Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-14 / 11. szám

4 %t£Man 1987. JANÜÄR 14., SZERDA r Tini presszó Budaörsön Mindent a gyerekek csinálnak Ők találták ki Lassan már- én ts hajlamos vagyok elhinni, hogy a mai tizenéveseket semmi nem ér­dekli a diszkón kívül, hogy egyetlen szórakozásuk a vll- lódzó félhomályban dübörgő zenére lötyögni, ahol az él­vezetet legfeljebb a* fokoz­va, ha mindez videóval « sörrel is kiegészül. Pedig tu­dom, hogy ez így nem lehet Igaz, ezért örülök mlndea olyan példának, ami kétkedé­semet alátámasztja. A Tini presszót a fiatalok találták ki maguknak, a bu­daörsi lakóterületi KIS2- alapszervezet tagjai — mint­egy húsz-huszonöten — fog­tak össze és szervezték meg a programot a városi KISZ- bizottság segítségével. Ez már a negyedik péntek, amikor a művelődési központ délután fittől este fél tízig Tini presz- sxóvá alakuL Az előtérben ízlésesen meg­térített asztalok. A rendelést csinos egyenköténybe öltözött, nem kevésbé csinos lányok veszik föl. öt forintért kap­ható szendvics, üdítő és süte­mény. A nagyteremben mér szól a zene. Egy, a szó min­denféle értelmében amatőr együttes próbálja becsalogatni a közönséget. Az emeleti szo­bában óriási kacagások kö­zepette készülődnek a vállal­kozók a sminkversenyre. Ne­héz eldönteni, mihez kell na­gyobb önbizalom, a modell vagy a sminkes szerephez. Közben folyamatosan érkez­nek a nevezések. Van aki breaktáncot kíván bemutatni, mások a diszkósok vetélkedé­sébe akarnak bekapcsolódni. — Itt mindent a gyerekek csinálnak — mondja Berki Éva, a városi KISZ-bizottság munkatársa —, ők készítik a szendvicseket, ők a felszol­gálók, az ajtóban árulják a húszforintos jegyeket, aminek bevételét a leendő budaörsi ifjúsági klub építésére aján­lották föl. S természetesen ők vezetik a műsorokat, ■ ők maguk lépnek fel. A kö­zönség pedig szavaz: a leg­jobb táncosra, a legjobb sminkre, a legjobb diszkósra, akik tini-tortát és aranyosé- sze-díjat nyerhetnek. Szándékos véletlen A Tini presszó programja állandó forgatókönyv szerint zajlik. A Tini-pódiumon olyan embereket szólaltat meg Ko­csis Péter, a gimnázium ne­gyedikés tanulója, akik érde­kelhetik a tizenéveseket. Állt már a mikrofonja előtt a gim­názium és a művelődési köz­pont Igazgatója, egy más al­kalommal pedig egy bűvészt faggathatott. Az amúgy köny- nyed és fesztelen Péter ez­úttal igencsak zavarba Jön. Váratlan vendég érkezik, a hajdanvolt tini, Bródy János lép a terembe. (Mint kiderült, ez a véletlen sem volt egé­szen szándéktalan, Bródy egy budaörsi fiatal barátjának tett semmire nem kötelező ígéretet.) Ha nehezen Is, de megindul ä kérdések sora, s Bródy arra Is vállalkozik, hogy kölcsöng!táron eljátsa- szon egy dalt As már egé­szen természetes, hogy az egyik tini-tortát «úttal 6 kapja, A t&p# sem marad é, dm Az első másfél év Pándon Új elnök, régi gondokkal Pánd a nagykát&í körzet egyik legkisebb települése, s amit Kiss Sándor tanácselnök a legszomorúbbnak tart, egy­re fogy a népesség. Tavaly csaknem 50 új sírhant került a pándi temetőbe, ami az 1747 lakosú kisközség esetében igen jelentős szám. Telket számolatianuí Csinos lányok, csinos kötényben. ez Inkább amolyan udvarias jutalmazás az alkalmi pro­dukciónak. Hiába, ezek a ti­nik már nem azok a tinik! Bródy nevét ismerik ugyan, de autogramot már alig né- hányan kéjnek tőle. Nem ro­hanják meg, nem veszik kö­rül. Szinte észrevétlenül si­kerül távoznia... Ugyancsak állandó műsor­szám az önjelöltek már is­mertetett produkciója, amely­ben semmiféle műfaji kötött­ség nincs. Az est végül igazi diszkóval zárul — mondanunk sem kell", hogy sör nélküli Kár lenne bezárni Ml vonzhat a Tini presszó­ba péntekről péntekre száz­kétszáz fiatalt? Miért jön­nek el a még jóformán gye­rek 12—13 évesek éppen úgy. mint a felnőttszámba menő 16—17 esztendősek? Talán éppen abban rejlik a prog­ram vonzereje, hogy rájuk bízták, mit csináljanak. Nem mondta senki: nektek ez kell, benneteket ez érdekel. Kita­lálhattak valamit, s önállóan valósítják meg azt. A példá­ra nemcsak azért érdemes fi­gyelni, mert azt bizonyítja, hogy a diszkón kívül más is leköti a mai tizenéveseket, hanem sokkal inkább azért, mert a budaörsi Tini presszó igazolni látszik az ifjúsági szövetség ■*. korosztályra ki­dolgozóit programját. A kö­zépiskolákban egyelőre még döcögve indul be az új szel­lemű diákmozgalom. Bizony­talanok maguk a fiatalok, de sok a tamáskodó, hitetlenke­dő vélemény, is. Szépséghibája a budaörsi kezdeményezésnek is van: ab­ba akarják hagyni. No, nem a tizenévesek, a városi KISZ- bizottság munkatársai gondol­ják úgy, hogy túlságosan sok energiát, munkát igényel a hétről hétre megrendezett Ti­ni presszó. Igaz, eredetileg is csak egy hat alkalomra szóló sorozatot hirdettek meg, de az álmodni sem mert siker láttán vétek lenne megtorpan­ni, a fellobbant lelkesedést elfojtani. A Tini presszót kár lenne bezárni > M. Nagy Péter — Pedig építési telket szá- molatlanul tudnánk adni az építkezni vágyó fiataloknak — mondja némi keserűséggel az elnök, aki az 1985-ös vá­lasztáskor került a kis appa­rátus élére. — Csakhogy a fiatalok nem nálunk akarnak építeni. Pedig ha tárgyilago­san végignézzük, mit tudunk adni nekik, akkor nincs szé- gyelinivalónk. Hatalmas, mo­dern művelődési házunk van. Az óvodai felvételi itt isme­retlen, minden jelentkezőt el­helyezünk, tágas iskolánk van, igaz. ráférne a korszerűsítés. elején épült masszív emeletes ház szé­gyenfoltja, hogy a „komfor­tért” az udvar végére kell menniük a gyerekeknek. Ma­napság, amikor minden ház­ban fürdőszoba és újabban legalább két vécé van. Valóban, egy kicsit az el­lentétek falujának tűnikPánd. Ami új, az csodálatos, szinte luxus. Ilyen az új művelődé­si ház. Ám mintha a meglé­vő intézmények állagával, szinten tartásával nem sokan törődtek volna errefelé. Mint­ha csak a beruházásnak lett volna érrefelé becsülete, a korrekt ellátásnak nem. ( — öriási tervekkel vetet­tem bele magam a munkába, amikor a 85-ös választások idején tanácselnöknek je­löltek — mondja a fiatalem­ber. — Nem volt ismeretlen a tanácsi munka belülről, hi­szen már vb-tag voltam. De a választóim elé nem szép szavakkal, hanem program­mal akartam állni. Már for­málódtak a VII. ötéves terv pénzügyi' lehetőségei. Kiszá­moltam, ha' a megyei tanács ígéretéhez híven átvállalja tőlünk a viztársulatért fize­tendő érdekeltségi hozzájáru­lást, akkor az ötéves terv­ben néhány millió jut fejlesz­tésre is. Komfortosíthatjuk az általános iskolát, a küszködő olajkályhák helyett központi fűtést szerelhetünk, megépül­het végre az új orvosi ren­delő. Mint friss elnöknek, a választásik után falugyűlést kellett tartanom, ezt a prog­ramot tártam az emberek elé ’85 őszén. Mem fekete-fehér Az új tanácsi gazdálkodás bevezetésével azonban min­den megváltozott. A nagyobb önállóság Pándonj azt jelen­tette, hogy saját zsebből kell fizetniük a vízmű érdekeltsé­gi hozzájárulását, a költség- vetést pedig szinte az utolsó fillérig felemészti a vízveze­ték-hálózat építése. Ez öröm­teli gond ugyan, de 1988-ig minden fillért elvisz. Kiss Sándor hangjában annyi a keserűség, hogy meg kell kérdeznem: — Megbánta, hogy elvállal­ta a tanácselnökséget? — A Monori Állami Gaz­daságban dolgoztam. Eszter­gályos a szakmám. Szerettem tanulni, közéleti vénával is megáldott ' (vagy talán meg­vert?) a sors. A gazdaságban művezető lettem. Ott is vol­tak nehézségeim, hol az anyag hiányzott, hol meg a munkáskéz. De ekek objektív nehézségek, afféle fekete-fe­hér dolgok voltak. A. veze­tőim utasításokkal irányítot­tak, voltak dolgok, amelyek­re szerződések adtak garan­ciát. Itt alig féléves elnök­ként úgy kezdtem a tavalyi évet, hogy nem tudtunk bért fizetni a dolgozóknak, mert üres volt a számlánk. Egy termelőüzem irányitója a leg­lidércesebb álmaiban sem ke­rülhet ilyen helyzetbe. Sze­rencsére nem kellett a taka­rékpénztárra szorulni, a tsz és a vízműtársulat kölcsönnel segítette ki a tanácsot. * I Maguk oldják meg Nem mondom, hogy meg­bántam, amikor felcseréltem a művezetői széket a tanácsel­nökivei, de bevallqm, sok csalódás ért. Ezek- közül is a legjobban az bánt: bizonyo­san sokan arra gondolnak, hogy afféle kortesbeszéd volt az én sok szép tervem. — Nem jutott eszébe, hogy gondjaival megkeresse a falu szülöttét, Gáspár Sándort, aki eleddig mindig meglátogatta Pándot, ha valamilyen öröm­teli esemény zajlott errefelé. — Az örömeinkről én is be­számolok — mondja Kiss Sándor. — Látta például Gás­pár elvtárs a tűzoltómúzeu- munkaf, amelyre méltán le­hetünk büszkék, de kérni nem akarok. Ez nemcsak lelkiis­mereti kérdés nálam. Gond­jainkat magunknak kell meg­oldanunk. Talán egy kicsit pesszimistának tűnik mindez, amit elmondtam leírva, de én valójában bizakodó vagyok. Móza Katalin Kávéházi hangulat az előtérben. Előrejelzés, távérzékelés a mezőgazdaságnak Talaíiftforatáciős rendszer készül Gyakorlati hasznosításra vár a Magyar Tudományos Aka­démia Talajtani és Agroké­miai Kutatóintézetének több kutatási eredménye. Mint Várallyay György címzetes egyetemi tanár elmondta: ku­tatásaik során kidolgozták a talaj vízgazdálkodási tulajdon­ságainak és vízháztartásának kategóriarendszerét. Megálla­pították, miként alakul ki a talaj hasznos vízkészlete, mi okozza az 'aszályérzékenységet, a túlzottan nedves talajállapo­tot. Tapasztalataik szerint le­hetséges az öntözés esetleges káros hatásainak — a másod­lagos szikesedésnek — az elő­rejelzése és megelőzése. Az eróziót kiváltó és befolyásoló tényezők elemzésével, térképi ábrázolásával feltárhatók a a víz- és szélerózió okai, elő­re jelezhetők annak várható hatásai. A gazdaságok a talaj­térképek, s az azokat kiegészí­tő információk birtokában a termőhelyi adottságoknak megfelelő művelési ágakat és vetésszerkezetet alaklíthatnak ki, előre jelezhetik az intenzív talajhasználat következmé­nyeit, meghatározhatják a ta­laj termékenységének megőr­zéséhez s fokozásához szüksé­ges meliorációs, agrotechnikai beavatkozásokat. Agrokémiai kutatásaik ered­ményei lehetőséget adnak a termőhelyi adottságokhoz és a termesztett növény igényeihez alkalmazkodó tápanyag-eJiá- tásra, műtrágyázásra. Az inté­zetben kidolgozták azokat az eljárásokat, amelyekkel meg­előzhető, illetve megszüntet­hető a talajok savanyodása. Foglalkoznak a rekord- és na­gyon alacsony termések okai­nak elemzésével is. Talaj- biológiai kutatááaik során fel­tárták azokat a tényezőket, amelyek döntően befolyásolják a talajba kerülő növényi ma­radványok lebomlását, és le­hetővé tették a lebomlás se­bességének mérését, értékeié- í sét is. A VII. ötéves terv idősza­kában tovább tanulmányozzák, miként lehet minél kisebb költséggel nagy terméshoza­I mókát elérni, ugyanakkor megőrizni és fokozni a talaj i termékenységét az ország egész | területén hosszú távra. Töb­bek között vizsgálják az in­tenzív talajhasználat talajtani, agrokémiai, talajbiológiai ha­tásait. Ezeket ismerve ugyanis kidolgozhatok a megfelelő táp- anyageilátási rendszerek, fel­mérhető a kemikáliák talaj- szennyező hatása, kialakítha­tók a környezetkímélő techno­lógiák. Á számítástechnika új ereö­I menyeinek hasznosításával korszerű talajinformációs rend­szert dolgoznak ki. Ennek al­kalmazásává! kijelölhetők a növények termesztésére leg­inkább alkalmas területek, azok a térségek, ahol szüksé­ges a talaj javítása, védelme, nedvességének szabályozása. Megkülönböztetett figyelem­mel nyomon követik a talaj­ban végbemenő folyamatokat. Az ország egyes térségeiben távérzékelési módszerekkel — légi- és űrfelvételek által szer­zett információk hasznosítá­sával — dolgoznak. A V Kwsr«4:«*.v. . Xv dkJSxaCHÍUuá Y~+sJtt,.±r..Sii,£; Alkalmi modellek» alkalmi sminkesek. Zavar a rám Irányított ref­lektor fénye, zavar, hogy et­től nem látom a széksorokban ülők arcát, s nem tudom le­mérni, hogyan reagálnak a szmokingba öltözött, köny- nyed stílusban csevegő mű­sorvezető kérdéseire adott vá­laszaimra. Végre az utolsó kérdés: meséljek el egy ér- - dekes esetet, ami velem tör­tént. Sok Idő nincs a gondol­kodásra: a budaörsi KISZ- bizottságról megkértek, néz­zem meg a Tini presszó elne­vezésű programjukat, s ha tetszik, írjak róla valamit, El­Í öttem, s most mi történik? tiállítanak a reflektorfénybe. $ száz-százötven fiatal előtt engem faggatnak. A helyzet ha nem Is túl érdekes, de meglehetősen szokatlan. A könnyed és fesztelen műsorvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom