Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 2. szám

■ Szombati jegyzetb Szikrák Még nem is csatoltuk fel a léceket, még csak itt ál­lunk a pálya tetején, a té­vétorony alatt, de nekem máris elmúlt a náthám — esküdött sporttársam a mát­rai levegő jótékony hatá­sára. Túlzott volna? Annak az érzésnek esett áldoza­tául, amely szerint a sza­badban mindig jobb az olyan sokszor szobába, mű­helybe kényszerített szer­vezetnek? Miért tételez­nénk fel ezt, miért kétel­kednénk vélekedésében, hogy valóban a kékestetői mikroklíma gyógyította ki a rövid idő alatt is a prüsz- kölésből, hiszen itt találha­tó Magyarország legmaga­sabban fekvő gyógyintéze­te, melyben a pajzsmirigy- és a légzőszervi megbete­gedésekben szenvedőket kezelik — sikeresen? A náthát nem is sorol­hatjuk az igazi betegségek közé, melyek szanatóriu­mot kívánnak. A megfázás annyiban a gyomorrontás­hoz hasonlítható, hogy mindkettőt gyakran a hibás életvitelünknek köszönhet­jük. Közismert, hogy itt, Gödöllőn is jó a levegő, de barátunk éppen a város- központi szűk műhelyében használta el a napi papír- zsebkendő-adag felét. Mindaddig, amíg be nem köszöntött a síidény. Mi, szülők, mind a mai napig különcök maradtunk a szabadidejét töltő társa­dalomban. Igaz, a talpasok tábora százezres, mégis, valahogy elveszünk a tö­megben. A téli erdőket jó­formán csak mi járjuk — nyáron is főleg ezt a társa­ságot látni a rengetegek­ben. A Galga mentéről ki­sebb vadásztávcsővel köny- nyen ellenőrizhetjük jó időben, hogy áll-e még a kékestetői tévétorony, vár­hatunk-e onnan adást, a lejtőkön siklókat azonban így már nem fedezhetjük fel. Legfeljebb onnan sze­reznek tudomást rólunk, ha kirándulásunk után beté­rünk valahová. Ott sajátos viseletűnkről felismernek. Értetlenül kérdeznek, min siklottunk, hiszen itt lenn már elolvadt a hó. Ez még érthető is, de fenn a hegyen sem vár ránk más közeg, akkor sem, ha nem is-nyakig érő a hó, de sportolásra igazán alkalmas. Evek óta nem le­hetett az ünnepek alatt síz­ni, mert nem volt hó. Most esett elegendő. Akik úgy vélekedtek, hogy e jeles napokat nem csupán az evéssel-ivássak lehet eltöl­teni ünnepélyesen, pénzt, fáradságot nem kímélve feljöttek a hegyre. Lécek­kel megpakolt autók su­hantak át körzetünkön, és sokan csatlakoztak hozzá­juk tőlünk is. A pálya aljától a startig hagy gyc.log mehetünk, vagy egy külső vállalat, a Volán járatain. Jóllehet a közelmúltban rádióriport­ban világosítottak fel ben­nünket arról, hogy ez a legjobb megoldás, a szük­séges síjáratok ez alkalom­mal ritkán érkeztek. A sízök széles tábora pe­dig fizetőképes keresletet mutat a szolgáltatóknak. Sokat áldoznak kedvtelé­sükre. tgy vált lehetségessé az, hogy dombvidéki tá­junkról is szép eredménye­ket értek már el úttörők az olimpián. A havas spor­tok szerelmesei ugyanis nem azon gondolkodnak, hogy hogyan nem lehet síelni, nem az akadályokat keresik, hanem a járható ösvényeket, a szánkózható, sízhető lejtőket. Egyesek szerint Magyarországon ke­vés a havas napok száma a hegyekben. Szerintünk még mindig több, mint ahány alkalommal élhetünk a sportolási lehetőségekkel. Visszakanyarodva írá­sunk elejéhez: mi lehet na­gyobb üzlet, mi hozhat na­gyobb hasznot egészségünk megóvásában annál, amit a szanatóriumi levegőn sa­ját költségükön síző, ródli- zó tömeg jelent? Az elmúlt vakációban sok fiatal nem­csak a csillagszórók tün­döklésében gyönyörködött, hanem a köveken szikrát vető lécek látványában is. Balázs Gusztáv LUÖI inán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1987. JANUÁR 3., SZOMBAT ß továbbképzés változatos módjai Az iskolapadok visszavárnak Aki a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen, vagy az or­szág bármely más felsőfokú tanintézetében oklevelet sze­rezve kilép az iskolakapun, az első pillanatban talán ar­ra gondol: elege volt a más­fél évtizedes tanulásból, töb­bé nem kíván vizsgadrukkban élni. Más úgy vélekedik, hogy végre itt az ideje — a tettek mezejére lépve — bizonyítani a tudás alkalmazhatóságát. Legyen szó bárkiről, aki a szakmában marad, és alkotó jellegű munkát végez, akár a termelésben, akár a kuta­tásban, előbb-utóbb ismét is­kolapadba ül, elmélyíteni, kor­szerűsíteni tudását, ismere­teit. Agrotan a tévében Gödöllőn az egyetemen van erre mód, de a városban ta­lálható egy másik továbbkép­ző iskola is, a MÉM Műsza­ki Intézetének műszaki to­vábbképző irodája. A minap, az irodavezető, dr. Mélykúti Csaba szobájában egy pilla­natra televízión követhettük szemmel és füllel az egyik előadóban zajló órát. A zárt­körű televíziós lánctól a gomb­nyomásra összehúzódó függö­nyig, a korszerű oktatás szá­mos feltételével rendelkezik az Agrotan névre keresztelt iskola. A tanév továbbképző tan­folyamairól- megjelent tájékoz­tatóból megtudtuk, a MÉMMI a műszaki továbbképző irodát azzal a céllal alapította 1971- ben, hogy az intézeti kutatási eredmények gyakorlati beve­zetését elősegítő, szaktanács- adás jellegű oktatást végez­zen. Az elmúlt 15 év alatt több mint ötszáz továbbképző tanfolyamon közel 17 ezer kö­zép- és felsőfokú végzettségű mezőgazdasági szakember is­merkedett meg a műszaki- technológiai-szervezési újdon­ságokkal. A tanfolyamok szakmai anyaga a mezőgazdaság gépe­sítésének növekvő műszaki színvonalával összhangban fo­lyamatosan korszerűsödött. Az iparszerű termelési eljárások elterjedésével fokozódott a szakmai újdonságok iránti ér­deklődés, megnőtt az igény az új módszerek elsajátítása iránt. A tanfolyamok témáit a mezőgazdaság fejlesztési fel­adataival összhangban és az üzemi igények figyelembevé­telével állapítják meg. Szerte az országból Ezt az igényt igyekszik to­vábbképző tanfolyamaik fel­építése is kielégíteni: országos és regionális fejlesztési kon­cepciók ismertetése; a részle­tes technológia és a géprend­szer bemutatása; a gyakorla­ti alkalmazás elsajátítása re- frenciaüzem megtekintésével vagy laboratóriumban; mű­szaki-gazdaságossági értékelés; a bevezetést elősegítő szabá­lyozók, a hitelrendszer és a gépvásárlási lehetőségek is­mertetése. A továbbképzést az adott témakört legjobban ismerő kutatók, egyetemi oktatók, ter­melési rendszerek, felügyeleti szervek, gépgyártó és forgal­mazó vállalatok szakemberei­nek bevonásával, tapasztalat­A mezőgazdaság földi és légi gépei egyre korszerűbbek. Ön­magában ez is állandó kihívást jelent a szakemberek számá­ra, tudásuk gyarapítására. A gödöllői agrárközpant ebben is segítséget ad. (Balázs Gusztáv felvétele) cserére alkalmas mezőgazda- sági üzemek részvételével vég­zik. A tanfolyamok bentlaká­sosak, időbeosztásuk általában egy vagy két tanulmányi hét. A hallgatók kétágyas, közpon­ti fűtéses szobákban nyernek kollégiumi elhelyezést. Köz- művelődési program kereté­ben az Agrotannak a város iránt elkötelezett munkatársai Gödöllő műemlékeit, neveze­tességeit mutatják be az or­szág megannyi szegletéből ide­érkező hallgatóknak. Képesítést is ad A tanfolyami ajánlat 1987 telére, tavaszára is valameny- nyi hónapban tartalmaz érde­kes, szakmailag fontos témá­kat, a tehenészeti telepek ter­melésirányításától a ragasztá­sos javításon át a légi és űr­felvételek mezőgazdasági fel- használásáig. A műszaki fej­lesztő, a géptípushoz kötött és a korszerűsítő képzést nyújtó tanfolyamok mellett megtalál­hatóak a képesítést adó kur­zusok is. Ezek a mezőgazda­ság területén képesítéshez kö­tött munkakörök betöltését elősegítő, vizsgaköteles tanfo­lyamok. Megszűnő buszjáratok Különböző freljteiíén, pél­dául falugyűlésen olvasóink hallhattak arról, hogy ja­nuártól a körzet községiéiben megszüntetnek néhány busz­járatot. Az intéakedés 'előz­ményeiről. a megszűnés ará­nyairól érdeklődtünk Fugle- vich Rezsőtől, a Volánbusz gödöllői üzemigazgatóságának vezetőjétől. Az üzemigazgató elmondta, hogy gazdasági megfontolá­sok késztették őket erre a lé­pésre. A bevétük ugyanis még az önköltséget sem fede­zi. Általános tapasztalatuk, hogy csúcsidőben igen sok az utas, zsúfoltak a járatok, nap­közben, késő éjszaka és a hétvégeken jó néhány helyen egy-két ember száll csak . föl a buszokra. A döntést részle­tes tájékozódás, utasszámlálás előzte meg. Utána megkeres­ték a községi tanácsokat, ve­lük egyeztették a tervezett leállítást. Az eddigi számítások sze­rint kilométerben kifejezve, januártól 300 ezerrel keve­sebbet futnak majd a buszok a községekben, ami a teljes mennyiség 6—7 százalékának felel meg. Az első járatszüntetés ja­nuár 5-től érvényes. Hétfőtől a Cinkota—Nagytarcsa, a Budapest—Iklad—Túra, a Gödöllő—Veresegyház—Gal- gamácsa, a Gödöllő—Veres­egyház—Őrbottyán, a Gödöllő —Dány—Tóalmás, a Gödöllő— Vácszentlászló—Jászfénysza- ru, a Gödöllő—Bag—Túra— Zsámbok közötti járatok né­melyikét állítják le. Az utazó- közönséget erről mindenütt szórólapokon tájékoztatják. A következő ütemet a hó­nap közepére tervezik. Az üzemigazgató azt is el­mondta, hogy ezentúl a ko­rábbinál nagyobb figyelem­mel kísérik az utasszám ala­kulását, s annak függvényé­ben döntenek a járatokról. Erről az érdekelt tanácsi ve­zetőket >s tájékoztatták, kér­ve .javaslataikat az esetleges fejlesztésekre. Mert ha van­nak olyan helyek, ahol szük­séges, akkor újabb járatok indításáról is szó lehet. A minél pontosabb helyzetkép kialakításában a gépkocsive­zetőket is érdekeltté tette. A járat megszűnése bérüket nem érinti, s így elvárható tőlük a pontos utasszám megadása. Megtakarítás tehát nem a bérben, hanem az üzemanyag, az alkatrészek felihasználásá­ban várható. S mivel vala­melyest kevesebbet futnak a járművek, több időt fordít­hatnak a karbantartásra, ja­vításra. Önbizalmunk ébresztése Minapi cikkünk a veresegy­házi vízkísérletről bizonyára emlékezetbe fogja idézni váro­sunk fürdőügyét. Gyakori a kérdésfeltevés: mi lesz az al­só-parki kúttal, van-e még egyáltalán remény arra, hogy valamikor is hasznosítható lesz? A város lakosságának igénye a termálvizű fürdőre változatlan, nincs még egy olyan városfejlesztési kérdés, amely olyan mozgósító erejű lenne, mint éppen ez. A megfúráskor (csak) a gyógyvíz rendkívülien magas sótartalma jelentette a hasz­nosítás akadályát, a horgász­tavak egymásutáni kialakítá­sával azután megszüntették a felhasznált víznek a Rákos­patakba — mint természetes befogadóba — való bevezetését is. Néhány évvel ezelőtt. egy kisebb vízigényű balneoterá­piás részleg létesítését vették tervbe, amely a víz gyógyító hatását lett volna hivatott iga­zolni. Ez az elképzelés is el­halt. Űj elképzeléssel, új úton kell elindulni, ha valamikor is ter- mális vízben kívánunk füröd­ni. Mindenekelőtt önmagunk tájékoztatása és önbizalmunk felébresztése érdekében hé­víz-földtani szakvélemény be­szerzése lenne az első lépés, függetlenül attól, hogy a kivi­telezésre mikor lesz lehetőség. A földtani viszonyok és adottságok ugyanis nem vál­toznak! Gödöllő körzetében is ismertek már felhasználható vízföldtani adatok, mélyszer­kezeti kutatások és az azokból levont következtetések, a Szá­rító-puszta környéki szénhid­rogénfúrások rétegszelvényei és nem utolsósorban az alsó­parki lehatárontolásnál szer­zett tapasztalatok. Ismeretes, hogy Gödöllő alatt hosszan húzódik egy mészkővonulat, amely feltételezhetően helyen­ként repedezett is lehet. Csu­pán a szerencsén múlik, hogy a fúró ilyen kőzetbe találjon. Régóta foglalkoztat az al­só-parki kút elszerencsétlene- dése. Mi lett volna, teszem fel a kérdést, ha az elszerencsét- lenedést követő beomlás nem fedi el az 1800—1900 méter közötti, feltehetően felső triász­képződményt, ahol a műszeres felderítés, még a szabadon ál­ló furatban, vizet tartalmazó réteget jelzett, nagyobb mér-' tékben, mint a kényszerhely­zetben megnyitott, 1100—1400 méter közötti, sós vizet adó mélységközben. Feltehető, hogy — szerencsés fúrási pont megválasztása esetén — Gödöllőn is föltárha­tó hidrokarbonátós hévíz. A legígéretesebb fedezetet ilyen kutató, feltáró fúrásra éppen a településfejlesztési hozzájá­rulás biztosítana. Sz. D. ’ A jelöltek listája Zsámbokon az új esztendő első hónapjának közepén ese­dékes időszaki választás elő­készületeinek részeként befe­jeződtek a jelölőgyűlések. Mind a huszonegy választóke­rületben, elfogadva a Hazafias Népfront helyi bizottságának javaslatait, két jelöltet állítot­tak. A gyűléseken való rész­vétel nagyarányú volt, a la­kosság 34 százaléka, több mint hatszáz személy, vagyis majd­nem minden családból egy je­lent meg az összejöveteleken, ahol mindenütt egyetértéssel fogadták a helyi pártszervezet és a népfront tervezetét a köz-, ség fejlesztésének elkövetkező esztendeire. A tanácstagi jelöltek listáját január 2-től tekinthetik meg az érdeklődők a zsámboki ki­rendeltségen. Az időszaki vá­lasztás napja január 17-e. Az alábbiakban mi is közöl­jük a jelöltek névjegyzékét. 1- es választókerület: Kakucska, János, gamesz-vezető (Tural, Mezei Lászlóné fodrász, 2-es: Bajnóczi Mária statisztikus, Hrágyel Mihály ács, 3-as: Me­zei Sándorné számviteli osz­tályvezető, Soós Máté oktatá­si előadó, 4-es: Farkas Tibor faesztergályos, Mayer Ferenc helyettes iskola-igazgató. 5-ös: Dudás József né iskolaigazga­tó, Kaszab László rádió- és te- levízióanűszerész, 6-os: Bajnó­czi József műszaki ellenőr, Molek Jánosné háztartásbeli, 7- es: Kovács András gépkocsi- vezető, Kákái Géza nyugdíjas, 8- as: Holló Ilona politikai munkatárs, Tóth Ferencné könyvelő, 9-es: Kis Istvánná adminisztrátor, Urbán László üzemegység-vezető, 10-es: Baj­nóczi Istvánná takarékszövet­kezeti kirendeltségvezető, Ben- se Józsefné MÁV-ügyintéző, 11-es: Balogh Tibor elektro­technikus, Kakucska Istvánná felvásárló, 12-es: Szabó József diszpécser, Tóth litván nyug­dijáé," la-ás: Éajdik Ottó kis­kereskedő, Balogh József gyógyszerész, 14-es: Kókai Zoltán fejlesztőmérnök, Maká- di István gépkocsivezető, 15- ös: Búzás József általános is­kolai tanár, Lapu Béláné hi­vatalsegéd, 16-os: dr. Szorg István körzeti orvos, Varró János lakatos, 17-es: Bajnóczi Gábor magánfuvarozó, Szabó Gyula villanyszerelő, 18-as: Horváth László boltvezető, Kaján Jánosné vezető óvónő, 19-es: Hajdú Mihály önálló kisiparos, ifjabb Kővágó Gá- borné üzletvezető, 20-as: Ur­bán János műszaki ellenőr, Szabó Istvánná csomagoló, 21- es: Bajnóczi István gépkocsi- vezető, Pintér József mezőőr. Negyedévente sorsolnak A nevét rövidítő Galga Menti Fogyasztási Szövetkezet, a Galga Áfész 1987-ben belép azon kereskedelmi szerveze­tek sorába, melyek nyere- ményjegyzék-akciókkal igye­keznek növelni a forgalmat. A 4-j-l elnevezésű kezdemé­Kulturális programok Gödöllő, művelődési ház: • Január 3-án. A gyermekek testnyelve, Su­zanne Szász fényképkiállítása, megtekinthető 10—18 óráig, a Gödöllői Galériában. Január 4-én. A gyermekek testnyelve. Magyarok a világ filmművér szetében. VIII. Henrik magán­élete, angol film, készült 1933- ban, rendezte Korda Sándor, szereplők: Charles Laughton, Elsa Lanchester, este 6-kor a színházteremben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, A gödöllői művész­telep 1901—1920, felújított ál­landó kiállítás, mindkét na­pon 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, mindkét napon 10—18 óráig. Csalom a feleségem Tudom, a címet látva minden olvasó felkapja a fejét és elkezdi olvasni, mit jelent ez a — sajtó ha­sábjain valószínűleg még soha meg nem jelent — nem éppen szétkürtölésre való vallomás? Nos, arról van szó, hogy párommal mindketten ve­terán nyugdíjasok vagyunk és csillapuló szenvedé­lyeink közül egy ég oltha- tatlanul: a feketekávé. Fe­leségem a mérsékeltebb, ő napi eggyel beéri. Nekem még mindig több kell... Igaz, ragaszkodik hozzá, hogy az az egy Omnia le­gyen. Én viszont nyugdíjas­munkahelyemen Orient Mokkát iszom és ugyan­olyan jónak tartom. És ez kiváltképp nyugdíjasokról lévén szó, dráguló vilá­gunkban nem mindegy... Mivel a kávét én hozom olyan üzletből, ahol meg is darálják nekem (ilyen is van!), az általa megren­delt negyed kiló Omnia he­lyett már két éve is múlt, hogy 20 deka Orient Mok­kát és 10 deka Omniát da­ráltatok össze egy zacskó­ba. (A boltban már mond­ja is a kisasszony, hogy jön az a kedves vevő, aki csalja a feleségét — a ve­vők jól megnéznek.) A hatás pedig: a felesé­gem eddig észre sem vette a csalást, sőt, látom rajta, elégedett, hogy mostaná­ban tovább tart a kávé. Nevem nem írom a vallo­másom alá. így soha senki nem fog rájönni, kiről van szó — és ami a legfőbb, ő se fogja soha megtudni! Különben végem, mint a többi, leleplezett férjnek... nyezésben nyereményjegyet kapnak azok, akik a szövet­kezet könyvesboltjában. 500 forint, az élelmiszer-, a ve­gyes- és a papírboltban 1000 forint, a ruházati boltban 1500 forint, a vas-műszaki, ipar­cikk és mezőgazdasági bolt­ban 2500 forint feletti érték­ben vásárolnak egy-egy alka­lommal. A sorsjegyet a pénz­táros tölti ki és küldi be az áfész központi irodájába. A sorsolást negyedévente tartják, mégpedig a negyed­éveket követő hónapokban. Minden alkalommal egy ne­gyedév nyeremény jegyei hoz­hatnak szerencsét. A nyere­mények értéke 25-25 ezer forint. Azok között, akik nem nyertek és az áfész tagjai, a +1 akció keretében újabb sorsolást tartanak az 50 ezer forintos díjakért. A sorsolásokat Túrán, á Galga Gyöngye étteremben tartják, közjegyző jelenlété­ben. A Fortuna napjai: április 13., július 20., október 19 és 1988. január 18. A kezdési időpont valamennyi alkalom­mal 15 óra. A ráadást ugyan­csak 1988. január 18-án tart­ják, 16 órától. A nyerteseket postán értesítik szerencséjük­ről, az ajándékokat a Galga Áfész furái iparcikkboltjában lehet majd átvenni. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom