Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

1981. JANUÁR 17., SZOMBAT HÉT VÉS! VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Genfi nyitány, kérdőjelekkel Változatlanul akadály Washington csillagháborús programja Az afgán kormányerők egyoldalú tűzszünetének visszhangja ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Nem volt abban semmi szándékosság, de az élet úgy hozta, hogy a genfi szovjet— amerikai fegyverzetcsökkenté­si tárgyalások hetedik for­dulója éppen azon a napon kezdődött el, amikor első év­fordulója volt Mihail Gorba­csov 2000-ig szóló átfogó le­szerelési javaslatának. Az egy esztendővel ezelőtt közzétetl nyilatkozatban — mint emlé­kezetes — az SZKP KB fő­titkára olyan több szakaszban megvalósítandó fegyverzet­csökkentést indítványozott, amelynek eredményeként az ezredfordulóra földünk atom­fegyvermentessé válhatna. A legpusztítóbb fegyverrendsze­rek megsemmisítését elő­irányzó szovjet program cso­magtervbe összefoglalt konk­rét változata, ott szerepelt a reykjavílci legmagasabb szin­tű szovjet—amerikai tárgyalás napirendjén. Annak ellenére, hogy Mihail Gorbacsov maxi­mális módon igyekezett fi­gyelembe venni az ameri­kaiak által hangoztatott biz­tonsági igényeket, Reagan el­nök megakadályozta az előre­lépést. Azóta is nyilvánvaló, hogy a fegyverkezési verseny­ben érdekelt washingtoni ha­diipari körök nem hajlandók lemondani a számukra oly rendkívüli hasznot hozó csil- .agháborús tervezetről. Az is köztudott, hogy a reykjavíki csúcs után a genfi tárgyalásokon folytatódott — természetesen alacsonyabb szinten ■— a szovjet—ameri­kai párbeszéd a fegyverzet- korfótozás három legfonto­sabb szférájáról: a földrész- közi és a közepes hatótávol­ságú rakéta-nukleáris arzenál radikális csökkentéséről és az ürhadviselés megakadályozá­sáról. Akkor éppen a tárgya­lások hatodik fordulója tar­tojt. Ezen világossá vált: az amerikai álláspont Reykjavik után — ha lehet így monda­ni — még csak tovább mere­vedett, s mindenfajta komp­romisszum reménye elenyé­szett. így ért el a tanácskozás a szokásos téli szünetig. Azt le­hetett volna várni, hogy a néhány hetes pauza alkalmat ad Washingtonnak arra, hogy közeledést célzó javaslatot dolgozzon ki. Sajnos nem így történt: Kampelman, az ame­rikai külügyminiszter külön tanácsadója, a delegáció ve­zetője semmiféle új indít­vánnyal sem érkezett Genfbe. SZOVJET DIPLOMÁCIAI J ERŐFESZÍTÉSEK SORA i * 7 moszkvai vezetésből hiányoz­na a kompromisszumos haj­landóság az SDI ügyében. Mint a szovjeté szóvivők nem­egyszer hangsúlyozták: bizo­nyos határok között nem emelnek kifogást az „ameri­kai védelmi kezdeményezés­nek” nevezett program foly­tatása ellen. Az egyetlen fel­tétel, hogy ez ne haladja túl a laboratóriumi kereteket. Sőt egy későbbi magyarázó nyilatkozatsorban azt is vilá­gossá tették, hogy a labora­tóriumi meghatározást nem szigorúan kell értelmezni, oly módon, hogy az csak „négy fal között” zajlik le. Ilyen kísérlet elképzelhető a föld felett is, de nem úgy, hogy ez fegyverrendszerek elhelye­zésének valamiféle nyitánya lenne a világűrben. Vagyis: szovjet részről valóságos al­fája és ómegája mindenfajta kompromisszumos megegye­zésnek, hogy Washington tartsa meg ezután is az úgy­nevezett ABM-szerzödést, amely korlátok közé szorítja a rakétaelhárító rakétarend­szerek kiépítését és így aka­dálya jelenleg az „űrháborús” program kiteljesedésének. (Ezzel magyarázható egyéb­ként, hogy Washington nem hajlandó az ABM-szerződés szovjet részről javasolt meg­hosszabbítására.) A hetedik forduló nyitánya idején elhangzott washingtoni megnyilatkozások szerint, a Fehér Ház nem hajlandó semmiféle kompromisszumra az SDI-program ügyében. Olyan képet igyekeznek fes­teni, mintha most a „Szovjet­uniónak kellene engedménye­ket tennie” Géniben, s máris elhárulna az akadály a meg­egyezés útjából. . A közvéle­mény jelentős része azonban a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban mind erőteljesebben teszi fel a kérdést: miért hangzanak Washingtonból merev elutasí­tó válaszok a rugalmas és a másik fél biztonsági érdekeit messzemenően figyelembe ve­vő szovjet javaslatokra? KABULI LÉPÉSEK A MEGBÉKÉLÉS FELÉ A szovjet diplomácia azon ban nem éri be azzal, hogy kijelentse: átfogó csomagter­ve változatlanul érvényes, s ott van a genfi tárgyalóaszta­lon. Moszkva egész sor olyan kezdeményezést tertt, amely egyrészt azt bizonyítja, hogy ■mennyire fontosnak tartja a jelenlegi genfi tárgyalást. Ezért a szovjet delegáció ve­zetését Vorory/ov első külügy­miniszter-helyettesre bízta Ezzel — nyugati vélemény szerint — „felértékelte” a megbeszélést, hiszen a szovjet diplomácia első vezetőhelyet- esének nyilván szélesebb kő­ül ^ felhatalmazása és moz­gástere, mint elődjének, Kar­bonnak, aki nagyköveti rang­ban ült a tárgyalóasztalnál Moszkvai vélemény szerint másrészt arra kell koncent­rálni a most megkezdődött 7. genfi fordulón, ami min­den megállapodás legfőbb akadálya, vagyis az amerikai ..csillagháborús” programra, vagy ahogy Washingtonban nevezik, a „hadászati védel­mi kezdeményezésre” (SÜT). Szovjet részről egyáltalán nem tanúsítanak merevséget ebben a témakörben sem, s /nincs igaza a Fehér Háznak. ■ amikor azt állítja, hogy a Csütörtökön éjféltől, hat hónapos időszakra, életbe lépett az afgán kormányerők által meghirdetett egyoldalú tűzszünet. Ez annyit jelentett, hogy a népi erők csapatai megszüntettek minden száraz­földi és légi harci tevékenysé­get és visszavonultak lakta­nyáikba. Mindez azonban persze még nem jelent fegy­vernyugvást, hiszen a másik féltől, az ellenforradalmár csoportoktól is függ, hogy el­hallgatnak-e valóban a fegy­verek Afganisztánban? Hi­szen, ha ők folytatják a harci cselekményeket, akkor a kor­mánycsapatok kénytelenek lesznek visszavágni, mert nem engedhetik, hogy e fegy­veresek a maguk javára hasz­nálják ki az egyoldalú intéz­kedést. A hét legnagyobb afganisz­táni ellenforradalmi csopor­tosulás vezetői siettek eluta­sítani a tűzszüneti javaslatot. De hozzátették, hogy állás­pontjukat majd később „ma­gyarázzák meg”. Ez a haloga­tás az indoklás ügyében azt tükrözi, hogy a kormányerők egyoldalú tűzszünete mily ké­nyes helyzetbe juttatta őket. Eddig ugyanis azzal érveltek, hogy „védelmi háborút” foly­tatnak, s tevékenységük arra korlátozódik, hogy „visszaver­jék a kormánycsapatok tá­madásait”. Ezzel magyarázták azt is, hogy miért fogadnak el külföldi — elsősorban amerikai — támogatást a szomszédos Pakisztánból. Most pedig, az egyoldalú tűz­szünet után, ezt persze már nem lehet állítani. Túl ezen, az egyoldalú tűz­szünet csupán előjáték volna dhhoz, hogy elindulhasson az ország a megbékélés útján, amelyet a kabuli népi erők ezzel egy időben meghirdet­tek. Ennek programja tartal­mazza olyan nemzeti egység- kormán; létrehozását, amely­be bevonnák az ellenzéki erőket is, előirányozza az isz­lám államvallássá nyilvánítá­sát, s ha a Pakisztán felőli külföldi intervenció megszű­nik, a szovjet kontingensek kivonását. Ennek lehetséges ütemtervéről — ha a fejle­mények ezt lehetővé teszik — már szó volt a legutóbbi szovjet—afgán magas szintű megbeszéléseken is. A _ kormányerők politikai bázisának jelentős kiszélese­dését eredményezi a ha .áro­sán sorra kerülő, már beje­lentett amnesztia is és az az intézkedéssorozat, amely anya­gilag is támogatja a háború miatt külföldre került afgá­nok hazatérését. Vagyis bár­hogyan is alakuljanak az ese­mények a közeli napokban, hosszabb távon az afgán fegyveres ellenforradalmárok elszigetelődése — ha nem kezdenek párbeszédet a kor­mányerőkkel a nemzeti meg­békélésről — rendkívüli mó­don felgyorsul majd. Árkus István Bíráló cikk a Pravdában Idejétmúlt vezetési módszerek Az Üzbegisztánban széles körben alkalmazott kormány- biztosi rendszer ellen foglalt állást pénteken a moszkvai Pravda egyik cikkírója. Az írásból kiderül, hogy párt­munkások, képviselők és szak­emberek rajzanak szét alkal­manként, például a gyapot be­takarításakor a köztársaság területein és járásaiban, hogy ellenőrizzék a terv teljesíté­sét. j Számtalanszor bebizonyoso­dott már, hogy ez az idejét­múlt vezetési rendszer semmi* lyen hasznot nem hoz, ső. el­vonja az embereket a mun­kától és felmenti a rájuk rótt felelősségtől is — állapítja meg a cikkíró. A Pravda megírja, hogy az Üzbég KP kongresszusán a KB irodáját (politikai bizott­ságát) bírálat érte a régi ve­zetési módszerekért. Nyilván nem sok változott, mert ta­valy októberben, a KB ülésén, ismét kifogásolták a biztosi rendszer fenntartását. Természetesen ellenőrzésre szükség van, de megvannak erre a megfelelő szervezetek — állapította meg a Pravda cikkírója, s rámutatott, hogy a párt- és gazdasági vezetők­nek, szakembereknek a saját feladatukkal kellene foglalkoz­niuk, miközben olyan politi­kai munkára lenne szükség, amely valóban előbbre viszi az ügyet. Peking, KKP KB Személyi változás A pekingi televízió péntek esti bejelentése szerint a nap folyamán kibővített ülést tar­tott a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Poli­tikai Bizottsága. Az ülésen le­mondott a központi bizottság főtitkári tisztségéről Hu Jao- pang. A politikai bizottság a le­mondást elfogadta és egyhan­gúlag Csao Ce-jangot, a poli­tikai bizottság állandó bizott­ságának tagját, miniszterelnö­köt választotta meg ügyveze­tő főtitkárnak. A döntést a központi bi­zottság legközelebbi ülése elé terjesztik jóváhagyásra. A KKP KB meghívására Havasi Ferenc a kínai fővárosban A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására pénteken Pekingbe érkezett Havasi Ferenc, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Havasi Ferencet a kínai fő­város repülőterén hi Su-cseng, a KKP KB póttagja, a Köz­ponti Bizottság nemzetközi kapcsolatok osztályának veze­tője és Iván László, pekingi magyar nagykövet fogadta. Köiös, egyhangú döntésekre törekszenek Kormányalakítás Ausztriám Várhatóan kedden teszi le a hivatali esküt a szocialis­ták és az Osztrák Néppárt koalíciós kormánya. Pénteken hivatalosan is aláírták a pártszövetségről szóló megállapodást, amely kimondja, hogy minden olyan kérdésben, amelyet az egyik párt fontosnak nyilvánít, kö­zös döntésre kell jutni. így a kormányban is csak egyhan­gú döntések lehetségesek. A jelek szerint így az új nagy- koalíció alig fog különbözni elődjétől, amely — az állam- hatalmat és a közhivatalokat arányosan elosztva — a há­ború utáni évtizedekben 1966- ig irányította az országot. Elvileg mindenesetre nyit­va maradt a lehetőség, hogy a kormánypártok valamely más kérdésben partnerük el­len próbáljanak többséget ki­alakítani a parlamentben, ahol a két nagy párt egyéb­ként a mandátumok 85 szá­zalékával rendelkezik. Franz Vranitzky, a szocia­lista kancellár és Alois Mock, a néppárti alkancellár és külügyminiszter csütörtök esti televíziós nyilatkozataiból ki­tűnt, hogy kompromisszumos alapon, de egybehangzóan határozott takarékossági prog­rammal törekednek az ország gazdasági gondjainak megol­dására. Mind Vranitzky, mind Mock hangsúlyozta első nyilatkoza­tában, hogy a szocialisták és a konzervatívok közös külpo­litikát folytatnak, függetlenül attól, hogy a külügyi tárca most az utóbbiakhoz került. Nagy feltűnést keltett, hogy Bruno Kreisky volt kancellár lemondott az Osztrák Szo­cialista Párt díszelnöki tiszté­ről, tiltakozásul a külügyi tárca átengedése, sőt- talán utódai várható politikája el­len általában. Kreisky, az osztrák politika világszerte legismertebb személyisége 1983-ban vonult vissza. Indonéziában tárgyalt az államtitkár Bővülő külk Horn Gyula külügyi állam­titkár január 11. és 14. között látogatást tett Indonéziában. Csernobili 4-es blokk Biztonságos betenszarkofág A csernobili atomerőmű be­tonszarkofágba zárt 4. blokk­jánál a radioaktív sugárzás mértéke elhanyagolható mér­tékű: egytizede annak, ami egy rendesen működő atom­erőműnél mérhető — jelen­tette ki pénteken Moszkvá­ban Morris Rosen, a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) biztonsági kérdésekben illetékes részlegének igazgató­ja. Rosen tagja annak a kül­döttségnek, amely Hans Bli- xet, a NAÜ vezérigazgatóját kísérte Moszkvába. Morris Rosen közölte, hogy a 4. blokkban a láncreakció újbóli fellépése és a helyzet romlása gyakorlatilag kizárt. A Rizskov miniszterelnök­kel folytatott tárgyalásokat követően sajtóértekezletet tar­tottak; Blix ezen kijelentette, hogy a csernobili atomerőmű körüli 30 kilométeres övezet­ben az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba. Az övezet két településébe már visszatértek a lakók, 24 település pedig kész vissza­fogadni lakóit, sugármente­sítésük befejeződött. A visz- szatelepülés feltehetőleg az idén. megtörténik. Ami a 10 kilométeres, szűkebb övezetet illeti, annak, sugármentesítése hosszabb időt vesz igénybe, így lakóinak visszatelepítését még nem tervezik. A NAÜ igazgatója "és kísérése a na­pokban tett látogatást a cser­nobili atomerőműben és kör­nyékén. KOKA/MAZZIA Kábítószer-csempészés vád- jável tizenkilenc embert — köztük a kolumbiai követség egyik alkalmazottját — állítot­ták bíróság elé Washington­ban. A vádlottak Kolumbiából importált kokaint árusítottak washingtoni pizzériákban. Az adagokat pizzásdobozban jut­tatták el a vásárlókhoz. Ro­bert O’Leary, a kábítőszerelle- nes hivatal szóvivője elmondta, hogy csütörtökön Washington. New York, Texas állam és Kalifornia körzetében folyta­tódtak a letartóztatások és az ügynek eddig 33 gyanúsítottja van. Az amerikai kormány döntése Feloldják a gépeledás tilalmát Az amerikai kormány csü­törtökön bejelentette, hogy fel­oldja azt a tilalmat, amit a kőolaj és földgáz kitermelésé­nél használt berendezések Szovjetunióba történő eladá­sára kilenc éve hozott. Malcolm Baldridge kereske­delmi miniszter a döntést az­zal indokolta, hogy ezen be­rendezések kivitelének egyol­dalúan külpolitikai ellenőrzése már nem áll az Egyesült Álla­mok nemzeti érdekében. A miniszter beismerte, hogy az embargó elveszítette haté­konyságát, mivel ezek a be­SWANSZÍCETl A Hondurashoz tartozó Swan-szigetck egyikén van a CIA által a nicaraguai elleníorradalmároknak szállított fegyverek fő átrakóhelye — közölte csütörtöki számában a Los Angeles rimes. Nevük elhallgatását kérő nicaraguai ellenforradalmárok és amerikai katonai szakértők elmondták a lap munkatársának, hogy tavaly október óta — akkor írta alá az amerikai elnök a kontráknak nyújtandó százmillió dolláros segélyről szóló törvényt — rendszeresen érkeznek szállítmányok a két kis karib-tengerl sziget egyikére. Hetente átlagosan két repülő­gép rakodik ki ott, s alkalmanként tengeren Is érkeznek szál­lítmányok. A lap által idézett források szerint a szállítmányok továb­bi útja a hondurasi Aguacate légibázisra, a kontrák egyik fő támaszpontjára vezet. A UPI hírügynökség a hír kapcsán emlékeztet arra, hogy annak idején kubai ellenforradalmárok száméra is a Swan- szigeteken létesített támaszpontot a CIA. Az itt felállított rá­dióadó segítségével Irányították I96I-ben a Disznó-öbölben partra szálló ellenforradalmárokat. rendezések más piacokon Is beszerezhetők, másrészt vi­szont károsan hatott vissza az amerikai kőolajiparra. 'Csak röviden... A CHILEI KATONAI JUN­TA csütörtökön törvényt foga­dott el egyes politikai pártok működésének engedélyezésé­ről. Eszerint — 1973 óta elő­ször — ismét legálisan mű­ködhetnek a politikai pártok, kivéve azokat, amelyek az osztályharc elméletét vallják. A FÜLÖP-SZIGETEKI Min­danao szigeten folyó harcok­ban a hadsereg pénteken tü­zérséget vetett be a Moro Isz­lám Felszabadítási Front (MlLF) fegyveresei ellen. VARSÓBAN pénteken dél­előtt megkezdődtek a lengyel —japán kormányfői tárgyalá­sok. Nakaszone Jaszuhiro csü­törtökön este Belgrádból ér­kezett európai kőrútjának utolsó állomására. KINEVEZTÉK Hongkong új kormányzóját David Wilson személyében, Az új kormányzó korábban a Hongkong jövőjé­ről folytatott tárgyalásokon a brit küldöttséget vezette. Wil­son Sir Edward Youde utóda, aki decemberben szívroham következtében hunyt el. Fogadta őt Ali Wardhana tár­caközi együttműködési mi­niszter (gazdasági, pénzügyi, ipari és fejlesztési ügyek irá­nyítója), Mochtar Kusumaat- madja külügyminiszter, to­vábbá megbeszélést folytatott a tervezési és a kereskedelmi miniszterekkel. valamint a külügyminisztérium több ve­zető képviselőjével. Horn Gyula felkereste az ASEAN főtitkárát is. A tár­gyalások során áttekintették a magyar—indonéz kapcsola­tok helyzetét, azok további fejlesztésének lehetőségeit és véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéséről, különös tekintet­tel a délkelet-ázsiai térség problémáira. Horn Gyula konzultációval egybekötött előadást tartott az indonéz külügyi intézetben a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról. Útja során érintette Malaysiát, ahol Rais Bin Yatim külügyminiszterrel áttekintették a magyar—ma- laysiai kapcsolatok fejleszté­sének időszerű kérdéseit. Románia Súlyos szerencsétlenség Romániában csütörtökön sú­lyos szerencsétlenség történt: Szatmárnémeti közelében be­szakadt egy bányagépgyártó üzem szerelőcsarnokának tete­je. Tíz ember meghalt és negy­venhetén megsebesültek. A Scinteia napilap pénteki je­lentése szerint az üzem tete­je az elmúlt napokban hullott nagy mennyiségű hó és eső miatt omlott be. A szerencsétlenség okainak és körülményeinek kivizsgálá­sára párt- és állami bizottság utazott a helyszínre. Afganisztán Á megbékélés politikája Az Afganisztáni Nemzeti Hazafias Front kongresszusa határozatában a megbékélés politikáját életbevágó fontos­ságúnak nyilvánította az or­szág népe számára. A tömeg­szervezet kongresszusának ha­tározatait pénteken hozták nyilvánosságra. A front a nemzeti megbéké­lés elérését célzó teendőket ha­zafias kötelességnek és a nép iránti kötelességnek tekinti, s a kongresszus kijelölte a tö­megszervezet ebből fakadó fő feladatait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom