Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-10 / 8. szám

Emma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1987. JANUÁR 10., SZOMBAT Munkásgyűlés az Evlglsen léi telt a lányvállalat éve Minden megrendelést teljesítettek Lapunk más helyén Is tudósí­tunk munkásgyűlésrőL Az Evigben is munkás­gyűlést tartottak a minap. Ba­lázs Sándor szb-titkác üdvö­zölte a gyárbelieket és a pulpitusbn helyet foglaló Körtvélyesi Csabát, a váro­si pártbizottság politikai mun­katársát, valamint Bárki Kál­mán vezérigazgatót. 1986 ered­ményeiről és az 1987-es cé­lokról Tankó Zoltán igazgató tájékoztatta az egybegyűlte­ket. Egy évvel ezelőtt váltak leányvállalattá. Milyen volt a lányságuk első éve? Nyil­ván izgalmas, de mindenkép­pen eredményes. Még tanul­niuk kellett az új viselkedési formákat, tudni igent monda­ni és nemet. Élfogódottságra persze nem volt ok, mindenki tette a dolgát. A tervezett 551 millió fo­rintnyi termelési értéket még 6 millióval megfejelték. Ez 1985-höz képest 119,3 száza­lékos növekedést jelent. Az áremelkedést leszámítva is 8— 10 százalékos felfutást könyvelhettek el. Minden rendelést teljesítettek. Tőkés exportra 45, rubelelszámolá­súra 2,2 millió forintnyi árut továbbítottak. A kismotorüzem 242 milliós termelése túlszárnyalta a vártat. A VZ-motorok gyártá­sánál most haladták túl elő­ször a százezres szériát. A kéziszerszámüzem 176 millió forintja a várakozásnak meg­felelt. Év közben megváltak egy régi terméküktől, ^ az NDK-nak gyártott kefetartó­kat átadták más vállalatnak. A hidraulikaüzemnek 116 milliós árumennyiség előállí­tására volt lehetősége. Az EZG-motoroknál az import­anyagok rapszodikus beérke­zése rontotta a termelés üte­mességét, a hidraulikus fék- lazítóknál öntvénybeszerzési gondok mutatkoztak. A kise­gítő üzemek — galvánozók, festők stb. — tették a dolgu­kat, és meghatározó szerepet töltöttek , be a termelésben. A szerszámműhelybeliek és a karbantartók szorgalma is di­cséretes volt. Üj feladatként jelentkezett az Alko-motorgyártás beve­zetése. (Ezekből az első ezer darabot már elküldték kül­földre, ahol a szükséges vizs­gálatokat elvégzik rajtuk.) A Black and Decker-téle termé­kek gyártása is bővült. A műszaki fejlesztés feladata volt a Hajdúsági Iparművek­nek a mosógépekhez kellő lúgszivattyúk kifejlesztése. A VZ-motorokat a kívánalmak­nak megfelelően áttervezték. A kismotorüzemben a fűnyí­rógép gyártása, szerelése volt újszerű feladat. Magasabb célok Az árbevételi terv 541 mil­lió forint helyett 552-re sike­redett, ám r— különféle gaz­dasági okok miatt (anyagár­módosulás, az eredetitől elté­rő termékösszetétel) — a várt 62 milliós nyereség 4 millió forinttal megrövidült. A kész­letgazdálkodás terén inkább a beszerzés volt a jellemző, mint a gazdálkodás. Eredetileg 6 százalékos bér- növekedést terveztek, végül 9— 10 százalékost hajtottak végre, és így sikerült az évi átlagkeresetet 56 200 forintról 63 700 forintra feltornázni. Ez­zel már a városi középme­zőnyben vannak. Az Evigben 561 fizikai munkás és 124 más beosztású dolgozó működik. Létszámuk a tervezett alatt maradt, tehát termelékenyebben működtek. Egy ember az év során 802 ezer forint értékű terméket állított elő. Betanított munká­sokat mostanában nem vesz­nek fel, de néhány jó szak­munkásnak örülnének. A ré­giek közül egypáran már visszajöttek a tsz-ből. Szer­számkészítőkre, karbantartók­ra még szükség lenne, mint ahogy egy-két mérnököt is szívesen alkalmaznának. Jóllehet az önállósulás so­rán egy sereg adminisztratív feladat hozzájuk került, az eredetileg megszabott lét­számkereten belül sikerült el­osztani a teendőket. A ren­delések és a kiszállítások nyilvántartását számítógép­re vitték, s így könnyen át­tekinthető a kimutatásuk. Az idei tervek 1987-re 595 millió forintnyi gyártmány előállítása a fel­adatuk. Ez 7,6 százalékos nö­vekedés, amely meghaladja az országos célokat. Ügy érzik — teljesítőképességüket és az anyagbeszerzés helyzetét? lát­va —, hogy erre megvan a lehetőségük. A rendelések a centrifugákra, lúgszivattyúk­ra, Geííys-motorokra, Black and Decfcer-termékekre, hid­raulikus féklazítókra már megérkeztek, a többire még van szabad kapacitásuk. Az azonban megnyugtató, hogy folyamatos munkával indul­hatott az esztendő. Megfeleltek Sápi Károly, a pártvezető­ség titkára a pártszervezet értékelését vázolta, és az ál­taluk megszabott termelési és mozgalmi feladatokat ismer­tette. Bárki Kálmán vezérigaz­gató elmondotta, hogy a ceg­lédi leányvállalat 1986-ban megfelelt a követelményeknek. Noha az átállás nem volt könnyű, a munka zökkenő- mentesen folyt. Jól kihasznál­ták a lehetőségeket. A gazda­sági eredményekért köszönetét mondott az egész gyári kol­lektívának. T. T. Gyógyítja a rossz talajt Talajregeneráló szer kísér­leti gyártását kezdték meg a Badacsonyi Állami Gazdaság­ban. Az új termék a lerom­lott talajok gyógyszere lesz, helyreállítja ugyanis a mikro­organizmusok szükséges egyen­súlyát, ezáltal nagymértékben növeli a műtrágyák haszno­sulását is. ötéves kutatómunka gyü­mölcse érett be a Balaton- parti gazdaságban, ahol 1981- ben alakult meg a biotech­nológiai kutatócsoport. Mun­kájuk során a talajban föl­lelhető mikroorganizmusokból mintegy kilencven fajtát izo­láltak — különítettek el —, ezek hatását sokoldalúan meg­vizsgálták. Döntő szempont volt, hogy velük a talaj életerejét úgy növeljék, hogy a környezetet a legkisebb mértékben se szennyezzék. A célnak 80 faj meg is felelt, ezekből állítot­ták össze az oltóanyagot, amely ezután mezőgazdasági hulladékokba juttatva fejti ki hatását. A kutatómunkában együtt­működtek a Biogál gyógyszer- gyárral, a Vízépítő-ipari Tröszttel. E két vállalat a tu­dományos munka költségeihez is hozzájárult. A laboratóriumi, üvegházi kipróbálás eredményeit köve­tő kísérleti gyártás során mintegy 25 ezer, tonna talaj­regeneráló anyag készül. Ez bőségesen elegendő nagyüze­mi méretű vizsgáztatásához is. Értelmiségiek a TIT-ben A közművelődés erős láncszeme A TUDOMÁNYOS ISME­RETTERJESZTŐ TÁRSULAT tevékenysége az utóbbi hóna­pokban az átlagosnál jobban az érdeklődés középpontjába került. Erre elsősorban az adott okot, hogy a területi és a megyei küldöttgyűlések az elmúlt hetekben értékelték az öt esztendő munkáját, az or­szágos küldöttgyűlés pedig jú­liusban összegzi a tapasztala­tokat és jelöli ki a további tennivalókat. A TIT körzetünkben is ered­ményes munkát végzett. Jól segítették a helyi politikai cé­lok megvalósítását, világnéze­tünk tudományos megalapozá­sát. az ismeretek széles körű terjesztését. Közművelődési tevékenységüket a párt- és ta­nácsi szervek folyamatosan fi­gyelemmel kísérték, segítet­ték, testületi elismerésben ré­szesítették. A társulatban ma közel 300 előadó, aktivista dolgozik. Évente 1500—1600 előadás, fó­rum, szakköri foglalkozás ke­retében 40—50 ezer fővel ke­rülnek kapcsolatba. A megyei elnökség úgy is kifejezésre juttatta elismerését, hogy a ceglédi küldöttértekezleten mintegy húszán, a megyei fó­rumon öten részesültek ki­tüntetésben Aktivistáink meg­becsülését jelzi, hogy a jövő­ben szép számmal vehetnek részt a TIT megyei testületéi­nek munkájában. A megyei elnökség tagja lett Jakab Bé­la osztályvezető-helyettes, dr. Költői Adám tanár, dr. Laka­tos József nyugalmazott vb- titkár, területi szervezetünk elnöke és dr. Surányi , Dezső tudományos kutató. Közülük került ki két szakosztály el­nöke is. A megyei szervezet ellenőrző bizottságának elnö­kévé Baldavári László fő­könyvelőt választották. Őt érte az a megtiszteltetés, hogy körzetünket képviselheti a IX. országos küldöttgyűlésen. Fontos tisztséget tölt be Sági Ferencné középiskolai igazga­tó is, hiszen a megyei szer­vezet jelölőbizottságának el­nöke. A TIT elsősorban értelmi­ségi szervezet, az ismeretek széles körű terjesztését hiva­tásuknak tekintő értelmisé­giek önkéntes társulása. Ezért túlnyomórészt rajtuk múlik, hogy a társulat igényesen, a kor követelményeihez igazod­va tudjon dolgozni. A helyi tapasztalatok ked­vezőek, az elmúlt években végzett munkájuk sokrétű és eredményes. A társulat jól al­kalmazkodott a társadalmi változásokhoz, felismerte, hogy a korábbi módszerek — amikor még maga kínálta „portékáját” — elavultak, ma a különböző rétegek, csopor­tok igen szerteágazó igényeit kell felvállalniuk, kielégíte­niük. Természetesen nehéz az új szerepkörnek megfelelni — mindez elsősorban a város ban és körzetében élő és dől gozó értelmiség áldozatválla­lásán és hivatástudatán mú­lik. Mi bízunk abban, hogy tudásukat, gazdag élettapasz­talatukat a jövőben is önzet­lenül átadják az üzemek, az intézmények sokezres érdek­lődő gárdájának — hiszen az értelmiségi lét értéke elsősor­ban attól függ. hogy megszer zett ismeretéből mennyit ad át a társadalomnak. Az elmúlt években sok pe­dagógus, orvos, mérnök, jo­gász, hivatásos katona, közgazdász, párt-, állami és tömegszervezeti funkcionárius stb. vállalt a TIT keretein be­lül szerepet. A legkülönbözőbb rétegekhez juttatták el mint­egy 40 tudományág legújabb eredményeit, segítették a kul túra értékeinek terjesztését, s kielégítették a legkülönbözőbb hobbiigényeket is. A TIT HELYI SZERVEZE­TE kiemelkedő szerepet vállal a politikai kultúra terjeszté­sében. Konferenciái, . rangos fórumok, hatékonyan segítik a párthatározatok feldolgozá­sát, megértetését, elfogadtatá­sát. Az ipari és mezőgazdasági üzemek többsége, a művelő­dési házak, klubok, tanya- központok adtak otthont az előadásoknak, szakköröknek. Téli túrán a diákcsoport A ceglédi Táncsics iskolá­ban 10 csoporttal megalakult a diáksportkör. Bár a tél igen kevés lehetőséget nyújt a a sportolásra — a tornaterem zsúfoltsága sem teszi ezt le­hetővé — azért néhány lelkes pedagógus nem várt tavaszig. Igyekeztek színes programot összeállítani a virgonc tanu­lóknak. Immár hagyomány, hogy minden év decemberében a városi tornacsarnokban meg­rendezik a Játssz velünk! D. aggódik. Irt is egy dol­gozatot Hol az olló, komám- asszony? címmel. Azzal kez­di, hogy már a pattintott kő is amolyan késféle lehetett az akkori idők emberének kezé­ben, s azóta 6e nagyon akadt idő és foglalkozás, amelyben nélkülözhették volna a vágó­szerszámot. Hogy mást ne mondjunk, a betyárok például igazságosztásra alkalmazták. D. néhány kitérő után oda lyukad ki, hogy manapság haldoklik a késes-köszörűs szakma — emiatt az aggoda­lom. Ami a késkészítőket meg hát a késeket illeti, D. bo­rongása nem alaptalan. Főleg ha arra gondolok, hogy a háztartások többségében este- bád tájékán azért az egyetlen késért folyik a harc. Azért az egyetlenért ;— a harmincöt közül —, amelyikkel vágni lehet. Azért, amelyikről már senki sem tudja, mikor, hon­nan került elő, kitől szárma­zik, s amelyik leginkább nem rozsdamentes. Csupán csak dolgát teszi: vág. Ellentétben a többi harmincnéggyel, ipám és napam ajándékával, szép, csillogókkal, reszelt fogúak- kal, teljesen használhatatla­nokkal. ,\\\\\\\\\\\\\\\\VWÍ D., aki eredetileg szintén késes-köszörűs lenne — nem csodálkozik ezen. Azt mondja, a mennyiségre törekvő szem­lélet elsöpörte a szakmát. Vé­gül egy rendelet (25/1977. Többszörös luxus Vágni - életlenül? MüM) törölte is az országos szakmunkásképzési jegyzék­ből, száműzte az iskolákból. Kiveszőben tehát az utánpót­lás. ////////////////////nw De egymaga készítette vadászkést szed elő, a fény felé tartja. Az. emeleti ablak­ból éppen a ceglédi nagy­templomra látni. Kipróbálta ezt a kést a megrendelő is, bár kissé szokatlan módon: egy . egész asztalt darabolt- vele szét, a hozzá tartozó csavarokkal együtt. Annak a nagyobbik része — mondja D. —, amit a ha­zai boltok kínálnak vágóesz­közből, kritikán aluli. Egysé­gesen jó minőség, tisztességes kivitel, nagyobb tételben: ilyen nem létezik. Teszem azt, napjában kétezerszer esetten a fodrász ollója. De ennek már a fele is elegendő ahhoz, hogy a mester kezét is tönk­retegye. Persze vásárolhat ez a fod­rász jó ollót is, darabját 800—1200 forintért. D. nem részrehajló, tudja jól, hogy a nyugati cégek (a Henkels, a Dick, az Eicker, a Fiskars meg a többiek) príma pengé­ket küldenek nekünk. Csak legyen, aki megfizeti. Példá­nak okáért a francia szakács­késért a 2 ezer forintot vagy egy manikűrollóért a 800-at. Felmerülhet a gyanú, hogy talán nincs széles e hazában megfelelő alapanyag, azért nem gyártunk mi jó vágóesz­közöket. Van alapanyag — mondja D. —, de ehhez igénytelenség, hozzá nem ér­tés párosul. Egy pengében az az igazi érték, ami nem lát­ható: a hőkezelés. Ezt hanya­golják el, ezért a gyors rom­lás. Divat rozsdamentes kést venni, elmélkedik tovább D. A rozsdamentes penge szebb, mint a nem rozsdamentes cimborája, keveset kell ápol­ni, állja a savas vágnivalókat is. Viszont nem éltartó, mivel króm-nikkel ötvözettel ké­szült, jóval lágyabb, s hama­rabb megy gallyra a penge. Ha tehát valaki használni is akarja a kést, ez utóbbira szavaz. W///////////W///JT Az ember egy halványka kés árának többszörösét költi el éleztetésre, drága külföldi szerszámot pedig ritkán vásá­rol. Emiatt nem érti D., miért nem gyártanak itthon jó mi- »nőségű kést, ollót stb.-t, miért vész el a szakma, miért nem érdekel ez senkit. Többszörös luxus — mondja. V. S. ügyességi sportvetélkedőt, amelynek érdekessége, hogy a szülők is aktlív részesei a pro­dukcióknak. A második és a negyedik osztályosok összecsa­pását nagy sikerrel lebonyo­lították. A játékból természetesen a többi osztály sem marad ki, így januárban az iskola tor­natermében az ötödikesek és elsősök döntik el, hogy me­lyik csapat a legügyesebb. Decemberben fejeződött be a körzeti Télapó Kupa, ahol az iskola hatodik osztályos csapata első helyen végzett és indulhat a 11-i szuperdöntőn. Egyébként a harmadikosok el­nyerték a legsportszerűbb együttes címet. A negyedike­seknél Perneczky Balázs a legjobb kapus, míg a hatodi­kosoknál Plutzer Ferenc a leg­eredményesebb góllövő lett. Két csoport, 40—40 alsós, illetve felsős diákkal, hamaro­san téli túrára indul — az egyik a Mátrába, a másik a Budai-hegyekbe. A kirándu­lást, amelynek slágere minden bizonnyal a szánkózás lesz, az úttörőcsapat jelentős ősz- szeggel támogatja. Az elmúlt évekhez hason­lóan gondolnak a korcsolyá­zás ifjú szerelmeseire is, rö­videsen szeretnék elkészíteni az iskola udvarán a jégpályát. Jobb helyezés 1986. december 30-1, keddi számunkban írást közöltünk Sok mindent kaptak és adtak címmel a CVSE két sport­akrobatájáról, Pető Mónikáról és Sághi Tündéről. A cikkben tévesen szerepelt a helye­zésük. A magyar válogatott női hármas a statikus gya­korlatban világbajnoki ötödik, a dinamikusban pedig hato­dik helyet szerzett. Ez a verseny egyben Eu- rópa-bajnokság is volt, ahol a statikus gyakorlatban negye­dik, míg dinamikusban hato­dik lett a csapat. 1985-ben viszont nem vi­lág-, hanem Európa-bajnok- ság volt. Űj színfoltjai e munkának a középiskolák, az idősek klub­jai, a cigányság nevelése, a kismarfiák ismereteinek gaz­dagítása, a nyelvoktatás, a közlekedésbiztonság, a mező- gazdasági kisüzemi termelés­hez nyújtott szaktanácsadás, a a hadtudományi tevékenység- stb, Az elmúlt években sokan megkongatták a vészharangot: a TIT szerepe lejárt, az is­meretterjesztés . ilyenfajta módszerei elavultak, korsze­rűtlenek, a lakosság általános műveltsége megnőtt, az új is­mereteket önképzéssel, vala­mint a tömegkommunikációs eszközök segítségével meg­szerzi. Az élet rácáfolt a jós­latokra: az igényelt rendez­vények és a résztvevők szá­ma évről évre növekszik. Az viszont igaz, hogy mivel a TIT is az állandóan változó társadalmi-gazdasági közeg­ben dolgozik, szükségessé vált szervezeti, tartalmi és mód­szertani megújulása, mozgé­konyságának fokozása. Terü­leti szervezetünk ezen az úton jár: bővíti előadói körét, újabb községi és üzemi cso­portok alakultak, kiegészítette éS fiatalította testületét, s mint az előzőekben is láttuk, gazdagította munkaformáit. Most arra van szükség, hogy ez a folyamat gyorsuljon, az elért szint állandósuljon, az alkalmazott formák gazda­godjanak. A párt- és a tanácsi szervek a jövőben is számítanak a társulat alkotó tevékenységé­re. A helyi politika és a dol­gozók tudatának alakításában szövetségesünknek tekintjük. Vállaljanak részt a XIII. kongresszus társadalmi cél­jainak tudatosításából, segít­sék a KB 1986. október 20-i határozatában megfogalmazott s mindannyiunk létérdekeit szolgáló gazdasági program megvalósítását. Ügy véljük, hogy a jövőben bátrabban, célirányosabban szükséges néhány fontos tár­sadalompolitikai kérdéssel foglalkozni, ezek nem idege­nek- a TIT céljaitól, feladat­körétől sem. Gondolunk itt a békehárc fontosságára, a tár­sadalmi viszonyok alakulásá­ra, a dolgozókat foglalkoztató napi problémák megválaszolá­sára, a társadalomban jelen­levő problémák elleni küzde­lemre, mint a veszélyeztetett­ség, az alkoholizmus, a csa­ládok széthullása, a környe­zetszennyezés. Segíthet a TIT a családvé­delemben, az egészségnevelés területén, a magyar nyelv vé­delmében, közelmúltunk meg­ismertetésében, az ifjúság ne­velésében, törvényeink ismer­tetésében, a településpolitika alakításában, a város és a községek múltjának feltárásá­ban, a hagyományok őrzésé­ben — mindezzel erősítve a lokálpatriotizmust, szélesítve a közéleti demokratizmust. KORUNKBAN A TUDÁS hatalmas értékek hordozója. Az értelmiség hivatása ezen új tudományos, művészi érté­kek létrehozása és közvetíté­se^ Tudjuk, hogy hivatásuk teljesítése közben nagy több­ségük igényesen dolgozik, ál­landóan műveli magát és vál­lalkozik mások ismereteinek gyarapítására, a helyi hagyo­mányok gazdagítására, az em­berek kis közösségeinek erő­sítésére. A tudás iránti vágy mindenkiben él. Gyarapítá­sához vagy éppen a megszer­zett tudás továbbadásához kí­nál kellő szervezeti kereteket a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat. Valljuk, hogy a jelszavában megfogalmazott gondolat — „Tudománnyal a népért!" — ma is érvényes. Podmaniczki István, az MSZMP városi bizottsága titkára Hétfőn Fogadásra Fekete Antal, a városi tanács elnöke január 12-én, hétfőn délután 2-től 6 óráig fogadóórát tart a vá­rosházán hivatali helyisé­gében. KSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom