Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-20 / 16. szám

PEST MEGYEI VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. JANUÁR 20., KEDD Befejezték munkájukat az operatív bizottságok Most az olvadás okozhat gondot Jelentősen javult a helyzet hazánkban: zavartalan volt az ellátás és a közlekedés — állapította meg hétfői, utolsó ülésén a tárcaközi koordinációs operatív bi­zottság. Szombaton 600, vasárnap 800 munkagép dolgozott a hóeltakarítá­son, így minden főút két nyomon, egyes alsóbbren­dű utak egy nyomon ugyan, de járhatók. Meg­élénkült vasúti áruszállí­tás, s a személyszállítás­ban is visszaállt a meg­szokott téli menetrend. A hét végén rendes műszak­ban dolgoztak a mozdony- és kocsijavító üzemekben, hogy minél hamarabb ki­javítsák az időjárás miatt megrongálódott járműve­ket. Tartották menetrend­jüket a Volán-buszok is. , Az elmúlt hét tapasztala­tait és a koordinációs bizott­ság munkáját értékelve Vrbán Lajos közlekedési miniszter, a bizottság vezetője megálla­pította: sikerült úrrá lenni a szokatlan időjáráson, úgy ösz- szehangolni a munkát, hogy a körülményekhez képest csekély fennakadás volt a közlekedésben, a közmű- és élelmiszer-ellátásban, az egész­ségügyi szolgálatban. Az élet visszatért a rendes kerékvá­gásba, mindenhol normalizá­lódott a helyzet, ezért a to­vábbiakban nincs szükség a tárcaközi operatív bizottság közreműködésére. Tegnap délelőtt a Pest Me­gyei Tanács operatív bizott­sága is ülésezett Csonka Ti­bornak, a megyei tanács el­nökhelyettesének vezetésével. Mivel a kialakult helyzet nem indokolja tovább a bi­zottság munkáját, azért an­nak működését ideiglenesen felfüggesztették. Ezentúl a polgári védelem általános ügyeleti szolgálata, együttmű­ködve a megyei tanács ügye­letével, fogadja a beérkező információkat és az esetleges problémák megoldására to­vábbítja az illetékes szak- igazgatási szerveknek. A megyében minden út jár­ható, helyenként azonban ma­gas hófalaktól határolt, mely Alattomos síkosság az utakon (Vimola Károly felvétele) az olvadás miatt néhány mé­teres szakaszokban vízátfo­lyásokat okoz. A közúti igaz­gatóság munkásai folyamato­san dolgoznak, de a vízgon­dokat csupán csökkenteni tudják. A balesetveszély miatt változatlanul óvatos és körül­tekintő vezetés szükséges. Azért is, mert éjszakánként ónos eső esik, és — amíg a sószóró kocsik oda nem ér­nek, az utak síkosak. Zavartalan volt hétfőn min­den település ellátása Pest megyében, sőt, már az ország más területéről is megérkez­tek a szokott szállítmányok. A Göd és Vác környékén lé­vő benzinkutak viszont nem tudtak annyi gázolajat és benzint adni reggel, mint amennyit a lakosság igényelt, de a nap folyamán a hiányt megszüntették. A Budapest-vidéki Posta- igazgatóság dolgozói szomba­ton délben helyreállították a leszakadt telefonvezetékeket Örkénynél, Táborfalvánál Pusztavacsnál és Tatárszent- györgynél, 1-1 áramkört üze­meltetve. Vasárnap este a Pusztavacsra vezető vonal ismét elszakadt, de a sötéte­dés miatt csak hétfőn reggel kezdhették meg javítását és tegnap déltől már jó az ösz- szeköttetés. Ahol egy áram­kör üzemel, ott éjszakánként segélykérőt kapcsolnak az ál­landó ügyeletet tartó kezelő­központba, így rendkívüli esetben pillanatok alatt hív­ható más település. Újszilvá­son és Tápiószelén csak a munkásőrség URH-összekötte- tésének segítségével lehet a mentőket, tűzoltókat és a rendőrséget értesíteni, mivel az ottani vezetékek még a múlt héten elszakadtak. A helyreállításokon tegnap mint­egy 150-en dolgoztak a me­gyében, A tömegközlekedésben csu­pán Ráckeve térségében volt hétfőn reggel némi zavar, Ugyanis elszakadt a HÉV fel­ső vezetéke. Amíg a hibát ki­javították, autóbuszok szállí­tották az utasokat. Áramki­maradás nem fordult elő, s már mód nyílt arra is, hogy az ideiglenesen kijavított ve­zetékeket véglegesen helyreál­lítsák. T. A. Műszaki fejlesztés KGST-tanácskozás Hazaérkezett Ulánbátorból a magyar küldöttség, amely Papp Lászlónak, az OMFB el­nökhelyettesének vezetésével részt vett a KGST tudomá­nyos-műszaki együttműködési bizottságának 35. ülésén. Megtárgyalták a KGST tu­dományos-műszaki komplex program teljesítésében eddig elért eredményeket és megha­tározták a tennivalókat. Egyik legfontosabb feladatként jelöl­ték meg a magas műszaki színvonalú termékek és tech­nológiák kidolgozását célzó szerződések mielőbbi megkö­tését. Bonni helyzetkép '„Ebben a versenyben minden elő­rejelzés szerint a jobboldal nyeri el a többség kegyeit. Papírforma szerint ő fut be — nem abszolút többséggel, hanem a jelenlegi koalíciós társával, Hans-Dietrich Genscher kis liberális Szabaddemokrata Pártjával karöltve. Ezt mu­tatják hónapok óta a közvéleménykutatások —, ha csak túl sok jobboldali hívük annyira el nem bízza magát, hogy az eleve győzelem tudatában el sem megy sza­vazni.” (2. OLDAL) A uvaltarlatf „Ám kérjenek érte pénzt, hiszen egyéni igényeket elégítenek ki, must műtőt de sok tízezer egyén igényét. Va­lami azonban elfogadhatatlan: egyetlen intézkedéssel, egyik pillanatról a másikra 1700 százalékos áremelést végrehajtani. S nem vagyok benne biztos, hogy a 600 vizsgálatért befolyó egymillió 500 ezer forint megold­ja a Köjál gondját.” (3. OLDAL) Müvwék „Ha a Pemüben megkezdődik a művesék gyártása, az a számí- O Pemubot. tások szerint 30—40 százalékos importmegtakarítást jelent az országnak, a Pemünek hosszú távú. biztos hazai piacot, szerény nyereséggel. A vállalatot e termék kapcsán nem a gazdagodás remé­nye. sokkal inkább humanitárius szempontok vezérlik.” ’ (3. OLDAL) Meavehatárokat ”Azt kel1 megértenL hogy a műemlékvédelem nem nem ismerve kampánymunka. Nem le­het rohambrigádokkal látványos eredményt produkálni. Valaki nemrégiben így fogalmazott' egy tárgyaláson: húsz év alatt végzünk a műemlék rendbehozásával. Szó sem lehet róla. Egy műemlék védelmével nem lehet le­állni.” (5. OLDAL) Mihail Gorbacsov üzenete a „hatoknak” Békés világűrt a földünk körül! A Szovjetunió a jövőben is következetesen fog küzdeni azért, hogy tovább lehessen lépni a Keyujavíkban elért pozíciókról. Nem vonunk vissza egyetlen egyet sem az ott előterjesztett, javaslataink közül, amelyek célja valamennyi nukleáris eszköz jelentős csök­kentése és ezt követően felszámolása, a békés világűr biztosítása föl­dünk körül — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra hétfőn Moszkvában közzétett üzenetében. A szovjet politikus eb­ben az „új-delhi hatok” — Argentína, Görögország, India, Mexiko, Svédország és Tanzánia — vezetőinek december végén nyilvánosság­ra hozott újévi leszerelési felhívására válaszolt. Gorbacsov a felhívást ele­mezve rámutatott: a „hatok” újólag határozottan síkraszáll- nak amellett, hogy haladékta­lanul olyan konkrét intézke­déseket kell kidolgozni az űr- fegyverkezési hajsza megaka­dályozása és a földi fegyver­kezési hajsza beszüntetése ér­dekében, a melyek végered­ményben a nukleáris fegyver­zet teljes megsemmisítéséhez vezetnek földünkön. A szov­jet vezető megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a Szov­jetunió és a „hatok” lényegé­ben megegyező álláspontot képviselnek e kérdésekben. Mindenekelőtt teljesen egyetértők azzal, hogy meg kell őriznünk azokat a törté­nelmi eredményeket, amelye­ket a reykjavíki szovjet- amerikai csúcstalálkozón sike­rült elérni az atomfegyverek­től mentes világhoz vezető úton, s nem szabad megen­gedni, hogy megingassák azo­kat a konkrét kiindulási ala­pokat a nukleáris leszerelés terén, amelyeket Reykjavík- ban vázoltunk fel — mutatott rá Mihail Gorbacsov. Az SZKP vezetője hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt az. atem- fegyverzet megsemmisítésé­nek problémájára kell össz­pontosítani. Az SZKP KB főtitkára az egy évvel ezelőtt előterjesz­tett szovjet leszerelési prog­ramra utalva hangsúlyozta, hogy e kezdeményezésekre építve a Szovjetunió bátor, de ugyanakkor reális javaslatot tett a fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében, an­nak minden területén: legyen szó a nukleáris fegyvertárak megsemmisítéséről, az űr- fegyverzet létrehozásának megakadályozásáról, a vegyi fegyverek betiltásáról, vagya haderők és a hagyományos fegyverzet szembenállásának csökkentéséről Európában. Sajnálatos módon azonban a másik fél egyelőre nem mu­tat hasonló politikai felelőssé­get a világ sorsa iránt. Mi több, arra is kísérletet tesz, hogy még azt az alapot is szétrombolja, amelyet az el­múlt 15 évben teremtettünk meg ebben az építő munká­ban. Ennek kapcsán teljesség- (Folytatás a 2. oldalon.) Várkonyi Péter Norvégiába látogat Dr. Várkonyi Péter külügy- j hívására január 20—22. között miniszter Knut Frydenlung hivatalos látogatást tesz Nor- norvég külügyminiszter meg- I végiában. Külföldiek fizetési eszköze A forint-eurocsekk Január elsejétől a hazánkba érkező külföldi turis­ták már forint-eurocsekkel is fizethetnek — tájékoz­tatták hétfőn az újságírókat a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Posta képviselői. Az erre vonatkozó meg­állapodást az MNB még tavaly novemberben kötötte meg az eurocsekk-rendszer brüsszeli központjában. A forint-eurocsekk alkalma- *ása növeli a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták pénzügyi biztonságát A csekk használata azért is előnyös, mert a megállapodás alapján « partnerbankok nem valuta-, hanem devizavételi árfolya­mon számolnak el, ami 2,9 százalékkal alacsonyabb, igya csekktulajdonos olcsóbban jut forinthoz. A forint-eurocsekk bevezetése fontos állomása an­nak a folyamatnak, amelynek célja a magyar valuta külső konvertibilitásának fokozatos kialakítása. Az új rendszer be­vezetésével ugyanis — bár a magyar forint egyelőre még nem konvertibilis — 18 or­szág bankjai a Magyar Nem­zeti Bank áltál jegyzett hiva­talos árfolyamot fogadták el az elszámolás alapjául. Magyarországon jelenleg több mint 1500 helyen vált­ják be a csekkeket forint bankjegyekre A csekket szál­lodákban, vendéglátó helyeken,- utazási irodákban, áruházak­ban és üzletekben is elfogad­ják közvetlen fizetőeszköz­ként. Ezek az üzletek, áruhá­zak emblémával jelzik, hogy náluk forint-eurocsekkel is le­het fizetni Sem a beváltóhe­lyek, sem a csekket elfogadók nem számítanak fel a csekk- kártya-birtokosoknak kezelési költséget vagy jutalékot. Az eurocsekkekkel kapcsolatos el­számolásokat a Magyar Posta végzi. Osztrák és NSZK-beli takarékpénztárakkal kötött megállapodást, amelynek alap­ján az ottani takarékköny­vekből a külföldi turistáik Ma­gyarországon is kivehetnek pénzt. Hatvanöt postahivatal­nál folgalkoznak külföldi pénz­váltással is. A forint-euro­csekk váltásába 220 postahi­vatal kacspolódott be. Beszá­moltak arról is, hogy a kez­deti tapasztalatok igen kedve­zők, az év első két hetében már mintegy 5,3 millió forint értékű csekket váltottak be. Január elsejétől megszűnt a külföldi pénznemben kiállí­tott eurocsekkek elfogadása. T KANYARBAN 1 udós tanulmányok, mindennapos viták té­mája a foglalkoztatás várható átalakulása, s nem tartva fölöslegesnek sem a tanulmányokat, sem a vi­tákat, csendes megjegyzés­ként fűzzük hozzájuk a ta­pasztalatokat, hogy volt ezen vita tíz meg húsz esz­tendeje is, s valami fur­csa módon mindig másként alakult a valóság. Másfél évtizede, a hetvenes évek elején például egy, a táv­lati tervezéshez készített, hivatalos felkérésnek eleget tevő tanulmány összeállítói kézenfekvőnek ítélték a ha­ladási irányt, mondván, a monori járásban folyama­tosa n mérséklődik majd az ingázók tábora, pontosab­ban a járáson belüli inga­forgalom nő meg. Az ok: a mezőgazdasági nagyüze­mek egyre nagyobb szám­ban igényelnek szakmailag jól képzett, az ipari fegyel­met természetesként elfo­gadó munkaerőt. Eltelt másfél évtized, a járásból vonzáskörzet, hi­vatalosan nagyközségkör­nyék lett, az üzemalakítás, az ipari foglalkoztatás meg­hozatalakor is téves, hibás adminisztratív tilalmát az élet könnyed mozdulattal tolta félre, s kiderült, a mezőgazdasági nagyüzemek sem úgy és olyan mérték­ben igénylik a munkaerőt, ahogyan és amennyit az előzetes számítások feltété-1 leztek. A városi jogú nagy­községben és a nagyközség­környék településein ma a nyolc mezőgazdasági nagy­üzem mellett tizennégy ön­álló ipari cég — vállalat és szövetkezet — tevékenyke­dik, s további hatvan (!) ún. ipari telephely — gyár­egység, üzem, részleg sfb. — szintén hat a foglalkoz­tatásra. S mégis 1 Amint év­tizedek óta, napjainkban úgyszintén, nem csak Ve- csés, Üllő, Monor ontja az ingázókat a fővárosba, ha­nem az olyan, helyiben is viszonylag jelentős foglal­koztatási lehetőségekkel rendelkező nagyközség, mint Gyömrő, Maglód. Nem számít különlegességnek az a település, ahol az aktív keresőknek a nyolcvanöt- kilencven százaléka ingázik lakó- és munkahelye kö­zött, ami eléggé beszédes arány arra, vajon a fog­lalkoztatás engedelmeske­dik-e az előre elgondolt irá­nyoknak, avagy főként nem elveknek, hanem gyakorlati hatásoknak a nyomát vi­selve formálódik. Ítéljük akkor fölösnek az elveket? Nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy az elvekhez — ameny- nyiben komolyan vesszük azokat — a gyakorlati élet ezer eszközét, módszerét kell társítanunk, éppen az elveknek a gyakorlatba va­ló átültetése, azaz megva­lósítása, megvalósulása ér­dekében. A községek né­melyikében történelmi re­likviaként veszik elő azo­kat a terveket, amelyek az ipartelepítést, a mezőgaz­daság nagyarányú korszerű­sítését jelölik meg a jövő meghatározó elemeként. S bár kialakítottak új ipar­telepeket, korszerűsödött a nagyközségkörnyék mező- gazdasági üzemeinek mun­kája is, a szép tervekből valójában semmi sem lett. Monpr és a nagyközség­környék települései lakos­ságának a meghatározó ré­sze ingázó volt és az is maradt. A keresők hatvan­öt százaléka jár ebből a körzetből a fővárosba! S a fennmaradó harmincöt szá­zalék esetében sem mond­hatjuk, helyben dolgozik, hiszen például Monorra szintén jelentős számban ingáznak munkavállalók a környék településeiről, amint Sülysáp is érvénye­síti a szívóerőt. Napi harmincháromezér főt ad a fővárosi munka­helyeknek ez a terület! Se­reg. Bizonyos, nélkülük ne­hezen kivédhető zavarok támadhatnának munkahe­lyek tucatjain. Ami persze megfordítottan is igaz. Ha ennek a seregnek nem kí­nálná a kenyérkeresetet a budapesti munkahely, ak­kor súlyos gondok mutat­koznának családok ezrei­nek megélhetésében, hiszen a nagyközség és környéke nem képes hirtelen felsza­baduló munkavállalók ez­reinek elfoglaltságot adni. Ennek a területnek a la­kossága évtizedeken át ar­ra rendezkedett be, s ad­minisztratív úton is, gyak­ran a tényleges fejlődés irányain erőszakot téve ar­ra késztették, hogy a biz­tonságos budapesti munka­helyet fel ne adja. Mert az mindig kenyér. M ostanában ez a biz­tonság, ez a mindig, halványodni kezdett, Aminek társadalmi-gazda­sági indokai érthetők, csak éppen ok és okozatok szö­vevényében tudni kell, me­lyik ösvény járható és me­lyik nem. A foglalkoztatás­ban megteendő kanyarra fővárosi munkahelyeken került, kerül sor, érintett­jei azonban döntő mérték­ben — elég itt utalni a pestlőrinci, a kispesti mun­kahelyekre — bejárók. A foglalkoztatás újabb lehe­tőségének megteremtésére egyszeriben ott mutatkozik igény, ahol ehhez nincse­nek feltételek és eszközök: az évtizedeken át puszta munkaerőforrásként ke­zelt községekben. Ezek a községek viszont szintén évtizedek óta nem kapták meg a munkaerő újrater­melésének jogos költségeit, tehát ma is elemi alapel­látási gondokkal küzdenek, nemhogy arra vállalkoz­hatnának, megoldják majd a másutt létrejött foglal­koztatási feszültségeket. S ezért, hogy nem csupán a kanyarra kell ügyelni. Ha­nem arra is. mekkora se­bességgel vesszük ezt a ka­nyart. s főként, mi bukkan fel a kanyar után! Mészáros Ottó V

Next

/
Oldalképek
Tartalom