Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

Rájuk számíthatnak Aszódi katonák dicsérete A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, *í fsZÁM 1987. JANUÁR 28., SZERDA Technológiai váltás — minőségi engedménnyel? Olcsóbb, ha a földön járunk Évek óta senki nem csodál­kozik azon, ha a vasútépítés­nél, a vagonok kirakásánál, a termelőszövetkezetek répa- és kukoricaföldjein katonák­kal találkozik. Szinte termé­szetesnek vesszük jelenlétü­ket, biztosan tudjuk, rájuk mindig számíthatunk. Aszód nagyközség és a környező szö­vetkezetek, üzemek is jelentős támogatást kapnak a helyi alakulattól. Szelényi Tamás százados­nak, az MN 5934 politikai he­lyettesének segítségével széle­sebb körű tájékoztatást kap­tunk az Aszódon • szolgálatot teljesítő honvédek települé­sért tett munkájáról. Azt már emlegetni sem szokás, hogy a nagyközség rendezvényein te­vékenyen részt vesznek. A hangosítás mindig az ő fel­adatuk, és szükség esetén gép­kocsijaik is rendelkezésre áll­nak. Patronálják az ifjúsági mozgalmakat, előadásokat tar­tanak az úttörőknek és az if­júgárdistáknak. Ezeken, a honvédelmi nevelőmunkán kí­vül, a katonai pályáról is is­mereteket szerezhetnek a hall­gatók. Rendszeresen találkoz­nak az alakulat és a környék KISZ-titkárai, ilyenkor meg­beszélik a közös programokat, teendőiket. A gimnáziummal nagyon élő a kapcsolatuk, az előadások szervezésén túl na­gyon sok társadalmi munkát végeztek az uszoda építésénél is. Számos eset bizonyítja, le­szerelés után hasznát veszik a katonák az Ipari Műszer­gyárral fennálló jó barátság­nak. Kulturális és mozgalmi műsorokat rendeznek, kölcsö­nösen meghívják egymást lá­togatásokra. Az alakulat tag­ipari környezetvédelmi in­formációs rendszert épít ki az Ipari Minisztérium. Az ipar felhalmozódott környezetvé­delmi gondjainak megoldásá­hoz pontos információkra van szükség. Ezért még az idén számítógépes adatbankot hoz­nak létre, amelybe betáplálják többek között az Országos Vízügyi Hivatal, a Meteoroló­giai Intézet, a Köjál már meg­lévő környezetvédelmi infor­mációit. Az iparvállalatoknál is megszervezik a legfontosabb környezetvédelmi adatok gyűjtését. Több mint félszáz iparvállalatnál felmérték, hogy milyen műszereik , van­nak a mérések elvégzéséhez. Többségük már részben ren­delkezik a szükséges eszkö­zökkel. Űj berendezések be­szerzését az Ipari Miniszté­rium anyagi eszközökkel is támogatja. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a környezetvé­delmi program megvalósítá­sára 200 millió forint áll ren­delkezésre. Ebből a pénzből a vállalatok műszerellátottsá­gának fejlesztésére is jut. Több vállalat már felajánlot­ta mások számára, hogy a szükséges méréseket elvégzi. A számítógépes adatbankot az egy éve működő Ipari Kör­nyezetvédelmi Koordinációs Iroda fogja üzemeltetni. A szakemberek már hozzáláttak a számitógépes kapcsolatok ki­építéséhez. Az Ipari Miniszté­rium adatbankját összekap­csolják az Országos Vízügyi Hivatal hasonló rendeltetésű számítógépes rendszerével, s a későbbiekben más hálózatok­kal is összeköttetést létesíte­nek. Az új információs rendszer — amely az ipar egészére ki­terjed — jelentős segítséget nyújt a környezetvédelmi szakembereknek a veszélyfor­rások feltárásához és folyama­tos figyeléséhez. Az adatbank­ban tárolt információkat jól hasznosíthatják a környezet- védelmi fejlesztések előkészí­tésekor. Az információs rend­szer még az idén megkezdi működését, s tevékenységét a következő években — az ipar­Ezúton köszönjük minden jó ba­rátnak és ismerősnek, hogy drá­ga jó térjem és felejthetetlen édesapánk, id. Kovács István ny. gyógyped. tanár temetésén megje­lentek, fájdalmunkban osztoztak és sírjára elhelyezték a kegyelet virágait. A gyászoló család. jai a gyárlátogatás mellett ki­veszik részüket a termelő- munkából is. Az IMI képvise­lői pedig ismertetik a gyár felépítését, termékeit, hol hiányzik munkaerő. Ennek következtében sokan vállaltak már állást Ikladon a zubbony levetése után. Tavaly ezerkétszáz óra tár­sadalmi munkát végeztek csak Aszódon, amikor a piactér és a tüdőgondozó építésénél se­gédkeztek. Most mégis az ez év eleji tettük maradt meg az emberek emlékezetében. Ott voltak Gödöllőn is a HÉV- és a Volánbusz-pályaudvar taka­rításánál, lapátolták a havat buszmegállókban. intézmé­nyek előtt. Szállítottak tejet, kenyeret, elakadt jármüvek utasait, vitték a postát. A honvédség KISZ-esei vállal­ták az aszódi beteg, magate­hetetlen embereknek a favá­gást, az ételhordást, lapátolták házuk előtt a havat. A megalakult operatív bi­zottságnak tagja volt még Szelényi Tamáson kívül két hivatásos tiszt, Béres László és Pócsmegyeri Gábor. Az ő nevüket csak azért írjuk le, mivel a- rnegnyugodott, tá­maszt látó lakosság a kiska- tonák nevét gyorsan megje­gyezte, a háttérben működők­ről kevés szó esett. Gyerekeknek Mesejáték Lázár Ervin A fogfájós oroszlán című mesejátékát te­kinthetik meg az érdeklődők január 28-án. szerdán 15 órá­tól az aszódi helyőrségi mű­velődési központban. vállalatoknál üzembe helye­zett új környezetvédelmi mé­rő- és regisztráló műszerek bekapcsolásával — folyama­tosan bővítik. A rádióban Galgahévízi dal Fébruár 1-jén, vasárnap 12.55 órakor, a Kossuth rádió Nép­dalkörök pódiuma című mű­sorában a galgahévízi Kodály Zoltán Művelődési Ház nép- dalkörének felvételeit hallgat­hatják meg a népdalt kedve­lők. A műsort a Petőfi rádió február 5-én 21.35 órakor kezdődő műsorában megismét­li. A királynők néha magányo­sak. Hazánkban is van egy ilyen uralkodó. A sportok ki­rálynője, az atlétika. Ver­senyzőinek szép, nemegyszer csodás teljesítményén vala­hányszor remekül szórako­zunk. elismerően biccentünk fejünkkel, ez igen! Mégis meg kell hagyni, e sportágcsoport eseményeiről nem tudun'k any- nyit beszélni, hogy közben akár egy korsó sört is leeresz- szünk a torkunkon. A labda­rúgásról még igen. Történik mindez annak dacára, hogy az atlétikától, például a futástól a mai napig nem találtak ki egészségesebb, testet-lelket ed- zőbb elfoglaltságot. Legfeljebb ahhoz hasonlókat. A királycsinólók mégis le­hetnek boldog emberek. Ilyen­nek ismerem évek óta Kirchof- fer Józsefet, a GEAC futó- és gyaloglóedzőjét. Elképzelem a két világháború közötti Gödöl­lőt, amikor a faluban ha há­rom pár síléc lehetett. Az egyik az övé volt. ö, azt hi­szem, már akkor is boldog­nak érezte magát, amikor hú­gával a téli határt bárangol- ta, s elégedettségéhez a havon kívül nem kellett más, mint egy jó szál kolbász. Próbálom elképzelni később azt a pilla­natot, amikor a hadifogságból hazaérkezik, s lakásáig — mint Műtrágyázás. Erről a ter­méshozam-növelő tevékeny­ségről a nem szakmai köztu­datban eléggé elterjedt véle­mény, hogy káros a környe­zetre. Részigazságát — sajnos — nem kérdőjelezhetjük meg, de senki sem gondolhatja, hogy a kémiai szerek alkal­mazása nélkül eljutott volna a mezőgazdaság a jelenlegi termelési szintre. A szakem­berek véleménye az, hogy -napjainkban sem a műtrágya­felhasználás, sem a termés­átlag nincs ésszerű lehetősé­geinek határán. Művelőnycmos termesztés Dr. Gockler Lajos, a MÉM Műszaki Intézetének tudomá­nyos osztályvezetője a hazai folyékonyműtrágya-előáilítás helyzetét vizsgálva megállapí­totta: míg 1983-ban 300 kilo­gramm műtrágyát használtak fel hektáronként a gazdasá­gok, 1985-ben már csak 253 kilogrammot. Véleménye sze­rint a felhasználás csökkené­se jelentős vállalati és nép- gazdasági kárt okoz, mivel a műtrágya ára a többletter­ményből mintegy háromszo­rosan térül meg. Hogyan lehet továbblépni? A kedvezőbb közgazdasági helyzet megteremtésén kívül technológiai váltással! A folyékony műtrágya al­kalmazása hatékony megol­dást jelent, értékeli a kutató. A tárolás és kezelés hagyo­mányos módján 10—15 száza­lékos mennyiségi és 5—25 százalékos hatóanyag-veszte­ség merül fel, és ez sem anyagi, sem környezetvédelmi okokból meg nem engedhető. A folyékony műtrágya fel- használása rendkívül gyors ütemben növekszik is ha­zánkban. (Környékünkön pél­dául a Gödöllői Tangazdasá­got említhetjük.) Az előállítás gyárakban és a gazdaságok berendezéseiben egyaránt fo­lyik. A nitrogénoldat és a szusz­penziók használata összekap­egészen. Gödöllőig — az jár a fejében, ő ezután Is edzeni fog, edzeni fogja a fiatalokat. ★ — Sportpályafutásom ötvös Károly testnevelő tanárommal és Komiéi Károly edzőmmel kezdődött. 1930-ban léptem az ötödik osztályba és a pre­montrei gimnáziumba. Isko­lámban szerették a testneve­lést, sőt: pártolták. A buda­pesti országos középiskolás­bajnokságra az egész gimná­zium felutazott egy kibérelt villamoson. Messziről lehetett hallani buzdításukat, mert már azzal érkeztek a pályára. — Az osztályomban sport­felelős voltam, és többek kö­zött gerelydobásban képvisel­tem a gödöllői színeket. Szí­neket? Akkor ezt komolyan vették. Olyannyira, hogy az érettségin a növendékek sport- érmeit, díjait is kiállították a vizsgabizottság előtt, Félreér­tés ne essék, a befolyásolás szándéka nélkül tették ezt. Ügy vélték, ez is része az is­kolai életnek. Az én vizsgá­mon — mivel akkor még sza­bad bejáratú volt az érettsé­gi — ott szurkoltak mögöttem azok is. akik a versenyeken szorítottak értem. Kirchoffer József — nép­szerű nevén Csosza tanár úr — nemcsak boldog királycsi­csolható egy másik technoló­giai újdonsággal, a müvelö- nyomos termesztéssel. A Szekszárdi KSZE termelési rendszerben 1983-ban 800, ta­valy már 30 ezer hektárról takarították be a búzát úgy, hogy az állománykezelést föl­di eszközökkel végezték el a táblákban. Átlagosan négy és félszer ápolták a növényeket Száz hektáron a fejtrágyázás műveleti költsége repülőgép­pel 70 ezer forint volt, von­tatott permetezőgéppel csupán 18 ezer. A légi védekezés, növény- ápolás költségeit sikerült úgy kiváltani, hogy a búzaterme­lés önköltsége csökkent. Mint a KSZE képviselője a nö­vényvédelem és a műtrágyá­zás gépesítésével foglalkozó gödöllői tudományos üléssza­kon kifejtette, a folyékony műtrágyázás — és a művelő- utas művelés — hozamnövelő szerepe elsősorban az egyen­letes kiszórásból, a rugalmas alkalmazhatóságból fakad. A légi permetezés erre nem ké­pes. Magas üzemelési költsége mellett csak esetlegesen lehet a szolgáltatást a megfelelő időpontban kérni. Mindkét technológia terjed, de alkalmazásuk még nem döntő. A termelés növelésé­nek mindenesetre nagy tar­talékai ezek a módszerek. Ta­valy 671 kilogrammal volt nagyobb a búzatermés hektá­ronkénti,, ,állaga a művelőutas technológiával, _mint anélkül. Előnyös? Hátrányos? A kutatók és alkalmazók véleményének, tapasztalatá­nak ismeretében még mindig fontos kérdés a következő. A termelésben intenzív változást eredményező technológiai vál­tás kivitelezése is minőségi-e? A folyékony műtrágyázás al­kalmazása ugyanis nem várt níértékben bővült. A szövetkezetek, állami gazdaságok 25—30 műtrágyát kijuttató géptípust alkalmaz­nak. Ezt a változatosságot le­het előnyösnek tartani, ám a náló. de nem is magányos. Ed­zésnaplóját oly becsben tart­ja, mint fiatal olvasó a Nagy indiánkönyvet. Mit tartalmaz? Sportolóinak fejlődését a kez­detektől napjainkig és még to­vább, hiszen van benne ele­gendő lap. Ám a száraz ada­tokon kívül megannyi feljegy­zés árulkodik arról, hogy mi­lyen bensőséges viszony fűzi egymáshoz az edzőt és a ta­nítványt ★ Hat év, 2025 edzés, 121 ver­seny. amíg ifjúsági gyalogló- bajftok lett Poldán Ferenc. Ma már Tatabányán sportol. Itt van viszont Benedek Kriszti­na, a női gyaloglás nagy te­hetsége. ö azt bizonyítja, hogy az ember képes egyszerre az élet több területén jól meg­állni a helyét. Ötösökre vizs­gázik a tanítóképzőn, kiválóan énekel — és még jobban atie- tizál. Jelenleg nem tudom, nélküle mi lenne velem — ol­vasom az edzésnaplóban. Vagy meséljünk a Németh Zoltánnal való találkozásáról? A Török Ignác Gimnázium negyedikese meghazudtolja ed­zője szakmáját, a hosszútáv- futást, mert négyszáz méteren ér el remek eredményeket! — Itt a GEAC-ban nagy­szerűek a sportolási lehetősé­gek. Ez egy kész tatai edzőtá­gondokat is jelzi. A felhasz­nálók nem elégedettek az eredményekkel, vagy talán a gyártók sem találták meg a legjobb utat kísérletezéseik, fejlesztésük során? Az egyetemen megrende­zett kerekasztal-beszélgetésen, melyen gyártó, tervező, kuta­tó, felhasználó cserélte ki véleményét, elhangzott: ha az ember szegény, akkor igyek­szik többcélú .berendezést vásárolni. Egy /nasinával ki­juttatni a nitrogénoldatot és a szuszpenziót, amelyben szilárd anyag részecskéi lebegnek. Ez nyilvánvalóan engedmény a minőség rovására. Csendes megjegyzés A korszerű technológiát te­hát ma még nem tudjuk min­dig úgy alkalmazni, ahogy a leghatékonyabb lenne. Egy feljegyzett csendes megjegy­zéssel zárjuk ismertetőnket. Jó lenne a műtrágyázással foglalkozó traktorosokat időnként továbbképzésre kül­deni. Ne rekedjen meg a fej­lődés azzal, hogy mindenki egyedül kísérletezik a kezelés elsajátításával. B. G. Érdekes felhívással fordult a mezőgazdasági-gépészeti szak­területen dolgozó kollégáihoz az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki kara dékáni hivatalán keresztül Ballá Béla. A viszonylag új szakterület va­lamennyi művelőjének össze­írása a cél. A mezőgazdasági gépészet­tel körülbelül 8-10 ezer fő fog­lalkozik. Szükségesnek tűnik lerakni a rájuk vonatkozó szá­mítógépes nyilvántartás alap­jait. Az a cél, hogy a kollé­gák egymásról tudomást sze­rezzenek és ezáltal is erősít­sék a szakmai és a baráti kapcsolatokat. Úgy tervezik, hogy mindenki, aki a mező­bor. A gyerekeknek nincs más gondjuk a sportolásban, mint­hogy kellően beosszák az ide­jüket. Tudom azért ez nem olyan egyszerű. Két dolog biz­tos. Az egyik az, hogy a ta­nulás az első. Amikor vala­melyik sportolóm ezzel igazol­ja a hiányzását, szó nélkül nyugtázom. A bizalom feltét­lenül szükséges. A másik: öt forintért lehet rágógumit ven­ni. de eredményt nem. Két edzés jobb, mint egy, harminc jobb. mint huszonkilenc, és azt hiszem, ha valaki a vizsga- időszakban kihagyja az edzést, akkor a tanulásból sem lesz semmi, ha pedig edz, akkor az esze is jobban fog. ★ Újsághír: A KISZ Központi Bizottságának székházában megrendezett országos atléti­kai értekezleten Kirchoffer József a Magyar Atlétikáért kitüntetés arany fokozatát ve­hette át. Kiegészítésünk: A 777. ta­nítvány Benedek Krisztina öccse. Csosza tanár úr negy­venhét éve edző. Tizenkét év múlva szándékozik nyugdíjba menni, 1999-ben. mert akkor lesz nyolcvanéves. Kirchoffer József közismer­ten nem szereti a focit. Kö­zépiskolás korában azonban kergetnie kellett a bőrt. beállt hát kapusnak. Hol a bal. hol a jobb sarokba engedte be a lövéseket. A kor ismert spa­nyol kapusáról nevezték el Csoszának. így ismeri a ki­rálynő magyarországi népe. Balázs Gusztáv Tanácsülés Csütörtökön, január 29-én ülést tart a városi tanács. A napirend. Gödöllő 1987. évi egységes pénzalapjának ter­ve, előterjesztő Vass István helyettes elnök Beszámoló a számvizsgáló bizottság mun­kájáról, előadó Tamási Má­tyás, a bizottság elnöke. Tá­jékoztató a népi ellenőrzési bizottság idei programterve­zetéről, előterjesztő Bobály Erzsébet, a bizottság elnöke. Az egyebekben: Tanácsi gaz­dasági ellátó szervezel alapí­tása, előterjesztő Farkas Atti­la, a pénzügyi osztály vezető­je. Tanácsrendelet alkotása a házadóról, előadó Farkas Attila. Tájékoztató a fizető- parkolás bevezetésének lehető­ségéről, előadó Mayer János műszaki osztályvezető. Tájé­koztató a két ülés közötti idő­szak legfontosabb eseményei­ről, előadó Papp István ta­nácselnök. A tanácsülés nyilvános. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A város és körzete közmű­velődési és gazdasági szak­embereinek továbbképzése, módszertani programja. Tájé­koztató és beszélgetés a köz- művelődési intézmények gaz­dálkodásáról, a geszek, ga- meszek tevékenységéről, 10 órakor. Tűzzománcműhely, 16 óra­kor. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás törté­netéről. A gödöllői művészte­lep 1901—1920, felújított ál­landó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás. megtekinthető 10—18 óráig. A hónap műtárgya: Morzsa-Mordhardt Gyula: Portré, megtekinthető 10—18 óráig. gazdasági gépészet területén, vagy ezzel szorosan kapcsoló­dó munkakörben tevékenyke­dik és önmagát e szakmai kö­zösséghez tartozónak tekinti, szerepeljen a nyilvántartás­ban. Elképzeléseik szerint éven­te, a gödöllői mezőgazdasági tudományos napokon kiadná­nak egy olyan címjegyzéket, amely a nevet, a végzés helyét és évét, a beosztást, a mun­kahely megnevezését, címét, telefonszámát tartalmazná. Lehetséges továbbá az előző adatok egy szűkített, például az 1980-ban végzett évfolyam­ra való összeállítása. Mód nyílik valamilyen szakterület, például a vízügy, valamely te­rületi kötöttség, például Csong- rád megye, esetleg nyelvtudás szerinti keresésre, illetve meg­találhatják azt a személyt, aki mindhárom feltételnek megfe­lel. A szervezők meggyőződése, hogy olyan ügy érdekében kér­nek segítséget a felhívás ter­jesztése révén, amelyből közös előnyök származnak mind az egyes egyének, mind a mező­gazdasági műszaki közösség szempontjából. Mindehhez már csak azt fűzhetjük hozzá, hogy jó és hasznos lenne ezt a számító- gépes nyilvántartást más szak­mai közösségek esetében és javára is megalkotni. A gö­döllői próbálkozás éppen an­nak szellemében született, hogv az ember a legfőbb ter­melőerő, a szakmai, baráti kapcsolatok kialakítása, sok esetben újjászervezése fontos tényező lehet végső soron a termelésben. Rozsnyói lejtőkön Sltáborozás Szlovákiába, Rozsnyó kör­nyékére szerveznek sítábort január 30. és február 8. kö­zött az Agrártudományi Egye­temen, A havas sport szerel­meseit a tanintézet saját autóbusza szállítja majd. Kedvező, hogy viszonylag ke­veset, körülbelül 140—150 csehszlovák koronát kell fizet­ni a szállásért naponta — tel­jes penzióval. ISSN 0133—1957 (GödÖUM Hírlap) Környezetvédelem Összekapcsolt rendszerek Egy edző a dobogó tetején Nem kimegy, hazajár a pályára Mindentudó nyilvántartás

Next

/
Oldalképek
Tartalom