Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

1987. JANUAR 30., PÉNTEK Levegő a halaknak Lékeiik a tavakat Naponta lékelik a halasta­' vakat a tógazdaságokban, mert a vastag hóval fedett, 15—20 centiméteres jégpán­cél elzárja a halállományt a fénytől és a levegőtől, ami a halak pusztulását okozhatja. A halászok 10—15 négyzetmé­teres lékeket vágnak a jégen: csákánnyal, fejszével, motoros fűrésszel dolgoznak, attól füg­gően, hogy hol milyen vastag a jégborítás. Emellett hosszú sávokban letakarítják a havat a jégről, úgynevezett világító- utalcat csinálnak, hogy a fény ezeken át is behatolhasson, s így megfelelő mennyiségű oxi­gén képződjön a vizekben. A tógazdaságok teleltetőmeden­céiben pontyot és egyéb halat tárolnak, részben folyamatos értékesítésre, részben tovább- íenyésztésre. A halászok leg­fontosabb feladata most az, hogy gondoskodjanak az állo­mány veszteségmentes áttelel- tetéséről. Beszámoló és ellenőrzési terv A Pest Megyei NEB ülése Tegnap Császár Ferenc el- j si vállalatok energiagazdálko- nök irányításával ülést tartott dása; a társadalmi tulajdon a Pest Megyei Népi Ellenőrző- | védelmének utóvizsgálata a si Bizottság, s elfogadta a múlt évi munkáról és ellenőr­zési tapasztalatairól szóló je­lentést, amely a Pest Megyei Tanács februári ülésének na­pirendjére kerül. Az értekezleten elfogadta a testület az idei ellenőrzési ter­vet, majd a NEB elnöke a leg­újabb bejelentések kivizsgálá­sáról adott tájékoztatást. Idén a megyei NEB vizs­gálati programjában szerepel­nek: a lakásszövetkezetek épí­tő és fenntartó tevékenységé­nek utóellenőrzése; az egyedül élő időskorúak szociális ellá­tása; a tanácsi költségvetési üzemek és a városgazdálkodá­kiskereskedelmi és vendáglá- tóipari vállalatoknál, vala­mint az áfész-eknél, különös tekintettel a leltárhiányok ala­kulása; az elektronikai alkat­részek és részegységek köz­ponti fejlesztési programjá­nak eredményei; a magán- szektor szerepe a megye szál­lítási igényeinek kielégítésé­ben; a munkaidőalap védel­me. Beszámoltatja a Pest Megyei NEB a dömsödi Dózsa Ter­melőszövetkezet elnökét is ar­ról, hogy a szövetkezetben a NEB által leleplezett vissza­élések ismétlődésének meg­akadályozására milyen intéz­kedéseket tettek. Pótolni a rendkívüli időjárás miatti kieséseket ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) , másfél száz hozzáfűzött rend­is, nincs is, de lesz-e vajon? Tovább csökken a termőterület Sokan már csak legyintenek, ha a zöldség­termesztés és a -forgalmazás kerül szóba. Azt mondják: lerágott csont, kár ezzel fog­lalkozni, hiszen úgysem változik semmi. E megállapításban van némi igazság, mert amióta nemcsak termelik, hanem forgalmaz­zák is a konyhakerti növényeket, azóta min­dig van zöldségügy, és a jelek szerint lesz a jövőben is. Annyiban azonban mégsincs iga­zuk a pesszimistáknak, hogy kár a témával foglalkozni, mert igenis van előrelépés, még akkor is, ha ez viszonylag kevésnek tűnik. Elég csak arra utalni, hogy az utóbbi idő­ben, ha megszüntetni nem is, de jelentősen sikerült visszaszorítani a lánckereskedelmet, és ez önmagában véve is eredmény. Ez azon­ban sajnos nem változtatta meg egy csapásra a nagyüzemek álláspontját, mert tovább csökken a zöldségtermő terület Pest megyé­ben. Dr. Bödecs László megyei főkertész sze­rint a korábbi 17 ezer hektárról 5400 hek­tárra. Szerződés nélkül — A termelési költségek — részben a szabályozóválto­zások, másrészt gazdálkodási hibák miatt — állandóan emelkedtek, s ezt nem vagy csak részben követte a felvá­sárlási árak emelése. Nem csoda tehát, hogy romlott a termelési kedv még azokban a gazdaságokban is, ahol ré­gi hagyományai vannak a kertészetnek — magyarázza a megyei főkertész. — Sok ga­libát okoz mostanság, hogy mind a termelő, mind a fel­vásárló a pillanatnyi érde­keinek megfelelően szinte semmibe veszi a korábban megkötött szerződést, bár az is igaz, hogy mostanában a szerződéskötések hiánya okoz gondot. Kis tételeket a nagy feldolgozó konzervgyárak, a hűtőipari vállalatok nem akarnak lekötni, inkább a megyén kívül vállalnak szer­ződéseket, aminek következ­ménye, hogy a megyei gazda­ságok többsége hoppon ma­rad. Egy nemrégiben megtar­tott zöldségtermesztési ta­nácskozáson is ezt sérelmez­te Dobrovicz József, a be­esést Ferihegy Termelőszövet­kezet elnöke. Hangoztatta, hogy saját kockázatára ter­mel és ez még akkor is túl­zottan magában hordozza a bukás veszélyét, ha a szövet­kezetnek saját feldolgozóüze­me van. Mert az elérhető eredményt szűk korlátok kö­zé szorítja az állandóan nö­vekvő energiaköltség, a ma­gas amortizáció, valamint a bankköltség. Keresik a megoldást — Akkor mi a kiút? I — Egyedüli üdvözítő meg- Idás nem létezik — folytat­ja dr. Bödecs László. — Min­den esetre enyhítene a gon­dokon, ha a Pest megyei élel­miszeripari vállalatok hely­ben próbálnák megtermeltet­ni a számukra szükséges nyersanyagokat, s így min­denki jól járna. Nem kellene messziről szállítani, például a savanyúság készítéséhez szük­séges uborkát. Ez feltétlen költségmegtakarítást jelente­ne. Ugyanakkor nem sorvad­na el a Pest, megyei zöldség- termesztők kedve sem. Meg­oldás lehetne az is, hogy a szállítási utak lerövidítésével megtakarított költségekből bi­zonyos összegeket a felvásár­lási árak emelésére fordítaná­nak, megteremtve ezzel az érdekeltséget a termelő üze­mek számára. Természetesen az is igaz, hogy az ügy ki­bontakoztatásának folyamata nemcsak a konzerv- és hűtő­iparon, hanem a gazdaságok hozzáállásán is1 múlik. Mert ott is van lehetőség a költsé­gek csökkentésére. Például úgy, hogy a drága gépeket kiadják vállalkozó kedvű egyénednek. J)e, lehet találni más megoldásokat is a helyi sajátosságoknak megfelelően. Egy azonban tény, sőt bizony­ság, hogy az áfészek jobban megtalálták a termeltetés módját és ennek nyomán ta­valy is 30 ezer tonna zöldsé­get és gyümölcsöt vásároltak fel Pest megyében, elsősorban a kistermelőktől. Igaz, jelen­tős a termőterület csökkené­se. Ennek ellenére még min­dig a mezőgazdasági nagyüze­mek állítják elő a konyha­kerti növények és a gyümölcs zömét. A képhez tartozik azonban, hogy a tavaly be­takarított mennyiség csak 73 százaléka volt a tervezettnek, különösen burgonyából és gyökérzöldségfélékből ter­mett kevesebb a szükséges­nél, ami miatt a tavaszon né­mi hiányra lehet számítani. Ez annál inkább valószínű, mert erre még a rendkívül hideg időjárás is rátett egy lapáttal. Kártékonysága csak akkor derül ki, ha majd ki­bontják a b eprizmázott krumplit, gyökérzöldséget. Miért van hiány ? — Ez tovább növeli az amúgy is magas zöldségára- kat? — Ez most elkerülhetetlen, úgy tűnik. Ugyanakkor tanul­ság a jövőre nézve. Mindeb­ből arra lehet következtetni, hogy a kínálati piac megte­remtéséhez nélkülözhetetlen az indokolt társadalmi ráfor­dításokhoz jobban igazodó termelői árak érvényesítése, s ezt közgazdasági eszközök­kel is lehet befolyásolni és létrehozni a több évre szóló érdekeltségi rendszert — fo­galmazza meg sommásan a főkertész. — Akkor talán mérsékelhető lenne az a bi­zonytalansági tényező, amely az egész tevékenységet végig­kíséri a termelőtől a fogyasz­tóig. Szomorú tény, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek­ből gyakorlatilag eltűnt a paprika, a zeller, a cékla, a zöldbab, erősen lecsökkent a paradicsom, az uborka, az igényesebb káposztafélék, a karfiol, a bimbós kel terme­lése is. A háztáji mindezt nem pótolja, amire ha idejé­ben nem figyelünk oda, előbb- utóbb hiány keletkezik. Ki kell alakítani a kereslet és a kínálat egyensúlyát, mert a hiány, de ugyanakkor a túl­termelés is árt a szakmának. A rapszodikus termelés a felhasználók, a nagykereske­delem, a piacfelügyelet hely­zetét ts. pehezíti, mert szá­mukra is ismeretlen a felho­zatal alakulása, amire jó pél­da a legutóbbi fokhagymami­zéria. A spekulációs készlete­zésről, illetve az utólagosan ható spontán piacszabályozás mértékéről senkinek nincs in­formációja. Gyakran zavart okoz az is, hogy ma már nincs a korábbi években jól bevált központi árjegyzék, így min­denki saját elképzelése sze­rint alakíthatja a fogyasztói árat. A kiszámíthatatlanság viszont akkor sem vonzó, ha esetenként a jó üzlet remé­nye is fennáll. Mindez csak eseti, holott kiegyensúlyozott, megbízható árrendszerre len­ne szükség ahhoz, hogy a termelő is, de a forgalmazó is biztosan tudja, hogy milyen nyereségre számíthat, mert csak így dönthet érdemben saját gazdálkodásáról. Amíg ennek feltételei nem terem­tődnek meg, további terület­csökkenésre lehet számítani, aminek máris kézzel fogható jelei vannak. A gyáli Szabad­ság, a péceli Rákosvölgye, a bugyi Tessedik Sámuel, a tú­rái Magyar—Kubai Barátság termelőszövetkezet is tovább csökkenti zöldségtermő terü­letét. Béna Zoltán rázni azokat, akik valamiféle csodákra várnak, vagy má­soktól várják a cselekvést, amikor mindannyiunk jövőjé­nek kemény munkával való megalapozásáról van szó. Nem passzívan szemlélni kell a helyzetet, hanem aktív részt­vevőjévé kell lenni a szüksé­ges átalakításoknak. Arra a kérdésre (Tv-hír- adó), hogy van-e már foga­natja a munkaidőalap védel­mére tett intézkedéseknek, a kormány szóvivője hangsú­lyozta, hogy a sok jó kezde­ményezés ellenére még nem beszélhetünk arról, hogy már döntő fordulatot sikerült vol­na elérnünk ezen a területen. Példaként említette, hogy a hétfő délelőtti és a péntek délutáni termelés intenzitása még elmarad a Heti átlagtól. Március 31-én lép hatályba az a rendelkezés, .amely elő­írja. hogy az ünnepségeket munkaidőn kívül és a rendez­vényeket pedig szombaton és vasárnap tartsák. De nem kellene március végéig várni, hanem már most megkezdeni ennek végrehajtását. A fcIJtörvénytervezet A Minisztertanács napi­rendjén szerepelt földtör­venytervezetej; illető kérdésre (Központi Sajtó) Bányász Rezső elmondta, hogy e ké­sőbb majd a Parlament elé kerülő törvénytervezet lehető­vé teszi állami földek eladá­sát szövetkezeteknek és vi­szont. A jelenleg érvényben levő földtörvény ugyanis már húszesztendős és mintegy szabály ellenére is nehézkes, a gyakorlatnak nem megfele­lő volt alkalmazása, s nem­egyszer teremtett visszás helyzeteket. Egyszerűbbé és áttekinthetővé válik a helyzet, ha az Országgyűlés elfogadja majd a Minisztertanács által a csütörtöki ülésen jóváha­gyott törvényjavaslatot. A tervezet lehetővé teszi, hogy bárkinek tartós használatba adhassanak földterületet. Egy további kérdés (Ma­gyar Hírlap) arról a Minisz­tertanács elé került KNEB- ielentésről kívánt tájékoztatót kapni, amely a haszonbérbe és tartós használatba vételre kiadott földekről folytatott vizsgálatot összegezte. Bá­nyász Rezső elmondta, hogy á KNEB-jelentés szerint 120 ezer hektárnyi földterület van magánhasználatban, az összes művelhető földterület 2,4 százaléka. Ez azonban mintegy négyszázezer család jövedelmének kiegészítését szolgálja. A vizsgált 128 me­zőgazdasági nagyüzemben a KNEB-jelentés szerint mint­egy 23 százalékkal nőtt a földterületeK hasznosítása a haszonbérbe vagy tartós hasz­nálatba adás következtében. A jelentés ugyanakkor meg­említ torzulásokat is. Vannak helyek, ahol túllépik azt a határt, amelyet a rendelet megszab az egy személynél? való juttatásra. Túl ezen olyan földeket is haszonbér­be vagy tartós használatba adnak, amelyeket nagyüzemi módon kellene megművelni. A KNEB-jelentés megálla­pítja, hogy a haszonbérbe és tartós használatba vételre Folytatják a kísérletet Drágább, mint ha sóznának Só helyett környezetvédelmi okokból csak érdesítő anyagot szórnak a Budapestet Szigetszentmiklóson át Szigethalommal összekötő útra — írtuk lapunkban még a tél elején. A kezdeményezés, amely a Buda­pesti Közúti Igazgatóságon született, egyelőre csupán kísérlet. Az első tapasztalatokról Kő­vári Józsefet, a BKI igazgató­helyettesét kérdeztük. <3 Mi az autósok véleménye? □ A forgalomszámlálási ada­tok erre egyértelmű választ ad­nak. A járművel közlekedők döntő többsége a másik, a fő­várost Szigetszentmiklós meg­kerülésével Halásztelken át Szigethalomra vezető útsza­kaszt részesítették előnyben, ami azt jelenti, hogy a kísér­leti út forgalma mintegy negy­ven százalékkal csökkent az utóbbi időben. © Ennek az új szóróanyag volt az oka? □ Tulajdonképpen igen. A nagy havazás idején a jármű­vek alaposan letaposták a fris­sen hullott fehér takarót, s így jéghártyák és -bordák ala­kultak ki. Ezeket csak gépek­kel tudtuk eltávolítani. Továb­bi gondot okozott, hogy a ko­hósalak apró szemcsemérete miatt — a nagyobb ellen a balesetveszélyességre hivat­kozva tiltakoztak a gépkocsi- vezetők — a forgalom keltette A vecsési belső zajzóna Orbán Lajos válaszolt a kérdésekre Délután öt órakor kezdő­dött és jóval lapzártánk után ért véget tegnap Vecsésen az a réteggyűlés, amelyet eddig egyedülálló módon a Közle­kedési Minisztérium és a Re­pülőtéri Forgalmi Igazgatóság hívott össze a nagyközségben. Az ok azonban érthető: a Fe­rihegyi repülőtér bővítésével összefüggő zajterhelés problé­máiról, a gondok orvoslásának lehetőségeiről volt szó. Ezút­tal annak a 151 lakóház- és hét telektulajdonosnak küld­tek meghívót, akiknek ingat­lana a legveszélyeztetettebb, úgynevezett belső zajzóná­ban fekszik. A társadalmi fórumon tá­jékoztatót tartott és a kér­dések nagy részére válaszolt Urbán Lajos közlekedési mi­niszter, Katona András mi­niszterhelyettes, Sárospataki Zoltán, az LRI igazgatója. A vitában részt vett Vágvölgyi József, a Pest Megyei Ta­nács általános elnökhelyette­se, több szakminisztérium ve­zető munkatársa, a körzet, a nagyközség vezetői és, minde­nekelőtt a legérdekeltebbek, maguk az érintettek. Az érzelmektől, de nem parttalan indulatoktól fűtött vitában természetesen egyelő­re nem sikerült minden kér­dést tisztázni, ám a résztve­vők sok információval gazda­gabban, s annak tudatában térhettek haza, hogy a kor­mány konkrét intézkedések­kel és anyagi tehervállalással máris megkezdte gondjaik vég­leges, megnyugtató rendezését. A vecsési réteggyűlésről ri­portban számolunk majd be olvasóinknak. V. J. légörvény egyszerűen leseperte a felületről a kiszórt anyagot. Emiatt ebből eddig már tíz­szer annyit szórtunk ki, mint­ha sóztunk volna, s ami a leg­nagyobb baj: most is csúszik az út. Pedig január 20-án magnéziumkloriddal felolvasz­tottuk a jeget és eltávolítot­tul?. ©Folytatják a kísérletet? □ Bár az eddigi tapasztala­taink szerint jelenlegi géppar­kunk nem alkalmas erre a célra, és sokkal drágább, mint­ha sóznánk, a tél végéig min­denképpen kitartunk eredeti elképzelésünk mellett. Egyelő­re tehát Szigetszentmiklós felé csak érdesítünk — kaptuk a választ az igazgatóhelyettestől. F. Z. adott földek rendszere útján ipari üzemek munkásai is földhöz juthatnak a környező tsz-ekben. A jelentés a vizs­gált területen 40 ezer hektár hasznosítható földről tesz em­lítést és megállapítja azt is, hogy a tanácsoknál rossz a megműveletlen földek nyil­vántartása és hiányos ezek propagálása, és így a lakosság sok helyütt nem is tud ezekről. Közlekedésbiztonság Egy további kérdés (Nép- szabadság) egy valóságos „köz­lekedési kódexnek” nevezett törvényjavaslatra vonatkozott, amely' átfogóan szabályozza a közlekedés biztonságát. A köz­lekedés előkészületben levő törvénye a gyalogosok és a tömegközlekedés érdekeinek elsőbbségét kívánja kihangsú­lyozni. A tervezetben kimond­ják, hogy a közutak építésé­nél érvényesíteni kell a kör­nyezetvédelmi szempontokat is. Arra a kérdésre (Daily News), hogy fokozódik külföl­dön élő magyarok körében az itthoni ingatlanvásárlási ér­deklődés, Bányász Rezső igen­lő választ adott. Mint rámu­tatott, ez sok tényezővel függ össze. Egyrészt megváltozott helyzetünkkel, másrészt a ha­zalátogatások számának növe­kedésével, de szerepet játsza­nak életkorbeli okok is. Jelen­leg azok a külföldiek, elsősor­ban magyarok vásárolhatnak hazánkban ingatlant, akik lete­lepedési engedéllyel rendelkez­nek vagy hazatérnek. Az újra­szabályozásról az Elnöki Ta­nács dönt majd. A kormány véleménye szerint szükség van egy olyan új jogintézkedésre, amely figyelembe veszi, hogy külföldön élő magyarok közül sokan hosszabb ideig üdülnek vagy tartózkodnak hazánkban. Olyan szabályozásról van szó, amely tartós használati jogot biztosít anélkül, hogy a kül­földi magyar tulajdonosává válna az ingatlannak. Az MTI tudósítója arról ér­deklődött, hogy a kemény tél­ben nyújtott segítségen kívül a néphadsereg katonái milyen részt vállalnak a gazdasági feladatok elvégzéséből. Bá­nyász Rezső rámutatott, hogy szinte már elképzelhetetlen egy-egy nagy építkezés, nagy „munkaroham” a néphadsereg egységeinek részvétele nélkül. Munkájuk értéke az elmúlt öt évben az ipari ágazatokban meghaladta a 25 milliárd fo­rintot. Rendszeresen sok ezer katona segít a földeken a be­takarításban is. A szóvivő hozzáfűzte: a jövőben is szá­míthatunk a katonák munká­jára, de a néphadsereg számá­ra természetesen továbbra is a védelmi feladatok az elsődle­gesek. A. I. Ilj bogyósgyiimölcs-fajták Nem veit árkülönbség A Bernecebarátl Bogyós gyümölcs Termelési Rendszer­hez tartozó partnergazdaságok száma tizenkilenc lett az el­múlt esztendőben. A termelés­hez tartozó nagyüzemi terület pedig több mint másfél ezer hektár. A szakvezetők értékelése szerint tavaly közepes termés­átlagokat értek el a kialakult különböző termesztési-techno­lógiai szinteken a nagyüze­mek. A legjobb hozamot sza mócából, fekete és piros ri biszkéből érték el. A málná­én a feketeszeder-termelésben gyengébb eredményről adhat­tak számot a rendszer tag­gazdaságai. A legnagyobb te­rületen termesztett málna iránt nagy volt a kereslet, ám a kevesebb termésnek árfel­hajtó szerepe volt. Így a kü­lönböző minőségű ízes szemel? között nem alakult ki az ösz­tönző árkülönbség. A piros- ribiszke-termelők zöme nem tudott jól fizető vevőt találni, ezért többségük igyekszik megszabadulni az ültetvény­től. A jelenlegi telepítési igé­nyekhez megfelelő mennyisé­gű és minőségű szaporító­anyagot biztosít a rendszer- gazda, a bernecebaráti Bör­zsöny Termelőszövetkezet. Az új fajták kutatása te­rén eredményt leggyorsabban a szamóca hozott. Százezres nagyságrendben várták a ter­melőket a kedvelt fertőái 19-es, a hakras romata és a senga litessa fajtákkal. Az új bogyós gyümölcsök közül a josta már termett tavaly, gyümölcse keresett a piacon. A termelési rendszer szak­emberei gépbeszerzésekkel, szaktanácsokkal, szakmai be­mutatókkal és továbbképzés­sel is igyekeztek segíteni partnergazdaságaikban a ter­melés növelését, a gazdasá­gosság javítását. Az idei tervek szerint a fej­lesztések fő célja a biztonsá­gosabb, o nagyobb hozamú és jobb minőségű fajták előállí­tása. Továbbra is támogatják a gyümölcsök termőhelyi fel­dolgozását. Természetesen ezek a programok feltételezik az üzemek fogadókészségét és a fejlesztések élénkülését. S. h i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom