Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-15 / 12. szám

l^&fcn 1987. JANUAR 15., CSÜTÖRTÖK Közlekedés és közbiztonság Ha a szülők is megkérdeznék! A város közlekedéséről mindenkinek van véleménye. Kié megy alapozott, kié kevésbé az» Mindenesetre régi vitatémák ezek. Sokan máig sem békéitek meg a Dunakanyar körúttal, mások azt állítják, hogy a település közlekedése áttekinthetetlen, az utcák fölöslegesen zsúioltak KRESZ-táblákkaí és jelekkel. Megkérdeztük Vitovszki Já­nos rendőr őrnagyot, a helyi kapitányság közbiztonsági és közleke­dési osztályvezetőjét arról, mily ennek látja Szentendre és a Duna­kanyar közlekedési helyzetét, illetve mik voltak a jellemzői a múlt év forgalmának és közbiztonságának? Sin a megelőzéshez sorolom a pénzbírságot is. 1985-ben 2052, 1986-ba.n 3643 szabály- sértőt. köteleztünk fizetésre. Sajnos erre az intézkedésre is szükség van, mert általá­nosságban megállapítható, hogy a közlekedési fegyelem romlott- Különösen sok a ba­junk a segédmotorosokkal. A fiatalok igazolvány nélkül randalíroznak járműveikkel. A Felszabadulás-lakótelepen élőket gyakran kifejezetten zavarják. Ittas vezetés — Kezdjük a statisztikák­kal. 1985-ben nyolc, tavaly december utolsó hetéig tíz ha­lálos közúti baleset történt térségünkben. A súlyos sérü­lések száma 125, illetve 111 volt. Tavalyelőtt 196, tavaly 195 vezetői engedélyt vona­tunk be. Döntő részüket ittas vezetés miatt. A megyei át­lagnál kevesebb a baleset a Dunakanyarban, bár május­tól októberig mintegy 55—6(1 ezer gépjármű haladt át út­jainkon. —- Sokan állítják, hogy Szentendre és a környék út­jai keskenyek, rosszul meg­építettek, tele vannak veszé­lyes kereszteződésekkel. — Ez nem így van. A bal­esetek szinte kivétel nélkül a gyorshajtás, az ittas vezetés, a szabálytalan előzés és a kö­vetési távolság be nem tar­tása miatt következnek be. Ezenkívül jellemző még az is, hogy a jármüvek műszaki állapota romlik. Sajnos még a vállalatok is elindítják úgy a kocsikat, hogy a kormány­mű, a fékek vagy a gumik nem felelnek meg a biztonsá­gi követelményeknek. Volt rá példa, hogy a sofőr idetele­fonált és a segítségünket kér­te, mert kényszeríteni akar­ták fuvarozásra a hiányosan felszerelt gépkocsival. A szem­léken szinte minden esetben találunk olyan járműveket, amelyeket kijavításukig nem engedünk az útra. — Mindezek mellett el kell mondjam, hogy térségünkben két veszélyes közlekedési góc található. Az egyik a Luppa- szigetnél. Itt az a gond, hogy a Budakalász felől autózók, ha át akarnak menni a 11-es úton, az igen széles kereszte­ződés miatt nem tudják fel­mérni, hogy a védett sávok­ban milyen sebességgel közle­kednek a járművek. A másik igen veszélyes hely itt, a rend­őrség előtt látható, szintén a 11-es és a Lenin úti keresz­teződés torkolatában. Azok. akik ízbég felől érkeznek, a magas betontámfaltól balra nem látnak. Villogó sárga jelzésnél életveszélyes az át­haladás. Segédmotorosok A város útjairól sfólva ... Valóban vannak felesleges KRESZ-táblák és útburkolati jelek. Az előbbiek között olya­nok is, amelyek ellentmonda­nak az új KRESZ-nek. Ne­kem az a javaslatom, hogy sürgősen tüzetesen felül kell vizsgálni Szentendre város közlekedési rendjét, s a feles­leges ' táblákat, jeleket el kell távolítani. Számunkra gondot okoz az is, hogy a tanács il­letékesei a jelzéseket minden figyelmeztetés nélkül kite­szik. — Mit tudnak termi azért, hogy a közlekedési morál ja­vulj on? — A közbiztonsági tanács igen aktív. Tagjai nagyon sok propagandaelőadást tartottak gépjárművezetőknek. gyalo­gosoknak, iskolásoknak, üze­mekben, intézményekben. Ezek száma összesen megközelíti az évi kétszázat. Az általános is­kolákkal nagyon jó a kapcso­latunk, a KISZ, a gimnázium és a szakmunkásképző intézet »okkal többet is tehetne. Nekem személy szerint is az a véleményem, hogy a meg­előzés nagyon fontos. Ezért küldtünk szét például 1985- ben 223, tavaly 229 figyelmez­tető levelet. Ezt szolgálja az a törekvés is, hogy rövidesen újjászervezzük a közbizton­sági tanácsot. Az a céiunk. hogy ennek a testületnek a működését ne csak rendőrök, hanem például üzemi gépko­csielőadók, egészségügyi dol­gozók, pedagógusok és mások irányítsák. Merre járnak? — E megjegyzés átvezethet bennünket a közbiztonsághoz. Ezzel kapcsolatban sok a pa­nasz a lakosság körében. Mi a véleménye erről? — A postarabláson kivül 1986-ban súlyos bűncselek­mény nem fordult elő a kör­zetben. Azonban sokan garáz­dálkodnak. Ez abban nyilvá­nul meg, hogy az utcán erő­szakoskodnak, ordítoznak ki­verik a lámpákat, rongálják a köztéri felszereléseket, kibo­rogatják a kukákat, megdézs­málják a boltok elé hajnal­ban kitett tejtermékeket. A legfertőzöttebb területek: Pá­rnáz és Budakalász, Szentend­rén pedig a HÉV-állomás kör­nyéke. Amióta körzeti meg­bízott lakik Csobánkán, ott is kevesebb a gond. Nagy segít­séget jelent, hogy nyaranta a forradalmi rendőr ezred egvik gyakorló őrse Szentendrén dolgozik. Végezetül szeretném a gyer­mekes szülőket megkérni ar­ra, hogy sokkal jobban fi- gy el jenek a fiatalok esti és éjszakai szórakozásai ra. Kér­dezzék meg őket, hogy mivel töltötték az időt, mert ez na­gyon nagy segítséget nyújta­na a rendőrség munkájához. De az is hasznos lenne, ha a szülők a közlekedés elemi is­mereteire tanítgatnák cseme­téiket. Ez mindnyájunk közös érdeke. SZENTENDREI töOlrfflP A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Vállalat a tsz-központ helyén Haladás - visszalépésekkel Villanófény t A szinkron, Műszaki Szolgál í tató Szövetkezeti Közös Vál <f Salat néhány éve alakult és Po 4 mázon a Mártírok útja 1. szám 4 alatt ütötte fel a tanyáját, az 4 Obuúa Termelőszövetkezet liaj- > űani irodájának a helyén. Er- í röl keveset tud a közvélemény, í részint azért, mert termékei- í vei nem jelenik meg a lakosság 4 előtt, másrészt azért, mert a 4 vezetői meglehetősen kerülik a 4 nyilvános szereplést. Bartholomaei György igaz­gatót arra kértük, hogy tájé­koztassa lapunk olvasóit a vállalat tevékenységéről, a múlt évi eredményekről, és az idei tervekről. — Cégünk néhány éve ala­kult. Főként különféle készü­lékeket és gépszerszájnokat gyártunk különböző vállala­toknak. Az elmúlt esztendő­ben hoztuk létre a szerkezeti lakatos részlegünket, amely a A Daru-piac és a mozi Szemelvények a város múltjából A MÜLT SZÁZAD nyolcvanas éveiben, a fiioxera pusztítása nyomán kopárrá váltás; \ pismanyt négy lejtői,- de a varos hataranais más területei xs. A pincék kiürültek, s enneic Következteoen a lakosság anyagi heiyzeieoen komoly változás állt be. De élni kellett, es a polgárság eletrevalósagának bizonyítékaként Hamarosan új gyümölcsök jelentek meg. Im­már cseresznyéinktől es egresookroktoi zöi- deiltek a domboldaiok „obaLái”, ahogy itt a teraszos művelést neveztek. A .fő termény a sok nevű, egresnek, kösz­métének, pöszmétének, büszkének, de nálunk csak egyszerűen piszkének nevezett gyümölcs volt. Mivel a terményeket értékesíteni is kel­lett, annak a helyét valószínűleg a gyakor- latjassag alakította ki. Talán egy-két keres­kedő fölfigyelt arra, hogy a mostani Petőfi téren, ahol akkor a város legszélső házai áll­tak, özönlik át a leszüretelt gyümölcs zöme, s itt várták és kezdték el vásárolni. Ezt a feltevést a térről elágazó Dézsma utca neve is igazolni látszik. Talán így... Mindenesetre itt alakult ki a gyümöicsvásár, a piszkepiac, közismert néven a Daru-piac. így ismerte az egész város a Petőfi tér egyes számú hazá­ban élő család neve után. Később mind többen ismerték fel az érté­kesítésnek és vásárlásnak a tér nyújtotta előnyeit. Kialakult a piac Íratlan majd írott rendje 's. Minden kereskedőnek volt mér­legállása, mellette a tárolóhellyel. A terme­lők pedig a kerítések mellett, lehetőleg az időközben megnyílt kiskocsma gledicssorának árnyékában helyezkedtek el és vártak a leg­jobb ajánlatokat. Budán és Püspök-major felől a Kálvárián és a patakon át, a Vasvári Pál és a Sztara- vodai útról a Hold utcán keresztül Pismány- ból pedig az Egresi úton áradt a sok gyü­mölcs. Az idény elején kevés volt az áru. A még éretlen piszkét a pesti csemegeüzletek igé­nyelték, de hamarosan megindult a tömeges szedés. A módosabb gazdák szekereken, szál­lítókocsikon húzták sok-sok zsákszámra az árut. Ezek a teret övező utcák torkolatában álltak és vártak a vevőre. A tömegárut ipari célokra vásárolták és az hatalmas mennyi­ségben vándorolt a konzervgyárakba. Az ipari áru mellett csemegének számított a nagy szemű fehér, az idény vége felé beért piros és a szemnek is igen tetszetős „gyön­gyös" piszke. Természetesen az érett gyümöl­csöt nem zsákokban, hanem óriási fonott „piszkés kosarakban” szállították, éppúgy, mint a közben beérő és mind nagyobb töme­gekben megjelenő cseresznyét. Ha valaha a szőlő és a bor, ebben a korban az egres és a cseresznye révén ismerték meg Szentendre nevét. Más gyümölcs egyáltalán nem, vagy csak egészen elvétve került a piacra. Az idők folyamán kialakult természetes piaci rendet — mint már szó volt róla — később hatóságilag is szabályozták. Volt idő­szak, amikor csak a négy órakor megszólaló kürtszó után volt szabad a vásárlást meg­kezdeni. Persze minden jelentős üzletet mar előre a szemlélgetés közben megkötöttek A kürtszó után csak mérni és fizetni kellett. Városunk mai lakói talán el sem hinnék, hogy a* egykori kisváros legcsendesebb térén, valamikor a század elején, hat-nyolc nyári héten át milyen zsibongó üzleti élet zajlott. Végül • érdekes, hogy ezt a nemes, finom aromajú. féregmentes, alig romlandó gvümöl- csöt. a piszkét, milyen kevéssé becsüljük ma­napság. A SZENTENDREIEK nyolcvannégy éve járhatnak helyben moziba. 1903-ban állítot­ták fel a Duna-parton, a Görög utca sarkán az első, városról városra vándorló ponyvasá­tort. Mellette ott dübörgőit a cséplőgép-loko- mobil, amely a filmvetítő forgatásához szük­séges energiát fejlesztette. A masina sípolá­sával a gépész megfelelően imitálta a fil­men berohanó vonat füttyét. Az ilyent még soha nem látott szentendreiek — gyerekek es felnőttek rémülten ugrottak fel a székek­ről. Odanézni is alig mertek az ,,istenká­romló” csodára. De azért mindig eljöttek. Az új szórakozás annyira felkeltette a helyi Vállalkozókedvet, hogy még. akyéy,ben, meg­nyílt az első állandónak ígérkező szentendrei mozgóképszínház. Működéséről a Szentendre és Vidéke Hírlap 1903. március 20-1 szárira tudósít. Wastl Béla fényképészmester a vá­rosházával szemben, a Topolánszky-házban csütörtökön megnyitotta műhelyét. A filme­két hetenként kétszer változtatja, vagyis minden második előadásra új műsor kerül. Előadások szerda és csütörtök, szombat és vasárnap. Hétköznap 6-tól 9-ig, vasárnap 3— tói 9 óráig. Wastl mester kézzel forgatta a filmet. De nem sokáig, mert a ház szűk vas­kapuját hamar bezáratta a városi hatóság. Állítólag a sűrű be- és kijárás zavart oko­zott, ezért sürgősen megvonták az engedélyt. Goldberger Ferenc folytatta tovább a Szó­rakoztatást. 1911-ben a Bogdányi utcában (ma Vörös Hadsereg útja) a régi gőzmalom­ban megnyitotta a Panthegráf nevű moziját, ahol az udvarban zakatolt a lokomobil, benn a parányi nézőtéren pedig gramofon tompí­totta a felesleges zajt és kísérte a film cse­lekményét. A filmsorozatok kedvelőinek itt egy hétig kellett izgulniuk a hősök sorsáért, mert mozielőadás csak vasárnaponként volt. 1913-ban aztán felgyorsult a fejlődés. Baumgartner György, a csillaghegyi téglagyár kantinosa, aki már Szentendrén lakott, a mai mozi épületének felső részén, pénzével és kedvével társult a helyi Fáik Bertalan üzleti érzékével és zseniális ötlettel megnyitották az Apolló Mozgót az alul levő Psitzer-féle vas­kereskedés akkor szinte üresen álló hosszú raktárában. A felállított vásznon először ter­mészetesen némafilmek peregtek. A tulajdo­nosok az élmény kiteljesítéséért kikiáltót al­kalmaztak. aki megható szavakkal követte az eseményeket, önmagával folytatott remek párbeszédei révén mindenki előtt érthetőbb lett a cselekmény. Ilyenformán: „Francois, az ifjú gróf felszakíccsa az ajtót, belép és szól: Szeretlek Mariann. A lány szomorúan mond­ja: Te nem szoksz jókor jönni. Távozz Fran­cois." Később a közösségi élet központja lett az Apolló Mozgó. Wolff József, Pepi bácsi a csendes hétköznapokat, kihasználva 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején szerdánként po­litikai felvilágosító előadásokat tartott itt. Április 7-én pedig itt tartották meg az első igazi tanácsválasztást. A MŰKEDVELŐ színházi társulat eiőadá- j sainak is többnyire a mozi adott helyet. Dr. ! Dezsöfy Ferenc, a későbbi polgármester ren­dezésében és aktív közreműködésével évente 2—3 színdarabot is bemutattak díszlettel és komoly ruhatárral a helyi érdeklődő közönség nagy tetszése és tapsa mellett. A harmincas évek végén Szentendrén is felvátotta a né­mafilmet a hangosfilm, ami csak tovább nö­velte a mozi népszerűségét. Az Apolló Mozgó vezetése apáról fiúra szállt, amíg 1948-ban államosították. Azóta Felszabadulás filmszín­ház néven működik. Az évek során kísérle­teztek kertmozival, majd autósmozival, de ma újra egyedül szolgálja a város lakóinak szórakoztatását. Gavrilovits Ferenc Pethő Németh Erika 4 Amikor a város a Kos- ^ 4f suiii Lajos Katonai Főisko- 4, £ iától átvette a Kőzúzó ut- 4 í eai sporttelepet, e hasábo- 4 '4 kon is hírt adtunk annak í; ^ a félelmünknek, hogy idő- ^ ^ vei a pálya állaga le fog á 4, romlani. Kérdéseinkre azon- ^ ^ oan az illetékesek elmond- 4, ^ ták, hogy megvannak az 4 4 anyagi és személyi feltété- | lei annak, hogy az említett sj folyamat ne következhes- 4, 4, sen be. Sajnos, az aggá- 4/ lyaink indokoltnak bízó- ^ 4f nyúltak. ^ Mert mit tapasztal mos! 4 ^ az ember, ha megvizsgál- 4/ '/ ja a Kőzúzó utcai létesít- ^ ményt? A két bitumenes í 4/ kézilabdapálya közül az ^ 4/ egyik teljesen tönkrement, ^ gyakorlatilag semmire sem | 4. alkalmas. A másikat tavaly í 4. társadalmi munkában ^ í nagyjából rendbe hozták. ^ 4 Igaz. az első nekibuzdulás 4/ kevés eredményt, hozott, ^ ^ de a második után csak £ ^ használható lett a játéktér. 4 ^ Használhatatlan a futópá- 4 4. lya is. A gödrök, hepehu- £ 4 pák miatt még a gyaloglás ^ í is veszélyes rajta, a futás- ^ '4 ról nem is beszélve. A láb- ^ ^ darúgók küzdőtere még ^ ^ úgy-ahogy tartja magát. 4 4, Azonban tavasszal gyors í 4. felületkezelésre lesz szűk- J <4 ség. | ^ A legnagyobb veszély a ^ 4, belvíz. A pálya építésekor í ^ sem oldották meg meg- 4. 4 nyugtatóan az elvezetését. 4t 4 Kivezető útnak látszana, 4, | ha a városi MHSZ meg 4f 4, tudná valósítani a tervét. 4 4, Ök ugyanis a pálya keleti ^ 4f részén kisméretű lőteret 4 4/ szeretnének kiképezni oly 4 4/ módon, hogy ezzel egy idő- 4/ 4 ben a belvízelvezetés gond- ^ í ját Is megoldanák. 4, 4 , A pályán található épü- ^ 4, létek még állják a sarat. 4 Többek között hat öltöző is 4 5 található Itt. Sajnos, ki- 4 ^ használatlanul, mert a Kő- 4/ 4. zúzó utcai centrum a tér- 4/ 4 vek ellénére nem Vált ifjú- 4f 4 sági sportteleppé. Jó volna 4 4 valahogy hasznosítani a. he- p | lyiségeket. 4. A fentiek ismeretében 4/ 4 érthetetlen. hogy miért ^ 4 nincs betöltve az a két és 4 fél státus, amelynek a bére ^ 4f a pályamunkások rend.elke- 4 4, zésére állna. Mert a most 4 '4 ott lakó egyetlen gond no1' 4/ 4 képtelen megbirkózni z 4, 4. feladatokkal. így aztáe 4 4 hiába értük el, hogy a pá- 4f 4 lya kapui mindenki sz-t- 4, mára mindenkor nyitva áll- | £ nak. Az elhanyagolt terű- í 4/ Jetre senki sem akar be- £ 4. menni. S ez nem is csoda. 4 I ....................* S üllek, busák, dévérek Nincsenek hölgyhorgászok Ha azt kérdezném a járókelőktől, hogy véleményük szerint hány tagja van a Szentendrei Horgász Egyesületnek, kevesen válaszolná­nak úgy, hogy kétezer. Pedig bármilyen meglepő, ez a helyes fele­let. A fenti tényt bizonyítja az is, hogy a január li-én, vasárnap tartott közgyűlésén zsúfolásig megtelt a Pest Megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár színházterme. A vezetőség beszámolóját az egyesület titkára, Fenyvesi Peter tartotta. Hallhattuk tő­le, hogy a szervezett horgá­szok létszáma 1974 és 1984 kö­zött Szentendrén és környékén megháromszorozódott. Tavaly például 171 új belépőt jegyez­hettek be. Érdekes, hogy 239 budapesti, lakos is a szentend­reiekhez igazolt. Magában a városban csaknem hatszáz ak­tív pecázót tartanak nyilván. De nem szégyenkezhet Pomáz (172) és Budakalász (89) sem. Furcsa, hogy a körzetünk két Duna-parti községéből, Duna- bogdányból és Pócsmegyerból senki nem szerepel a listán. Az meg öröm, hogy a vízzel, természettel barátkozók között 252 a gyerek. Azt a kívülállók Is tudják, hogy a botok, zsinórok és hor­gok kezelői szenvedélyesen versenyeznek. Fenyvesi Pétéi is pontos tabellát ismertetett: 1985-ben Kriston Béla 3 eset­ben fogott 5 kilogrammon fe­lüli süllőt, Varga Pál pedig csaknem 16 kilogrammos bu­sát. A tavalyi listát Demeter Sándor (csuka, 5,70 kilo­gramm), Kriston Béla (süllő, 5,20 kg) és Parniczky János (dévér, 3,40 kg) vezeti. A horgászok szívükön vise­lik a fiatalok továbbképzését is. Tavaly 22 diák hat foglal­kozáson ismerkedett a. hor- gászélet törvényeivel, titkaival, etikájával. Az ifjúsági megyei horgásztábórban, Tasson négy fiatal képviselte a szentend­reieket. Az egyesület titkára negatívumként említette, hogy a * fiatalok között egyetlen hölgyhorgász sincs. Aj beszámoló, további részé­ben a versenyekről hallhat­tunk. A kívülállók megtudhat­ták, hogy a legjobb helyi hor­gászok Fenyvesi Péter, Rózsa István, Mervó József, Kriston Béla és Győré Zsófia. Az év legfontosabb felada­tai: az ifjúsági korúak létszá­mának emelése, az egyesületi versenycsapat összekovácsolá­sa, részvétel Szentendre és a Dun-a-part környezetének meg­óvásában. A Szentendrei Hor­gászegyesület új központja a Marx téren, a HNF székházé­ban található. Hivatalos órák kedden délután 4 és 6. szom­baton 9 és 11 óra között Búcsúzóul pedig jó fogást ebben az évben is. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály vY\\Vv\\\\\N>N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\RV\V\\\\\\\\\\V\\\\\\\^^^ M üártnak gyárt tűzcsapszek­rényeket és anyagtároló kon­ténereket. A mechanikai rész­legünk raktári emelőberende­zések részeit, kisméretű cél­gépeket, például szitázó célgé­peket készít. Az a szándé­kunk, hogy ez utóbbi termé­kek gyártását az idén növel­jük. Tavaly visszafej lesztettük az építéstervezés és beruházás bonyolításét. Ennek az az oka, hogy az ismert gazdasági kö­rülmények miatt kevés meg­bízást kaptunk. A múlt évi eredményekről szólva: tervünk 70 százalékos termelésnövekedést, az előző évi 16,4 milliós árbevétellel szemben 28 milliót írt elő. Az eredmény 20 millió forint kö­rül lesz. Azonkívül, hogy a terv irreális volt, az elmara­dás okai között kell említe­nem, hogy 1986 első hónapjai­ban nem sikerült lekötni a kapacitásokat, később pedig munkaerőgondjaink voltak. Az idén szeretnénk intenzí­vebben foglalkozni a szer­számgyártással, kapacitásaink nagy részét már lekötöttük. Nem alakult még ki a me- chanikaiműszerész-részleg vég­leges profilja. Két terüle­ten is jelentős előrelépést vá­runk. Jól állnak tárgyalásaink a Polytoys Ipari Szövetkezet­tel, szeretnénk a Forma—1-es kisautók összeszerelésének és részben gyártásának jogát megkapni. (Lábbal hajtható játékautókról van szó.) Jól akarunk vizsgázni az idén is a Pest megyei ipari szövetke­zetek kiállításainak tervezésé­ből, kivitelezéséből és bonyo­lításából. Mit kell tudni még erről a csendben dolgozó pomázi vál­lalatról? Például azt, hogy a létszámuk 66 fő, közülük 55- en a közvetlen termelésben dolgoznak. Az átlagbér tavaly 82 ezer 400 forint volt. Ez a környék gazdasági egységei­nek kereseti- átlagaihoz képest jónak mondható. Az idén azonban ennek a bérszínvo­nalnak a megtartása csak 1 millió forint többletadóval oldható meg. Ez azt jelenti, hogy bérfejlesztés előrelátha­tólag a Szinkronban sem lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom