éveire em­lékeztetnek. s ” mindenekelőtt a mai Kínában nemzeti ka­tasztrófának minősített tíz év kezdetére, amit szintén diák- tüntetések, nagybetűs faliújságok (tacepaók) jeleztek. Ugyan­erről lenne-e most is szó? — teszik fel sokan a kérdést. Mi áll a tüntetések hátterében, amelyek több nagyváros után áthúzódtak Pekingbe, s megzavarták a főváros központjának, a Mennyei Béke Terének nyugalmát? A legutóbbi napok eseményei után a pekingi értékelők Immár egyértelműen kimondják, hogy jobboldali szocialista­ellenes elemek szítják a feszültséget. Hétfőn — ahogy arról a nyugati sajtó nagy terjedelemben beszámolt — a Peking Egye­tem területén néhány száz diák újságokat égetett: lángra ve­tették a helyi pártlap, a Pejcsing Zsipao kötegelt, a Zsenmin Zsipaót és a párt elméleti folyóiratát, a Hungcsit (Vörös Zászló), A pekingi helyi lap szerint ez válasz volt az aznapi 1 számban közölt kommentárra, amely leszögezte: a tüntető egyetemisták megsértették a négy alapelvet. Ezek szerint Kí­na kitart a szocialista út, a népi demokratikus diktatúra, a kommunista párt vezető szerepe, és a marxizmus—leniniz- mus—mao ce-tungi eszmék mellett. Másnap, immár az új­ságégetést kommentálva, a lap azt írta, hogy az egyetemen történtek megerősítették a kommentár érvényét, s arra utal­nak, hogy helyes volt fellépni a burzsoá liberalizmus ellen. A pekingi lapok az utóbbi napokban egy sor olyan olvasói levelet közöltek, amelyek írói figyelmeztetik a diákságot: megmozdulásaikkal éppenséggel a nyitásnak, a demokrácia ki­bontakozásának ártanak, a reformellenes erőknek segítenek. M. G. si program erőteljes folytatá­sára irányul. Külön fejezetet jelent az űrfegyverkezési program folytatása. Erre a célra is hatalmas összeget követel­nek: két év alatt több mint 11 milliárd dollárt akarnak az új típusú űrfegyverek ki­fejlesztésére fordítani. ték a felső- és középfokú szak­oktatás átalakításának meg­valósításával összefüggő ja­vaslatokat. A PB által átte­kintett javaslatokban egyebek között új mechanizmust indít­ványoznak a főiskolák és a nemzetgazdasági ágazatok kö­zött. Ennek értelmében szer­ződéses alapon, célirányosan készítenének fel és képezné­nek át szakembereket, a költ­ségek egy részét áthárítanák az anyagi termelésre. Űj gya­korlatot vezetnek be a taná­rok minősítésében, az okta­tásba be akarják vonni a ve­zető nemzetgazdasági szakem­bereket és tudósokat. A főis­kolákon és az egyetemeken fel akarják gyorsítani a tudo­mányos alapkutatások ütemét. TARKQVSZKU TEMETÉSE Egy párizsi pravoszláv temp* lomban rótták íe hétfőn kegye­letüket a család tagjai és a tisztelők Andrej larkovszkij, az egy hete elhunyt neves s'zov- jet filmrendező ravatala előtt, majd a párizsi Saint-Genevie- ve-de-Bois temetőben helyezték Tarkovszkijt végső nyugalom­ra. Andrej Tarkovszkij 1984-től Nyugaton dolgozott. Élete so­rán összesen hét egész estét be­töltő filmet rendezett, amelyek legtöbbjét Magyarországon is vetítették, köztük a „Solaris”-t, az „Andrej Rubljov”-ot és a „Stalker”-t. Koszorút küldött a temetésre a Szovjetunió Filmművészeti Állami Bizottsága, a Szovjet Filmművészek Szövetsége és a párizsi szovjet nagykövetség. Magycr vezetők üdvözlő távirata KAMBODZSA NEMZETI ÜNNEPÉN f Kádár János, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, «• t Elnöki Tanács elnöke és Lázár György miniszterelnök ^ Kambodzsa nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üd- vözölte Heng Samrint, a KNFP Központi Bizottsága fő- ^ titkárát, az államtanács elnökét és Hun Sent, a minisz- í tertanács elnökét. A távirat szövege a következő: KpHvpr a1 vtársak! Kedves elvtársak! A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepén a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, népünk és magunk nevében üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsának, Miniszter- tanácsának és a baráti kambodzsai népnek. A magyar nép elismeréssel tekint a kambodzsai nép új társadalmat építő munkájának eredményeire. Nagyra értékeljük és támogatá­sunkról biztosítjuk a Kambodzsai Népköztársaságnak a dél­kelet-ázsiai térség békéjének és biztonságának megteremté­sére irányuló következetes erőfeszítéseit. Megelégedésünkre szolgál, hogy országaink és népeink baráti kapcsolatai, együttműködése kiegyensúlyozottan fejlődik közös ügyünk, a béke és a társadalmi haladás javára. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önöknek és a Kambodzsai nép­nek hazájuk felvirágoztatásáért folytatott áldozatos tevé­kenységükhöz. ★ Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban köszön­tötte Chea Símet, a Kambodzsai Népköztársaság Nemzetgyű­lésének elnökét. A HNF Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Nők Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Vöröskereszt ugyancsak táviratban üdvözölte kam­bodzsai partnerszervezetét az évforduló alkalmából. M intha csak tegnap történt volna, pedig már nyolc esztendeje, hogy Kambodzsá­ban, ebben a távoli indokínai országban 1979. január 7-én a hosszú és kemény küzdelem után diadalmaskodott a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront a Nemzet Megmentéséért ne­vű tömörülés. Nem is túlzás megmentésről beszélni, hiszen a hatalmat bitorló pol-patista vörös khmerek véres diktatú­rájának hárommillió kam­bodzsai esett áldozatul. A vietnami segítséggel kivívott győzelem után megalakult a Népi Forradalmi Tanács, majd megkezdték a marxista—leni­nista Kambodzsai Népi Forra­dalmi Párt szervezését. Az or­szág a Szovjetunió' és más szocialista országok hathatós támogatásával' " hozzálátott az új népi hatalom kiépítésé­hez és megszilárdításához. Számtalan tennivaló tornyo­sult és tornyosul még ma is a kambodzsaiak előtt. Főként a hosszú gyarmati örökség ár­nyéka vetődik még az ország­építő tervekre, hiszen sokáig az ipar alig fejlődött, az ipar­cikkeket a franciák szállítot­ták. Nehezíti a békés építőmun­kát, hogy a törvényes veze­tésnek még mindig arányta­lanul sok energiát kell befek­tetnie a honvédelembe, az ellenforradalmárok elleni küz­delembe. Sajnálatos, hogy bi­zonyos körök és országok még mindig nem akarják el­ismerni a történelmi realitá­sokat, és a kormányzat ha­talmának aláásására törek­szenek. Pedig Phnom Penh töbször is cselekvőén igazol­ta eltökéltségét a délkelet­ázsiai bizalom erősítésére, a térség békéje és biztonsága megszilárdítására. Az előter­jesztett rendezési javaslatok azonban mindeddig süket fü­lekre találtak a leginkább ér­dekelteknél. Hazánk és a Kambodzsai Népköztársaság sokoldalú együttműködése, baráti, kap­csolatai eredményesen fejlőd­nek. A baráti segítség szép példájaként említhetjük pél­dául a magyar társadalmi szervezetek összefogásában, s munkájával felépített ma­gyar—kambodzsai gyermek- várost, amely nyolcszáz elha­gyott gyereknek ad otthont, éleimet, iskolát, ruhát. Nemzeti ünnepükön kíván­juk a kambodzsai népnek, hogy minél nagyobb eredmé­nyeket érjen el az országépí­tő munkában, és mihamarabb siker koronázza békét óhajtó erőfeszítéseit. CSADBÖL ismét heves har­cokat jelentenek. A közép-af­rikai ország, amely valóságos ütközőpontot jelent a fekete bőrűek által lakott Dél és az arabok által benépesített Észak között a földrésznek e részén, isimét a világlapok első olda­laira került Három éve ugyan­ez volt a helyzet. Akkor, a vé­res csaták után az Afrikai Egységszervezet közreműkö­désével — olyan körülmények között amikor már-már a konfliktus kiszélesedése elke­rülhetetlennek látszott — si­került tűzszünetet létrehozni a polgárháborúban. Franciaország, amely expedí- oiós haderőt küldött Csádba, beleegyezett abba, hogy vis­szavonja csapatait és kötele­zettséget vállalt, hogy katonái nem lépik át a 16. szélességi kör mentén a térképen meg­húzott vörös vonalat. Hasonló ígéretet tettek a líbiai egysé­gek is, amelyek a francia be­avatkozás miatt érkeztek az ország északi részébe. A tár­gyalások ezután éveken át tartottak az arablakta Észak- Csádot ellenőrző Gukuni Ved­del és a 16. szélességi körtől délre elterülő természetimádő fekete bőrű népességre tá­maszkodó Hisszén Habré kö­zött, de nem sok eredményre vezettek. Közben természetesen a 16. szélességi kör mentén nem­egyszer történtek incidensek a Gukuni Veddei vezetése alatti, mintegy háromezer főre be­csült Népi Fegyveres Erők és Hisszén Habré parancsnoksága alatti úgynevezett „központi kormánycsapatok” között, de a polgárháború nem újult ki a három óv előtti méretekben és Háttér HARCOK AFRIKA ÜTKÖZŐPONTJÁN egyik fél sem kezdett komo­lyabb hadműveleteket a 16. szélességi körön túl. A NATO-HATALMAK tá­mogatását élvező Hisszén Hab­ré, aki államfőnek tituláltatja magát, kihasználja természe­tesen pzt a tényt, hogy a fő­város, N’Dzsamena, az általa ellenőrzött területen fekszik. Amikor tavaly az Egyesül t Ál­lamok kormányzata bomba tá­madásokat intézett Tripoli el­len. Hisszén Habré telekürtól- te a nyugati világot arról, hogy „a líbiai agresszor” mennyire veszélyezteti Csádot. Ez újabb ösztönzést adott az onszág déli részébe irányuló fegyverszállítmányoknak. Meg­jegyzendő egyébként, hogy a francia kontingens 1983. évi beavatkozása óta Hisszén Hab- ré már addig is tekintélyes hadfelszerelést kapott Párizs­tól. A részletek ugyan nem is­meretesek, de nyugati hírügy­nökségek adatai szerint Fran­cia ország a többi között, mint­egy száz Milan típusú harcko­csielhárító rakétát, több száz hordozható rakétavetőt, vala­mint automata gépfegyvereket szállított N’Dzsamenának. Az Egyesült Államok is ugyan­csak bőkezű volt, hiszen Hab­ré állandóan Kadhafi ellen vádaskodott: Stinger harcko­csielhárító rakétákat küldött Múlt év december 18-án pe­dig a washingtoni kormányzat úgy döntött, hogy gyorsított ütemben juttat el Csádba 15 millió dollár értékű hadfelsze­relést Hisszén Habré csapatai számára. Nem lehet meglepő, hogy a modern fegyverekből felhal­mozódó arzenál, éppen a wa­shingtoni döntés után, arra késztette Hisszén Habrét, hogy parancsot adjon csapatainak az eddig tiszteletben tartott 16. szélességi kör átlépésére. Ezt azzal a N’Dzsamenából ter­jesztett híreszteléssel próbál­ták indokolni, hogy Gukuni Veddei, aki annak idején, 1983- ban líbiai segítséget kért a francia intervenciósok ellen, „szakított Tripolival”, sőt „Kadhafi ott háziőrizetben tartja” és „csapatai átallnak a központi kormány oldalára”. A TÖLÜNK OLY MESSZE fekvő országból érkező hírek, mivel ezek N’Dzsamenából, Hisszén Habré erőinek közle­ményeiből származnak, s eze­ket elsősorban a francia hír- ügynökség továbbítja, nem­egyszer eléggé megkérdő jelez­hetek a hitelességet illetően. Mindenesetre a N’Dzsamená­ból kapott hírek is azt bizo­nyítják, hogy Hisszén Habré offenzívája heves ellenállásba ütközik, s ez aligha azt iga­zolja, hogy Gukuni Veddei csapatai átallnának a benyo­mul ók oldalára. Líbiai részről mindenesetre aggodalmukat fejezték ki ami­att, hogy dél felöl fenyegetik az ország biztonságát. Mint rá­mutattak: Hisszén Habré — akit Franciaország és az Egye­sült Államok nyíltan támogat — nem is titkolja, hogy jelen­legi hadműveletének első fon­tos célja Faya-Largeau elfog­lalása, amely uralja a Líbiába vezető főútvonalat. Bár Fran­ciaország kijelentette, hogy „egyelőre” nem lépi át a 16 szélességi körön húzódó de­markációs vonalat, de katonái ott vannak Csád déli részében és erősítések küldését fontol­gatják máris Párizsban. Nyi­latkozatot adott Kadhafi is, s cáfolta Gukuni Veddei házi- őrizetét és azt, hogy — min« Habré állítja — több ezer lí­biai katona volna Csádban. Számuk csak néhány száz — mondotta Kadhafi, s azzal in­dokolta jelenlétüket, hogy k) akarják menteni a Csádban levő líbiai technikusokat. HISSZEN HABRE csapatai­nak támadásával ismét olyan veszélyes helyzet keletkezett Csádban, mint három eszten­deje. Szovjet részről tehát jo­gosan figyelmeztettek arra, hogy az akció mögött ugyan­azok a körök keresendők, ame­lyek tavaly megpróbálták bom­batámadásaikkal aláaknázni a líbiai antiimperialista kor­mányzatot. Ezúttal délről ve­szélyeztetik az országot és ez­zel együtt Afrika e részének biztonságát. Az Afrikai Egy­ségszervezet a történtek nyo­mán ismét akcióba lépett. Re­mélhetőleg úgy, ahogyan ez három éve történt, közremű­ködésük ismét eléri a fegyve­rek elhallgattatását, és az ese­mények a békés tárgyalások sínéire terelődhetnek. Árkus István i

Next

/
Oldalképek
Tartalom