Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-06 / 4. szám

Közlemény A monori választási elnök­ség értesíti a 9. számú tanács­tagi választókerület állampol­gárait, hogy az 1985. évi ál­talános választáskor pontosí­tott nyilvántartást a válasz­tókról munkaidőben a Monori Városi Jogú Nagyközségi Kö­zös Tanács 122. számú emeleti irodájában megtekinthetik (1987. január 6—7—8-án). Gombán, Senyén Véradás Két helyen — Gombán és Bényén — szervez ma vér­adást a Vöröskereszt területi vezetősége. Gombán a tanács­házán 8—15.30-ig, Bényén az orvosi rendelőben 8-tól 15 óráig várják a donorokat. A szokásos márciusi véradás előbbre hozását az indokolja, hogy az ünnepek alatt meg­csappannak a kórházak vér­készletei, ami akadályozhatja a gyógyító munkát. Tiidoszures Tüdőszűrést tartanak a ve- esési szakorvosi rendelőinté­zetben 1987. január 6-tól feb­ruár 26-ig. A szűrések hétfő, kedd, szerda és csütörtöki napokon lesznek délelőtt fél 9-től délután fél hatig. Az il­letékesek kérik a lakosságot, hogy mindenki — saját ér­dekében — jelenjen meg. sHiI Kulturáltabb, szebb is A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Hiányzó mondat Lapunk szombati számában jelent meg a gombai tanács­elnök választásáról szóló „Ke­zet nyújtottak, gratuláltak” című írás, amelyből — nem a nyomda hibájából — kimaradt másfél — az eredeti kézirat­ban szereplő — olyan mondat, amelynek hiánya értelemzavart okozott. A második bekez­dés utolsó mondata eredetileg így fejeződött be: „ ..., ami­kor a folytonos változások, a növekvő gondok, a gyorsuló tempó mindenkinél jobban próbára tette a tanácsi veze­tőket.” A középső hasáb ele­jén befejeződő ötödik bekez­dés utolsó mondata nélkül a következő bekezdés vált fél- reérthetővé. A. hiányzó mon­dat ez volt: „A HNF koordi­nációs bizottsága — mint ja­vaslattevő — viszont, bár minimális szavazatkülönbség­gel, az előbbi változat mel­lett foglalt állást." Igazgatók tapasztalatai Az iskola nem maradhat A magyar oktatásügyben már annyi reform szüle­tett — csak a felszabadulás után —, hogy az érintette­ket cseppet sem érte váratlanul az új oktatási törvény megszületése, illetve annak életbelépése az 1986/87-es tanévkezdéshez. S bár a törvény hosszú távra megszab­ja a teendőket, annak értékelése, a tapasztalatok össze­gyűjtése folyamatos feladata a pedagógusközösségeknek. December közepén az iskolaigazgatók szakmai tovább­képzésen vettek részt, ott megállapodtak, hogy szükség van az oktatási törvényből eredő vélemények körzeti összegezésére. Ladányi János, a Maglódi Általános Iskola igazgatója csaknem két évtizede vezetője az iskolai munkaiközösségnek. Hozzá futottak be a kollégák véleményei az új oktatási tör­vényről. Általánosan leszögezhető — a beérkezett véleményekből és j eizéseicaö! ez egyértelműen megállapítható —, hogy a me­ll őri vonzáskörzet pedagógu­sai, az iskolák vezetői azono­sulni tudnak a törvény szel­lemével, céljaival. A magyar oktatásügy megújításának fo­lyamatában pozitív tényként értékelik az 1985. évi I. sz. törvény megszületését, mert a társadalom egészének felada­tává teszi az oktatás-nevelés ügyét. A törvény fokozatos es folyamatos gyakorlati érvé­nyesítése azonban még több kérdésben megvilágításra szo­rul, éppen a cselekvő egység kibontakoztatása érdekében. De hogyan is vélekedtek az általános iskolák igazgatói az oktatási törvényről? Egyértel­műen megállapították, hogy a törvény a jövőre orientált. A személyi és tárgyi feltételek­nek a jelenleginél magasabb szintű biztosítása elengedhe­Jegyzet Csak kát nap a hét /őszintén szólva nekem ^ már tavaly gyanús volt valami. Mert egyrészt hallottam, olvastam jó né­hány illetékes nyilatkoza­tát arról, hogy most azután — karácsony, szilveszter táján — nem lesz kavaro­dás a napok között. Az a bizonyos négy nap — mun­kanap! Közben egyik másik — gyárban dolgozó — isme­rősöm is eldicsekedett vele, december 23-án „leteszi a lantot”, s csak 1987. január 5-én kezd el újra termelni. Azután olvastam, sőt ma­gam is kézhez kaptam a Volánbusz és a MÁV tájé­koztatóját arról, hogy a két ünnep között hány járatot szüneteltetnek vagy közle­kedtetnek módosított útvo­nalon. Akkor szöget ütött a fejembe, hogy vajon aki valóban dolgozik majd. hogyan jut be a fővárosba és hogyan kerül onnan ha­za. Valószínűleg előbb kell kelnie, s böngészheti a kü­lönböző tájékoztatókat visszaindulás előtt. (Nem mondom: rafinált büntetés annak, aki nem nyughatik otthon a fene nagy ünne­pélyességben.) Azután átbotladoztunk az új esztendő küszöbén és új életet kezdtünk. Elég a régi sablonokból! Megtud­tuk, hogy a péntek például hétfő volt. (Ahhoz képest meglehetősen szellősek vol­tak a munkásjáratok.) A még izgalmasabb meglepe­tés azonban szombaton ért bennünket... Mit szomba­ton! Hiszen hallottuk a rádióban a reggeli üdvöz­lést: „Jó reggelt kívánunk! Ma 1987. január 3-a, Geno­véva és Benjámin napja van, szombat, de szerdai munkanap, a vonatok pén­teki menetrend szerint köz­lekednek”. Ezek után nem lepett meg, hogy egy kávai isme­rősömtől, aki Monoron dol­gozik, megtudtam: számuk­ra a január 2-i, pénteki munkanap volt vasárnap, a szombatra tett szerdai munkanapon kezdtek dol­gozni, s tart is majd a haj­tás jövő péntekig egyhu­zamban. Bár azt nem tisz­tázták, hogy náluk a va­sárnap milyen hétköznapra esik. No, én ezt nem bírom követni! — legyintettem elszontyolodva, majd meg­tudom a sajtóból, hogyan is állunk most ezzel az új élettel. Természetesen saját lapunkkal kezdtem. Aha, világos: kék fejléc, tizenkét oldal, az ára 2 forint 20 fil­lér. Tehát ez a szombati szám. Igen ám, de itt van mellette a Népszabadság szimpla hétköznapi formá­tummal és árral. S ni csak, a Népszava szintúgy. Vi­szont a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet a mi pél­dánkat követte... C ekkor esett le a ... toll a kezemből. El­kezdtem az ujjaimon szá­molni. A péntek ugye már volt hétfő és vasárnap, a szombat volt szerda és péntek, akkor ... Akkor már csak két napon — kedden és csütörtökön — kell dolgozni, s vége a hét­nek. Csak tudnám, hogy ezek hol, milyen napra es­nek ... Vereszki János tetlen feltétele a feladatok tel­jesítésének. A nevelők helyeslik a tan­kötelezettség új szabályozását, az átlagtól eltérő -képességűek- kel való más típusú foglalko­zást, a továbbhaladást szolgá­ló előírásokat, továbbá a ta­nulói kártérítésről és a család felelősségéről szóló megszüle­tet intézkedéseket. Ugyanakkor aggályok fogal­mazódnak meg a név-élők ré­széről, hogy a szülői köteles­ségeket mely szervek, milyen szankciókkal tudják majd be­tartatni (előkészítő, ötévesek kötelező óvodába járatása, ér­telmi fogyatékosok áttelepíté­se stb.). Az igazgatók véleményeiből kiderült, a törvény megvalósí­tásában az iskola nem marad­hat egyedül, a szülők, a ‘tár­sadalmi szervek, a tanácsok segítsége nélkül nem tud elő­relépni. Jelenileg azonban még nem -tapasztalható a -törvény végrehajtásában más szervek ilyen irányú felkészítése, egy­általán a társadalom e tör­vényre történő „ráhangolása”. Az új oktatási törvény ér­telmében létre kell hozni az iskolatanácsokat. Ehhez a — kedvező — feltételek még nem mindenütt adottak. Egy-egy helyen viszont (Vecsés, Űri) már előbbre tartanak, megtet­ték a kezdeti (biztató) lépé­seket az iskolatanácsok meg­alakításához. A felkért szemé­lyek közül senki sem utasítot­ta vissza a leendő megbízást, és ez a gesztus igazán elisme­résre méltó. Ugyanakkor néhányan vi­tatják funkciójának újszerű­ségét. Ezen a téren még több gondolatébresztő segédanyag megjelentetését igénylik az igazgatók, hiszen számos pont­jában jelentős az egyéni veze­tői bizonytalanság. A törvényben megjelent if­júsági osztályok működtetésé­ben is érezhető még az egy­séges értelmezés hiánya. A ké­sőn megjelent vagy még ma is várt segédanyagok kési]élte­tik a vitás (de fontos) rész­kérdések tisztázását. Mélyreható gond — jelez­ték az igazgatók —. hogy a 16 éven aluli „felmentett” ta­nulókat sehol nem alkalmaz­zák, következésképp napköz­ben csavarognak, s ha ez az estébe nyúlik, a tanításon sem jelennek meg. Minden iskolának működési szabályzatot kell majd ké­szítenie, s ez nagy feladatot ró az intézményekre. Vala­mennyi igazgató szükségesnek tartja azonban az egész or­szágra vonatkozó, általános ér­vényű, kötelező i-skolai jog­szabályok megjelentetését. Er­re épülhetne azután a helyi sa­játosságokat tartalmazó mű­ködési szabályzat. Sokat vitatott kérdés az in­tézményi önállóság. Ennek fejlesztését több — jelenleg érvényben lévő — függőség akadályozza. Kevésbé beszél­hetnek például gazdasági ön­állóságról, hiszen az iskolák ilyen irányú ügyeit a gazdasá­gi-műszaki ellátó szervezetek gyakorolják. Sok a kötelező adminisztrá­ció, az értekezlet, s a helyet­tesítések is egyre inkább el­vonják az iskolavezetőiket. Az iskolavezetés és a szaktanács- adói hálózat új kapcsolatrend­szere kialakulóban van ugyan, de ritkán kapnak átfogó, szak­tárgyakra vonatkozó, mélyre­ható tájékoztatást. Növelni szükséges a tovább­képzések hatékonyságát, a pe­dagógus tanári szabadságának helyes értelmezését a szakta­nácsadóknak, iskolavezetésnek összehangoltan kell tisztázni. Az iskolaigazgatók arról is szóltak, hogy az új oktatási törvény és a végrehajtását kí­sérő remdeletek testületi „fel­dolgozása” eredményesen fo­lyik, jobbára a nevelési érte­kezletek -keretében. A szülők­kel ismertetik a lényeges vál­tozásokat. Igényként merült fel, hogy a pedagógiai szak­irodalom és szaksajtó is meg többet tehetne a törvény egy­séges értelmezésének elmélyí­tése érdekében. Az új oktatási törvény be­vezetése megzavarta az álló­vizet az iskolákban. Annak si­keres végrehajtása nemcsak a pedagógusok, hanem a felnőt­tek, szülők — sőt az egész társadalom feladata. S ez túl­mutat az oktatási intézmények falain, következésképp nyitva áll mindenki előtt a képze­letbeli ajtó, valamennyien se­gíthetjük a törvényben foglal­tak sikeres végrehajtását. Gér József Leltároznak Az Elektromos Szolgáltató Kisvállalatnál rendhagyó mó­don indült az új esztendő, hi­szen január 2-től leltározás miatt zárva tartanak. Előre­láthatólag január 15-én, csü­törtökön állnak ismét a la­kosság rendelkezésére. A hibabejelentéseket, címe­ket azonban ez idő alatt is be lehet jelenteni személyesen vagy a Monor 308-as telefon- számom. A leltár ideje alatt azonban készülékeket nem vesznek be, illetve nem adnak ki. Az Eiszom a lakosság meg­értő türelmét kéri a leltáro­zás miatt. Nemrégiben új szociális létesítménnyel gazdagodott a Í’oli- toys ecseri telepe. Itt kaptak helyet az öltözők... s ■ '<• /'■— ' I­... és az ebédlő' is, ahol a korábbinál lényegesen kulturáltabb körülmények között tudják kiszolgálni a megéhezett dolgo­zókat. (Vimola Károly felvételei) Levelesládánkból Hétköznapi bosszúságok a község lakói közül igen sokan elhatározták, hogy be­vezetik a gázt. Idős emberek is minden pénzüket beleölték, hogy a télen kényelmesen fűthessenek. Örömükbe üröm is vegyült. Nem készültek fel a hagyo­mányos tüzelőbeszerzésre. Egyik hétről a másikra biztat- gatták a telepi lakosságot a bekötéssel. Szóba jött a Miku­lás-napi, majd a karácsonyi bekötés ígérete, de mind a mai napig gáz nincs. Állítólag január 5-én oldó­dik meg a telepi lakosság fű­tési gondja — mondták. Dol­gozgattak nyáron a Tigáz munkásai hónapokon keresz­tül. A Szabó Ervin és a Mun­kás utca sarkán, valamint a Forgách és a Táncsics utcát összekötő kisköznél szabadon hagyott gödrök vannak. Köny- nyen baleset lehet belőle. Baj van a propán-bután gázellátás körül is. Mi az oka annak, hogy heteken ke­resztül alig hoznak Monorra gázt? Kisebb településeken hamarabb hozzá lehet jutni. Csúszósak az utak. A válla­latok sem kellőképpen taka­rítják a hozzájuk tartozó te­rületet. A maggyárhoz tarto­zó útszakasz a Madách utcá­ban tükörsima volt az elmúlt időszakban. Sokan elestek. A Táncsics utcai kisiskola udva­rán állt a víz az enyhe idő hatására. Még szerencse, hogy éppen téli szünetük volt a gyerekeknek. A sárban szinte el lehet merülni a Táncsics, a Szabó Ervin, valamint a Forgách utcában. Jó lenne, ha ezek az utcák és a hasonlók kapnának egy kis töltést, hogy ne kellene nyakig a sárban járni. Olasz Józsefné Monor Nyugodtan lehet lustálkodni Amikor a világ csak szörnyűség Ki ne szeretné az ünnepe­ket? A sok várt és váratlan meglepetést. A vendégjárást, az ünneplőbe öltözési, éppen az új. ruhába, új táska, új sál... Terített, finomságoktól roskadozó asztalok. No és a sok-sok kellemes reggel, ami­kor „tilosra” van állítva a csör­gőóra. Nyugodtan lehet lus­tálkodni, pizsamában, köntös­ben, papucsban a tévéhez te­lepedni. Este sem keli sietve elaludni, mert. „rögtön reggel lesz!” SÍK SMS! Ügy december 23-a körül kezdődött meg igazán a téli ünnepsorozat. Belejöttünk, s Karácsony és újév között ha volt egy kis maradék szabad­ságunk, hát kivettük, ha már nem maradt, valami „más mó­dot” találtunk a lazításra. Mert ugye a sok-sok ünnep­lésnek itt a böjtje. Mutasson valaki egy embert, aki szereti, várja a hétfőket7 Hétfőn, de különösen ennyi ünnep után milyen nehéz felkelni... A máskor kedves útitárs a bu­szon kedvetlen. Durcáskodó. Mintha valamit elvesztett vol­na, lehorgasztott fejjel indul neki az — úgy érzi — kibír­hatatlan hétköznapnak. Más­nap, kedden már úgy tűnik, belejött, s újra „köszönő vi­szonyba” kerül mindazokkal, akiket hétfőn még látni sem bírt. SRI SÍSÍ! Hogy ez miért van így? Kel­lemes, mondhatni rendszeres utazótársam, az igen tapasztalt pszichológus azt mondja er­ről: a hétfői depresszió egé­szen normális pszichikai tü­net, és egyáltalán nem élet- veszélyes. Mégis hétfőn „le- lombozottabbak” az emberek, mint a hét végén vagy az ün­nepek előtt A hét eleji élet- untságot, amikor azt hisszük, talán megbántottuk legkedve­sebb ismerősünket, azért olyan... Az a foghegyről kül­dött „jó reggelt!” is minden­hez hasonlít, csak jókívánság­hoz nem . Az ápolónő útitárstól hallom, kórházi tapasztalat az is, hogy a szívinfarktusokkal sok ember küzd ünnepnapon, de éppen hétfőn is. Az orvos vé­leménye, hogy a rendszeres, fegyelmezett életritmus felbo­rulása az ünnepeken jobban sújtja a bioritmust, mint a megszokott sok vagy éppen nehéz munka. Biológus véleménye, hogy hétfő reggel a szervezet még tiltakozik a felkelés elten. To­vábbi alvásra „lett” igénye. Reggelizni nem képes. „Hétfőn a világ egy szörnyűség!” Ezért az orvos azt ajánlja, hogy akik az átlagnál sokkal job­ban szenvednek a hétfő mi­att az ünnep utáni napokon, hogy a stresszt elkerüljék, az elkövetkező időkben — és er­re mód van — a saját érde­kükben szabad szombaton is, vasárnap is a hétköznapi idő szerint keljenek fel ágyukból. Jómagam megfogadtam a tanácsot, s megígértem, hogy javaslatát másoknak is tolmá­csolom. Aztán majd hétfőn­ként meglátjuk ... Elvégre új esztendőt kezdtünk. Fekete Gizella Fájó szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak a rokonoknak, munkatársaknak, ismerősöknek akik szeretett férjemet, édesapá­mat, Burján Sándort Monorori elkísérték utolsó útjára, elbú­csúztak tőle, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, özv. Bur­ján Sándorné és családja issü 0133—»2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom