Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-10 / 290. szám

Vacszentlászlo Köszöntötték a sajtót r Harmadik alkalommal ta­lálkoztak a körzetben üzemi, intézményi újságok képviselői, a lapok terjesztői a sajtó nap­ja alkalmától. Ezúttal a ven­déglátó a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet volt. A kezdeményező, a vá­rosi pártbizottság arra törek­szik, hogy ezek, az összejöve­telek minél kevésbé legyenek ■formálisak, . inikább az volna a cél, hogy a lapok írói, ter­jesztői, a politikai irányítással megbízottak kicseréljék ta­pasz tala-taikat. Azt nem állít­hatjuk, hogy ez az elképzelés maradéktalanul megvalósult a mostani találkozón. Azt vi­szont igen, hogy Furulyái Já­nos, a gazdaság elnöke ebben a szellemben beszélt munká­jukról. Minden fölösleges köszönt- getés helyett azonnal a lé­nyegre tért, a termelőszövet­kezet helyzetéről adott rövid tájékoztatót. A három község határában, Vácszentlászlón, Valikon és Zsámbokon talál­ható. földjeik, minőségéről, a két főágazat idei eredményei­ről, s arról, hogy a gazdaságii kényszer miatt csökkentik a lucerna és a zöldborsó ter­mesztését. Megemlítette: négy községet, az előbbi hármat és Dányt, teljeskörűen ők látják el kenyérrel és péksütemény- nyel. A teljeskörűen azt je­lenti, ezekbe a településekbe más nem szállít pékárut. A mostani év náluk sem volt valami kiemelkedő, a tartós csapadékszegénység itt is meg­tette hatását. Az állattenyész­tés, noha nem független a nö­vénytermesztéstől, eredménye­sen dolgozott. A tejhozam 6500 liter körül alakult. Száz­ezer vadkacsát tartanak, amelynek 80—85 százalékát földolgozva exportálják. Kapásné Fogd. Mária, a vá­rosi pártbizo'ttság politikai munkatársa kiemelte az üze­nni, intéményi, szövetkezeti lapok fontosságát. A kilenc üzemi lap csaknem tízezer példányban kerül az olvasó­hoz. A Pest Megyei Hírlap minden harmadik családhoz jut el. örvendetesnek mon­dotta, hogy az üzemi sajtó a korábbi kéréseknek megfele­lően egyre nyitottabbá válik a lakóhelyi kérdések iránt. Befejezésül megköszönte a sajtó társadalmi munkásainak tevékenységét, de nem hall­gatta el megfigyelését, mely szerint az idén mintha keve­sebb új név tűnt volna föl a lapok hasábjain, néhány régi pedig eltűnt. A propagandát is propagál­ni kell. Ezt teszik egyebek -kö­zött a lapok terjesztői, akik­nek erre versenyt is hirdet­tek. A megyed sajtónapon kapták meg elismerésüket a győztesek. Vácszentlászlón Kapásné Fogd Mária azokat köszöntötte, akik szintén ered­ményesen. terjesztették az új­ságokat. Jutalmat kaptak: Gyönki Tiborné Galgahévíz, Kalcsó Jánosné Kar tail, Fecz- kó Pálné VaLkó, Csapó Sán- dorné Veresegyház, Tóth Ven- delné Hévízgyörk, Marik Mi- hályné Mogyoród, Ádám Ti­borné Bag. A jutalmak átadása^ után Sződi Sándor, a Ganz Áram- mérőgyár pártbizottságának titkára kért szót Közölte, nemrég 143 üzemi lapot ér­tékeltek, s az övékét, az Árammérőt a legjobb hét közé sorolták. Reagálva Kapásné Fogd Mária szavaira, el­mondta, náluk nincs hiány társadalmi munkatársban, évente hatvanöten-hetvenen ragadnak tollat, fejtik ki vé­leményűiket a ‘lap hasábjain. A publikáló vezetők számát viszont ő is kevesellte. Majd jövőre, mondhatnánk, hozzátéve ezt a feladatot is azokhoz, amelyeket a követ­kező esztendőkben kell meg­oldanunk, lehetőleg magasabb színvonalon, mint az Idén. Integrált állattenyésztés A korszerű mezőgazdaság egyik alapvető követelménye Magyarországon éppen úgy, mint a világon bárhol, az ag­rárszakember-képzés. Az újabb, az élet által diktált szakágak bevezetésén _ igen sok, oktatásban dolgozó em­ber munkálkodik. Valameny- nyden azon fáradoznak, hogy a jövő nemzedéke kulturál­tabb, egészségesebb és műsza­kilag fejlettebb mezőgazdasá­got tapasztaljon környezeté­ben, illetve ha kedve támad, abban dolgozzon. A tapasztalatokról és a to­vábbi tervekről Kovalszky Ede igazgató elmondta, hogy a vártnál nagyobb volt az ér­deklődés az új szakágra. Meg­lepően sok leány jelentkezett, ami különösen figyelmet ér­demel. Az 1987—88-as tanév­ben első osztályt nem indíta­nak, mivel — ahogy eredeti­leg is tervezték — mindig csak két évfolyamot oktatnak. Így a gyakorlati képzése és egyben az elhelyezkedése is megoldható. Örömmel újságol­ta az igazgató hogy kilenc­millió forint támogatást kap­tak az iskola bővítésére. Így lehetőség nyílik a plusz négy tanterem létrehozására.^ ami a további terveik megvalósításá­nak egyik alapfeltétele. Integrált állatenyésztő szak indításán gondolkoznak, ami magába foglalná a sertés-, a juh-, a szarvasmarha- és a lótenyésztést. A tervezett szakközépiskola remélhetőleg megvalósul. Talán már az 1988—89-es tanévben! Az érettségi bizonyítványt i;s adó szak valószínűleg újabb ifjú­sági körökben sfcerez majd magának népszerűséget. - ■ Második nagy céljuk egy környezetvédő szakközépiskola létrehozása. — Itt természetesen elsősor­ban a mezőgazdasági és nem az ipari képzésre gondolunk — magyarázta Kovalszky Ede — Ügy érezzük, a korszerű mezőgazdaságban ilyen irányú szakembergárda léte elenged­hetetlen követelmény, mivel valamennyien szeretnénk hosszú ideig egészségben élni a földön. Bízunk abban, hogy az illetékesek megvizsgálják és kedvezően bírálják el a tantestület terveit! Szeretnének egy vadász­vadtenyésztő szakmunkáskép­ző iskolát, bár az országban Óladon és Csongrádon jelen­leg is folyik ilyen irányú ok­tatás. Ügy érzik, a környező terület, illetve Pest megye vadállománya ezt- már most is indokolná, hiszen a negy­venezer fácán, a 218 ezer vadkacsa, a 45 ezer nyúl és még sorolhatnánk, további felügyeleteket igényelne. Nem a jelenleg dolgozó szakembe­rek munkájának a bírálata ez, hanem a természet adta lehetőségek még jobb kihasz­nálása a cél, mivel a vadex­port növelése hazánkban is népgazdasági érdek. Szladek Mihály Már a valamikori települést érintő útvonalak meghatároz­ták, hogyan helyezkedjenek el az utcák, miként épüljenek a házak. Gödöllő átmenőte­rület az Alföld és a Felvidék között, s természetesen a fő­városba igyekvés egyik pont­ja. A közlekedés forgalmi cso­móponttá alakította a várost. Az itt lakó ember öröme e vonatkozásban mégsem teljes, mert a zaj, az elégetett üzem­anyag mellékterméke itt ül meg, vagy sokszorosodik fel, főként az első esetében. A régebbi időkben már ész­revehető volt az az elgondo­lás. hogy egy kicsit a kül­sőbb területek irányába hú­zódtak egyes építők. így ala­kultak ki a kertvárosi részek, a Királytelep, a blahai strand, később az egész erdő alatti, antalhegyi, öreghegyi, agyag­bányai, Peres dűlői, utcáknak még alig nevezhető lakott te­rületek. A vasút általi behatárolás is kicsit különálló területek­ké szabta az egyes községi részeket. Ekképp jött létre a Fenyves, amely terület meg­közelítése több. téglával kira­kott, téglaboltozatos vasút alatti átjáróval volt lehetsé­ges. Ilyen volt a mai Tisza utcával szemben, majd pár száz méterrel lejjebb Besnyő felé, ez olyan nagy átmérőjű volt, hogy szinte alagútnak is megfelelt. Mostani sétánk területe, a Köztársaság út környéke is elkülönült. Fel vagyunk tar­GÖDÖLLŐI xJvílitl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Xm. ÉVFOLYAM. 290. SZÁM 1986. DECEMBER 10., SZERDA Az ünnepi árukínálatról Nagyobb cipő, kisebb támogatás Ajándékozás, vendéglátás. A karácsonyi és újévi ünnepek, reméljük, minél több ember otthonába bekopogtatnak, hi­szen az is bizonyítaná, nincse­nek egyedül a világban. Igaz, a felkészülés gondokkal, nagy erőbedobással jár, de vajon ki mondana le ezért a sok öröm­ről? Mondják, az ünneplés­hez nemcsak pénz szükségel­tetik, az apró, őszinte figyel­messég inkább megfizethetet­len. De tagadnánk a valósá­got, ha nem ismernénk el, legtöbbünk zsebében nincs annyi forint, amennyi elegen­dő lenne. A gondolatsorból következő kérdés az, hogy megkapjuk-e a pénzünkért azt, amit szeretnénk, illetve amit tudnánk vásárolni? A kereskedelem nagy hetei nyitányán éppen erről, az ün­nepi felkészülésről esett szó a városi népfrontbizottság klub­házában. Borsi Istvánná, a fogyasztók tanácsának elnö­ke tájékoztatott a helyzetről. Mint az Áfész-áruház igazga­tója, gazdag tapasztalatokkal rendelkezik az elmúlt évek hasonló időszakairól. Érdeklődve a Vác és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat, valamint a Gödöllő és Vidéke Áfész ille­tékeseinél, megtudta, hogy az alapvető élelmiszerekből, a húsból, a kenyérből, a tejter­mékekből nem kell hiánytól tartanunk az ünnepi ellátás­ban. Ha ez mégis előfordul, akkor főleg rendelési hiba miatt történik. A mélyhűtött termékek kínálata, közte a baromfié is, korlátlannak ígérkezik. Bejgli vagy fenyő ? A jelenlegi helyzet ismere­tében pezsgőből, borból az el­várt szinten, nagy választék­ban lehet már és majd vásá­rolni. A fűszerekből néhány termék esetében egész évben voltak ellátási nehézségek. Ez decemberben ' sem lesz más­ként, de nem érinti lényege­sen az ünnepi felkészülést. Vajon mi a helyzet a sza­loncukorral? A kereskedők szerint lehet, hogy egy része megmarad. Tavaly ugyanis már a hónap ezen időszaká­ban jobban fogyott a kará- csonyfáravaló. Az igazsághoz tartozik, hogy az olcsóbb faj­ták már most is elfogytak, s belőlük nem várható újabb szállítás. Nem felejthetjük el a fenyőfa-árusítást sem. A fo­gyasztók tanácsának ülésén elhangzott, hogy nagyobb részt a magánkereskedőktől vehetünk az idén a karácsony nélkülözhetetlen kellékéből. Á maszekoktól jobban el is vi­szik. Igen ám, de az áraik! Valaki megjegyezte: el kell dönteni, mit szeretnénk in­kább, bejglit, vagy kétméte­res fát... Szerencsére szövet­kezeti, vállalati üzletek is árusítanak majd több száz méternyi fenyőt. Presztízskérdés Még mindig az élelmisze­reknél maradva, de már két év, 1986 és 1987 határán bil­legve, ejtsünk szót a szilvesz­teréji virsliről! Hagyomá­nyos eledel. Az is hagyomány, hogy kevés a juhbeles virsli. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy a természetes belet nem lehet sokáig tárolni. A súlyosabb pedig az, hogy ke­vés a bárány. Nem baj, lesz elég műbeles virsli, ha mély­hűtött is. Kocsonyahúsból az igényeket elsősorban ugyan­csak mélyhűtve elégítik majd ki, hiszen ebben az esetben tartalékolni kell. A malacnak csak egyetlen feje és négy csülke van. Eddig csupán élelmiszerek­ről ejtettünk szót, mintegy jelezve, ezekre bizony, összes bevásárlásunk arányait tekint­ve is, sokat költünk. A foly­tatásban kicsit tágabb látha­tárát nézzük a kínálatnak. A kereskedőknek — itt, Gö döllőn is, a nagyobb üzletek' ben — presztízskérdést jelent minél jobban felkészülni a kö­vetkező hetekre. Az eladóknak alapvető érdekük az, hogy le­gyen mit kínálniuk a pénzük­kel betérőknek. Ám a hiányt ők sem oldhatják meg. Kevés például a nagykabát a nagy­kereskedelmi vállalatoknál is. Elsősorban a fiatal korosztá­lyok vásárlási próbálkozásai ígérnek sikert. De nem lehet mindenki denevér. A megszo­kottól kisebb kínálat oka ta­lán, hogy januártól új mére­tezésre állnak át a gyártók? Előfordult már termelési el­tolódás is, amikor új téli mo­delleket januárban mutattak be... Pulóverek. A szépek drágák. Ezekből gazdag a választék, de bizonyára mégis lesznek, akik inkább a kötést választ­ják. Tudjanak róla Cipők. Mint a pulóverek. Ezekből ugyancsak jó az ellá­tás a városban. A tapasztalat: minél nagyobb a gyerek lá­ba, annál kisebb a cipőn a kedvezmény, az állami támo gatás. Ennek az is az oka le­het, hogy a felnőttek előszere­tettel vásárolják a lánykaci­pellőket. összegezve: nem keik a ta­valyinál nagyobb gondokra számítani. Mint akkor is, most is fel kell készülni bizonyos utánjárásra. Más esetekben az is segíthet, ha ebből-abból hiányt észlelve, értesítjük a kereskedelmi vállalatok, sző: vetkezetek illetékeseit. Balázs Gusztáv Bagón Csala-mádé Csala-mádé címmel tartják meg Csála Zsuzsa estjét a ba- gi művelődési központban de­cember 12-én, este 8 órai kez­dettel. Közreműködik Zana József és Verebély Iván, Próbáljak meg Dupla vagy semmi Minden lehetőséget kihasz­nálunk arra, hogy szerencsén­ket kipróbáljuk. Dupla nyerési esélye van annak, aki decem-. bér 1. és 20. között 500 forint feletti értékben vásárol a gö­döllői áfész-áruház bármelyik osztályán. A Skála-Coop sor­solása mellett december 22-én házi sorsolást tartanak itt. A kihúzott sorsjegyek tulaj­donosai a kisebb ajándékok mellett kávéfőzőt, elektromos palacsintasütőt és Junoszty televíziót nyerhetnek. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Hang — Játék, 14 órakor. A hónap műtárgya: Nagy Sándor könyvillusztrá­ciói, megtekinthető az előtér­ben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás törté­netéről. A gödöllői művészte­lep 1901—1920, felújított állan­dó kiállítás, megtekinthető 10 —18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Mozi Vadállatok a fedélzeten. Szí­nes szovjet filmvígjáték. Csak 4 órakor! Sólyomasszony. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai ka­landfilm. 6 és 8 órakor! Röplabda Fáradt csapatunk kikapott A Gödöllőd SC NB Il-es női röplabdacsapata Népköztár­sasági Kupa-mérkőzést ját­szott a Nyugati csoport 2. he­lyén álló Tatabányai Volán SE csapatával. A jól nyitó, igen jól mezőnyöző tatabányai lányok megérdemelten nyer­ték meg a mérkőzést. Tatabánya—GSC 3-1 (15-11, 15-5, 9-15, 15-9) Séták a városban Megőrzött törekvéseink tóztatva, ha a város felől Jö­vünk, mert sorompó állhatja utunkat. Megfigyelhetjük, hogy egyes vonatok csak ét- röbognak az állomáson. A te­hervonatok többsége is csak lassít, míg egyesek azért áll­nak meg. hogy más szerel­vényeket maguk elé engedje­nek. Természetesen ide is ér­keznek szállítmányok, s ha rendeződnek a vagonok, ak­kor esetenként a sorompó még tovább van leengedve. Az átkelőben még a negy­venes években szereltek fel olyan terelőkorlátot, amelyen áthaladva körül is tekintenek a gyalogosok. Ám ezt ma csak feltételes módban közölhetjük. Akkoriban még nagy sorom­pók működtek Itt, s azok mellett nem lehetett átkelni úgy, mint napjainkban. A te­relőkorlátot most senki sem használja, benőtte a gaz. Magam azonban így keltem át a Köztársaság út kezdeté­re. S abban a pillanatban megjelent a kép balról az egy­kori építőanyagokat árusító telepről. Sokféle faanyagból volt ott vásárlási lehetőség. Szépen vágott gerendák és szarufák, többféle vastagságú deszkák és lécek, valamint tégla- és cserépnakások vár­ták a vevőket. A negyvenes években igen nagy forgalma volt a kereskedésnek. Ma új ház áll a területen. Aztán felfelé látunk, mert az út emelkedő. Sokáig ez az utca volt a Király utca, amely kezdetben az Isaszegi útnál kezdődött. Erre járt a király vadászni a valkói erdőbe. Már régebben köves út volt, me­lyet sokszor szabdalt meg egy- egy nagyobb eső vagy a ta­vaszi hóolvadás árja. Történt mindez annak ellenére, hogy az árokrendszere mindig jó kiépítésű volt, mi több, rend­ben is tartották. Fasora ugyancsak a régi időkről ta­núskodik, bár a hársak egyre ritkábbak. Ha belegondolunk — séta közben van rá időnk —, ma már aligha tudunk bárminemű gyümölcsöt, vi­rágot gyűjteni az útszélekre ültetett fákról, mert vastag por vonja be azokat. A mű­útról Is száll a por, lehet, hogy csak finomabban, mint az egykori földutakról, s be­vonja a növényeket, tárgya­kat Az utca mindig is egyolda­las volt jelenleg is csak a jobb oldalán van járda, a másikat a tulajdonosok kisa­játították, virágosították, fásí­tották, füvesítették. Mindkét szélen megmaradt az a törek­vés, hogy akár második fasor is legyen, mert az védeke­zés a por és a zaj ellen. A házak valamilyen formá­ban erkélyesek, a szabadba érők, nagyablakosak, egészsé­gesek. Számba véve a régi épületeket, melyek idejükben ugyancsak modernnek tűntek, nézem a faragott kő-, vagy a híres Haidecker-kerítésüket, némelyiknek elhanyagoltságát jegyzem meg. A másiknak a cserepes tetejét hiányolom — lapos tetőssé alakították át. Az utcáiban lakott Kovács Ko- csárd, a híres építész, s az a ház is itt található, melyben a gyár kitelepülése után Ganz-gyári dolgozók kaptak szállást. Nem egy helyen az útszélen és az udvaron sóder- és ho­mokhalmok, állványok és egyéb építési anyagok jelzik, hogy az utca arculata folya­matosan megújul. Jobban be­pillantva azt láthatjuk, hogy a volt kerti részeken is igen­csak kiterjedt az új ottho­nok alakítása. Felérve az állandó emelke­dőn. az egykor Káka felé vi­vő út sarkán, a Balogh Ádám utcában azt is észrevehetjük, hogy ott megállt az idő, mert a beszűkülő utat még az is rontja, hogy a fákkal és bok­rokkal benőtt rész a műútra kényszeríti a gyalogost. Még feljebb érve emeletes házakat látunk, különböző kö­zösségek építkeztek itt. Fel­szántott földek jutnak eszünk­be a múltból, s az itt ter­mesztett söralapanyagra, a magasra futtatott komlóra is emlékszünk. Szántai ftándov GSC: Havas, Kolozs E., Ko- lozs J., Somogyiné, Szaniszló, Zsulya. Csere: Bódi, Kiszel. Edző: Körösfői László. Az első játszma úgy kezdő­dött, hogy lányaink sikeresen veszik ezt az akadályt. Már 11-7-re vezettek, amikor az ellenfél erős, húzott nyitások­kal felzárkózott és gyors, kor­szerű támadásokkal megnyer­te a játszmát. A váratlan játszmavesztés megzavarta a csapatot, a má­sodik játszma elején gyorsan elhúzott az ellenfél. Lányaink erejéből csak néhány labdára futotta. A harmadikban vég­re feljavult együttesünk telje­sítménye. Biztosabban fogad­ták a nyitásokat, a hálójáték is jobb volt. Ezt a játszmát 15-9-re sikerült megnyerni. A negyedik hasonló volt az elsőhöz. Lányaink 5-2-re, majd 9-5-re vezettek, de az ellenfél jól helyezett nyitásai rendre zavart okoztak. Sajnos sok volt a nyitásrontás is, így a rendkívül lelkes és gyors já­tékot produkáló tatabányaiak megérdemelten nyerték a játszmát és egyúttal a mérkő­zést is. Csapatunk az őszi bajnok­ság végére kissé elfáradt. En­nek tudható be a gyengébb já­ték. A bajnokságban való sze­replés egyébként elismerésre méltó. A múlt évi helyezéshez képest hat hellyel állnak elő­rébb. Játékuk korszerűsödött, a fiatalok beértek ég jó a csa­patszellem is. A Közép-csoport őszi vég­eredménye: 1. Rákosmenti TK Z. Bp. Har. SE 3. Tipográfia SE 4. Hatvani VSK 5. Gödöllői SC 6. Lehel SC 7. Salgótarján 8. Szigetszentm. 9. Dab. Tsz SK J0. Honv. Aur. SE 11. Közp. Sportisk. 12. Kincsesbánya 11 11 — 33- 6 22 11 9 2 29-10 20 3 25-14 19 4 27-13 18 4 23-15 18 5 23-18 17 6 23-19 1« 7 13-24 15 8 12-25 14 8 10-26 14 9 13-28 13 11 — 11 0-33 11 ISSN 0133-1957 (Gödöllőt Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom