Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-06 / 4. szám
Kísérgetők Előrebocsátom, szeretek minden élőlényt, növényeket, állatokat, madarakat. Mégis elgondolkodtatott kedvenc napilapom egyik írása. Az, amelyikből megtudhattuk, visszaviszik Spanyolországba az egyik elkobzott vándorsólymot. A védett madár visszaszállításával természetesen egyetértek, csak azt nem tudom felfogni, miért kell melléje két kísérő. A természettudományi kislexikonban nem találtam utalást arra, hány kilogrammos lehet egy vándorsólyom, de 10—20 kilónál nemigen több. Valószínűleg nem is kell ölben tartani. Vagy nagyon veszélyes ragadozó lenne? Akkor mekkora rizikót vállalt az, akitől elkobozták, hogyan volt képes egyedül hármat, is behozni az országba? Talán tőle kellett volna tanácsot kérni a biztonságos szállítást illetően? A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Suzanne Szász: A gyermekek testnyelve, fényképkiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő, és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről. A gödöllői művésztelep 1901—1920, felújított állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Robinson Crusoe. ifjúsági film. Csak 4 V isszaszámlálás. Hím. 6 és 8 órakor! Szovjet órakor! Magyar GODOEJJÖt ]W£/Jr V vaiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1987. JANUÁR 6., KEDD Az egymllliárd közeiében a HumánVégső esetben, életmentő céllal 4 Lapunk más J árammérőgyárban ^ munkásgy ülésről 4 be. helyén az tartott számolunk Az egészség a legdrágább kincs. Sokan tudjuk ezt magunktól is, mások akkor ébrednek rá. amikor epipan betegek. Tetemes összegeket fordítunk arra, hogy meggyógyuljunk, ha már itt a baj. Valamiképp az egészség értékére világít az is, amikor megtudjuk, ebben az évben, ha eredményesen, jól dolgoznak Gödöllőn a Humán Oltó- anyagtermelö és Kutatóintézetben, akkor elérhetik az egymilliárdos termelési értéket! idő és minőség Tegnap reggel dr. Aradi Lajos igazgató munkásgyűlésen ismertette a dolgozóikkal az intézet elmúlt évi eredményeit, 1987-es feladatait. Gödöllőn a Humánban az árbevételi tervet kétmillió forinttal túlteljesítették, összesen 689 millió forintnyi értéket állítottak elő. A belföldi értékesítés növekedett, a rubelelszámolású terv megvalósult, a tőkés export, elsősorban kereskedelmi okokból alatta maradt a várakozásoknak. Az idén 206 milliós növekeA leállított járatok Szombati számunkban hírt adtunk arról, hogy a Volánbusz gödöllői üzemigazgatósága január 5-től több járatát megszünteti. Az alábbiakban ezeket közöljük. Budapest, Népstadion—Túra: munkanapokon a 6.20-as nem közlekedik, Cinkota—Nagytar- csa: hétfőtől péntekig a 9.45- ös, 11.45-ös, 21.30-as, 23.05-ös, munkaszüneti napokon a 19.30-as, Nagytarcsa—Cinkota: hétfőtől péntekig a 12.10-es, 21-es, 22.10-es, munkaszüneti napokon a 10.20-as, 19.50-es, Gödöllő—Aszód—Gödöllő: munkanapokon a 10.20-as, Gödöllő—Űrbottyán: szabadnapon az 5.30-as, Örbottyán— Gödöllő: szabadnapon a 6.06- os, Gödöllő—Pécel: munkanapokon a 10.35-ös, Pécel—Gödöllő: munkanapon a 11.55-ös, Gödöllő—Tóalmás: szabad- és munkaszüneti napon a 8.20-as, 14-es, Tóalmás—Gödöllő: szabad- és munkaszüneti napon a 14-es, 15.14-es, Valkó—Vác- szentlászló: szabadnapon a 4.16-os, V ácszentlászló—Gödöllő: szabadnapon a 4.20-as, munkanapon a 9.55-ös, munkaszüneti napon a 4.55-ös, Gödöllő—V ácszentlászló: hétfőtől péntekig a 9.20-as, munkaszüneti napon a 4.10-es, Zsámbok—Gödöllő: munkaszüneti napon a 3.20-as, Jászfény szaru—Gödöllő: szabad- és munkaszüneti napon a 6.20-as, Gödöllő—Bag—Túra: munkaszüneti napon a 8 órás, a 12.45-ös, 18 órás, munkanapon a 18.20-as, Túra— Bag—Gödöllő: munkaszüneti napon a 9.10-es, 13.35-ös, 19 órás, munkanapon a 17.10-es, Túra-—Vácszentlászló: munkanapon a 15.20-as, Vácszent- lászól—Túra: munkanapon a 15.35-ös jártakat állítják le. dést terveznek, melynek a1 döntő többségét, 193 miiiiós értékét belföldön kívánnak eladni. A tőkés exportot 13 millió forinttal szándékoznak emelni, amely így eléri a 30 millió forintot. Hz még mindig csak 895 millió forint, de a terv túlteljesítésével a milliárdos termelési érték megközelíthető. Az igazgató részletesen értékelte- az egyes osztályok munkáját, a termelésben való részvételét. Jelentős súlyt képvisel például a biokémiai osztály, mely a termelés hatodából részesül. Kis mértékben túl is teljesítették az előirányzatot, de csak egészében. Az idén fontos a termékeknek a pontos termelési napra való leadása. Az oldattermelő osztály részesedése az előzőnek csaknem a kétszerese. Tavaly ötmillió palackot töltöttek meg, ebben az évben még eggyel, azaz egymillió-néhányszáz- ezerrel többet terveznek. Számukra a minőség javítása a kiemelt feladat, annál is inkább, mert az intézet továbbfejlődésében rendkívül fontos a szerepe ennek az üzemnek. import helyett A beszámoló során a kívülálló szamára bizony egyre ismeretlenebb fogalmak hangzottak el. Az egyik osztályon például liofüizálással foglalkoznak. Miit is jelent ez? A iioiilezés tartósító eljárás, be- p áriás, melynék során a gyógyszereket kiszárítják, de' könnyen nedvesíthető állapotban tartják. Ez az osztály olyan készítményeket gyárt, melyekkel importot takaríthatunk meg. A tervet 105 százalékra teljesítették. Az idén a tavalyinak csaknem a kétszeresét állítják elő. Megközelítően félmilliárd forint értékű gyógyszert, így in- sulint, antibiotikumokat. Az utóbbiak között található a Claforán nevű úgynevezett harmadik generációs gyógyszer. Tudvalevő, hogy sok gyulladásgátló orvosság ellen már alkalmazkodtak a baktériumok. Nos végső esetben, életmentő céllal ezt a terméket vetik be a betegek kezelésében. Növékszik a portöltés mennyisége is, az idén hét és fél millió dobozt töltenek meg Ionesco a kandallónál Ionesco helye a kandallónál volt. Alacsony széken szeretett ülni, amilyent mások lábtar- tönak használnak. Üldögélt a kandalló mellett, nézegette, hogyan évődnek a lángnyelvek, mint nyalják körül a fahasábokat, ágaskodnak foil, ereszkednek vissza, miközben a szobában lévő társaság élte szokásos életét. Iddogáltak, tereferélték, éleeket mesélték, adomáztak, nagyokat nevették. A házigazda időről időre körbejárt, teletöltött« a poharakat, nője szendvicsei, áprósü- teményt kínált. Eleinte szóltak a kandalló mellett ülőnek, húzódjon közelebb, de aztán megszokták, hogy elvan ott magában. Nem emelte a társaság hangulatát, de nem is rontotta. Ionesco szeme elmerült a piros lángnyelvek játékában, füle azonban mindent befogadott. Olyannyira, hogy később úgyszólván szó szerint leírta, amit hallott, noha egyszer sem kapták rajta jegyzetelésen. Nem is volt nála irón, sem papír. És mégis. Amikor színpadon hallották viszont a cse- veiyeket, csak hüledeztek. Meg voltaik rökönyödve. Hát ez abszurdum, mondták, az nem létezik, hogy mi ennyi csacskaságot, sőt blődséget összehordunk. Ionesco nem csalt. Azt adta vissza, amit hallott. Nem oly hosszadalmasai), ahogyan valójában megesett. Tömörített, szerkesztett, összeadott, kivont, talán még szorzott is. Száz kandalló melletti üldögélés élményét gyúrta egybe negyvenöt percbe. S benne volt mindnek a veleje. Amit Gödöllőn Is láthattunk a minapi estén a kaposvári színház előadásában. Hát persze, arról van szó. hogy a nagynénikénk unokaöccsének a kisebbik fiának az iskolatársának a padszomszéd- •jának az édesanyja, hasonlóan a nagymamánk első férjének a második házasságából született, ma már szintén javakorabeli asszonyhoz, amikor egy pillanatig nem vigyázott, bizony ő is megkapta a náthát. És arról is, hogyne, milyen volt a saláta, és hogy elfelejtettek jeget tenni az italba, a linzertészta nem volt elég omlós, a húst egy kicsit tovább süthették volna a gesztenyepürében csak mutatóban volt a gesztenye ... Hogy itten már keveredés van? Ionescoval kezdtük, az imént többes szóim első személyt használtunk. Nincs keveredés. így van ez Angliában, Franciaországban, és nálunk is. Ilyenek ezek az ösz- szeröffenések mindenütt, hasonló semmiségekkel múlatják a drágának mondott időt, amiből állítólag oly keveset mér ki a sors. Bezzeg, ha volna időnk, hogy igazából kifejthessük véleményünket, ha nem vágnának a szavunkba, ha nem hozakodnának elő azokkal a rettenetes viccekkel, akkor még Ionesco is közelebb húzódna, szájtátva hallgatná okos beszédünket. Kapunk rá időt? Nem kapunk. Maradnak az adomák, a sületlen viccek, a sztorik. És amikor mindezt viszontlátjuk a színpadon, azt mondjuk, ez abszurdum. Abszurd színház. Kör Pál többek között Chlor ociddal, Mandokejfel, Penbritinnel. A közismert Irixből 304 ezer flakont értékesítettek, jövőre is hasonló mennyiséget kívánnak eladni a belföldi piacon. A termékek skáláját még bőven sorolhatnánk, a Humán folyosóin több vitrinben is találkozhatunk a különböző nevű anyagokkal. A lényeg: emelkedik a termelés. Az emelkedő termeléssel emelkedő vizsgálati szám jár, azaz növekszik a meó munkája is. Hasonlóképpen a tmk, a műszaki főosztály feladatai is gyarapodnak. A munkásgyűlésen elhangzott, a kék köpenyesek jól tudják, az ő részvételüktől is függ a termelés szinten tartása, növelése. Traktorok nagyjavításon Nyári szabadság Szó esett a beruh ázásokról, a szociális körülmények javulásáról. Április elsejétől háromszázalékos béremelést terveznek. Márciusban fizetik a nyereségrészesedést. Tavaly 900 ezer forint került összesen a borítékokba, az idén 700 ezer forinttal többet szeretnének kiosztani. Átdolgozzák a prémiumrendszert. Takarékoskodni a szállítási költségekkel is lehet. Ehhez kapcsolódik az a bejelentés, hogy a Humánban az utolsó munkanap 1937-ben december 23. lesz. A többi napot vagy szabadság formájában adják ki, vagy ledolgozzák előre. Az is gazdaságtalan, ha csak né- hányan járnak a vállalat buszán ébben az időszakban. Az első negyedévben arról is döntés születik, hogy a nyáron mely üzemek mikor zárnak be két hétre, amikor is a dolgozók szabadságra mennek. Addig persze jó néhány hónap eltelik, s tele járnak az Ikaru- szok, amelyek egyikén magam is utaztam a munkásgyűlésre a Galga mentéről. B. G. Tart a tél, s tart a nagyjavítások ideje körzetünk gazdaságaiban. A túrái Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezetben éppen a traktorokat vették kezelésbe, amikor fotósunk ott járt. A képünkön látható John Deert például teljesen fölújítják, hogy a nyáron kifogástalanul működjék minden porcikája. Felvételünkön: Sára Péter a fogaskereket vizsgálja (Vimola Károly felvétele) Olcsóbb a tök és a gomba Az ünnepekre történő bevásárlások után csaknem kiürültek az üzletek, készletük erősen megfogyatkozott. Több helyen most leltároznak. A két ünnep között az áfész-áruház ruházati OiSztályán is ezt tették, most végzik az értékelés előtti adminisztrációs munkát. Tegnap és ma az élelmiszerosztályon leltároznak. Borsi Istvánnétól, az áruház igazgatójától megtudtuk, mielőbb szeretnének készen lenni, hogy utána feltöltött polcokkal várják a vásárlókat. Sok egyébről is szót, váltottunk az igazgatóval. Noha a fiatal munkaerők jellemzőek az áruházra, azért akad egy- egy nyugdíjba vonuló. Most Kaszó Pálné (Bagi Anna) tesz. aki az éves zárás után otthagyja kollégáit. Kaszóné a ruházati osztály vezetője volt. feletteseivel és beosztottaival is megtalálta a megfelelő hangot, igen jó kapcsolatot tudott teremteni. Szorgalmért, becsületes munkájáért 1975-ben és 1981-ben Kiváló Dolgozó, maid 1986-ban Szövetkezet Ágazati Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült. Olyan gárdát kovácsolt össze, melyben kinevelődött a vezetői utánpótlás, hangsúlyozta Borsiné, akit ezután arra kértem, hívja közénk Kaszó Pálnét. Hármasban ültünk az igazgatói irodában. Őszintén megvallva, nem rejtettem véka alá Kaszóné előtt érdeklődésem okát, melyre a kereskedelemben évtizedek alatt végzett munkájával szolgált rá. — Értem, mit akar — kezdte el önvallomását. — Kalocsai lány voltam egykor és ezt ma is vallom. Szerettem régen és ma is szülőhelyemet. Kézimunkáimból ma sem hiányoznak az otthoni motívumok, paprika és búzavirág színesíti azokat. Édesapámnak Kalocsán volt egy kis szatócsüzlete, és én mindig ott mozogtam a szüleim körül. Belém szívódott a kereskedői szellem, a vér már bennem volt. — 1940-ben egy kiskereskedőhöz adtak tanulónak helyben. A felszabadulás után szövetkezeti dolgozó lettem. Tizennyolc éve kerültem Gödöllőre a Dózsa György úti ruházati üzletbe, majd 1972-ben jöttem át az áfészhez, mert szívemhez közelebb állt ez a szövetkezet. Nyugdíj után, ha hívnak, bejövök, mert bizony nyomtalanul nem múlik el, ami kitöltötte életemet. A kollégák, a vevők, mindaz, ami értelmet adott az életnek, és remélem, még jó ideig ad is. Egy nappal később, hideg időben érkeztem a piacra, és ez meglátszott a képén is. Ha nemi lett volna ott néhány kereskedő, az árakat sem tudtam volna feljegyezni. Sárgarépa 32, vegyes zöldség 40, zeller, 30, karalábé 20, burgonya 10 forint egy kilogramm. A lila káposzta 18, a kel 22, a fejes 14 forintba ikerül. A vöröshagyma kilója 20, a fokhagymáé 220, a fekete reteké 20, a sütőtöké 9 forint. Az almát 9 és 16 között, a körtét 26-ért, a naspolyát 36-ért, a dióbelet 220-ért, a babot 76 és 88 forintért mérik. A gomba 100, a tojás 2,60—3. Cs. J. Vezetés téli utakon Egymásra vagyunk utalva A gyerekek nagy öröme, a hó, a közlekedésben részt vevők számára komoly veszély- forrást jelent. Sajnos nem múlik el nap, hogy ne hallanánk olyan balesetekről, amelyeket a tél viszontagságai okoztak. A szerencsésebbek közé tartoznak azok, akik egy-egy zordabb, csúszósabb napon leállíthatják járművüket. Vajon hogyan közlekednek a közúti forgalomban a többiek? Erre is kíváncsiak voltunk akkor, amikor megkérdeztük Liptai Miklóst, a Volánbusz gödöllői üzemigazgatóságának gépkocsivezetőjét. Beszélgetésünk kezdetén Liptai Miklós elmondta, hogy tizenhárom éve vezet hivatásos jogosítvánnyal a közúti forgalomban. Az elmúlt időszakban háromszázötvenezer kilométert tett meg baleset- mentesen. Hat éve jár a korszerűbb Ikarus-autóbuszokkal. így meglehetősen jól ismeri az említett típus menettulajdonságait. — Az időjárástól függetlenül, csak kifogástalan műszaki állapotú gépjárművekkel lehet biztonságosan közlekedni. A mi üzemünkben levő autóbuszok ilyen felkészí- tésűek, szögezte le Liptai Miklós. — Köztudomású, hogy a síkossá vált utakon könnyebben megcsúszhatnak még a testesebb járművek is. Nem kivétel ez alól az autóbusz sem. Éppen ezért jelentősen kell csökkenteni a sebességet. Ez természetesen a menetidő hosszabbodásával jár, de első az utasok testi épsége. Éppen ezért érthetetlen számomra az utasoknak a kijelentése, akik ilyenkor a késedelmet reklamálják. Sokan megszokásból nem kapaszkodnak az álló utasok közül, bízva a sofőr jó vezetéstechnikájában. — Nagyobb községekben, mint Például Kartalon és Túrán is, sok gyerek jár autóbusszal az iskolába. Hiába takarítják el a megállókból a havat, a fékezés hatására jegessé válik ott az útfelület. Szinte általánossá vált, hogy a beérkező autóbusz ajtajához tülekednek, lökdösődnek a gyerekek. Még elképzelni is borzasztó, hogy mi történne, ha akkor egy gyerek a kerék alá kerülne! — Az országúton a legnagyobb veszélyt a gyalogosok és a kivilágítatlan kerékpárosok okozzák. A jeges úton azt gondolják a gyalogosok, ha az autóbuszok tudnak menni, hát ők is biztonságosan mehetnek. Ez így sajnos nem igaz, mert a gyalogos elcsúszása esetén megállni azonnal lehetetlen. Már eddig sokszor bizonygattam, mennyire fokozott balesetveszélyt jelent a jeges út a négykerekű járműveknek is. Ügy tűnik, az emberi gondatlanságnak nincs határa, mert sokan olyankor is kimerészkednek a kerékpárral az útra. Ráadásul nem kapcsolják be a világítást, mondván, úgy még nehezebb pedál ózni. — Egyre több fiatal jut valamilyen úton-módon személygépkocsihoz. A fiatalos lendület bizony sokszor megbosszulja magát, mert tapasztalat híján nemegyszer az árokban kötnek ki. Legalábbis az elmúlt napokban csak olyan balesetet láttam, amelyeknek az okozói fiatalok voltak. — Az úrvezetők legtöbbször elmarasztalólao nyilatkoznak a hivatásos, sofőrökről. A masam részéről csak dicsérni tudom őket. Kiemelném elsősorban a kollégáimat, de nem rosszabbak a bérautóbuszok vezetői sem. A vonzáskörzetben kritikus útszakaszt jelent a Kartal felé vezető part. Ha ott nincs meg a kellő lendület, hát szinte lehetetlen felkapaszkodni csúszós időben. A személyautók vezetői ott csak a legritkább esetben segítenek a megállásukkal. — Sokszor gondot jelent a megállóból való kijövetel. Tapasztalatom szerint ebben a teherautók sofőrjei segítőkészek udvariasságukkal. Sokat segít a tapasztalat is. A Kartal—Verseg közötti útszakaszon gyakran behordja hóval az utat a szél.. Az autók letapossák és jegessé válik. Akkor már jó előre csökkentem a sebességet, hiszen az olyan útfelületen a legkisebb fékezés is végzetessé válhat. Amikor síkossá válik az út, mindig drukkolok, hogy épségben érjen haza mindenki. K. I, Cs. ISSN 0133—1957 (GödöHöi Hírlap)