Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-19 / 15. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, Í5. SZÁM 1987. JANUÁR 20., KEDD Huszonketten az alapítók közül Kitüntetett munkásőreink Mint arról lapunk tegnapi számának 3. oldalán beszá­moltunk, szombaton ünnepé­lyes egységgyűlést tartott a váci Matheika János munkás- őregység. Ennek során szá­mos munkásőr kapott magas kitüntetést. Az egység parancsnokát, Ma- tilik Györgyöt soron kívül szá­zadossá léptették elő, Fülöp Zoltán és Bakó László egy­ségparancsnok-helyettesek Ki­váló Parancsnok jelvényt, Bé- nyi Ferenc társadalmi pa­rancsnokhelyettes a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fokozatát, Herczeg Oszkárné ügykezelő Kiváló Munkásai- kitüntetést kapott. A munkásőrség alapítói kö­zül Dohányos András nyugal­mazott reklámgrafikus, pénz­ügyi szolgálatvezető, a mun­kásőrség országos ünnepségén vehette át a Vörös Csillag Ér­demrendet. Ugyancsak 30 éve szolgál Kovács Károly és Ora- vecz Jenő, akik megkapták a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. E kitüntetés ezüst fokozatát az alapítók kö­zül Kozma István és Simon József kapta meg. Az alapítók közül Szolgálati Érdemérmet kapott Balázs Mi­hály, Csery László. Dohányos András, Erdélyi József. Far­kas János, Forró Imre, Gulyás József, Kalácska István, Ká- nyik János, Nyerges Lajos, Petrasovits István, Tóth Fe­renc és Víz János. A tartalékállományú mun­kásőrök közül négyen kapták meg a Haza Szógálatáért Ér­demérem. bronz fokozatát: Csáki János, Faggyas Sándor, Her Antal és Kata Sándor. Az országos parancsnok ajándékát Várszegi László ve­hette át. Munkásőr Emlékjelvényt ka­pott Szikora Pál, aki betegsége miatt későbbi időpontban ve­szi majd át az elismerést. A Szolgálati Érdemérem 25 éves fokozatát Czmorek Ist­vánnak, Faragó Gézának; 20 éves fokozatát Haraszti Fe­rencnek, Valentin Andrásnak, Herédi Józsefnek, Molnár Miklósnak, Lénárd Istvánnak és Ballagó Józsefnek nyújtot­ta át Kovács Mihály, a Mun­kásőrség Pest megyei parancs­nokhelyettese és dr. Ola­jos Mihály, az MSZMP Vác Városi Bizottságának első tit­kára. A Szolgálati Érdemérem 15 éves fokozatában húszán ré­szesültek: Hegedűs Tibor, Ba­lázsi Sándor, Csitneki Tibor, Kajtor Sándor, Varjú Gyula, Peregi, Gyula, Mészáros Sán­dor, Juhász István, Bánhalmi Pál, Baumann János. Galdnyi Lajos, Radios József, Szabó Kálmán. László István, Tóth János, Kovács Károly, Gorgé- nyi Mihály. Lakatos János, Reményi István és Bódis Jó­zsef. A munkásőrségben eltöltött tízéves szolgálatukat ismerték el Szolgálati Érdeméremmel Androka Tibornak. Gyurkovics Józsefnek, Pilni Istvánnak, Juhász Antalnak, Tölgyes Ti­bornak, Bozori Jánosnak. Ba- ráth Jánosnak és Dudok Jó­zsefnek. Konténerek - exportra Jól zárta az elmúlt esztendőt a Ganz Danubius Váci Konté­nergyára. Ebben biztosan sze­repe volt annak is, hogy gyor­san és rugalmasan alkalmaz­kodtak a piac igényeihez. A konténerek belsejét például kifejezettén a vevő speciális kívánságainak megfelelően is elkészítik. Kiváló Parancsnok kitünte­tő jelvényt kapott Abaffy Bé­la, Horvátics József, Gresz Mihály, Kruzslicz István és Juhász József. Kiváló Munkásőr kitüntető jelvénnyel ismerték el munká­ját Kajtor Sándornak, Varjú Gyulának, Kontreczki Bélának, Győrffy Attilának, Oroszki Józsefnek, Talló Péter János-, nak, Baumann Jánosnak, Brunner Jánosnak, Horváth Árpádnak, Lakatos Szilamér- nak, Germann Józsefnek, Mé­száros Györgynek, Sasvári Zol­tánnak, Kóczián Sándornak, Mestra Lajosnak, Trieb Antal­nak. Valamennyi kitüntetettnek gratulálunk. Idősek között Kemencén Rendet a fejekben! Nem lelkesednek a szünetért Kemence főutcáján, abban az épületben, ahol valaha kocsma volt, most idős embe­rek élnek, pihennek, szórakoz­nak, étkeznek, töltik kellemes környezetben napjaikat. Az idősek napközi otthona — akkor még a nem túl ked­velt ÖNO nevet viselte (de az elmúlt év vége felé az öregek szót idősekre változtatták) — 1976. február 4-én jött létre és 1981 novemberében hetessé alakult, tehát nemcsak hétfő­től péntekig fogadja tagjait, hanem hét végén is. A kocsmaépület — ké­sőbb egy darabig szolgáltató­ház — társalgóból, ebédlőből, fürdőszobából, konyhából, toa­lettből, irodából és — ami ta­lán a fő — két-két női és fér­fi hetes lakószobából áll. A 26 klubtagból (25 az en­gedélyezett) 18-an hetesek, te­hát ott is alszanak, sőt ja­nuártól áprilisig a személyzet azt is megoldja, hogy a hét vé­gén se kelljen hazamenniük. Étkezésüket az óvoda látja el — megkóstoltam — ízletes koszttal, az óvodai szünnapo­kon pedig a gondozók ügyel­nek és főznek rájuk. Králik Zsuzsa, az intézmény vezetője 1979 óta áll a három gondozónő és egy területi, vagyis házi gondozónő segít­ségével az idősek rendelkezé­Föidrészeken át Szobi szörp külföldre Még a mérlegkészítést meg­előző becslések szerint is leg­alább 40 százalékkal jobb eredményt értek el a Szobi Gyümölcsfeldolgozóban 1986- ban az 1985-ös évhez viszo­nyítva. Hozzájárult ehhez még az év vége felé útnak indí­tott szállítmány az Egyesült Államokba és Kanadába. A szerződésük almás űri tmény re szólt, amit majd ott dolgoz­nak fel. Az élet nem áll meg, ezt bizonyítja, hogy a múlt hé­ten már hozzáláttak egy újabb exportszállítmány gyár­tásához, ezúttal a Szovjet­unióba. Húsz vagon meggy­szörpöt várnak odaát. Igaz, a korábbi gyakorlatnak meg­felelően, további megrendelé­sekre számíthatnak erről a piacról, de nem termelhetnek folyamatos igények szerint. Az összegyűlt mennyiséget egyszerre küldik, ami raktá­rozási nehézségeket okoz. Föl­készültségük szerint az első félévben 4—500 vagonnal is elő tudnak állni. Az évnek ez az első szaka­sza egyébként hagyományo­san a szerződéskötéseké. En­nek a szokásnak megfelelően sorra jelentkeznek is a régi partnerek. akik bizonyára elégedettek, csupán az. aktuá­lis mennyiségeket kell meg­beszélni. Talán nem árulunk el tit­kot azzal, ha elmondjuk, új egyéni formájú üvegeket sze­retnénk a kedvelt szörpcsa- ládnak, amelyen különböző színű, de egységes alakú, von­zó címkék hirdetnék az üzle­tek polcain a szobi terméket. Ezek prototípusai el is ké­szültek. de a nagyüzemi újí­tást csak később vezetik be. D. Z. sere. Zsuzsa egy kicsit panasz­kodik. Hiányolja elsősorban az egesz hetes működési enge­délyt, mert most tulajdonkép­pen szombaton két órakor ha­za kellene mindenkit küldeni, de ehhez nincs szívük: mond­hatni, feketén, egy kis tiszte­letdíjért, részben társadalmi munkával, ellátják a rászoru­lókat. Az életkor egyre emelke­dik: öregszik a tagság. Az a szemlélet, hogy ez nem más, mint szegényház, már tünede- zik, de az még mindig fenn­áll bizony, hogy a fiatalabb nyugdíjast nem engedik, mert hasznát lehet venni a család­ban. a háztájiban, mert még aktív. De amint csökken vagy elapad a munkaképessége, már küldik, adott esetben akár a szociális otthonba is, nem­csak ide! Bár lassan ez az intézmény is egyre közelít a szociális ott­honhoz, és feladataik a gon­dozástól sokszor az ápolás fe­lé tolódnak el. (Amíg beszél­gettünk — egy TIT-előadás után, amit nagy örömmel néz­tek végig — az egyik nemré­giben idejáró néni „hazaszö­kött'’ és ketten is szaladtak utána.) Haza persze lehet menni, ha bejelentik, de ez a néni zavarában ment el. Miat­ta és egy régebbi tag miatt zárják az ajtókat. Van egészségügyi ellátás is. Gyógyseerezik azt, akit kell, a hetente odalátogató orvos uta­sításai alapján. Nyáron, amikor az óvodai szünet van, az otthon is szü- •netet tart. Kell ez,' az étkez­tetési problémák miatt épp­úgy, mint hogy ilyenkor vég­zik el a szükséges éves taka­rítást, karbantartásokat, javí­tásokat, adják ki a dolgozók­nak az éves szabadságot. De kell ez lelki — pszi­chés — okok miatt is, hogy menjenek egy kicsit az idő­sek vissza a mindennapos csa­ládi életbe. Az a kár, hogy a hozzátartozók egy része, akik már az idős családtagot el­küldték ide, nem lelkesednek ezért a szünetért. Bizony, az intézmény nagy- szerűségének a felismerésén túl — sajnos, vannak közsé­gek, ahol még mindig „dedót” emlegetnek a szegényház meg­tisztelő neve mellé —, egy ki­csit rendet kellene teremteni a fejekben az idősek megbe­csülése és tisztelete terén. És ez már nem csak kemencei ta­pasztalat. Fazekas Mátyás Csehszlovák exportra készültek ezek a konténerek. Daru emel li a teherautóra a szállításra kész darabot (Vimola Károly felvételei) Kiss Lajos hegesztő a belső lemezborítást készíti. A konténer színét s a padozat anyagát például a vevő szabja meg A legdrágább energia Inkább óhaj, mint valóság A klubzakós fiatalember, aki Nyíregyházáig utazott, egy idő után elindult megkeresni a kalauzt. Akkor már harmad­szor aludt ki az első osztályú fülke világítása, s akik olvas­tak, mindig a legérdekesebb részleteknél kényszerültek le­tenni a könyvet. Ráadásul az­zal sem kárpótolhatták magu­kat, hogy az ablakon kinézve lássák az elsuhanó tájat, hi­szen a Nyugati pályaudvarról délután 4 órakor indult a zá­honyi gyors. Így hát az esti sötétségben szeli át a különben sem változatos alföldi tájat. — Uram, nem kaphatnánk vissza a világítást? — kérdez­te határozottan a kalauztól, aki érintkezési hibát emlege­tett, de a fiatalember azt mondta: őt ez nem érdekli. A vonatjegy árát kifizette, ben­ne van a világítás. Különben is azért vett pótjegyet, hogy le­gyen ülőhelye az első osztá­lyon. / Az utasok magukban elfo­gadták ezt az érvet. Mert tény­leg így van szerintük is, hogy ha már fizettek, kapják meg, ami jár. A mennyezeti lámpa viszont tréfát űz a könyvét, jegyzetet forgató emberekkel. Most is­mét felvillan, magam is a bel­ső zsebembe nyúlok a szem­üvegemért, s a jelzésnél lapoz­nám a könyvet, de akkor is­mét sötét lesz. Abony és Szol­nok között megint olvashatunk egy kicsit, de mire a Tiszához érünk, újra sötét lesz a vagon minden fülkéje. A mosdóban nem lehet becsukni az ajtót, valaki leszerelte a zárat. Ezek a körülmények eszünkbe jut­tatják magatartás-kultúrán­kat, bár a többes számot so­kan kikérhetik maguknak, akik csak szenvednek a rongálók miatt. Az egyszeri utazás kényel­metlenségeinél sokkal fárasz­tóbb az, ha az ember egy fél életen keresztül kényszerül mindennap vonatra ülni. Alig több mint 40 perc a reggeli utazás Vác és Budapest kö­zött. Ám a bejáró dolgozók­nak azt is össze kell adniuk, hogy 40 meg 40 annyi mint 80, azaz egy óra húsz perc. ami­hez még hozzá kell számítani a két város helyi közlekedését, be kell kalkulálni a késéseket, a 1 forgalmi dugókat, melyek miatt az ember néha lekési az esti járatot, s várhat az egy óra múlva induló következőre. Vagyis a bejáró dolgozónak mindenképpen hasznosan kell eltöltenie az utazás idejét. Az sem mindegy, hogy mennyivel hamarabb koptatja el őket a helyben lakó kollé­gáknál az utazás, a korán ke­lés. Azt az általános művelt­séget, vagy inkább tájékozott­ságot, amelyre a szakmai is­meretek építhetők, melynek talaján a munkakultúra, az üzemi és közéleti demokrácia alapjai teremtődnek, a társa­dalmi aktivitás bontakozik ki, jobb híján, az úton töltött idő­ben kellene pótolnia annak, aki ezt az életformát válasz­totta. Feltételes módban kény­szerülök erről beszélni, mert aki ismeri a körülményeket, az tudja jól, hogy inkább óhaj­ról, mint valóságról beszélhe­tünk. Az olvasni, tanulni akaró ember idejének első tíz perce a felszállás után a megfelelő hely keresésével telik el. Az egyik kocsiban piszkosak az ülések, a másikat nem fűtik, a harmadik túl meleg, és a fű­tést nem lehet szabályozni. A következőben meg az ablak rongálódott meg. Ha az illető nemdohányzó kocsiba akar szállni, még nehezebb a dolga, mert ha minden együtt van, akkor hiányzik a világítás. Amit pedig az utóbbinak ne­vezhetünk, annak a fényereje csak arra elég, hogy a betűre éhes ember ne tudjon ellen­állni az illúziónak, erőltesse a látását, hogy azután később a szemorvoshoz forduljon, erő­sebb szemüvegért. Az e sorok elején már em­lített utasbőszítő fényjáték egyébként eléggé elterjedt a vonatokon. A Budapest—Szob között közlekedő járatokra jel­lemző. hogy az égők vibrál­nak, fényük az állomások kö­zött kialszik, a megállókban ismét felvillan. Egy vasúti üzem szakembere meg is ma­gyarázta az okát, amit tehát Csütörtök este 6-kor Vác 7-es számú tanácsi vá­lasztókerületének lakói számá­ra január 22-én, csütörtökön este 6 órakor — az időközi ta­nácstagválasztásokat megelő­zően — jelölőgyűlést tartanak a Köztársaság út 69. szám alatti általános iskolában. A rendezők várják a Hor­váth Mihály utca, Kórház ut­ca, Rákóczi út. Maurice Tho- rez utca, illetve a Dózsa György út 1—29. és 2—32., a Köztársaság útja 45—69., a Maróthy Lajos utca 1—7. és 2 —6., illetve az Árpád út 1—33. és 2—36. szám alatti házak la­kóit. a körzet választópolgá­rait. Kubai karnevál február 8-án Tovább halasztották a váci Madách Imre Művelődési Köz­pont Kubai karnevál című műsorát. Előző híradásunkban január 25-re jeleztük, most megtudtuk, az újabb időpont február 8-a este 7 óra. Higiénikus műanyag padló A szigorú egészségügyi kö­vetelményeknek is megfelelő, újfajta PVC-padló gyártását kezdték meg a Hungária Mű­anyag-feldolgozó Vállalatnál. Újdonságukat elsősorban a kórházak, rendelőintézetek, laboratóriumok padlózatának burkolásához. ajánlják, mert az új PVC-padló olyan ada­lékanyagok hozzáadásával ké­szül, amelyek megakadályoz­zák a baktériumok és a gom­bák megtelepedését a mű­anyag alatt. Alkalmazásával elejét lehet venni annak, hogy a gyakori felmosástól átned­vesedett hézagokban megtele­pedhessenek a mikroorganiz­musok, amelyek a különféle fertőzések táptalajai lehetnek. A műanyag csíkokat áz illesz­téseknél hézagmentesen össze- hegesztik, hogy a felmosáskot a padló alá se szivároghasson be a víz. A Hungáriában az elmúlt években jelentősen bő­vült a műanyag padlók vá­lasztéka ; a több évtizede gyártott tömör PVC-padlók mellett újabban habosított hang- és hőszigetelő, illetve üvegszállal erősített, méret­tartó, nehezen kikoptathatő burkolóanyagokat is gyárta­nak. Ezek az újdonságok itthon és külföldön egyaránt kereset­tek. ismernek, de úgy látszik, még­is késik a megoldás. Feltűnő újabban az is, hogy mennyivel zsúfoltabbak a dolgozókat szállító vonatok a korábbi évekhez képest. A pe­ronokon és a kocsikban sok az álló utas. A körülmények okait sok mindenben kereshetjük. Elfogadhatjuk azt a nézetet is, hogy, az utasok egy része — én azt mondanám, a kisebbség — úgyszólván nem a gazda módján bánik a közlekedési eszközökkel. Rovásukra írha­tók az összeszabdalt bőrülések, az ajtókra firkált trágárságok, a kicsavart villanyégők, s más renitenskedések. Ám ráolva­sással ezeken nem lehet vál­toztatni. Akinek nem palléroz­za magatartását a kulturált környezet, azzal szemben eré­lyesen kell fellépni. A dolgozó emberek ideje és energiája fogy el, vész kárba, ha pazarolják. A nyíregyházi gyors példája csak arra jó, hogy aláhúzzuk: nem egyetlen útvonal vagy járat az, ahol ilyen jelenségek tapasztalha­tók. Tegyük még hozzá azt is, hogy nem is kizárólag a vo­natokon. Az országban közle­kedő Volán-buszok utasai is gyakran érkeznek úgy haza a munkából, hogy a buszon va­ló álldogálás miatt elmegy a kedvük mindentől, csak pi­henni szeretnének. De még vár rájuk a háztartás, a férfiakra az udvar, a kert, s csak ez után következne a tévéműsor, esetleg a könyv. Ám a fáradt­ság nagy úr. Legtöbbször az ágyba parancsolja azt, akinek kora reggel csörög a vekker. K. T. I. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom